Magyar Themis, 1872 (2. évfolyam, 1-55. szám)
1872-11-19 / 50. szám
• 1 '-11 ------- ■ " . 7-■ [UNK]—y--- —-rr-r*— Második évfolyam, 50. szám, Pest, nov. 19. 1872. Megjelenik minden kedden; a „magyar Tv/TA AT? Előfizetési árak: jogászgyülés“ tartama adatlaponként _L. helyben házhozhordással, vagy vidéken A kéziratok és megrendeld- ■ I 1 [ J | j 11% #1 H negyedévre . . 3 frt. sek bérmentve a kiadó-tulajdonoshoz ! ■ [UNK] [UNK] 1 H I évre .... 4 frt. ■L ^ egész évre ... 8 frt. Szerkesztői iroda: kalap-utcza & sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. Eladó-hivatal: kalap-utcza 6 sz. A BUDAPESTI ÉS KOMAROMI ÜGYVÉDI EGYLETEK KÖZLÖNYE, © s # magyar jogaszgyülés napilap,#. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő: Dr. SIEGHUNI VILMOS. TARTALOM: Budget-tanulmányok. (Végo.)—■ Szemle. — A büntetőjog alapelvei. — Észrevételek Dr. Hoffmann Pál törványkönyvi tervezetére. Dr. Teleszky István úrnéi. — Törvényjavaslat a telepitvényekről. — „Tárcza“ A jog küzdelme. (V.) — „Vegyes közlemények.“ — Személyi hírek. — Egyleti közlemények.—Különfélék. — Kivonat a „Budapesti Közlönyből.“ A negyedik magyar jogászgyülés elé terjesztendő indítványok előkészítéséül az állandó bizottság f. hó 14- én tartott ülésében következő kérdéseket tűzte ki: A magánjogból: 1) A kötelező polgári házasság iránt alkotandó törvényben engedtessék-e a házastársak életében a házassági kötelék felbontása és ha igen, minő okokból? 2) Minő rendszere a házassági vagyonjognak fogadtassák el az alkotandó magyar magánjogban ? A kereskedelmi és váltójogból: 3) Illese-e a kereskedő feleségét kereskedői hitelezők ellenében vagyonjogi igényeire nézve előjog és ha igen, minő mérvben és minő feltételek alatt? 4) Minő elvek állapittasanak meg a viszkereseti jog érvényesítésére, ha e jog külföldről érvényesíttetik belföldre? A büntetőjogból és eljárásból: 5) A sajtó számára szükséges szabadság megkívánja-e s tekintettel a közbiztonságra elegendő-e, ha a sajtó útján elkövetett büntetésre méltó cselekvényekre az általános büntetőtörvények és büntetőjogi elvek kivétel nélkül alkalmaztatnak, vagy pedig a sajtószabadság avagy a közbiztonság megóvására kivételek és pedig melyek teendők? c) Azon elv, hogy az igazságszolgáltatás a közigazgatástól teljesen elválasztandó, feltétlenül kiterjedjen-e a kihágásokra is, és ha nem, minő módozatok mellett teendő kivétel? A polgári eljárásból: 7) A közvetlen szóbeliség mellett a bizonyításnak mily rendszere fogadtassák el ? 8) A közvetlen szóbeli eljárásban minő jogorvoslatok engedendők meg? Miután az állandó bizottság által kitűzött ezen kérdésekre nézve a bizottság által közvetlenül felkérteken kívül, bármely jogászgyűlési tagnak is jogában áll indítványt tenni, ennélfogva figyelmeztetnek a t. jogászgyűlési tagok, hogy a módosított alapszabályok 7. illetve 17. §-a értelmében csak oly indítványok kerülhetnek tárgyalás alá, melyek indokolva és a gyűlés megnyitását legalább négy hónappal megelőzőleg az állandó bizottsághoz (alulírott czime alatt) beküldetnek. Ezek szerint — tekintettel arra, hogy a negyedik magyar jogászgyűlés üléseit az állandó bizottság határozatához képest 1873. évi június 2.3. 