Magyar Themis, 1872 (2. évfolyam, 1-55. szám)

1872-05-28 / 22. szám

Második évfolyam. 22. szám, Pest, 1872 május 28. Megjelenik minden kedden; a „magyar MAG­YAR Előfizetési árak, jogászgyülés“ tartama alatt naponként —4 helyben házhozhordással,vagy vidéken ----- papa mm ihm­anai bérmentes szétküldéssel. A kéziratok és megrendeld ill | | | | | 1% #| ¥ C ^ negyedévre . I­rt­sek bérmentve a kiadó-tulajdonoshoz ! ■ [UNK] [UNK] [UNK]­­ I­m# ■ I V1*e jljL' AJIJl JL kJ ■ eg • •8 tru Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. az. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. Kiadó-hivatal: kalap-utcza 6 az. A BU­DA­PESTI ÜGYVÉDI EGYLET KÖZLÖNYE. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő: Dr. SIEGMUND VILMOS. — TARTALOM: A jogászgyű­lési kérdések kitűzése alkalmából. Dr. Fayer László úrtól. — Véleményes indítványok a magyar jogászgyülés állandó bizottsága által a f. é. jogászgyülésre kitűzött kérdések felett. Vélemény Margitay Dezső ügyvéd úrtól. — Horvát Boldizsár választóihoz inté­zett beszédéből. — A jászberényi kir. törvényszék megállapított elvei az öröködési eljárásbani illetőség tárgyában. — Könyvészet. A távirdai jog reformja. (Das Telegrafen-Recht. Eine civilistische Abhandlund von­ Dr. Friedrich Meil­, Zürich 1871.) III. A római ős alkotmány jogtörté­neti jelentőségében tárgyalva. Irta Dr. Sághi Gyula egyetemi tanár. A bírósági végrehajtók kézikönyve. Heckenast Gusztáv kiadmányai. — Törvényszéki tárgyalások. — „Vegyes közlemények.“ Személyi hírek. Különfélék. Újdonságok a jog- és államtudományi könyvészet terén. — Kivonat a „Budapesti­ Közlöny“-ből. A jogászgyülési „kérdések“ kitűzése alkal­mából. Nemcsak a könyveknek, hanem az eszmék­ és intézményeknek is megvan a maguk sorsa, a mennyiben nagyon sok függ attól, váljon alkalmas módon és időben hozatnak-e szőnyegre, így volt ez a magyar jogászgyűlés eszméjével is. A szomszéd Németország jogászai a múlt év­tized eleje óta évenként gyűlést tartanak azon czélból, hogy ezen összejövetelek által a német jog egyesítését, közvetve pedig a német állami egységet előmoz­dítsák. Már a 60-as években több ízben felmerült nálunk ily jogászgyűlések esz­méje, de nem talált visszhangra. Azonban most két éve a „budapesti ügyvédegylet“ által ismét felszínre hozatván a terv,felada­tául a „szabadelvű jogreform“ mondatott ki, és ezen eszme gyújtott. Még ugyanazon évben körülbelül 1800 jogász egyesült ez eszme kivitelére, és már ezen első jogászgyűlés, ha csak né­hány fővonásban is, iparkodott testet adni a zászlajára kitűzött jelszónak. A reá kö­vetkezett évben csaknem ugyanannyi jo­gász vett részt a munka folytatásában, és ime most már világos és határozott kör­vonalakban áll előttünk azon irány, me­lyet a magyar jogászvilág a létesítendő jogi reform keresztülvitelében követni kíván. Ki van mondva, hogy az eljárás a szóbeliség elvére alapíttassék, a fenyitó eljárásban pedig az esküdtszék is beho­zassák. A halálbüntetés eltörlendőnek nyilváníttatott. A váltó- és kereskedelmi jogra vonatkozólag kívánatosnak jelezte a jogászgyülés, hogy Európa-szerte egyen­­lősítessék, egyelőre azonban a magyar­­országi új kereskedelmi- és váltótörvény kidolgozásánál a német kereskedelmi tör­vénykönyv és váltótörvény vétessék ala­pul. Az igazságügyi szervezet tekinteté­ben is több nevezetes nyilatkozat tétetett. Kimondatott, hogy az ügyvédség a sza­bad ügyvédkedés elvének alapján, az ügy­védi kar autonómiájának és függetlensé­gének fenntartása mellett szerveztessék. Kimondatott, hogy a közjegyzőség beho­zandó, és­pedig közjegyzői kényszer nél­kül. Végül kifejeztetett azon óhajtás, hogy a jogi szakoktatás reformáltassék, annak államivá tétele és a jogakadémiáknak ön­álló fakultásokká emelése által. A jogászgyűlés azonban nem elégedett meg a főelvek kijelölésével, hanem belebocsát­kozott a munka részleteibe is, így a tör­vényes öröködésre, az anyasági keresetre, a vasúti vállalatok kártérítési kötelezett­ségére, a büntetőjogi rendes közös illető­ségre s a büntetőjogi elévülésre vonatko­zólag is tétettek már nyilatkozatok. A­mi a jogászgyűlés ezentúli működé­sét illeti, az, úgy látszik, leginkább a rész­leges elvek megállapításában fog állani. És ez helyes is. A nagy oszlopok, melye­ken az épület nyugodni fog, nagy részben már le vannak rakva; most tehát már a kivitel következik, így fogta fel, ha nem