Magyar Ujság, 1871. október (5. évfolyam, 225-250. szám)

1871-10-01 / 225. szám

czimzett kolostor történetkéje alkalmából a kö­vetkezőket írja: „A szent­ hölgyek kolostorának ügye még mindig foglalkoztatja a túlzó olasz sajtót és még mindig a legroszabb hangulatokat kelti. Külön­ben csakis ezen czélt akarták a kedvezménye­­s­nek elérni. A pápa udvaránál lévő követek őket­­ nagyon boszantják, és semmitől sem riadnának­­ vissza, ha az udvarokat arra bírhatnának, hogy­­ Rómában csak egy követet tartsanak. Nem va­lószínű, hogy ez nekik egyhamar sikerülne. Más értelemben vett eredményük azonban­­ minden reményt túlhalad. A radicális és életla­­­­pok a legnagyobb dühvel fordultak Francziaor­­szág ellen. Új hibáikat nevetség tárgyává te­szik, és nem gondolják meg, hogy azok nélkül még kis nép volnának. Közlöm, mit a Don Pirloncino abbére Duchéne képes hasonmása az utolsó napokban e tárgyra nézve mondott. A kép a nevezett kolostort ábrá­zolja. A kapu küszöbén egy csoport pöczkölési taglejtést csinál, míg a követségi kanczellár a capitoliumi ludakat, melyeket egy ódon ru­hába öltöztetett szolga követ, elhajtja. A kép fö­lött e szavak állanak: — Meddig lesznek még a francziák az urak nálunk ? Ez élet alapját a következő párbeszéd ké­pezi. A franczia — saufedisz követségi titkára: — Takarodjatok innét hunezfut libák. Ide nem szabad bemenni. A ludak . . . gágogván távoznak. A szolga ujjait harapja s mondja: — Mit látok ? A régi ludak elűzték a kaka­sokat (a francziák,­­ a 11 !) és a mostani ludak a kappany kakasok által szetik el magukat. És Thiers úr semmit sem fog mondani. Ez embernek érzéketlennek kell lennie, hogy ezen­­ országára ezélzott sértéseket semmibe nem veszi. A béke- és szabadságliga kongressusa. Szeptember 25-én Lausanneban, a minden ország zászlójával felékesített kaszinó régi épü­letében mintegy 100 tag és nagyszámú közön­ség jelenlétében tartatott a béke és szabadság­liga ötödik congressusa. Miután Goegg, a központi gyűlés alelnöke előadta, hogy Eytel elnökké, Chappres-Rikhard és Vogt tanár (Zürichből) alelnökké választot­tak, Eytel megnyitja az ülést egy tetszésnyilat­kozatok által gyakran félbeszakított beszéddel. „Ha a körülmények nem is oly kedvezők, — mondá többek közt a szónok — mint voltak ez­előtt, még­sem szabad kétségbeesnünk, hanem annál buzgóbban kell működnünk. A liga ugyan még nem akadályozhatta, hogy monarchikus czélokból két nép kimondhatatlan nyomort szenvedjen, és részben még ma is szenved; de azért megmarad ma is azon nagy és nemes tö­rekvésünk, a­mi tegnap volt, hogy a népeket közelebb hozzuk egymáshoz; ha ezek egymást megismerni tanulják, a gyűlölet is megszűnik. (Tetszés.) Ha Penelope éveken át várakodott is mun­kájával Ulyssesre, reménye végre mégis telje­sült. A liga működése is hosszúra fog nyúlni, és elő nem haladónak fog feltűnni, de végül győze­delmeskedni fog, mivel elve igazság és jogosság. A liga alapgondolata a háború előtt már be­hatni kezdett a népnek kedélyébe, most fájda­lom, eltűnt ezen örvendetes előjel és több oldal­ról a boszu hangja rivall. Annál inkább képezi feladatunkat, hogy e gondolatot elűzzük, mert gyűlölség és boszu soha sem használt az embe­riségnek.