Magyar Ujság, 1871. augusztus (5. évfolyam, 174-199. szám)

1871-08-01 / 174. szám

Egy kedves kollégámnak meghalt kedves fiatal neje. A temetésre elmentem én is, ott maradtam az utolsó perczig. A sír már be volt hántolva, már indulni készültem, midőn felhang­zik a „ Vater unser der du bist im Himmel“ sat. Felnézek, hogy merről jönnek e sértő han­gok egy magyar művésznő sírja felett ? hát bi­zony maguk a sírásók mondák el az imát ékes németséggel! Tehát Budapesten csakugyan a sírig kiséri a magyar embert a német szó! És mi mégse panaszkodjunk ? Halljátok ti sírásók! ha én meg találok hal­ni, amit sajnálnék, de ami mégis megtörténhe­tik , vigyázzatok, hogy sirom fölött német imát el ne mondjatok, mert istenugyse be sem várom az éjfélt, hanem rögtön kiszállok a sír­ból s megfojtlak benneteket. Talján Náczi: A pest-budai összekötő vasút. A „P. Napló“ tudósítása szerint a miniszter­tanács a pest-budai összekötő vasútra vonatko­zólag benyújtott négy tervet alaposan megvizs­gálta, és azok egyikét el is fogadta, úgy hogy az jelentékeny változtatások nélkül rövid idő múlva az országgyűlés elé fog terjesztetni.­­ A minisztérium által elfogadott terv lénye­gesebb részei a következők: Az osztrák államvasut pest-czeglédi vo­nala hosszában Pest mellett rendezési pá­lyaudvar állíttatik, mely azon ponttól, hol e vasút a kerepesi utat metszi, azon pontig terjed, hol a pest-losonczi vasút Kőbánya közelében az osztrák államvasut vonalán át­megy. E rendezési pályaudvar természetesen csak terhek számára lesz berendezve. Itt rende­zik az árukat és egész kocsikat, melyek a lo­­soncziról az államvasútra vagy viszont, vagy a kettőről a déli vasútra átteendők. E pályaud­var, mint a kitűzött két pontból látják olva­sóink, igen nagy terjedelmű lesz. E pályaudvar­ból indul ki az összekötő vasút, mely még az osztrák államvasút kőbányai állomása előtt, néhány száz öllel, nyugatnak kanyarul, áthalad a városi bérlőidőben, metszi a létesítendő új népkert délnyugati sarkát tovább haladva met­szi a befásított legelő délnyugati sarkát és a tábori kórháztól délre a városi fatér s a szap­pan- és gyertyagyár között a Dunához ér s a Dunán át haladva s elhaladva a nádor-kert széle mellett megkerüli a Gellérthegy déli sarkát és a déli vasút budai alagutjának torkolata előtt egyesül a déli vasúttal.­­ A vasút nem halad a földdel egyszínben, hanem töltésen. Minden közlekedési út számára a töltésben átjárók hagyatnak, úgy hogy a köz­lekedés minden veszély nélkül lesz eszközölhető. Az összekötő vasút legnagyobb műve kétségte­lenül a dunahíd lesz. Az áthidalási ponton a Duna körülbelül még egyszer oly széles, mint a Dellért hegy déli sarkánál, de a tervbe vett Du­­naszabályo­zás a Dunát itt előbbi szélességének kétötödére fogja összeszorítani. Ha a Dunasza­­bályozás már készen volna, a híd itt sokkal ol­csóbban volna előállítható, de mivel a kormány e híd építésével nem várhat a Dunaszabályozás befejezésére, kénytelen leend a hidat több mint kétszer oly hosszúra építetni. A lehető költség­kímélés szempontjából a kormány mindazáltal e hídra nézve oly értelmű tervet fogadott el, hogy a híd azon része, mely a szabályozás után is fennállandó a legmassivabb anyagból ké­szüljön. A híd ezen része vasból építve, ívek nélkül a vízben álló három és a parton álló két oszlop (a Dunaszabályozás befejeztéig ezen két oszlop is a vízben áll) által tartatik, a híd azon része pedig, mely a Dunaszabályozás után elesik, fá­ból épül szintén a vízben nyugvó számos faosz­loppal.