Magyar Ujság, 1872. március (6. évfolyam, 49-74. szám)
1872-03-26 / 70. szám
békés napokban a fokozatos haladás üdvös a szabadelvűségnek. Részéről Csernátony módosítását pártolja. Iszontagh Pál (csanádi) szintén az általános szavazat ellen nyilatkozott s a történelemre hivatkozik, mely a, álános szavazatot sehol sem mutatta czélszerűnek. Anglia azért közeledhetik bátran az általános szavazási jog felé, mivel ott a képviselők fizetéstelenek s föur, kereskedő, iparos és író egyaránt nemzeti alapon áll, bármely párthoz tartozik. Csernátony javaslatát fogadja el. Sziládi Áron nem általános szempontból tartja az alkotmányt megítélendőnek, hanem viszonyítani kell azt mindig a nemzeti célokhoz. Madarász indítványa az általános szavazatjog, amely figyelemreméltó a népérdek megóvására, és oly veszélyes volna főkép saját viszonyaink között, ahol az ország nem minden lakosa használja az alkotmányt nemzeti czélokra. Csernátony javaslatához járul Vécsey Tamás. Tagadhatlan tény, hogy a képv. háznak lehetőleg úgy kell alakulni, hogy a nemzet valódi reflexióját képezze ; ezen kívánat pedig el nem érhető akkor, ha a képv. ház alakításánál tétlenségre kárhoztatik a nemzetnek nem éppen legnagyobb osztálya. Midőn az általános szavazati jog mellett szólalok, fel, ki kell jelentenem, hogy itt írni olvasói nem tudás kérdését távolról sem fogom fel oly szigorú szempontból, mint Schwarz Gyula, mert én nem akarom az atyák bűnös mulasztása miatt a mostan élő generatiót büntetni, nem akarom az általános szavazatot az írni olvasni tudástól függővé tenni ; ki kell jelentenem továbbá azt, hogy Majoros J. képviselőtársamat nem vagyok hajlandó a nők iránti minden hódolatom és tiszteletem mellett is követni troubadonni szerepében; ki kell jelentenem még azt is, hogy a most érintett két megszorításon felül egyebet is szem előtt akarok tartani. Nevezetesen nem akarok én oly általános szavazatot, mely szavazásra jogosítja fel egyrészről az idegeneket, és azokat, kik másoktól függenek, másrészről a 20 éven aluliakat, a fenyíték alatt levőket, a kéregetőket, a gonosztevőket, nemkülönben a vagyontalan, birtoktalan cselédeket. De ha ezen megszólításokat elismerem, másrészről kijelentem azt is, hogy szavazati jog gyakorlásánál a censust, bármily classics eredetű legyen is az, bár vezessék vissza Servius Tuliusra elfogadhatónak nem tartom. A census az igazság szerint soha meg nem mérhető, nincs oly világi bölcsesség, amely meghatározza a vagyon azon mértékét, melyen túl kezdődik a hazafiasság, értelmiség, becsületesség, és nem jelölheti ki senki nekem azon vonalat, amelyen alul nem találunk valódi honfiúi érzeteket, a hazáért bőn dobogó szíveket. (Helyeslés a baloldalon.) Az általános szavazatjog mellett reményem, hogy nemzetem valódi közvéleménye, igazi közakarata fog nyilatkozni, amely közvélemény és közakaratra főleg oly nagyobb horderejű tárgyalásoknál mint milyenek a magyar parlamentben folynak, vélhatlanul szükség van. Az általános szavazatjog mellett reményem én azt, hogy a haza iránti szeretet, a közügyek iránti érdekeltség nagyobb fokra fog emekedni, sőt nehéz pillanatokban, melyekre készen kell lennünk, még az áldozatkészség is sokkal nagyobb lesz. T. Láz! Vájjon mit tett volna Magyarország 1849-ben, ha alkotmányát nem terjesztette volna ki oly sok ezerre, mint, ahogy 1848-ban szabadelvűn kiterjesztette; vájjon hová jutott volna hazánk akkor a megtámadásokkal szemben, ha önök és apáink sokáig törték volna azon fejeket legyen-e az egy negyed telkes gazdának szavazata, vagy ne legyen, ha nem adták volna meg a népnek a szavazati jogot oly mértékben , mint megadták? Valóban többé magyar ember nem beszélne e parlamentben. És ne legyen jó próféta, de azt hiszem nem célódom, hogy még oly átalakulásoknak, oly viszontagságoknak néz hazánk eléje, miszerint az alkotmány sánczaiba bevett népet nem megszorítani kell; azon férfiak számát kell szaporítani, kik az alkot- *mányi édes magukénak vallják catik éta-jüket és vérüket szivesen fogják a közös kincsért koczkáztatni. (Helyeslés a baloldalon). Az általános szavazat mellett én nem tartok azon megrázkódtatástól, nem tartok azon visszaesésektől, melyeket itt többen oly sötét színekben ecseteltek. Csal egy egyszerű példára figyelmeztetem a képviselőházat. Tekintsék az evang. egyházat, abban az általános szavazatog keresztül van vive, mert minden választásnál az egyháznak minden önálló férő tagja szavazhat, és mutassanak nekem társadalmai, melyben a szabadság