tévedünk, a jogászgyűlés ez évi állandó bizottsága is feladatát, és a kérdéseknek a módosított alapszabályok által reá bí­zott kitűzésénél úgy járt el, hogy a leg­közelebbi jogászgyűlés leginkább oly tár­gyakkal lesz elfoglalva, melyek kisebb körben mozognak ugyan, mint az eddig tárgyaltak, de részint hazai jogunknak egy-egy nevezetes kérdését, részint pedig az illető szakmának általában egy-egy nagybecsű gyöngyét képezik. Mint a ki­tűzött kérdések nevezetesbjei kiemelhe­tők: a nővembeli személyeknek a nagy­korúak jogaiba való lépése, az özvegyi jog és özvegyi örökösödés, a védő és köz­vádló egyenjogúsága, továbbá azon kér­dés, hogy a bíróság legyen-e szigorúan kötve a felek által felhozott bizonyítékok­hoz, végül a szóbeliségnél az előiratok kérdése, mely épen jelenleg a németor­szági jogi közvéleményt is feszültségben tartja. Ezen, és általában ilyszerű kérdések kitűzése folytán nagyban meg fog változni a jogászgyűlés tanácskozásainak külalakja is. Eddig a tanácskozások többnyire nagy, és egész szakokat felölelő elvek körül fo­rogván, ennek eredménye bizonyos emel­kedettség volt az előadásokban, a­mi előnyére szolgált ugyan a tanácskozások parlamentáris külsejének, de a kérdésekbe való mélyebb behatolást nem moz­dította el. Ezentúl azonban már a tanács­kozás alá jövő kérdések természete ma­gával fogja hozni, hogy szakszerűbb lesz az eszmecsere. Ha még másik, szintén ezen irányban működő correctivumra is szabad utalnunk, ez az volna, hogy úgy, mint a német jogászgyülésen történik,ipar­kodni kellene a jogászgyülés működésé­nek tekintélyes részét az írásbeli „véle­ményekébe áttenni. Tudományos kérdé­sek alapos és kimerítő tárgyalására alkal­masabb az írásbelileg kidolgozott érteke­zés kerete, mint a szabad előadások, me­lyek amazoknak appendixét, magyarázó és az ellentét élével több oldalról megvi­lágító commentárját igen helyesen képez­hetik ugyan, de a körültekintő írásbeli kifejtést soha sem fogják teljesen pótol­hatni. A német jogászgyülésen ennélfogva nagy súlyt fektetnek az előleges vélemé­nyek kikérésére, melyek segítségével a kérdések a jogászgyülés tanácskozása alá legtöbb esetben már pro és contra meg­világítva kerülnek. A vitatkozási szabad­ság pedig már nemcsak a teljes ülésben, de némely szakosztályokban is meg van szorítva oly formán, hogy egy-egy szó­noknak csak tíz perczig szabad beszélnie, sőt a német jogászgyülés olyannyira fél­tékeny az ott történő nyilatkozatok tekin­tetében, hogy egy idő óta a szakosztályok már nem is elfogadás, hanem csak tudo­másul vétel végett terjesztik határoza­taikat a teljesülés elé, s ezen eljárás a szak­­osztályákan már több ízben azzal indokol­tatok­, hogy a kérdések szorosan szak­szerűek lévén, a teljes­ ülésben a tárgya­lás alkalmával oly dolgok is mondathatná­nak, melyek a jogászgyülés tekintélyének talán nem volnának előnyére. Nem vélünk csalódni, ha állítjuk, hogy a szerint, a­mint a mi jogászgyűléseink is bele fognak mélyedni az egyes jogi kérdé­sekbe, a vitatkozás nálunk is mindinkább intensívvé fog válni, és úgy az írásbeli mint a szóbeli eszmecsere bizonyos ki­sebb, nemcsak az általános irányelvekben, de a részletes szakbeli kérdésekben is megállapodott nézettel bíró körre fog ter­jedni és pedig véghez fog menni ezen át­alakulás önként is, anélkül hogy ez iránt nálunk, hol a vélemény nyilvánításának bárminemű korlátozása rendesen rész­vért csinál, kényszer-rendszabályokhoz kellene nyúlni. A­mi pedig azon nem egyszer hall­ható aggodalmat illeti, hogy ha a jogász­gyűlés tárgyalásai szakszerűbbé fognak válni, csökkenni fog a részvétel, ennek sem tulajdoníthatunk súlyt, és e tekintet­ben szintén a német jogászgyűlésre uta­lunk, hol daczára annak, hogy újabb idő­ben mindinkább szűkebb tudományos körre szoríthattak a tárgyalások, a tagok még­is folytonosan szaporodtak, sőt a múlt évi jogászgyülés tagjainak száma minden addigi jogászgyülések tagjainak számát több százzal meghaladta, volt ugyanis ezen jogászgyülésnek 2555 tagja, így lesz ez nálunk is. Meglehet, hogy egy-két tag, ki csak az olcsó feltüntetési alkalomm­ kedvéért vett részt, ha látja hogy erre neki itt nincs tere, vissza fog vonulni, de épen ez által nagyban fog növekedni a jogászgyűlés tudományos tekin­­télye, a­mely körülmény pedig a komo­lyan törekvők soraiból százakat fog meghódítani az egy pár duzzogó he­lyébe. Dr. Fayer László. ♦

Next