Themis, 1870 (1. évfolyam, 3. szám)
1870-07-19 / 3. szám
Első évfolyam, 3. szám. Megjelenik minden kedden. A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz, a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők Szerkesztői iroda : kalap-utcza 6. SZ. THEMIS. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. Pest, julius 19. 1870. Előfizetési árak: helyben házhozhordással vagy vidéken bérmentes szétküldéssel: negyedévre . . 2 írt. félévre .... 4 „ egész évre . . . ” „ Kiadóhivatal: váczi utcza 14. sz. " Felelős szerkesztő: Dr. SIEGMUND VILMOS. Kiadó-tulajdonos: RUDNYÁNSZKY A. TARTALOM . (Főlap.) Véleményes jelentés a királyi jegyzőség tárgyában. Bogdány Lajostól. —Választott bíróság telekkönyvi ügyekben Rudnyánszky Bélától. — A halál mint büntetés. III. Engert Tivadartól. — A curiai döntvényekben kimondott elvek. — Szentesített törvények. — Szemle. Egyleti közlemények. Vegyes közlemények. Előadásra kitűzött perek. — (Melléklet.) Részletes kimutatás. Kivonatat a „Budapesti Közlönyből.“ . ’ * Véleményes jelentés a királyi jegyzőség tárgyában, a magyar királyi igazságügyi miniszer úrhoz. , (Folytatás.) n. Mindenekelőtt az ismétlések kikerülése végett megjegyzendőnek tartom, hogy Belgiumban, és a Rajna-balparti tartományokban a közjegyzők hatásköre azonos, midőn tehát, ez irányban Francziaországról szólok, egyúttal Belgiumot és az említett Rajna-tartományokat is érintem. Franczia és a most említettem országokban a közjegyzők hatáskörében egy lényeges körülmény figyelmet érdemel; nevezetesen vannak oly ügyek, melyek jogérvényességéhez okvetlenül megkívántatik, hogy közjegyző közbejöttével jöjjenek létre, ellenkezőleg vannak oly ügyek, melyek közjegyzői közreműködés nélkül is jogérvényesen létrejöhetnek. Az előbbiek tekintetében az ügylet semmiségének terhe mellett a felek a közjegyzőhöz kötelezőleg utalvák, vagy röviden kifejezve, ezen ügyeknek léteit a közjegyző ad; az utóbbiak tekintetében a közjegyző csak a megkereső felek kívánságának hódolva, szolgáltat az ügylet létrejöttére, részleteire, és körülményeire nézve, tartalom, és alak tekintetében, megtámadhatlan közhitelességű bizonyítékot. Ezen két rendbeli ügyek összesége képezi a franczia közjegyzők hatáskörét, mely tehát következőleg körvonalazható. 1- szer. A közjegyző előtt különbeni érvénytelenség terhe mellett kötendők. a) Mindennemű oly szerződések, melyek valamely ingatlan vagyonra vonatkozó birtokváltozást, az ingatlanhozi valamely jogot, annak terheltetését, vagy teher alóli mentesítését tartalmazzák. b) Mindennemű és bármi tartalmú szerződések, ha a szerződő felek, írni és olvasni nem tudnak. c) Házassági, ajándékozási, örökbefogadási, és katonahelyettesítési szerződések. d) Szinte közjegyző előtt állítandók ki, az engedélyek a férj részéről neje javára, hogy ez bírói hatóságok előtt megjelenhessen. d) Végre kötelezőleg utalvák a közjegyzőhöz mindennemű végrendeletek, azok kivételével, melyek a végrendelkező által, egész terjedelmükben sajátkezűleg írattak, és aláírattak, 2- szer. Ellenkezőleg a közjegyző előtt köthetők a nélkül, hogy ennek elmulasztása által az ügy érvénytelenné válnék. a) minden az 1. pontban fel nem sorolt szerződések, b) a közjegyző a felek kivonatára, az örökösödési ügyeket rendezi, letárgyalja és az osztályokat megejti, c) Párisban és a főtörvényszéki kerületekben székhelylyel bíró első rangú jegyzők peres ügyekben teljesítik az ingatlanok árverezését, d) a másod és harmad osztályú jegyzők pedig az ingóságokat is elárverezik. e) Csőd ügyekben készítik a leltárt, összehívják a bukott hitelezőit, és a bukott és hitelezői között megkísérlik a barátságos kiegyezést, f) oly felszólításokat, és nyilatkozatokat eszközölnek, a felek kivonatára, melyekből jogok, vagy jogfentartások származhatnak; végre g) mindennemű közbejöttekkel létrejött jogügyleteknek végrehajtását, illetőleg foganatosítását elrendelik. E mellett magán felektől okiratokat