Magyar Ujság, 1872. február (6. évfolyam, 25-48. szám)

1872-02-01 / 25. szám

és biztos fedezése mellett megszüntetni“ (országgyűlési napló VIII. 92-ik lapon.) Ezen határozat folytán az akkori pénzügyminiszter a dohányjövedékre vonatkozó adatokat összeállittatván, 1869. évi mártius havában egy szakértőkből álló bizottságot hivott össze, mely feladatában eljárván, azon munkálatot nyújtotta át, melyet az akkori pénzügyminiszter más adónemekre vonatkozó szakbizottsági munkálatokkal együtt az 1870-ik évi május 21-én tartott 178-dik országos ülésben terjesztett a képviselőház elé (országgyűlési napló 8. rész 212—215 lapon.) A munkálat tanúskodik arról, hogy a szakbizottság nemcsak azon adatokon indult, melyeket neki mindjárt megalakulásakor, s felhívására később is, a kir. dohánykezelőség szolgáltatott, hanem azonkívül számos egyletek, testületek és egyesek véleményét is kikérte, s mind az azok által szolgáltatott adatokat, mind pedig a dohány megadóztatása iránt külföldön részint ezelőtt fennállott, részint jelenleg érvényben álló törvényeket, rendszabályokat és módozatokat, s azoknak eredményeit is tanulmányozta. E tanulmányozások alapján a bizottság a dohányjövedéknek kellő javítások melletti fenntartását hozza javaslatba, tekintettel: a) az 1867. évi XII. és XVI. t. sz. rendeleteire, valamint arra, hogy a dohányjövedék jövedelme már akkor a Felsége többi országaiban huszonhárom, hazánkban pedig tiz millió forintot meghaladott, b) a szerzett azon meggyőződésre, 1) hogy azon adónemek, melyek a dohányfogyasztás megadóztatása tekintetében más országokban alkalmazásban voltak, vagy jelenleg vannak, vagy pedig több oldalról javaslatba hozattak, nem képesek a dohányjövedéknek azon jövedelmét, melyet az már jelenleg ad és pedig sem egyenként sem összesen alkalmazva kipótolni, 2) hogy az ily dohányadónak jövedelmezőkké tétele végett sokkal szigorúbb és zaklatóbb ellenőrködési rendszabályokat kellene alkalmazni, mint jelenleg az államjövedék fenállása mellett. 3) hogy dohánytermelési, gyártási és kereskedési adók életbeléptetése esetén, ezek által a magyar dohánytermelés érdeke kevésbbé lenne biztosítva, mint megfelelőleg javított dohányjövedéki rendszer mellett. És valóban, miután az állam dohányjövedékből már eddig is húzott, és még jelentékenyen fokozható jövedelmet, a pénzügy érezhető kára nélkül nem nélkülözheti, a szakbizottságnak azon észlelése pedig, miszerint a más országokban fennálló dohányadók ezen jövedelmet távolról sem képesek pótolni, és azoknak nagyobb mérvben alkalmazása egyrészről az ország dohánytermelésére, valamint a dohányiparra is károsan hatna, másrészt pedig sokkal zaklatóbb és költségesebb ellenőrzést tenne szükségessé, mint a dohányjövedéknek jelen alakjában való kezelése, miután végre különnemű dohányadók behozatala sok költséges berendezést tenne szükségessé, melyek annál kevésbé lennének indokolhatók, minthogy ezektől kielégítő eredmény sehogy sem várható: az egyedáruság eltörlés és az ebből származó kincstári bevételek más után és módon leendő pótlása érdemében eddig felmerült javaslatok, életrevalóknak és keresztül vihetőknek nem bizonyultak. Mindezeknél fogva a bemutatott törvényjavaslatban a dohányjövedéknek az eddigi elvek alapján fentartása vézetett ugyan czélba, oly módosításokkal azonban, amelyek 1. a dohány művei és tökéletesítését, valamint a dohánytermelésnek szélesebb és több körökben meghonosítását, a kivitelre termelőknek saját terményüknek szabadabb kezelését, végre a kivitel könnyítését célozzák, és leginkább arra számítvák, hogy azon esetre, ha egyszer a dohányjövedék jövedelme nélkülözhető vagy más megfelelő kútforrás által pótolható teend, s a törvényhozás ennek folytán a dohányjövedék eltörlését elhatározandja, ezen rendszabály a magyar dohánytermelést, s a magyar dohánykivitelt már oly helyzetben találja, hogy általa a magyar dohánytermelés meg ne zavartassék, hogy a jövedék fölhagyása ne a külföldi piacokon teendő hódítás reményében, hanem annak tudatában történhessék, hogy ama hódítás már bekövetkezett. 