Magyar Szó, 2019. április (76. évfolyam, 74-98. szám)

2019-04-01 / 74. szám

2019. április 1., hétfő Stafia kitekinto@magyarszo.rs KITEKINTŐ3 Szlovákia príma­donnát kapott Zuzana Caputová simán győzött s megválasztott elnökként változást sürget Alázattal fogadta Szlovákia első elnök­ asszonya a nagyarányú győzel­met, amelyet a hét végi választáson aratott. Az ellenzékiek által támo­gatott liberális Zuzana Caputo­­vá első nyilatkozatában azt üzente: hazájának változásra van szüksége. Zuzana Caputová látványos és fölé­nyes győzelmével ért véget szombaton a szlovákiai elnökválasztás második, döntő fordulója, amelyen a 4,45 millió szavazásra jogosult állampolgár alig 42 százaléka vett részt. (Ez rekord alacsony arány.) Az eredménynek köszönhetően a győztes Szlovákia történetének első elnök­ asszonyává léphet elő, miután június 15-én átveszi hivatalát. A győzelmet a szavazatok 58,4 százalékával szerezte meg, jócskán, majdnem 17 százalékkal megelőzve egyetlen vetélytársát, Maros Sefco­­vic volt szlovák uniós biztost, aki a kormány legerősebb pártja, a Smer színeiben indult. A vereség és a tekintélyes szavazatkülönbség ellenére Sefcovic - már a részeredmények ismertetése után - elsőként gratulált ellen­fele sikeréhez. Sietve üdvözölte az első női elnököt Peter Pellegrini kormányfő is, aki kifejezte remé­nyét, hogy konstruktív együttműködés alakul ki közöttük az ország problémáinak megoldá­sában. Az elmúlt évekre ugyanis az államfő, Andrej Kiska és a kormány viszonyát állan­dó feszültség, torzsalkodás jellemezte. Kiska a választási végeredmény ismeretében „az érté­kek és a tisztesség” jelképének nevezte hivatali utódját. A voksolás utáni első nyilatkozatában Caputova elmondta: alázattal fogadja a győzel­met. Közölte ugyanakkor, hogy Szlovákiának változásra van szüksége. A pozsonyi születésű, 45 éves Caputová egy nemrég alakult, alacsony támogatottságú liberá­lis párt, a parlamenten kívüli Progresszív Szlo­vákia jelöltjeként indult a választáson. Bár neve fél éve még szinte ismeretlen volt a politikában, a kormányellenes erők egy része is felsorako­zott mögötte. Támogatják az EU-barát erők, sőt konzervatívok is. Olyan szlovákiai magyar értelmiségiek is vannak körülötte, akik hatás­sal lehetnek a gondolkodására és a politikájára. Caputová erőteljesen liberális nézeteket vall, egyebek mellett az azonos nemű partnerek örökbefogadását is támogatja. A jogi végzettségű elnöknő arról is ismert, hogy fellép mindenféle szélsőség ellen. Rendszerint védelmébe veszi a kisebbségeket, a szociálisan veszélyeztetetteket, az időseket, a homoszexuálisokat, s elutasítja az Ukrajnában tegnap tartották az elnök­­választást, amelyen rekordszámú, csaknem 39 jelöltre lehetett szavazni. Az előrejelzések szerint nem valószínű, hogy a győzelem­hez bármelyikük is megszerzi a voksok több mint felét, ezért még egy, döntő fordulót kell rendezni (április 21-én). A második körbe a legtöbb szavazatot besöprő két jelölt jut be. A felmérések alapján erre Volodimir Zelensz­­kij humorista, színész, Petro Porosenko jelenlegi elnök és Julija Timosenko exkor­­mányfő a legesélyesebb. (Forrás: MTI) abortusz tilalmát. Programjában fontos szerepet szán a környezetvédelemnek is. Teljes változást követel az államigazgatásban. Szerinte a dolgok évek óta rossz irányba halad­nak Szlovákiában, s azért döntött úgy, hogy politikusként folytatja, mert ezen akar változtat­ni. Az észlelt visszásságok miatt gyorsan szembe is helyezkedett a hatalmi elittel. Sokan hiteles személyiségnek és olyan valaki­nek tartják, akit nem fertőzött meg a korrupció. Bár tisztában van azzal, hogy az elnöki jogkörök korlátozottak, mégis úgy véli: az államfő jobban tudja befolyásolni a dolgokat, mint egy egyszerű parlamenti képviselő. Az egyetem elvégzése után két évig egy vidé­ki városi hivatalban dolgozott jogi asszisztens­ként, majd vezető-helyetteseként. Az 1990-es évek végétől harmadik szektorbeli szerveze­tekben tevékenykedett. Az évezred elejétől