Magyar Szó, 2019. július (76. évfolyam, 149-175. szám)

2019-07-01 / 149. szám

2019. július L, hétfő MiKUJUfi0 kitekinto@magyarszo.ro KITEKINTŐ 3 A trianoni szerződés napjává nyilvánítanák június 4-ét A trianoni szerződés napjává nyilvánítaná Romániában két kormánypárti szenátor júni­us 4-ét, ami azt jelentené, hogy ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, és országszerte kitűzik a nemzeti lobogót - közölte vasárnap a Media­­fax hírügynökség. Az erről szóló törvénytervezetet Serban Nicolae, a kormány vezető erejét képező Szoci­áldemokrata Párt (PSD) szenátusi frakcióveze­tője és Titus Corlatean volt külügyminiszter terjesztette a parlament elé, sürgősségi eljárást igényelve a jogszabály elfogadására. A törvénytervezet szerint a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell majd arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A jogszabály felha­talmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújt­sanak a trianoni szerződés jelentőségét tudato­sító tudományos, oktatási, kulturális rendezvé­nyek megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia. „A trianoni szerződés nemcsak Erdélynek az anyaországhoz, Romániához történt visszatéré­sét szentesítette jogilag, hanem a térség többségi román lakosságának politikai és polgári jogait is elismerte” - írta a törvénytervezet indoklásában a két szociáldemokrata szenátor. Szerintük ez a dokumentum képezi a kétoldalú román-magyar kapcsolatok alapját, előírásainak tiszteletben tartá­sa pedig - a nemzetközi jog többi szabályának tisz­teletben tartásával együtt - magától értetődő felté­tele a két ország közti kapcsolatok fejlődésének. A törvénytervezet kezdeményezői azt állítják: mostanában a „trianoni szerződés mibenlétének eltorzított értelmezését népszerűsítő próbálko­zásokkal szembesültek”, és úgy értékelik, a mai Európai Unióban elfogadhatatlan minden olyan próbálkozás, amely „a történelem átírására és revi­zionista álláspontok hangoztatására irányul”. A román média értelmezése szerint - a júni­us 4-ét Romániában Trianon-nappá nyilvánító törvénytervezet parlament elé terjesztésével - a román kormánypárti szenátorok arra reagáltak, hogy a magyar Országgyűlés a nemzeti össze­tartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum 100. évfordulóját. A magyar parlament döntését egy koráb­bi közleményében a bukaresti külügyminisz­térium megalapozatlannak nevezte és annak indoklását elutasította, mivel Románia szerint „Trianon nem okozott máig megoldatlan poli­tikai, gazdasági, jogi és lélektani problémákat”, és nem jelent tragédiát, miként azt a budapesti parlamenti nyilatkozat állítja. (MTI) A hatvani Trianon-emlékmű Polgarportal.hu A párt élén is Däncila lépett Dragnea helyébe Viorica Däncila miniszterel­nököt választották elsöprő több­séggel a román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökévé a legnagyobb kormánypárt szombati tisztújító kongresszusán. A kongresszust azt követően szervezték meg, hogy május végén Liviu Dragnea volt pártelnököt jogerősen letöltendő börtönbünte­tésre ítélték egy korrupciós perben, ezért börtönbe kellett vonulnia. Azóta Dancila volt a párt ideiglenes elnöke, akinek három kihívója volt a szombati megmérettetésen. A pártelnököt egy fordulóban választották, így az nyert, aki a legtöbb szavazatot kapta. A szava­zás ily módon való lebonyolításáról pénteken határozott a párt országos ügyvezető testülete, és megfigyelők szerint ez Dancilának kedvezett. A kormányfő 2828 szavaza­tot kapott, második helyen Liviu Plesoianu parlamenti képvise­lő végzett 715 vokssal, Serban Nicolae szenátusi frakcióvezető 375, Ecaterina Andronescu