4. és 5-én tartandóa — az indítványok végső beküldési határideje 1873. évi február elseje. Kelt Pesten 1872. évi nov. 15-én. Elnöki megbízásból : Dr. Siegmund Vilmos, a magyar jogászgyülés állandó bizottságának titkára. (Pest, kalap utcza 6. sz.) Budget-tanulmányok. VI. Felebbviteli törvényszékek. (F.) Egész igazságügyünk telve van viszásságokkal, — de hogy a legnagyobb anomáliák felebbviteli rendszerünkben találhatók, azt senki sem fogja tagadni. Itt van a külön álló semmitőszék, — de azon intézmény, melynek kedvéért az már körülbelül 4 évvel ezelőtt felállittatott: a szóbeliség, törvénykezésünkben még mindig pium desiderium; itt a pesti k. tábla, melyhez— a mi páratlan a maga nemében — minden az egész országban felebbezett pernek fel kell vándorolnia. És ha a kir. tábla meghozta ítéletét, mi történik ? A legcsekélyebb pert is még egyszer lehetvén felebbezni, a perek igen nagy része ismét vissza megy a kir. táblához és innen a legfőbb itélőszékhez, honnan újra átmegy a kir. táblához, és csak azután vissza az első folyamodás abirósághoz. Nem arczul csapása ezen rendszer minden modern igazságszolgáltatási fogalmaknak? Hol van itt a jelenleg — méltán — annyira hangoztatott egyszerűség, természetesség és gyorsaság? De eltekintve ettől, váljon megegyeztethető-e egy harmad és másodfolyamodású törvényszék hivatásával — hogy ne mondjuk: méltóságával — az, hogy idejének nagyobb részét úgynevezett »csirke-perek«-re fecsérelje? És ez így van. Mindenki meggyőződhetik a kimutatásokból, hogy ezen magas törvényszékek idejének legnagyobb részét a lehető legcsekélyebb és legegyszerűbb perek veszik igénybe. Pedig mily könnyű volna ezen dolgon segíteni! A járásbíróság illetőségéhez tartozó perek számára felebbezési bíróságul nálunk is épúgy mint más országokban, s tökéletesen elég volna az illető első folyamodású tervszék. Ha pedig ezen kívül kit mondatnék, még az, hogy két egybehangzó ítélet ellen nincs további felebbezés, akkor már ezen két szabvány által is nagy mennyiségű jeles munkaerő felszabadulna a felebbezésnél. Ezen munkaerő pedig alkalmaztatván az első folyamodású bíróságoknál, nem szorulna az állam azon dilettáns elemekre, melyek épen azért, mivel a központon túl sok jogilag képzett egyén vétetik igénybe, a vidéki törvényszékeknél a jelen év elejéig valóságosan grassáltak és még a törvényszékek újjászervezésénél sem voltak egészen mellőzhetők. Ezen elemet kell a rendezett igazságszolgáltatás érdekében kiszorítani a törvényszékekből és helyébe valóban jogilag képzett egyéneket állítani. Az pedig leginkább úgy eszközölhető, ha a fővárosba tömegesen összehordott jogi erőket ismét visszaadjuk a vidéknek. Ez után észrevehetőleg jobbá és megbízhatóbbá tétetnék az első folyamodású bíráskodás, ami nagy mértékben kárpótolná a harmadik instantia elvesztését. Különben van remény, hogy a felebbezés kérdésének megvitatása nem sokára napirendre kerül, miután a jogászgyűlés állandó bizottsága által legújabban kitűzött kérdések közt a perovoslatok kérdése is helyt foglal. — Lássuk már most közelebbről a felebbviteli bíróságok költségvetésének előirányzatát. (2.—6. czim.) A semmitőszék számára szükséglet 172.620 fttal van felvéve. Működik pedig itt 1 elnök, 1 alelnök, 18 bíró, 24 személyből álló jegyzői és foglalmazói, továbbá 9 személyből álló segédhivatali személyzet. A legfőbb itélőszék költségvetésének előirányzata 379.188 írtban van felvéve. Működik itt 1 elnök, 6 tanácselnök, 42 bíró, 47 személyre menő jegyzői és fogalmazói, továbbá 17 személyből álló segédhivatali személyzet. A pesti kir. tábla költségvetésének előirányzata 649.964 írtban van megállapítva, mely kir. táblánál működik 1 elnök, 1 alelnök, 10 tanácselnök, 128 biró, 77 személyből álló jegyzői és fogalmazói, továbbá 41 személyből álló segédhivatali személyzet. A marosvásárhelyi kir. tábla költségvetésének előirányzata 124.370 ft. Működik itt 1 elnök, 3 tanácselnök, 25 bíró, 26 személyből álló jegyzői és fogalmazói, továbbá 11 személyből álló segédhivatali személyzet. A képviselőház pénzügyi bizottsága mindezen összegeket levonás nélkül megszavaztatni véli. Ezen czimekben