Magyar Ujság, 1871. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1871-06-30 / 147. szám

nem tartja veszettnek IX. Pius ügyét, a másik annak nyíltan hadat üzen , épen az ellenkező meggyőződésből. Amannak élén maga a csalhatatlanság nehéz vértjébe öltöztetett Pius l emezén Döllinger áll. Amannak czélja: megtartani a régi hatalmat, újból megerősíteni és kitatarozgatni a centralizátió meglazult kötelékeit -lemeze, mint ezt a fenebb érintett ünnepélyes nyilatkozat ötödik pontja leplezetlenül bevallja, megszerezni a máknak romjain egy újabb hatalmat s megvetni egy újabb egyházi centralisátiónak alapját. Őszintén és himetetlenül bevalljuk, hogy mi, valamint kérlelhetlen ellenségei voltunk az egyiknek — nem szeretnék , ha népünk a Döllinger által hangoztatott elvek tetsző külszínétől csábíttatva, vakon és meggondolatlanul beleszeretne ebbe a másikba. Mert meggyőződésünk szerint nem sokat nyer a katholikus egyház azáltal, ha súlypontja Rómából áthelyeztetik pl. Münchenbe, s az olyan reformátió, mely egyes canonok és dogmák elvetésén s nem az egész egyházi szerkezet és szervezet gyökeres újjáalakításán alapszik — aligha lesz az a reformátió, melynek szükségét olyannyira érezzük. A keresztény katholikus tanitó-egyháznak vannak oly alapelvei, melyekben megnyugszik s meg kell hogy nyugodjék minden állampolgár. E fönséges elveknek, hogy fönnmaradjanak s az emberiség egyetemét hivatásának betöltésében kalauz gyanánt belső erkölcsi alapon vezérelhessék, nincs szükségük sem az ecclesia régens hatalmi túlsúlyára, sem egy erőszakosan olyanná tett központra, legkevésbé azonban, mint eddig volt, az egyháznak az állam fölötti praepotentiájára. Nem arra van tehát szükség, hogy az egyház — bármily szabadelvű alapon is — újból elkülöníttessék, hanem arra, hogy az egyház, mint valláserkölcsi tanító — igyekezzék szorosan és elválaszthatlanul egyesülni a hasonczélra törekvő állammal, — vagyis néhány rövid szóba összefoglalva, hogy az egyház most már igyekezzék nemzeti alapon szervezkedni. És ezért sajnáljuk mi, hogy oly nagy nevű, tekintélyű és bátor szellemű férfiak, minek Döllinger, Friedrich, Huber stb. nem ez alapon indították meg a kath. egyházban az agitatiót. Szabad szellemtől áthatott nyilatkozataikat tiszteljük — x--------771"^a-—AiTroKan műköitő,genéstó püspökségnek, mely mint egyházfőnek Hazánkat, mint állampolgárok, alárendelni époly kevéssé szeretnők, mint nem szerettük ezt megengedni a római püspökkel szemben. Tartozunk azon „nemzeti egyház“ fogalmának közelebbi megjelölésével, — melyet mi megalkottatni óhajtanánk. Mi „nemzeti egyház“ alatt olyan egyházat kívánnánk értetni, mely sem tanaiban, sem jogainak értelmezése körül más souverain hatalmat, mint a keresztény kath. felekezet egyetemét ne valljon és ne ismerjen, melynek papjai feloldoztassanak a hierarchikus rendszabályok és szeszélyek lenyűgöző vasvesszeje alul, s a családi életnek természetes és tartós kötelékeivel füzessenek a néphez, melyet tanítanak, s az államhoz, melynek papjai, a nemzet élő nyelvén teljesítsék az oktatást és szolgáltassák ki mindazt, mit a r. k. vallás szentségnek ismer és tart, magától értetvén, hogy a nemzeti egyház kebelébe a legtökéletesebb harmóniával nemcsak beillenék, hanem csupán itt és igy érvényesülhetne helyesen és tökéletesen az u. n. kath. autonómia. E szervezet természetesen nagyobb mérvű reformokat, vagy legalább is reformoknak tetsző külsőségi változtatásokat tenne szükségessé. De