­­ Ha a Dunaszabályozás befejezése után a híd ezen utóbbi része feleslegessé válik, töltés által fog pótoltatni. Az összekötő vasút egészen államköltségen épül, az üzletke­­zelést az államvasutak igazgatósága vinné, az érdekelt vasúttársaságok pedig használati díjat fizetnének. A minisztertanács végül az iránt is megállapodott, hogy Pesten központi személy­felvételi pályaudvar létesíttessék. Ezen pálya­udvar ott állíttatik fel, a­hol a tervezett új má­sodik körút a kerepesi utat metszi, vagyis a­hol most a kerepesi­ út, sertéskereskedő- és bodzafa­­utczák a Rókus-kórház mögött összejönnek. Ezen nagyszerű pályaudvar homlokzata az új körútra nézne. Ide is emelkedett vonalon jő­t, mondá Deák, annak a Hunyady M­u­k­i­n­a­k a fiát, a­ki ország kormányzója volt ötödik L­a­c­z­i idejében ? Azóta nem született democratánk. Valljuk meg az igazat, bizony arisztocrata nép vagyunk mi. Ebben van a fő virtusunk. Ré­gen vigasztalom én magamat azzal, mikor nem­zetem sorsa fölött elgondolkozom, hogy minden népet teremtett az Isten valami czélra, az an­golt azért, hogy lássa el varrótűvel az egész világot, a francziát azért, hogy Európa el ne alugyék, az olaszt azért, hogy énekeljen, a né­metet azért, hogy dolgozzék ; egyedül a magyart teremtette azért, hogy benne gyönyörködjék. Nyugodjunk meg ez öntudatban s fogadjuk el a titulusunkat. Mindezt az önvallomást pedig azért mertem én itt különösen Füreden elmondani, mert itt tudom, hogy senki meg nem haragszik érte. Hiszen tudva van, hogy itt mindenki a legde­­mocratikusabb egyetértésben éli világát; itt nincsenek osztályfalak, coteriák, itt az előkelő urak magány mulatságokkal a nagy közönséget nem feszélyezik, itt a fiatalság példát ad sze­rény szabadelvű magaviseletével az új nemze­déknek, itt a papok bőkezűek és reformerek, itt a kormánypárt liberális. Itt a tisztviselők velünk egy asztalnál ülnek, ha szükség, regge­lig is ; itt a miniszter is adót fizet s együtt úszik velünk : itt az újságírók csak igazat imák, itt a szépség aristokratiája, a hölgyvilág egymással versenyez toilettek egyszerűségében, s igényte­len előzékenységben, és mindenki kivétel nél­kül hazafiaságban, áldozatkészségben, türelmes­­ségben, s egyéb magyar erényekben. Ily democrata közönség előtt méltán volt bátorságom általános hibáinkról beszélni, a­mik­ből mi kivételek vagyunk. Arra pedig bárkivel, bármekkora fogadásra késznek ajánlkozom, hogy esztendő ilyenkorra minden ember democrata fog lenni Magyaror­szágon. — Akkor kezdődnek el az új képviselőválasztási mozgalmak. Akkor tessék majd bennünket megnézni: a vasút, és pedig viaduktokon; mivel azonban e viaduktok városbeli telkeket is veendnek igénybe, hogy ezek értéke kárba ne vesszen, tervben van e viaduktok üres boltalját vékony falakkal kitölteni és kereskedő boltok alakjá­ban értékesíteni. E közp.­pályaudvarban szálla­nának ki , be úgy a Bécs, mint a Czegléd, Hat­van felől vagy a déli vaspályával érkező, illető­leg ezen pontok felé induló utasok. Ezen terve­ket a kormány azonnal az országgyűlés összes­ülése után előterjeszti a törvényhozásnak, és ha a törvényhozás elég jókor elfogadja a javaslatot, az építés még októberben kezdetét veszi. A nagyszerű mű költségeit pontosan alig lehet meg­határozni, de közel 10 millió ftra fog menni. KÜLFÖLD. Franczia hírek. Pár­is, július 26. Jelenleg bizonyosnak látszik, hogy a minisz­térium ideiglenesen úgy marad amint van. A jobboldal és a lapok gyermekeskedései nevet­séges haragja, mely azzal vádol egy cabinetet (melynek megbocsáthatlan bűne az, hogy a köz­társaságot sept. 4 én kikiáltotta), miszerint napról-napra nyilvánítja Francziaország meg­erősítésének szükségességét, most sem vívnak ki sikert. Azonfelül Thiers miniszterei mind fed­­hetlenek, s ha oly párt léteznék, mely elégedet­lenkedjék, az a köztársasági párt volna. A mi­niszterek nem tettek egyebet, mint hogy sokat engedtek, adtak a jobboldalnak ; a szabadel­vűek egy párszor ellentálltak, a szabadon gon­dolkozók néhányszor pappártiaknak tetszettek, de semmi sem fegyverzé le a királypártot; ez meglehetősen tűrni látszik a köztársaságot, mert másként nem lehet, de hogy csatlakozzék a köz­­társasági párthoz, azt semmi áron nem teszi. — Szept. 