Magyar Themis, 1872 (2. évfolyam, 1-55. szám)
1872-05-28 / 22. szám
Második évfolyam. 22. szám, Pest, 1872 május 28. Megjelenik minden kedden; a „magyar MAGYAR Előfizetési árak, jogászgyülés“ tartama alatt naponként —4 helyben házhozhordással,vagy vidéken ----- papa mm ihmanai bérmentes szétküldéssel. A kéziratok és megrendeld ill | | | | | 1% #| ¥ C ^ negyedévre . Irtsek bérmentve a kiadó-tulajdonoshoz ! ■ [UNK] [UNK] [UNK] Im# ■ I V1*e jljL' AJIJl JL kJ ■ eg • •8 tru Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. az. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. Kiadó-hivatal: kalap-utcza 6 az. A BUDAPESTI ÜGYVÉDI EGYLET KÖZLÖNYE. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő: Dr. SIEGMUND VILMOS. — TARTALOM: A jogászgyűlési kérdések kitűzése alkalmából. Dr. Fayer László úrtól. — Véleményes indítványok a magyar jogászgyülés állandó bizottsága által a f. é. jogászgyülésre kitűzött kérdések felett. Vélemény Margitay Dezső ügyvéd úrtól. — Horvát Boldizsár választóihoz intézett beszédéből. — A jászberényi kir. törvényszék megállapított elvei az öröködési eljárásbani illetőség tárgyában. — Könyvészet. A távirdai jog reformja. (Das Telegrafen-Recht. Eine civilistische Abhandlund von Dr. Friedrich Meil, Zürich 1871.) III. A római ős alkotmány jogtörténeti jelentőségében tárgyalva. Irta Dr. Sághi Gyula egyetemi tanár. A bírósági végrehajtók kézikönyve. Heckenast Gusztáv kiadmányai. — Törvényszéki tárgyalások. — „Vegyes közlemények.“ Személyi hírek. Különfélék. Újdonságok a jog- és államtudományi könyvészet terén. — Kivonat a „Budapesti Közlöny“-ből. A jogászgyülési „kérdések“ kitűzése alkalmából. Nemcsak a könyveknek, hanem az eszmék és intézményeknek is megvan a maguk sorsa, a mennyiben nagyon sok függ attól, váljon alkalmas módon és időben hozatnak-e szőnyegre, így volt ez a magyar jogászgyűlés eszméjével is. A szomszéd Németország jogászai a múlt évtized eleje óta évenként gyűlést tartanak azon czélból, hogy ezen összejövetelek által a német jog egyesítését, közvetve pedig a német állami egységet előmozdítsák. Már a 60-as években több ízben felmerült nálunk ily jogászgyűlések eszméje, de nem talált visszhangra. Azonban most két éve a „budapesti ügyvédegylet“ által ismét felszínre hozatván a terv,feladatául a „szabadelvű jogreform“ mondatott ki, és ezen eszme gyújtott. Még ugyanazon évben körülbelül 1800 jogász egyesült ez eszme kivitelére, és már ezen első jogászgyűlés, ha csak néhány fővonásban is, iparkodott testet adni a zászlajára kitűzött jelszónak. A reá következett évben csaknem ugyanannyi jogász vett részt a munka folytatásában, és ime most már világos és határozott körvonalakban áll előttünk azon irány, melyet a magyar jogászvilág a létesítendő jogi reform keresztülvitelében követni kíván. Ki van mondva, hogy az eljárás a szóbeliség elvére alapíttassék, a fenyitó eljárásban pedig az esküdtszék is behozassák. A halálbüntetés eltörlendőnek nyilváníttatott. A váltó- és kereskedelmi jogra vonatkozólag kívánatosnak jelezte a jogászgyülés, hogy Európa-szerte egyenlősítessék, egyelőre azonban a magyarországi új kereskedelmi- és váltótörvény kidolgozásánál a német kereskedelmi törvénykönyv és váltótörvény vétessék alapul. Az igazságügyi szervezet tekintetében is több nevezetes nyilatkozat tétetett. Kimondatott, hogy az ügyvédség a szabad ügyvédkedés elvének alapján, az ügyvédi kar autonómiájának és függetlenségének fenntartása mellett szerveztessék. Kimondatott, hogy a közjegyzőség behozandó, éspedig közjegyzői kényszer nélkül. Végül kifejeztetett azon óhajtás, hogy a jogi szakoktatás reformáltassék, annak államivá tétele és a jogakadémiáknak önálló fakultásokká emelése által. A jogászgyűlés azonban nem elégedett meg a főelvek kijelölésével, hanem belebocsátkozott a munka részleteibe is, így a törvényes öröködésre, az anyasági keresetre, a vasúti vállalatok kártérítési kötelezettségére, a büntetőjogi rendes közös illetőségre s a büntetőjogi elévülésre vonatkozólag is tétettek már nyilatkozatok. Ami a jogászgyűlés ezentúli működését illeti, az, úgy látszik, leginkább a részleges elvek megállapításában fog állani. És ez helyes is. A nagy oszlopok, melyeken az épület nyugodni fog, nagy részben már le vannak rakva; most tehát már a kivitel következik, így fogta fel, ha