mellett nagyobb rend, nagyobb törvényesség és az egyház alkotmánya iránt nagyobb szeretet remintkoznék, mint épen ezen egyházban. (Élénk tetszés balról.) És ha a nép csakugyan oly elvetemült gonosz volna, mint a minőnek azt a pessimisták festik, akkor egy pillanatig sem lenne nyugalmunk, mert hisz annál inkább felforgatná az államot, minthogy jelenleg politikai száműzetésben szenved. Én a néptől nem tartok. A népnek vezetőitől függ minden, ha az értelmiség felhasználja maga befolyását, ha az értelmiség hazafias irányban ad példát a népnek. Ha a sajtó igazi feladatának megfelel, akkor ne remegjünk a nép el, az általános szavazatjogtól. Ugyan miért félnénk a néptől, melylyel együtt kell élnünk, melyre úgy is bízzuk hazánk védelmét, bízzuk vagyonunk oltalábát akkor, midőn valamely képviselölt támogatásáról és szavazásáról van szó, elénk helyeslés balról.) Azt mondják némelyek, hogy különösen a közteherviselésre legyünk tekintettel. Én az államot nem tartóra aotia társulatnak, melyben kiki annyi szavazattal bírjon, amennyi adakozással járul az állami közcélokhoz. Nekütnk azért, mert adót fizetünk, semmi érdekünk sincs ezt polgári kötelességnek tekinteni, melynek alapja gyanánt a meglevő tényleges vagyon és jövedelem fogadtatok el, de azt, hogy valakinek azért, mert több adót fizet, több politikai joga legyen, és a másik azért, mert egy két krajczárral kevesebbet fizet, elzárassék a szavazási urnától, ezt sem a méltányossággal, sem az adózás természetével nem bírom m jegyeztetni. (Helyeslés balfelöl.) Hiszen utójára az is csak csalódás, hogy egyedül a census fölött állók vesznek nagyobb mérvben részt a közterhekben. Az oly országban, hol az utolsó harapás bus is a.UrMvi. tini' nfivo'fidóztatják' amindenféle' birtok átruházást, hol megadóztatják a szeszt, hol megadóztatják a népnek jóformán még álmát is, ha azok számokkal találkoznak: lotto alakjában (Derültség) nkem ne mondja senki, hogy a közteherviselés nincs tettleg életbe léptetve és utoljára, ha a közteherviselésnek ezen nehéz szerepét, melyhez még a közmunka járni,nem vesszük semmibe, hanem egyedül a directt adóztatást tartjuk szem előtt, akkor lehetünk nagyon veszélyesek, akkor előmozdíthatjuk bizonyos osztályok előjogait, de az egész nép érdekét szem elöl tévesztettük. (Helyeslés balfelől). Azt halottam én itt többektől emlittetni, hogy az álalános szavazatjog mellett nemzetségünk van veszélyeztetve. Ha azon szempont előtérben állana, ha engem valaki erről győződtetne meg, hogy először is a nemzetiségeket az eddigi törvény kizárja a szavazásból, és másodszor, hogy amenynyiben kizárta volna, ha most azokat beveszszük, ezáltal a hazának ellenségeket alkotunk, akkor én tisztelettel meghajulok a capaeitatio előtt. De tagadom én, hogy a magyar törvénykönyvben csak egyetlenegy betű is volna, mely a nem magyar nemzetiségeket kizárná a szavazásból. A magyar nemzet mindig megosztotta jogait minden más testvéreivel; arra találunk eseteket, hogy privilégiumot adott egyiknek vagy másiknak, csak arra nincs eset, hogy a magyarnak adtak volna privilégiumokat. Az eddigi törvények tehát nem zárják ki a nemzetiségeket és ha kizárnák, amit én meg nem engedek, akkor azoknak bevétele a veszélyt nem csak hogy nem nagyítaná, hanem ellenkezőleg leszákítaná. (Helyeslés bal felöl.) Szóló aztán igy végzi beszédét: Ha bebizonyítja nekem valaki azt, hogy a szavazatijog kiterjesztés© által ezen majdnem 1000 év óta rende államnak létezése veszélyeztetve van, akkor én ezen kívánattól nem csak elállnék, hanem másokat is attól való elállásra beszélnék rá, de azt nem fogja bebizonyítani senki, s nem is képes szerintem senki. Utoljára a nép, ha nem is tud a fensőbb politikához, de tudja azt, hogy mi az ő érdeke, s végre a nép érdeke, uraim, a hazának érdeke, és miután a haza érdekeit hordják önök is szívükön, s miután annak érdekeit vagyunk kötelesek szóval és tettel előmorsditani, azért én az általános szavazatjog mellett szavazok. (Élénk helyeslés balfelöl.) Várady Gábor Csernátony javaslatára szavaz. — Szólásra még többen lévén följegyezve a vita — d. u. 2 óra lévén — megszakittatik. Az osztályok tárgyalásai miatt ma kivételkép nincs esti ülés. ~ KÜLFÖLD. Az angol parlamentből. — márcz. 