már a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa által finanszírozott Via Iuris civil mozgalom tagjaként dolgozott, 2017 őszéig, amikor vissza­tért a jogi magánpraxishoz. A politika színpa­dára csak nemrég lépett föl, ám ott gyorsan a legnépszerűbb szereplővé vált. (Forrás: MTI/ hvg.hu/atv.hu) Virágcsokorral ünnepli a sikert Zuzana Caputová, az első szlovák női államfő I­vajlov­icc Weber nem kér a Fidesz voksaiból Az elnöki székről is lemondana­­ A néppárti vezető vérig sértette a magyar választókat „Ahogy szeretnéd, Manfred” - reagált Deutsch Tamás fideszes európai parla­menti (EP-) képviselő az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetőjének arra a hétvégi megjegyzésére, hogy nem kér a magyar kormánypárt voksaiból, ha ezen múlna elnökké választása az Európai Bizottság (EB) élére. Manfred Weber ezzel a bejelentésével alighanem nyilvá­nosan „szakított” Orbán Viktor magyar kormányfővel és pártjával, a Fidesszel. Varga Judit államtitkár szerint Weber vérig sértette a magyar választókat. Gyorsan válaszolt az Európai Néppárt frak­cióvezetőjének, EP-választási csúcsjelöltjének hétvégi kijelentésére Deutsch Tamás. A fide­szes EP-képviselő csupán a következőket írta: „Ahogy szeretnéd, Manfred, ahogy szeretnéd. Ennyi.” Varga Judit, a magyar miniszterelnökség EU-kapcsolatokért felelős államtitkára már keményebben fogalmazott. Szombaton azt üzente, hogy Manfred Weber vérig sértette a magyarokat a (ZDF) német közszolgálati tele­vízióban pénteken este ismertetett állásfoglalá­sával. Ebben egyebek mellett azt mondta, hogy ha a Fidesz szavazataival tudna csak EB-elnök­­ké válni (a májusi EP-választások után), akkor inkább nem fogadná el a megbízatást, illetve a tisztséget. Hozzátette: nem szeretne sem a balol­dali kommunisták, sem a jobboldali naciona­listák szavazatával nyerni, ő a középről akarja Európa jövőjét alakítani. „Az ilyen nyilatkozat megengedhetetlen. Manfred Weber vérig sértette a magyar válasz­tókat, akik Európa többi polgárához hasonló­an egy demokratikus választás során fognak képviselőket küldeni az Európai Parlamentbe” - hangsúlyozta Varga, aki szerint „ismét bebi­zonyosodott, hogy Weber a bevándorláspárti baloldal túszává vált”. A Fidesz és az EPP viszonya rendkívül kiéle­zett és feszült, különösen március 20-a óta, amikor­­ Orbán Viktor magyar kormányfő­pártelnök magyarázata szerint­­ saját kezde­ményezésre felfüggesztették a párt tagságát az EU-parlament legnagyobb frakciójában. Legutóbbi tévényilatkozatával Weber alig­hanem nyilvánosan „szakított” Orbánnal és a Fidesszel. Véleménye arra utal, hogy bizo­nyos esetben a személyes karrierje sem számít neki. Az EB az Unió egyik csúcsintézménye, új elnökéről a májusi választások után dönt az EP, ahol minden szavazat nagyon sokat nyom majd a latban. A Néppárt jelöltje az EB elnöki poszt­jára a bajor Weber, akit Angela Merkel német kancellár pártfogoltjának tartanak. A Fidesz néppárti felfüggesztése után Orbán azt mondta, hogy pártja változatlanul Webert támogatja az EB-el­nöki tisztségéért folyó versenyben. (Jelenleg a szintén néppárti, Jean- Claude Juncker áll a testület élén.) A Fidesz felfüggesztése ellenére azért fontos a Néppártnak, s így Webernek is a beszélő viszony fenntartása Orbánékkal, mert az EP-választá­­sokon a legjobb eredményt elérő pártcsalád ültetheti a saját emberét az Európai Bizottság elnöki székébe - ha jelöltjét az EU parlamentje is megszavazza. Ha Juncker utóda szeretne lenni, Webernek legalább 353 voksra lesz szüksége az EP-ben a (május 26-án befejeződő) választá­sok után. A Néppárt várhatóan szövetkezik a szociáldemokratákkal, ám az így megszerezhető voksok nem biztos, hogy elégségesek lesznek. Főleg akkor nem, ha Weber tényleg elutasítja a Fidesz támogatását. (Forrás: MTI/atv.hu/hvg. hu/444.hu) Angela Merkel német kancellár és pártfogoltja, Manfred Weber EPP-frakcióvezető cicero.de RÖVIDEN Magyarországon áll bíróság elé a terrorista Magyarországon lesz a nemrég ugyanott - terrorcselek­mény bűntettének gyanúja miatt elfogott és előzetes letar­tóztatásba helyezett - Szíriai állampolgárságú Hassan F. büntetőeljárása. A hírt Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója ismertette, aki azt is elmond­ta, hogy azok a bűnök, amelyeket a gyanúsított külföldön elkövetett, Magyarországon is törvénytelen cselekménynek minősülnek. Hassan F.