2., hogy a keletkező dohányjövedéki törvény hatálya alatt, is mind a dohányengedélyek adásánál, mind pedig a dohány osztályozásánál és a dohánytermelés és kezelés felügyeleténél független, önálló és szakavatott egyének vegyenek részt az ellenőrködésben, hogy a kincstári tisztviselők által egyes termelők ellenében netán gyakorolható önkényes eljárás lehetlenné tétessék. 3., hogy jövedéki kihágás gyanúja esetében, mindenkinek alkalom nyújtassék, magát kellően igazolni, s hogy a büntetések méltányosságán túl vagy oly mérvben kiszabva ne legyenek, hogy azok alkalmazása a tettesnek végromlását idézze elő. Az 1. alá tartoznak a törvényjavaslat 4., 9., 10., 14., 16., 18., 19., 24., 28., 29., 30., 31., 32, 33., 34., 35., 37., 49., 56., 57. 60., 63. 65., 103., 106. A 2-ik alá a 8., 25., 26., 37., 38., 40., 4., 42., 43., 45., 46., 60., 63., 64., végre A 3-ik alá a 13., 51., 115., 121., 122., 123., 124., 129. §§-nak rendeletét. Az eddigi szabályok szerint dohánytermelés a kincstár számára és kivitelre csak azon községi és puszta területeken engedélyeztethetik, melyeken a pénzügyi hatóság engedélye mellett eddig is űzetett, és hol az összes dohánytermelők Magyar-, Horvát- és Tótországban 20, Erdélyben pedig legalább 10 telekzeti holdat szánnak e czélra, akkép, hogy mezei termesztésnél Magyar-, Horvát- és Tótországban legalább 800 □, Erdélyben 400 □ ölnyi; kerti termesztésnél, Magyar , Horvát- és Tótországban legalább 300, Erdélyben 200 □ ölnyi összefüggő tért szánnak. A törvényjavaslat 4. §-a szerint dohánytermelés úgy a kincstár számára, mint kivésve mindenütt engedélyezhető lesz, hol egyes vagy több, de szorosan összefüggő, tehát egy termelési körzetet képező határban, a szoros értelemben vett Magyarországban legalább 800, Horvát- és Szlavónországban valamint Erdélyben pedig 200 telekzeti holdnyi, dohánytermelésre alkalmas területet szánnak e czélra, ha egyes határokban a szoros értelemben vett Magyarországban a) mezei termesztésnél legalább 20 telekzeti holdat, b) kerti termesztésnél legalább 10 telekzeti holdat. Horvát, Slavonországban és Erdélyben különbség nélkül akár mezei, akár kerti termelésnél legalább 10 telekzeti holdat; egyes földrészekben a szoros értelemben vett Magyarországban mezei termelésnél legalább 8000 ölet, kerti termelésnél legalább 200 Q ölet, Horvát-, Slavonországban és Erdélyben pedig 400, illetőleg 200 négyszögölet, részen a fölajánlott terület. A szakbizottság részéről is javasolt azon engedmény által, hogy a mostaniakon kívül más vidékeken is termeltethessék dohány, elérhetni óhajtom azt hogy a dohánytermelés főleg ott létesíttessék, hol az égalj és talaj erre kiválóan alkalmas, hogy mind az országban fogyasztásra és gyártásra alkalmas és jeles termény nyeressék, mind pedig a magyar dohány külföldön való versenyzése előmozdíttassék. A saját használatra termelés országszerte megengedve lévén, ez által legjobb alkalom nyilik azon vidékek kiszemelésére, hol a dohány mind mennyiségileg mind pedig minőségileg sikerrel termelhető. A községenkinti legkissebb területnek 10 holdra, valamint kerti termelésnél az egyénenkénti dohányültetési térségnek 200 □ ölnyire leszállítása azért történt, hogy azon vidékek lakói is vehessenek részt a dohánytermelésben, melyeken az, eddig házi kertekben gyakoroltatott, melyek azonban az eddig 3000 ölben megállapított legkisebb termelési tért meg nem ütik. A tömör kerületeket fel kellett tartani, nehogy a csempészet az egész országban elterjedjen, mi leginkább ott szokott előfordulni, hol a dohánytermelés csekély kiterjedésű részleteken, szórványosan gyakoroltatik. A kincstár számára és kivitelre való termelésre jelentkezőktől a 9-ik §-ban követelt kimutatások czélja az, hogy mint a dohánytermelésre szánt földnek e végre alkalmatossága, mind pedig a termelő termelési eljárása megismertessék. Ezen §-al szoros összeköttetésben áll, a 24-ik §. is, hol a kincstár számára való termelési engedély elnyerésére szintén az okszerű dohánymivelés alapfeltételei tűzetnek ki, kellő tekintetbe vétel végett. Ezáltal tekintetbe van véve a szakbizottság azon kívánalma, hogy a kincstár számára való termelésre szóló engedélyek a talajnak és a termelő személyiségnek tekintetbe vétele mellett, adassanak, és pedig csak oly földekre, a melyek fekvésük és minőségüknél fogva alkalmasak a kivánt levélfajokat jó minőségben előállítani, és csak olyan termelőknek, kik a czélszerű