4-ke, a császárság bukásának napja az, mely az egész nemzetgyűlés által átkoztatik; sept. 4-ke azon nap, mely a köztársaságnak, ha nem is rokonszenvvel, de legalább meghajlással történt elfogadtatását jelzi ugyanezen nemzet­gyűlés által, és e sept. 4-nek emberei üldöztet­­nek oly dühvel és elkeseredettséggel, hogy párt­juknak egy engedélye sem mentheti őket a tények, be kell­ vallanunk, legsajátságosabb jel­lemzői a helyzet korjelenségeinek. Átalánosan tudva van, hogy Thiers Gam­­betta és Faidherbe tábornok között néhány nap előtt összejövetel történt, mely, a­mint látszik, nagyon roszul kezdődött. Faidherbe tábornok panaszkodott a mellőztetés miatt, melyben ré­szesült, daczára a bátor és nem dicstelenül vég­zett ütközeteknek, melyeket északon vívott; panaszkodott egyszersmind amiatt is, hogy nem szólították őt szintén fel a communisták elleni harc­ra. Thiers erre azt válaszolta volna, hogy­­ természetesen elfogadta azon táborno­kok szolgálatait, kik fölajánlották magukat; bizonyos körülmények és gyöngélkedés akadá­lyozták Faidherbe tábornokot a kellő idővel megérkezésben. A végrehajtó hatalom főnöke — úgy tudjuk — a fölött fejezi ki sajnálatát, hogy a kiválasztott tábornokok egy köztársa­sági pártnak politikai állását terveznék, mely­nek czélja volna működni a hadsereg szétoszla­­tásán s ama szakadás nagyobbításán, mely már is létrejött a metzi, s azon hadsereg között, me­lyet Gambetta szervezett. Mégis, úgy látszik, a találkozás eredménye kielégítő volt, és eltörölte a kezdet fáradságos benyomásainak nagy részét. Pietrinek tudtára jutottak az enquête-bizott­­ság keblébe visszatértekor a September 4-dike kormányának működései és ép úgy, mint Du­­vernois, nagyon szeretné változtatni tagjait azon kormánynak, mely­­ nem a császárságot for­gatta föl, de oly helyet foglal el, melyet a meg­vetés átalánossága üressé tett. De a­mint meg kell annak történni, hogy a vádlottak szembesül­­tessenek a vádlókkal, én mégis kétkedem, hogy az eredmény olyan legyen, min­t az alkotmá­nyos forma kiengesztelhetlen ellenségei ígérnek maguknak. A lapok azt mondják, miszerint Cremieux már látta ítéletét, mely a halálbüntetést egy erősségbe való átszállításra változtatta; az új­donság szerintem nagyon is korainak látszik, mi­után ama előrelátás a vizsgálatban, melyet Cre­mieux halálra ítéltetése ellen végbevitt, most sincs még elvégezve. Két ember let Bourgetbe szállítva, mint el­fogott egyének, kik a püspöki palota felgyujtá­­sát kisérlették meg. Bebizonyul miszerint vannak már némi nyugtalankodások az algíri ügyek miatt, az arabok azt mondják, miszerint nem küldenek többé Francziaországba katonákat.­­ Már moz­gósították a gyarmatokat és szervezték a sza­badlövészek testületét, — de mindamellet nem hiszem, ismétlem még egyszer, — hogy nyugta­lankodások volnának algíri helyzetünket illető­leg. Francziaországnak most már tehetségében áll, ide öszpontosítani erejét. A „Monde“ elég rosz humorral kétségbe vonta a franczia kormánynak püspük-kinevez­­tetési jogát, arra támaszkodván ez állításában, hogy az egész nem származik egyébből, mint a latin concordatum rész értelmezéséből. Ez alka­lommal a „Journal Officiel“ adott a „Monde“ soraira választ, a­mi különben nem szokása. Azt állítja, hogy a kormány nevezi ki a püspö­köket. Eddig Thiers kormánya nem engedte meg azt magának, hogy az egyházi