Magyar Ujság, 1872. február (6. évfolyam, 25-48. szám)

1872-02-01 / 25. szám

és biztos fedezése mellett megszüntetni“ (országgyűlési napló VIII. 92-ik lapon.) Ezen határozat folytán az akkori pénz­ügyminiszter a dohányjövedékre vonatkozó adatokat összeállittatván, 1869. évi mártius havában egy szakértőkből álló bizottságot hivott össze, mely feladatában eljárván, azon munkálatot nyújtotta át, melyet az ak­kori pénzügyminiszter más adónemekre vo­natkozó szakbizottsági munkálatokkal együtt az 1870-ik évi május 21-én tartott 178-dik országos ülésben terjesztett a képviselőház elé (országgyűlési napló 8. rész 212—215 lapon.) A munkálat tanúskodik arról, hogy a szakbizottság nemcsak azon adatokon in­dult, melyeket neki mindjárt megalakulá­sakor, s felhívására később is, a kir. do­­hánykezelőség szolgáltatott, hanem azonkí­vül számos egyletek, testületek és egyesek véleményét is kikérte, s mind az azok által szolgáltatott adatokat, mind pedig a do­hány megadóztatása iránt külföldön részint ezelőtt fennállott, részint jelenleg érvényben álló törvényeket, rendszabályokat és módo­zatokat, s azoknak eredményeit is tanulmá­nyozta. E tanulmányozások alapján a bizottság a dohányjövedéknek kellő javítások melletti fenntartását hozza javaslatba, tekintettel: a) az 1867. évi XII. és XVI. t. sz. rende­leteire, valamint arra, hogy a dohányjöve­dék jövedelme már akkor a Felsége többi országaiban huszonhárom, hazánkban pedig tiz millió forintot meghaladott, b) a szerzett azon meggyőződésre, 1) hogy azon adónemek, melyek a do­hány­fogyasztás megadóztatása tekintetében más országokban alkalmazásban voltak, vagy jelenleg vannak, vagy pedig több ol­dalról javaslatba hozattak, nem képesek a dohányjövedéknek azon jövedelmét, melyet az már jelenleg ad és pedig sem egyenként sem összesen alkalmazva kipótolni, 2) hogy az ily dohányadónak jövedelme­zőkké tétele végett sokkal szigorúbb és zak­­latóbb ellenőrködési rendszabályokat kel­lene alkalmazni, mint jelenleg az államjö­vedék fenállása mellett. 3) hogy dohánytermelési, gyártási és kereskedési adók életbeléptetése esetén, ezek által a magyar dohánytermelés érde­ke kevésbbé lenne biztosítva, mint meg­­felelőleg javított dohányjövedéki rendszer mellett. És valóban, miután az állam dohányjö­­vedékből már eddig is húzott, és még jelen­tékenyen fokozható jövedelmet, a pénzügy érezhető kára nélkül nem nélkülözheti, a szakbizottságnak azon észlelése pedig, mi­szerint a más országokban fennálló dohány­­adók ezen jövedelmet távolról sem képesek pótolni, és azoknak nagyobb mérvben al­kalmazása egyrészről az ország dohányter­melésére, valamint a dohányiparra is káro­san hatna, másrészt pedig sokkal zaklatóbb és költségesebb ellenőrzést tenne szüksé­gessé, mint a dohányjövedéknek jelen alak­jában való kezelése, miután végre külön­nemű dohányadók behozatala sok költséges berendezést tenne szükségessé, melyek an­nál kevésbé lennének indokolhatók, mint­hogy ezektől kielégítő eredmény sehogy sem várható: az egyedáruság eltörlés és az ebből származó kincstári bevételek más után és módon leendő pótlása érdemében eddig felmerült javaslatok, életrevalóknak és keresztül vihetőknek nem bizonyultak. Mindezeknél fogva a bemutatott törvény­­javaslatban a dohányjövedéknek az eddigi elvek alapján fentartása vézetett ugyan czélba, oly módosításokkal azonban, a­melyek 1. a dohány művei és tökéletes­ítését, va­lamint a dohánytermelésnek szélesebb és több körökben meghonosítását, a kivitelre termelőknek saját terményüknek szaba­dabb kezelését, végre a kivitel könnyítését c­élozzák, és leginkább arra számítvák, hogy azon esetre, ha egyszer a dohányjöve­dék jövedelme nélkülözhető vagy más meg­felelő kútforrás által pótolható teend, s a törvényhozás ennek folytán a dohányjöve­dék eltörlését elhatározandja, ezen rendsza­bály a magyar dohánytermelést, s a ma­gyar dohánykivitelt már oly helyzetben ta­lálja, hogy általa a magyar dohányterme­lés meg ne zavartassék, hogy a jövedék föl­­hagyása ne a külföldi piac­okon teendő hó­dítás reményében, hanem annak tudatában történhessék, hogy ama hódítás már bekö­vetkezett. 