Magyar Szó, 2018. október (75. évfolyam, 228-254. szám)

2018-10-01 / 228. szám

2018. október 1., hétfő Stafic 3 kitekinto@magyarszo.rs KITEKINTŐ A hőhullámok a legveszélyesebbek Tanulmány a klímaváltozás egészségügyi hatásairól Magyarországon Az extrém hőmérsékleti események jelen­tik a legfőbb egészségi kockázatot hazánkban - hívják fel a szerzők a figyelmet abban a tanul­mányban, amely az éghajlatváltozás egészség­­ügyi hatásait vizsgálja Magyarországon. Páldy Anna, az Országos Közegészség­­ügyi Intézet szaktanácsadója, Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet munka­társa és Bobros János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályvezetője írása a Magyar Tudomány szeptemberi tematikus számában jelent meg A klímaváltozás hatása egészsé­günkre és az egészségügyre Magyarországon címmel. A tanulmány egy 16 éven át tartó kutatás összegzése. A munkacsoportot Páldy Anna vezette. A tanulmány szerint a Magyarországon 2000 óta végzett klímaegészségügyi vizsgálatok alap­ján a legjelentősebb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik. A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyermekek. A hőhullámok hatására 2003-ban figyel­tek fel Európa-szerte, Nyugat-Európában több mint 70 ezer ember halálát okozta a tartósan fennálló magas hőmérséklet - olvasható a cikk­ben, amelyből kiderül az is, hogy a hőhullámok idején Magyarországon a napi halálozás orszá­gos átlagban körülbelül 15 százalékkal emel­kedik. Megyei szinten 9 és 20 százalék között változik, Budapesten és Veszprém megyében, illetve a közép-magyarországi régióban tapasz­talhatók a legmagasabb értékek. A szerzők a publikációban foglalkoznak a klímaváltozás további hatásaival is. Ezek között említik, hogy a változás várhatóan befolyásolni fogja egyes állati közvetítők (rovarok, rágcsá­lók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését is. Hazánkban elsősorban a kullancsok okozta Lyme-kór fog gyakoribbá válni, de megjelennek egyes szúnyogok által terjesztett betegségek is. Felhívják a figyelmet arra, hogy a növekvő hőmérséklet hatására gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetű élelmiszer-fertő­zések és -mérgezések, amelyekért elsősorban a penészgombák mikotoxin-tartalma felelős. A penészesedés főként a gabona-, olajosmag-, szárazgyümölcs-termékek esetében jelent kiemelt veszélyt. Megjegyzik: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2002. évi jelentésében a világban bekövetkezett hasmenéses esetek 2,4 százalékát írta a klímaváltozás terhére. A klímaváltozás hatni fog az allergén növények térbeli és időbeli elterjedésére is. Az enyhébb telek után akár egy hónappal is koráb­ban kezdődhet a pollenszezon január közepén, és a parlagfű, a legtovább virágzó gyom akár november közepéig is szórhatja virágporát. Új, allergén növényfajok jelennek meg, például a parlagi rézgyom és a falgyom, amelyek jelen­tősége ma még kevéssé ismert. Az extrém hőmérsékletekhez való alkal­mazkodás szempontjából alapvetőnek neve­zik, hogy megfelelő belső hőmérséklet legyen az intézményekben. Hazai vizsgálatok is bizo­nyították, hogy a hőhullámok alatt háromszor magasabb volt a többlethalálozás a kórházak­ban, mint otthon. Elsődlegesen fontosnak nevezik a betegek szempontjából nemcsak az intenzív keze­lést nyújtó egységekben, hanem a sebészeti, égési és egyéb sérülteket ellátó osztályokon, valamint a krónikus betegeket kezelő osztá­lyok légkondicionáló berendezésekkel való felszerelését, növelve a jelenlegi 30 százalékos ellátottságot. A klímaváltozás humán egészségügyi hatá­sainak bemutatásával a felkészülés, az ellenálló képesség növelése és az alkalmazkodás fontos­ságára szeretnék felhívni a figyelmet a