lapoknak ellent mondjon. Az „Avenir Militair“ ma figyelemre méltó czikket közöl Európa katonai helyzetét ille­tőleg. E czikket úgy mondják, Thiers sugalla író­jának és a végrehajtó hatalom főnöke által óhajtott Poroszországgal való szövetségre vo­natkozik. Kivonat a hivatalos lapból. A magyar belügyminiszter előterjesztésére Balogh Kornél Esztergom, Győr és Komárom ; — Dáni Ferencz Arad, Kecskemét és Szeged; Fülöp Sámuel Kolozsvár sz. kir. város helyettes polgármestere, Kolos, Kolozsvár, Szamosujvár, Szék és Zilah; — Goldbrunner Sándor Selmecz és Bélabánya szabad királyi városok polgármestere Bakabánya, Körmöcz­­bánya, Selmecz és Újbánya; — Kuba János országgyűlési képviselő és Szakolcza szabad kir. város polgármestere Szakolcza és Tren­­csén ; — Lázár­­­vics Bazil királyi tanácsos Temesvár és Ver­­secz; — MAGYAR ÚJSÁG, 1871. AUGUSZTUS 1. Lázár Mihály országgyűlési képviselő Bereczk,­­ Csíkszereda, Illyefalva, Kézdivásárhely, Oláhfalu, Sepsi-­­ Szent-György és Székely-Udvarhely ; — Nagy Ignácz Felsőbánya, Nagybánya és Szatmár- Ném­eti; — Neszter József Bazin, Modor, Nagy-Szombat, Po­zsony és Szent-György; — Patay András, Szabolcs megye alispánja, Debreczen és Nagy-Várad; — Plachy Lajos országgyűlési képviselő Besztercze­­bánya és Zólyom; — Török Dániel gyulafehérvári polgármester s ország­­gyűlési képviselő, Abrudbánya, Hátszeg, Károlyfehér­­vár, Vajda-Hunyad és Vízakna; — Thury Gergely országgyűlési képviselő, Erzsébet­város, Fogaras, Maros-Vásárhely és Szászrégen ; — Zichy Rezső gr. Bártfa, Eperjes, Kassa és Kis-Sze­­ben, végre Zuber József Fehér megye alispánja Pécs és Székes­­fehérvár törvényhatósági joggal felruházott városok főispánjává kineveztettek. Az igazságügyminiszter Vezekényi Gyula királyi ügyigazgatósági irodatisztet a kir. ügyek igazgatósá­gához helyettes ügyésznek, ideiglenes minőségben ne­vezte ki. ■iiiMiinMwan- m in» KRÓNIKA. Pest, julius 31. — A fiul. egyetem rectorává ma reggel majdnem egyhangúlag az érdemekben gazdag Toldy Ferenczet választották meg, aminek mi is őszintén örvendünk, jól tudván, hogy Toldy úr legkevésbé sem satellese a papság­nak, s hogy épen most az egyetem reformálá­sának küszöbén a jó ügy érdekében sokat tehet. — Ipolyi Arnold a magyar tud.­akadé­mia rendes tagja, a magyar történelmi társulat alelnöke, a pesti központi papnövelde igaz­gatója, a szent István legelső magyar király­ról nevezett társulat elnöke, ki oly számos és különféle téren érdemeket szerzett magának, sokoldalúságának kitüntetésére egy uj, h­álada­­tos tért talált újabb érdemek és babérok szerzé­sére. Legújabban ugyanis neki buzdulván a na­pisajtó által egyhangúlag felkarolt antigerma­­nizationális mozgalom által, felcsapott — no ezt Egerben el nem találja senki, ha csak mi meg nem mondjuk — felcsapott tehát — germaniza­­tornak. Kérdezik talán: hogyan keveredett Saul a próféták közé? Pedig úgy van , mint mondom : Ipolyi Arnold úr legközelebb mint a szent István-társulat elnöke oly ékes németsé­gen fogalmazott beadványban kért Pest város tanácsától im Namen des Sankt Stefanvereines építési engedélyt, hogy becsületére váljék akár Döllinger kiközösített németországi kanonok úr­nak. Megérdemli tehát ,­­ hogy a Döl­­lingerrel történt összehasonlítás ne sántikáljon — hogy a fentidézett magyar társulatok viszont Ipolyit — kiközösítsék. — A balatonfüredi nagy hangverseny ugyanott tegnap csakugyan végbement. Ennek kétségkívül legérdekesebb pontját Jókai Mór felolvasása, vagy miként maga elnevezte, für­dői prédikácziója képezte ezen thema fölött: „Minő demokraták vagyunk mi ?