-ről megjegyezte: először valamilyen okból Görögországba érkezett, ahol politikai menedékjo­got kért és kapott. Közölte: a férfit, aki a gyanú szerint húsz ember lefejezésében vett részt, belga hatósági megkeresés alapján azonosították és vették őrizetbe a magyar terrorel­­hárítók. A hatóság azt gyanítja, hogy Hassan F. az Iszlám Állam terrorszervezet tagja, és különböző terrorcselek­ményekben vett részt. Bakondi közölte: szemtanú van arra, hogy az elfogott szír emberölésben vett részt. Nacsa Lőrinc, a magyar kormánypárti KDNP országgyűlési képviselője a hét végén emlékeztetett arra, hogy Hassan F. brüsszeli migránskártyát kapott. Amint ez kiderült, az Európai Bizottság azzal a magyarázattal állt elő, hogy minden kártyáról tudják, kihez tartozik, sőt a személyazo­nosságot és a kártya felhasználását is rendszeresen ellen­őrzik. A Fidesz-KDNP azonban szeretné tudni, miként zajlik az ellenőrzés, kik végzik, kik a közreműködők és részt vesznek-e abban a bevándorlást támogató politikai akciócsoportok. A két kormánypárt emellett választ vár arra is, hány embert ellenőriztek eddig és milyen eredmé­nyek születtek. Nem román szövegért büntettek Romániában a diszkriminációellenes tanács megbírságol­ta Laczkó­ Albert Elemért, a többségében magyarok lakta Gyergyóremete (Remetea) polgármesterét, mert az önkor­mányzat csak magyarul adja ki a község havilapját. A kétezer lejes (420 eurós) pénzbüntetést a község román nemzetisé­gű lakóinak „hátrányos megkülönböztetése” miatt szabták ki. A polgármester szerint a 12 éve megjelenő Képes vagyok című helyi újság elsősorban a falu kulturális híreit foglalja össze. Az önkormányzat által havonta megjelentetett lapot ezres példányszámban nyomtatják ki, s ingyen terjesz­tik. A 2011-es népszámlálás szerint a 6165 lakost számláló székelyföldi település lakosságának csaknem 99,2 százaléka vallotta magát magyarnak. A 46 román nemzetiségű helybeli a falu lakosságának 0,8 százalékát teszi ki. A polgármester úgy tudja, hogy ők is jól beszélnek magyarul, s részükről nem merült fel igény a lap román nyelvű megjelentetésére. Laczkó­ Albert inkább azt tartja diszkriminációnak, hogy a magyar kiadvány miatt megbírságolták. Tortával ünnepelt a kormánypárt Budapesten ünnepelte 31. születésnapját a Fidesz magyar kormánypárt. A Lendvay utcában található székházában tartott szombati ünnepségen részt vett a párt több magas rangú tisztségviselője, illetve vezető politikusa, köztük Orbán Viktor kormányfő-pártelnök (képünkön jobbról), Kövér László, az országgyűlés elnöke és mások. Osztályok kerültek veszélybe Marosvásárhelyen A romániai Marosvásárhelyen (Targu Mure?) megszűnhet­nek a magyar nyelvű művészeti és sport osztályok. Az ott tanuló általános iskolások ugyanis akár heti negyven órát töltenek az iskolában, ami nagy megterhelés a számukra. A szülők ezért azt fontolgatják, hogy kiveszik gyereküket ezek­ből az osztályokból. A gondok forrását sokan abban látják, hogy az alaptanterv 2016-os módosításakor nem figyeltek a kisebbségi oktatásra, és a maximális óraszámot sem szabá­lyozták. így történhet meg, hogy a művészeti és sport osztá­lyok diákjainak a szakspecifikus tantárgyakkal akár negyven órájuk is lehet egy héten. A tanulásra és gyakorlásra ezeknek a gyerekeknek naponta összesen csaknem 10-13 órát kell fordítaniuk. Erdélyben nyolc település kilenc iskolájának szülői közösségével együtt az érintett marosvásárhelyi csalá­dok szeretnék elérni az alaptanterv megváltoztatását és a tanóraszám felső határának kijelölését. (Forrás: MTI/maszol. ro/kronika.ro) Miniszterelnöki Sajtóiroda

Next