2., hogy a keletkező dohányjövedéki tör­vény hatálya alatt, is mind a dohányenge­délyek adásánál, mind pedig a dohány osz­tályozásánál és a dohánytermelés és keze­lés felügyeleténél független, önálló és szak­avatott egyének vegyenek részt az ellenőr­ködésben, hogy a kincstári tisztviselők által egyes termelők ellenében netán gyakorol­ható önkényes eljárás lehetlenné tétessék. 3., hogy jövedéki kihágás gyanúja ese­tében, mindenkinek alkalom nyújtassék, magát kellően igazolni, s hogy a bünteté­sek méltányosságán túl vagy oly mérvben kiszabva ne legyenek, hogy azok alkalma­zása a tettesnek végromlását idézze elő. Az 1. alá tartoznak a törvényjavaslat 4., 9., 10., 14., 16., 18., 19., 24., 28., 29., 30., 31., 32, 33., 34., 35., 37., 49., 56., 57. 60., 63. 65., 103., 106. A­ 2-ik alá a 8., 25., 26., 37., 38., 40., 4., 42., 43., 45., 46., 60., 63., 64., végre A 3-ik alá a 13., 51., 115., 121., 122., 123., 124., 129. §§-nak rendeletét. Az eddigi szabályok szerint dohányter­melés a kincstár számára és kivitelre csak azon községi és puszta területeken engedé­lyeztethetik, melyeken a pénzügyi hatóság engedélye mellett eddig is űzetett, és hol az összes dohánytermelők Magyar-, Horvát- és Tótországban 20, Erdélyben pedig legalább 10 telekzeti holdat szánnak e czélra, akkép, hogy mezei termesztésnél Magyar-, Horvát- és Tótországban legalább 800 □, Erdély­ben 400 □ ölnyi; kerti termesztésnél, Ma­gyar , Horvát- és Tótországban legalább 300, Erdélyben 200 □ ölnyi összefüggő tért szánnak. A törvényjavaslat 4. §-a szerint dohány­­termelés úgy a kincstár számára, mint kiv­­ésve mindenütt engedélyezhető lesz, hol egyes vagy több, de szorosan összefüggő, tehát egy termelési körzetet képező határ­ban, a szoros értelemben vett Magyaror­szágban legalább 800, Horvát- és Szlavón­­országban valamint Erdélyben pedig 200 telekzeti holdnyi, dohánytermelésre alkal­mas területet szánnak e czélra, ha egyes határokban a szoros értelemben vett Magyarországban a) mezei termesztésnél legalább 20 te­­lekzeti holdat, b) kerti termesztésnél legalább 10 telek­zeti holdat. Horvát, Slavonországban és Erdélyben különbség nélkül akár mezei, akár kerti termelésnél legalább 10 telekzeti holdat; egyes földrészekben a szoros értelemben vett Magyarországban mezei termelésnél legalább 800­0 ölet, kerti termelésnél leg­alább 200 Q ölet,­­ Horvát-, Slavonor­szágban és Erdélyben pedig 400, illetőleg 200 négyszög­ölet, részen a fölajánlott te­rület. A szakbizottság részéről is javasolt azon engedmény által, hogy a mostaniakon kívül más vidékeken is termeltethessék dohány, elérhetni óhajtom azt hogy a dohányterme­lés főleg ott létesíttessék, hol az égalj és talaj erre kiválóan alkalmas, hogy mind az országban fogyasztásra és gyártásra alkal­mas és jeles termény nyeressék, mind pe­dig a magyar dohány külföldön való ver­senyzése előmozdíttassék. A saját használatra termelés ország­szerte meg­engedve lévén, ez által legjobb alkalom nyilik azon vidékek kiszemelésére, hol a dohány mind mennyiségileg mind pe­dig minőségileg sikerrel termelhető. A községenkinti legkissebb területnek 10 holdra, valamint kerti termelésnél az egyé­nenkénti dohány­ültetési térségnek 200 □ ölnyire leszállítása azért történt, hogy azon vidékek lakói is vehessenek részt a dohány­­termelésben, melyeken az, eddig házi ker­tekben gyakoroltatott, melyek azonban az eddig 300­0 ölben megállapított legkisebb termelési tért meg nem ütik. A tömör kerületeket fel kellett tartani, nehogy a csempészet az egész országban elterjedjen, mi leginkább ott szokott előfor­dulni, hol a dohánytermelés csekély kiter­jedésű részleteken, szórványosan gyako­­roltatik. A kincstár számára és kivitelre való ter­melésre jelentkezőktől a 9-ik §-ban követelt kimutatások czélja az, hogy mint a dohány­­termelésre szánt földnek e végre alkalma­tossága, mind pedig a termelő termelési el­járása megismertessék. Ezen §-al szoros összeköttetésben áll, a 24-ik §. is, hol a kincstár számára való termelési engedély elnyerésére szintén az okszerű dohánymivelés alapfeltételei tűzet­nek ki, kellő tekintetbe vétel végett. Ez­által tekintetbe van véve a szakbi­zottság azon kívánalma, hogy a kincstár számára való termelésre szóló engedélyek a talajnak és a termelő személyiségnek te­kintetbe vétele mellett, adassanak, és pedig csak oly földekre, a melyek fekvésük és minőségüknél fogva alkalmasak a kivánt levélfajokat jó minőségben előállítani, és csak olyan termelőknek, kik a czélszerű termelési mód kívánalmainak kielégítően megfelelnek.