és pénz vagy más értéket, a czélnak megjelölése mellett, letéteményként átvesznek, és ennek megőrzéséről gondoskodnak., Belgiumban, és a Rajna-balparti tartományokban, a jegyzők osztályozva nem lévén, a közjegyzők különbség nélkül teljesítik a c) és d) pontokban felsoroltakat. Bajorországban a közjegyzők hatásköre majdnem ugyanezen teendőkre terjed ki, azon különbséggel, hogy ezen teendők nincsenek a közjegyző elé köte-lezőleg utalva, oly szerződések kivételével, melyek ingatlanok tekintetébeni birtokváltozást tartalmaznak; továbbá hogy a bajorországi közjegyző békehatóságot nem gyakorol, vagyis hogy a közjegyző az ügyletek feltételeinek foganatosítását, végrehajtását nem rendeli el, ez a bíróságok hatáskörébe számítatván, végre, hogy mint a hivatalnoki karnak kiegé-szítő része a végrehajtások minden nemeit végzi, és pedig mint törvényszéki biztos, a nyert meghagyás, vagy utasíításhoz képest. A többi németországi államok és tartományokban felállított közjegyzők hatásköre jelentésemnek a szervezetről szóló részében felemlített különbségek mellett, a bajorral majdnem megegyez, némi eltérés észlelhető azonban a bajor s a többi németországbeli közjegyzők hatáskörére nézve abban, hogy utóbbiakhoz semminemű ügyben a felek kötelezőleg utalva nincsenek. Az összes németországi közjegyzőségek azonban megegyeznek abban, hogy habár az általuk kiállított okiratok teljes hitelességgel bírnak is amennyiben a szerződő felek a kötés pontjait önjószántokból nem teljesítenék, azoknak perenkívüli foganatosítása el nem rendeltetik, s így a közjegyzők hatásköre a foganatosításra ki nem terjed, ez csak ítélet után bíróság által lévén elrendelhető. III. A közjegyzői teendők körüli eljárás alapelveire térve át e tekintetben. Francziaország a német államokhoz közelebb áll mint a szervezet és a hatáskör tekintetében, ami magából a dolog természetéből folyik. A közjegyzői eljárásnak fő célja ugyanis Francziaországban, hogy a perek megelőztessenek, egyébb országokban pedig, hogy azok eldöntése teljes bizonyítékot képező okmányok által megkönnyítessék, az eljárást szabályozó törvények tehát oly elvekre vannak fektetve, melyek ezen czél biztos elérését elősegítik. A mondott főczél elérésére első és nélkülözhetlen kellék a hitelesség, mely Francziaországban, az által szereztetik meg, hogy a közjegyző az állam által közhitelességgel ruháztatik fel, s hogy hitelességét, ne csak hivatalos állásából, és az állam hatalmából látszassák meríteni, eljárásában oly óvatosságot köteles tanúsítani, mi által eshető csalódása, és tévedése lehetlenné tétessék. — így például minden okirat szerkesztésénél, és ügylet felvételénél két általa ismert tanú, vagy egy másik közjegyző jelenléte szükségeltetik, kik nem csak a szerződő személyek azonosságára, hanem, az ügylet lényegére nézve is tanúskodnak. Ezen intézkedés a közjegyzőnek államtól nyert hitelességét nem hogy csonkítaná, sőt azt többszörösen emeli, a tévedés lehetősége ellenében a közönségnek valódi garancziát nyújtván. Bajorországban ellenkezőleg a közjegyző hitelességét egyedül és kizárólag az állam által reá ruházott hatalomból meríti, minélfogva az ügyletek megkötésénél sem két tanú, sem másik közjegyzői jelenléte nem kívántatik; a közjegyző által kiállított okirat tartalomra, és alakra nézve közhitelűvé egyedül azon okból válik, mert közjegyző állította ki; itt tehát a közjegyzőnek mintegy kényszer hitelessége van, mely a gyakorlati életben eredményre vezet ugyan, s a szokás által, mintegy szentesíttetik, de gondolkozó ember ezen parancsolt csalhatatlanságban megnyugvást nem találhat, az benne hitté nem válik. Ez a közjegyzői eljárásokban észlelhető fő alapelv; megegyeznek a franczia és a német közjegyzői intézmények az eljárás azon további alapelvében, hogy a közhitelesség megóvása czéljából minden a közjegyzőségekhez kötelezőleg, vagy a felek kívánsága folytán utalt ügyletek, maga a közjegyző előtt kötendők