19. — Az angol parlamentben egy roppant zajos ülés folyt le, mely sok ideig beszéd tárgya leend. Ajánljuk az ülés lefolyásának tartmányozását a magyar kormány lapjainak, s akkor bizonyára nem fogják oly indokolatlanul azt kürtölgetni, hogy a Parlamentarismus tekintélye aláásatott,mert íme a paramentek mintaképe ama zajos jelenet ált a legkevésbé sincs megrendítve. Londonlan már napok előtt mrre járt, hogy Dsíki Károly a parlamentben az uralkodóház civillistájának revisióját fogja indítványozni, mire a közönség rendkívüli nagy számmal foglalta el a karzatokat. A képviselői padok szintén telve voltak, s némely előzetes ügyek elintézése után átalános feltűnést idézett elő Burylord az elnökhöz intézet azon kérdésével, váljon összeegyeztetéstőle Dilke Károlynak hódolati esküje, meyet mint a parlament tagja tett, azon nyilatkozattal, miszerint ő republikánus? E kérdést az ellenzéki padokról hangos éljenzéssel fogadták, és Herbertet, aki több ízben napirendre térést indítványozott, mindannyiszor letorkolták, végre sikerült a zajban elnöknek oda nyilatkozni, miszerint nem az ő tiszte megítélni, mi egyezzik meg s mi összeférhetlen az esküvel s éljenzés hangzott fel a túloldalról, midőn még azt is hozzátette az elnök, hogy őppen nem látja megsértve a képviselői esküt azon interpellativ iránya által, melyet a nevezett báró tenni szándékozik. Ezutánijenzés és zúgás között felállott Dilke Károly , a civilistára hívta fel a ház figyelmét, melyre vonatkozólag a királynő trónra léptétől évről-évre számadásokat olvasott fel a királyi udvartartás bevételei és kiadásairól; előszámlálta továbbá mindazon kiadásokat, melyek az említett idő óta ünnepélyekre, beigtatásokra, ruházatra, nyakékekre, kir. ajándékokra, „kitűnő egyének“ szállítási költségeire, a királyi csád tagjainak eltemetésére, koronázásra, a királynő utazásaira, épületekre, a különböző kir. paloták tatarozására, felszerelésére és bebútorozására, udvari czeremóniákra, az udvari tisztség és szolgák öltözékére, a lord kamarás és czeremonia mesterre stb. fordittattak, kimutatta továbbá évről évre azon roppant összegeket, melyek a lancasteri grófságból, a királynő magán fekvőségeiből, Cornvalis grófságból stb. bejönnek. Végül pedig hangsúlyozta azon veszélyt, mely abból keletkezhetnék, ha ily roppant vagyon halmoztatik össze a fejedelem kezébe. Álalános, úgymond, a vélelem az országban, hogy a civillista jelentékeny nagy része czéltalanul pazaroltatik el s különösen tudja a nemzet, hogy vannak az udvar körül olyan sincennák, melyek ha a civillista tüzetes revisió alá fog vonatni, lehetetlen, miszerint tovább is fentartassanak. Ő egyenként meg tudná nevezni ezen hivatalokat, ezt azonban nem teszi, mert meg van győződve, hogy az ezeket jelenleg betöltő egyének a legjobb hiszeműek s nem bennék, de a fennálló rendszerben keresendő a hiba. De nem nevezi meg ezen hivatalokat azért sem, mert meg van győződve, hogy jelen felszólalása elég okul fog szolgálni a civillista revisiójára. Szónok beszéde közben több ízben félbeszakíttatván az ellenzék zúgása által, végül átalános éljenzés közt fejezte be beszédét. Gladstone rögtön válaszolni kívánt Dilke felszólalásába s beszédét az ellenzék hangos tapssal kisérte, mig saját pártja igen lágymelegen visette magát, s csak akkor mutatott némi élénkséget, midőn a premier előtte szóló érveléseit éles bonczkés alá véve, őt a «nép' instrnet órának'“ nevezte. Beszéde fo MAGYAJUTJLAG 1872. MÁRCZIUS. 26. lyamában kimutatta a kormányelnök, hogy a civillista az egyes uralkodók trónraléptével mindannyiszor gondosan revideáltatok s a kor kívánalmaihoz mért takarékossággal olyképen állapíttatott meg, hogy nemcsak nagy összegek takarittattak meg az ország számára, de megmentette egyszersmind a monarchiát és a monarchia által magát a nemzetet; szerinte ugyanis oly szoros az érdekközösség e kettő között, hogy lehetetlen őket komolyabb veszély nélkül egymástól elkülönözni. Anélkül tehát, úgymond, hogy tovább menne e szerencsétlen felszólalás tárgyának elemzésében, meg van győződve róla, hogy a ház a czélra elegendőnek fogja ítélni a vita eddigi folyamát s el fog állani minden további szószaporitástól. A miniszterelnök után Herbert kell fel üléséről Dilke felszólalásának támogatására, mire oly jelenet fejlődött ki, aminőt számos évek során át nem látott már az angol parlament. Szónok ugyanis felállásakor csaknem átalános zúgással és közbekiáltásokkal fogadtatott, úgy hogy alig volt képes szóhoz jutni, végre majdnem negyedórás zavorgás után az elnök felszólalása után megkezdhette beszédét, mire a tagok nagy lármával és zörejjel százanként odahagyták a termet úgy, hogy a konservativ padokon mintegy 7—8 s a miniszteriális padokon legfelebb 50 tag maradt, kik