­­ Ezzel alapja lesz megvetve annak, hogy a dohányjövedék majdani meg­szüntetésekor élet és versenyképes dohány­­termelés létezzék az országban. A jelenleg érvényben álló szabályok sze­rint, a dohánytermelési bejelentések január hó végéig bemutatandók, a termelési enge­délyek pedig ápril végéig kiadandók. A dohány szakbizottság javasolja, miké­pen jövőre a dohánytermelési bejelentések október 15-éig legyenek benyújtandók, az engedélyek pedig november 15-éig kiosz­­tandók, kiváló tekintettel az eddigi terme­lőkre azonban, hogy ha különös okok fo­rognak fenn, a pénzügyminiszter a később jelentkezőknek is oszthasson engedélyt, p. o. árvíz és késő fagyok folytán. A szakbizottság azon kívánalmának, hogy dohánytermelési engedélyért, október 15-ig benyújtott folyamodványok, november 15-ig elintéztessenek, a t. j. 10. §-ban teljesen megfelelve lett, miután el kell ismerni, hogy a dohánymivelés emelésére szükséges, hogy a termelők földjeiket még a termelési évet megelőző őszszel kellően előkészítsék. Mind­a mellett a dohány­termelési engedélyek­nek október 15-ig való beadását átalános szabályként elrendelni azért nem lehet, mint hogy az ország több vidékein a dohány többnyire bérelt földeken termeltetik, s szo­kás szerint a bérbeadások csak későbbi ha­táridőtől veszik kezdetüket. Nehogy tehát ily átalános kötelező in­tézkedés folytán egész községek és vidékek a dohánytermelésből kizárassanak, szüksé­ges volt a 10. §-ba azon fenntartást is felvenni, mely szerint a pénzügyminisz­ter fel van hatalmazva, hogy azon hely­ségek számára, hol különös vagy egyéb körülmények miatt, a termelők a fenti ha­táridőben a dohánytermelésre szánt földeket tüzetesen kijelölni nem képesek, a bejelen­tési határidőt február 10-ig meghosszabbít­hassa. Azon új intézkedés, mely szerint a termelési évet megelőző október 15-ig be­adott termelési bejelentések után, a terme­lőknek az engedélyek november 15-dikéig kiadandók, szükségessé tette a törvény­­javaslat 25. §-ba felvenni azon intézkedést­­hogy ezen engedélyek, — azon termelők,­től, kik időközben ezen törvényt áthágták — márczius hó végéig visszavehetők le­gyenek. Dohányplántákat nevelni jelenleg csak azoknak szabad, kik dohánytermelésre en­gedéllyel búrnak, s azok a plántákat csak oly egyéneknek adhatják el, kik dohány­termelési engedélylyel búrán, azok meg­szerzésére jogosítva vannak; tapasztalta­tok azonban, hogy sok vidéken, hol a talaj és égalj dohánytermelésre kiválóan alkal­matos, a dohánymag csírázása, és a zsenge növények kiképzése, megfelelő minőségű víz hiánya miatt nehézségekkel jár, míg ily helyekhez közel fekvő patakok és folyók mellett erőteljes dohánynövények termel­tethetnek, hogy továbbá némely években épen a plánták növesztése idejekor meg nem felelő időjárás áll be, vagy pedig fagyok által a dohányplánták megsemmisíttetnek. Ennélfogva a dohánymivelés érdekében elő­nyösnek mutatkozik, dohányplánták neve­lésére olyanoknak is adni engedélyt, kik maguk dohányt nem termelnek. Ezen rendszabály azonban szükségessé tette mind­azon elő­vigyázatok­at, melyek a 14-ik §-ban felsorolvák nehogy ezen enge­délylyel a dohány jövedék kárára vissza­élések történjenek. A végre pedig, hogy a kincstár az ily plánta növesztésére való felügyeletért kár­­talanítassék, szükséges volt arra a 16. §. végpontjában, ugyanazon engedély illetéket kiszabni,amelyet az 1868. 1. ez. 2. §. a sze­rint a kincstár számára és kivitelre termelők fizetni kötelesek. A felügyeleti illetéknek visszatérítése esetleg törlése (16. §.) elemi csapások ese­tében, csak oly arányban volt eddig meg­engedhető, melyben a földadó elengedésnek van helye, a t. j. 18. §. b. pontja alatt ezen MAGYAR ÚJSÁG 1872. FEBRUÁR 1. határozmány oda módosittatik, hogy az en­gedélyilleték leiratásának vagy visszafize­tésének helyadható, ha a dohánynövények elemi csapások által megsemmisíttetnek, s ha az ily baleset, azt illetékes hatóságnak, a községi elöljáróság útján legfölebb 8 nap alatt be­jelentetik. Az egyesülés és társulati vállalkozás nem­csak az ipar és kereskedelem, hanem a me­zei gazdaság terén is kezd terjedni, és fé­nyesebb annál eredményeket kivívni, mint­hogy társulatok működéseikre szakava­tott erőket nyerni igyekeznek és rend­szerint nagyobb tőkével is bírnak mint egyesek.