hogy e változtatások, vagy engedjük meg, e reformok mennyire nem ellenkeznének sem a helyesen értelmezett két. kath. hitvallással, sem átalában a vallás czéljaival — erről legközelebb. Hollós László: Megyei élet. — Eger, jun. 25. Városunkban és vidékén a legélénkebb eszmecsere tárgya most azon szóváltás, mely az „Ellenőrben“ x. y. z. levelező és Kovách László képviselő között a hevesmegyei törvényszéki helyiségek érdekében lefolyt. Mint ebből értesültünk K. L. úr azon esetben, ha megyénkre két törvényszék esnék, egyiket Egerből Gyöngyösre kívánná áttéreni. Sőt még tovább is ment, kijelentette azt is hogy még a székházat is Gyöngyösre óhajtaná, s panaszosan említi, hogy hát bűn ez ? Hogy K. L. úrnak ezen fogadatlan protectiója honnan ered ? Jól tudjuk, mert megjegyzendő, hogy Gyöngyös városa nem K. L. úr magyarázata szerint kéri a törvényszéket, hanem a 25-ös munkálat szerint Heves megyére esendő harmadik törvényszéket kéri, ami helyes, méltányos. K. L. úrnak ezt a hívatlan buzgalmát akkor szerettük volna látni, mikor a hatvan-miskolczi vonal épült, mikor Gyöngyös küldöttségprocessióval járt Pesten, hogy a vasút egyenesen vitessék városuk elé, mikor K. L. ur minden befolyást felhasznált s a vasút nem Gyöngyösnek kanyarodott, hanem Vámos-Györknek, épen K. L. ur kapujába. K. L. ur a törvényszéket s székházat tulajdonképen nem Gyöngyösre, hanem Vámos- Györkre szeretné átültetni, s miután az önérdek alpha-omegája e szabály hogy : prima persona ego — ismerve K. L. ur ebbeli nemes tökélyét, nem rójuk fel neki bünül. Azon állítására K. L. urnak azonban, hogy a megye K. L. úrral egyetért e tekintetben, van szerencsénk a megyei bizottmánynak június hó 1-én tartott üléséből kelt s a minisztériumhoz küldött feliratát egész terjedelmében közzétenni: Nagyméltósága stb. Egerváros közönsége i. é. május 18-án tartott képviselői közgyűléséből Eger városának továbbá is törvényszéki székhelyül leendő meghagyása érdekében kérvényt nyújtott be nagyméltóságodhoz s ezen kérvényt pártolás végett a mai napon tartott bizottmányi ülésünknek is bemutatta. Meglepett bennünket a kérvény, mert mi azt, hogy — azon esetre, ha Heves-Szolnok megyében csak két törvényszék s ezek közül az egyik Szolnokon lenne — a másiknak okvetlenül Egerben kell felállíttatnia, annyira kérdés alá sem vehető postulatuninak tartjuk, hogy minden ezzel ciltakozó !?z.A.ndtkrt.hihetőségében szinte kételkednünk kell, tit, mely Eger városát mint törvényszéki székhelyet mellőzte volna? Nem tűzte-e ki azt ilyenül maga az országgyűléshez benyújtott igazság- ügyminiszteri előterjesztés? Nem jelölte-e ki azt székhelyül az országgyűlési bizottság is ? Honnan származhatnék tehát e minden illetékes tényezők által elfogadott tervezet felforgatása ? De nem kutatjuk, mi adhatott okot és alkalmat Eger városának az e tárgyban való sürgős felszólalásra és kérelmezésre. E helyett inkább sietünk neki azon igazságot kiszolgáltatni, hogy felszólalása nemcsak önnön érdekének, hanem egyszersmind magasb és általánosabb érdekeknek is sugallata. Midőn mi a f. é. márcz. 