szer­zők, akik megjegyzik, hogy a Nemzeti Éghaj­latváltozási Stratégia számos célt fogalmaz meg az emberi egészséggel kapcsolatban is. Rövid távon a hőhullámok elleni védekezés a legfon­tosabb, de nagy figyelmet kell fordítani a fertőző betegségeket közvetítő élőlények ellenőrzésére. Középtávon ki kell terjeszteni az élelmiszerbiz­tonsági intézkedéseket a klímaváltozás közve­tett hatásainak kivédésére. Meg kell erősíte­ni az egészségügyi ellátó rendszereket, nagy hangsúlyt fektetve a megelőzésre - olvasható a cikkben. (Forrás: MTI) A hőhullámok idején Magyarországon a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 száza­lékkal emelkedik Vox A nemzet bástyájának nevezte a szórvány­­magyarságot Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa szom­baton Romániában, a temesvári magyar napok rendezvényén, ahol átadta a Rákóczi Szövetség beiratkozási programjának támogatásait. Kalmár Ferenc elmondta, hogy a kormány a szórványban élő nemzetrészek megerősítése érdekében támogatja a szülőföldön maradást és erősíteni szeretné kapcsolataikat az anya­országhoz. Emlékeztetett arra, hogy a magyar nemzetpolitika 2010 után gyökeresen átalakult, a külhoni nemzetrészeket most már gazdasá­gi eszközökkel is segíti. A támogatás azonban nem korlátozódik a Kárpát-medencére, hiszen élnek magyarok Argentínában vagy Alaszkában is, a kormány ezért kezdeményezőként kere­si a kapcsolatot minden magyar közösséggel - tette hozzá. A temesvári rendezvényen 89 család vehet­te át a Rákóczi Szövetség támogatását, amiért vállalták, hogy a gyermeküket anyanyelven taníttatják - közölte a miniszteri biztos. A leen­dő magyar iskolások csaknem fele a temesvá­ri Bartók Béla Elméleti Líceumban, a többiek Temes megye más településein járnak majd jövőre magyar osztályokba. Kalmár Ferenc kiemelte, hogy a temesvá­ri magyar napokon a helyi magyarság mellett nagyon sok román érdeklődő is részt vett a koncerteken, történelmi játékokon és gasztro­nómiai bemutatókon. A kormány támogatja a hasonló rendezvényeket, hiszen ezek - mint fogalmazott - bemutatják az 1100 éves Kárpát­medencei magyar jelenlét eredményeit. Büsz­keségre ad okot, hogy Temesvárhoz hasonlóan a Kárpát-medence minden szegletében fellel­hetők a magyar kultúra lenyomatai - mondta. A Rákóczi Szövetség és Alapítványa számos civil szervezettel, valamint a magyar óvodákkal és iskolákkal 2004 óta szervezi a beiratkozási programot, hogy minél többen írassák a gyer­mekeiket a magyar iskolába, és ezzel megálljon a külhoniak asszimilációja. A Szlovákiában indí­tott kezdeményezést időközben kiterjesztették Kárpátaljára, a Délvidékre és Erdélyre, valamint a szintén romániai Bihar, Máramaros és Temes megyére is. (Forrás: MTI) TEMESVÁRI MAGYAR NAPOK Kalmár: A szórványmagyarság a nemzet bástyája Életbe lépett az új gyülekezési törvény Október 1-jével életbe lépett Magyarországon az új gyülekezési törvény, amely az 1989- es jogszabályt váltja fel. A törvény szerint gyűlésnek azt kell tekinteni, amikor legalább két ember részvételével közügyben véleménynyilvánítás céljából nyilvános összejövetelt tarta­nak. A gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni a szervező az illetékes rendőrkapitányságnak. A rendőrség megtilthatja a gyűlés megtartását, ha megalapozottan feltehető, hogy a közbiz­tonságot vagy a közrendet veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának sérelmével jár. Akkor is megtiltják a gyűlést, ha a gyűlés „alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy a szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának korlátozására”. (Forrás: MTI) A műanyag szatyrok betiltásáért tüntetett a Greenpeace Nagyméretű „Stop plastic" feliratot tartanak fel