“ Ezután fölolvasta az elnök több or­szág átiratát, melyeknek szerzői személyesen meg nem jelenhettek. Csak egy francziaországi levél kiált visszatorlásért. Goegg továbbá felolvasta a társulat műkö­déséről szóló jelentést, mire Goegg asszony a nők munkásságáról tett jelentést, kik szintén hovatovább az egyesülésnek, és nagy czéljuk­­nak, a férfiakkal való egyenjogúság elérésének szükségességét érzik. Kiemeli a nők működését a kórházakban és segélyegyletekben, és a szeptember havában a nők ezrétől aláírott és a harcrolókhoz intézett petitiókat. Minden országban és tartományban alakultak nőegyletek, a liga nálunk hatalmas segélyt fog találni.. De mindenekelőtt a neve­lésnek kellene megváltozni, hogy a despoták és a klérus hatalmát megtörjék. Annak is meg kell változni, a­mit hazafiságnak neveznek. (Viharos éljen.) Lemounier (Paris) azon módokról érte­kezik, melyek által a liga tagjait szaporítani lehet. — ezen módok először a kongressu­­sok, másodszor személyes tevékenység új tagok toborzásában, harmadszor a sajtó igénybe vé­tele. A Liga ellentétben a többi társulatokkal,me­lyek szintén a békére törekszenek, nyílt politi­kai programmot tűzött ki magának, és ha téved is, de szándéka mindig jó és őszinte. — Kant már a múlt században írt az örök békéről és Schweicz megmutatja, mint lehet szabadságban és békében élni, ha mindnyájan nincsenek is egy és ugyanazon véleményben. Az internatio­­nalok munkásságát ajánlja követésül, kik egy perczet sem veszítenek el, hogy ügyöknek pro­pagandát emeljenek. Végül indítványozza, hogy a Liga közlönye: „Európa egyesült­ államai“ czímen német és franczia nyelven kiadassák és egy aláírás nyittassák, a szükséges pénzek gyűjtésére. Tartoznak ugyan még 1000 frankkal a ber­ni nyomdásznak, de tegnap óta reménye van, hogy a szükséges eszközök be fognak szerez­tetni. Sonnemann (Frankfurt) a német demokraták üdvözletét hozza, kik a háború alatt kötelességü­ket teljesítették és a hozzá kapcsolás ellen küzdöttek s így kezet nyújthatnak a franczia demokratáknak. A német nép most ugyan na­gyon keveset törődik a politikával, inkább val­lási kérdésekkel foglalkozik, de mindazonáltal a német nép egy bizonyos száma a társadalmi kérdések megoldása által bekövetkezendő béke és szabadság után törekszik. Freiburg (Páris, az International tagja) Le­­mouniernek felel, hogy ezen társulat anyagi szük­ségletek miatt alakult, soha sem idézett elő stri­­keokat, hanem csak támogatta azokat, hogy a béke fent al­tassák, mindenekelőtt szükség van arra hogy az International ellen szándékolt ül­dözések megakadályoztassanak. Csak az igazság és szabadság az összesség­­irányában biztosítja a békét. Végül a társulati sapot illető indítvány elfo­­g­adtatott és az aláírás megkezdetett. Kivonat a hivatalos lapból. Ő felsége a szervezendő e­f. törvényszékekhez el­nökökké a következőket nevezte ki: a balassi-gyar­­mati truszkhez: Frideczky Lajos, Nógrád m. I. alispán­ját, a miskolczi törvényszékhez : Somogyi László ügy­védet, a huszti törvényszékhez: Teodorovits János, máramarosszigeti törvényszékhez : Szaplonczay József volt megyei alispánt; a nagy­szombati törvényszék­hez : Paczolay Elek, Hont megye törvényszéke elnökét; a pozsonyi törvényszékhez : Dobrovits Mihály pozsonyi városi főbírót; az ungvári törvényszékhez : idősb Hor­váth Gábor, Ungmegye első alispánját; a veszprémi törvényszékhez: Késmárky József veszprémmegyei volt II. alispánt; a pápai törvényszékhez: Martonfal­­vay Elek pápai ügyvédet; a nagy­kanizsai törvény­székhez : Vlasits Antal kanizsai városi törvényszéki ülnököt; a gyula­fehérvári törvényszékhez : Joksman Nándor alsó-fehérmegyei főbírót s a nagy-enyedi tör­vényszék elnökét; a nagy-enyedi törvényszékhez: Halmágyi Sándor kolozsvári úrbéri