szintén a megbotránkozás kifejezésével hagyták oda helyeiket, midőn szónok oda nyilatkozott, miszerint ő sokkal jobbnak és észszerűbbnek tartja a republikánus, mint a jelenleg fennálló monarchikus kampányformát. Guest képviselő felhívta az elnököt, számláltassa meg a jelenlevő tagokat, mi a képviselők folytonos jövésmenése között háromszor történt meg anélkül hogy 40 tagnál többet képesek lettek volna a jegyzők összeszámlálni. Herbert ezután tovább igyekezett folytatni beszédét, mi a roppant zajban egészen elveszett, volt tombolás, jól kivehető fütyülés, sőt az elnöki emelvény mögül vékonyan, vastagon kakaskukorékolás is. — Ekkor Cecil Eustache képviselő felkiáltott: „A karzaton idegeneket veszek észre,a mire a karzaton levők a nők kivételével eltávolíttattak s igy folyt tovább a ház ülése. — Herbert még tovább beszélt,, a zaj azonban nőttön nőtt, mígnem Dodson képviselő figyelmeztette elnököt a ház méltóságát sértő amaz idegen hangokra; elnök sajnálatát fejezte ki ez illetlenségek fölött, mire rövid csend állott be, mely alatt Herbert kijelentette,hogyha öt perczet enged neki a ház,ez idő alatt be fogja fejezni beszédét: a ház ebbe beleegyezett, midőn azonban szónok a kért időn túl is nyujtani akarta beszédét, pokoli zaj keletkezett s szónok még két pereznyi türelmet kérvén, elnök rendre utasította őt, ki a roppant lármában végre is leült. Végül Mandella fejezte ki még sajnálatát, Dilke fellépése fölött, mely a parlament méltóságteljes magatartását ily szokatlan módon megzavarta. Ezután névszerinti szavazás rendeltetvén el Dilke Károly azon indítványa fölött, hogy a czivillista revisió alá vétessék, mellette szavaztak négyen n. m. Dilke, Herbert, Andersohn glasgowi és Lawson carlislei képviselők, ellene pedig 276-an, míg e következő radikális tagok pártállást nem foglalván, nem szavaztak: Taylor, D'xon, Brigitt Jakab, Carter, Slingwort, Leatham, Mia, Potter E., Potter B., Richard Henrik és White. Kivonat a hivatalos lapból. Dr. montedogói Albert Ferencz a heves- és külső-Szolnok megyei I. tanfelügyelői állomásra egyelőre ideiglenes minőségben, Szurekál József számvevőnek neveztetett ki. KRÓNIKA. Pest márczius 26. — Üdvözöljük a második szinészkongressus tagjait. Társadalmas, de a jutalmat magában hordó munka az, mely nyelvünk apostolait ezúttal másodszor egyesíti az ország fővárosában. Egy év buzdító tapasztalatai szólnak a megkezdett munka istápolása mellett. Óhajtjuk, hogy egyetértésben és lankadhatlan jó erővel oldják meg feladatukat. — A herczegprimás egészségi állapota folyton javul s a „Magy. All.“ táviratai szerint a kór lefolyása oly megnyugtató, hogy már minden veszély megszűntnek tekinthető. — Tegnap az izraeliták farsanga strt. Most ugyan már nem igen ünnepük oly vidám jó kedvvel a Mordechai és Eszter napját,de azért még vannak elegen, kik a farsang utószüretét e napra halasztották, így az biliig. Lloyd“ is. Olyan bolond dolgot mesél Deák Ferencznél tisztelgő baloldali képviselőkről, Deák feleletéről stb., hogy bármely bohócz újságnak becsületére válnék. Az hogy komoly arczczal adja elő, bizonyítja, hogy nagy talentuma van a füllentésre és maga sem hiszi a mit mond. A budai lövészegyletnek tegnap egy kis házi ünnepélye volt. Évi közgyűlését tartván ugyanis, elnökének Érczhegyi Ferencznek arczképét leplezte le, mely a nagy lövésztermet disziti. Az ünnepeltet Kimnach Vilmos köszöntötte fel rövid tartalmas beszéddel, mire zajos éljenzés közt a Hymnus Hangjai csendültek meg. Az ünnepély végével a rendes évi közgyűlés vette kezdetét, melyben az újtisztválasztás is megejtetett.Fölövészmerderré egyhangúlag Érczhegyi Ferencz, helyettesévé pedig Kimnach Vilmos választatott. Allövészmesterek lettek: Szőke János, Grund Vilmos, Déván Károly, Kröwich Lajos; Ügyész : Horváthi József; gazda: Preisz József; pénztárnokok: Strausz Ferencz és Straub Tivadar. Végül még 28 tagú bizottmány lett megválasztva. — A nemzeti kaszinó ápril. 