Magyar Ujság, 1872. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1872-01-03 / 1. szám

lekkönyvvezetőnek: Kletzár Sándor megyei telek­k. -vezetőt, telekkönyvvezető-segédek­nek : Székely József megyei telekkönyvve­zető,segédet és Ludvig Kálmán megyei írno­kot, telekkönyvi írnokoknak: Szabó István telekkönyvi írnokot, Kovács József és Die­trich Károly telekkönyvi díjnokokat: fog­­házfelü­gyelőnel;: Gombos Károly megyei esküdtet; a pápai járásbírósághoz Írno­kuknak : Proszt Ernő és Sándor Dezső gaz­dasági Írnokokat; a devecseri járásbiró­­sághoz Írnoknak : Szokoly József megyei Írnokot; o, pécsi első fo­ly­amo­d­á­su kir. törvényszékhez jegyzőknek: Ma­­terényi János baranyamegyei esküdtet, Kaufmann Nándor baranyamegyei törvény­­széki jegyzőt, Nyers Sándor baranyame­gyei aljegyzőt; irodaigazgatónak: Pápó Alajos baranyamegyei tiszteletbeli szolga­­birót és szölőváltsági jogbiztost; irodatisz­teknek : Eisenhut Sándor baranyamegyei törvényszéki kiadót, Nagy Miklós, baranya­megyei törvényszéki iktatót, Hantosy La­jos megyei tiszteletbeli aljegyzőt, Terplan Lajos, Pupinszky Ferencz, Jankovits János, Állványi Károly, Varjú Aladár, Kiss Mi­hály megyei írnokokat, telekkönyvvezetők­­nek : Gyenes Pongrácz baranyamegyei al­­telekbirót, Mihálik János, Mesterházy Károly baranyamegyei telekbirókat; telekkönyvve­­zető-segédeknek : Pintér Gusztáv baranya­megyei altelekbirót, Grubi Lajos Vilmos te­lekkönyvi kiadót, Komáromy Károly pécsi városi altelekbirót, Járányi Sándor baranya­megyei telekk. iktatót, Magyar Kálmán ba­ranyamegyei telekk. Írnokot, telekkönyvi Írnokoknak: Angyal Kálmán baranyame­gyei volt esküdtet, Mózesi Imre, Tóth Ká­roly, Barabás János, Király Ferencz, Sey István, baranyamegyei telekkönyvi írnoko­kat ; fogházfelügyelőnek: Grabarits Béla baranyamegyei várkapitányt; a pécsi járás­­bírósághoz írnokoknak : Saághy Vincze ba­ranyamegyei kiadót: Németh Alajos, pécs­­váradi járásbírósághoz írnoknak: Hirsch Lajos szolgabirói írnokot; a szentlőrinczi járásbirósághoz : Írnoknak: Benyovszky Elemér tb. esküdtet és szolgabirósági írno­kot ; a sásdi járásbirósághoz írnoknak : Csincsek Ede baranyamegyei iktatót; a mo­hácsi járásbirósághoz Írnokoknak: Lénárth János szolgabirósági dirnokot, Náray József községi jegyzőt; a siklósi járásbirósághoz Írnoknak : Stankovits Pál Ügyvédsegédet; a dárdai járásbirósághoz írnokoknak: Boldi­zsár Pál tb. esküdtet, Marsall József bara­nyamegyei drávabiztost; a pozsonyi első folyamodásu kir. törvényszékhez jegyzőknek: Uhlig Károly pozsonymegyei szolgabirót, Kuncz Géza pozsonyi kir. váltótörvényszéki gyakornokot, Gerebényi Károly főherczegi főudvarmesteri irodatisztet, Petőcz Gábor mosonymegyei esküdtet; irodaigazgató­­nak: Takács József pozsonyi kir. váltótör­vényszéki iktatót; irodatiszteknek; Milten­berg József pozsonymegyei törvényszéki ik­tatót, Bittó Zsigmond pozsonymegyei esküd­tet; írnokoknak: Csermák Ferencz pozsony­­városi törvényszéki iktatót, Tronner Vilmos pozsonymegyei törvényszéki iktatót, Zibrinyi Mihály, Gallovics János pozsonyi kir. váltó­­törvényszéki írnokokat, Rodi Rezső,, megyei főpénztárnoki segédet, Schmid József k. váltótörvényszéki Írnokot, Haurich Lajos, Weninger Ferencz k. váltótrvszéki járulno­­kokat, Sárkány György megyei Írnokot, Strohhofer Józsefvárosi írnokot; telekköny­­vezetőknek : Hrdina Ferencz pozsonymegy. telekkönyvi aligazgatót, Frauenhofer Mátyás pozsonyi k. váltótörvényszéki kiadót, Gruber József pozsonymegyei telekkönyvvezetőt; telekkönyvvezetősegédeknek: id. Andrásy Sándor, Krupecz­ Ede József megyei telek­könyvvezetőket, Kiss Lajos pozsonyvárosi pertárnokot, Nemessányi Rezső pozsonyme­­gyei kiadót, Csizmadia Kálm. pozsonyme­gyei segéd-telekkönyvvezetőt, telekkönyvi írnokoknak: Girg Flóris pozsonymegyei te­lekkönyvi kiadót, Spana Elek megyei telek­könyvi dijnokot, Demuth Mátyás megyei telekkönyvi irattárnokot, Németh Sándor megyei telekkönyvi írnokot, Benes János megyei segédtelekkönyvvezetőt; a pozsonyi járásbirósághoz irnokoknak: Raabe Gusztáv, pozsonyvárosi törvényszéki írnokot, Wse­­tecska József pozsonyvárosi törvényszéki irattárnokot, Kuncze István pozsonyvárosi törvényszéki birnokot; a malaczkai járásbí­róságokhoz írnokoknak: Hlaszny Mihály, Szupper Károly posonymegyei t. esküdte­ket ; a somorjai járásbirósághoz irnoknak: Fekete Antal somorjavárosi­rnokot; telek­könyvvezetőnek : Loóg Mór pozsonymegyei telekkönyvi előadót; telekkönyvi írnok­nak : Öllé Antal pozsonymegyei t. esküd­tet ; a birósághoz írnoknak: Ries Antal ba­­zinvárosi törvényszéki tollnokot; a rimaszombati első folyamo­dásu kir. törvényszékhez jegy­zőknek: Borsodi József gömörmegyei törvényszéki jegyzőt és Lengyel György ri­maszombati ügyvédet; irodaigazgatónak: Abonyi János megyei törvényszéki pertár­­nokot; irodatiszteknek: Szűcs Károly me­gyei iktatót és Keszler István megyei tör­vényszéki iktatót; írnoknak: Anderkó Pál megyet kiadót, Marikovszky József, Zathu­­reczky Sámuel megyei Írnokokat, Biró László levéltárnoki segédet, Mihalek László megyei Írnokot és Szomp Béla király táb­lai joggyakornokot; telekkönyvvezetőnek: Cseh István megyei telekkönyvvezetőt, Szo­­mor Dezső megyei esküdtet; telekkönyvve­­zető-segédnek: Simkó Ferencz erdélyi hely­­színelési tollnokot és Bradács Gyula kassai ügyvédet; telekkönyvi írnokoknak: Somos­­heöy Sebő megyei telekkönyvi dijnokot, Sós József telek. térképezőt és Turnyi Ferencz törvényszéki írnokokat; fogházfelügyelőnek: Sztelkovics István megyei fogházfelügyelőt; a rimaszombati járásbirósághoz­ írnoknak Gregor Károly megyei Írnokot; a rimaszécsi járásbirósághoz Írnoknak: Perecz József megyei törvényszéki Írnokot; a tornaaljai járásbirósághoz Írnoknak : * Török János megyei telekkv. dirnokot; a rozsnyói járás­birósághoz Írnoknak: Turek Károly megyei törvényszéki kiadót; telekkönyvvezetőnek: Svéhla István megyei segédtelekkönyvveze­­­­tőt; telekkönyvvezetősegédnek: Lubik Ödön megyei segéd­telekkönyvvezetőt; tikkvi Ír­noknak : Putnoky Rudolf megyei Írnokot; a nagy­réczei járásbirósághoz Írnoknak: Rusz­­nyák Rezső megyei esküdtet; a sátoraljaújhelyi elsőfo­­lyamodású kir. tvényszék­­hez jegyzőknek: Keresztessy La­jos törvényszéki jegyzőt és Görgey Gyula zemplénmegyei tiszteletbeli aljegyzőt; iro­­daigazgatónak : Rimay Mihály zemplénme­gyei árvatári ellenőrt; irodatisztnek : Osvátt Ferencz zemplénmegyei törvényszéki kiadót; írnokoknak: Török György kőnyomda ke­zelőt, Grega Károly, Soltész Károly és Göcze Tamás Írnokokat; telekkönyvvezető­nek : Stépán Antal zemplénmegyei telek­könyvvezetőt ; telekkönyvvezető segédnek: Galambos Ferencz zemplénmegyei telek­könyvi kiadót, Bodnár János és Csépi Ist­ván telekkönyvi Írnokokat; telekkönyvi Ír­nokoknak : Szánky Árpád, Stuller Sándor zemplénmegyei telekkönyvi Írnokokat, Oles­­­váry Farkas adóhivatali segédtisztet és No­­vák János zemplénmegyei Írnokot, fogház­felügyelőnek ; Balogh István zemplénmegyei esküdtet; a sátoralja­újhelyi járásbirósághoz Írnokoknak • Takáts Lajos és Spielenberg Oskár zemplénmegyei Írnokokat; a gálszé­­csi járásbirósághoz írnoknak ; Szakácsy Károly zemplénmegyei tisztb. esküdtet; a királyhelmeci járásbirósághoz Írnoknak: Vitányi Bertalan végzett jogászt; a tokaji járásbirósághoz Írnoknak: Karácsonyi Péter zemplénmegyei esküdtet; telekkönyvveze­tőnek: Kükemezey Zsigmond zemplénme­gyei telekkönyvi segédet ; telekkönyvi írnoknak: Matyi Mihály telekkönyvi dij­nokot . (Vége következik.) A helységek beosztása járásbírósá­gok szerint. (Folytatás.: XXX. ZALA­EGERSZEGI KIRÁLYI TÖR­VÉNYSZÉK. Törvényszéki ker. kiterjedése: 369 792/toooo mértföld. Összes népessége: 114,818 lélek. A beosztott kir. járásbíróságok. Folyó Járásbíróság szék- A járás ki- Né­­szám helye terjedése pes­mildekben­ség1 Zala-Egerszeg 18295 49,9582 Tapolcza 38587 30,4043 Sümeg 105500 34,456­1­ Z­a­l­a-Eg­er­s­z­egi kir. járás­­bíróság. Székhelye: Zala-Egerszeg, Gyűrűs, Kallós, Bezeréd, Orbányosfa, Padár, Almás, Németfalu, Nagy- és Kis- Kapornak, Bucsa, Szent-Tamás , Misefa, Boldogasszonyfa (Hetés pusztával), Szent- László, Egyház-Sándorháza, Szent-András, Rád, Pölöske, Ozmán-Bükk, Egyházas- Bü­kk, Börönd, Zél­puszta, Kustánszeg, Pa­­razsaszegBarabásszeg,Vörösszeg,Ballahida, Majosfa, Böde, Kávás, Bonczodföld, Né­metfalu, Zalabér, Barabás puszta, Dobrony, (Dötk pusztával,) Horbata, Vargaszeg, Pa­­izsszeg, Tölcsán puszta, Átaki, (Pakod, Új­­major pusztákkal,) Szöpötk, Istvánd-Zala, Pókafa, Ollár-Kemend (Szt-László pusztá­val), Szent-Lörincz, Kis- és Nagy-Falud, Szent-Ivány, Vöczkönd, Lukafa, Alibánfa, Pető-Henye, Ördög-Henye, Pozva, Alsó-, Felső-, Közép-Apáti, Nyires­d, Nagy és Kis- Kutas és Káloczfa,Nagy- és Kis-Páli,Hagyá­­ros,Vitenyéd,Alsó-Bagod,Martonfa, Bekehá­­za, Apátfa, Ságod, Gébárd, Neszelej, Kasza­háza, Boldogfalva, Szent-Pál, Felső-Bagod, Csács, Betefa puszta, Bozsók, Egerszeg, Óla, Vorhota, Andráshida, Teskand, Hóttó, Szent-Mihályfa, Árkosháza puszta, Szent- Erzsébet, Ebergény, Dobrinhegy, Gyepű puszta, Döbréte, Gólyafej puszta, Bessenyő, Botfa, Bazi­a Balázsfa puszta, Kökényes- Mindszent, Zelefa puszta, Rám, Kandikó­­hegy, Szent-Ivánhegy, Csonkahegyhát, Mi­lej, Tubolyszeg, Rózsaszeg, Pálfiszeg, II.­­Lengyel, Bonczodföld, Kis-Lengyel, Kerese­­szeg, Kis-Buda, Gellénháza, Ormándlak, Sárhida, Gombosszeg, Liczkó, Iborfia, Győrfiszeg, Petri-Keresztur, Vadomos, Csa­tár, Vakola, Tárnok, Kohári puszta Karicsa pusztákkal, Baki-Tüttös, Oroklán, Kozma­dombja, Himföld puszta, Hencse és Kisfalud puszta, Görbe puszta, Tófej, Lérándház , Szompács, P.-Szent-László, Pontoki malom, Mikefa, Söjtör, Bak, Zala-Szent-György, Fernekág, Vaspör, Háshágy, Cséh, Budafa, Zala-Mindszent, Zala Lövő, Szent-Márton puszta, Csőde, Zalapataka, Keményfa, Sa­­lomvár, Nova, Karácsonfa, Náprádfa, Gu­­torföld, P.­Ederits, Vantzka major, Cserta­­lakos, Zala-Koppány, Zala-Szent-Mihály, Bebes p. 2) Tapolczai királyi járásbí­róság. Székhelye: Tapolcza, Jakabfa, Csicsó, Tagyon, Ságh puszta, Szepezd, Fülöpi rév, Ecsér puszta, Kővágó- Eőrs, Köves-Káli­a, Monoszló,Balaton-Henye, Monostor-Apáti, Kapolcs, Berend, Vigand, Pula, Puszta-Csoromfölde, Puszta-Imár, Sz. Békálla, Mindszent-Kálla, Kisfalud, Kékkút, Kis-Eörs, Rendes, Tallián-Dörögd, Puszta- Ráskó, Puszta-Dabos, Puszta-Agártető, Sár­ka, Hegyesd, Diszel, Haláp, Dörögd pusz­ta, Gyulakeszi, Csabáncz, Kápt, Tóthi, Sal­­föld, Ábrahám puszta,Puszta kis-Vörs, Ren­des, Bácsi puszta, Badacsony Tomaj (Sző­lőhegyekkel), Tördemicz, Lábdi hegygyel, Szigliget, Szent-György hegy, Kis-Apáti, Diska puszta, Radoska, Hegymagas, Ta­polcza, Gulács, Uzsa puszta, Les, Istvánd, V-Billege,­­Les,-Tomaj, Lesz.-Németfalu, B.-Töreki, Ns.-vita, Balaton-Ederits. 3) Sümegi kir. járásbíróság. Székhelye: Sümeg, Szőcz, Nyirád, Deáki puszta, Örbér puszta, Sarvas puszta, Prága, Erek puszta, Sümeg, Csab-Rendek, Heszi puszta, Gyepű, Szent György puszta, Kajánföld, Káptalan­fa, Hány, Bodorfa, Nyírlak puszta, Bazsi, Csehi, Mária major, Sárosd, Hosztód, Gal­­sa, Szegvár, Megyes, Rigács, Ukk, Puszta- Hobaj, Gyömöre,.yásárhely-Kis, Fiatalos puszta, Gógánfa, Ötvös puszta, Dergecs és Dabrocz, Hetyefő, Nyavalád, Megyer, Sza­­lapa, Óhid, Erénye, Döbröcze, Magy-Görbe, Kis-Görbő, Türje Külső-, Belső-, Véged, Batyk, Tekenye, Mihályfa, Tüske-Szent Péter, Szent-Gróth m. város, Szent-Gróth p. város, Udvarnok, Vind, Szőllős, Sénnye, P.-Szt. Mihály, Öreghegy, Zala-Szent-Lász­­ló, Aranyod felső, Aranyod alsó, Csáford, Fényesháza puszta Dabrony puszta. (Vége következik.) — A közúti vaspálya hivatalnokai Sylvester estéjén társas-ebédet tartván, az Eötvös szoborra gyűjtést rendeztek magok közt, mely 188 frtot eredményezett. — Az elfogott munkások közöl szabad lábra helyeztettek a következők : Eszi András, Rauchmaul Károly, Schäffler Albin, Szvoboda Lajos, Szopkó János, Hol­länder Jakab, Führer Ármin, Rauch György. Vizsgálati fogságban maradtak: Külföldi Viktor, Farkas Károly, Politzer Zsigmond és Scrlinger Antal. A Liszt „Krisztus“ oratóriu­mának első részét Sylvester estéjén adták elő Bécsben a zenekedvelők házában.Addig is míg e hatalmas zeneművet részletesen is­mertetjük, megemlítjük, hogy a nagy számú közönség igen melegen fogadta és szerző hazánkfiát, ki az orgona mellől hallgatta az előadást, ismételve kitüntette. A karokat Ru­binstein vezette. — Jótékonyság. Zichy Antal tanfel­ügyelő a budapesti iskolaszékeknek 860 frtot ajándékozott iskolai czélokra. — Farsangi hírek. A bölcsöde-bál jan. 20-án lesz a redoutban. Háziasszony Andrássy Manó grófné lesz. — A viskvá­rosi „48-as Kör“ olvasóegylete javára a városház nagytermében jan 7-én zártkörű tánczvigalmat rendez. — A népnevelők pesti egylete m. hó 31-én tartotta 1871-iki utolsó