a Greenpeace Magyarország demonstrációjának résztvevői a budapesti Hősök terén. A tegnapi tüntetést az eldobható műanyag szatyrok betiltásáért rendezték MTI RÖVIDEN Emlékkövet avattak Kányádi tiszteletére Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere (b) és az alkotó, Csák Attila szobrászművész tegnap leleplezte Kányádi Sándor emlékkövét a Kossuth-díjas író egykori otthona szomszédságá­ban, a Fátyol utcai parkban KDNP: Meg kell becsülni az időseket Meg kell becsülni az időseket, fontos, hogy ők is része­süljenek az ország gazdasági teljesítményéből - mond­ta Juhász Hajnalka (KDNP) országgyűlési képviselő, az idősek világnapja alkalmából tartott tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. Azt mondta, 2010 előtt az idősek nem sok segítségre számít­hattak. Gyurcsány Ferenc és a baloldal nem becsülte meg az időseket, elvették egyhavi nyugdíjukat, a nyugdíjak értékét hagyták romlani, és a nyugdíjprémium eszükbe sem jutott. Juhász Hajnalka kiemelte: a Fidesz-KDNP kormányzása alatt törvényben garantálták a nyugdíjak értékének megőr­zését, tavaly Magyarország történelmében először nyugdíj­prémiumot fizettek, és erre a nyugdíjasok az idén is számít­hatnak. Hozzátette: az ország gazdasági teljesítményéhez az idősek is hozzájárultak, évtizedeket dolgoztak az országért, ezért rendkívül fontos, hogy a gazdasági teljesítményből ők is részesüljenek. Őrségi Tökfesztivál Dísztököket válogatnak a látogatók a XV. Őrségi Tökfesztivá­lon Őriszentpéteren. A fesztivál az Őrség jellegzetes terménye, az olajtök köré szerveződik, a hozzá fűződő népszokásokat is bemutatva Erdélyben gyógyítanak a gyermekmentő szolgálat önkéntesei Erdélyben vizsgálják a rászoruló gyermekeket a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) önkéntes orvosai októ­ber 7. és 12. között - közölte a szervezet. Az önkéntes orvosok évente kétszer utaznak a romániai Hargita megyébe, ahol a megyei kórházban, iskolákban, óvodákban és egyéb gyermekintézményekben vizsgálják és gyógykezelik a rászoruló gyermekeket. Az intézményeket gyógyszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel és szakmai továbbképzéssel is segítik. A szervezet önkéntesei 2017-ben több mint 10 000 vizs­gálatot végeztek, a szűrővizsgálatok eredményeképpen 58 gyermeket műtöttek, vizsgáltak ki, gyógykezeltek Magyar­­országon, és 50 gyermek jutott ingyenesen szemüveghez. Az NGYSZ gyermekneurológusa ezen túlmenően folyamatosan támogatja munkájával a szervezet által felújított csíkszent­­mártoni Korai Fejlesztő Központot. A bíróság elrendelte a várpalotai kettős gyilkosság gyanúsítottjának letartóztatását Az ügyészi indítványnak helyt adva elrendelte a bíróság a várpalotai kettős gyilkosság gyanúsítottjának letartóztatását - közölte a Veszprém Megyei Főügyészség és a rendőrség. A Veszprém Megyei Főügyészség szóvivője elmondta: a nyomozás adatai szerint az elkövető megalapozottan gyanú­sítható azzal, hogy csütörtök délután felkereste a korábban hozzá közel álló 22 éves sértettet, akit megfojtott. A sértett kétéves gyermekét is olyan súlyosan bántalmazta, hogy a gyermek is meghalt. A rendőrség emberölés bűntette miatt folytat nyomozást, a bíróság pedig az ügyészi indít­ványnak helyt adva egy hónapra elrendelte a gyanúsított letartóztatását. A rendőrség korábban azt közölte: péntek délelőtt kaptak bejelentést arról, hogy egy 22 éves nő és kétéves gyermeke holttestét találták meg Várpalota külterületén egy baglyas­­hegyi ingatlanban. A rendőrök még aznap elfogták a kettős gyilkosság elkövetésével gyanúsítható 40 éves berhidai férfit. Kihallgatásán a férfi részletes beismerő vallomást tett - közölte a rendőrség vasárnap a honlapján. (Forrás: MTI) MTI MTI

Next