Magyar Ujság, 1871. június (5. évfolyam, 125-147. szám)
1871-06-03 / 126. szám
az 1852. évi november 29-diki cs. ny. parancs kiadatott, s midőn az osztrák polgári törvénykönyv 1853. évi május 1-jén hatályba lépett, a fegyveres béke, s a fegyvertelen, lefegyverezett nemzet ellen intézett, és folytatott fegyveres hadjárat, s a nemzet levertségének, vértódulásainak s azsrnoki rendszer vérfagyasztó miveletei által felvert titkos politikai hullámzásoknak rettenetes emlékű kora volt, a midőn még az óriási veszteségek által elkeserített, gyászba borult, s az embertelen meggyaláztatások által részint elkábított, részint felbőszített nemzet a császári törvényhozás halmozott intézkedéseit figyelemmel nem is kisérte, nem is kisérhette, s erre érkezése, ideje nem volt, meghasonlott kedélye pedig azokban a visszalökő erő hatásait érezte a sokféle sarcolás, üldöztetés, gond, bánat, hatósági szokatlan és kihívó műveletek közepette. A törvények meghozattak, de azokat a jelezett időközben vagy senki sem olvasta és nem tudta, vagy pedig igen kevés egyén képezett e részben kivételt, a bíróságokat és ügyvédeket sem véve ki... A bíróságokra nézve elég legyen azt feljegyezni, hogy midőn véglegesen szervezve lettek már a kérdéses perek megindithatására kitűzött egy évi határidő t. i. 1854-ki máj. 1-je elmúlt... s igy a szervezés bizonytalanságai közt kevés figyelmet fordítottak a sok uj törvényre, s a népnek az ősiségi viszonyok eltörléséről értesítést nem adtak, de értesítés adásra soknál a szükséges hajlamok is hiányoztak; különben értesítést adni kötelesek sem voltak, mert törvényül meg volt írva, hogy mihelyt valamely törvény kellőleg kihirdettetett, senki sem mentheti magát azzal, hogy az neki tudomására nem esett; azt pedig tudjuk, hogy a törvény kellő kihirdetése, a birodalmi és az országos törvény és kormánylapokban tett kinyomatás által történt... ezeket pedig elvétve olvasta azon időben valaki. Bizonyosan lehet állítani, de szükség esetén bebizonyítható is volna, miszerint Magyarország népességének legnagyobb része, 99/100 részszel még kevés van mondva, az 1853. máj. 1-je és 1854. évi máj. 1-je közé esett időben az 1852. évi nov. 29-i császári nyilt parancs tartalmát nem ismerte, s igy nem is tudta, hogy ha ezen végzetes egy év alatt a kérdéses pereket meg nem indítja, a perjog örökre elévül stb. Mindazonáltal a császári törvényhozás kérdéses nyilt parancsa kötelező törvény lett és maradt, és aki egy év alatt pert nem indított — ebbeli joga elévült; valamint a zálogváltási pereknél még a kérdéses egy év alatt sem lehet pert indítani, ha a visszaváltási idő — vagy 32 év lejárt 1853. máj. 1-je előtt és ha ezen lejárt idők óta több mint 10 év múlt el. A császári törvényhozás csak magát látta, rendes, békés állapotban ítélte lenni az országot — nem látta az embereket kiknek számára nem a viszonyokat, melyek között a kérdéses törvényeket kötelezőkké tette ... a gyászos történet, melynek általa a nemzet részese, tárgya lett, nála számot nem tett... holott történeti bizonyossággal állítható miszerint a kérdéses időközben a nemzet rendes és békés állapotban nem volt, hacsak a zsarnoki rendszer vasvesszeje által kierőszakolt hallgatást és szintett vak engedelmességet rendes és békés állapotnak nem tartjuk. Azon botláson mit a császári törvényhozás elkövetett nem lehet nagyon csodálkozni, mert érdeke a haza népe érdekeitől különböző lévén, tőle jót, igazságost, kíméletest várni nem is lehetett. De annál inkább várhattuk a hazai alkotmányos törvényhozástól, miszerint az ősiségi viszonyokra nézve elhagyja a császári törvényhozás által követett ferde irányt, és intézkedéseiben azon hazafias szellemet fogja feltüntetni, mely az 1847/8. XV. t. sz. tartalma