termelési mód kívánalmainak kielégítően megfelelnek. Ezzel alapja lesz megvetve annak, hogy a dohányjövedék majdani megszüntetésekor élet és versenyképes dohánytermelés létezzék az országban. A jelenleg érvényben álló szabályok szerint, a dohánytermelési bejelentések január hó végéig bemutatandók, a termelési engedélyek pedig ápril végéig kiadandók. A dohány szakbizottság javasolja, miképen jövőre a dohánytermelési bejelentések október 15-éig legyenek benyújtandók, az engedélyek pedig november 15-éig kiosztandók, kiváló tekintettel az eddigi termelőkre azonban, hogy ha különös okok forognak fenn, a pénzügyminiszter a később jelentkezőknek is oszthasson engedélyt, p. o. árvíz és késő fagyok folytán. A szakbizottság azon kívánalmának, hogy dohánytermelési engedélyért, október 15-ig benyújtott folyamodványok, november 15-ig elintéztessenek, a t. j. 10. §-ban teljesen megfelelve lett, miután el kell ismerni, hogy a dohánymivelés emelésére szükséges, hogy a termelők földjeiket még a termelési évet megelőző őszszel kellően előkészítsék. Minda mellett a dohánytermelési engedélyeknek október 15-ig való beadását átalános szabályként elrendelni azért nem lehet, mint hogy az ország több vidékein a dohány többnyire bérelt földeken termeltetik, s szokás szerint a bérbeadások csak későbbi határidőtől veszik kezdetüket. Nehogy tehát ily átalános kötelező intézkedés folytán egész községek és vidékek a dohánytermelésből kizárassanak, szükséges volt a 10. §-ba azon fenntartást is felvenni, mely szerint a pénzügyminiszter fel van hatalmazva, hogy azon helységek számára, hol különös vagy egyéb körülmények miatt, a termelők a fenti határidőben a dohánytermelésre szánt földeket tüzetesen kijelölni nem képesek, a bejelentési határidőt február 10-ig meghosszabbíthassa. Azon új intézkedés, mely szerint a termelési évet megelőző október 15-ig beadott termelési bejelentések után, a termelőknek az engedélyek november 15-dikéig kiadandók, szükségessé tette a törvényjavaslat 25. §-ba felvenni azon intézkedésthogy ezen engedélyek, — azon termelők,től, kik időközben ezen törvényt áthágták — márczius hó végéig visszavehetők legyenek. Dohányplántákat nevelni jelenleg csak azoknak szabad, kik dohánytermelésre engedéllyel búrnak, s azok a plántákat csak oly egyéneknek adhatják el, kik dohánytermelési engedélylyel búrán, azok megszerzésére jogosítva vannak; tapasztaltatok azonban, hogy sok vidéken, hol a talaj és égalj dohánytermelésre kiválóan alkalmatos, a dohánymag csírázása, és a zsenge növények kiképzése, megfelelő minőségű víz hiánya miatt nehézségekkel jár, míg ily helyekhez közel fekvő patakok és folyók mellett erőteljes dohánynövények termeltethetnek, hogy továbbá némely években épen a plánták növesztése idejekor meg nem felelő időjárás áll be, vagy pedig fagyok által a dohányplánták megsemmisíttetnek. Ennélfogva a dohánymivelés érdekében előnyösnek mutatkozik, dohányplánták nevelésére olyanoknak is adni engedélyt, kik maguk dohányt nem termelnek. Ezen rendszabály azonban szükségessé tette mindazon elővigyázatokat, melyek a 14-ik §-ban felsorolvák nehogy ezen engedélylyel a dohány jövedék kárára visszaélések történjenek. A végre pedig, hogy a kincstár az ily plánta növesztésére való felügyeletért kártalanítassék, szükséges volt arra a 16. §. végpontjában, ugyanazon engedély illetéket kiszabni,amelyet az 1868. 1. ez. 2. §. a szerint a kincstár számára és kivitelre termelők fizetni kötelesek. A felügyeleti illetéknek visszatérítése esetleg törlése (16. §.) elemi csapások esetében, csak oly arányban volt eddig megengedhető, melyben a földadó elengedésnek van helye, a t. j. 18. §. b. pontja alatt ezen MAGYAR ÚJSÁG 1872. FEBRUÁR 1. határozmány oda módosittatik, hogy az engedélyilleték leiratásának vagy visszafizetésének helyadható, ha a dohánynövények elemi csapások által megsemmisíttetnek, s ha az ily baleset, azt illetékes hatóságnak, a községi elöljáróság útján legfölebb 8 nap alatt bejelentetik. Az egyesülés és társulati vállalkozás nemcsak az ipar és kereskedelem, hanem a mezei gazdaság terén is kezd terjedni, és fényesebb annál eredményeket kivívni, minthogy társulatok működéseikre szakavatott erőket nyerni igyekeznek és rendszerint nagyobb