“ A hit érdekel olvassa el mai tározónkban. Toperczer Ilka éne­kelt a Fidelióból, Fayl Frigyes zongorázott, Jókainé pedig Vörösmarty Szép Ilonkáját sza­valta. A hangversenyt, mely közel 800 frtot jövedelmezett, Szerdahelyi Kálmán rendezte. — Az első pesti seg­élyző-egylet módo­sított alapszabályait a belügyminisztérium hely­benhagyta. — A zenészeti ösztöndijakat és segé­lyezéseket az 1871. évre megszavazott kincstári javadalmazásból fejenkint 400 fttal Zimay László, Pichler Bódog, dr. Szubonits Ma­nó és az efféle subventióból elmaradhatatlan Bartalus István, a 300 forintosat pedig B­er­­th­a Sándor nyerték, Hiray József, Baumgarten Regina és a világtalan Hauser csekélyebb se­gélydíjakat kaptak.­­ A buzgó, tehetséges és rászorult Langer Viktor tehát kimaradt az ösztöndíjasok közül, ellenben olyanok, a­kikre három emeletes pesti házak várakoznak, kaptak 300—400 forintokat. Ez már a rendes szokás. — Reményi Ede jelenleg Erdélyben a dombháti fürdőn időt és ott már rendezett hang­versenyt is, mely alkalommal E. Kovács Gyula derék költőnk egy saját költeményét szavalta el közkívánatra. — Tragicus esküvő. Steiner Katalin, a Ludoviceum utczában 10. sz. a. lakó Steiner Ferencz konyhakertész 23 éves leányának es­küvőjét Jarusczky Ferencz kertészszel tegnap délután három órakor akarták megtartani. A vőlegény a násznéppel a kitűzött időben meg is érkezett; midőn azonban a templomba készül­tek menni, a menyasszonyt atyja Steiner Fe­rencz egy mellékszobába h­ívta be. A leány en­gedett atyja kívánságának, de alig hogy a szo­bába belépett, atyja pisztolyt rántott ki zsebé­ből s azt leányára elsütötte, úgy hogy a töltés jobboldalát megsebezte. A pillanatban midőn az atya látta, hogy leánya nem halt meg, feléje rohant s a pisztoly agyával hirtelen több súlyos ütést mért leánya fejére, úgy hogy az összero­gyott. A lövésre és a leány szivszaggató jajga­tására betódult a halálra ijedt vendégség is, s a feldühödt atyát vissza akarták tartóztatni leá­nya agyonverésétől, de az öreg kezében ekkor már egy borotva villogott s a jövő perezben sa­ját torkát ketté metsző. A leány sérülései elég­­súlyosak, de nem életveszélyesek. A gyilkos és öngyilkos atya a Rókus kórházban még tegnap este elvérzett. Hogy a szörnyű intermezzonak mi szolgál indokul, az eddig nincs kiderítve. — Tűz volt tegnap délután a Zarzetzky­­féle gyufagyár helyiségeiben. Egy szín leégett, de több kár nem történt. — Pauli Rich­ardné nagy és megkülön­böztetett kitüntetések tárgya Németországban. — Az Emsben jul. 25-én a német császár tisz­teletére rendezett hangversenyben közreműköd­vén, oly nagy sikert aratott, hogy maga a csá­szár is folytonosan tapsolt neki és mosolygott feléje. Wiesbadenben Wachtellel lépett fel a Hu­genottákban és a második felvonásbeli nagy dallamával szűnni nem akaró tapsokat idézett elő; a wiesbadeni közönségnek családi kedvencze lett az érdekes magyar művésznő, ki eddig ott valószínűleg már „Dinostcht“ és „Zerlinát“ is énekelte. Pauline fényes feltételek mellett meg­hívást kapott Amerikába, de helybeli kötelezett­sége miatt, mely őt a nemzeti színházhoz köti — azt egyelőre el nem fogadható. Jövő tavaszszal azonban Hamburgban fog vendégszerepelni. — Az iskolai tanévet a „Bácska“ hallo­mása szerint f. h. 22-én, tehát a szokottnál ha­marabb fejezték be Kalocsán, mert ott a fekete himlő uralkodik (?) — Pulszki Ferencz urat iseidbe utazta­­kor egy kis malheur érte. Ott, a­hol az út a Traun folyó mellett vezet el, kocsija nagyon az út széle felé hajlott, s a nyitott kocsiból egy tás­kája, a Traunba gurult és a hullámok közt el­tűnt. A fáma rögtön a Traunba fulladt százez­rekről beszélt, — habár a bőröndben fehér ruhán kívül alig volt más egyéb. — Morzsányi alias Mogyoróssy Sándort, aki a könnyen hivőket azzal bolondította, hogy nősülési engedélyeket