20-án tartott évnegyedes közgyűlésünkön méltóságodhoz intézett fölterjesztésünkben javaslatba hoztuk, hogy Heves-Szolnok megye területén három törvényszék szerveztessék, t. i. Egerben, Szolnokon és Gyöngyösön , bár a Gyöngyösön felállítandó törvényszék szükségességét minden buzgalmunk mellett is — hacsak a legfontosabb tekinteteket s a közigazságszolgáltatás érdekeit szem elől téveszteni nem akarjuk soha — nem tehettük többre 70,958 léleknél, míg az egri törvényszék területének népessége nem kevesebbre ütött ki, mint 136,679-re, mert az egri, hevesi, pétervásári és tiszafüredi járásbíróságok területi, népességi és közlekedési tekinteteknél fogva helyesen csak Egerhez csatoltathatnak. Ha már most Heves-Szolnok megye területén csak két törvényszék s ezek közül az egyik Szolnokon lenne, mely természetellenes tünemény volna az, ha a kisebb test — 38 község — vonná magához a nagyobb testet — 80 községet — vagyis, ha Eger helyett Gyöngyös lenne törvényszéki székhely! Mi ezúttal is ragaszkodunk márczius 20-ai fölterjesztésünkhöz, s minden jogos érdeket az abban javasolt mindhárom törvényszék fölállításával hisszük kielégíthetőnek ; de ha alternatíva áll előttünk, ekkor a már többször említett felterjesztésünkre hivatkozva, határozottan és föltétlenül Eger mellett kell nyilatkoznunk. Ezek folytán igen természetes, hogy Eger városának nagyméltóságodhoz már benyújtott kérvényét érdemileg mi is magunkévá tesszük, s midőn mellette pótlólag felszólalunk, hivatalos tisztelettel kérjük nagyméltóságodat, hogy e kérdést, ha csakugyan felvettetett az, a fontosabb és átalánosabb érdekek javára eldönteni méltóztassék. Kelt stb. A. X. — A csanádmegyei gazd. egyesületi f. hó 17-én Makón tartá ez évi közgyűlését. A gyűlés nevezetesebb tárgyai voltak: A fatenyésztési jutalmakra a kormány által kitűzött 200 frtnyi dijak kiosztása: Az első dijat 75 frtot nyerte Bereczki Máté nevelő úr, a másodikat 50 írttal Kosnás János megyei kertész, a harmadikat szintén 50 írttal Pachsa József batonyai kertész, a negyediket 25 írttal az apáczai faiskola felállítássa közül magát kitüntetett előbb apáczai, most h.-m.-vásárhelyi tanító. Ezenkívül többen dicsérő elismerésben részesültek. A kerti ipar emelése végett a kiküldött bizottság következő javaslatot nyújtott be, melynek életbeléptetésére a megyei közgyűlés határoztatok felkéretni; minden községben a faiskolák kezelésére külön bizottságok alakítandók : több egymáshoz közel fekvő helyiségekre egy felügyelő neveztetik, kinek utasításait a községi bizottságok követni kötelesek: a faiskolákban egy 2/3 részben az országutak befásítására szolgálandó haszonfák, 1 * */3 részben pedig nemes gyümölcsfák tenyésztendők. A faiskolákban az anyafák törpére hagyandók. A gyümölcsfák a faiskolákból csak nemesítve adhatók el. Ezután az évi jelentés olvastatott fel az egyesület működéséről, melynek nevezetesebb mozzanatai a következők: Múlt év július 2-án tartott közgyűlés után gépek és gazdasági eszközök sorsoltattak ki az egylet tagjai közt, azután pedig állatkiállítás tartatott. Ez alkalommal dijakban és érmekben az egylet pénztárából 1415 forint 22 kr. — államdíjban pedig 300 főt osztatott ki. Julius 4-én Mezőhegyesen aratógép-verseny, — octóber 7-én pedig Tornyán szántás-verseny tartatott. A kormánytól következő rendeleteket vett az egylet, melyekben részint intézkedett, részint véleményes jelentéseket tett reá. A közgazdászati miniszter a sertés nemesítés előmozdítása végett felajánlotta, hogy nemes fajú sertésből annyi nemet és fajt bocsát az fcrgylftt, rp.riflpUrP'tf.A.CA tta-dixxxji itteni területre szükséges s azt ide is szállíttatja. Ez úgy dVÉ a 1/acÉrV‘ 1 * SÁAt k söÉfefctumeg V,';'Élvozni és az állatok elhelyezését eszközölni fogja. A példány-gazdaságok helyett az igazgatóválasztmány inkább óhajt egy gazdasági tanintézetet