tőkével is bírnak mint egyesek. Hogy tehát ezen üdvös működés a dohánymivelésre is kihasson, gondoskodva lett a t.j. 19. §-ban az iránt hogy a társulatok is nyerhessenek engedélyt dohánytermelésre, valamint annak kiképezésére is. A dohány oly növény, mely legtöbb hajlammal bír az elfajzásra, és ez leginkább az által történik, ha különféle dohányfajok egy és ugyanazon földön összevegyítve termeltetnek, és a virágok pora összekeveredik. Leginkább az úgynevezett kapadohány azon faj, mely a magyar dohányt minőségében ekkép megrontja. A dohánymivelés érdekében tehát fel kellett venni a t. j. 28 §-ban foglalt, s részint jelenleg is fenálló határozatot, mely a kapadohányok más dohánynyal vegyes ültetését a kincstár számára való termesztésnél tiltja, s ezt annál inkább, mivel a szakbizottság is felette ajánlatosnak tartja, hogy a termelők a vidék talajához alkalmas, egyfajta dohánymaggal ültessék be földjeiket. A dohánytermelés, főleg ha az okszerűen gyakoroltatik, jelentékeny befektetéseket és berendezéseket kívánván, szükséges, hogy a termelők a szükséges és a vállalatoktól várható eredményhez mért pénzelőlegekkel segélyeztessenek, és azért a t. j. 29. és 30. §-ban jövőre is fentartottak azon kétrendű évenkénti előlegek, melyekben a kincstár számára való termelők eddig is részesítve lettek. A 31. §-ban több évre terjedő dohánytermelési szerződések termelési előretegekkel vétetnek kilátásba,azon czélból, hogy ha kiváló dohánytermelő községeket a kiviteli kereskedők irányában csak ez után lehetne a kincstár számára biztosítani, a kincstár e részben akadályozva ne legyen. Ily szerződések megkötése már a dohányjövedék életbeléptetése óta lett, különös figyelmet érdemlő esetekben, gyakorolva. A szakbizottság mindazon dohánytermelőknek megfelelő segélyezését javasolja, kik az okszerű dohánytermelésben tökéletesen jártasok és területeket mint magán mintaültetvényeket, látogatás és tanulmányozás czéljából mindenki előtt nyitva tartják, az ilyeneket esetleg nagyobbszerű felszerelések eszközlésére kamatnélküli és több év lefolyása alatt visszafizetendő előlegekben részesíteni szükségesnek látja. A szakbizottság ezen javaslata a t. j. 32. §-ban találja kifejezését. Ily vállalatok vonzó például szolgálnak a többi dohánytermelőkre, kik a dohánynyal való okszerű bánásmódot ilynemű mintakertek után legalább részben elsajátítván, azáltal hogy tökéletesebb, és ennélfogva jobb gyártmányok kiállítására alkalmas dohányleveket termelnek, bőven kipótolják a kincstárnak azon áldozatot, melyet az ama kamatnélküli előlegek nyújtása által hoz. De ezen példa a kivitelre termelőkre is kihat, kik annak folytán jobb magyar dohányt termelnek és visznek ki külföldre s annak keretét és hírnevét ott megállapítják. (Folytatás köv.) KÜLFÖLD. Spanyol ügyek. Hogy mily össze-vissza mentek jelenleg Spanyolországban a dolgok, ennek föltüntetésére közöljük a következő jan. 23. kelt madridi levelet. A kamara tegnapi hivatalos megnyitására a miniszteri és ellenzéki képviselők részben egyértelmű , részben homlokegyenest ellenkező szándékokkal mentek. Mind a miniszteriálisok, mind az ellenzék a kamara föloszlatását akarták, minthogy azon jogos meggyőződésre jutottak, hogy kompakt többség e kamarában nem teremthető. Ellenzék és kormánypárt egyaránt bizonyos volt abban, hogy a kabinet az első parlamenti kérdésben megbukik, a kormánypárt azonban azt akarta, hogy e kérdés ne az elnökválasztás legyen, az ellenzék megjelöltjét annál inkább keresztül akarta vinni, mert a király által eddigelé minden miniszterkrízisnél követett szokás szerint egy radikális kamaraelnök a föloszlató rendelet átadását lehetetlenné tette, s ez által, mint azt minden politikai párt hiszi, a dolgok lefolyása nagyban és egészben más leendett. Egy conferentiában, melyben az első alelnök, az unionista Martin Herrera volt miniszter s a három jegyző (mindhárom ellenzéki) vett részt, elhatároztatott hogy előbb a követek névsora olvastatik föl s az elnökválasztás , bárminek is legyenek a viszonyok, a második ülés napirendjére fog tűzetni , azonban máskép történtek a dolgok. Túltömött karzatok s teljesen elfoglalt diplomatia páholy előtt, s a képviselők igen nagy részvéte mellett nyitotta meg három órakor