közgyűlé­sét, melyből a pénzügyi állapotról tett jelen­tésen kívül kiemelendőnek tartjuk, hogy a női tagokra nézve élénk vita után teljes egyenjogosítás mondatott ki. Az évi válasz­tó nagy­gyűlés jan. 14-ére tűzetett ki. — Honvédhír. A honvédelmi miniszté­rium meghagyta a dandár- és zászlóaljpa­rancsnokoknak, hogy a sorozásra kikü­l­­dendő bizottságokat oda utasítsák, misze­rint az újonczok minősítéséről és előhaladt kiképzéséről 1872. oct. 1-jéig a bizottság elnöke által aláírandó névjegyzéket készít­senek és az alosztályokhoz beküldjenek, melyek azután az arra minősítetteket a nyolezheti fegyergyakorlatok után vagy az altiszti vagy a tiszti iskolákba növendéke­kül rendelni tartozzanak. A dandárparancs­nokoknak kötelességévé tétetett e rendelet végrehajtása fölött őrködni és ez iránt min­dig márczius és október havakban a honvé­delmi minisztériumnak jelentést tenni. — Tűz. Tegnap két helyen is volt ké­­ménytűz, de mindkettőt nagyobb kár nél­kül sikerült elfojtani. Sylvester napján pe­dig, midőn a józsefvárosi templomban isten­­tisztelet tartatott valaki tüzet kiáltott, mire a megrémült imádkozók mind kisiettek a templomból. Szerencsére az ijedelmen kívül nem is történt nagyobb baj. — Halálozás. A pozsonyi izraelita község rabbija, Schreiber decz. 31-ken ma­gas korban meghalt. — Kitűnő vizvezetésünkkel nagyon meg vannak akadva. Az úgyszólván ihatat­lan vizet végre a tiszti főorvos vegyelemez­­tette, miből kiderült, hogy fölötte veszélyes tartalmú és egészségügyi tekintetből mul­­hatlanul szükséges a vízvezetéki csövek ki­­mosatása és hogy ezután csak átszűrt viz bocsáttassák a közönség használatára. A tanács kész volna a csövek kitisztítását eszközölni, de nem lehet. Sok helyen be­fagytak s másrézt a kiömlő viz az utczákat ellepve valószínűleg megfagyna s akadá­lyozná a közlekedést. Hanem azért vízveze­tékünk kitűnő s Lindley nagy úr. — A p­r­i­m­á­s hihetőleg már befe­jezte főpásztori levelét, melyen egy idő dol­gozott, mert a napokban Budára teszi át székét. — A szomorú hírre vergődött Chorinszky Gusztáv gr., a Chorinszky-Eber­­gényi-féle mérgezési per egyik főhőse, ki az utolsó két évet az erlangeni tébolydában töltötte decz. 30-án ugyanott meghalt. Eber­­gényi Julia ellenben a neudorfi fegyházban jól érzi magát s folyton kegyelmezését várja. — Egy bátor ember, Mayerhoffer Mihály kőműves egy szegény asszony életét mentette meg tegnap. A nő ugyanis vizet meríteni ment tegnap az aldunasori partra, s a jégen megcsúszva a vízbe esett. M.­ki közelében dolgozott, látva a veszélyt, a sze­rencsétlen után ugrott s egy derék társa, Mayer András segélyével kimentette. — A budapesti iskolatanács decz. 30-án tartó évnegyedes közgyűlését Zichy Antal tanfelügyelő elnöklete alatt. Megnyitó beszéde az iskolák látogatására nézve k­edvezőtlen csökkenést mutatott fel és csak a felnőttek oktatásának volt szép eredménye a mennyiben összesen 1880 egyén, köztük 876 nő vett részt az előadá­sokban. A népiskolákban történő hitoktatás ügyében tett minapi utasítás folytán a ki­küldött bizottság jelentést adott be, mely elfogadtatván kimondatott, ezentúl az isko­laszékek kötelessége felügyelni arra, hogy a vallástanítók ne hirdessenek és tanítsanak oly dogmákat, melyeknek tanítása ellenke­zik hazánk törvényeivel, az ez ellen cselek­vők jelentessenek föl, hogy minden felekezet vallási tanításának vizsgája az iskolaszék által állapíttassák meg. Több kisebb ügy elintézése után Gerlóczy indítványozza, hogy az iskolatanács szemben egy országgyűlési képviselőnek (P. Szathmáry Károly) az or­szággyűlésen s egy politikai napilapban ki­fejtett azon állításaival, miszerint a pestvá­rosi népiskolák fölötte hiányosan vannak ellátva tanszerekkel, miután ez állítás alap­talan, tegyen ellennyilatkozatot. A tanács mellőzte a nyilatkozást, s elegendőnek tar­totta, hogy ez indítvány a jegyzőkönyvbe fölvétessék és hírlapok útján ismertessék. A Sepsi Szent Györgyön a vérhas oly nagy mérvben dühöng, hogy e miatt az elemi iskolákat, valamint a főtano­­dát is jónak látták bezárni. — Három tánczra pályázatot írt ki száz-száz frankjával Schallern a redout bér­lője. Nehogy valaki azt higyje, hogy ez tán­­czosoknak szóló farsangi hír, hozzá­teszszük, hogy a