állatgyógyászati iskolával egybekötve Mezőhegyesen felállítatni, s ez iránt már felterjesztést is tett a kormányhoz. A gyapjúmosás, tejértékesítés, trágyaszaporítás, kender-termesztés, áztatás nélküli kenderkikészítés, fülbélyegzés, szőlő-eke, gőz-eke, erdő törvényjavaslat, községi tenyész-bikák és sok más gazdasági érdekek részint minisztériumi felhívás, részint indítványok folytán az igazgató választmánynál úgy tanácskozás, valamint intézkedés alá kerültek. Az egylet tagjai ez évben 169-en voltak, sajnos hogy földmives gazda igen kevés, 23073 részvénynyel. Be kellett volna folyni 2305 írtnak, de nem jött be több 1600 írtnál. Hátralék 705 frt. Bizony sok az. Az egylet pénztára egyébiránt néhány száz frt készpénzt mutat fel. Gyűlés után, mely déli 12 órakor ért véget szokás szerint gazdasági gépek és eszközök sorsoltattak ki. Délután az Egyesület tagjai Gyenes István telkén adtak maguknak találkozót, hol állatkiállítás volt. A 3 éves kanczacsikóra kitűzött 150 frt államdijt nyerte ifj Kutlik János T.Bánhegyesről, a 2 éves kanczákra kitűzött egyleti dijakat és pedig 200 frtot és 5 arany értékű érmet Blázsovics János Batonyáról, a 100 frtos dijt és ezüst érmet a tornyai uradalom, 50 frtot és bronz érmet özv. Faragó Lászlóné Palotáról, saját nevelésű csikókkal. A félvér lovak csak érmet nyerhetvén, Baranyi János makói gazda kitűnő szép csikójáért csak ilyennel jutalmaztatott. Az üszőkre tűzött díjból az elsőt Földessy Károly makói uradalmi tiszttartó úr nyerte. Átalában a kiállított állatok legnagyobb része tanúskodott arról, hogy e téren vidékünk gyors lépésekkel halad, s évről-évre szebb példányok állíttatnak ki. — Szombathelyen jul, hó elejével egy leszámítoló intézet lép életbe. — A gyöngyösi aratógép-verseny, mely június 29. 30 és jul 1-ére volt hirdetve, elhalasztatott jul. 6, 7 és 8-ára. A Miskolczon jul. 5. és 7-én tartani szándékolt hasonló verseny szintén elhalasztatott, legyen annyit mondani, hogy a községi tanács a reá ruházott megbízást nem teljesítvén, a „valóságos végrehajtása máig sem történt meg. Nyilván azért nem, mivel a község polgárainak közvéleménye még ekkorig nem birt kellő nyomást gyakorolni a községi tanácsra. Hanem ez sokáig nem fog váratni magára. Az 1864-dik évben már létrejövén a Vashalom nevű ármentesített téren tervezett községi fatenyészde, a példának vonzó ereje hatni fog a többire nézve is. Mi becsületbeli tartozásnak mondjuk ezt — a községre nézve.“ Tán azt is lehetne mondani: a szerződéseket megerősítő hatóságnak kötelessége azok végrehajtása fölött ellenőrködni. 9) A debreczeni gazdászati tanintézetről hivatalos adataink a miniszteri előterjesztésből vétettek. A tanári kar létszáma — a felső tanintézetnél a) igazgató s rendes tanár van : 5, b) rendkívüli tanár: 1, c) tanársegéd : 1; a földmives iskola, gazdaság- s kertészetnél; d) tanár s gazdasági intéző : 1, e) tanársegéd: 1, f) kertész: 1; összesen : 10. — 2. Tanulók száma: a) a felső tanintézetnél: 52, b) a földmives iskolánál: 30. — A tanulók részére rendszeresített ösztöndíjak száma — a) a felső tanintézetnél: 200 fttal 4, b) a földmives iskolánál: 50 frttal 4; összesen : 1,000 frt. — 4. Földállomány a tanintézet használatában — a) saját: 5333—1200 négyszögöles hold, b) bérelt: 2668/s hold; összesen 800 hold. — 5. A tanintézet saját jövedelme — a) tandijakból a felső tanintézetben: 1,100 frt b) élelmezési dij földmives iskolai tanonczoktól: 3,320 frt. c) a gazdaság