nem tévedünk, a jogászgyűlés ez évi állandó bizottsága is feladatát, és a kérdéseknek a módosított alapszabályok által reá bízott kitűzésénél úgy járt el, hogy a legközelebbi jogászgyűlés leginkább oly tárgyakkal lesz elfoglalva, melyek kisebb körben mozognak ugyan, mint az eddig tárgyaltak, de részint hazai jogunknak egy-egy nevezetes kérdését, részint pedig az illető szakmának általában egy-egy nagybecsű gyöngyét képezik. Mint a kitűzött kérdések nevezetesbjei kiemelhetők: a nővembeli személyeknek a nagykorúak jogaiba való lépése, az özvegyi jog és özvegyi örökösödés, a védő és közvádló egyenjogúsága, továbbá azon kérdés, hogy a bíróság legyen-e szigorúan kötve a felek által felhozott bizonyítékokhoz, végül a szóbeliségnél az előiratok kérdése, mely épen jelenleg a németországi jogi közvéleményt is feszültségben tartja. Ezen, és általában ilyszerű kérdések kitűzése folytán nagyban meg fog változni a jogászgyűlés tanácskozásainak külalakja is. Eddig a tanácskozások többnyire nagy, és egész szakokat felölelő elvek körül forogván, ennek eredménye bizonyos emelkedettség volt az előadásokban, ami előnyére szolgált ugyan a tanácskozások parlamentáris külsejének, de a kérdésekbe való mélyebb behatolást nem mozdította el. Ezentúl azonban már a tanácskozás alá jövő kérdések természete magával fogja hozni, hogy szakszerűbb lesz az eszmecsere. Ha még másik, szintén ezen irányban működő correctivumra is szabad utalnunk, ez az volna, hogy úgy, mint a német jogászgyülésen történik,iparkodni kellene a jogászgyülés működésének tekintélyes részét az írásbeli „véleményekébe áttenni. Tudományos kérdések alapos és kimerítő tárgyalására alkalmasabb az írásbelileg kidolgozott értekezés kerete, mint a szabad előadások, melyek amazoknak appendixét, magyarázó és az ellentét élével több oldalról megvilágító commentárját igen helyesen képezhetik ugyan, de a körültekintő írásbeli kifejtést soha sem fogják teljesen pótolhatni. A német jogászgyülésen ennélfogva nagy súlyt fektetnek az előleges vélemények kikérésére, melyek segítségével a kérdések a jogászgyülés tanácskozása alá legtöbb esetben már pro és contra megvilágítva kerülnek. A vitatkozási szabadság pedig már nemcsak a teljes ülésben, de némely szakosztályokban is meg van szorítva oly formán, hogy egy-egy szónoknak csak tíz perczig szabad beszélnie, sőt a német jogászgyülés olyannyira féltékeny az ott történő nyilatkozatok tekintetében, hogy egy idő óta a szakosztályok már nem is elfogadás, hanem csak tudomásul vétel végett terjesztik határozataikat a teljesülés elé, s ezen eljárás a szakosztályákan már több ízben azzal indokoltatok, hogy a kérdések szorosan szakszerűek lévén, a teljes ülésben a tárgyalás alkalmával oly dolgok is mondathatnának, melyek a jogászgyülés tekintélyének talán nem volnának előnyére. Nem vélünk csalódni, ha állítjuk, hogy a szerint, amint a mi jogászgyűléseink is bele fognak mélyedni az egyes jogi kérdésekbe, a vitatkozás nálunk is mindinkább intensívvé fog válni, és úgy az írásbeli mint a szóbeli eszmecsere bizonyos kisebb, nemcsak az általános irányelvekben, de a részletes szakbeli kérdésekben is megállapodott nézettel bíró körre fog terjedni és pedig véghez fog menni ezen átalakulás önként is, anélkül hogy ez iránt nálunk, hol a vélemény nyilvánításának bárminemű korlátozása rendesen részvért csinál, kényszer-rendszabályokhoz kellene nyúlni. Ami pedig azon nem egyszer hallható aggodalmat illeti, hogy ha a jogászgyűlés tárgyalásai szakszerűbbé fognak válni, csökkenni fog a részvétel, ennek sem tulajdoníthatunk súlyt, és e tekintetben szintén a német jogászgyűlésre utalunk, hol daczára annak, hogy újabb időben mindinkább szűkebb tudományos körre szoríthattak a tárgyalások, a tagok mégis folytonosan szaporodtak, sőt a múlt évi jogászgyülés tagjainak száma minden addigi jogászgyülések tagjainak számát több százzal meghaladta, volt ugyanis ezen jogászgyülésnek 2555 tagja, így lesz ez nálunk is. Meglehet, hogy egy-két tag, ki csak az olcsó feltüntetési alkalomm kedvéért vett részt, ha látja hogy erre neki itt nincs tere, vissza fog vonulni, de épen ez által nagyban fog növekedni a jogászgyűlés tudományos tekintélye, amely körülmény pedig a komolyan törekvők soraiból százakat fog meghódítani az egy pár duzzogó helyébe. Dr. Fayer László. ♦