Magyar Ujság, 1871. július (5. évfolyam, 148-173. szám)
1871-07-15 / 160. szám
szórta monarchikus eszméjét feleresztve fülbemászó csábigékkel, hogy igy feltálalva, a gyengébb kedélyűek előtt élvezhető portékának látszassák. A Thiers-i mag azonban úgy látszik Francziaország földén ez időszerint kemény talajra talált. Íme, a végbement pótválasztások köztársasági értelemben ütöttek ki. A köztársaság híveinek sok, nagyon sok kedves reménykedésre lehet okuk e tünettel szemben, mely most Francziaországban oly határozott köztársasági győzelmet mutatott fel. Tehát mégis terjed a fény, a népfenség magasztos sugara előtt oszlik a sötét éjszaka, melyet a monarchismus minden szabadságot elfojtó árnya borított a kerek föld fele részére. A franczia pótválasztásokkal, daczára minden Thiers-i körmönfontságnak, Guizot-i ravaszságnak, orleansi agitatiónak, a monarchismus súlyos vereséget szenvedett. A bourboni és napóleoni uralom erőszakos nyomásával megvakított franczia nép szeme nyílni kezd, és látni kezd. Pirulva kell látnia az első halvány sugárnál ismét, hogy földének népe mivé lett a monarchismus uralmával. Míg népének zöme, mint egy őserdő, melyen a cultura szele még át nem hatott, most is a neveletlenség s szándékos elbutitás rendszerében sinylik, másik részének elerkölcstelenitése, férfias erejéből kivetkeztetése, egy szóval a dynastikus érdekek alávaló szolgája és eszközévé való letörpitése, s lealacsonyitása a politikai feladat első pontja volt. A monarchismus pióczára szívta legjobb vérét, életerejét, s így otthon megsemmisítve, megfosztva életerejétől, egy másik monarcha hiúdicsvágyának esett prédájául. Mintha a nép nem is egyébre született volna, — mint hogy most Bourbon, azután Napóleon, majd meg Hohenzollern nevű embereknek Vendôme-oszlopot emeljen megörökítésére annak, hogy hány millió ember vérén piroslik dicsősége, emeljen pyramisokat a pháraoknak, izzadtsága s véres verejtékével, hogy hirdesse az örök időknek azt, miszerint a 19-ik század második felében már nem Napóleonnak, hanem Hohenzollernnak hívják Európa félistenét, ki, midőn százezer derék harczos szánandó öntudatlan állapotában, néhány hét alatt a föld kérge alá temetkezett, ő maga csakis a tisztes távolból szemlélve az őrült nép czélnélküli tusáját, épen vitte haza irháját, hogy azt most bemutassa Európának, mint 40 millió nép egyedüli dicsőségét. Pirulva látja a népfenség legelső halvány fénye mellett mindezt a franczia nép. Látja és tapasztalja, hogy Sedán után, midőn eddigi ura gyáván elárulta, mint egy bolyongó elhagyatva állott, a fejére zúdított zivatarral szemben. Ekkor lépett elő a köztársaság és szelleme, kitörve sírboltját, hova temetve volt, hogy elhagyott népét lábra állítsa, saját fensége jogainak megismerésére, s önereje kifejtésére oktassa. Mint egy anya vette elére szeretett gyermekét, ápolva vérző sebeit, letörölve könnyeit, eszét s szivét a férfias önérzetre, nemes lelkesülésre sugalmazva. Oh ! de sokkal jobban meg voltak bénulva a nemzet inai, hogy sem egyszerre izmos erővel járni, sokkal inkább el voltak romolva lázidegei, hogy sem egyszerre körültekinteni képes lett volna. Mint egy nagy gyermek, ki járni most tanul, elesett, felkelt s most már lépdel, a megpróbáltatásokban edzve, izmos s biztos irányt jelölnek. A pótválasztások megmutatták, hogy Francziaország népe nem lehet háládatlan azon jó anyához, mely őt elhagyatottságában istápolta, erejéhez segítette. Nem lehet háládatlan a köztársasághoz, mely visszaadta a nemzetet önmagának, visszaadta az emberiségnek. A háládatlanság több