terményeiből: 5,270 frt. d) az állattenyésztés termékeiből: 1,806 frt. összesen : 11,496 frt. — 6. A tanintézet évi költségei — a) tanári személyes illetmények: 11,040 frt. b) elhasználási évi költség fentartás: 20,336 frt. c) Vagyonszaporodást előidéző költségek: 10,120 frt.; összesen : 41,496 frt. — 7. Az intézet saját bevételeinek levonása után mutatkozó, az államkincstár által pótlandó hiány: 30,000 frt. — 8. Állatok az intézet tulajdonában — a) igás ló: 9 darab. b) ökör: 24 db. c) tenyész szarvasmarha: 13 db. d)juh: 206 db. e)sertés: 12 db. — Akinek érdeke azt kívánja, hogy még bővebb ismereteket bírjon ezen intézetről, azt utasítjuk az intézetnek évi értesítője megszerzésére, vagy azzal közvetlenül az igazgatóval örülközzék. 10) A kolosmonostori gazd. tanintézetről hiteles adataink e következők. 1. A tanári kar létszáma a) a felső tanintézetnél — igazgató s rendes tanár: 3. b) a földmives iskola, gazdaság- s kertészetnél tanár s gazdasági intéző: 1, összesen: 4. — 2) Tanulók száma — a felső tanintézetnél: 36. — 3) A tanulók részére rendszeresített ösztöndíjak száma — a felső tanintézeteknél: 21 ( kétszáz frt. 11 százötven frt.); — évi szükséglet: 1,850 frt. Erre megjegyzi a min. előterjesztés, hogy: „a kolosmonostori intézet megnyilta évében csak egy évfolyamot leírván, úgy a tanulók mint az ösztöndíjas helyek száma csak az első (1869/70 ik évi) tanfolyamra vonatkozik. — 4. Földállomány a tanintézet használatában — bérelt: 755 hold (1,200 négyszögöles). — 5. A tanintézet saját jövedelme — a gazdaság terményeiből : 1,090 frt. — 6. A tanintézet évi költségei — a) tanári személyes illetmények: 6,900 frt. b) elhasználási költség s évi fentartás: 12,800 frt. c) vagyonszaporodást előidéző költségek: 34,390 ft.; összesen : 54,090 ft. — 7. Az intézet saját bevételeinek levonása után mutatkozó, az államkincstár által pótlandó hiány: 53,000 frt. — 8. Állatok az intézet tulajdonában — igás ökör: 4 db. 11) A hradeki földmives iskola felől adataink : 1. A tanári kar létszáma — a földm. iskola, gazdaság s kertészetnél a) a tanári gazd. intéző : 1, b) kertész: 1; összesen: 2. — 2. Földállomány a tanintézet használatában: 116 (bérelt) hold. — 3. A tanintézet saját jövedelme — összesen: 2,500 frt. — 4. A tanintézet évi költségei — a) a tanári személyes illetmények : 850 frt. b) elhasználási költség s évi fentartás 4,825 frt frt.; összesen 5,675 frt. — 5. Az államkincstár által pótlandó hiány: 3,175 frt. 12) A kecskeméti földmives iskola pályafutását az 1870—71-dik isk. évvel kezdi.* * 1 2) Hallgassuk ki most az illető minisztériumnak ide vonatkozó véleményét. „A mi a felsőbb gazdasági szaknevelést illeti erről, az immár létező négy felsőbb országos gazdasági tanintézet u. m. a magyar-óvári, keszthelyi, debreczeni és kolozsvári (kolosmonostori) intézetek által — úgy hiszi a minisztérium — egy időre elegendőképen gondoskodva lesz. Mindezen intézetek oly lábon vannak szervezve, hogy a felsőbb gazda szakképzettség megszerzése az ország különböző vidékeinek viszonyaihoz mérten is, mindenkinek lehetővé van téve. A tavaly (1868.) tervben volt, de az országgyűlés által elejtett felső-magyarországi felsőbb tanintézetet már a rendelkezésre álló tanerőkre való tekintetből is legalább egyelőre nem vélte a minisztérium újból felveendőnek. — Alsóbb intézetek, u. n. földmives iskolák eddig a keszthelyi és debreczeni felsőbb tanintézetek mellett állanak fenn : egy uj önálló iskola szerveztetik