stb. kieszközöl a honvé­delmi minisztériumnál, s ez ürügy alatt itt is, amott is, pénzeket szedett fel a felültetett felek­től, elfogták. — Ráczkevén a gör. kel. szerb templom­ban — mely egyébiránt régisége miatt méltán megérdemelné régészeink figyelmét — van a többi közt egy kép, mely az apró szenteknek Heródes általi meggyilkolását ábrázolja. Az egészben az a különös, hogy a szentecskék bár pólyában vannak, mégis valamennyinek melléig ér a szakálla. E képtelen kép úgy jöhetett létre, hogy az illető festész bizonyosan más vallású volt, kit figyelmeztetni kellett azon a vallással egybeforrt formalitásra, mely szerint a gör. egy­ház férfiszentjei szakállasoknak festetnek, de az utasítást adók megfeledkezve lehetőnek az apró szentekről — s igy juthattak a szegény ártatla­nok a tisztes hosszú szakállhoz. — Helyi esetek. Schlesinger Mária, a ha­­jós-utczai 31. sz. házban lakó Grünberger Simon pinczér gazdasszonya tegnap zsebkendőjével az ajtókilincsre felakasztotta magát. — Budán pe­dig tegnapelőtt egy 11 éves fiúcska ugrott volna a Dunába a lánczhíd karfájáról, ha egy tejárus asszony vissza nem tartja. Oka az volt, hogy rosz classificatiót kapott s ezért apja megütle­gelte. — A terézvárosi kapitánysági börtönben pedig egy Bugyel Guszti nevű tolvajnő akasz­totta föl magát. — A városligetben tegnap este 7 óra után Szalay helybeli kovácsmester lovai megbokro­sodván, a kocsit, melyben egyedül a kocsis, egy 15—16 éves fiú ült, elragadták. A fiú hasztalan iparkodott a lovakat megfékezni, míg a lovak a pávasziget első hídjának irányában egy fatör­zsökhöz vágták a kocsit, mire ez felborult, eleje bezúzódott, a kocsis­ fiú pedig bal-c­ombján törést szenvedett és bérkocsin a Rókus-kórházba szállíttatott. — A jászóvári premontrei rend kassai főgymnásiumának 1871 évi tudósit­vány­a, behü­r­­detett szerkesztőségünkhöz. Kivesszük bele a következő közérdekű statistikai adatoka. Be­jegyzett tanulója volt az intézetnek 422 növen­déke. A múlt évhez arányitva tehát 82-vel ke­­vesbedett a tanulók száma. I V. Közlemény. Székely vértanuk Tö­rök, Gálfi, Horváth emlékszobrára adakoztak: 1) Ny.-Cs.-Sz.-Mártonból: Szálteleki György 3, Kovács Sándor 7, Kiss János 2, Hideg Ádám 2, Fazakas István 3, Márai József 2, Ács Fe­rencz 2, Ács Zsigmond 7, Szálteleki Miklós 2, Gergely János 7, Rosnyai József 4, Nagy Mi­hály 7, Márton József 7, Szentmártoni Samu 12, Ambrus József 2, Ambrus Zsigmond 3, Májai Sándor 4, Nagy Ferencz 3, Varga Zsigmond 7, Szabó Ferencz 3, Szabó István 7, Kereső Fe­rencz 10, Jánosi Ferencz 10 krt. Összesen 1 frt 16 krt. 2) K.­Remetéről: Zirkler József 1 frt, Laka­tos János rom. kath. lelkész 1 frt, König Elek 50 kr, Székely Menyhért 20, Márai János 20, Kovács Imre 50 kr. Összesen 3 ft 40 kr. 3) Márkodból: Albert György 3 kr. Kovács J. Péter 4, Siklódi G. Márton 4, Kacsó M. Zsig­mond 4, Kovács M. János 3, Kovács Mátyás 5, Siklódi László 4, Siklódi Ferencz 4, Kovács Elek 6, Kacsó M. János 3, Sikó Mihály 4, Sikó J. József 2, Bodoni Mihály 2, Siklódi S. János 2, Siklódi T. János 2, Siklódi József 6, Kacsó József 3, Márton J. János 4, Márton Miklós 4, Márton Mihály 3, Barta Pál 3, Kovács Mih­ály­­né 2, Kovács J. Sándor 3, Kovács Lidia 2, Ka­csó Mátyás 2, Degi Mihály 2, Salak István 2, Bodoni István 4, Bartus György 3, Bartus Sán­­dor 5, Kovács Miklós 2, Siklódi M. Sándor 2, Kovács György 5, Márton György 2, Szabó György 2, Kacsó István ifj. 10, Siklódi Ger­­gelyné 6, Siklódi Tamás 6, Sikó György 3, Si­kó Elek 2, Bodoni József 3, Salak András 4, Siklódi István 4, Sikó József felső 2, Sikó János ifj. 5, Kiss Lajos 4, Márton Mihály 6, Kacsó István id. 3, Márton J. János 2, Márton Mátyás 4, Nagy Mihály 2, Márton