volna az anyagyilkosságnál. Nem is lehet azt érteni, hogy midőn a köztársaság szelleme a bukás örvényéből kiragad egy nemzetet, mi indok vezetné őt vissza a monarchiához, mely ez vagy amaz alakban, épen okozója volt bukásának. Nem lehet érteni azok lelkiismeretlenségük indokát, kik tele torokkal hirdetik, hogy e pillanatban, midőn a nemzet újra ébredésének perczeit éli, csak a köztársaság lehet erejéhez vezető mankója, de azutánra alávaló cselszövénynyel fűzi nemzete felé a monarchismus hálóját. Hát a köztársaság, mely erejéhez segíti a nemzetet, nem képes az általa adott erőben fenns tartani ? Miért tehát az a monarchikus cselszövény, melyet Thiers és társai a nyilatkozó nemzet akaratával szemben nem szűnnek meg Francziaországra hálózni továbbá is? Mily undorral kellett olvasnia Thiersnek, a franczia köztársaság végrehajtó fejének a pápához intézett legutóbbi levelét. Nemcsak hogy a hagyományos monarchikus szellem legélesebb kinyomását hordja magán, de egy nemzet végrehajtó fejéhez nem illő lealacsonyító jelleg tükröződik azon át. — Nem szándékos demoralisáló igyekezet ez, melylyel a köztársaság fenségét a népek előtt elhomályosítani akarja? Ő az olasz egységet csak a kényszer szüleményének tekinti, melyet elfogad most, e kényszer nyomására. Egyébiránt kilátásba helyezi, annak idejében a franczia segélyt. Kétségkívül Francziaország jövő monarchikus hatalmára számítva, mely ősi czopfjához méltólag, a papismus karjaiban üdvözli egykori hatalmának most még nem is pislogó mécsét. Hogy miként veti magát ő szentsége lábai elé Thiers, mint egy ügyefogyott dominikánus barát, ki vad fanatismusában, inkább őrjöngő, mint józan eszű ember — ezen csak szórakozni lehet, mint a népfenség porba elásásán, mely most az események zivatarában oly érdemtlen kezekbe került, milyen Thiersé, ki annak nagyságát s méltóságát úgy látszik, felfogni nem is képes. Mennyi gazdag tanúságot foglal pedig magában épen Francziaország története, mely Thiers és társainak a monarchismus tehetetlenségéről annyi leczkét képes nyújtani. Thiers és társai előtt még mindig az az alkotmányos monarchia ábrándképe lebeg, melyet ő köztársaságnak képzel örökös elnökkel. Valamint az eszme nem úl Thiers előtt, úgy ez eszme megtestesülésének kísérlete sem lesz uj, ha csakugyan hozzáfognak. X. Károly elűzése után 1830-ban, ugyanazon eszmék leple alatt vonult be Lajos Fülöp a polgárkirály, a Tuilleriákba. Akkoron a vén Lafayette, ki egg korára elvesztette köztársasági érzékét, népszerűségnek s múltjának egész súlyával küzdött Lajos Fülöpért, mint ez eszme képviselőjéért. A hírhedt „egalité“ fia, ki maga is Vahny és Gemappesi hős volt, igen alkalmas egyéniségnek tűnt fel, az eszme képviselésére. A köztársaságiak megnyugvására Lafayette lépett elő, s míg a városházán a zaj egyre nőtt, a palais royalban ülő Lajos Fülöpnek mondá: „tudja ön, hogy én a legtökéletesebb kormányformának az Egyesült Államokét tartom“, — magam is én úgy gondolkozom, — volt rá a válasz. „De képzeli ön azt, hogy e pillanatban Francziaországba azon kormányformát át lehetne ültetni“—fordult erre Lajos Fülöp Lafayettehez. A vén hígvelejű, látszólagos zavarba jőve, más válaszra nem volt képes, minthogy: „Nem. A mi Francziaországnak most szükséges — folytatá tovább, — az egy népszerű trón, körülvéve köztársasági intézményekkel.“ Lajos Fülöp, ki valóban — Magam is úgy gondolkodom, mondá ravasz mosolylyal, ily intenziókkal lett Francziaország trónjára ültetve. — A köztársaságiak az eszme csábító hatásának engedve megnyugodtak, s várták mi lesz a „köztársasági intézményektől körülvett népszerű monarchiából.