1-jén déli 12 órakor rendkívüli közgyűlést tart, a nemzeti színházi erkély kibérlése tárgyában. — A pest-budai nőiparegylet javára nagycsütööörtökön a nemzeti színházban előadandó darabok a következendők : aA miniszter előszobájában,“ „A bokréta,“ „A Strike“-ból egy felvonás s „Elyik olyan mint a másik“. Kéretnek a t. páholy bérlő uraságok, hogy ha netalán páholyaik iránt még fel nem lettek szólítva s azt igénybe venni akarják, szerdán estig az elnöknő lakásán Küknél Ignáczné, Sándor teza 10 sz. f az iránt rendelkezzenek. Csütörtökön a színházi pénztárnál jegyek kaphatók. —A természettudományi társulat köréből a következő szavakat vettük : Fölkérem mindazokat, kik a természettudományi társulat könyvkiadó vállalatára még aláírni szándékoznak, szíveskedjenek aláírási íveket a társulat titkári hivatalához (Pest, Stein-ház 1-ső emelet) legkésőbb ápril 15-ig beküldeni, hogy ezután a nyomatandó példányok számától függő előintézkedések megtétethessenek. Pest, 1872 márczius 25. Szily Kálmán, titkár. — Egy orgyilkossági kísérlet tartja most izgatottságban a belváros lakóit. Simonyi József gazdag magánzót vasárnap esti 7 órakor hónapos szobájában (Deák Ferencz utcza 3. sz. a.) meglátogatta egy tisztességesen öltözött férfi, ki mintegy 50—60 éves lehet, és azon ürügy alatt, hogy Simonyi kétszerecsen utczai házát és budai nyaralóját meg akarja venni, ennek ajánlatot tett. Simonyi kijelente, hogy egyátalán nincs szándékában fekvőségeit áruba bocsátani, de az ismeretlen majd magyarul, majd németül beszélgetve ismételve felhozta ajánlatait és kihúzta az időt esti 9 óráig. Ekkor már megsokalta Simonyi a dolgot, és megszakítván a beszédet, székéről felkelt. Az ismeretlen erre mellen ragadta a házigazdát, az ágyra vető és rövid zsebtőrrel több szúrást ejtett Simonyin. Ez segélyért kiáltott, mire a tettes tőrét ott feledve megszökött. A sebek nem veszélyesek. A rendőrség a személyleirás után kinyomozta a tettest, ki Simonyinak egy távoli rokona. Neve Posch és a zöldfa utczában lakott. Midőn a rendőrbiztos Posch szobájába lépett, ez kezét, melyet dulakodás közben Simonyi megharapott volt, sietve zsebébe rejtette, mi a biztost gyanújában még inkább megerősítette, miért is fölhivá, hogy rögtön kövesse őt. Posch csak kabátja felölésére kért időt; ezt megnyerve, felhasználta ez alkalmat és revolverrel szivén lőtte magát. Élettelen hulláját a kórházba szállították. — Uj postahivatal. Ápril. 1-én Nyárádtő helységben Maros-székben újból egy magyar királyi postahivatal fog életbe lépni, mely a levél- és kocsiposta fel- és leadásával foglalkozik, és a hasonnevű pályaudvarral naponta négyszeri küldönczposta járat által lesz összeköttetésben. E postahivatal kézbe ütési kerületébe következő helységek tartoznak: Cs.-Szt.-Iván, Cserged, Illenczfalva, Kis- és Nagy-Kerellő, Kerellő-Szent-Milós, Kerelő Szt.Pál, Lőrinczfalva, Lukafalva, M. Dellő, M.Sópatak, M -Keresztül, Nagy-Teremi, Nyárádtő, Szt.-Margitta és Vidrátszeg. Vasúti összeütközés. Az osztrák államvasut-társaság 82. számú tehervonata a múlt éjjel Perbete és Udvard között a Bécsben jövő 7. számú személyvonattal összeütközött; a főmozdonyvezető súlyosan megsérült; a podgyászkocsi s a postakocsi a személyvonaton, valamint két teherkocsi a tehervonaton, melyek ökrökkel voltak megrakva, teljesen összezúzatott; a pályán való közlekedés meg van akadályozva. Az összeütközést az okozta, hogy a tehervonat a szokás ellenére a per hetes állomáson nem vesztegelt, hanem felvenni való teher hiányában azonnal Udvara felé indult. E szerencsétlenség következtében a bécsi vonatok hat órai késlekedést szenvedtek. A személyvonat utasai Érsekújvárra visszaszállittattak. Emberélet szerencsére nem esett áldozatul. — Kincset leltek múlt héten a siklósi erdőben. Néhány favágó munka közben egy fazékra akadt, melyben 104 db arany volt. A pénz a hatóság kezébe került. — Helyi hirek. A lipót-utczai apácza-templomban tegnap d. e. istentisztelet alatt egy koros férfi váratlanul roszul lett, s alig hogy az ajtóig szállították, meghalt.— Tegnap éjjel 11 óra tájban az üllői uton fekvő Strobenz féle gyárban az udvar hátsó részében levő raktár ismeretlen módon kigyuladt, de a gyári munkások által nagyobb kár nélkül eloltatott. — Hudy Teréz szobaleány tegnap reggel 5 órakor a kerepesiúti 15. számú ház kapuja alatt egy alg 3—4 hónapos leánycsecsemőt talált. A lelenet a Rókus-kórházban ápoltatik, s mint ilyennek Pest városa közönségének vezetése s ellenőrködése alatt állánd. (10. §.) 9. §. A mint 200 alapítvány aláírva lesz, az alant alapítók közgyűlésre fognak öszszehivatni, a társulatot alapitottnak kimondják, a részletes alapszabályokat megállapítják, a színházépítés ügyét kezeikbe veszik, s annak életbe s működésbe tétele iránt intézkednek. 10. §: Amint a színház elkészült s életbelép, annak ügyei vezetésére egy kéttagú választmány választatik, melybe az alapítók 4, Pest városa pedig 3 tagot választanak. E kéttagú választmány képezendi a színház vezető orgánumát. 