alapján, az időközben lefolyt nagy események kellő tekintetbe vételével varázsolja áldásosokká az ősiségre vonatkozó törvényeket. A hazai törvényhozás, fájdalommal mondjuk — eddig e részben a közvárakozásnak eleget nem tett, mert 1861-ik évben az országbírói értekezlet I. r. 20-ik §-ával az 1852. évi november 29-iki császári nyilt parancsot, az országgyűlés intézkedéséig ideiglenesen fentartotta azon csekély kivétellel, a mi a 19-ik §-ban érintve van, holott ezen nyilt parancsot egy óráig sem kellett volna fentartani, hanem az ősiségi viszonyokat az 1847/8. XV. t. sz. alapjára visszahelyezni, azért hogy ezen alapon és szellemben érvényesíthesse a hazai kormány és az országgyűlés az ősiségi viszonyok teljes és tényleges eltörlésének történelmi nagy művét. A hazai kormánynak a nemzetnek — nem szabad figyelmével kikerülni az 1852-dik évi november 29-től 1854-ik évi május 1-ig lefolyt híróz ■'odk vnliségét, s a honpolgárok akkori zilált, feliuti családi, közpolgári, és magánjogi viszonyait .... vissza kell emlékeznie az égő sebekre, melyek azon időben az osztrák törvényhozás magánjogi intézkedései számba vételét, megfigyelését lehetlennzék — és minden esetre, minthogy a nemzet élete nem nehány nap és nem nehány évhez van kötve, mint az emberé . . . illő hogy midőn törvényt fog hozni, melylyel az ősiséget véglegesen és tényleg eltörli — ezen törvény egyedüli alapja az 1847/8 . XV. t. sz. legyen, — hogy mindenki elégséges határidőt nyerjen, p. o. legalább is hat évet, perek indítására ... az 1852-ik évi nov. 29-iki cs. ny. parancs pedig a múlt, jelen és jövőre nézve semmisnek kimondassék azon bírósági ítéletekkel együtt, melyek ítéleti alapokat alkalmazták . . . mert az ország rendkívüli körülményei közt volt a nemzetre erőszakolva és ennélfogva a kitűzött egy év alatt a honpolgárok legnagyobb része tudomására sem esett — másrészről pedig általa a perinditás, törvényesen és észtanilag nem indokolható rövid idejű elévülési korlátok kigondolása által majdnem lehetlenné tétetett . . . Ilyen leendő intézkedés mellett aztán, akár lejárt a zálog visszaváltási határidő 1853-diki évi május hó 1-jéig, vagy az e részben alkotandó törvény meghozásáig, akár nem — s akár telt el 32 év akár nem ezen időkig — s ezen időktől akár tiz év járt le akár több, mindenesetre az illetőnek perindítási jogának kell lenni, mert a magyar törvények szerint a zálogok eltéríthetők soha sem voltak száz és ezer vagy több év alatt sem, igy nem a közös osztály alá eső öröködési javak is, amiért nem lehet igazságos a perindítás jogát már a múltra akármennyi időbeli elévüléssel lehetetlenné tenni; a jó törvénynek ilyen eseteknél visszaható ereje nem lehet — elég az, midőn az eddig el nem évüthetett jogok a jövőre nézve elévüthetőknek mondatnak ki, és elévülnek ha bizonyos határidő, p. o. hat év alatt a perek meg nem indíttatnak. Tárgyai az 1852. évi nov. 29-iki császári nyilt parancsnak egyenként is olyanok, melyeket azon átkos emlékű kor zsarnokrendszerének törvényeivel — amik már a kérdéses jogokat megsemmisítették — rendezni nem csak törvényhozási botlás volna, hanem a haza nagyszámú , részben érdekelt lakosai ellen elkövetendő vétkes jog és vagyon elkobzást képezne. Az úrbéri veszteségekért a földesurak országos kárpótlást nyertek ; az ősiségi veszteségekért, melyek pedig az úrbéri veszteségeknél nem csekélyebbek semmiféle kárpótlás nem fog esni, joggal megvárhatja tehát az illető érdekeltség, hogy ősiségi jogai érvényesítésére nézve egyszer mindenkorra és utójára, elégséges határidőt nyerjen, és ebbeli jogát semmiféle idegen, és nem alkotmányos hatalom intézkedése ne ellensúlyozhassa. Az ősiség tényleges eltörlése alkalmával az országnak nem csak azon érdekeket kell