épen a felvidék számára, Hradeken. *) Ez nem történt meg. Az 1871-ki államköltségvetésben már nyoma sincs; helyén áll a diószegi vinczellér képezde. „Nem mulaszhatja el a minisztérium megemlíteni, hogy ha a felsőbb gazdaszaknevelés igényeit egyelőre kielégítve hiszi, korántsem hiszi ezt az alsóbb gazdaképzést közvetítő földműves iskolákról. Ellenkezőleg: és ezekre kívánja jövőre különös figyelmet fordítani, s a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve, máris megindíttatott a tárgyalás a gazdasági alsóbb szaknevelésnek a felsőbb népiskolákkal kapcsolatban fokozatos és tervszerű kifejtése czéljából.“ Így a földművelési, ipar- s kereskedelmi minisztérium. A mivel pedig ezen jó szándékában kezére dolgozik a közoktatás ügyéi, annak bizonyítékai mintegy a következők lehetnek. 1) Az 1869. május 15-ről kelt miniszteri rendelet a megyei tanfelügyelőket ilyen utasítással bocsátja el: „A tanfelügyelő az illető községeknél hasson oda, hogy amennyire tehetségük engedi, a felsőbb népiskolákat mindenütt úgy szervezzék, hogy azokban a lakosság gyermekei minél inkább leendő életfoglalkozásukra képeztessenek; tehát a lehetőségig a lakosság túlnyomó részének életfoglalkozása szerint e felső népiskolák egyszersmind földmives-, vagy szőlő- és gyümölcsfamives, vagy kertészeti vagy ipariskolák stb. legyenek.“ (Utasítás 16. §. q.) 2) Ezzel összhangzásban a községek számára 1869. május 20-ról kiadatott miniszteri utasítás, a 13. §. b) 9. alatt így rendelkezik : „Minthogy a törvény, 55. §-ában, a mezei gazdaság és kertészet köréből való gyakorlati útmutatásokat, továbbá a testgyakorlatot minden népiskolában köteles tantárgyul rendeli; e czélra a község minden esetre tartozik az iskolának kertül alkalmas telket (ha lehet, legalább 2 holdat), és a gyermekek létszámához mért nagyságú testgyakorló tért adni. “ 3) „Oly népes és vagyonos községekben, melyek gymnasium név alatt már most is tartanak fenn felsőbb népiskolát helyettesítő tanintézeteket, hasson oda — (a megyei tanfelügyelő), hogy ezek, mostani irányukat megváltoztatván, a lakosság többségének hasznára vagy felsőbb nép-, vagy polgári iskolákká alakíttassanak át.“ (Min. Utasítás, 17. §.) Csak egy baj érheti ezen közokt. ministeriális jóakaratot, vagy legfelebb tán kettő u. m. első volna az, ha ezen jámbor óhajtásokból utasítássá fogalmazott üdvös eszmék az illetők által „valóságos végrehajtás“ czéljához el nem érkeznek; második volna az, ha „túlzott vallási érdekséltség“ miatt megtörnék a tanfelügyelők buzgalma is. Okos emberek voltak ám a régi rómaiak, kik a törvények alkotásánál a parancsoló módú igének nem enyhe, hanem szigorú alakját használták. Ilyen móddal fog sikerülni hazánkban az, hogy a népiskolai tantárgyak sorozatába felvétessék valami a megélhetés tudományából is. Figyelemre méltónak találjuk még itt közölni egy szép műveltségű és gyakorlati gazdának a negyvenes évekből megirott életrevaló jegyzeteit a gazd. tanintézetekre nézve. Erdélyi János ez (azon időben a gr. Károlyi családnak jószágigazgatója), kinek ily ez, becses munkáját: „Nemzeti iparunk“ 1843-ban Fényes E. szép jegyzetekkel bővítve adta ki. (Folytatás követk.) MAGYAR ÚJSÁG, 1871. JUNIUS 29. KÜLFÖLD. Franczia hírek. Paris, junius 24. A hadiszemle a bizonytalan idő daczára is holnap meg fog tartatni és a képviselők közt már osztják szét a számukra fentartott erkélyjegyeket. Bizton tudom, hogy a kormány nem ment minden aggodalomtól, nem mintha