Magyar Ujság, 1872. április (6. évfolyam, 75-98. szám)

1872-04-03 / 75. szám

fr,____________________________—------------------­am­ei kikötőbe bevitetett 1871-ben; osztrák­­magyar lobogóju hajón 7,163.621 frt érté­kű áru, idegen lobogóju hajón pedig 1,892. 408 frt érték, összesen 9,056.029 frt érték. Az 1867-iki bevitel volt 6,165.632 frt, az 1868-ki 6,360.081 frt az 1869-ki 6,859.186 frt, az 1870-ki 7,951.477 frt, a­mi a bevi­telnek a két legközelebbi évben tetemes gyarapodását mutatja. A kivitel értéke az utolsó években állandóan megmaradt az bl/3 milliónál; 1871-ben 5,637.545 forintra rúgott. — Földrengés. Esztergomból írják, hogy ott nagypéntekre virradólag éjeki 9 óra táján néhány másodperczig tartó heves földrendelés volt érezhető, mely éjfél utáni 3 óra körül gyengébben ismétlődött.­­ A nagy­közönséghez s különösen a hazai orvosokhoz az orvostanhallgatók se­gélyegyletének elnöke Berzsenyi Sándor, és titkára Maurer Gyula a következő fölhívást intézik: „Köztudomású dolog, hogy jelen tanügyeink közt a fönsőbb tudományos kép­zettség megszerzése tetemes anyagi áldoza­tokkal jár. ” Egyetlen tanintézetünk a fő­városban van, hol az önfentartás fölötte költséges; ehhez járul a szaktudományi könyvek rendkívül fölemelt ára, továbbá az orvoshallgatóknál évenként 80—100 fo­rintnyi tekintélyes összegre rugó tanpénz, melyhez véve a szigorlatokért járó 2—300 frtot meghaladó díjakat, könnyű belátni, miszerint szegényebb sorsú fiatal emberekre nézve a tudori oklevél megnyerése — külö­nösen az orvosi szakban — lehetetlenséggel határos, hacsak önképzése rovására valami kenyér-keresetmód után nem lát. A helyzet ily nyomasztó voltának enyhítése végett alakult az orvostanhallgatók segélyző és önképző egylete, mely már rövid fönál­­lása óta is szép eredményeket mutathat föl, — rendelkezvén 3000 kötetet tartal­mazó könyvtárral s 17,000 forint alaptő­kével, több szegény ifjút részesít folyvást jótékony segélyzésben. — Azonban a ne­vezett egylet minden szép reményekre jo­gosító virágzása mellett sem felelhet meg alaptőkéjének sérelme nélkül, a hallgatók számával mindinkább szaporodó igények­nek s különösen nem nyújthat pénzbeli se­gélyt vagyontalan ifjaknak a tanpénz lefi­zetésére , melynek eddig is nyomasztó sú­lyát az egyetemi tanács legutóbbi szigorú intézkedései tetemesen növelék.­­ Ezen napról-napra jobban érezhető hiányon segí­tendő, az egylet választmánya elhatározta egy tandíj-kölcsön alapítványt szervezni, s miután az ehhez szükséges pénzalap — más forrás hiányában, csakis közadakozás út­ján gyűjthető össze, a közönség nagylelkű­ségéhez folyamodik pártfogásért, leghat­­hatósabb támogatást a hazai orvos uraktól várván, mint kik nagy részben közvetlenül szerzett tapasztalataik nyomán a fönforgó nehézségeket méltányolni leginkább hivat­­ják. Mely választmányi határozatot midőn közhírré tenni szerencsénk van, egyszers­mind közfigyelembe ajánljuk részint a szün­napok alatt haza ment orvostanhallgató ifjak által széthordott, részint szétküldött gyűjtő íveket, melyekre a mélyen tisztelt kö­zönség mindazon tagjai, kik e nemes czélra áldozni hajlandók, a fölajánlott összegeket följegyezni kéretnek.