törvényszéki el­nököt ; a segesvári törvényszékhez : Sustai Miklós fo­­garasvidéki törvényszéki elnököt; a medgyesi törvény­székhez: Binder Lajos jogtudort, végre a tordai tör­vényszékhez : László György deési úrbéri törvényszéki elnököt. — A horvát-szlavon megyei törvényszékek­hez kinevezte: ideiglenes I-sö osztályú ülnökökké : Varasd megye törvényszékéhez Semnik Vincze Il-od osztályú ülnököt; Körösmegye törvényszékéhez Szóvá Ede Il-od osz­tályú ülnököt s egyszersmind államügyészt; — és Zágráb megye törvényszékéhez Szakács Bartal báni táblai tanácstitkárt és állam-főü­gyészi helyettest; ideiglenes Il-od osztályú elnökökké : Varasd megye törvényszékéhez Stojanovics Mihály tanác­stitkárt és Verőczemegye törvényszékéhez Miha­­lics Ede ügyvédet, megbízván ötét egyszersmind az államügyészi teendőkkel. A vallás- és közoktatási m. k. miniszter a f. év od­. elején Csongrádon megnyitandó államtanitóképezdé­­hez : Bohus Rezső, államképezdei r. tanárt Bajáról, rendes tanárrá ; az Iglón megnyitandó államtanitóké­­pezdéhez dr. Emericzy Gézát tanárrá, s a Pozsonyban megnyitandó államtanitó-nőképezdéhez a tanítónői ál­lomásra pedig Uhri Józsa, pesti nőnevelőnőt s intézeti tulajdonosnőt nevezte ki, utóbbi kettőt ideiglenes mi­nőségben, — mindeniket az ideiglenes igazgatói, ille­tőleg igazgatónői teendőkkel megbízván. — Am. kir. pénzügyminiszter Navratil György pénzügyigazgató­sági számtisztet adóhivatali ellenőrré. — Petrósy János adóhivatali főtisztet a pesti adóhivatalhoz ellenőrzé. — Rasetzki Ferencz szám­gyakornokot a budai m. k. pénzügyigazgatóság számvevő osztályához III-ad osz­tályú és Csalogányi Ignáczot, a feloszlatott közp.­ső­üzleti igazgatóság irodavezetőjét, Szabady Gábor ugyanott irodatisztet, Kracz Lajos m. k. bányaigazga­tósági irodasegédet, Zahoray Károly, Balcza Károly, Csonka Gyula, Bodnár István, Rácz István és Kuderna Vincze dijnokokat a pénzügyminisztérium segédhiva­talaihoz irodatisztekké nevezte ki. Heindl Nándor apostagi haszonbérlő saját to­vábbá Lajos, Béla, Etel, Irma, Nándor és Aranka nevű kiskorú gyermekei vezetéknevüknek „Halmi“-ra kért átváltoztatása folyó évi 24.365. számú belügymi­nisztériumi rendelettel megengedtetett. Báró Babarczy Károly tettleges állományú honvéd lovas-hadnagy, a m. k. honvédségben viselt tiszti rang­járól s cziméről önként leköszönvén, lemondása a hon­védelmi minisztérium által elfogadtatott. KRÓNIKA, Pest, szeptember 30. — A honvédmenház alapkövének ün­nepélyes elhelyezése azon programm mellett, melyet már napok előtt alkalmunk volt közzé­tenni, ma, azaz vasárnap reggeli fél 10 órakor megy végbe a soroksári utczának külső részén. Ismételjük, hogy az egyletek, ezédek, társula­tok stb. reggeli 8—10 óra közt a szénatéren jönnek össze, honnan a kivonulás a soroksári utcza hosszában 9 órakor veszi kezdetét. — Az ó­budai hajógyári munkások en masse, zene­karral és a 48—49-ki honvédlobogóval fognak megjelenni, s kíséretükben jön 48 fehérbe öltö­zött leányka, kik közül egy, Polios Antonia az alapkő előtt rövid alkalmi költeményt fog elsza­valni. — A pesti népoktatási kör a felnőttek oktatását ez évben október 16-án fogja meg­kezdeni minden városrészben. Bővebb tudósí­tással annak idején szolgálandnak a falraga­szok és hirdetmények.