volt oktatási miniszter pedig 50 voksot gyűjtött. Dancila tavaly január óta miniszterelnök, az ő kinevezését Dragnea támogatta. A PSD most zavaros időszakot él át, hiszen elvesztette a májusi európai parla­menti választást történelmi mély­pontnak számító 22 százalékos eredménnyel, a szavazás másnap­ján pedig pártelnök nélkül maradt Dragnea bebörtönzése következ­tében. Dragnea 2015 óta vaskéz­zel irányította a pártot és háttérből a kormányt is. Utána hatalmi űr keletkezett, amit most Dancilának kell betöltenie, neki kell összetar­tania a pártot. A kormányfő a kongresszuson is megerősítette, hogy irányt akar váltani, és Európa-barát hangnemet ütött meg kampánybeszédében, ő már közvetlenül a kongresszus előtt elhatárolódott Dragneától. Most kijelentette, hogy a pártnak a májusi választási vereség után vissza kell térnie azokhoz a témák­hoz, amelyek valóban érdeklik a választókat. Szerinte azt a hibát követték el, hogy jobban érdekelte őket az igazságszolgáltatásért foly­tatott harc, mint az egészségügy vagy az oktatás. (MTI) Beta/AP Viorica Dancila A bűncselekmények száma a felére csökkent Orbán: A magyar rendőrök képesek garantálni a mindennapok biztonságát Magyarország büszke lehet arra, hogy olyan rendőrei vannak, akik védik az életet és a vagyont, képesek garantálni a mindennapok bizton­ságát, és akik képesek voltak tíz év alatt a bűncselekmények számát felére csökkenteni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budai Várban, a Kapisztrán téren, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karának tisztavató ünnepségén. Hangsúlyozta, a magyar rendőrök sokszorosan bizonyították ráter­mettségüket: jöhetett árvíz, vörösiszap- vagy migránsáradat, a rendőrség mindig állta a sarat. „Olyan rendőreink vannak, akik a legnehezebb időkben, ha kell, a határra is kimennek, hogy megvédjék a magyar családokat” - fogalma­zott a kormányfő. Orbán Viktor szerint, ha a rendőrök elkötelezetten végzik szolgá­latukat, akkor Magyarország továbbra is Európa egyik legbiztonságo­sabb országa lesz. A miniszterelnök kiemelte, elhivatott, a hazájuk és a magyar emberek iránt elkötelezett pályakezdő tiszteket lát maga előtt. Orbán Viktor beszédét tartja Majd köszönetet mondott a végzett hallgatók szüleinek, hogy elültették, megerősítették gyermekeikben a haza és a rend szeretetét, és ösztönözték, támogatták őket, hogy a rendőri pályára léphessenek. Szavai szerint a most avatott tisztek azokhoz a magyarokhoz tartoz­nak mától kezdve, akik csatlakoztak Hunyadi, Rákóczi, Kossuth és az 56-os forradalom zászlajához, akik azt akarták, hogy Magyarországon szabadság, biztonság, rend és élhető jövő legyen, és akik ezért az életüket is hajlandók voltak kockáztatni, sőt ha úgy hozta a sors, feláldozni is. „Önök hazánk hosszú történelmének legjobbjaihoz csatlakoztak ma” - hangoztatta. Megjegyezte ugyanakkor azt is, voltak idők, amikor a rendőrök az elnyomás eszközei voltak, az emberek pedig nem tudhatták, hogy a rend védelmezőivel vagy a szabadság ellenségeivel állnak-e szemben. „Hosszú évekbe telt, amíg mindenki megértette és elhitte, hogy egyen­ruhásaink (...) valóban bennünket szolgálnak és védenek” - mondta a kormányfő, majd azt kérte a rendőröktől, vigyázzanak a visszaszerzett közbizalomra. (MTI) A végzős hallgatók felvonulása MTI RÖVIDEN Minden készen áll az aratásra „Minden készen áll arra, hogy megkezdődhessen az aratás, amely elé jó reménységgel nézünk” - mondta Nagy István agrárminiszter vasárnap a közmédia újságíróinak a Győr- Moson-Sopron megyei Dunakilitin. A miniszter hozzátette, hogy várakozáson felüli eredmé­nyekre számítanak, mert rosszabb átlaghozamoktól