­­ Hogy tehát ezen üdvös mű­ködés a dohánymivelésre is kihasson, gon­doskodva lett a t.j. 19. §-ban az iránt hogy a társulatok is nyerhessenek engedélyt do­hánytermelésre, valamint annak kiképezé­­sére is. A dohány oly növény, mely legtöbb haj­lammal bír az elfajzásra, és ez leginkább az által történik, ha különféle dohányfajok egy és ugyanazon földön összevegyítve ter­meltetnek, és a virágok pora összekevere­dik. Leginkább az úgynevezett kapadohány azon faj, mely a magyar dohányt minősé­gében ekkép megrontja. A dohánymivelés érdekében tehát fel kel­lett venni a t. j. 28 §-ban foglalt, s részint jelenleg is fenálló határozatot, mely a ka­­padohányok más dohánynyal vegyes ülteté­sét a kincstár számára való termesztésnél tiltja, s ezt annál inkább, mivel a szakbizott­ság is felette ajánlatosnak tartja, hogy a termelők a vidék talajához alkalmas,­­ egyfajta dohánymaggal ültessék be föld­jeiket. A dohánytermelés, főleg ha az okszerűen gyakoroltatik, jelentékeny befektetéseket és berendezéseket kívánván, szükséges, hogy a termelők a szükséges és a vállalatoktól várható eredményhez mért pénzelőlegekkel segélyeztessenek, és azért a t. j. 29. és 30. §-ban jövőre is fentartottak azon kétrendű évenkénti előlegek, melyekben a kincstár számára való termelők eddig is részesítve lettek. A 31. §-ban több évre terjedő dohányter­melési szerződések termelési előretegekkel vétetnek kilátásba,azon czélból, hogy ha ki­váló dohánytermelő községeket a kiviteli kereskedők irányában csak ez után lehetne a kincstár számára biztosítani, a kincstár e részben akadályozva ne legyen. Ily szerződések megkötése már a dohány­jövedék életbeléptetése óta lett, különös figyelmet érdemlő esetekben, gyakorolva. A szakbizottság mindazon dohányterme­lőknek megfelelő segélyezését javasolja, kik az okszerű dohánytermelésben tökéletesen jártasok és területeket mint magán minta­ültetvényeket, látogatás és tanulmányozás czéljából mindenki előtt nyitva tartják, az ilyeneket esetleg nagyobbszerű felszerelé­sek eszközlésére kamatnélküli és több év lefolyása alatt visszafizetendő előlegekben részesíteni szükségesnek látja. A szakbizottság ezen javaslata a t. j. 32. §-ban találja kifejezését. Ily vállalatok vonzó például szolgálnak a többi dohánytermelőkre, kik a dohány­nyal való okszerű bánás­módot ilynemű minta­kertek után legalább részben elsajá­títván, azáltal hogy tökéletesebb, és ennél­fogva jobb gyártmányok kiállítására alkal­mas dohányleveket termelnek, bőven kipó­tolják a kincstárnak azon áldozatot, melyet az ama kamatnélküli előlegek nyújtása ál­tal hoz. De ezen példa a kivitelre terme­lőkre is kihat, kik annak folytán jobb ma­gyar dohányt termelnek és visznek ki kül­földre s annak keretét és hírnevét ott meg­állapítják. (Folytatás köv.) KÜLFÖLD. Spanyol ügyek. Hogy mily össze-vissza mentek jelenleg Spanyolországban a dolgok, ennek föltünte­­tésére közöljük a következő jan. 23. kelt madridi levelet. A kamara tegnapi hivata­los megnyitására a miniszteri és ellenzéki képviselők részben egyértelmű , részben homlokegyenest ellenkező szándékokkal mentek. Mind a miniszteriálisok, m­ind az ellenzék a kamara föloszlatását akarták, minthogy azon jogos meggyőződésre jutot­tak, hogy kompakt többség e kamarában nem teremthető. Ellenzék és kormánypárt egyaránt bizo­nyos volt abban, hogy a kabinet az első parlamenti kérdésben megbukik, a kormány­párt azonban azt akarta, hogy e kérdés ne az elnökválasztás legyen, az ellenzék meg­jelöltjét annál inkább keresztül akarta vin­ni, mert a király által eddigelé minden mi­­niszterkrízisnél követett szokás szerint egy radikális kamaraelnök a föloszlató rende­let átadását lehetetlenné tette, s ez által, mint azt minden politikai párt hiszi, a dol­gok lefolyása nagyban és egészben más leendett. Egy conferentiában, melyben az első al­­elnök, az unionista Martin Herrera volt mi­niszter s a három jegyző (mind­három el­lenzéki) vett részt, elhatároztatott hogy előbb a követek névsora olvastatik föl s az elnökválasztás , bárminek is legyenek a viszonyok, a második ülés napirendjére fog tűzetni , azonban máskép történtek a dolgok. Túltömött karzatok s teljesen elfoglalt diplomatia páholy előtt, s a képviselők igen nagy részvéte mellett nyitotta meg három órakor Herrera a