­­ A műegyetem áthelyezése ügyében a kormány két kérdést intézett Pest városához: Mily mértékben járulna hozzá a város a lakbér fizetéséhez, ha ideiglenesen bérházba helyeztet­nék el a műegyetem és mily összeggel járulna a város egy új műegyetem építéséhez. Ezen ügy az illető bizottságban ma délelőtt került tárgyalás alá. Indítványba hozzák, hogy a mű­egyetem ideiglenes elhelyezésére a két nyulut­­cza és két csillagutcza sarkán épült új Nagel­­féle ház vétessék bérbe, melyért tulajdonosa mostani állapotában 32,000 frt évi bért, a szük­séges átalakítások után 42,000 frt bért kér. A város a bizottság indítványa szerint öt évre el­vállalná e bérösszeg felét. Az új műegyetem épí­téséhez a város 150,000 frttal járulna egyszer mindenkorra. Ezen indítványok a városi tanács s a képviselőtestület elé kerülnek eldöntés végett. — Elfogott sikkasztó. Irtuk, hogy Breck trencséni adószedő 17,000 frtot elsikkasztván, megszökött. Becket elfogták Galgóczon, de pénzt nem találtak nála. — A „Hon“-t a törökbálinti földalatti le­lettel valaki felültette. A kérdéses közleményt olvasva ugyanis egy úri­ember a helyszínére utazott, ott azonban a felfedezésről mit sem tudnak. — Nemes megemlékezés. Valaki a ma­gyar nyeremény­ kölcsön f. é. aug. hó 14-én tar­tott sorshúzására alkalmazva volt két árvagyer­mek számára 2 db egyezer frtos osztr. állam­adóssági kötelezvényt ajándékozott, mely em­berbaráti tény ezennel köztudomásra hozatik. Az érdekelt kötvények a sorshúzásnál alkalma­zott két árva, névszerint Pirchala Károly és Reichel Gy. számára Buda sz. k. főváros gyám­hatóságának adattak át. — Magyar tud. akadémia. Október 2-án d. u. 5 órakor az 1-ső osztály tart ülést, mely­nek tárgyai a következők: Gr. Kuun Géza 1. t. „a sémi magánhangzók és megjelölések mód­jai.“ Fogarasi János r. t. „keleti utazó Bálint Gábor tudósításai.“ Az osztályülést összes ülés követi. Pest, szept. 30. 1871. Gyulai Pál, osz­tálytitkár. — A Rókuskórházban holnap nyílik meg a hasonszenvi osztály,mely már telje­sen be van rendezve, és dr. Bakodi felügyelete alatt áll.­­ (Beküldetett.) Liputczai intézeti helyi­ségünkben a háló-lak és tanuló szobák ujon­­nani berendezése s a több nemű gyűjtemények felállítására, daczára a megkettőztetett munka­erőnek még eddigelé teljesen nem készülhetvén el, tisztelettel bátrak vagyunk figyelmeztetni a­z. érdeklett szülőket és gyámokat, hogy a fen­­nebbi oknál fogva intézetünk október 15-ig je­lenlegi helyiségen (ujvilágutcza 23. sz. III. em. marad. A beiratások úgy mint a felvételek csak is itt eszközölhetők. Lányi és Dushegyi, intéz­­­zettulajdonosok. — Öngyilkosság. Ma éjjel fél 1 órakor órakor Janiga Péter, esztergommegyei, nagy­­bényi születésű újoncz a 26-ik gyalogezredből, kinek hátrahagyott avatójegye szerint október 1-én ezredéhez kellett volna menni, a lánczhid­­ról Dunába ugrott, és a habokban nyomtalanul eltűnt.­­ Az országos képzőművészeti tár­sulat igazgó választmánya a nyári szünidő után f. hó 2- án tartotta meg első ülését, melynek tárgyai között legérdekesebb a buzgó titkár Telepy Károlynak jelentése volt a vidéken ren­dezett társulatok sikeréről. A számosan össze­gyűlt választmányi tagok,­­Almássy Pál a tár­sulat műpártoló alelnöke is jelen volt) örömmel vették tudomásul, mily élénk érdeklődésre és pártfogásra talált a társulat kezdeménye Ara­don. A megye és város előkelőbbjei és egész intelligenciája versenyt látogatta a tárlatot; az első alispán Nagy Sándor és a megye több szolgabírája készséggel vitték felváltva a napi biztos szerepét. Dániel László úr, a megyei fő­­pénztárnok felcsapott a társulat helybeli ügy­nökéül, s e buzgóság szép eredménye abban nyilatkozott, hogy a társulati vállalat költségei úgyszólván a bemeneti díjak által fedeztettek, hogy néhány festmény elkelt a tárlatból s hogy a társulat tagjainak száma ez alkalommal helybeli uj tagokkal jelentékenyen megszapo­rodott.