J. Péter 8, Sükösd András 4, Siklódy Miklós 5, Siklódi Márton 2, Siklódi S. Péter 4, Kovács Ferencz id. 4, Ko­vács Zsigmond 6, Kacsó János id. 6, Siklódi István 6, Kovács Péterné 10, Kovács Nándor­nél. pap 40, Nagy Sándor 6, Csont József 10, Siklódi István ifjú 10 kr. Összesen 3 frt. 4) Vadadból: Nagy József 10, Tóth József 10, Kis P. István 2, Tamás Tódor 4, Dénesi Zsigmond 10, Iszlai Miklós 10, Kelemen Károly 4, Tóth Sándor 4, Nagy József 7, Márton János 4, Horovits Jakab 10, Dobos György 5, Incze Zsigmond 9, Simon Benedek 9, Tóth Márton 4, Köröndi János 16 kr. Összesen 1 fi­ 17 kr. 5) Csikfalváról: Schwarz Herman 15, Ko­vács Ferencz 20, Veres Mózes 20, id. Farkas Pálné 8, ifj. Nagy György 3, Dénes Józsefné 4, L. Incze József 4, Szabó Gergely 3, Incze Mi­hály 4, Nagy Pálné 3, Nagy Sándor 4, Barta Imre 2, Török József 2, ifj. Kis Sigmond 3, id. Pál János 4, Kis Pál 4, Sipos István 4, id. Mi­hály Ferencz 2, Márai Mihály 6, Rosenberg Izsák 10, Tamási György 4, Márton András 4, ifj. Nagy József 5 kr. Összesen 1 frt 38 krt. 6) Deményházáról: Balog Elek 10, Tóth Miklós 2, Bereczki Ferencz 5, Jánosi Bálint 4, Török András 4, Nagy István 3, Kovács László 5, Laczkó Péter 2, Balogh András 3, Jánosi Ferecz 2, Keresztesné 2, Nagy Milngy 2, Ben­­cze János 5, Névtelenektől 55 krt. Összesen 1 frt 4 krt. 7) Görgényi járásból: Molnár György 50, Tóth Lajos 50, Korponai Samu Harrach Raj­­mund 56, Szláma Ferencz 50, László Miklós 50, Ferenczi János 20, László­ János 50, Des­­bordes August 50, Login József 1 frt. Összesen 5 frt 20 krt. 8) Kendőből: több névtelenektől összesen 1 frt 10 krt. 9) Néhai Koronka Alberttól 2 frt. Czakó Jó­zsef 2 frt. Horváth Márton birtokos Somogyból 6 frt. Összesen 9 frt. Mindössze 26 frt 39 kr. mely összeg a helyi takarékpénztárba kamato­zás végett betétetett. Az eddig begyült szobor alap 721 frt 13 krt teszen. Egyúttal fölkéretnek az aláírók és gyűjtők, hogy az adakozásokat mielőbb beküldeni szí­veskedjenek. Maros-Vásárhely, 1871. juliusbó 14-én, a szoborügyi bizottmány nevében Lázár Ádám elnök , Hincs ifj. Dani pénztárnok. Jegyzetek a múltból. 1848. augusztus 1. A kun­­ nemzetőrök Szenttamásnál a tanyai kukoriczaföldeken, a Verbász irányában előrenyomuló szerbekre tá­madnak, s bár vigyázatlanul lesbe rohannak, az ellent visszavonulni kényszerítik. 1849. augusztus 1. A magyar kormány s a képviselők Szegedről sietve távoznak. A sánczokból Dembinszki seregével szintén elvo­nul, miket Haynau csapatai foglalnak el. A Nagy-Szebentől előre nyomult Glasford orosz tábornok s a fehérvári osztrák őrség Stein ezredes mintegy 4 ezer főnyi s 15 ágyúval ellá­tott seregét Szász-Sebes és Szerdahely közt meg­támadják. A harcrot megnyitó erős ágyúzást, mely több mint két óra hosszáig tartott, a mieink derekasan állják, később azonban, miután az orosz gyalogság arczvonalban tört elő, a kozá­kok pedig oldalt támadtak majd hátulkerültek, az egész sereg, mely vezérébe rég óta nem bí­zott, féktelen zavarba lő és vad futásnak ered, melyből Stein csak Szász-Sebesnél tud némi rendet csinálni. Palmerston Ponsonby bécsi angol követhez diplomácziai jegyzéket küld, melyben a ,szabad­ságban,a mellett szólal fel s a forradalom be­végzésére közvetítését ajánlja föl. Schwarzen­berg a közvetítést visszautasítja. KÖZGAZDASÁG. Heti szemle. A tőzsdéken daczára a nyári forróságnak, a fürdőzési idénynek és mindenféle vállalat mú­landóságának vagy bizonytalan voltának, az üzlet, mondhatni európaszerte élénk s a pesti tőzsdén is emelkedett, legalább némely iparvál­lalat részvényei iránt. Az államvasuti kölcsönből részint Bécsben, részint Pesten jelentékeny eladások történtek s a részvény 107 frt 70 król lly-re emelkedett. Elsőbbségi sorsj. 