szemügyre venni, melyek teljesen fedezve vannak, ha az 1852. évi nov. 29-iki császári nyilt parancs rendeletei törvényhozásunk által is véglegesen kötelező törvényekké emeltetnek, de azokat is, melyek ilyen módon tetemes és soha helyre nem hozható veszteségekkel jogtalanul illettétnek. Az országhoz nem illik bizonyos érdekek megmentését és diadalát más igaz érdekek kellő kímélete nélkül eszközölni. Tudhatja mindenki hogy sok ember, sok család, sokféle körülmények közt van, egyiknél pénzhiány , másiknál betegség , harmadiknál szegénység, negyediknél távollét, ötödiknél az iratszerek hiánya stb. akadályozza a perek meginkibálását, s ezért a perek megindítására egy év igen kevés határidő , — mert a hiányzó levélszerek kikutatása, felkeresése és birtokba ejtésére, pénzszerzésre, a hazatérésre, — a felgyógyulásra — és a szegénységnek olyan állapotba helyezésére, hogy ősisége jogai megmenthetése végett cselekvési képességet nyerhessen, bizonyosan legtöbbnyire egy évi időköz nem elég, s azért kívánatos hogy legalább hat év legyen engedve a perek megindíthatására. Az 1847. és 48-ik XV. tvez. 2-ik §-a szerint, amint már fentebb jelezve van, az ősiségi viszonyokból eredő perek megindítása eltiltatott és az ilyen már folyamatban volt pereknek folytatása felfüggesztve lett a legközelebbi országgyűlésig. Ezen ideiglenes törvényhozási intézkedésnek nem az volt czélja, hogy az ősiségi viszonyok által érdekelteket ősiségi jogaik érvényesíthetésétől az erre szükséges időtől végképen megfosza — de felhalmozása közt a köz- és magánjogi kérdéseknek nem látta a törvényhozás alkalmasnak az időt az ősiségi viszonyok érdemleges elhatározása s eldöntésére, s ezért a legközelebbi országgyűlésre utalta e tárgyat, s azt egy okos ember sem hiheti el, hogy a legközelebbi országgyűlés az ősiséget teljesen és tökéletesen olyan felfogások alkalmazása mellett, s olyan rendkívüli, lázas viszonyok közt fogta volna eltörölni, minek az 1852 évi nov. 29-iki cs. ny. parancs §§-ai tartalmában nyilvánulnak, és a minő rendkívüli és lázas viszonyok uralkodtak hazánkban az 1852 évi november 29-ke és 1854 május 1-je közé esett időben. Különben a nemzet ura önsorsának, azt fogja tenni e részben amit tetszik, de e sorok írója, ha egymaga marad is, arra szavaz hogy az ősiség teljes és tökéletes eltörlésénél az 1852. évi nov. 29-iki császári nyilt parancs tartalma mint nem létező, figyelembe és irányadóul ne vétessék, hanem alapul és irányul az 1847—8 XV. tcz. legyen használva és az ősiségi viszonyok által igénylőleg érdekeltek iránt éreztesse a törvényhozás azon kíméletet és jóakaratot, melyet az ország minden igaz polgára a nemzettől megérdemel. Egri Sándor, ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése június 2-án Elnök: Somssich Pál. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Kérdéseket mutatnak be : Széky Péter az örvény-abádi tiszaszabályozási társulat érdekeltjei, Lónyay Gábor a magy. orsz. gazdasági egyesület részéről, melyek az állandó kérvénybizottsághoz utasíttatnak. Babes Vincze : Bátor vagyok a t. ház figyelmét egy interpellátióra nézve igénybe venni. Csak azt bocsátom előre, miszerint ezt kényszerből teszem, mert annak szüksége a hozzám érkezett számos levélből kitűnik, ugyanazért nem fogom hosszasan indokolni s egyszerűen felolvasom (olvassa az interpellátiót.) Hivatkozással a minapon e helyen több oldalról felhozott azon esetekre s illetőleg panaszokra, melyek jogosult gyamokoknak tekinthetők legalább, miszerint a szegedi teljhatalmi királyi bizottság közegei által törvényellenes s a humanismust megsértő s kigunyoló kínzások vizetnek véghez s miután Torontálmegyéből legújabban vett értesítések szerint ott nem régen az történt légyen, hogy