pályázat egy magyar lassú és csár­dás, egy keringő s egy polka szerzése. A pályamunkák jeligés levelekkel Bartay Edéhez küldendők. Színház. Szerdahelyinek a budai vár­színházról írt, általunk is fölemlített czikké­­re a hivatalos lap tegnapelőtt polemizáló­­lag felel, leginkább a pénzkezelésre vonat­kozólag igyekezvén a felhozott adatokat megc­áfolni. Miután közelebb alkalmunk lesz e tárgyról bővebben írni, ezúttal csak azt említjük meg, hogy Szerdahelyi egy Paulainak hozzá intézett levelére kinyilat­koztatja, miszerint ő nem akarta soraiból azt kiolvadhatni, mintha a rendezők nem érdemelnék meg fizetésüket s a prédában duslakodnának. Ezzel kapcsolatban sajná­lattal vettük a hirt, hogy Szerdahelyi beadta lemondását s az intendáns azt el is fo­gadta. * A nemzeti színházban tegnap zsú­folt ház előtt s az Ünnep miatt a nézőtér teljes kivilágítása mellett „II. Rákóczy Fe­rencz fogsága“ adatott. Az előadás kerek­nek lett volna mondható, ha nem ront rajta helyenkint Lendvay (Rákóczy) túlzása és az a képtelenség, mely Ujházy kezére bízta az intrikus franczia szerepét. Felekiné­ (Amália) és Szigeti József (Pater Kritelius) mesteri alakításokat nyújtottak, valamint sikeresen mutatta be Szigeti Imre is Zrínyi közbevetett alakját. Feleky Bercsényijére valamivel több hév és erély fért volna. * Molnárné-Kocsisovszky Borcsa újévtől a nemzeti színházhoz van szerződtetve. * A színi tanoda operai növendékei­ jan. 8-én tartják első előadásukat a budai színházban „Fortunio dalá“-val. Tudomány és irodalom. P­á­l­y­á­z­a­t­o­k. I. A magyar orvosok és természetvizs­gálók (az egri nagygyűlés határozatába) Kovács Sebestény Endre Jr. adományából száz db aranyat másodízben tűznek ki a következő pályakérdés megfejtőjének.: „Kí­vántatik a magyarhoni ásványvizek kimerítő leírása, különös tekintettel azoknak a leg­újabb nézetek szerinti beosztására és vegy­­elmezésére.“ — Határidő 1873. év ápril 15-ke. Az idegen kézzel írott művet jeligés levélkével ellátva kell Pestre, az állandó kp. választmány elnökéhez beküldeni. A pálya­nyertes ma a m. orvosok és természetvizs­gálók 1873-iki nagygyűlésén fog jutalmaz­tatni. II. A magyar orvosok és természetvizs­gálók fiumei nagygyűlésük határozatából, a Halász Géza tr. pestvárosi főorvos által e czélra adott száz db aranynyal jutalma­­zandják ama legjobb, gyakorlati irányú, absolut­ becsü s a tudomány színvonalán álló, eredeti állatorvosi munkát,mely 1870. jun. 1-től 1872. jun. 1-ig terjedő két év alatt fog magyar nyelven megjelenni. Megkiván­­tatik, hogy a pályázó különös figyelmet fordítson hazai viszonyainkra, s az államor­vosi függő kérdések megoldására. E kér­désre pályáznak a) mindazon, akár rejtett, akár ismert szerzővel bíró művek, melyek 1872. jun. 10-ig a m. orvosok és természet­vizsgálók kp. állandó választmánya elnöké­hez Pestre beküldetnek, b) pályáznak a jelzett két év alatt megjelent többi, be nem küldött szakművek is. A pályázat eredmé­nye a m. orvosok és természetvizsgálók 1872. nagygyűlésén fog kihirdettetni, s nye­rés esetében a száz arany a pályakoszorus­­nak kézbesittetni. III. A magyar orvosok és természetvizs­gálók (a fiumei nagygyűlés határozatából) másodízben hirdetnek pályázatot a Szur­­mák Vilmos tr. pesti orvos által kétszáz fo­rintnyi pályadíjjal kitűzött következő or­vostudományi kérdésre: „Van-e, s ha igen, mi befolyása van a sápnak (chlorosis) a méhbetegségekre, a szülés folyamatára és a gyermekágyi (puerperális) betegségekre?“ IV. A magyar orvosok és természetvizs­gálók negyedízben nyitnak pályázatot a Ma­jor István esztergomi kanonok úr által in­dítványozott s száz frtnyi jutalomra érde­mesített következő feladat megfejtésére: Készíttessék a nép számára felvilágosító, útbavezető és ösztönző értekezmény a gaz­dasági iparról, mely magában foglalja az úgynevezett ipar- és kereskedelmi hazai nö­vények, u. m. a sáfrány (crocus sativus), paprika, mályva, festő buzér, szömörcze (rhus cotinus), napraforgó, dohány, szeklice (carthamus tinct.), komló stb. termesz­tését. A III. és IV. pályakezdést idegen kézzel írva 1872. évi június 10-ig kell az állandó képviselő választmány elnökéhez (Kubinyi A. Pest, Sándor utcza 16. sz.) beküldeni. A kitűzött két kérdést legalaposabban