“ Lafayette azt soha sem tudta meg, s a jó öreg úr lehet, hogy most is azon boldog ámot aludja, hogy Francziaország és népe boldog és megelégedett a köztársasági intézményekkel körülvett népszerű trón árnyékában’1. Szegény Lafayette, mily hazug álmot álmodik, melyet ficzamodott képzelete vitt le sírjába. Mi már tudjuk, mi lett a köztársasági intézményekkel körülvett trónból. Tudhatja Thiers is, és vonhatna hazája javára belőle tanúságot. Mert nem ébredhetnek fel a halottak, hogy köztük Lafayette megcsalódott szelleme dörögne Thiers fülébe: hagyj fel minden cselszövénynyel, igaza van Gambettának, nincs többé pénzünk, hogy a monarchiát vele fizethessük. Íme megvan a tanuságos példa, csak jó akarat kell hozzá, s az utóbbi experimentatióra szükség nincs. A népek nem arra valók, hogy eszmekísérletezéstáblái legyenek. A történet ellenben elég példával szolgál annak igazolására, hogy a köztársasági kormányforma, míg egyes lelkiismeretlen dicsvadászok meg nem rendítették, nemcsak a népszabadságnak volt biztos alapja, de a nemzetek emelkedése s jóléte fejlesztésére is, egyedüli emeltyű volt. Vajha ama lelkes s a történelem egyetlen időszaka, az amerikai függetlenségi harcz, mely az amerikai köztársaságot, e bámulandó művét azon világrész kitűnő egyéniségeinek megteremtette, több figyelem s tanulmány tárgyává lenne az ó-világban is, mely a népszabadság ügye iránti önzéstelen tettekben s önfeláldozásokban oly gazdag. Thiersnek, kinek dicsvágya különben jól ismert, mily könnyű módja lenne egy Washington nemes hírnevét megszerezni hazájában, ha az európai monarchikus légkörben impregnált érzéke, washingtoni fogékonyságot nyerhetne a népszabadság eszméje iránt. Hiszen az amerikai függetlenségi harcz sem volt oly igen békés a monarchikus cselszövényektől, mint talán némelyek hinni hajlandók. Amint a harcz sikere kedvező volt, mindjárt megjelent a monarchikus kísértet, s volt eset, hogy egy jól rendezett összeesküvés felajánlotta Washingtonnak a koronát. De e férfiú, egyetlen a világon, előbbre tette a népszabadságot, mint a netán fölébredhető nnhivságát és a koronaajánlóknak azt írta, hogy egy eset sem szomoríta el annyira, mint a közlött sorok tartalma, melyekből azt látja, hogy a hadsereg oly véleménynyel van, mely irtózatra gerjeszt, s legszilárdabb visszautasítást érdemel „száműzze ön — folytatá tovább — e gondolatot lelkéből s ne nyilvánítsa soha, se önindulatból, se mások megbízásából.“ Tegyenek tehát félre Thiers és társai is minden monarchikus cselszövényt, akarják igazán s ne csak interregnumnak a köztársaságot, Francziaország népe ép oly fogékony lesz a legnemesebbre, a szabad nép kormányformájára, mint az amerikai. Fogékony arra minden nép, hiszen a természetesség kormányformája, mely megszabadítaná Európát ennyi nyomorúság kutforrásától. XX. MAGYAR ÚJSÁG, 1871. JULIUS 15. Giardinetto. Pater Virgili: Üdvözlek! Igazi lelki gyönyörrel olvastam a te nyilatkozványodat a mai „ Magyar Államban“, amelyből kitűnik mennyi emberi méltóság mozog a te ajtatos*) szivedben. Zokon esett neked, s méltán, hogy saját orgánumod azt írta rólad, hogy „az egyház részéről semmi megbízást vagy utasítást nem kaptál“ miért is büszkén kijelented, hogy te nem szoktál senkitől sem megbízást, sem utasítást kérni! Na ezt már szeretem, mert a férfierények legszebbike a bátorság, márpedig ahhoz csakugyan iszonyú bátorság kívántatik, hogy valaki ilyesmit mondjon, mikor annak a valakinek a neve: Szilágyi Virgil! Nem szoktál megbízásokat és utasításokat