gyűlést. Mindjárt az ülés elején nagy vita fejlődött ki az in­kompatibilisek ügyében. Ezután Sagasta miniszterelnök kelt föl, hogy előadja azo­kat, melyek folytán a kamara szünetelése alatt kabinetje létrejött, s hogy előadja e kabinet irányát, nézeteit. E beszéd tovább tartott két óránál. A kormány szabadelvű irányzatáról itt-ott elejtett biztosítások nagy derültséget keltettek az ellenzékben ; a Cu­­bát illető nagyhangú nyilatkozatokat a mi­niszteriális clique megtapsolta, míg a czél­­zások bizonyos, a törvényen kívül álló pár­tokra a nem tetszés jeleit keltették föl az egész teremben. A beszéd következőleg vég­ződött . A minisztérium jól tudja, hogy itt ép úgy nincs neki többsége, mint nem lenne bár­mely kormánynak; a kormány ennélfogva e törvényhozási időt épen nem tekinti poli­tikainak, hanem inkább fegyverszünetnek a pártok között, hogy az alatt a gazdasági kérdések rendeztessenek, s ha ez nem lenne lehető, legalább meglegyen arra nézve az önmegnyugtatás, hogy erre nézve is létetett­­kísérlet, s hogy akkor teljes bizal­ommal le­hessen az országra hivatkozni. A két volt pénzügyminiszter Morez és Ruiz Gomez rövid közbeszólása után Gabriel Rodriguez, demokrata, figyelmeztette a há­zat, hogy a szabályszerű ülés idő eltelt, mi­re Herrera azzal válaszolt, hogy a ház asz­talán egy javaslat fekszik. E javaslat a kormánypártiak egy sakkhúzása volt, a bi­zalmi szavazat egy neme, mely arra volt szánva, hogy tárgyalás alá kerülvén, az elnökválasztásra ne kerüljön a sor. Herrera a cortest meg akarja kérdezni, meghosz­­szabbíttassék-e az ülés, s tárgyaltassék-e az indítvány. G. Rodriguez, sőt a jegyzők is a szabályok értelmében az ülés végét akarják. Sagasta szót kér, de igen nagy zaj miatt nem juthat szóhoz, végre sikerül neki kije­lenthetni, „hogy az ülés meghosszabbításá­ból kabinetkérdést csinál.“ Herrera a ka­mara nemtetszésének dörgő jelei közt Sa­gasta pártjára áll, még a jegyzők is kikel­nek Herrera ellen. Herrera követeli, hogy e kérdésben a kamara határozzon, s helyét a radikális másodelnöknek, Beccarának adja át. Sagasta újra szót kér, Beccara a szava­zás végére utalja. Beccara az első kérdést akarja föltenni. Sagasta fölkiált, hogy ha Herrera eljá­rása szavazás tárgyává tétetik, ebből is ka­binetkérdést csinál. A kérdés azonban en­nek daczára is föltétetik, és pedig így­ helyesli e a kamara az első alelnöknek, Don Martin Christobal Herrerának eljárá­sát, mely szerint az ülés meghosszabbítását kimondta. A név szerinti szavazásnál 121 igen 172 nem szavazat adatik, s igy a La­gasta-minisztérium 51 szóval kisebbségben maradt, s ennek folytán még ez nap beadta lemondását, melyet azonban a király nem fogadott el. Egy másik, jan. 25-ről kelt levél így adja elő a cortes feloszlatását közvetlen meg­előző ülést: A január 25-diki ülés a vihar előjeleivel kezdődött meg. Az elnök órahosszat kény­telen volt csengetni és kiáltozni, hogy a képviselőket hallgatásra bírja. Az ellenzék valamennyi tagja feliratta magát a szólás­ra, egy sem akart lemondani a szóról. A pokoli zaj akkor érte el tetőpontját midőn Sagasta kezdett szólani. Ruiz Zorilla, a sza­badelvűek vezére, mint egykor Prim, túl­­kiáltotta Sagastát, s leülésre kényszerí­­tette. Sagasta dühtől sápadtan vetette sze­mére Zorillának, hogy így kiáltott: „Fel a barikádokra!“ Ezen szavakat azonban, melyeket hangos tetszésnyilatkozattal fo­gadott az ellenzék, nem Zorilla, hanem Castelar szomszéda, Abarzuza képviselő mondotta ki. A zaj nőttön nőtt, még csak a két demokrata vezér, Rivero és Mar­tos hangja volt kivehető ; ez utóbbi így ki­áltott Lagastára: „A congressus meghalt, éljen a nemzet!“ Figueras, a republikánu­sok vezére pedig igy szólt: „Ti vérrel akar­játok megerősíteni a trónt; mi a forradal­mat a rend által fogjuk támogatni. A kirá­lyi dekrétum keztyü, melyet ti az országnak dobtok, mi felvesszük azt, de fentartjuk magunknak a jogot, miszerint a harcz nap­ját magunk válasszuk meg!