megfej­tő értekezmények a m. orvosok és termé­szetvizsgálók mehádiai nagygyűlésén fog­nak jutalmaztatni. V. A magyar orvosok és természetvizsgá­lók (az aradi nagygyűlés határozatából) Poor Imre tr. szives adományából száz db aranyat tűznek ki egy közegészségi tör­vényjavaslat készítésére. E közegészségi javaslatot tárgyazó pálya­mű három részből álljon; az 1) közölje ama közegészségi szabásokat, melyek Magyar­­országban és Ausztriában jelenleg irányul szolgálnak; 2) közölje Német-, Angol-, Francziaország, s az amerikai Egyesült Ál­­lamok dívó közegészségi szabályait, s ha vannak, közegészségi törvényeit; végre 3) foglalja magában a tulajdonképeni köz­egészségi törvényjavaslatot, mely ország­gyűlési törvényczikkek alakjában szer­kesztve, Magyarhon népének, azaz mind­nyájunknak egészsége fenntartását, a jár­ványos és otthonos betegségek okainak el­hárítását c­élozza. E törvényjavaslat ne álljon csupán a közegészségi tisztviselőkre vonatkozó fan­­sításokból, hanem kiválólag oly törvény­­czikkelyekből, melyek az­ államfőtől az utolsó polgárig mindenkit kötelezzenek. A pályázat határideje 1873. év aug. 24. Az idegen kézzel írott pályaművet jeligés levelűjével ellátva kell Pestre az áll. kp. vá­lasztmány elnökéhez beküldeni. Kelt Pesten, a m. orvosok és természet­vizsgálók áll. kp. választmányának 1871. decz. 16. tartott ülésében. Kubinyi Ágoston s. az áll. kp. választmány elnöke. Dr. Gerlóczy Gyula s. k., az áll. kp. választ­mány jegyzője. *A magyar orvosok és természet­vizsgálók áll. kp. választmánya nevében alólirott tisztelettel kéri fel azon t. sz. ura­kat, kiknek az aradi nagygyűlésen tartott tudományos értekezményét a köz- és szak- Ülések az évkönyv számára elfogadták, szí­veskedjenek elfogadott munkálataikat Poor Imre tr.-hoz (Pest, papnevelde-utcza 1. sz.) 1872. év január végéig beküldeni. — Kelt Pesten, 1871. decz. 28. Gerlóczy Gyula tr. s. k. kp. választmány jegyzője. Nemzeti színház. Ma, szerdán adatik! „Szökő év.”­ Angol vigj. 3 felv. Jegyzetek a múltból. A lefolyt esztendőben e rovatban 1848—49-ki szabadságharczunk tör­ténetét jegyeztük. Ez évben a világ­történelem főbb mozzanatait fog­juk az olvasó emlékezetében felfrissí­teni. Sokszor egy sornyi történelem egy egész korszakot varázsol lelkünk ___________________a------------------------------------­elé, s az ily visszaemlékezések min­dig hasznára válnak a gondolkozni szerető embernek. A közmondás sze­rint : a történelem a népek mestere és minekünk magyaroknak különösen szükségünk van a mesterre. Reméljük tehát, miszerint olvasóink szívesen veendik ez és oly érdekes, mint tanul­ságos rovatot. Január 1. 32. (Kr. sz. e.) Octavianus harmadszor elutazik Illyria és Dalmatia fé­kezésére. 43. (Kr. sz. e.) Cicero nagy szónoklata Antonius ellen, a­kit nagyravágyásral vádol. 45. (Kr. sz. e.) A juliani naptár Sosige­nes javítása szerint behozva. 85. (Kr. sz. e.) Marius fia egy néptribunt sajátkezüleg megöl és fejét a consuloknak küldi. 104. (Kr. sz e.) Marius nagy diadalát ün­nepli Jugurtha fölött. 1. A keresztény időszámítás kezdete, Dio­nysius Exiguus apát nyomán. 17. P. Ovidius Naso római költő számki­vetésben meghal Tomiban, a Pontus Euxi­­nus partján. 21. Titus Livius, hires római történetiró meghal születése helyén Paduában. 39. Caligula római császár Lyonban Brit­­tania elleni hadjáratát kezdi. 70. A római légiók lázadása Germa­­niában. 1308. A svájczi összeesküvés kitörése az osztrák kormányzók ellen. 1362. I. Amurath zultán a janicsárokat alapítja. 1387. II. Gonosz Károly navarrai király meghal, fia III. Károly a trónon követi. 1398. Albert magyar király (v.) osztrák főherczeg születik. 1438. Albert magyar király koronázta­­tása. 1484. Zwingli Ulrik vallásnyitó születik Lisighausban, Wildenhausen mellett Tog­genburg svájczi grófságban. 1493. Colombo a fölfedezett Amerikából visszaindul Spanyolországba. 1515. XII. Lajos franczia király meghal, I. Ferencz trónra lép. 1515. Károly osztrák főherczeg, utóbb V. Károly császár, a németalföldi kormányba igtattatik. 1519. Zwingli Ulrik mint reformátor hi­vatalába lép Zürichben. 1528. Bodó Ferencz Zápolya hadnagyja megveretik és foglyul esik. 1556. Országgyűlés Pozsonyban az or­szág védelme és anabaptisták kiűzése iránt. 