­­ A derék aradiak példáján ver­senyre buzdult Nagyvárad is, hol a tárlat szeptember 16-án nyílt meg és hol a siker leg­­érdemdusabb tényezői báró Gerliczi Bódog, a helybeli tárlatbizottság elnöke s általában a bihari nemzeti kör tagjai valának. — Itt is el­kelt két festmény, ha jól tudjuk, Böhmnek szép „pusztai zivatara“ is, valamint társulati uj tago­kul is számosan íratták be magukat. — Nagy- Váradról október elején Debreczenbe vándorol a száz öt képből álló műszállítmány s hogy itt is szives fogadtatásra, a társulat érdekei pedig újabb lendületre számíthatnak, arról már az ot­tani bizottság elnöke Simonffy Imre városi főka­pitány, valamint Csanak és több más köz­­tiszteletben álló polgárok szívesen felajánlott közreműködése is kezeskedik. Debreczen városa ugyancsak a tárlat tartama alatt fogja megülni Csokonay emlékszobrának leleplezési ünnepét, mely alkalomra az országos képzőművészeti tár­sulat is meghívást kapott és oda Telepy Ká­roly társulati titkárt és Székely Bertalan vá­lasztmányi tagot fogja képviselőkül leküldeni. Kolozsvárra tervezett fióktárlat rendezését a választmány beható vitatkozás után, legjobb­nak találta a legélénkebb, vagyis a téli idényre halasztani. Weber Ferencz történelmi festmé­nyét („Szigetvár végperczeit“) pedig sürgető felszólítás folytán, kiállítás végett Pécsre kül­deni elhatározó. Kü­l- és belföldi új képekből sa­ját pesti helyiségében rendezendő legközelebbi tárlatát azonban a társulat deczember elsején fogja megnyitni, kiváltképen a végett, hogy a rendelkezésre fenmaradt összegből a múzeumi képtár számára pótvásárlásokat eszközölhessen, mely alkalommal hihetőleg a Fulignol madon­nának. Ráfael eredetije után Haan Antal által Rómában, a m. kormány megbízásából készült szép másolata is ki lesz állítva. Az ülés további tárgyaiból kiemelendőnek tartjuk, hogy a kép­­zőmüv. társulat, a kir. m. kereskedelmi minisz­térium felszólítása folytán, az 1873-ra tervezett bécsi világtárlatra vonatkozó előzetes bizott­sági tárgyalásokban két tagja által, Ráth György vált­elnök és Than Mór vál­­tag szemé­lyében fog részt venni, s hogy ez alkalommal élénk helyesléssel találkozott az az indítvány, mely szerint a társulat útján sürgető felszólí­tások idéztessenek a magyarországi művészek­hez az iránt, hogy a nevezett világtárlaton le­endő mentül teljesebb és mentül díszesebb mű­vek által való képviseltetésüket hazafias és be­csületbeli kötelességüknek tekintsék. Magyar­­ország jó híre a szomszédban megnyílandó világtárlat által oly közvetlenül érintetik, hogy ezen jó szándékú figyelmeztetés üdvös eredmé­nyében nem lehet kételkednünk. — A nemzeti színházban adatik holnap, azaz vasárnap este „A vén bakancsos és fia huszár. Énekes népszínmű. — Megjelent: „A magyar királyság al­kotmánytörténete a szathmári békekötésig.“ III. füzet. Irta Ladányi Gedeon debreczeni tanár. Kiadja ifj. Csáthy Károly. A két kötet ára 6 frt. Kapható Aigner Lajosnál, parancsban tudatja az őrséggel, hogy a vár fel­adása becsületes föltételek mellett meghatároz­­tatott, erre „az ép emberi értelem“ vezette a vár urait, „mely könnyen beláthatja, mily hasz­talan volna folytatni a harczot, továbbá Ko­márom város lakosainak sorsa, kiket hosszasabb reménytelen harczfolytatással kínozni honáru­lás volna s végre . . . azon meggyőződés, hogy az egész magyar hazában a komáromi őrséget kivéve tartható védpont nincs.