“ Végre est fél 7 órakor Lagasta megérke­zik, s reszkető hangon felolvassa a cortes­­gyülést feloszlató királyi dekrétumot, mire az utolsó ülés szörnyű zaj közt véget ért. A forradalmi symptomák csak­nem minden nagyobb városban félreismerhetlenek a cor­­tesgyű­lés feloszlatása óta, úgy hogy felet­tébb kétes, vájjon az ápril 2-kára kitűzött uj választás megtartható lesz-e ? Április 2-dikán Spanyolországnak nemzeti ünnepe lesz, s Serrano indítványa folytán tűzetett ki ezen nemzeti ünnep az általános válasz­tások napjául. Kivonat a hivatalos lapból. Galliner Károly a közlekedési minisztérium számvevőségéhez másodrendű számtisztté, Fuchy János ugyanoda harmadrendű számtisztté, Er­­dély Lajos pécsváradkerületi alapítványi alügyész­­szé Szimonisz Frigyes és Rózsay Rezső m. szi­geti bányaigazgatósági erdészekké, Rausel János távirda-gyakornokká és Slofman Bódog másod­oszt. dohánygyári kezelőnek neveztetett ki. KRÓNIKA, Pest, január 31. — A K­i­s­fa­l­u­d­y-tá­r­s­a­s­á­g mai ha­vi ülésében a pályázatok eredménye dön­tetett el. A „komédia elméletére“ kitűzött díj a két versenytárs közül a „Borúra derű“ jeligéjű munkának ítéltetett oda, ellenben a ballada díjra a huszonhárom pályamunka közül egy sem érdemesíttetett. A győztes mű jeligés levele a februári közgyűlésen fog felbontatni.­­ A nyilvános ülést zárt ülés követte, melyben a társaság belső tag­jává kilencz szavazattal nyolcz ellenében Baksai Sándor, kültaggá pedig egy­hangúlag Tayous Ede választatott — S.-A--Uj h e l­y r­ő­l közelebb egy leányszöktetési esetről volt lapunk tudósít­va. — A hir beküldőjétől azonban most levelet vettünk, melyben írja, hogy értesí­tése tévedésen alapult, s ő csak relata re­­zulit. Miután név különben sem volt említve, hiszszü­k, hogy a közlemény ekkép könnyen helyreigazítható, de felhasználjuk az alkal­mat arra, hogy vidéki levelezőinket kérjük, miszerint csak oly dolgokról tudósítsanak, melyeknek valóságáról meg vannak győződ­­ve, — mert különben lapunknak többet ár­tanak, mint használnak tudósításaikkal. —A világkiál­lítási orsz. bizott­ság végrehajtó bizottmánya tegnap ülést tartván. Korizmics elnök bemutatta a mi­niszter értesítését, mely szerint a szervezeti javaslatot helybenhagyta, továbbá hogy a bizottságba új tagokat nevezett ki. A bécsi albizottságtól két levél érkezett a végrehaj­tó bizottsághoz. Az egyikben tudatja, hogy megalakult, a másikban pedig, hogy a pá­­lyadíjra, „mi módon lehetne a díjak kiosz­tását legczélszerűbben úgy eszközölni, hogy annál oly zavarok, minek az eddigi kiállítá­soknál voltak, ne történjenek,“ két pálya­munka érdemesittetett a jutalomra, s azon munka két-két példányát át is küldi. Ezek kiadattak a titkárnak és Térey Pál bizott­sági tagnak tanulmányozás végett, hogy arról jelentést adjanak be. Végre a szakosz­tályok beterjesztett jegyzőkönyveiből adta elő a titkár azon részleteket, melyek a bi­zottság s a szakosztályok ügykezelésére vo­natkoznak. A jelentés elfogadása után az ülés véget ért. — „Fővárosi kör“ czímmel új tár­sas kör alakult. — A „pesti népkörben“ febr. 4-kén vasárnap este 7 órakor György Aladár fog előadást tartani „London nyomorult­jai “-ról. — A történelmi társulat február 1-je napján, csütörtökön, d. u. 5 órakor, a magyar tudom. akadémia palotájában vá­lasztmányi ülést tart. Ez alkalommal, a fo­lyó ügyek tárgyalása mellett következő ér­tekezések fognak felolvastatni: 1. Az 1606- iki kassai országgyűlésről, Szilágyi Ist­vántól. 2. Beregvármegye keletkezésének története, Lehóczky Tivadartól. — Uj postahivatal. Febr. 1-jén a komárommegyei Füzitő helyiségben posta­­hivatal fog életbe lépni, levél és kocsi pos­tai szolgálattal és össze­köttetésben lesz a Neszmély és Ujszőny közt közlekedő karios posta utján. E postahivatal kézbesítési kö­rét következő helységek és puszták képe­zik: u. m. Füzitő, puszta és czukorgyár. — Honvéd hírek. A honvéd minisz­térium elhatározta, hogy minden honvédke­­rületben egy főállatorvos alkalmaztassák. Ezek 600 fit. fizetést és a megfelelő lakpénzt fognak hozni és a 12. diszosztályba lesznek sorozva. A folyamodványokhoz a­ pályázók okmányok csatolandók. — Makó városa a csongrád csanádi honvédzászlóalj rokkant legénységének fölsegélyezésére 1000 frtnyi alapítványt tett.­­ A víz és jég­állásról mindekko­ráig hallgatnak a hivatalos közegek, noha a veszély közelsége akalatolná, hogy a kö­zönséget naponkint értesítesék róla. A fel­sőbb vidékről vett magánhírek szerint a jég több helyen így Pozsonynál és Komáromnál megindult és pár ölnyire lejebb vonult. A lánczhíd alól is tegnap egy óriási jégdarab letakarodott a Csepel szigetig , de nem minden kár nélkül, a­mennyiben a folyó­szabályozási munkálatokhoz alkalmazott csölöpöket magával sodorta.