94 frt. 25 kr. — 95 frt. 50 kr. Bordézsma váltság 76‘/4—76'/a frt. Magyar földteherment. 793/4 frt. Keresk. bank zálogl. 90 l/1 frt. Újabb vállalatok közül a keleti pálya rész­vényei ugyancsak előléptek 83l/2-ről 87-re. Alföldi vasút 177 frt. Északkeleti 1613/2, Pécs­­barcsi 174 frt. A pesti közúti pályáknak kevés keletül volt s 28172 frtról 277­/a frtra estek. Budai közúti v. p. 105 frt. Biztosítási papírok csekély forgalomban ré­szesültek. A „Haza“ leginkább kerestetett 168 frtjával. Első magy. 750 frt. Pannónia viszont!). 348 frt. Pesti 27­5 frt. Unió 313—315 frt. Bank részvényekből jelentékeny mennyise­ségek adattak el. Hitelbank 1001/* frtról 112­,/t-ra emelkedett. Franko hung. 8.37a Angle hung, keresetlen 87—88 frt. Pesti népbank 4571 frt, iparbank 267* frt takarék és h­itelb 5070 frt budai keresk. 94­72 frt. Takarékpénztárak átalában kapósak: a pestbudai 168 ft, Terézvárosi 45 ft, Külváros 60 ft, Újpesti 45 ft. Malomrészvények nem voltak az üzlet tár­gyai; értékük bár szilárd, de csak névleges. Gőzhajózási részvények nem kapósak, de szintén tartják árfolyamukat: Magyar Lloyt 70 ft, Országos gőzh. 4072 ft, Magyar gőzhaj. 70 ft, Hajó-köles. 97 ft. M­­­a­i üzlet. Pest, júl. 31. Az adásvevés csekély mérvű. Ma és tegnap összesen nem jött forgalomba több mint csak­ 15.000 mérő búza. Jelentékenyebb hitelesen jegyzett eladások: Buza: tiszavidéki 1200 m. 87 fus 6 frt 17­7a kr, 1200 m. 86 fus 5 frt 971/2 kr, 800 m. 85 fus 5 frt 7772 kr, pestmegyei 800 m. 83 7* fus 5 frt 427* kr, 500 m. 81 fus üszögös 4 frt 10 kr. Bánsági 900 m. 83 fus 5 frt 4272 kr. 3 hóra. Repcze: 600 köböl 17­0 fontonkint 141/8 frt. készp. Az értéktőzsdén: Magy. vasúti kölcsön 110, m. sorsjegyek 95.40, m. hitellk. 112.50, pesti közuti 279. Angol magyar 87, franciák élénk kereslet mellett 210 frton kelnek. Biulap. főv. takarékp. 168. Készpénz lanyha. Napoleon 9.79, arany 5.85, tallér 1821/2, londoni váltó 122.25, párisi 46.90 adatik. TÁVIRATOK: Paris, jul. 31. A párisi pótválasztások ered­ménye következő: a párisi Unio névjegyzékéből 20, a Rue Turbigo-éból 26 jelölt választatott; kettő a megválasztottak közül mindkét soroza­ton előfordul. A megválasztottak közt van Mottu és Cantagrel. — A „Journal des Debats“ sze­rint Thiers elfogadta Favre lemondását. Flórencz, jul. 31. Rómából jelentik, a pol­gármester Garibaldi tábornoknak Róma felsza­badulása alkalmából az arany érmet oklevéllel együtt elküldte. Bécs, jul. 31. A „N. Fr. Pr.“ Berlinből táv­iratot hoz, mely szerint a német kormány utasí­tást adott hogy hivatalokra való alkalmazások­nál Elszaszban leginkább elszasziak részesittes­­senek figyelemben és hogy az elszaszi és lotha­­ringiai csatornák leggyorsabban javíttassanak. Páris, jul. 30. este. A lapok többsége a „Le Soir“ azon állítását, hogy Thiers szándé­kát jelentette ki, visszavonulni ha Favre és Si­mon miniszterek elbocsáttatásukat veendik, alaptalannak tekintik. A halandóság a lefolyt héten Párisban 87­9 múlt heti halálesetről, 778-ra szállt alá, melyek közt egy koleraeset sincs. London, júl. 30. Russel-Garney, London város ügyésze Amerikába megy,hogy a washing­­■­toni szerződés iránt a törvényes formaságokat teljesítse. New-York, jul. 30. Valmaseda Havannahba visszautazott. Egy new-yorki utasszállító gőzös fedélzetén ma felrobbanás történt, melynél 150 személy megöletett. München, júl. 31. Bajor lapok müncheni képviselői tudni vélik, hogy a német császár utazását Gasteinba Münchenen át teendi és hogy a bajor király az őszön Berlinbe fog menni. Budai színkör. Kedden, augusztus 1-én adatik: „Egy pénznélküli leány“. Életkép dalokkal 3 szakaszban 7 képpel. Felelős szerkesztő: Halfy Ignácz.

Next