kérni! Hát mit szoktál, ha ezt nem ? Itt mindenesetre nyomtatási hiba történt. Te hihetőleg azt írtad: Én nem szoktam magamat a vett megbízások és utasításokhoz tartani. És ez szent igaz. Megbízást kértél s fájdalom, kaptál is a h. m. vásárhelyi választópolgároktól, hogy az országgyűlésen a 48-as elveket képviseljed, és képviseled Simor, Haynald és Forgách elveit! Utasítást és pénzt kértél és kaptál a kormánytól, hogy codexet készíts — és ime a pénz fel van emésztve, holott a codexből egyetlen paragraphust sem látunk! De legjobban azt szeretem manifestumodban, hogy azt mondod miszerint Poroszországban conspirator-korodban azért jártál, hogy ott az egyházi szervezetet tanulmányozd ! Oh ha én erre bizonyos leveleket idézhetnék! . . . Pater Virgili: Üdvözlek ! Te nagy és bátor férfiú vagy. Hód-Mező-Vásárhely büszke lehet a maga képviselőjére. Talján Náczi: Fővárosi ügyek. A fővárosi közmunkák tanácsából. Buda, júl. 13-án. Szapáry Géza alelnök az ülést d. u. 4 órakor megnyitván , bejelenti hogy Csengery Antal hosszabb időre Buda-Pestről eltávozott, továbbá hogy a műszaki osztály igazgatója Reitter Ferencz egészségének helyreállítása czéljából 4 havi szabadságidőt kér; e szabadságidő akadálytalanul megadatik. Halácsi mérnök úrnak a vele kötött szerződés értelmében az általa Pest város térképéből beszállított 217 db szelvénye után 5500 főt utalványoztunk ki, egyúttal a még hiányzó 47 db szelvényre nézve az általa kért határidő meghosszabbítás akként adatik meg, hogy 40 szelvény még e hó folyamában 7 szelvény pedig augusztus havában okvetlenül be lesz terjesztendő. Simonyi Antal fényképész urnak, miután a zöldfa-utca sarkán levő házán egy fényirda felállításához az építési engedély már kiadatott, a nagyobbítási szerkezethez is meg volna adandó az engedély, de az önkényes és engedély nélküli építkezés végett reá rótt bírságot lefizetni köteles. Az „Unió“ gőzmalomtársaság felfolyamodásának, a kötelességévé tett folyóira helyreállítása ellenében, — Peringer Ferencznek, a szomszédnéjának adandó kártalanítás ellenében, és Pajthényi Mária felfolyamodásának az engedély nélkül felállított istálló lebontása ellenében hely nem adatik, s az illető várostanácsi határozatok megerősíttetnek. Miután a műszaki osztály a II-ik nagy körút vonalára első ingatlanságok becslését már elkészítő, ennek felülvizsgálatára dr. Podmaniczky Frigyes elnöklete alatt egy Preuszner József és Sebastiani Frigyes tanácstagok, Köffler és Wasel építőmester urak és a műszaki és számvevői osztályok egy-egy hivatalnokából álló bizottság küldetik ki. A következő építési engedélyek akadálytalanul kiadhatók : Wieser Péternek, terézváros, nagy diófa-utcza 325/5 Remekházy Károlynak, Buda Krisztinaváros, kertész-utcza 36. és 37. sz. a. — Beck Mihálynak Ferenczváros, ferencz-tér és főút sarkán 4. sz. a. — Merisz Jánosnak Ferenczváros, Szvetena és Vendel utczák sarkán 689/18. — Hann Máriának Terézváros templom utcza 1. sz. a. — Koppi Annának a Rombach utczában 619/12. sz. a. Gammel Ferencz és Julis H. társakkal a városligeti sugárúton levő 187. 188. 189/a sz. a. * Ethym oogiai jegyzet. Ajtatos, hihetőleg ajtóból származik; t. i. olyan szív, melynek sok ajtaja van, amelyeken keresztül, mint vendéglőben, kényelmesen járnak be és ki a magas és alacsony vendégek, n. m. liberalismus, ultramontanismus, jobboldalismus és pénzcsinálismus. T. N. ingatlanság iránt 20200 frt vételárral kötött szerződés helybenhagyatik. A m. kir. belügyminisztérium Simonyi János felfolyamodásának, melyben engedélyt kért adatni, hogy a Józsefvárosban gólya utczában gyufagyárt állíthasson, helyt nem adott, mirel az illető Pest városa útján értesítendő lesz. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr felhívása folytán, azon albizottmányba, mely az országos (Eszterházy) képtárnak egy külön épületbe elhelyezésének kérdésével foglalkozik, a fővárosi közmunkák tanácsának képviselőjeként Reitter Ferencz osztálytanácsos úr küldetik ki. A Damjanich-utcza szabályozása folytán szükségessé vált, hogy a Török József háza előtti emelkedés eltávolittassék. Miután azonban Török József oda nyilatkozott, hogy kész ezt ideiglenesen saját költségén fallal ellátni, három év múlva pedig egy minden igényeknek megfelelő új házat építeni, a fővárosi közmunkák tanácsa ez ajánlatot elfogadhatónak tartja, oly megjegyzéssel, hogy köteles lesz 1-én a ház előtti emelkedésen által a gyalogút részére átjárásról gondoskodni és 2-szor köteles lesz a három év után eszközlendő új építkezés iránt térítvényt kiállítani, mely ingatlanságán ki lesz tüntetendő. A szövetség utczának és ugyanannak a 3 dob- és király utczák közti részének szabályozási vonala csekély módosítással helybenhagyatott. Lutzenbacher Pálnak a Józsefvárosban, a sertéskereskedő és Csokonai utczák sarkán egy 8 lóerejű gázfavágógép felállítása, oly megjegyzéssel engedtetik meg, hogy köteles ezen üzletét egy évi felmondás után bármikor, minden kártalanítás nélkül megszüntetni. Keleti Károly építési engedélye, Budán a fehérvári kapu előtti telken függőben tartatik s ki nem adható, mig a Tabánból a várba vezettetni tervezett uj ut vonala meg nem állapittatik. Sperling Margita Pest városa utján értesittetni rendeltetik, hogy a soroksári utczában 25.138. sz. a. fekvő telkén a szabályszerű építési engedély kinyerése után akadálytalanul építhet. A budai Albrecht után fekvő Lónyay-féle telek szabályozásának és ezzel kapcsolatban 3 ottani lépcső helyreállításának kérdésében hoszszabb vita fejlődvén ki, a műszaki osztály tervezete, mely szerint a lépcső felső része balra kanyarulván a Wieser-féle telken vezettessék át a Leimel-féle útra, el nem fogadtatott. Miután azonban e lépcső mikénti előállítása Lónyay által tervezett új út kinyitása vagy ki nem nyitásától függ, erre nézve azonban a város nem nyilatkozik, az ügy oly felhívással küldetik vissza a városhoz, miszerint eziránt megállapodásra jutván, ehhez képest a lépcső felső részére tervet is készítsen, megjegyeztetvén hogy e lépcső a nagy meredekségnél fogva, egyenesen fel nem vezettethetvén, talán czélszerű volna azt terasse vagy Serpentine alakban felvezetni. Az új lépcső költségeit illetőleg a fővárosi közmunkák tanácsa azon nézetben van, hogy a helyreállítások, földmunkálatok és falak építésének költségei, egy bizonyos megállapítandó arányban a fővárosi pénzalap és Lónyay által viseltessenek, ellenben maguk a szükséges lépcsők a város által volnának előállítandók. A kinyittatni szándékolt hátulsó utczában szükséges támfal a város nézetének ellenére, nem egyenes, hanem a folyamodó által jelzett görbe alakban lesz előállítandó, mert a felső támfal nagy közelségénél fogva beomlástól kellene tartani. A jegyzőkönyv hitelesítésére Tavaszy és Stangl urak küldettek ki. Az ülés esti fél 8 órakor oszlott szét. Mellékletek az árvaügyek rendezése tárgyában. A belügyminiszteri karirat harmadik melléklete így hangzik: Munkafelosztás. Az elnök teendői. Az elnök az árvaszéki ülésekben elnököl, az ügyeket feldolgozás és előadás végett kiosztja, az előadandók sorrendjét megállapítja, intézkedik, hogy az előadandó tárgyak rendszerint megelőzőleg a