Magyar Ujság, 1872. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1872-01-14 / 10. szám
gás már két annyi idő alatt fog elévülni, mint amennyi az utóbbi kihágáshoz az előbbeni elévülésből még hátra volt. A bíróság iránti biztosíték. 136. §. Büntetés esetében a kihágás tárgya biztosítékul szolgál a bíróságra nézve. Ugyanaz. 137. §. Dohánycsempészet esetében a törvényszerű bírságra nézve biztosítékul nemcsak a kihágás tárgya szolgáland, hanem a tettes járműve és fogata s az elkövetés bármi más eszköze is, s ez utóbbiak amennyiben a tettes a törvényszerű bírságot le nem fizetné, vagy nem biztosítaná, vagy pedig azt a kihágás tárgya nem fedezné, szintén lefoglalandók és árverés utján eladandók, a vételre a tettesnek előjoga fenhagyatván, ha megadja azon árt, melyet mások beígértek. Eljárás a büntetési igény alá vett dohánynyal. 138. §. A jövedéki bűnvádi kereset alá vett dohány, az átvételre s annak értéke megszabására hivatott dohányjövedéki hivatalhoz beszállítandó. A dohány értékének megtérítéséről. 139. §. Amennyiben a beszállított dohány a kincstár számára való felhasználásra alkalmasnak találtatik, annak meghatározandó értéke a kincstár részéről a marasztalt fél által fizetendő bírságba beszámíttatik. Eljárás, ha a büntetési igény alá vett dohányjövedéki czélokra nem alkalmas. 140. §. Ha a büntetési igény alá vett dohány az érintett czélokra alkalmasnak nem találtatik, akkor az megsemmisítendő, amennyiben a tulajdonos azt, hivatalos felügyelet alatt és a kiszabott bírság lefizetése után, inkább külföldre kivinni nem akarná. A büntetés tárgyát képező külföldi finom dohány elárvereztetése. 141. §. A pénzügyminiszter a kihágás elkövetésével terhelt fél folyamodására megengedheti, hogy annak a büntetés tárgyát képező külföldi finom dohány gyártmánya nyilvános árverés útján eladassék. A vevő a leütött vételáron kívül köteles a megjáró fogyasztási dohányilletéket és beviteli vámdíjat is a kincstár számára lefizetni. A vételárból a dohányilleték és a vámdíj levonása után még fenmaradó rész a marasztalt fél által fizetendő bírságba beszámíttatik. A pénzbírság elévülésének hatása a fogyasztási illetékre. 142. §. A büntetés végrehajtása vagy elévülése meg nem szünteti a dohányfogyasztásra vetett illeték fizetésének kötelezettségét, amennyiben az annak beszedésére szolgáló feltételek fenforognak. A pénzbírságnak börtönre való átváltoztatása. 143. §. Ha a pénzbírság az elmarasztalttól egészben vagy részben behajtható nem lenne, akkor a be nem hajtható összeg börtönre átváltoztatandó, akkép, hogy minden öt forint után egy-egy napi börtön essék. A börtönbüntetés azonban egy évet túl nem haladhat. 144. §. A jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. A beosztott kir. járásbíróságok. Folyó Járásbíróság szék- A járás ki- Nészám helye terjedése pesmértf.-ben még 1 Gyöngyös 125559 47,013 2 Hatvan 67445 22,699 1) Gyöngyösi kir. járásbíróság. Székhelye: Gyöngyös, Adács, Atkár, p. Tass, Detk, Domoszló, Gyöngyös , Gyöngyös-Halász , p. Encs, Gyöngyös-Oroszi, Gyöngyös-Pata, Gyöngyös-Püspöki, Gyöngyös-Tarján, p. Fajzat Halmaj, Karácsond, Ludas, Márkáz, Nagy Füged, p. Kis-Füged, p. Tarcsa, Nagy- Rhéde, p. Kis-Rhéde, Saár, Sólymos, Szűcsi Ugra, Vámos-Györk, Veresmarth, Visonta, Visznek. 2) Hatvani királyi járásbiróság. Székhelye: Hatvan, Apcz, Csány, Ecséd, Fancsal, Hatvan, p. Nagy- és Kis-Gombos, Hasznos, p. Alsó, Felső-Huta, Horth, Pásztó, p. Muzsla, Szent- Jakab, p. Filimes, Szurdok Püspöki, p. Kis Jobbágyi, Tar. (Folytatás köv.) A helységek beosztása járásbíróságok szerint. (Folytatás.: XLII. EGEI KIR. TÖRVÉNYSZÉK. Tvszéki kerület kiterjedése: 465877/10000 mértföld. Összes népessége : 121,073 lélek. A beosztott kir. járásbíróságok. Folyó Járásbíróság szék- A járás ki- Nészám helye terjedése pesmildekben ség1 Eger 128667 39,8092 Heves 2^2712 53,4203 Pétervásár 1^4498 27,844 1 Egri kir. járásbíróság. Székhely : Eger, Aldebrő, Bessenyő p. Tepély, Demend p. Pázmán, Dormánd, Eger, Egerszalók, Feldebrő, Felnémet, Felsőnána, Füzes Abony, p. Szikszó, p. Kis-Buda, Kaál p. Nagyút, Kápolna , Kerecseny, Kompolt, Maklár, Mező Tárkány, Nagytállya, Szarvaskeö, Szent-Mária, Szóláth, p. Szóláth, és p. Szalók, Tófalu, Vécs p. Tarnócza p. Balpüspöki és p. Félfalu, Verpelét, Borsodmegyéből: Felső-Tárkány. 