“ — Pesti kövezések 1872-ben. A városi kövező bizottmány beterjesztette jelentését az 1872. évben Pesten eszköz­­lendő kövezésekről, melyben a közgyűléstől a budgetbe kövezésekre felvett 500,000 írt­ból rendelkezésre álló 81,000 írthoz köve­­tési munkálatokra 100,000 forintnyi póthi­telt kér. Minthogy a város a folyó évre tete­mes defic­ittel áll szemközt, melynek mi­kénti fedezése, miután a városnak e tárgy­ban a belügyminisztériumhoz tett fölterjesz­tése eddig el nem intéztetetett, a levegőben van, a tanács a kért 100,000 frt fedezésé­nek kimutatására a számvevőséget, a kö­­vezési bizottmányt pedig annak kimutatá­sára utasította, mely utczák volnának a rendelkezésre álló 81,000 forintból ki­­kövezendők ? A aszfaltírozást a bizottmány a kúria épületétől a ferencziek terén, egye­tem utczán és téren végig a kecskeméti­ ut­­czáig javasolta folytatni, mit a tanács oda módosított, hogy ne ezen útszakasz, hanem a váczi utcza a Deák Ferencz-utczáig és a Dorottya-utcza a Wurm-háztól a fürdő ut­­czáig. A közbeeső utczarész a rajta folyó építési munkák miatt hagyatik ki. Irodalom és művészet. (Hangver­seny). A redout kis termében ápr. 8-án este fél 8 órakor Huber Károly karnagy hangversenyt ad a nemzeti zenede házvé­teli alapja javára. Műsorozata ez: Hármas (F-dúr) Volkmanntól; Romanze, hegedűre Beethoventől; „Souvenir de Bosphor,“ Vieuxtempstől; „Éji látogatás“ melódiám, költemény Gyulay P. és Huber K.-tól; So­­nata gordonkára, a 17-ik századból, Corel­­litől; „Tre Giorni“ gordonkára, Pergolese­­től; „Árva vagyok“ költemény Losonczy L.­­től „Valse brillante“ Chopintől „Mandolina­­ta,“ Paladithetól; „Hunyady László“ kettős hangverseny, 2 hegedűre, Huber K.-tól „Zongora verseny,“ Webertől; közremű­ködnek Rákossy k. a., Arenstein Szidónia k. a. Spiller, Gobbi, Trausch, Pittinger, Huber Károly és két fia, Károly és Jenő. * F e r e k i n é asszony, nemzeti szín­­házunk e kitűnő tagja, mint halljuk, sza­badság ideje iránt közte és az igazgatóság között támadt differenciák miatt megvált az intézettől. Szinte fölösleges kifejezni szín­padunk e vesztesége fölötti sajnálkozásun­kat de látván mint ritkulnak naponkint szín­padunk művés­zetei az intendánsi kegy, félszegrendszer és szeszély miatt, nem nyom­hatjuk el a kérdést, mely Orczy b. igazga­tása óta annyiszor fölmerült a művészet minden barátja előtt, hogy quousque tan­dem ? * „N é­h­á­n­y s­z­ó az Ügyvédrendtartásról, fötekintettel a négy évi gyakorlatra“ czim­­mel csinos kis füzetben önállóan megjelent a felolvasás, melyet ily czimen Mayer Sándor tartott az országgyűlési gyakorno­kok testületében. Ára 25 kr. Kapható Aig­­nernél. * A természettudományi köz­löny április havi füzete Szily Kálmán és Petrovics Gyula szerkesztésében következő tartalommal jelent meg: Nehány élet-láttani adat gyakorlati alkalmazása, (két ábrával) Hirschter Ignácztól. — Felhívás a növény­fejlődési észleletek érdekében, Staub Mór­tól. — A tenger fénye, (b. Bibra után) közli: Sch. J. — Apróbb közlemények, csillagtan és meteorologia. A teljes napfogyatkozás 1871. decz. 12-én. — Éghajlati viszonyok Árva-Váralján. — Éjszaki fény február 4-én. Az állítólagos párabuborékokról a légkör­ben. — Növény-élettan: A termékenyítés befolyása a képződő gyümölcsre. — A vilá­gitó gáz befolyása a faültetvényekre. —■ Az erjedési gomba és az erjedés. — A ne­héz fémek és a növények. — A majomke­­nyérfáról. — A hársfa leveleinek czukor­­tartalma. — Különfélék: Talpa marina. — A franczia tudományos akadémia kül­földi tagjai. — Társulati ügyek stb. Mende-Monda (A három szoknyás hölgy.) Nem Paul de Kock ilyen