valami felkelési kísérlettől tartana, tudja hogy más napot választanának, hanem attól félnek, hogy a nép tüntetést rendez, mely a nemzetgyűlés és a hadsereg közt viszályt volna képes támasztani, vagy épen maga a hadsereg tüntetne. Versaillesban nagyon csodálkoztak a hivatalos lapban közzétett azon rendeletén, mely szerint a semmitőszék Párisba helyeztetik viszsza. Ez világosan tanúsítja a kormány azon szándékát, miszerint Párist meghagyja fővárosának. Ez különben még a jobboldal előtt sem titok, mely oly gyermekies makacssággal harczol a dolog természetes rendje ellen. Másrészt nevezik a hivatalos lap azon nyomdahibáját, hogy a kölcsön 3 százalékra köttetik, midőn már régen tudják, hogy 5 re köttetett Meg nem fogható, hogyan lehet ily fontos dolognál oly hibát meghagyni. A választók körében kiegyezési hajlam mutatkozik, mely tegnap a turbigoi utczában tartott gyülekezetben feltűnően nyilvánult. Mindenekelőtt a leghivatalosabb alakban utasítottak vissza minden szövetkezést a régi republikánus ligával. Fennen és ünnepélyesen kijelentették, hogy a meghalt communetől és az élő internationaletől elválnak. E tárgyban a jelenlevők közül egy Heligon nevű egyén szólalt fel, kinyilatkozván, hogy ez utóbbi intézmény alapítója és hogy mint ilyen, a régi kormány alatt elitéltetett. De folytatá, az intézmény eredeti czélja helyett más után törekszik, miért ő is erélyesen visszautasítja azon hihetlen gaztetteket, melyek az internationale nevét örökké oly szomorú nevezetességre emelték. A tegnap hallott mérvadó hangok mind ily értelemben nyilatkoztak. Louis Blanc a választási mn'.O'Q Imniryt a minutáproíróit a szorosabb viszony létesítésére akarja alkalmazni, minthogy az utolsó idők eseményei e két osztály közt félreértett nézeteket hagytak fenn. Louis Blanc a névsorba két munkás felvételét akarja, kik commune ellenes nézeteiről ismeretesek. Valószínűleg Nachaud, egy régi kőmíves és Agricol Gerdiguier fognak megválasztatni. Etieime Arago, ki tegnap este szintén beszélt, még tovább ment. Ő azt mondta, hogy mindenkit fel kell venni, ki a republikánus szint viseli. Sőt azt mondta, hogy ne a legfeltűnőbb nevek használtassanak, hanem azok melyek a népet leginkább csalogatnák. Az esteli gyülekezetek leginkább eszmecserére fognak használtatni, és a reggeliekben valószínűleg a névsort fogják összeállítani, mely azonban csak kedden vagy szerdán este fog véglegesen megállapíttatni. Ma a kiegyezési hajlam már annyira előre haladt, hogy nemcsak a mérsékelt radikális köztársasági pártok lapja fog fusionálni, hanem ezekhez még a 18 többé kevésbbé monarchikus lap is hozzá fog csatlakozni. Varban Chauvet-Charolais, a tengerészeti iskola régi növendékét kiáltják ki jelöltnek. A bonapartistikus izgatások Párisban egyre tágabb kört nyernek. Pietri és Hugelmann ide érkeztek. A lapok levelet közölnek Haussmanntól, ki a jelöltségről nem mond le, és sikerre látszik számítani. Ebben ugyan nagyon csalatkozik. Nem lehet ugyan Haussmann úr értelmiségét kétségbe vonni, ez azonban ma már nem elég. A kereskedelmi körökben most élénk mozgalom uralkodik. Némely iparágak a rendeléseket nem is képesek kielégíteni. A bukott kormány hívei azt mondják, hogy a befejezett háború a kereskedelemnek nem ártott volna. Mondják hogy az ipar a commune után nem lesz képes újra feléledni. Az ipar ezen feléledése nemcsak nagyon nevezetes, hanem a szellemi ébredést is maga után vonandja. A könyvkereskedések kirakataiban eddig