Herrera a gyűlést. Mindjárt az ülés elején nagy vita fejlődött ki az inkompatibilisek ügyében. Ezután Sagasta miniszterelnök kelt föl, hogy előadja azokat, melyek folytán a kamara szünetelése alatt kabinetje létrejött, s hogy előadja e kabinet irányát, nézeteit. E beszéd tovább tartott két óránál. A kormány szabadelvű irányzatáról itt-ott elejtett biztosítások nagy derültséget keltettek az ellenzékben ; a Cubát illető nagyhangú nyilatkozatokat a miniszteriális clique megtapsolta, míg a czélzások bizonyos, a törvényen kívül álló pártokra a nem tetszés jeleit keltették föl az egész teremben. A beszéd következőleg végződött . A minisztérium jól tudja, hogy itt ép úgy nincs neki többsége, mint nem lenne bármely kormánynak; a kormány ennélfogva e törvényhozási időt épen nem tekinti politikainak, hanem inkább fegyverszünetnek a pártok között, hogy az alatt a gazdasági kérdések rendeztessenek, s ha ez nem lenne lehető, legalább meglegyen arra nézve az önmegnyugtatás, hogy erre nézve is létetettkísérlet, s hogy akkor teljes bizalommal lehessen az országra hivatkozni. A két volt pénzügyminiszter Morez és Ruiz Gomez rövid közbeszólása után Gabriel Rodriguez, demokrata, figyelmeztette a házat, hogy a szabályszerű ülés idő eltelt, mire Herrera azzal válaszolt, hogy a ház asztalán egy javaslat fekszik. E javaslat a kormánypártiak egy sakkhúzása volt, a bizalmi szavazat egy neme, mely arra volt szánva, hogy tárgyalás alá kerülvén, az elnökválasztásra ne kerüljön a sor. Herrera a cortest meg akarja kérdezni, meghoszszabbíttassék-e az ülés, s tárgyaltassék-e az indítvány. G. Rodriguez, sőt a jegyzők is a szabályok értelmében az ülés végét akarják. Sagasta szót kér, de igen nagy zaj miatt nem juthat szóhoz, végre sikerül neki kijelenthetni, „hogy az ülés meghosszabbításából kabinetkérdést csinál.“ Herrera a kamara nemtetszésének dörgő jelei közt Sagasta pártjára áll, még a jegyzők is kikelnek Herrera ellen. Herrera követeli, hogy e kérdésben a kamara határozzon, s helyét a radikális másodelnöknek, Beccarának adja át. Sagasta újra szót kér, Beccara a szavazás végére utalja. Beccara az első kérdést akarja föltenni. Sagasta fölkiált, hogy ha Herrera eljárása szavazás tárgyává tétetik, ebből is kabinetkérdést csinál. A kérdés azonban ennek daczára is föltétetik, és pedig így helyesli e a kamara az első alelnöknek, Don Martin Christobal Herrerának eljárását, mely szerint az ülés meghosszabbítását kimondta. A név szerinti szavazásnál 121 igen 172 nem szavazat adatik, s igy a Lagasta-minisztérium 51 szóval kisebbségben maradt, s ennek folytán még ez nap beadta lemondását, melyet azonban a király nem fogadott el. Egy másik, jan. 25-ről kelt levél így adja elő a cortes feloszlatását közvetlen megelőző ülést: A január 25-diki ülés a vihar előjeleivel kezdődött meg. Az elnök órahosszat kénytelen volt csengetni és kiáltozni, hogy a képviselőket hallgatásra bírja. Az ellenzék valamennyi tagja feliratta magát a szólásra, egy sem akart lemondani a szóról. A pokoli zaj akkor érte el tetőpontját midőn Sagasta kezdett szólani. Ruiz Zorilla, a szabadelvűek vezére, mint egykor Prim, túlkiáltotta Sagastát, s leülésre kényszerítette. Sagasta dühtől sápadtan vetette szemére Zorillának, hogy így kiáltott: „Fel a barikádokra!“ Ezen szavakat azonban, melyeket hangos tetszésnyilatkozattal fogadott az ellenzék, nem Zorilla, hanem Castelar szomszéda, Abarzuza képviselő mondotta ki. A zaj nőttön nőtt, még csak a két demokrata vezér, Rivero és Martos hangja volt kivehető ; ez utóbbi így kiáltott Lagastára: „A congressus meghalt, éljen a nemzet!“ Figueras, a republikánusok vezére pedig igy szólt: „Ti vérrel akarjátok megerősíteni a trónt; mi a forradalmat a rend által fogjuk támogatni. A királyi dekrétum keztyü, melyet ti az országnak dobtok, mi felvesszük azt, de fentartjuk magunknak a jogot, miszerint a harcz napját magunk válasszuk meg!