czímű re­gényéről vagy regényhősnőjéről van szó. Ez a három szoknyás hölgy köztünk él, az igaz, hogy csak pár napja. Mintegy öt vagy hat nap előtt volt, hogy szőke fürtjei, ten­gerkék szemei a pesti szépségek egén elő­ször feltűnt. Ma már a félváros róla beszél. Midőn vasárnap délután egy éltes hölgy kí­séretében nyitott bérkocsin a városliget ron ■ deaujában megjelent,vagy ezer szem egyszer­re feléje fordult s mig a forduló ki nem ragad­ta a látkörből, rajta csüngött és aranykalá­szokkal átvert zöld selyem ruháján, vala­mint sárga kesztyűbe burkolt kis kezén,mely éppen egy kecsteljes fürtöt simított el hom­lokáról, midőn tekintetem rá esett. Láttára Ürményi Miksa is nagyot nézett, hogy el­­maradítatlan monocle­ je kihullott szeméből, egy fiatal huszártiszt pedig majd lefordult lováról. Hja, a szépség hatalma. Midőn es­tére a nemzeti szinház egyik zártszékébe ült, az erkély összes látcsőkészlete feléje vette irányát s a mint valamely titkos for­rású lángtól érintve Éber Nándor is föléb­redt gr. Széchenyi­ Imre páholyában, hol épen ebédutáni álmát kezdte aludni. — Ki ő és merre van hazája? — csüngött a kér­dés száz meg száz alakról. Mi megfelelünk rá. Az ünnepelt hölgy egy vidéki s­inésznő. — Ah, és Orczy még­sem szerződteti ? — hallom a kérdést újból felhangzani. Csak lassan, uraim, a mi halad az nem marad. Most másokon a sor. A szép hölgy tehát színésznő a vidéken s az aranykalá­szos zöld ruhának megvan a maga történe­te, ámbár nem hiszem, hogy olyan érdekes, mint az arany és a tengerkék szemek törté­nete. — A véletlen megismertette velem ama történetet s elmondom hűségesen. A MAGYAR 1879. ÁPRILIS 8. szép színésznőnek három udvarlója volt. Csak három,pedig lehetett volna minden ujjá­­ra akár iíz is Egy nap, déltájban volt, a bá­jos hölgy egyik udvarlóját fogadta. Mond­juk , első udvarlóját s aztán lesz 2-ik és 3-ik is. Az első udvarló volt tehát abban a szen­télyben, melyről azt hivé,­­hogy küszöbét kí­vüle más férfi nem lépi át. Ő is először kapott erre ma engedélyt. A szép hölgy gyöngél­kedett s nem ment el hazulról. Ingerlő pon­gyolában , vállára omló fürtökkel, ruganyos ottomane-on fogadta udvarlóját. Alig lehelte ki a szavakat, oly halkan szólt. Látszott, hogy szenved. Gyakran lecsukta szemeit s akkor a fiatal embernek úgy tetszett, mint­ha sötétség terült volna el a szobában s ő csak a kábító fehérségű arczot és kezecské­ket látta. Elragadva szótlanul bámulta. Ek­kor megnyilt az ajtó s a szobaleány egy csomagot hozott be. — A kereskedő küldi s itt a számla. — A papírból aranykalá­szos zöld selyem szövet látszott ki. —­ Ah, a számla? — suttogott a hölgy. — Mennyit is tesz? — Száznegyven forint! Nemde ba­rátom, ön lesz szíves megkímélni a fárad­ságtól, hogy fölkeljek? — A legnagyobb örömmel! — A „barát“ kifizette a szám­lát, s az arany kalászos zöld selymet az ot­­tomane előtti zsámolyra téve még egy ideig csodálta az alabaster arczát és kezecskéket s aztán távozott. A hölgy legszebb moso­lyával búcsúzott tőle. A fiatal ember arcza sugárzott midőn elhagyta. Valahára­ sut­tog, s aztán elhagyta a házat. A hölgy pe­dig fölkelt, de nem veté le pongyoláját. Délutáni három órakor második udvarlóját fogadta. ismét gyöngélkedett és ismét oly halkan szólt, hogy a szó alig lebbent ajkán. S a szobaleány ismét behozta a szövetet és a számlát s a hölgy ismét megkimélteté ma­gát a fáradságtól, a második