­­ A magyarországi tisztvise­lők egylete tegnap tartotta meg a bu­dai városház termében Il-ik rendes évi közgyűlését gr. Lónyay egyleti elnök veze­tése alatt. A múlt évi közgyűlés határoza­tához képest mindenek előtt tárgyalás alá vétetett a gyülésezési rendszabály, melynek vita nélküli elfogadása után felolvastatott az üzleti évi jelentés és ennek kapcsában a mérleg következő eredményt mutató ada­tokkal: a tagok száma 1330 részvénynyel 1262, 1­26 választmányi ülésben 226 köl­­csönkérvény tárgyaltatott és 61472 ft 34 krnyi kölcsön szavaztatott meg és helyez­tetett el a tagok között. Ez életbiztosítás közvetítése 369, a kölcsön osztály pedig 4070 ftot jövedelmezett, mely összegek szabályszerűen a tartalékalaphoz csatoltat­­ván, azt az idén már 6334 frt 28 krra emel­ték. Mérleg szerint az összes bevétel 112 ezer 382 forint 72 kr, kiadás 112.382 frt 72 kr, összes forgalom 224.765 frt 44 kr; halálozás folytán az egylet a lefolyt évben 9 tagot vesztett. Végül a jelentés azon mó­­dosítványokat és javaslatokat jelzi, melye­ket a választmány az ügylet érdekében mai napon a közgyűlés elé fog terjesztetni. Ezután a számvizsgálók jelentik, hogy a mérleget, hitelkönyveket és azok mellék­letei megvizsgálván, a legnagyobb rend­ben találtattak, minek folytán a választ­mány részére az absolutorium megadatott.­­ Az alapszabályok tervezett módosítá­sok tárgy­alása 14 napra halasztatott el, hogy a tagok a módositványokat kellőleg áttanulmányozhassák. — A bud­apes­ti Gabe­lsberger­­g­y­o­rs iró-egy­­­e­t jan. 28-kán tartá tiszt­újító közgyűlését. Megválasztottak: Elnök­nek és lapszerkesztőnek Markovics Iván, elnökhelyettesnek dr. Feyer László; jegy­zőnek Linder György, Jezerniczky János, Adler Ignácz; pénztárnoknak Kálnay Nán­dor, és könyvtárnoknak Schütz Miksa. — A szabadkai baloldal jan. hó 29-én fényes bankettet rendezett, a mely­ben mintegy 1400 polgár vett részt. — A lakoma ép oly ünnepélyes volt,mint a­mily lelkesült volt a résztvevők hangulata; ma­gyar szokás szerint több áldomás pohár érittetett, az első nagy száműzöttünkre Kos­suthra, s azután az ellenzéki vezérekre pártárnyalat különbsége nélkül, Mu­­kits és Varga képviselők pedig a követke­ző távsürgönynyel üdvözöltettek: „Imposans banquetünk alkalmából kitörő lelkesedéssel üdvözöljük s tántorithatlan bizalmunkat nyilvánítjuk képviselőink iránt.“ — A bukaresti „Hunnia“ nevű magyar egylet jan. 13-án tarta meg alapí­tásának évfordulóját. Az egylet igen virág­zó állapotban van, szép könyvtárral és 70 drb aranyra menő vagyonnal rendelkezik. Elnöke Nagy István, az évfordulati ünne­pélyen emelkedett hangú beszédet tartott, az ottani magyaroknak temetkezési egyle­tük is van, melynek tőkéje már 834 darab Aranyra emelkedett, melyet a tagok köl­­csönkép is használnak. E társulat most sa­ját házat akar építeni. — Farsang. A „nemzeti dalkör“ által február hó 12-én rendezendő nagy dalárdás tánczvigalomra szóló jegyek Menner Károly­nál (Deák Ferencz-tér) csak a meghívók előmutatása mellett válthatók. — A nőkép­­ző-egylet bálja febr. 10-én lesz az Európa termében, s bálanyául gr. Teleky Sándorné úrhölgyet nyerte meg. A bálbizottmány febr. 6-tól a nemzeti szálloda első emeletén ta­lálható. A buda­pesti nevelési nőegylet febr. 8-án tartja két gyermekkertje javára a zene­­egylet termében.Személyjegy ára 1 ft.50 kr., családjegy 3 frt. Jegyek 3 korona-utcza 26. sz. (1-ső gyermekkel) a Sándor- és vas­­utcza sarkán levő Leitersdorf-féle házban (2-ik gyermekkert) váltandó be. — Brassóban jan. 23-án nappal pár pillanatig tartó földrengést éreztek. — Vásá­rjog. A kereskedelmi minisz­ter megengedte, hogy Esztergom megyé­­be kebelezett következő községekben u. n. Esztergom-szt.