“ Okt. 2. A péterváradi küldöttek haza érkezvén, a fegyverletétel megkezdődik s 3. és 4-én folyik az osztrákok jelen nem létében utóbbik napon már az egész várat megszállják az osztrákok s 5-én reggel legtöbb honvédcsa­patok igazolójegygyel ellátva útban voltak szü­lőföldjeik felé. Klapka maga e napon már Poz­sonyban volt, hol 8 nap múlva kényszerútleve­­let adnak kezébe Anglia és Amerika felé. A várban az osztrákok számára nagy mennyisé­gü élelmi és lőszerkészlet s összesen 519 löveg marad­ hátra. MAGYAR ÚJSÁG, 1871. OCTOBER 1. Jegyzetek a múltból. 1848. okt. 1. Batthyányi Lajos a kor­mányról s képviselői állásáról lemond. A fehértemplomból kiindult Rácz és Priecz századosok a szerbek táborát Vracsegajnál ko­rán reggel megtámadják s d. e. 10 óráig tartó kölcsönös ágyú- és puskatűz után szétkergetik. Déli 12 óra táján azonban a mieink, miután a Karason túl és Palánkán túlnyomó ellenséges erőre bukkantak, Fehértemplomba visszahúzód­nak. Részünkön a veszteség 1 halott s 2 se­besült. Okt. 2. Ghyczy Kálmán igazságügyi állam­titkár Buda-Pesten a népfelkelési rendszabályok által igényelt törvényszünetet Magyarhon min­den joghatóságainak, a váltótörvényszékeket is ide értve, megrendeli, kötelességül tévén a ható­ságnak, hogy ott, hol a népfelkelés már életbe lépett, minden törvénykezést fü­ggeszszenek fel és csupán a rögtönbírósági s oly rendőri és bűn­vádi ügyekben szolgáltassanak igazságot, me­lyek a közbátorság, a személy- és vagyonbiz­tonság tekintetéből haladék nélkül intézkedést kívánnak. Latour, osztrák hadügyminiszter meghagyja Puchner nagyszebeni hadparancsnoknak, hogy miután „Magyarország nyílt lázadásban van, s a monarchia épsége fenntarthatása végett fegy­verhez kell nyúlni,“ küldje egyik tábornokát bizonyos számú hadsereggel Nagy-Váradra, az ottani várnak azon esetre leendő biztosítása végett, ha a felkelők Pestről Nagy-Várad és Debreczen felé futnának. Továbbá értesíti ar­ról, hogy „a magyar minisztériumnak minden lehető parancsa, mely a seregekre vonatkozik, mostantól kezdve semmi érvényességgel sem bir, s hogy a cs. seregeknek mindent el kell követniük, hogy a nemzetőrség lefegyverez­­tessék. Az erdélyi szászok emlékiratban kérik a Fölséget, s hogy az általuk lakott terület (össze­sen 200­0 mértföld) Erdélyből kiszakítván, emelje Márkgrófságra. V. 6. jul. 3. 1849. okt. 1. Komáromvár átadásának rende és módja mindkét részről lett közös meg­egyezés utján elhatároztatik. Klapka napi­ KÖZGAZDASÁG. Heti szemle. Gabonavásárunkról mi örvendetest sem mondhatunk. A termés csekély, a szállítmány kevés, az árak ugyan emelkednek bár a pénz szűkéről Pest s Bécs kereskedelmi orgánumai folyvást panaszkodnak, de miután nincs mit eladni, hiában is várunk valamely örvendetes lendületre. Búza m. e. 100,000 m. adatott el 10—15 krral magasb árakon, mint a múlt héten, főkép belfogyasztásra. Rozs: 30,000 mérőnyi kelt el, miszerint ez a búza hiánya miatt mindinkább kapós lett s szintén emelkedett árakon kel. Árpa: szintén keresett czikk m. e. 25,000 mérő adatott el s kivált a serfőzéshez alkalmas 5—10 krral jobb áron, mint a múlt héten. Tengeri: Már csak m. e. 15,000 vám­­mázsányi jött piaczra s azonnal el is kelt, mi­nőségéhez képest jó árakon. Zab: 20,000 m. adatott el a helybeli kis­kereskedések részére. R e p c z e: nagyon kevés érkezik a vásár­ra 45­­4—155/1 frton minőségéhez képest 150 