2) Hevesi kir. járásbíróság. Székhelye: Heves, Áfány p. Szárazbeő, Boczonád p. Alatka, Bőd, p. Bab, Erdőtelek, p. Felső-Telek, p. Tenk, p. Hanyi, Erk, Heves, p. Butelek, p. Csász, Kömlő, Kis-Köre, p. Hadház, p. Várfenék, Méra, p. Fogács, Nagy-Ivány, Pély, p. Hatrongyos, Poroszló, p. Magyaréz, p. Csapóköz, p. Fehérakla, p. Csaszlód, p. Báboly, Sarud, p. Hidvég, Tarna- Eörs, p. Miske, Tarna-Szent-Miklós, Tisza- Füred, p. Kócs, Tisza-Halász, p. Cserököz, Tisza-Igar, Tisza-Nána, g. Dinnyéshát, Tisza-Eörs, p. Eörs, Tisza-Eörvény, Tisza Szőllös, p. Domaháza, Vezekény, Zaránk, Zsadány. 3) Pétervásári kir. járásbíróság. Székhelye: Pétervásár, Aranyos, p. Butaj, Bakta, Bálla, p. Tardona, Bátony, p. Tiribes, p. Alsó és Felső Lengyend, p. Kis-Bátony, Bátor, p. Kis- Bátor, Bekölcze, Bocs, Bodony, Csehi, p. Ördögfalva, Derecske, Dorogháza, p. Dorog, Erdőkövesd, Fedémes, Füzes, Istenmező, p. Szederkény, Ivád, Lelesz, p. Bolya, Maczonka, Mikófalva, p. Villó, Mindszent, Nádujfalu, p. Felső-, Alsó-Iván, Parád, p. Óhuta, Pétervásár, p. Vezekény, Recsk, p. Lak, Sirok, p. Kőkút, p. Rozsnak Szajla, Szék, p. Pósvár, Szent-Domonkos, p. Tipászó, Szent-Erzsébeth, Szűcs, Szuha, p. Szuhai Kuta, Terpes, Várasszó. XLIII. GYÖNGYÖSI KIRÁLYI TÖRVÉNYSZÉK. Törvényszéki kér. kiterjedése: 19 so(szioooo mértföld. Összes népessége: 69,712 lélek. Kivonat a hivatalos lapból: Lázmándy Károly komáromi törvényszéki jegyzővé, Járosi Alajos, Virágh Lajos és Pósa Lajos budapesti váltótörvényszéki írnokokká, Rumlik György pozsonyi fővámzedővé, Tóth József fogarasi kincstári ügyészszé, Hudoba Gusztáv nagybányai számügyi előadóvá, dr. Pisztory Mór győri jogakadémiai rendes tanárrá, Zachanás Gergely somkuti adóhivatali tisztté, Győrbiró, Béni és Papp Mihály pedig a m. szigeti illetőleg szatmári adóhihivatalhoz segédtisztekké neveztettek ki. KRÓNIKA, Pest, január 13. — Az akadékoskodó időjárás közlekedés dolgában a harmincas évekbe vetett vissza, csakhogy a vasúti vonatok és táviratok elmaradása most sokkal nagyobb bonyodalmakkal jár, mint akkor. A fővárosnak már annyira szükségletévé vált a gyakori postafordulat, hogy egy egy elmaradó vagy késedelmező vonat a legnagyobb zavarokat szüli. Tegnap és ma is úgyszólván elszigetelve voltunk. Az országnak alig volt olyan vidéke, honnan hirt vehettünk s a postahivatalt a kérdezősködök valóságos ostromzár alá fogták. Mára ugy látszik felszabadult egy pár vonal s a sodronyközlekedés is egy-két irányban helyreállt. Hanem azért a postán tart a zavar, mert a felhalmozódott szállítmányokat alig bírják rendezni. Az egyetemen nagyrészt megint helyreállt a béke. A hallgatóság megbízottjai előadták panaszukat a dékánnak s az ifjúság nevében követelték, hogy Lenhossék tanár vonja vissza sértő szavait. L. erre késznek nyilatkozott s kijelentette a küldöttség előtt, hogy felindulásában ejtett szavainak nem kiván semmi becsmérlő értelmet tulajdonítani. Ezek után a tanár újból megkezdte félbeszakasztott előadásait. A kormány folyvást növeli a lakhiányt azzal, hogy felszaporodó hivatalai számára nem gondoskodik idején új házak emelésével, hanem a legkülönbözőbb s többnyire a legczélellenesebb házakban helyezi el, így van ez Pesten, Budán egyaránt. A honvédelmi minisztérium hat külön házban van elszállásolva s most egy hetedikkel toldják meg a budavári Kanóczy-házzal, hová a nevezett minisztérium számvevősége fog költözni. Természetesen, mert a kormánynak sok a pénze és könnyűszerrel kiárverezi a lakosokat. — A lákó-háznak országházzá alakítása részben a közmunkatanács engedélyétől is függ és sokan azt hiszik, hogy a kormány által kinevezett e közeg vétójogával élni fog. De hát hiszen a képviselőház 15-ös bizottságának is lesz valami beszélni valója. — A balközép néplapja közli ama s.a.