bizonyos Molnár nevű kir. biztosi ügynök egy román récsai igen tekintélyes falu nevezetű lakost, ki több évekig községi biró volt, s soha vizsgálat alatt nem állott, befogatván, borzasztóan megkinoztatta, aztán pedig Klárira vezette s ottan a községház előtt egy élő fán megkötve két napig tartotta, s ismételve az összecsődült nép előtt megkinoztatta, olyannyira miszerint „e látványon elborzad a világ“ ; — s miután állítólag Ráday grófhoz közel álló egyének azt hiresztetik, miszerint Molnár biztos urnák egyenes felhatalmazása volna ilyen tortúrára; egész tisztelettel kérdezni bátorkodom a miniszter urat : Intézkedett-e már, vagy szándékozik-e intézkedni minél előbb, miszerint a felhozott esetek s elterjesztett hírek felett szigorú részrehajlatlan s hamisítatlan módon vizsgálat tartassák, és bebizonyítások esetében a bűnösök szigorú fenyíték alá vétessenek, teljes megcáfolásuk esetében pedig hazánk becsületét, valamint miveltségeinket is kompromittáló azon hírek az igazi tényállásnak nyilvánosan leendő kiderítése által megszüntettessenek ? Csak azt vagyok még bátor hozzátenni,hogy nem szokásom sürgetni az interpellatióra adandó választ, de ez esetet olyannyira fontosnak tartom, miszerint a választ minden ülésben sürgetni fogom, míg az ülésszak tart, azért kérem az elnök urat, hogy az interpellátiót a miniszter úrnak minél előbb átszolgáltassa. Kapp Gusztáv pedig az igazságügyminiszterhez intézi a következő interpellátiót. F. é. ápr. hó 26-án tartott ülésében jutott a képviselőház annak tudomására, hogy az igazságügyi miniszter úr egy a talmácsi uradalomnak néhány községei és a szász nemzet — illetőleg két bírái között a létezett úrbéri viszony fölött és a tulajdonjog fölött fenforgó, még a múlt év közepén a m. k. legfőbb itélőszékhez végleges eldöntés végett fellebbeztetett pert a periratokkal együtt f. é. januarius havában a m. k. legfőbb ítélőszéktől kikérte, s ezen pert ez ideig az illetékes bírósághoz vissza nem adta. I. Minő törvényre alapítja a miniszter úr jogosultságát ezen, vagy bárminemű más pert az illetékes bíróságtól elvenni, azt öt hónapon át vagy netalán még tovább az igazságügyi minisztériumnál visszatartani, s igy az igazságszolgáltatás törvényszerű menetét akadályozni sőt felfüggeszteni. II. Szándékozik-e a miniszter úr az említett pert haladéktalanul s minden netalán akadályozó hozzáadás nélkül a m. kir. legfőbb itélőszékhez törvényszerű végleges eldöntés végett visszaadni. Ha netalán nem ? minő törvénnyel igazolja a miniszter ur ily nemű szándékát s eljárását ? Apponyi Albert gróf a főrendiházból áthozza az első folyamodású bíróságok rendezéséről szóló t.-javaslat egy §-ának módosítása mellett a következő t.-javaslatoknak változatlan elfogadását tartósító jegyzőkönyvi kivonatokat. A t.-javaslatok ezek : a magyar földhitelintézetről, az első folyamodású bíróságok életbeléptetéséről, a királyi ügyészségről, a közbiztonság helyreállítása végett tett rendkívüli intézkedésekre szükséges póthitelről, a fiumei kikötő kiépítéséről, és az ezen czélra 1871-re megajánlott póthitelről, a határőrvidéki és Fiume kerületi tengeri kikötőkre pótlólag megajánlott összegek fedezéséről, a horvát-szlavonországi államutakra és folyókra 1869. évben fordított költségek megtérítésére megkívántató póthitelről, és az állam költségén kiépítendő zólyom-beszterczei szárnyvonal kiépítéséről szóló t.