1561. A jezsuiták Magyarhonban az első királyi adományt nyerik. A széplaki apát­ság és kisbényi prépostság nekik adatik át egy collegium fenntartására Nagyszom­baton. 1601. Calderon de la Barca Péter, nagy­hírű spanyol drámaköltő születése. 1623. Hentzner Pál tudományos utazó meghal Sziléziában. 1634. Achischade Husein Efendi török mufti IV. Murad parancsára kivégeztetik. 1655. Thomasius Keresztély a német nép­­mivelés előmozdítója és szaba­delvű hiar­­ezos az előítéletek ellen, születik Lip­csében. 1657. II. Rákóczy György erdélyi feje­delem nagy hadsereggel Lengyelországba nyomul. 1659. Hody Humphred híres nyelv- és régiségbúvár születik Oldeomrbe-ban An­­golhonban. 1661. Kemény János saját pártja által Erdély fejedelmének kikiáltatik. 1702. A svájczi protest­usok az uj nap­tárt alkalmazzák. 1706. Sopron Rákóczy által keményen bombáztatok, és majdnem egészen elham­­vasztatik. 1714. Cassini Caesar Ferencz hires földmérnök és csillagász születése. 1729. Beyer János Vilmos szobrász és festész születése Gothában. 1729. Ilancarville Pierre Francois Hugues jeles régiségbuvár, a londoni és párisi aca­demia tagja születik Nancyban. 1730. Burke Ödön híres angol szónok és államférfi születése. 1748. Bürger Gottfried Ágoston német népköltő születése Wolferswende-ban. 1753. Angolországban II. György által a gergelyi naptár használata behozatik. 1759. Salfi Ferencz történész, költő és drámairó és olasz republikánus születik. 1776. A kínvallatás teljes eltörlése Ma­gyarországon, és a halálos büntetés meg­szorítása a legsúlyosabb bűnökre Mária Terézia által. 1788. Az angolok Sidneyt alapítják a Botanyöbölben Uj Hollandiában. 1788. Cabet István communista főnök és iró születése Dijonban. 1801. Irkon parlamenti egyesítése Nagy­­brittániával. 1806. A franczia köztársasági naptár el­törlése. 1807. A polgári törvényről szóló törvény­­könyv Francziaországon behozva. 1808. A codex Napoleon behozatala Kas­­selben. 1816. A jezsuiták Szt-Pétervárból és Mosz­­kóból kiüzennek. 1818. A jobbágyság eltörlése Würtem­­bergában. 1818. Chili függetlenségét kinyilatkoz­tatja. 1820. A spanyol forradalom kitörése. 1822. Kerényi Frigyes magyar költő szü­letik Eperjesen. (Thewrewk József szerint 1821-ben.) 1823. Petőfi Sándor születése Kis-Kőrö­­sön Pestmegyében. 1841. A „Pesti Hírlap“ megjelenik Kos­suth Lajos szerkesztése alatt. 1848. Népfelkelés a Quirinálon Rómá­ban. 1848. Tomaseo Miklós első nyilvánoó beszéde Velenczében a sajtószabadságról. 1849. IX. Pius pápa egyházi átok alá veti a rómaiakat. 1852. A mexicói köztársaság gyűlése Arista Mariamot a köztársaság elnökének kikiáltja. 1952. Thüringiában a halálos büntetés el­törlése. 1852. Bonaparte Napoleon Lajos válasz­tása az elnöki méltóságra kihirdetik. 1852. Kihirdetése az osztrák alkotmány megszüntetésének. 1853. Forradalom Buenos-Ayresban. 1866. Olaszországban a polgári házas­ságról szóló törvény életbe lép. Január 2. Vitellius császárnak kikiál­tazik. 1310. Robert Károly magyar király ko­­ronáztatása. 1410. Róma elfoglalása Anjou Károly ál­tal, V. Sándor pápa részére. 1480. I. Mátyás magyar király hadizend­­­e III. Frigyes császár ellen. 1554. I. Ferdinánd császár a zsidókat Ausztriából kiűzi. 1654. Bejahi IV. Efendi,hires török mufti és költő meghal. 1776. Washington az angolokat Cornwal­­lis alatt Princetownál megveri. 1792. A girondisták kívánják a király testvéreinek pörbevonatásá. 1849. A zsidók politikai jogegye­zőséget nyernek a keresztényekkel Lübeckben. Januarius 3. 105 (Kr. sz. e.) Maivus Tullius C­­­eero születik Arpinum mellett, vagy Arpinumban. 17­.­3. A négerek főnökei Haitiban a szi­get függetlenségét kiváltják. Közgazdaság. Heti szemle. A múlt év nem volt ugyan kedvező a gazdaközönségre s a gabnakereskedésre, de annál kedvezőbb a bankokra s váll­al­­kozókra nézve, kik államsegélyben részesül­vén biztos hasznot húzhatnak ott is, hol még majd csak jövőben lehet valódi haszon. A hitelpapirosok átalában emelkedtek, a tőzsdék élénk üzletnek örvendenek, míg a mezőgazdaságra s gzabnakereskedelemre utalt malomipar nagyrészt tünkre jutott. Némely nagyobb malom a hitelbank karja­iba vetette magát, az Unió és budai király­malom rendkívüli liquidatiót tesz, a budai gyártelepet pedig az Anglohungarian bank látja el pénzzel. A bankok által e napokban temérdek pénz jön forgalomba. Most a szelvények beváltá­sának, a dividenciák fizetésének időpontja. És nincs deficitjük, mint van államoknak. Átalában a nevezetesb értékpapírok kö­vetkező árakon állapodtak meg. — Magy. vasúti köles. 