-ujhelyi választó képét, ki Besze János vesztegetési szándékát tudomásra hozta s érdem szerint elbánt a nagyságos kortessel. Egy fénykép után van rajzolva, a melyet az ottani ellenzék nyomban Lónyay veresége után készíttetett s a nyilt arczu embert, mint állittják, elég Liven mutatja be. Kucsmája köré van tűzve az a nevezetesé lett három forint, melylyel a pénzügyi fötörvényszék elnöke a lélekvásárlást megkisérte. — A kinek nem szabad magát efo to grafikoztatni. Deák Ferencz tudvalevőkép 61-ben a pesti árvaházaknak ajánlotta fel arczképei jövedelmét. Ez a körülmény egy kis érintkezésbe hozta ma a Deák-kört Pest városával. A Deák-kör ugyanis elhatározta, hogy Andrássynak albumot ad, melyben a klubb tagjainak arczképei lesznek. A vezérnek is le kellett volna tehát magát fotografiroztatnia, miután ez az album csak új photográfiákat fog tartalmazni, hanem ekkor jutott eszébe, hogy ehez csak Pestváros engedélyével van joga. Nevében tehát a klubb albumkészitő bizottságának elnöke a tanács beleegyezséért folyamodod s ez szivesen helyt adott a kérelemnek. Az új törvényszékek sehogy sem tudnak a kerékvágásba vergődni. Az átadásnak legfélebb január 14-kéig kellett volna megtörténni, hanem hát a kormány megfeledkezett az intézkedésekről, melyeket az átvételre nézve meg kellett volna tennie. Íme a törvényszéki letétekre nézve még csak egyetlen pénzszekrénye sincs az adóhivataloknak,s a pénzügyi igazgatóságok most a törvényhatóságoktól kénytelenek a pénzszekrények átadását kérni, de nem mindenhol juthatnak hozzá. A pesti törvényszéknél pld. a letéti pénztárt egyelőre a törvényszéki elnöknek kell helyettesítenie, miután az adóhivatal nem akarja a betett pénzeket elfogadni. — A városligeti artézi kút fúrása 109 ölnyi mélyre haladt s a kiemelt iszap 25—26® R. A munkálatok vezetője, Zsigmondy mérnök jelentése szerint, költségei a már megszavazott 90.000 fton felül (melyből még 21.870 ft áll rendelkezésre) 13.129 ft 85 krra fognak rúgni. — Székács József superintendent állásáról lemondott. — Tisza Kálmán 200 fttal az irói segélyegylet alapitó tagjai közé lépett. — A budapesti Fröbel-nő egylet vasárnap f. hó 14-én d. u. 3 órakor, Királyutcza 15. sz. a. gyermekkertjében első rendes közgyűlését tartja. Tárgya: Jelentéstétel az egylet eddigi működéséről; a tisztikar, választmány és felügyelőbizottság választása. MAGYAR ÚJSÁG 1872. JANUÁR 14. — A jobboldalt kissé mozgásba hozta hogy a külügyminiszter minden bejelentés nélkül Pestre jött. Ma sem tudni, miféle diplomácziai ügy hozta haza. — A „Pesti Napló“ szerint a honvédegyleti gyűlésen akar részt venni. Mondjuk inkább, hogy a nemzeti színház valamelyik előadása miatt rándult át residencziájából. —A korcsolyázó egyiet jan. 18-ára csütörtökre tervezi jelmezes estélyét, mely a beállott enyhe időjárat miatt elmaradt. A tegnapi és mai hideg megint helyreállította a jégpályát s a hőmérő apadásával nő a sportkedvelők reménye is. — A felnőttek oktatása e héten kezdődött a pesti városi főreáltanodában. Örvendetes jelenség, hogy az érdekeltség igen nagy s a hallgatók száma minden egyes szakban megközelíti a százat. A Zágrábott a betűszedők tegnap óta strikeolnak. Fizetés felemelését és a munkaidő leszállítását követelték, de az egyezkedési kísérletek nem vezettek eredményre. Egy távirat szerint ma tizenkettő közülök elfogatott s az egyleti pénztár elkoboztatok. Ez azonban még magyarázatra szorul. — Farsang. A „jótékony nőegyesület“ vasárnap, jan. 14-én rendezi sorsjátékkal összekötött álarctos bálját a redoutban. A budapesti pinezér egylet tánczvigalma jan. 23-án lesz a redout termében. — Akholera Galatz és Tulcsában megszűnt, minek következtében a vesztegzárt is megszüntették. — Helyi hírek. Tegnap éjjel a Wellisch-féle fakereskedés pinezéjében a soroksári-utcza végén egy Jóska néven ismert napszámos megégett. A szerencsétlen pálinkától lerészegedve égő pipával a forgácscsal tömött pinczébe ment lefeküdni; alvásközben a forgács a pipa tüzétől kigyult, s mire a tüzet észrevették, a napszámos halva marad. Tűzmentes pénzszekrényhez való db kulcs találtatott. A tulajdonos a városi főkapitányságnál, városháza földszint 17. sz. a. átveheti. — Uj hangjegyek Táborszky és Porsch zeneműkereskedésében megjelent: „Gyöngyök a magyar nép dalaiból“ szerkeszté Tisza Aladár. 