11. §. A választmány a színház műszaki vezetését vagy házilag kezelteti egy általa választott igazgató által, vagy a színházat vállalkozónak adja ki; ő maga a műszaki vezetésbe közvetlen be nem foly, de őrködik a felett, hogy a színház rendeltetése ellenére ne kezeltessék s anyagi érdekei ne veszélyeztessenek. 12. §: A választmány eljárása felett az alapítók ellenőrködnek. E végből évenkint legalább egyszer közgyűlés tartatik, melyben a választmány eljárásáról számot ad, a színház pénzügyi számadásait s mérlegét előterjeszti, mely számadások egy kiküldendő 3-tagú számvizsgáló bizottmány által fognak megvizsgáltatni. Rendkívüli közgyűlésekre vonatkozólag a részletes szabályok fognak intézkedni. 13. §. A közgyűlés határozza meg azon rendkívüli előadások számát, melyekbe az alapító és segélyező tagok szabad bemeneti jegyet kapnak, s meghatározza azok jövedelmének bizonyos jótékony czélra leendő fordítását. Ezen előadások idejét a választmány határozza meg. 14. §. A választmány a 10. §-ban megírt módon hat évenkint újra választatik; a volt választmány újra választhatók. 15. §. Az alapító tagság élők közt át nem ruházható, s csupán halálozás esetére örökíthető el. 16. §. Az építésből netán fenmaradó pénzösszeg, mint a Pesti Magyar Népszínház törzsvagyona a választmány által mintalapi tartalék-tőke fog kezeltetni, s ehez fognak időnként csatoltatni a színházi üzlet fenmaradó jövedelmei is, mely összegek részint ezen színházi vállalat tisztes s nemes irányának biztosítására, részint az országos magyar szintgy támogatására fognak fordittatni. 17. §. A színház építése czéljából kibocsátandó aláírási ivekre történendő aláírások kötelezők ; az aláíró a befizetésre törvény utján is szorittathatik s ez az aláírási iv fejezetében megjegyzendő. Az aláírásokból begyülendő pénzek kamatozás végett takarékpénztárba helyezendők el. 18. §. Jelen ideiglenes alapszabályok jóváhagyás végett az illető minisztériumhoz két példányban felterjesztendők . A népszínház alapszabályai a nagybizottság tegnapi gyűlésében valahára megállapittattak. Legélénkebb vitát a pénzbeszerzési mód képezte, miután az indítványozott alapítás, segélyezés stb. ellenében többen részvények kibocsátását ajánlottak. A többség az első utat választó és ezzel rövid eszmecsere után az alapszabályok következőkép fogadtattak el: 1. §• Egy pesti magyar népszínház felállítására azon a telken, melyet szab. királyi Pest városa közönsége e czélra ajándékozott, társulat alakul, melynek czime : Pesti magyar népszínházát alapító társulat. A társulat, miután a 9. §. szerint végleg megalakult, czimét a pesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél be fogja jegyeztetni. 2. §. Az alapítandó népszínháznak legalább 2500 látogató befogadására kell alkalmasnak lennie. 3. §. A népszínház feladata, hogy abban a magasabb tragedia, magasabb vígjáték és nagy opera kivételével minden egyéb drámai művek előadassanak. Az előadás nyelve kizárólag magyar. 4. §. A színház felépítésének költségei előleges számítás szerint egyelőre 500 ezer forintra tétetnek, amely előirányzott költség azonban a beszerzendő pénz kedvező eredményéhez s a mutatkozó szükséghez képest magasabbra is emeltethetik. 5. §. A színház építésére és felszerelésére szükséges költségek következő módokon fognak beszereztetni: a) alapítványok, b) segélyezések, c) adakozások, d) sorsjáték és e) mű és műkedvelői előadások által. 6. §. A társulat alapító, segélyző és adakozó tagokból áll. Alapító tag az, ki legalább 200 forintot aláír és befizet. Segélyző tag az, ki a színház czéljaira 200 írton alul, legalább 10 frtot, adakozó pedig, ki ennél kisebb összeget aláír és befizet. 7. §. Az alapító és segélyző tagok jogai. Az alapító tagok képezik a társulat vezető és ellenőrködő (10. §.) és kik alapító oklevelet kapnak orgánumát Az alapító és segélyző tagok a társulat által évenkint e czélra rendezendő rendkívüli előadásokat díjmentesen látogathatják, s neveik, valamint az adakozóké is, az általuk adományozott összegekkel együtt a színházi emlékkönyvbe be fognak jegyeztetni. 