hivatalhelyiség kapujára kifüggesztessenek, kimondja a határozatokat. Sürgős ügyek elintézése végett rendkívüli ülések tartása iránt intézkedik, s az egész ügykezelésre felügyel. A központi árvapénztár megvizsgálásában részt vesz, az árvaügyek állapotáról, nemkülönben arról, hogy a gyámhatóság alól hányan mentettek fel, ezek vagyona kiadatott e ? s ha nem, miért ? továbbá arról, hogy a közelebbi évnegyedben hány árva és gondnokolt fog a gyámhatóság alól felmentetni, s a vagyon kiadására van-e fedezet? negyedévenkint, az árvapénztárak mérlegéről pedig évenkint a bizottsági közgyűlésnek jelentést tesz, és a központi közgyám kiegészített kimutatásait szintén negyedévenként beterjeszti. Az árvaügyi közegek fegyelmi ügyeiben jelentést tesz vagy véleményt ad. Akadályoztatása esetében az első ülnök által helyettesíttetik. Ülnökök teendői. Az ülnökök az árvaszék előadói, az elnökség által részükre kiosztott egydarabokat feldolgozzák, illetőleg azokra nézve az előadmányokat elkészítik, és az ülésekben vagy ülésen kívül előadják, a számvevőileg átvizsgált számadásokat minden szempontból újólag átvizsgálván, az iránt előadást tesznek. Minden érdemleges tárgy ülésileg tárgyalandó. A tiszti ügyész teendői. A tiszti ügyész az árvaszéki illésekben és tanácskozásokban részt vesz, az árvaszéki határozatokat az árvák és gondnokoltak érdekében hivatalból felebbezi, az árvaszék rendeletére a számolni vonakodó gyámokat és gondnokokat, vagy azok örököseit felhívási perrel számadásra kényszeríti. A gyámi és gondnoki számadásokból eredő és jogerőre emelkedett elmarasztalásokban foglalt összegeknek a maga utjáni behajtását eszközli, és minden, az árvák és gondnokoltak ügyeit érdeklő törvénykezési esetekben is az árvaszék utasítása folytán hivatalból eljár. A perre utasítás esetei felett, valamint a szerződések és jogi ügyletek iránt véleményt ad, a közp.pénztár vizsgálatánál jelen van s őrködik, hogy árvaügyekben a törvények és a rendeletek, helyhatósági szabályok megtartassanak. Nyilvántartást vezet az ügykörére vonatkozó határnapokról. A számvevő teendői: A számvevő a hozzá utasított gyámi s gondnoki számadásokat megvizsgálja, szükség esetében műértők alkalmazását indítványozza, s az eredményről jelentést tesz az árvaszéknek. Az árvaszéktől nyerendő kiküldetés folytán a községi árvapénztárakat a szolgabíró közbejöttével megvizsgálja. A központi árvapénztár vizsgálatánál jelen van. A közgyámok változása alkalmával kiküldetés folytán az árvapénztárak rendszeres átadását és átvételét a szolgabíróval együttesen eszközli. A rendszeres bevételek és kiadások felett nyilvántartást visz, s azok jegyzékét kellő időben az árvaszéknek beterjeszti. A jegyző teendői: A jegyző vezeti az Ülési jegyzőkönyveket, szükség esetén helyettesíti az ülnököt, segédkezet nyújt a közgyámnak az árvakönyvek vezetésében. A központi közgyám teendői: A közgyám vezetendi és nyilvántartja az árvakönyveket. Az árvakönyv magában foglalja a törvényhatóság területén lévő összes árvákat. Az árvakönyv minden egyes árvára vagy gondnokoltra nézve külön ívből vagy táblázatból áll. E táblázatok községenként, betűrendben, kötetlen állapotban, kemény boríték alatt állítandók össze. Az árvaság vagy gondnokoltság megszűntével a táblázat a többi közül kiveendő, s az illető iratokhoz csatolandó. Minden táblázat következő rovatokat tartalmaz : a) Az árva vagy gondnokolt nevét, állapotát, születési évét, foglalkozását, tartózkodási helyét; b) a gyám vagy gondnok nevét, polgári állását, lakhelyét, kinevezési idejét; c) az átadott vagyon