3. füzet, ára 80 kr. — „Estve“ romance zongorára Brinley Richardtól , ára 50 kr. — A központi gyógyszerészeti és művegyészeti vállalat igazgatói a múlt közgyűlés által kiküldött vizsgáló bizottság határozata folytán, mely perbefogatásukat határozta, a fenyítőtörvényszéknél az összes vizsgáló bizottsági tagok kihallgatását kérvényezte. Nemzeti színház. Vasárnap jan. 14-én .Liliomfi.“ Irodalom és művészet. (A természettudományi társulat) január 17-én, a jövő szerdán, d. u. 5 órakor a magy. tud. akadémia heti üléstermében közgyűlést tart, melynek tárgyai: 1) Elnöki megnyitó beszéd. 2) Titkári jelentés. 3) Pénztárnoki jelentés. 4) Könyvtárnoki jelentés. 5) A választmány előterjesztései. 6) Új választások. * A „Szombati Lapok“, Simonyi Ernő hetilapjának második száma ma jelent meg az elsőhez hasonló gazdag és kitűnő czikks közleménysorozattal, összeállítása pedig sokkal tökéletesebb. Tartalma: A törvényhatóságok és bíróságok szervezése. — A Kákó-ház megvétele. — Szabad a vásár. (Néhány példa a bírói kinevezés új rendszerének megvilágosítására. — Az Unió gőzmalom. — Belföldi szemle. — Az országgyűlési ügyrend. — Országgyűlés. Ausztria. (Eredeti bécsi levél). — Külföld. (Olaszországi levél Turinból. A közhangulat Angolországban; eredeti levél Londonból. Francziaország; ered. párisi levél.) — A nagy vasúti szerződésről.— Tárcza. (Vessünk rá fátyolt, elbeszélés Degré Alajosról. Hétről-Hétre.) — Omnibus. Törvénykezés. Közgazdaság. Utolsó hitek. Táviratok. * A magyar tudományos akadémia III. osztálya jövő hétfőn, jan. 15-én 5 órakor tartja szakülését s azon Kenessey Albert, mint az utolsó nagygyűlésen megválasztott levelező tag fog széket foglalni „A kapaszkodó hajózásról, vagy a lánczon és kötélen vontatásról“ czimű értekezéssel. Wartha Vincze polytechnikumi tanár, mint vendég fogja értekezését „A bor, czukor tartalmának meghatározása optikai úton“ és „A czementek elegyítéséről“ előadni. Szegedi bünperek 22. Fazekas Gergely kecskeméti lakos ellen 1865. decz. 12-én elkövetett rablógyilkosság. 1865. évi decz. 12-én néhai Fazekas Gergely volt kecskeméti lakos, és birkakupecz, ki azon időben Ötvös Nagy Józsefnek a városhoz közel fekvő tanyáján kertész volt, ezen tanyáról birkavásárlási ózdiból kora hajnalban elindult Kecskemétre,mely körülményről Spányik István és Borbély István, id. Luteránus Balog András által, ki szintén birkavásárlás és eladással foglalkozott, előre értesítve, s ugyan ő általa arra is figyelmeztetve lévén, hogy Fazekas Gergelynek ily alkalommal sok pénze szokott lenni, őt az út melletti árokban leülve, azon czélzattal lesték, hogy pénzétől megrabolják. Midőn Fazekas Gergely a kérdéses helyre érkezett, Spányik és Borbély hozzá csatlakozva, egy ideig beszélgetés közt kisérték tovább; e közben azonban Spányik egy kissé hátra maradt s botjával a kiszemelt áldozatnak fejére egy súlyos csapást mért. Ezt csakhamar Borbély István részéről is hasonló támadás követte, s midőn arra Fazekas Gergely eszméletlenül a földre rogyott, nehogy magához térve árulójukká váljék, ott is még néhány ütést mértek fejére. Ezután zsebeit kikeresték, s mivel társzájában csak 9 forint 50 krajczárt találtak, azt hívén, hogy a többi pénzét elrejtette, ennek feltalálása czéljából felső ruháit és csizmáit is lehúzták, s csak midőn ezen kísérlet sem vezetett nagyobb eredményre, távoztak. Fazekas Gergely után nem sokára neje Somodi Julianna is útnak indult a szomszédos kertész Sulyok N. és ennek hitvese társaságában Keskemét felé, s útközben rémülettel találták fel vérében eszméletlenül heverve a kirablottat. Ekkor még életben volt ugyan,azonban annyira összevert állapotban, hogy szólni már nem tudott. Ruháiból,melyek a lehúzott csizmákkal együtt melléje voltak rakva, az ezüst mándli gombokat kivéve, semmi sem hiányzott, ami azt mutatta, hogy a rablók csakis pénzt kerestek. Fazekas Gergely már végvonaglásban volt, midőn a városi kórházba vitetett, hol