“ Végre est fél 7 órakor Lagasta megérkezik, s reszkető hangon felolvassa a cortesgyülést feloszlató királyi dekrétumot, mire az utolsó ülés szörnyű zaj közt véget ért. A forradalmi symptomák csaknem minden nagyobb városban félreismerhetlenek a cortesgyűlés feloszlatása óta, úgy hogy felettébb kétes, vájjon az ápril 2-kára kitűzött uj választás megtartható lesz-e ? Április 2-dikán Spanyolországnak nemzeti ünnepe lesz, s Serrano indítványa folytán tűzetett ki ezen nemzeti ünnep az általános választások napjául. Kivonat a hivatalos lapból. Galliner Károly a közlekedési minisztérium számvevőségéhez másodrendű számtisztté, Fuchy János ugyanoda harmadrendű számtisztté, Erdély Lajos pécsváradkerületi alapítványi alügyészszé Szimonisz Frigyes és Rózsay Rezső m. szigeti bányaigazgatósági erdészekké, Rausel János távirda-gyakornokká és Slofman Bódog másodoszt. dohánygyári kezelőnek neveztetett ki. KRÓNIKA, Pest, január 31. — A Kisfaludy-társaság mai havi ülésében a pályázatok eredménye döntetett el. A „komédia elméletére“ kitűzött díj a két versenytárs közül a „Borúra derű“ jeligéjű munkának ítéltetett oda, ellenben a ballada díjra a huszonhárom pályamunka közül egy sem érdemesíttetett. A győztes mű jeligés levele a februári közgyűlésen fog felbontatni. A nyilvános ülést zárt ülés követte, melyben a társaság belső tagjává kilencz szavazattal nyolcz ellenében Baksai Sándor, kültaggá pedig egyhangúlag Tayous Ede választatott — S.-A--Uj h e ly ről közelebb egy leányszöktetési esetről volt lapunk tudósítva. — A hir beküldőjétől azonban most levelet vettünk, melyben írja, hogy értesítése tévedésen alapult, s ő csak relata rezulit. Miután név különben sem volt említve, hiszszük, hogy a közlemény ekkép könnyen helyreigazítható, de felhasználjuk az alkalmat arra, hogy vidéki levelezőinket kérjük, miszerint csak oly dolgokról tudósítsanak, melyeknek valóságáról meg vannak győződve, — mert különben lapunknak többet ártanak, mint használnak tudósításaikkal. —A világkiállítási orsz. bizottság végrehajtó bizottmánya tegnap ülést tartván. Korizmics elnök bemutatta a miniszter értesítését, mely szerint a szervezeti javaslatot helybenhagyta, továbbá hogy a bizottságba új tagokat nevezett ki. A bécsi albizottságtól két levél érkezett a végrehajtó bizottsághoz. Az egyikben tudatja, hogy megalakult, a másikban pedig, hogy a pályadíjra, „mi módon lehetne a díjak kiosztását legczélszerűbben úgy eszközölni, hogy annál oly zavarok, minek az eddigi kiállításoknál voltak, ne történjenek,“ két pályamunka érdemesittetett a jutalomra, s azon munka két-két példányát át is küldi. Ezek kiadattak a titkárnak és Térey Pál bizottsági tagnak tanulmányozás végett, hogy arról jelentést adjanak be. Végre a szakosztályok beterjesztett jegyzőkönyveiből adta elő a titkár azon részleteket, melyek a bizottság s a szakosztályok ügykezelésére vonatkoznak. A jelentés elfogadása után az ülés véget ért. — „Fővárosi kör“ czímmel új társas kör alakult. — A „pesti népkörben“ febr. 4-kén vasárnap este 7 órakor György Aladár fog előadást tartani „London nyomorultjai “-ról. — A történelmi társulat február 1-je napján, csütörtökön, d. u. 5 órakor, a magyar tudom. akadémia palotájában választmányi ülést tart. Ez alkalommal, a folyó ügyek tárgyalása mellett következő értekezések fognak felolvastatni: 1. Az 1606- iki kassai országgyűlésről, Szilágyi Istvántól. 2. Beregvármegye keletkezésének története, Lehóczky Tivadartól. — Uj postahivatal. Febr. 1-jén a komárommegyei Füzitő helyiségben postahivatal fog életbe lépni, levél és kocsi postai szolgálattal és összeköttetésben lesz a Neszmély és Ujszőny közt közlekedő karios posta utján. E postahivatal kézbesítési körét következő helységek és puszták képezik: u. m. Füzitő, puszta és czukorgyár. — Honvéd hírek. A honvéd minisztérium elhatározta, hogy minden honvédkerületben egy főállatorvos alkalmaztassák. Ezek 600 fit. fizetést és a megfelelő lakpénzt fognak hozni és a 12. diszosztályba lesznek sorozva. A folyamodványokhoz a pályázók okmányok csatolandók. — Makó városa a csongrád csanádi honvédzászlóalj rokkant legénységének fölsegélyezésére 1000 frtnyi alapítványt tett. A víz és jégállásról mindekkoráig hallgatnak a hivatalos közegek, noha a veszély közelsége akalatolná, hogy a közönséget naponkint értesítesék róla. A felsőbb vidékről vett magánhírek szerint a jég több helyen így Pozsonynál és Komáromnál megindult és pár ölnyire lejebb vonult. A lánczhíd alól is tegnap egy óriási jégdarab letakarodott a Csepel szigetig , de nem minden kár nélkül, amennyiben a