minőségét, mennyiségét, értékét, biztonsági állapotát, (tűzkármentesítés) kezelési módját, tiszta jövedelmét; d) tartozik-e a gyám számadással vagy nem ? Mikor kell számolnia ? Mikor intéztetett el az időszaki számadás ? e) a gyámság és gondnokság ideje alatti hatósági engedélyek; f) a gyámság netaláni meghosszabbítása; g) a gyámság vagy gondnokság megszűntének ideje törvényszerüleg vagy nagykárúsítás által; h) észrevétel-rovat, melybe a vagyontalan árvák tartási, ruházati és iskoláztatási költségeik és a források minő- és mennyisége jegyeztetik fel. Az árvakönyv hivatalos órákban mindenki által betekinthető. Ezen árvakönyvbe a közgyám a jegyző segítségével minden intézkedést annak kelet- és számával együtt minden árvára nézve keír. E végből az ily egydarabok kiadás után hozzá küldetnek, reáírván az előadó: lássa az árvakönyv feljegyzés végett, a közgyám pedig odaírja a feljegyzés megtörténtét. A közgyám (az árvakönyv alapján) az egyes árvák ügyében szükségesnek mutatkozó intézkedések végett az árvaszéki elnöknek előterjesztést tesz. Ezenkívül ő ügyel fel hivatalból az árvák érdekeire ; e végből utazásokat tesz, megvizsgálja az árvák nevelését, személyes ellátását és a vagyonkezelést, az árvavagyon és kölcsönök biztonságát. Az árvaügy kezelése körül tapasztalt hiányokat, visszaéléseket, alapos panaszokat, valamint az árvák és gondnokoltak ügyeire nézve sérelmes, netalán az árvaszék vagy annak közegei által okozott mulasztásokat s azon körülményt, ha valamely pénztár a fizetéseket pontosan nem teljesítené, egybeállítván, azt az árvavaszék elnökének bemutatja, az viszont tartozik e kimutatást az egyes tételekre nézve tett intézkedések vagy akadályok felemlítésével kiegészítve (1. elnöki teendők) a bizottsági közgyűlésnek bemutatni. KÜLFÖLD. Angolországi ügyek. London, jul. 7. A titkos szavazási törvényjavaslat fölötti vita a kormány minden erőlködése és iparkodása daczára is oly lassan halad, hogy annak ez ülésszakban való befejezése még mindig kétséges. A képviselő kamara tegnapi ülésében, mely délutáni 2 órától fél hétig tartott, sem tett egyebet, mint a javaslat intézkedéseinek ellensúlyozására célró indítványokat és ellenindítványokat tárgyalni, minek következtében a védelemmel megbízott Forster államtitkár kényszerítve volt a vita elnapolását kérni, képtelennek érezvén magát az első vizsgálatra észre nem vett nehézségeket megoldani és a tett ellenvetéseket visszautasítani. Ennek a törik nagyon örülnek, kik belátják, hogy a többség egy része is velük tart a hastings mellett. A javaslat egyik legközelebbi levelemben közölt ismertetéséből megérthette, hogy ezen intézmény a jelöltek neveinek a returning officer előtt történő jelentés által helyettesíttetik. E jelentést az illető jelölt szüleinek és nyolc kellően igazolt választónak kell tennie. Mit kell azonban a „kellően igazolt“ alatt érteni? Várjon a bejelentés, ha a választók egyike nem bír a szükséges minőséggel, vagy ha választási joga kétségbe vonatik semmise ? Ezek és ehhez hasonlók voltak a megjegyzések, melyek Forster urat tökéletesen megzavarták és melyek valószínűleg a hastings megtartását fogják eredményezni. A többség két tagja, James és Barley azon szakaszt akarták kitörölni, mely a törvénynek a municipális választásokra való kiterjesztéséről szól. Forster engedett ugyan, de az indítvány a szavazásnál egy különös vigyázatlanság következtében megbukott. Parlamentünk a felkelés és ülvemaradás általi szavazást nem ismeri. Az elnök felteszi a kérdést, és a tagok felelnek a le a régi normán széles, igen helyett.