is néhány óra múlva — a nélkül, hogy a legkisebb felvilágosítást adhatott volna, meghalt. Másnap, vagyis decz. 13-án hiv. bonczolás alá vétetett, ebből kitűnvén, hogy fején többrendbeli súlyos, tompa eszközzel ejtett, és a koponyacsont teljes öszszeroncsolását előidézett ütéseket szenvedett, ennek alapján szakértőleg megalapíttatott, miszerint a bekövetkezett halál indoka ezen ütések által előidézett agyszélhüdés volt. Ezen hivatalos okirat, továbbá özv. Fazekas Gergelynének előadása által Fazekas Gergely meggyilkolása és kirablása tehát tárgyilag kétségen kívül helyeztetett, — a tettesek felfedezése tekintetében azonban, mint ezt a kecskeméti városi tiszti ügyésznek 753/865. számú kimerítő, s a tárgyi tényállást minden részleteiben kifejtő jelentése mutatja, egyelőre semmi biztos nyom nem kínálkozott, s csak annyi volt ugyancsak e hiv. jelentés szerint megállapítható, hogy a tettesek amint lábnyomaik mutatják, ketten voltak, s hogy ezen nyomok az út melletti árokban is felfedeztenek, amiből már akkor azon következtetést vontak, hogy a rabló gyilkosok azon árokból lesték áldozatukat. Ezen hiv. megállapítás és következtetés teljesen megegyez vádlottaknak beismerő önvallomásukkal, s egyik bizonyítékát képezi az előadott tényállás valóságának. A további bizonyítékokat vádlottak önvallomásai képezik, s ezekből az illetőknek egyéni bűnössége következőleg tűnik ki. 1- ső rendű vádlott Spányik István őszintén beismeri, hogy ő idősb Luteranus Balog András javaslata folytán előre elhatározta, miszerint Fazekast meg fogja rabolni, beismeri , hogy ezen czélzattal várta őt Borbély Istvánnal az út melletti árokban, — beismeri , hogy Fazekas Gergelyt hátulról orozva leütötte, s ezután még néhányat ütött botjával; végre beismeri, hogy a nála talált 9 és fiatot tőle elvette, s Borbélylyal, és id. Luteranus Balog Andrással megosztotta. 2- ed vádlott: Borbély István beismeri, hogy Spányikkal az árok szélén ült akkor, mikor Fazekas Gergely az után arra elment, hogy ennek megjelenésekor ő is hozzá csatlakozott, s egy darabig beszélgetés között kisérte végre hogy jelen volt annak l a vezetése alkalmával, s a tőle elrablott pénz 2 frt. 10 krban részesült; ellenben tagadja azt, hogy Spányik vele a rablási tervet előre közölte, s hogy Fazekas Gergely tényleges bántalmazásában részt vett volna, azt mondván, hogy ötét Spányik István az ürgési tanyákra lopni hivta, s hogy a lopási terv nem sikerülvén, csakis pihenés végett, — minden egyébb czél nélkül — ült le az árok partra. — Ezen körülmények tagadása azonban a felmerült tények és Spányik Istvánnak szembemondással is megerősített vallomása által teljesen megczáfoltatik, jelesül 1. a rablási terv előleges tudomását illetőleg szemébe mondta Spányik vádlottnak, hogy Fazekas Gergely kirablása köztük előleges egyetértéssel lett megállapítva, s hogy az út melletti árokba azért telepedtek le, mert számítottak rá, hogy a nevezett arra fog elmenni, mely szembemondás nem csak azért érdemel teljes hitelt, mert Spányik István benne önmagát is, éspedig, mint indítványozót súlyosan vádolván, nem gyanúsítható azzal, hogy érdekeltségből és önmentségére vallott ily módon,hanem azon indokból is biztos alapul fogadható el, mert vádlottak különben is czimboraságban állván egymással, s egymás lelkületét jól ismerve biztosak lévén arról, hogy egyik a másiknak valamely bűn elkövetésére vonatkozó indítványát elfogadja, nem képzelhető, hogy épen jelen esetnél mintegy csel által akarta volna Spányik István vádlott társát egy oly büntet részesévé tenni, melynek sikeres kivitele előleges megbeszélést, és egyetértő közremunkálást igényel. Ezek mellett kitűnik 2-od vádlottnak előleges tudomása és rablási szándéka azon általa beismert tényekből is, hogy kora hajnalban az út melletti árokba ült Spányik Istvánnal, s midőn Fazekas Gergely oda érkezett, ezzel tovább menni, és beszélgetni kezdett. Ezen tények ugyanis egy részt meghazudtolják azon Spányik által különben is megczáfolt állitást, hogy az Ürgésben lopni akartak, felette természetellenes dolog lévén, hogy