úgyszólván csak a körülményekhez illő könyvek láthatók, melyek közül kettőt felemlítek : u. m. „a commune emberei“ Jules Clére-től és „Páris ostroma“ ide értve a communeit is, Dalsémetól. A távirati huzalokat mindenütt helyreállították. A hivatalnoki személyzet már ki van egészítve. Azt mondják, hogy a „Tricolore“ czímű orleanistikus lap holnaptól fogva újra meg fog jelenni. Ez az előzmények után nagyon valószínűtlennek látszik. Mac-Mahon marsall a keleti Pyrenés megye conservativ választóinak felszólítására egy levélben felelt, mely sem nem biztos elfogadás sem nem visszautasítás. A nemzetgyűlés több tagja pártolja jelöltségét. A demokraták azonban, kik Arago hazájában még mindig nagy párt felett rendelkeznek, meg akarják buktatni és Escarelt, a perpignani mairet léptették fel, ki nagyon gazdag lisztgyárnok. Ez elfogadta a jelöltséget és így heves harczot lehet várni. A tengeri alpesek megyéjében két üres helyre csak 18 jelölt van. Legfőbb kilátása van dr. Maucenak, ki Thiers régi barátja és a júliusi kormány alatt képviselőtársa volt. Laurier, Gambetta volt helyettese mint mondjuk Rhone és Var megyékben fog fellépni. Béhir, volt kereskedelmi miniszterét Marseilleban a kereskedők léptetik fel, megválasztatása azonban kétes. Ellenjelöltje Clappier Sándor, Thiers barátja és iskolatársa, ki Marseillet már 1847-ben is képviselte Berlini levelek. Berlin, jun. 22. Nálunk jelenleg a tegnapi „Kreutztg.“ egy czikkével foglalkoznak mely a parlament clericális kisebbségének feliratára vonatkozik. Mai esti lapjában kimondja hogy e czikk nem eredt hivatalos körökből, de fenntartja továbbra is, hogy Antonelli bibornok a clerikális párt iránt nem nagyon kedvező, mely tényt a következőkben fejezi ki: „Arról értesülünk, hogy a császári kormány a klerikális kisebbség helyzetét Rómában már hivatalosan megvitatta. Kérdezősködése folytán az államtitkár Antonelli bíbornok kijelentette, hogy ő a klerikális párt eljárását roszalja.“ Azon kedvező helyzetben vagyok, hogy néhány szóval ecsetelhetem a rászalást, melyre a klerikálisok Rómában találtak. Néhány német levél azon hírt terjesztette, hogy Antonelli a clerikális párt főnökeihez küldött egy leveléről van szó. Ezen hírt azonban Mallinkrodt, a párt egyik tagja megcáfolta. Tényleg tudják, hogy Antonelli rászólását a német birodalom ideiglenes római követe,Tauflskirchen irányában beszélgetés közben fejezte ki. Egy vidéki lapban megjelent névtelen jegyzék későbben azt akarta elhitetni, hogy a bíbornok kijelentését utólagosan enyhítette volna. Ez azonban csak óvakodási intézkedés volt. E dologban a „Kreuzzeitung“-nak kell hitelt adni, mely magát e kijelentésre felhatalmazottnak mondja. Ezen lap czikkéből másrészt kitűnik, hogy a porosz conservativek nem fognak többé a klerikálisokkal egyetértésben maradni, mi mindenesetre nagy jelentőséggel bír. A szerencsétlenségek a német vasutakon sajnálatot gerjesztő módon gyarapodnak és már sok egészségesen visszatért katona élete esett áldozatul. Lehetetlen, hogy a császári hatóság ily balesetek mellőzésére intézkedéseket ne tegyen. A „commune“ történetéből. A Revue des deux Mondes érdekes leírását közli azon látogatásnak, melyet Rousse, a párisi ügyvédi egylet elnöke, Protot-nál a commune igazságügyi s Rignult rendőri megbízottjainál tett, hogy tőlük engedélyt nyerjen, miszerint a fogva tartott túszokat meglátogathassa. Az elbeszélés oly érdekes részleteket tartalmaz, hogy megérdemli az utánközlést.