-javaslat. Ordódy Pál az állandó igazoló bizottságrészéről jelenti, hogy Kelecsényi Rafael a törvényes 30 nap fentartásával, Hoos és Chorin Ferencz pedig véglegesen igazoltattak. Széll Kálmán: A pénzügyi bizottságnak Pest városa által felveendő kölcsön bélyeg- és adómentességéről szóló jelentését nyújtja be. Királyi Pál beterjeszti a közp. bizottság jelentését a pestvárosi nagykörút és az azon építendő házak adómentességéről szóló 755. sz.javaslatról. Fulszky Ágost a közp. bizottság nevében benyújtja az amerikai egyesült államokkal a kivándorló egyének állampolgársága iránt kötött szerződésről, továbbá az uruguai, perui, chili és argentini köztársaságokkal kötött kereskedelmi szerződésről szólójavaslat iránt jelentést. A gázrendőrségről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasásban a többség által elfogadtatik. A mai ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök, T. ház! A mai ülés napirendje ki van merítve. Ha méltóztatnak beleegyezni, holnap 10 órakor az osztályok fognak tanácskozni a hozzájuk utasítot tárgyakban, s talán képesek leszünk a központi bizottságban is tárgyalni a bevégzett dolgokat, hogy az a 12 órai ülésben jelentést tehesse. A 12 órai ülés tárgyai a következők lennének: a bejelentéseken kívül még a kérvényeknek egy hátralevő listája, és a most beadott szerződések. Irányi Dániel Miután a holnapi ülésre úgy is csak kevés tárgy van kitűzve, engedelmet kérek a t. háztól, hogy azon határozati javaslatomat, melyet a tornászat és fegyvergyakorlat iránt beadni szemcsém volt, holnap indokolhassam , hogy a holnap napirendre tűzessék. A tárgy véleményem szerint ép oly fontos, mint sürgős. Énhajtom, hogy a t. ház, mint reményem, e határzati javaslatot elfogadja, akkor a kormány az ünnapokat arra használja fel, hogy ennek iránián törvényjavaslatot dolgozzék ki, és azt a jövő ülésszak elején benyújtsa. Ennél fogva ürem és reményem, hogyha különösen az indoklást elolvasni méltóztattak, kérelmemet teljesítni fogják. Elnök: A holnpi ülésben nem lesz kevés tárgy: először 12 órakor kezdődik, másodszor pedig van a kérvének egy lajstroma, a bejelentett szerződés,ezenkívül a főrendek egy üzenete, mely csekélyebb módosítást tartalmaz az első folyamodású birósgokra vonatkozólag. Almássy Sádor. T. ház! Én azt hiszem, hogy ámbár 3 tárgat sorolt fel a t. elnök úr, igen könnyen me lehet hogy mind a három tárgy bevégzése uán még elég idő marad fen hogy az Irányi kép ur által beadott határozati javaslatot, mint 4k tárgyat is felvegyük. (Helyeslés balról.) Csanády Sádor: Részemről is kívánom, hogy Irányi t. hallom határozati javaslat tárgyalása vétessék l. a holnapi napirendre. Elnök: Kivám a t. ház a határozati javaslatot holnap tárgyunk (Igen ! Nem ! Méltóztassanak azok, kikívánják felállani. Megtörténik.) A többség na kívánja. Egyéb tárgyaz ülésnek nem lévén, a jövő Ülést holnap 12 óraor. Ülés vége 12 év 5 perczkor. MAGYAR ÚJSÁG, 1871. JUNIUS 3. XILFOLD. Prisi hirek. Május 28. Éjjel. A tegnapi táp-eső után szép verőfényes nap következett. A salsok nagyobb része egész napon át az utczáké volt, kíváncsian szemlélgetve a folyton szállitottogoly csapatokat. A foglyok közül soknak a fegvere a hátára volt kötve s igy vannak egymshoz fűzve. 10 ezer szorosan egybefüzött lova láttam elhaladni. Midőn a boulevard sarkába érkeztek, két ember vonakodott tovább menn s e végett azonnal agyonlövettek. A lakosságná most a fölkelés elnyomása után a megelégedő szelleme kezd mutatkozni. Ennek hatása mais nagy mértékben észrevehető. Ma a távol foglyok szidalmazása nem volt oly számos seves, a mint azt várni lehetett volna. A legközelebbi napok alatt a községiek nagy lármával fogattak el s több helyütt hallani lehetett e kiáltásokat: Le a gyilkosokkal ! A lakosság legnagyobb része borzalommal van eltelve azon iszonyatosságok folytán, miknek következtében Páris vérrel borittatott el s romokba döntetett. A párisiak nem győznek eléggé csodálkozni azon pusztításokon, mik emlékeiken s vagyonukon elkövettetett. A fölkelők maradványai kis csapatokra oszlatva a l’ Ourcq csatorna mellett körül