valaki egy lopási terv meghiúsulta után, ahelyett hogy haza menne, az út szélére üljön le pihenni, sőt aludni; másrészről annyira beleillenek a rablási tervbe, a kiviteli cselekményekkel annyira kapcsolatban állanak, hogy vádlott által történt véghez vitelüket csakis a rablási terv előleges tudomásából magyarázhatni meg. Ép ily tarthatatlan 2) vádlottnak azon vallomása, mely szerint tagadja, hogy ő Fazekas Gergely leverésében és kifosztásában tettleges részt vett, mert erre nézve is dönthetlen bizonyítékokat képeznek: a) Spányik István vallomása, mely szerint ő először ütötte fejbe Fazekas Gergelyt, a további ütlegelés közben azonban 2-ed r. vádlott is legalább kettőt sújtott a nevezettnek fejére. b) az orvosi látlelet, melyből kitűnik, hogy Fazekas Gergelynek koponya csontja több sulyos ütés által egészen össze volt roncsolva, s hogy mindkét keze fején véres ütési nyomok, mint önvédelem közben szenvedett sértések voltak láthatók, mely jelenségek kétségtelenné tévén azt, hogy Fazekas Gergely első csapás után nem rogyott össze, hanem védeni kezdte magát, s csak az ismételt súlyos csapásoknak lett áldozatává, sőt hátrahagyott özvegye vallomásából az is kitűnik, hogy a szerencsétlen áldozat kezében a dulakodás eredményeként egy fürt haj is találtatott; mindezekből egyszersmind azt is biztosan következtethetni, hogy a 2-ed r. vádlott nem volt tétlen szemlélője bűntársa támadásainak, hanem azzal együtt ő is közreműködött azon egyén életének kioltásában, a ki ha ily előzmények után élve megszabadul, fölismerése által mindkettőjöket veszélybe dönthette volna. 3- od r. vádlott id. Luteranus Balog András beismeri, hogy Spányik Istvánt ő figyelmeztette Fazekas Gergely kirablására, azt mondván neki, hogy a nevezettet üssék agyon, s vegyék el pénzét, neki is jó lesz belőle néhány forint, s továbbá beismeri, hogy Fazekas Gergely agyonüttetése után az ettől elrablott pénzből ő is kapott osztályrészt, mely beismerések által kétségen kivül helyeztetett, hogy 3-szor vádlott világos szavakkal rablásra ösztönözte Spányikot, s hogy midőn felbujtása következtében rablógyilkosság jött létre, az előre kikötött jutalom elfogadása által annak részesévé vált. A felsorolt bizonyítékok által tehát Fazekas Gergely ellen 1856. é. decz. 12-én orozva elkövetett rablógyilkosság tárgyilag és alanyilag felderittetvén, abban vádlottak, és pedig Spányik I. és Borbély István mint közvetlen tettesek, idősb Litteratius Balog András mint bűnszerző, a hely és alkalom kijelölése által bűnsegéd bűnösöknek kimondandók, s özvegy Fazekas Gergelyné született Somodi Juliánna részére a meggyilkoltnak 40 főnyi vérdijjában, és saját beismerésük alapján 9 fit 50 kvnyi kártérítési összeg megtérítésében, egyetemlegesen elmarasztalandók. Tarka levelek. Tisztelt szerkesztő úr ! Régóta szerettem volna már olyan dráma-félét látni, melyben a bonyodalom okozói nem valamely akasztófa virágai, hanem például a társadalmi előítéletek, melyeket aztán egy-egy mártíromságot szenvedő áldozat szerepeltetésével kegyetlenül agyon lehet korbácsolni. Nekem azt mondta volt egy jobboldali honfi, hogy épen ilyen az a „Két jó barát“, melyet Jósika Kálmán úr írt, sőt az a kis dramolet-féle is mit tegnap ennek kapcsában adtak a nemzeti színházban. Elmentem tehát oda — nem úgy mint falusi társaim, kik ha együtt bejövünk Pestre, mindig csak az Orpheumba, meg isten tudná miféle alvilági színházakba mennek. De ám nem találtam a mit kerestem. Nem volt igaza a jobboldali urnak. Először ugyan jól indult a darab. Korbácsolta azon előítéletet, miszerint Európában az úgynevezett nemes embernek nem illik s igy nem lehet becsületes kézimunka utján keresni kenyerét. De aztán ! . . . Nem is tudom hogy volt. Én legalább az első felvonás végső jeleneténél azt hittem: be van végezve a dráma, mert hittem, hogy megtörtént a házasság tudtuladása Cézárnak. Az igaz, hogy megoldatlanul maradt több főkérdés, azaz: nem kapta meg jutalmát az ártatlanul szenvedő, sem büntetését az, aki megérdemelte. Hanem hát, kérem ez így volt a darab végén is. Szegény Szerdahelyi vagy