folyószabályozási munkálatokhoz alkalmazott csölöpöket magával sodorta. A magyarországi tisztviselők egylete tegnap tartotta meg a budai városház termében Il-ik rendes évi közgyűlését gr. Lónyay egyleti elnök vezetése alatt. A múlt évi közgyűlés határozatához képest mindenek előtt tárgyalás alá vétetett a gyülésezési rendszabály, melynek vita nélküli elfogadása után felolvastatott az üzleti évi jelentés és ennek kapcsában a mérleg következő eredményt mutató adatokkal: a tagok száma 1330 részvénynyel 1262, 126 választmányi ülésben 226 kölcsönkérvény tárgyaltatott és 61472 ft 34 krnyi kölcsön szavaztatott meg és helyeztetett el a tagok között. Ez életbiztosítás közvetítése 369, a kölcsön osztály pedig 4070 ftot jövedelmezett, mely összegek szabályszerűen a tartalékalaphoz csatoltatván, azt az idén már 6334 frt 28 krra emelték. Mérleg szerint az összes bevétel 112 ezer 382 forint 72 kr, kiadás 112.382 frt 72 kr, összes forgalom 224.765 frt 44 kr; halálozás folytán az egylet a lefolyt évben 9 tagot vesztett. Végül a jelentés azon módosítványokat és javaslatokat jelzi, melyeket a választmány az ügylet érdekében mai napon a közgyűlés elé fog terjesztetni. Ezután a számvizsgálók jelentik, hogy a mérleget, hitelkönyveket és azok mellékletei megvizsgálván, a legnagyobb rendben találtattak, minek folytán a választmány részére az absolutorium megadatott. Az alapszabályok tervezett módosítások tárgyalása 14 napra halasztatott el, hogy a tagok a módositványokat kellőleg áttanulmányozhassák. — A budapesti Gabelsbergergyors iró-egyet jan. 28-kán tartá tisztújító közgyűlését. Megválasztottak: Elnöknek és lapszerkesztőnek Markovics Iván, elnökhelyettesnek dr. Feyer László; jegyzőnek Linder György, Jezerniczky János, Adler Ignácz; pénztárnoknak Kálnay Nándor, és könyvtárnoknak Schütz Miksa. — A szabadkai baloldal jan. hó 29-én fényes bankettet rendezett, a melyben mintegy 1400 polgár vett részt. — A lakoma ép oly ünnepélyes volt,mint amily lelkesült volt a résztvevők hangulata; magyar szokás szerint több áldomás pohár érittetett, az első nagy száműzöttünkre Kossuthra, s azután az ellenzéki vezérekre pártárnyalat különbsége nélkül, Mukits és Varga képviselők pedig a következő távsürgönynyel üdvözöltettek: „Imposans banquetünk alkalmából kitörő lelkesedéssel üdvözöljük s tántorithatlan bizalmunkat nyilvánítjuk képviselőink iránt.“ — A bukaresti „Hunnia“ nevű magyar egylet jan. 13-án tarta meg alapításának évfordulóját. Az egylet igen virágzó állapotban van, szép könyvtárral és 70 drb aranyra menő vagyonnal rendelkezik. Elnöke Nagy István, az évfordulati ünnepélyen emelkedett hangú beszédet tartott, az ottani magyaroknak temetkezési egyletük is van, melynek tőkéje már 834 darab Aranyra emelkedett, melyet a tagok kölcsönkép is használnak. E társulat most saját házat akar építeni. — Farsang. A „nemzeti dalkör“ által február hó 12-én rendezendő nagy dalárdás tánczvigalomra szóló jegyek Menner Károlynál (Deák Ferencz-tér) csak a meghívók előmutatása mellett válthatók. — A nőképző-egylet bálja febr. 10-én lesz az Európa termében, s bálanyául gr. Teleky Sándorné úrhölgyet nyerte meg. A bálbizottmány febr. 6-tól a nemzeti szálloda első emeletén található. A budapesti nevelési nőegylet febr. 8-án tartja két gyermekkertje javára a zeneegylet termében.Személyjegy ára 1 ft.50 kr., családjegy 3 frt. Jegyek 3 korona-utcza 26. sz. (1-ső gyermekkel) a Sándor- és vasutcza sarkán levő Leitersdorf-féle házban (2-ik gyermekkert) váltandó be. — Brassóban jan. 23-án nappal pár pillanatig tartó földrengést éreztek. — Vásárjog. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy Esztergom megyébe kebelezett következő községekben u. n. Esztergom-szt.