81 §. Az alapítandó színház közintézet lesz, mely örök időre az alapító tagoknak) Művészet. (A hazai zeneművészekhez.) Mátray Gábor úr, a nemzeti zenede igazgatója következő felhívás közléséért keresett meg : A vallás- és közoktatási miniszter úrtól a nemzeti zenedéhez közelebbi napokban érkezett leirat értelmében az. évi világtárlaton Londonban a jelenleg élő magyarhoni zeneszerzők közelebbi évek alatt megjelent műveiknek folyó hónap 31-ig minél nagyobb számban beküldetése végett értesítjük a hazai t. ez. zeneszerzőket, kik munkáikat az említett londoni kiállításra szállíttatni óhajtanák, miszerint azok i. é. márczius hó 30 ig a „Nemzeti Zenede“ helyiségében is elfogadtatnak, s másnap a fönnemlitett miniszter úrhoz átküldetnek. — A beküldők szíveskedjenek nevüket, szerzeményeik címeit, értékét és a megszerezhető helyét külön jegyzékbe foglalva ugyanott átadni. * “A jó hazafiak“ czímmel ismeretlen szerzőtől tegnap egy új négy felvonásos vígjáték került első előadásra a nemzeti színházban. Bár nem szívesen vállalkozunk a halálmadár szerepére, hosszú életet még sem jósolhatunk neki. Alapjában, fajzatában egyaránt kóros épület ez a vígjáték. Alapjában mert — ha egyátalán a politikai elvtelenség túlesik a vígjáték ostorozására szánt „gyarlóságok“ határán, még inkább az — ami sajátságos politikai viszonyaink között, ahol csak nagyon óvatosan szabad a közelmúlt és részben a jelen eseményei közül kikapni egy ily themát, a köpenyforgatók olyan tömeges fölléptetése s úgyszólván büntetlenhagyása mint a jelen vígjátékban, veszedelmes morál,fajzatában gyönge, mert szerkezetében, jelenetezésében és dialógjában a routine és ízléstelenség, a szellemes és lapos olyan vegyüléke, melynek hordónyi választóvízre volna szüksége, hogy a kevés színaranyt salakjától megtisztítsa. Meséjét röviden vázolhatjuk : A kormány egy vasúti vonal megállapítása végett mérnököt küld ki az illető vidékre. A mérnök , Kovács Aladár (Lendvay) két pártra találja szálaivá a vidéket. Az egyik Bogoly, (Szigeti József) Farkas (Újházi) stb. pártvezérekkel, a másik Dombi (Feleki) és Fehér (Benedek) vezérlete alatt igyekszik a mérnököt a nekik kedvező vonal ajánlására bírni. Nyomorult fráterek ezek egytől egyig s a kormány iránti véleményüket attól teszik függővé, hogy melyik irányban viszi a vasutat. Mintegy neutrális térre látszik állítva a Kolompos nevű egyén, de ennek meg minden rész ami a kormánytól jön, legyen az akármilyen kormány. Mindegyik párt egyegy szép szempárt is állít a síkra a mérnök meghódítására, Katalint(Prielle asszony) és Arankát (Lendvayné asszony) s a két fél versengéséből kellene folyni a vígjátéki bonyodalomnak. (Kellene, mondjuk mert valójában nem úgy van. Némi bonyodalom csak az utolsó felvonásban két levél elcserélése — e koptatott eszköz — következtében származik s megoldását külről nyeri.) A két párt közül egy sem győz. A mérnök egy 3-ik vonalt jelöl ki,melyen egy republikánus barátja (Molnár) — hogy minden néven nevezendő párt képviselve legyen, egy republikánus is szerepel a darabban — kőszénre talált. Aladár azonban mégis megnyeri Aranka kezét, mert a felség visszaadta atyjának elkobzott félmilliónyi javait. — A darab ilyképpeni szerkezete a lehető leggyöngébb. Mintegy másfél felvonáson át folyó expositio s aztán egy csak félig meddig odaillő mese, melynek szálai elnyúlnak a megyebeli főispánig is; kinek szájába szintén van adva pár szónyi „beszéd“, s mely női szivarzás, éji találkák, névtelen levelek stb. között vajúdik, mig a kifejlődés paradicsomába jut. Két jelenete van,amely a sivár képből előnyösen kiemelkedik, hol vígjátéki elevenséget és némi dialogizáló tehetséget tapasztaltunk, az 1. felvonás estélyjelenetében és a 3-dik felvonás párbeszédében. Dombi és buga között Élet és ügyes fordulat, különben minél kevesebb van a darabban s az erőlködés majd e majd amaz alakot tolai előtérbe, anélkül, hogy sikerülne azokat kidomborítva cselekvő és ne csak izgómozgó személyeknek bemutatni, a második és harmadik felvonáson keresztül egész az unalmasság netovábbjáig vitetik. Az ízléstelenség úgy egész jelenetekben, (csak a harmadik felvonás végjelenetéről emlékezünk meg) mint egyes „szócserékben“ hasonló fokban nyilvánul s nem tudni érdemül vagy gáncsnak tudjuk-e be inkább a szerzőnek, hogy ízléstelenségei nem eredetiek s a század elején divő német vígjáték irodalomban könnyű szerrel ki volnának kutathatók. Az előadás emelte a darabot,de a siker felszínére nem birta magával ragadni. A pálma Prielle asszonyt, Szathmárinét (Aranka anyját) a Lendvay-párt, Szigeti Józsefet és Felekit egyaránt megilleti. Jellemző volt Szigeti Imre is pár sornyi szerepében. Jó maszkkal hatott Molnár, játéka ellenben darabos maradt minden jelenetében. Újházi túlzott mint rendesen. A második felvonás után (melyben a rendezőség csinos új bútort állított ki) szerzőt kitapsolták. „Nevében“ Paulay mondott köszönetet. Tehát mégsem olyan ismeretlen „a jó hazafiak“ szerzője? * Pap mint „Csikós.