Vervier Cézár, annyit dolgozott, annyit szenvedett, hogy alig bírta, pedig tetszik tudni jól megtermett ember s ime mi a vége? Feleki úr vagyis Motime báró, ki magát Cézár által leszaratja, neki testálja szerelmesét. Már kérem a lássan. Ha én Cézár vagyok nekem az ilyen áldozat nem kell, már csak azért sem, mert tetszik tudni, hogy a házas életben, ha az 100 évre nyúlnék is, minden évet, minden órát elkeserítene azon emlékezet mely a férjnek azt mondaná: ennek az asszonynak te ölted meg kedvesét, a nőnek pedig azt hogy: ezen ember ölte meg azt kiért te élted világában évekig kínlódtál. S aztán még azt a gondolatot is meghagyná mindkettőben, hátha mégis jobb lett volna maradni ,in statu quo ante.“ Jutalmat tehát nem kapott sem Cézár sem ez a szegény Valerie kin mégis látszott hogy nem Cézárhoz való, hanem Maxime bárónak olyan született párja, hogy akár a templomban is megesküdhetik vele. Cézár úrhoz meg inkább illik Clémence. Ez a Clémence az igaz hogy vaktában követte el a levél és pénzsikkasztást Maxime báró irányában. De azért ám még a pesti bíróság is megbüntetné. Ezt tehát annak a magasb társadalmi erkölcsöt papoló intézetnek, Thalia templomának, még inkább meg kellett volna büntetnie s mit kapott Clémence urhölgy cselszövényeiért ? Bocsánatot! mielőtt bűnhődött volna. Ennek megbocsátani, azt a csúnya fúriát pedig ki leányát 200,000 frankon alól eladni nem akarta, de annyiért az ördögnek is oda adta volna. I. La Fivre grófnét, Clémence anyját meg nem korbán akarom mondani meg nem büntetni, sőt végkép mellőzni! Ez már oly rendőrellenes, oly igazságtalan „elnézés“ melyet az írónak, kinek az ily büntetés csak egy pár csepp tentájába kerül, nem lehet megbocsátani. Ezen darabban tehát, biz én nem leltem meg a kellő társadalmi morált. S a másikban ? A miniszter előszobájában hasonlag. Itt nem bűnhődik a bűnös t. i. az a ferde fonák osztrák ezopf, melyet az író ostorozni akar. Mert hiszen a szenvedő jutalmát nem a miniszter úr adja meg, pedig mai világban maga a miniszter az állam, ennek szolgái a legutolsó rendes s rendetlen dijas gyakornok is, hanem az a kislány, kit ez, az ő 50 kr napi dijából felnevelt s illetőleg az a jó isten, aki a koldusnak adott 20 krért 400 irtot küldött neki. Köszönöm szépen az ilyen morált. Erre nem illik reá, hogy: ki, mit, mivel, mikor, mi által tett jót vagy vétkezett, az arról, azzal, akkor azáltal leend megjutalmazva vagy megbüntetve. Pedig nekünk falusiaknak az a morálunk. Ezt keressük Pesten a színházban és várjuk, hogy így leend az országházban is. Erdely János, gazda. Jegyzetek a múltból. Jan. 14. 484. Hunnerich vandálok királya Afrikában 4966 keresztényt kegyetlenül kivégeztet. 1162. II. László magyar király halála. 1575. Ullmann Borbála, a csipkeverés feltalálónéja az érezhegyek közt meghal. 1688. Zrínyi Ilona a hősiesen védett Munkács várát Absolon Dániel árulása következtében Caraffának átadni kénytelen. KÖZGAZDASÁG. Heti szemle. Egész éven át nem volt a szokásos spekulálónak híre sem, mert nincs mit eladni, s a külföldről nem érkeznek megrendelések. A kölcsönpénz pedig méregdrága, egy ki pl. gabonába, lisztbe fektetné kölcsönvett pénzét, annak tőkéjét rövid időn felemésztenék a kamatok, mint felemészték a műmalmok forgalmi tőkéit. Most tehát a malmok sem vásárolnak nagyobb mennyiségeket üzlet végett s igy az egész forgalom e lefolyt héten alig ment annyira, mint máskor naponta. Búza: alig adatott el összesen több mint 80000 m, s nincs kedv sem az eladáshoz sem a vételhez. Rozs: 10—15 krral olcsóbban mint a múlt héten 8—10 ezer v. mázsa adatott el. Árpa: egyenlő árakon, a silányabbakra nézve 5—10 kr. árvesztességgel, 8—9 ezer mázsa. Zab : m. e. 6 ezer mázsa szintén 5—10 kr. árkülönbséggel kelt el. Tengeri: most már kezd szerepelni. Eladatott i. e. 10,000 mázsa, de ennek ára is visszaesett 10—15 krral úgy, hogy a mai napon következő árak állapodtak meg:: Búza, tavaszkor átadva 6.57 72—6.60 kr., rozs jan.—febr. 3.65—3.67 V2, tavalyi 3.82 72 — 3.85 kr.; bánsági tengeri máj.— jun. 409—410; zab jan.