110, dijkölcsön 102, bor­­dézsma 75­2, magy. földteherm. 791/4, földhit. záloglev. 88 , keresk. bank záloglev. 90­71 frt. Biztosítási papírok közül élénk üzlet mel­lett az első magy­. 668, Pannónia 485,Hun­nia 192, Unió 290, Haea 121 frton kelt. Az újabb vasúti vállalatok közül: Alföldi 184 72, Északkeleti 162, magy. keleti 156 írt. A pesti közúti pályák szintén élénk üz­let mellett 323 frtig emelkedtek. Bankrészvények közül legélénkebb üzlet­nek örvendett mint rendesen az osztrák Creditbank , de a hazai közönség kedven­­czei mindig a takarékpénztárak. Az első magy. hitel­­. 127, Francokung. 95%, Anglohung. 98, pesti népbank 66 írtjával jegyeztetett. A pesti keresk. bank 680, a budai 193 a takarék és hitelegylet 55%a, iparbank 27 írtban állapodtak meg. Takarékpénztáraink közül a pest-budai 201 72, külvárosi 65 72, a ferencz- és józsef­városi 68—70 frton is kelt. A terézvárosi 657-­ben­ állapodott meg. Más értékpapírok közül említést érdemel­nek még: a Gschswindt-féle szeszgyár 2021/1, Ganz-féle öntöde 255, a magy. gőzhajózási társulat részvényei 65 írtjával. A salgó­tar­­jáni bányák 142, Drasche-féle téglagyár 139, alagút 115 írtjával. Mai üzlet: Pest jan. 2. A rendkívüli hideg idők nem alkalmasak a gabonakereskedésre. A ga­bonacsarnok nem bir elég élénkségre ver­gődni. Búza m. e. 10,000 m. adatott el követ­kező árakon: Tiszavidéki 8472fns 7 frt 5 kr; 84s/1 fns 7 frt 15 kr; 84 fns 7 frt 5 kr; 837a fQS]­Rt 5 kr. Pestmegyei 85 frt 7 frt 10 kr; 85 fns 7 frt 10 kr; 847, Bs 7 frt 5 kr; 8372 fnt 6 frt 80 kr. Fehérmegyei 83­74 fos 7 frt 7 kr; 83% fnt 7 frt ?72 kr; mind v. m. Árpa: 72 fns 2 frt 80 kr kézp. Az értéktőzsde: Magy. vasp. kölcsön 110, dijsorsjegy 101.50, dézsmav. kötv. 75.60, magy. hitelrészv. 125.50 pesti közúti 324, Drasche-féle 140 fizetve. Valuták lany­hák: Napoleon 9.25, arany 5.43, tallér 1­73%­ Utolsó posta: Childers a volt angol tengerészeti miniszter Ponterracliban választói előtt Angliának három év alatt folytatott kü­lügyi politikájáról Glad­stone s Granvillere nézve nagyon h­ízelgően nyilatkozott. A pápa magatartása az uj hely­zettel szemben jelentékenyen meg­változott. Nem tart ünnepélyes isteni tiszteleteket s az állam ellen intézett allokutiókkal is felhagyott. Táviratok: London, jan. 2. A királyné ma utazott el Sandinghamból. Madrid, jan 2. A király és királyné tegnap a senatus, a nemzetgyűlés, a diplo­­miai kar, a fő­polgári és katonai hivatalnok testületek küldöttségeit fogadta. A fogadás fényes volt Róma, jan. 2. A pápa egészsége kis gyen­gélkedése után tökéletesen helyreállt. Bécs, jan. 2. A ma kihúzott hitelsorsje­gyek lajstroma: 1289 sorszám 29 számé a főnyeremény, 681 sorszám 69 szám nyer 40,000 frtot, 671 „ 34 „ „ 20,000 frtot, a többi kisorsolt sorozatok: 848, 987, 1204, 1263, 1786, 2139, 2474, 3167, 3192, 3197, 3551, 3572. Bukarest, jan. 2. A kamara vasúti egyezség 19 czikkét megszavazta; holnap­­utánig legkésőbben az­ egész előterjesztés el lesz intézve ; azután a kamra 20 napra el teg napoltatok Berlin, jan. 2. A császár Roont saját kívánságára a tengerészeti miniszteri mű­ködés alól, tevékenységeérti legmelegebb hálája mellett felmentette. Stosch tábornok tengerészeti miniszterré kineveztetett. — A Kreuzzeitung szerint a tengerészeti minisz­térium közvetlenül a birodalmi kanczellár alatt fog állni és a birodalmi kanczellári hivatallal egyenrangú állást fog nyerni. Felelős szerkesztő: Helfy Ignácz. Krónika. — Újév napja csendes hideg idővel virradt ránk és templombajárás, tömeges séták, tisztelgések, újévi köszöntők és aján­dékok osztogatása közt folyt le. A zsebelő kezek és mosolygó kérelmezők napja ez, mely megadóztatja a múltat s nem előlegez semmit a jövőre. De e baj sokkal régibb, semhogy újévi fejtegetésekre szorulna s ma már talán kibékült vele az adakozó világ inkább mint a kéregető. Feledjük hát! MAGYAR ÚJSÁG 1872. JANUÁR 1.

Next