“ Aradon múlt szerdán ritka szini előadás volt. Bodnár Bandi, volt kunágotai plébános, lépett föl a „Csikós“ czímszerepében, miután ismerősei által megdicsért hangját nagyobb körben akarta bemutatni, mint a kunágotai oltár előtt. Az aradi lap így ír e föllépésről: Felekyné vendégszereplése óta annyi érdekeltséget nem keltett színházi előadás, mint szerdán a „Csikós“-é, Bodnár Bandi felléptével. Ő e téren, múltját véve — mindenesetre érdekes személyiség is, s ha ez magában véve sokat tett ahhoz, hogy a színház zsúfolásig megteljék, hozzájárult ehhez azon körülmény, hogy városunkban majd mindenki ismeré magán körökből „nagyszerű“ baritonját, s így kiváncsi volt szini kísérlete sikerére. — Megjelenésekor kitörő lelkesedés, tapsvihar és éljenzéssel fogadtatott, s a néző közönség ekként lelkesülő jó nagy része alig-alig tudta bevárni, hogy egy-egy dalt elénekeljen, midőn ismét zajos nyilvánulást adott tetszésének. A siker tehát, melyet a műkedvelő úr e felléptével aratott — e részben fényesnek mondható. Azt egyébiránt a szigorúabb ítélet is elmondhatja, hogy erőteljes és igazán szép bariton hangja van, melyet a színpadon igen jól értékesíthet — természetesen, ha kellő kiképzésére szorgalmat és gondot fordítand. Játéka is elég jó volt, főleg ha tekintetbe veszszük az első debüt nehézségeit. * Táborszky és Porsch kiadásában megjelent két eredeti magyar dal (1. „Kerekes András“, 2. „A csősz kincse“) [ zenéjét szerző Jeiteles Ignácz, ára 1 frt. * S z i n i felhívás. A szabadkai szini ügy-egylet igazgató választmánya ezennel felhívja a magyar színészet összes drámai és operette tagjait, hogy akik a jövő 1872 83-iki téli idényre a szabadkai színházhoz óhajtanak szerződni, küldjék be föltételeiket — ha lehet, fényképeik kíséretében — ápril végéig a szintigy-egylet elnökségéhez Szabadkára, és Takács Ádám művezetőhöz Bajára. * A „Pest-budai nőiparegylet“ javára f. h. hó 28-án, a nagycsüütörtöki norma napon a nemzeti színházban előadás lesz, melyben az egylet iránti szívességből a színház első rendű művésznői és művészei működnek közre. * Az orsz. magy. képzőn fivészeti társulat 1872-ik évi közgyűlését ápril 7-ik napján délelőtti 10 órakor fogja megtartani. Tárgyai: 1. főigazgató választmány jelentése a lefét évi működéséről. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A társulat vagyoni állapotának előterjesztése. 4. A költségelőirányzat alagálapitáza. 5. A folyó évi számvizsgáló bizottság megválasztása. 6. A választmány által előterjesztett, vagy a közgyűlésen felmerülő indítványok tárgyalása. KÖZGAZDASÁG. Heti szemle. Az értéktőzsdén nincs határa a szédelgésnek. Minél több nyereményt ígér valamely vállalat,annál kapósabbak részvényei, s minél közelebb áll valamely pénzintézet, annál inkább emelkedik agrója, kivált ha új meg új kölcsönök, vasutak stb. keletkezése hozatik hírbe. Természetes, hogy a legszerencsésebbek mindig a bécsiek. A bécsi pénzintézetek állanak legközelebb a magyar kormány hitel - vasúti tervei létesítéséhez, hanem mivel a bécsiek összeköttetésben vannak pesti fiókjaikkal,alárendeltjeikkel és társaikkal, ezek is részesülnek néha, némely kis osztalékban, ezek részvényei is kapósak néha, mint p. o. most azon intézeteké, melyek a bécsi bankintézettel összeköttetésben vannak, mely az uj magyar kölcsönt kieszközölni szeretné. Most, kivált az uj év óta keletkezett 20 bank s nagy takarékpénztár, és a vidéken keletkező 70 takarékpénztár foglaltatja a tőzsde embereit. Magyar vasúti kölcsön 109 ft, jutalomkölcsön 10772—109 közt kevés forgalommal. Török vasúti részvények 79—79 ft 25 ft. Magyar földtehermentesitési kötvények 81,bordézsmaváltság 77 ft. Biztosítási papírok közül: Hunnia 217— 220, Pannónia 540—542 ft, Uuio 330 ft. Bankrészvények közül magy. átalános hitelbank 162-ről 16572 frtra ment. Francobung. I. kibocs. 1163/4, H-ik 109—10974 frt, Municipalbank 113 frt, földhitelbank 136 frt, budai keresk. 770 frt, pesti népbank 90 frt. Takarékpénztárak közül, melyek átalában a bank képességével bírnak az országos központi takarékpénztár 131—132— 13374 frt közt emelkedett; pestbudai 228— 230 frt; külvárosi 69—100 frt. Ferencz és Józsefvárosi 75—77 frt. Vaspályarészvények közöl most csak a közútiak kapósak u. m. pestiek 341—343 frt; budai 104 frt. Gőzvonatu pályák közül a keleti pálya részvényei fordultak elő 151 — 152 frt. Gőzhajózási részvények csak 90—92 közt mozogtak, mert a kormány segélyben nem sok bizalom van.