—febr. 1.90—1.91 táv. 1.93—1.94 kr. Rep cze kevés jött forgalomba. Kevés termett s az olajgyártás nem igen fizeti ki magát a nagy adó s a petroleum olcsósága miatt. A beérkezett kisebb küldeményeket helybeli gyáraink vették meg 157/8—16 írtjával 1 50 fontonkint. Azonban már uj repezére is történtek szerződések és pedig a Bánságból, a Tisza melléki állomásokon 1372—14 írtjával, Debreczen vidékéről 121 / 3/4—13 írtjával. Mérenkint 83/4 írtjával kel a kéznél levő káposztarepeze ; az olaj, pedig 29 72 — 30 frt. Gyapju: i. e. 1000 mázsa egynyiretü hosszugyapju adatott el; elsőrendű erdélyi 119, bársági 90 frt. Szerződés köttetett Károlyi gróf nyája gyapjúira 165—130—112 és 107 frtjával. A tatai káptalan gyapjúja 120 frt s egy arany, Huszár István nyája 122-121 frt. Hüvelyesekre nézve nincs kellő forgalom. Uj fehérbab 550—560 kr.; törpebab 610 kr.; tavalyi 480—500 kr.; tarkabab 472 — 434 frt Kendermag 3 frt 10—15 kr. 60 fontonkint. Szilvanemüek: élénken kerestetnek. Bosnyákországiak 1172— 1271, Szerbországi 11—12 frt. Lekvár Szlavonországi 13-137, frt. Méz: néhány száz mázsa adatott el. Bánságiak 23—237,, Somogymegyei és Szlavonországiak 217—22 frt, tisztítva. Sertestül 1872—12 frt. Más terményekben csekély üzlet volt s az árak nem változtak. Gabonában ma nem fordult elő jelentékeny eladás. i c ti s t 0 Nyilt tér. *) ArleengelléB. "Sgg A Wheeler és Wilsonféle varrógépek Newyorkban tisztelettel jelenti, hogy készítményeinek árát leszállította és hogy Pesten OHM u. 0. föképviselőjénél, József tér 15. szám, legjobb hírben álló családi varrógépei 70 írttól kezdve valódi minőségben beszerezhetők. Figyelmeztetjük a t. ez. közönséget, hogy minden más ajánlat valódi készítményünknek csak csaláson alapszik és intéssel vagyunk lelkismeretlen gépkereskedők ellenében, akik nem ártalanak védbélyegünket meghamisítani. Képes árjegyzékek kívánatra kiszolgáltatnak és elküldnek. 5 9 3 R 9 6 9» h ■s^peSupday *. E rovatban közlöttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Táviratok: 2009. január 13.Reichsrathülés. Néhány kormányelőterjesztés után Herbst és társai egy alkotmánybizottság választását indítványozzák, azután kezdetét veszi a felirati vita. Az általános tárgyalásnál a felirati javaslat ellen szónokokul fel vannak írva: Czerkawszki, Tomasek és Greutter. Czerkawski kiemeli, hogy a lengyelek a trónbeszédnek Galicziára vonatkozó pontját megelégedéssel fogadták; a lengyelek nem viseltetnek bizalmatlansággal a kormány iránt, de teljes bizalom korai lenne, míg a lengyelek a kormány szándékát egészen nem ismerik ; ezen kívül a feliratnak Galicziát érdeklő tétele visszalépés a trónbeszéd analóg tételéhez képest, hasonlag nem ért egyet szóló a feliratnak az előbbi kormányról a galitiai kérdésnek a választási reformmák összekotyvasztásával és az iskolai törvények foganatosításáról szóló tétellel, s végül módosítványt jelent be. Kochanowsky (Bukovina) valamennyi bukovinai városnak alkotmányhűségét constatálja. Bukovina históriai jogai abban érik tetőpontjukat, hogy osztrákokul érzik magukat, és hiven ragaszkodnak a császárhoz és a birodalomhoz ; a falusi lakosság is fogékony az újkor vívmányai iránt, csak a nagybirtokosok kis részeiz federalistikus ködképeket. Szóló tökéletesen egyetért a felirati javaslattal. Tomasek (Bukovina) a felirat alaphangjával egyetért, név szerint amennyiben a föderalistikus törekvések elhárítását foglalja magában, de Galicziának nem akarja, hogy különleges állás igértessék, sőt valamennyi országgal való egyenlő bánásmódot helyesel. Greutter a javaslat ellen,Weeber és Zeillner mellette szólnak, Herbst a felirat ellen emelt ellenvetések cáfolatába bocsátkozik, mely tetszéssel fogadtatott. Bern, jan. 13. A német kormány kívánatának megfelelőleg a szövetségtanács elrendelte, hogy az 1869-ki svájczi-német kereskedelmi, vám és irodalmi szerződés Elszász Lotharingiára nézve is alkalmaztassék. Berlin, jan. 13. A „Kreuzzeitung“ megcáfolja azon hírt, hogy a kultusminiszter már visszalépett volna. London, jan. 13. A walesi herczeg már kimehet a szobából. Felelős szerkesztő : Kelly Ignács.