fogattak s két út állott előttük, vagy megadják magukat vagy meghalnak. A forradalmi emberek által tanúsított ily heves ellenállás még eddig ismeretlen volt. A papok már mutatkozni mernek. A templomok kinyittattak s látogattatnak. A papgyilkosok ellen nagy az elkeseredettség. A versaillesiak által ejtett foglyok közt számos aggastyán, kik alig tudnak járni. A foglyok nagyobb része szomorú külsővel bir, kik mint az ebek hurczoltattak elő, hogy megöletessenek. A foglyok közt számos nő van nemzetőri egyenruhában, soknak még fején van a chignon, mig mások hajukat lenyiratták. Mily szánalomgerjesztő kép. Ma reggel egy angol a rochechuart utczában elfogatott. A községiek sorai közt harczolt. Moreau, a központi bizottság tagja, midőn a középületek fölgyujtásáról értesült, elhagyva a városházát, haza ment s Bonvalet-nak, a kerület parancsnokának irt, tudatva hogy nem akar részes lenni a pusztításban s arra kérte, hogy fogassa el. Jelenleg fogva van Versaillesban. Vermeesch, a „Pére Duchéne szerkesztője, úgyszintén a Mére Duchéne név alatt ismert kedvese, mint mondják, agyonlövettek. Sorsukról azonban bizonyosat még nem lehet tudni. Egyről másról biztos tudomást szerezni alig lehet, olyannyira zavarban van minden. Az idegeknek Párisban újbóli üldözése valótlan. A csapatok által az egyesek föltartóztatnak s a torlaszok széthordására kényszerittetnek. A megölt fölkelők számát nem lehet tudni. Tegnap a városháza melletti laktanyában a fölkelők agyonlövetése egész délután folyt. Minden sortűz után egy zárt kórházi kocsi jött ki, telve holtakkal. Tegnap láttam egy kezest, ki a mágas börtönből megszökött. Múlt kedden a golyók záporként hullottak a börtönre. A foglyok azt kívánták, hogy bocsájtassanak ki. Végre is az igazgató engedett kérelmüknek,de tudata velük hogy amint a börtönt elhagyják, a künn rájuk várakozó tömeg által legyilkoltatnak. Több fogoly, a minta magast elhagyó, a fölkelők által kényszerittettek a torlasz harczra. Közülök többen megölettek. Kitől e részleteket megtudtam, két nap s éjjel egy korcsma pinczéjében volt elrejtőzve. Tegnap azután szerencsésen haza érkezett. La Cecilia tbk. s neje ugyanazon torlasznál estek el. Midőn e sorokat irom, a szomszédházból zongora hangokat hallok. Az illető tánczdarabot játszik. Az örömnek ez az első jele, melyet hetek óta hallottam s ez mutatja e nép változó jellemét, mely a vérontás után azonnal az örömnek ad helyet. Május 29. Este. Mindenütt nyugalom uralkodik ; az idő nagyon szép ; a boltok ismét kinyittattak ; a győztes csapatok a laktanyákat elfoglalták. Általánossá kezd válni azon meggyőződés, hogy Páris két hónapi szenvedéseit a szept. 4-ki kormány gyengesége által idézte elő. Ma reggel iszonyú híreket hallottunk. A rochechouart boulevard s utcza s a Delta kávéház közelében néhány sebesült elevenen eltemettetett. Jajgatásuk s kiáltozásuk az éj folytán borzalmat keltő volt. Nagyon tartanak hogy Párisban a holtak s sebesültek nagy száma következtében járványos betegség fog kitörni s nagyon félnek a következményektől. Vidal, a központi bizottság tagja, a luxemburgi kertben agyonlövetett. Treilhard, a közügyek igazgatója, a pantheon téren lövetett agyon, holtteste özvegyének, ennek kérelme folytán átadatott. Pinczéjét átkutatták, hová neje a pénzszekrényt rette, melyben 40 ezer frankot találtak, mely a központi bizottság által tett rablás utolsó összege volt. Mathieu, a község egyik tagja, múlt szerdán, a Neuf hídon fogatott el. 1,500,000 frankot találtak nála. Mint mondják egy kaput a versaillesiaknak eladott.Arczczal IV. Henrik szobra felé fordították s agyonlőtték. Holttestét a Szajnába dobták. Okolovitch, ki sebesülten az elysée-i mező egyik kórházában feküdt, a sorezered egy tisztje által fölfedöztetett. — „Ön foglyom“ — mond a tiszt. — „A község fogat el?