-Györgyö névenkint apr. 24. és nov. 30-án, Kéménden máj. 15-kén, Nagy- és Kis-Bényén okt. 9-én, végre Muzslán ápril 10-kén országos vásárok tartassanak. Újabb Ubrik Borbála. Gráczi távirat szerint a rendőrség ott egy őrült s nyomorékká lett asszonyt talált egy csűrben hol nyolcz évig volt a falhoz lánczolva. A szerencsétlent rokonai, egyszerű földmivesek tartották igy fogva mivel megtébolyodása után röszelték a költséget, melylyel elszállítása és tartása járt volna. — Halálozások. Kollár Márton az ipar és kereskedelmi kamra tagja, az orsz. iparegyesület alelnöke tegnap rövid szenvedés után 41 éves korban elhunyt. Temetése holnap febr. 1-jén d. u. 4 órakor lesz az úri utcza 3. sz. házból. Az iparegyesület tagjai az elnökség részéről fölkéretnek, hogy elhunyt alelnökük ravatalánál a halotti szertartáshoz minél számosabban megjelenjenek. — Halik József apát és váczi kanonok jan. 28-kán 85 éves korban Váczott meghalt. Stemzst NI.Inház. Csütörtökön, február 1-én: „Zampa“, Opera 5 felv. Új magyar daltársulat a Beleznaykertben mindennap újabb műsorozattal előadást tart, és Nagy Jakab tiinkós mint a daltársulat szerződtetett tagja szinte naponta változatos programmal, á.m magyar, német, román és szerb dallamokkal mulattatja a t. ez. közönséget. A szüneteket jó magyar népzene tölti be. Végre bérletjegyek is adatnak el tizenkét előadásra 2 írtért, ekként 16 krba kerül egyszeri bemenet. Jegyzetek a múltból. Febr. 1. 1687. A Caraffa által Eperjesen felállított vérengző törvényszék működését elfogatásokkal kezdi. 1713. il. Apafy Mihály, az utolsó fejedelem meghalt Bécsben. 1735. Alvinczy József báró, osztrák tábornagy, a Napoleon elleni hadakozásáról ismeretes, születik Alvinczen Alsó-Fehérmegyében. 1832. Néplázadás Párisban. A carlisták és republikánusok egyesülnek. 1849. Czuczor Gergely a „Riadó“ czimü költeményéért 6 évi fogságra ítéltetik. 1850. Lenkey János honvéd tábornok megal az aradi vár börtönében. JWMWgW—lmii ijüWWMEaWjMBBWWMBWWMHMMMMHBBflg*» KÖZGAZDASÁG. M a i üzlet. Pest, január 31. Búzára nézve meglehetős üzlet volt, szilárd árakon ; a forgalom azonban mindig csekély mérvű, a malmok óvakodnak nagyobb bevásárlástól; a vidéki utak folyvást járhatlanok, az árvizek már pusztítani kezdenek s nincs is elég bőven mit eladni. Szerződések : búzára, tavaszkor átadva 6.38—6.40 ; rozsra 3.65—3.70; tengerire máj.—jun. 4.00—4.05; zabra táv. 1,88— 1.89 kijával köttettek. Az értéktőzsdén a mai ultimo daczára a hangulat igen szilárd maradt. Magyar kölcsön 111.25, jutalomsorsj. Ill. magyar hitelr. 174, franco I. kib. 114, II. kib. 106.50, főv. takarékp. 224, Hunni 111, egy. gőzh. 98 Athenaeum 195, anglo-magyar 112, oztv. hitel 348.50 Valuták igen lanyhák. Napoleon 9.04, arany 5.38, tallér 1.70 adva. Utolsó posta. Az olasz hadsereg egyik jeles tisztjének halálát jelzik. Govone, ki 1866- ban a porosz-olasz szövetségi szerződés megkötésénél mint közvetitő szerepelt, jan. 26-án meghalt. Govone, a franczia-porosz háború kitörésekor hadügyminiszter, megőrült s 47 éves korában sírba szált. Az a rögeszméje volt, hogy az olasz hadsereg létszámának lejebb szólitása, s a megtakarítás politikába való beleegyezése által a hadsereget megsemmisité s hazáját elárulá. Vízállás. Oföll 0 al. 'Ct PP Névszerinti Időjárás e«A 31 Pesten . . . •. 7 a felhős Pozsonyban . . 8 7 ködös 30 Marmaros-Szigeten 1 11 —— száraz Szathmáron . . Tokajban . . . 10 4 — felhős Szolnokon . . . 9 10 —— W 31 Szegeden . . . 14 8 —— 1 30 Aradon .... 17 —— száraz N.-Becskereken . BVO —— ködös Bezdánban . . .—— Verbászon . . .—— Barcson ....— — Eszéken .... 50 —— felhős 29 Sziszeken . . . 12 91—— W Mitroviczon . . 10 10 —— száraz „ Zimonyban. .. . in 60— * WO-Orsován . . . 10 51—— ködös Táviratok. New-York, jan. 30. Egy spanyol ágyunaszád tiltott hadisugáru gyanánt zsákmányul ejtett egy Cubán kikötött angol kereskedelmi hajót legénységestül. Pária, jan. 31. Rabourdin atya és fia öt évi fogságra ítéltettek, mert a német hadseregeknek marhát és gabnát szállítottak. — A „Journal Officiel“-nek a commune alatt volt igazgatója, Lebeau, egy várba belebbeztetett. Berlin, jan. 31. A vallásügyi minisztérium budgetje vitájakor az evang. főegyházi tanács megszüntetése iránt tett indítvány hosszú vita után elfogadtatott, miután a kultuszminiszter időt kért arra, hogy ily szerfölött bonyolódott kérdésekben tájékozást szerezzen magának. Felelős szerkesztő : Helfy Ignácz. Nyílt tér. *) Ismeretlen tartózkodásu Ferenczy László iparlovagot felhivom, hogy az általa ismert ügy tisztába hozatala czéljából nálam 3 nap alatt jelenkezzék , különben kénytelen leszek a dolog természetéhez illetőleg eljárni. Pesten, 1872. jan. 30-án. Imrefi János. * E rovatban közléttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.