tartot­tak. Kitért arra is, hogy a magyar gabona húszmillió ember ellátását garantálja, s azt az exportmennyiséget, amellyel számolnak, teljesíteni tudják, mert a termésátlagok jelentő­sen nem csökkentek és a kompenzálásokkal a tavalyi ered­ményeket is meg lehet haladni. Nagy István beszélt arról is, hogy a tavalyi németországi nyolcszázalékos exportvisszaesés a folyók alacsony vízállá­sával magyarázható, mert a hajók nem tudták elszállítani a gabonát. Reményei szerint a vízállás idén kedvezni fog az exportnak. A Dunakilitin első alkalommal megrendezett Péter-Pál-napi falu- és aratóünnepen az agrárminiszter arról beszélt, hogy az elmúlt évtizedekben az aratónapi ünnepség elfeledett volt, ami meglátszott az agrárium megbecsültségén. „Szükség van az ilyen ünnepekre, hogy eszünkbe jusson, amikor az étel az asztalon van, hogy valakik ezért nagyon keményen megdolgoztak” - fogalmazott. Hozzátette, hogy ha ezt a becsületet és tiszteletet vissza tudjuk szerezni az agráriumnak és a földműveseknek, akkor tudunk utánpótlásról gondoskodni. (MTI) Elhunyt Ungvári Tamás író Életének 89. évében, szombaton meghalt Ungvári Tamás Széchenyi-díjas író, kritikus, műfordító. Ungvári Tamás Budapesten született 1930. szeptember 25- én. 1952-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) magyar-angol szakán. Több lapnál is dolgozott. A Magyar Színházi Intézet tudományos főmunkatársa, a Szép­­irodalmi Könyvkiadó szerkesztője, a Színház- és Filmművé­szeti Főiskola docense és egyetemi tanára is volt. Irodalomtudósként műfajelmélettel és -történettel, valamint a modernség megnyilvánulási formáival foglalkozott a 20. századi próza- és drámairodalomban. Fordítóként elsősor­ban angol és amerikai drámákat ültetett át magyarra. Ungváry Tamást 1985-ben József Attila-díjjal, 2007-ben Aranyfóliás, 2010-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki, Buda­pest díszpolgára lett, és megkapta a Magyarországi Zsidó­kért Díjat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségé­nek elismerését is. (Forrás: MTI) Lejár több régi bankjegy átváltási határideje Már csak egy-két hónapig lehet névértéken átváltani a kész­pénzforgalomból 20 évvel ezelőtt bevont, barna 5000 forin­tos, a zöld, Bartók Béla-portréval ellátott 1000 forintos és a lila, Ady Endre arcképét ábrázoló 500 forintos bankjegyeket, utána értéküket vesztik - hívta fel a figyelmet a jegybank a honlapján. A közlemény szerint az 1999. július 27-én bevont, barna 5000 forintos bankjegyet július 26-áig, az 1999. szeptember 1-jén bevont, zöld 1000 forintost és lila 500 forintost pedig augusztus 30-áig lehet átváltani a Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkanapokon nyitva tartó lakossági pénztárában. (MTI) A családalapítás megkönnyítése a cél A kormány célja, hogy évről évre mindig egyre könnyebb legyen a családalapítás Magyarországon - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Novák Katalin ismertetése szerint ezzel kapcsolatos, hogy a kormány tovább könnyítette a július 1-jétől kezdve kérhető babaváró támogatás igénylését. Mint mondta, azt szeretnék, ha a lehető legszélesebb körnek és a leginkább zökkenőmen­tesen hozzáférhető legyen ez a támogatási forma. Elmondta, hogy a rendeletet úgy bővítették, hogy a július­ban született kisbabák családjára is vonatkozzon. Eddig úgy szólt a szabályozás, hogy csak a támogatásról szóló szerző­dés megkötését követően született gyermekek jogosítanak fel a támogatásra. A logika a jövőben is ez, ha viszont júliusban megszületik egy kisbaba, nem reális azt várnunk a szülők­től, hogy már egy megkötött szerződéssel rendelkezzenek - indokolta. (MTI) Mandiner.hu

Next