“ — kérdé Okolovitch. A monceaux parkba vitték s agyonlőtték. Milliére, midőn a luxemburgi kertben elfogatott, hevesen ellentállt s a katonákra revolverével hat lövést tett. A pantheontérre vitték s ott agyonlövetett. A szajnai önkénytesek egyikétől a következőkről értesülök: Grenier tbk. hadosztályából a Pradier dandár, mely a szajnai önkénytesekből, a vadászok 10. zászlóaljából s az 51 s 72 sorezeredből állt, táborhelyét a St. Vincent de Paul templománál vasárnap délelőtt 4 órakor hagyta el, elfoglalta az északi vasút pályaudvart, fölszerelését megvizsgálta, reggelizett, elhagyva La Chapellet, La Vilette-et s Bellevillet, nem sokára ezután a Pont de Flandre-hez érkezett. Az 54. ezered elsőlandára kora reggel megtámadta a torlaszt. A magaslatot iszonyú tüzelés közt elfoglalták. Az utcza kövezet fülszakgattatott, a nagy eső következtében az utczák tele voltak sárral. Öt elfogott felkelő azonnal agyon lövetett. Pradier dandára az első dandárt ezután felváltá, mely oly győzelmesen elfoglalá a bellevillei magaslatot s előre nyomulását folytatá. Az est beálltával a csapatok az utczákban jó állást foglaltak. A dandár 540 foglyot ejtett, 10 vörös zászló, több ágyús mitrailleuse, számos puska s nagy mennyiségű élelmiszer jutott birtokába. A versaillesiak vesztesége csekély. Egy felkelő tüzér a Place des tétes téren eltévedt s a versaillesiak közé jutva, azt mondta a második csapat kapitányának: „Ágyúink már semmit sem használnak, adjon egy puskát.“ A kapitány azt viszonza: „Milyen mulatságos! kinek tart ön bennünket?“ — „Községieknek. A versaillesiak a túloldalon vannak.“ — „Ön csalódik. Mi versaillesiak vagyunk.“ — „Úgy tehát lőjjenek agyon.“ Kívánsága azonnal teljesíttetett. Spanyolországi hírek. Madrid, máj. 21. A képviselők többsége elhatározta, hogy az ellenzék elnyomása végett jogaiban a legvégsőig fog menni és sietett is bizottságot választani, melynek feladata a házszabályok azon czikkének módosítása, mely szerint, minden, az alkotmány módosítását célzó újításnak négy bizottságon kell keresztül mennie. Az ellenzék másrészt abban állapodott meg, hogy a házszabályok minden újítását a módosítványok végtelen száma által fogja elhalasztani. Az e fölötti vita meg fogja előzni a válasz felirat tárgyalását, ebből kitűnik mennyire meddő lesz a jelenlegi ülésszak komoly törvények elfogadása és benyújtása tekintetében. Negyvennyolc nap múlt már el a trónbeszéd óta és még nem is kezdték meg a felirati vitát. Nem is lehet tudni, mikor fogják megkezdeni és azon ürügy alatt, hogy a ház még nem alakult meg véglegesen, a képviselők egy politikai vagy gazdászati kérdést sem pendíthettek még meg. Ma ismét el van napolva, míg a házszabályok kérdése rendezve lesz. Addig is az ellenzék iparkodik a házszabályokból hasznot húzni. Castellar tegnap az elnökséghez a következő indítványt adta be : „A cortesek az alkotmány által rájuk ruházott jogokkal élvén, eljöttnek nyilvánítják azon időpontot, melyben a népnek az alaptörvény 33. szakaszának és következményeinek megsemmisítését javasolják, kijelentvén hogy Spanyolországban a monarchia eltöröltetik.