-Györgyö névenkint apr. 24. és nov. 30-án, Kéménden máj. 15-kén, Nagy- és Kis-Bényén okt. 9-én, végre Muzs­­lán ápril 10-kén országos vásárok tartas­sanak. Újabb Ubrik Borbála. Gráczi távirat szerint a rendőrség ott egy őrült s nyomorékká lett asszonyt talált egy csűrben hol nyolcz évig volt a falhoz lánczolva. A szerencsétlent rokonai, egyszerű földmi­­vesek tartották igy fogva mivel megtébo­­lyodása után röszelték a költséget, mely­­lyel elszállítása és tartása járt volna. — Halálozások. Kollár Márton az ipar és kereskedelmi kamra tagja, az orsz. iparegyesület alelnöke tegnap rövid szen­vedés után 41 éves korban elhunyt. Teme­tése holnap febr. 1-jén d. u. 4 órakor lesz az úri utcza 3. sz. házból. Az iparegyesület tagjai az elnökség részéről fölkéretnek, hogy elhunyt alelnökük ravatalánál a ha­lotti szertartáshoz minél számosabban meg­jelenjenek. — H­a­l­­­i­k József apát és vá­­czi kanonok jan. 28-kán 85 éves korban Váczott meghalt. Stemzst­ NI­.Inh­áz. Csütörtökön, február 1-én: „Zampa“, Opera 5 felv. Új magyar daltársulat a Beleznay­­kertben mindennap újabb műsorozattal elő­adást tart, és N­a­gy Jakab ti­­­in­kó­s mint a daltársulat szerződtetett tagja szinte naponta vál­tozatos programmal, á.­m magyar, német, román és szerb dallamokkal mulattatja a t. ez. közönsé­get. A szüneteket jó magyar népzene tölti be. Végre bérletjegyek­ is adatnak el tizenkét elő­adásra 2 írtért, ekként 16 krba kerül egyszeri bemenet. Jegyzetek a múltból. Febr. 1. 1687. A Caraffa által Eperje­sen felállított vérengző törvényszék műkö­dését elfogatásokkal kezdi. 1713. il. Apafy Mihály, az utolsó fejede­lem meghalt Bécsben. 1735. Alvinczy József báró,­ osztrák tá­bornagy, a Napoleon elleni hadakozásáról ismeretes, születik Alvinczen Alsó-Fehér­­megyében. 1832. Néplázadás Párisban. A carlisták és republikánusok egyesülnek. 1849. Czuczor Gergely a „Riadó“ czimü költeményéért 6 évi fogságra ítéltetik. 1850. Lenkey János honvéd tábornok megal az aradi vár börtönében. JWMWgW—lmii ijüWWMEaWjMBBWWMBWWMHMMMMHBBflg*» KÖZGAZDASÁG. M a i üzlet. Pest, január 31. Búzára nézve meg­lehetős üzlet volt, szilárd árakon ; a forga­lom azonban mindig csekély mérvű, a mal­mok óvakodnak nagyobb bevásárlástól; a vidéki utak folyvást járhatlanok, az árvizek már pusztítani kezdenek s nincs is elég bő­ven mit eladni. Szerződések : búzára, tavaszkor átadva 6.38—6.40 ; rozsra 3.65—3.70; tengerire máj.—jun. 4.00—4.05; zabra táv. 1,88— 1.89 kijával köttettek. Az értéktőzsdén a mai ultimo daczára a hangulat igen szilárd maradt. Magyar kölcsön 111.25, jutalomsorsj. Ill. magyar hitelr. 174, franco I. kib. 114, II. kib. 106.50, főv. takarékp. 224, Hunni 111, egy. gőzh. 98 Athenaeum 195, anglo-magyar 112, o­ztv. hitel­ 348.50 Valuták igen lany­hák. Napoleon 9.04, arany 5.38, tallér 1.70 adva. Utolsó posta. Az olasz hadsereg egyik jeles tiszt­­jének halálát jelzik. Govone, ki 1866- ban a porosz-olasz szövetségi szerző­dés megkötésénél mint közvetitő sze­repelt, jan. 26-án meghalt. Govone, a franczia-porosz háború kitörésekor hadügyminiszter, megőrült s 47 éves korában sírba szált. Az a rögeszméje volt, hogy az olasz hadsereg létszá­mának lejebb szólitása, s a megtaka­rítás politikába való beleegyezése által a hadsereget megsemmisité s hazáját elárulá. Vízállás. Oföll 0 al. 'Ct PP Névszer­inti Időjárás e«A 31 Pesten . . . •. 7 a felhős Pozsonyban . . 8 7 ködös 30 Marmaros-Szigeten 1 11 —— száraz Szathmáron . . Tokajban . . . 10 4 — felhős Szolnokon . . . 9 10 —— W 31 Szegeden . . . 14 8 —— 1­ 30 Aradon .... 1­7 —— száraz N.-Becskereken . BVO —— ködös Bezdánban . . .—— Verbászon . . .—— Barcson ....— — Eszéken .... 5­0 —— felhős 29 Sziszeken . . . 12 91—— W Mitroviczon . . 10 10 —— száraz „ Zimonyban. .. . in 60— * WO-Orsován . . . 10 51—— ködös Táviratok. New-York, jan. 30. Egy spanyol ágyu­­naszád tiltott hadi­sugáru gyanánt zsákmá­nyul ejtett egy Cubán kikötött angol keres­kedelmi hajót legénységestül. Pária, jan. 31. Rabourdin atya és fia öt évi fogságra ítéltettek, mert a német had­seregeknek marhát és gabnát szállítottak. — A „Journal Officiel“-nek a commune alatt volt igazgatója, Lebeau, egy várba beleb­­beztetett. Berlin, jan. 31. A vallásügyi miniszté­rium budgetje vitájakor az evang. főegyhá­zi tanács megszüntetése iránt tett indítvány hosszú vita után elfogadtatott, miután a kultuszminiszter időt kért arra, hogy ily szerfölött bonyolódott kérdésekben tájéko­zást szerezzen magának. Felelős szerkesztő : Helfy Ignácz. Nyílt tér. *) Ismeretlen tartózkodásu Ferenczy László iparlovagot felhivom, hogy az általa ismert ügy tisztába hozatala czéljából nálam 3 nap alatt jelenkezzék , különben kénytelen le­szek a dolog természetéhez illetőleg el­járni. Pesten, 1872. jan. 30-án. Imrefi János. *­ E rovatban közléttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.

Next