fontjával. Szerződések köttettek: búzára: okt. nov. 637’/2 kr; tavaszra 650 kr; rozsra okt. nov. 3727s—375 kr; zabra okt.nov. 184—185 kr; nov.decz. 190—192 kr; tavaszra 193 kr; ten­gerire 380 kr. Hüvelyesek, csekély keletnek örvend­hetnek. Tavalyi szép fehérbab 4 pr. Ujbab 5 frt. Törpebab 5 frt 30 kr. Lencse 3ys—7 frt minőségéhez képest. Köles 2 frt 59—70 kr. Kö­leskása 5 frt. Lisztre nézve igen középszerű a forga­lom. Külföldről megrendelések sem érkeznek. Szilvára szintén kevés szerződés kötte­tett, hordóstul szept.—okt. átadva 1272 frtjával mázsánkint. Lekvár nehány mázsányi 10­72 írt­jával adatott. Méz: nem kelt el, mert a vevők nem adták meg a kért árakat s igy hihető, hogy 27 írtról, hol megállapodott, lejebb fog szállani. Viasz m. e. 80 mázsányi érkezett s most már csak 92 frtjéval adatott el. Disznózsír kezd speculatió tárgyaivá lenni, a hét elején 323/4—33 írtjával kelt hordó nélkül, a hét végén 3472—3572 írtjával kelt, hordóstul. Szerződések köttettek 34—­3572 írt­jával. Szalonna: városi jégen szárított 321/2 írt, füstült 34-35 frt. Vidéki 3072-3172 frt szilárd árakon. Szesz: szintén kapós kezd lenni nagyban 56­72 —57 s rézletekben 5772—58 kr. az ujmo­­doru ; 61—6172 kr. az ómodoru. Paprika: sok jött forgalomba, mázsánkint 22—25 frtjával; hüvelyes 26 frt. Dió: igen kevés termett, idáig még nem is mutatkozott jelentékeny mennyiségben. A pes­tiek a debreczeni vásár eredményét várják. Borkő: kerestetik veres 26—31 frt fehér 34-36 frt. H­a­m­u­zsi­­­r: magyarom. 22 frtért kinálta­­tik, de nem kelt el. Házi hamuzsir 1672— 17 frt. Gubacs : szerbországi 12­72—13 frt. ma­gyarom. 18 frt. Körisbogár: 360—370 frt. Gyapjú: csak i. e. 1200 mázsányi kelt el, mert szűk a pénz. És pedig 260 m. középfi­­nom egynyiretü 112—116 frt; 600 m. bácskai s bánsági egynyiretü 98—105 frt; 100 m. ho­moki 93—94 frt; 100 urasági hegyi egynyi­­retű­ 120—121 frt; 180 m. szerb hosztigyapj. 95—96 frt. szervezve ; már saját arsenalokat s kórházakat állítottak , úgy mint Ant­werpen , Brüssel , Löwen s Dinant­­ban , hogy a takácsok s kallósok ezéhe ellen megvédjék magukat, valósá­gos ligát képeztek, melyhez Franczia­, Németország s a Németalföld iparűző vá­rosai is csatlakoztak. A liga tagjai kö­telezték magukat, azon tagokat, kik a csatlakozott városok valamelyikében a nyugalmat megzavarták s a többi kézmű­ves ezédeket felbujtogatták, 24 órán túl nem tűrni körükben ; minden polgár, ki­ről bebizonyittatott, hogy az oly takács vagy kallósnak szállást s érelmet adott, 20 sous pénzbírságot kellett fizetni. A leküzdendő baj oly nagy volt, hogy a flandriai városok a külfölddel valóságos szerződéseket kötöttek. A liga mindaddig hasznos szolgáltatót tett, míg a városok egyetértettek, de a munkások csakha­mar ismét felülkerekedtek, a­mint ez I. János herczegnek a wörringeni győzel­mes csata után kiadott rendeletéből kitű­nik. Ez a jóértelmű brabanti városoknak, nevezetesen Brüsszel városának megha­­gyá, hogy a széheknek többé ne enged­jék meg, — miszerint mint commune összejöjjenek {maken Commognie onder­­ben, igy szól az államszöveg), — vagy eskü által szövetségre lépni, hogy a ma­­gistratusnak s a herczegnek ellenállja­nak. „A széhek communeje — mond Já­nos herczeg — zsarnoki visszaélés, mely az ő, valamint ama városi hatóságok te­kintélyén a becsületes s szorgalmas lakos­ság rovására csorbát ejt.