“ A tegnapi ülés igen élénk volt. Először Serrano marsal egy törvényjavaslatot olvastatott fel, melyben az állandó hadsereg létszáma 80 ezer emberben állapíttatik meg. Azután Contreras volt tök egy interpellátiót adott be a több tisztnek és tábornoknak múlt november 16-ka óta történt gyors előléptetésére vonatkozólag, melyet semminemű barettények sem igazolnak. Pinilla a kitüntetések sorozatának előterjesztését kívánta, melyekben az alkotmányozó cortesek részesítettek, mert a jelenlegi királyra szavaztak. Nocedal jelentette, hogy holnap, hétfőn interpellálni fog a bask tartományokban uralkodott törvénytelen ostromállapot és azon zsarnokoskodások tárgyában, melyeket ez alkalommal Allende Salazar tbk. elkövetett. Morayta republikánus követ egy a „ Regeneráción“ szerkesztője ellen hozott hihetetlen ítélet alkalmával, a hírlapírók ellen sajtóvétségek miatt megindított perek sorozatát kívánja előterjesztetni. Ezen szerkesztő egy 10 sornyi entrefilet miatt 16 évi és 2 napi fogságra lön ítélve. A pénzügyér e tárgyra vonatkozólag kijelenti, hogy ezen szigorú ítéletet nem a bírák, hanem az utolsó cortesek által elfogadott törvénykönyv intézkedései határozták meg. Garcia Lopez egy interpellációt jelent be a kormány „despotikus és zsarnoki“ eljárása tárgyában, melyet a sajtó iránt követ. Végre Sanchez Ruano indítványt nyújtott be a törvényhatósági választások elhalasztását illetőleg. Ezen elnapolás, szónok szerint, az alkotmány feltűnő megsértése és a király ennek aláírása által a nép és a trón közti viszonyt gyengítette, melynek szerződésben a király hűséget esküdött. A belügyér azt felelte, hogy ezen elnapolást a nép közt bizonyos pártok műveletei által terjesztett nyugtalankodás indokolja. A „ Gazette“ ma egy függeléket tettt közzé, mely a papság újjászervezésének előirányzatára vonatkozik. E szerint minden spanyolra az egyházi kötelezvények fedezésére évenként 10 reál és 27 centime vettetik ki. Francziaországban ezen adó 5 real és 24 centimet tesz fejenként, Belgiumban 4 reál 22 centimet és Portugálban csak 1 real 5 centimet. Moret pénzügyér érdekes jelentésében kimutatja, hogy némely tartományban az összes egyenes adó alig elégséges az egyházi kötelezvények fedezésére, így esik például Leon, Palencia, Burgos, Soria és Santander tartományokban a papság fenntartási költségéből 20 reál évenkint egy-egy emberre. Morét azért indítványozza, állapíttassák meg egy legmagasabb dij 10 real 10 centimében és egy legkisebb 3 reálban mint az állam által viselendő teher az egyházi költségek fedezésére. Előbb azonban az egyházi és püspöki megyéket újra kellene beosztani. Az öreg, az államtól nyugdíjjat hozó papok előnyben részesülnének, hogy a kincstár kiadásai kisebbek legyenek. A kormány e pontot illetőleg a szentszékkel a concordatum módosítása tárgyában alkudozásokba fog bocsátkozni. Ezen újítás kétségkívül jó, de a kincstár jelenlegi részhelyzete mellett ki nem elégítő. A vasutak mellett a püspökségek számát könnyen lehetne 15-re leszállítani, a kanonokok háromnegyedét és a collegiumokat mind megszüntetni. A követek kamrája titkos gyűlést tartott azon kérdés tisztázása végett, jóváhagyassék-e Roque Barcia képviselő elfogatása vagy nem. E képviselő azzal gyanúsíttatott, hogy Prim megölésében részt vett. Bezáratása valószínűleg jóvá fog hagyatni. Becera a cortesekben indítványozta, hogy a marsal özvegye évenkint 12,000 dourot kapjon. Zorilla az Escuriálban hosszabb ideig beteg volt és most palenciai jószágára megy. A manzaneriai alcade (biró) megöletett. Közelebbi adatok még nem érkeztek. Geronában a carlista del Norteil czimü lap nyomdája felgyujtatott. Törökországi ügyek. Konstantinápoly, máj. 19. Szombaton a Corse nevű hajó tartó bevonulását a Bosporusba és Therapiába vitte az új franczia követet. Vogué családja tegnap érkezett meg ide a rendes marseille-i hajóval. Ezen követ megérkezése most a legjelentékenyebb esemény. Vogué vasárnap óta Ali pasát, továbbá Angolország, Ausztria és Oroszország követeit látogatta meg. A szultánnak hétfőn fog tisztelegni. A porta el nem titkolt megelégedéssel látja, hogy a romániai fejedelemségekben a rend pártja határozottan a helyzet ura marad és hogy a mostani választások Károly fejedelemnek nagyzerű többséget biztosítanak. Egyptomot illető-