“ — Tehát a commune szelleme már a 13-dik század­ban élt. Mai üzlet: Pest, szeptember 30. Az izraeliták ünnepe miatt sem a gabonacsarnokban sem a tőzsdén egy jelentékenyebb adás-vevés sem jött hivata­los jegyzékben. Szerződések köttettek, búzára szept—okt. 645 kr. tavaszra 652 kr. rozsra okt.—nov. 370—475 kr. tengerire máj.—jun. 381—383 kr. zabra okt. nov. 181—182 kr. tavaszra 192-193 kr. Az értéktőzsdén: Magy. vasúti köles. 108.25, m. sorsjegy 98, m. hitelbank 110.75, francokk. 91.50 adatik. Pesti keresk. bank 677.50 kron adatik. Osztr. hitelr. 289.60. Kész­pénz lanyha. Napoleon 9.48, arany 5.66, tallér 1.78 7* adatik. Utolsó posta. Coomans, belga turnhouti képviselő, ki mint hirlapiró s történész több műve által figyelmet keltett, a napokban érde­kes czikksorozatot tett közzé s bebizo­­nyitá, hogy már a 13. század második felében volt Belgiumban munkás mozga­lom, melynek eljárását s eszközeit a mai „Internationale“, a magáévá tenni látszik. Épen úgy mint ma, a flandriai városok virágzó posztógyárában dolgozó ezer és ezer munkásoknak meg voltak összejöve­teleik, strikereik, segélyző pénztáraik, sőt az egész még nagyobbszerűen volt TÁVIRATOK. Prága, szept. 30. A „Bohémia“ írja: Theu­­mer tartománygyűlési képviselőnek hivatalából történt elbocsátásának oka nem csupán az is­meretes nyilatkozat aláírásában rejlik , hanem abban is, hogy Theumer elfogadta, a képviselői mandátumot daczára hogy ő neki már hivatalos viszonyai miatt az ő felsőbb hatósága részéről hivatalának elhagyása megtiltatott. Páris, szept. 30. A közoktatási miniszter­nek egy körrendelete fegyelmi büntetés tilalma alatt megtiltja a tanitóknnak a főtanácstagjai­nak választásába befolyni. A nemzeti védelem kormánya részéről történt katonai kinevezések megvizsgálására kiküldött bizottság befejezte munkálatát, tekintettel a tábornokra, a had­ügyminiszter elrendeli az erre vonatkozó hatá­­rozványok mielőbbi foganatosítását. Bécs, szept. 30. Az „Oest. Corr.“ szerint a szász koronaherczeg oct. 3-án Schrünbrunnba érkezik. Insbruck, szept. 30. A tartománygyű­lésbe leendő belépésre felszólított olasz-tiroli képvi­selők kijelentették, hogy belépnek, ha a kor­mány nekik egy saját autonóm déltiroli landta­­got biztosít. Grácz, szept. 30. Az óvás 44 szavazattal 16 ellenében elfogadtatott. A szlovének és ka­­tholikus conservativek ellene szavaztak. A hely­tartó nem ismeri el a landtagnak illetékességét e tárgyban, és hangsúlyozta, hogy az alkotmány útját nem fogják elhagyni. Felelős szerkesztő: Helfy Ignácz. Ifer Talmi arany ékszer erős aranykéreggel bevonva a khinai ezüst módj­ára úgy, hogy maga az ékszerész is alig ismerhet rá, a legújabb minták szerint. Valódi l­z alább megnevezett árjegyzék szerint megrendelhető BAU8MMÍ M» Ú T É Ml különlegességek gyári raktárából, váczi utczán a zsibárus­ utczával szemközt. Különösen említendők ij szabadalmazott talmi arany kézelő gombjaim, melyek könnyű módon be­­gombolhatók anélkül, hogy a kézelőt össze kellene gyűrni. Figyelmeztetni bátorkodom tehát ezekre a t. urasá­­gokat, a t. ez. közönséget s tisztelt vevőimet és számos megrendelésért esdek. Tisztelettel , BAUSEK PÉTER, Váczi-utczán szemközt a zsibárus-utczával. Á­RJEGYZÉK. Hölgyi készletek 80 krjával 1 frt 50 krtól, 15 írtig. Úri „ 50 „ 1 „ 10 „ Óralánczok rövidek 1 írtjával 1 „ 50 krtól, 4 „ ,. hosszuk 3 „ 4 „ — „ 5 „ Kézelőgombok 50 krjával 1 ,. — „ 3 „ „ szabadalm. 1 frt 50 krjával 3 frtól, 5 frtig. MB“ Minden nemű megrendelés és kijavítás a legpon­tosabban eszközöltetik. *) E rovatban közlöttekért a szerkesztőség nem vál­lal felelősséget.

Next