udvarló is kifizető a számlát. Esti hat órakor eljött a harmadik udvarló s a jelenet csak annyi­ban különbözött az elsőbbiektől, hogy ez a harmadik udvarló már nem egészen fiatal, hanem a negyvenesbe hajló férfi volt. Más­különben ő is elkábult a szép hölgy látá­sán, ő is megdicsérte a szövet r­ámpáját és lehetőleg még nagyobb készséggel fizette a számlát. — Hanem a sors boszuja sem ma­radt el. Kis városban mindenki ismeri egy­mást s mi­csoda, hogy a két fiatal ember különben nem tudva egymás kalandjairól — váratlan együtt sétált múlt vasárnap a város piaczán a templom előtt. A szép hölgy is váratlan (?) megjelent, még­pedig az aranykalászos zöld ruhában. Anyja kísére­tében a misére ment. Az udvarlók köszön­tik. A hölgy mosolyog és a templomba lép. Már egészen üdének látszik. A két udvarló jelentőségteljesen pillant egymásra. Egy­­ideig nem szólnak, utóbb azonban nem állja meg az első, hogy társától meg ne kérdje, hogy tetszik a művésznő új ruhája. — Hogy tetszik? — válaszolt ez, bizony ez 140 frt erejéig nem tetszik. — Nem értelek. — Már pedig 140 forint volt annak az ára pajtás, még pedig a saját erszényemből. — De hiszen én fizettem ki! — Te ? hisz itt van a naplóm, melybe kiadásaimat jegyzem: márcz. 17-én X­­X. kisasszonynak egy ruha 140 frt. — De hisz az lehetetlen! Engedelmet kérek, de . . . szó szót ad, a két udvarló már összevesző félben van, mi­dőn a sors még váratlanabb szeszélye a harmadik „bajtársi“ is közelekbe hozza. A dolog nem titok, elég hangosan traktál­­ják és a harmadik meg bonyolultabbá teszi azzal, hogy, a „kiegyenlített“ számlát prot­­esentálja. Általános megbotránkozás. Dél­ben a húsos tálak előtt az egész város csak a „három szoknyás hölgyről­ és udvarlói­ról beszélt, talán ennek köszönjük, hogy a szép hölgy most Budapest látcsöveit és szí­veit hozza mozgásba. háznak összes fogatokon járó közönsége a kocsik számára nyitott külső uton közle­kedik a csarnokba, — nevezett igazgató úr az udvarba hajtat a föntemlített jogi ki­fogás alá eshető kocsin és mint a „Marosa“ vasárnapi előadása után velem is megtörtént a színházból a nappali pénztár előtti ud­varba szélvedő közönséget elgázolással fé­ny­íti. Részemről nem látom át, hogy mi ki­váltságnál fogva vágtathat a nemzeti szín­ház igazgatója kocsin a gyalog közönség közé, midőn ez minden más halandónak meg van tiltva s midőn a kocsi számára más út van kijelölve. De már ha a kiváltság eredetét nem tudom, még kevésbbé értem mily arczczal vállalkozik valaki egy ép oly nevetséges, mint vétkesen boszantó szerep­re, hogy a hetyke uralkodás bebizonyítására valami bőrében meg nem férő húsz éves mágnásgyerek módjára paczkázik a türel­mes közönséggel. Felhívom erre a rendőrség figyelmét, mert nem hiszem, hogy a közbiz­tonság veszélyeztetésére privilégiumot ad az, hogy valaki nagyúri kegyből az inten­­dánsi székbe pottyant s azt egy pár jó ba­rátjának orditozására a közmegbotránko­zás daczára elfoglalva tartja. Pest 1872. apr. 2. Egy gyalogjáró. Tarka levelek. T. szerkesztő ur! A „Magyar Újság“ egyik közelebbi szá­mában olvastam, hogy Orcy K. a nemzeti szinház költségén fogatot tart. Ámbár ezt olyannyira hihetetlennek tartottam, hogy napról napra vártam, mikép a minden alka­lommal dementira kész hivatalos lap meg fogja c­áfolni e hirt, nem szólott róla, eldön­tetlenül hagyván a kérdést, hogy Orczy bá­rónak van-e ehez joga s főkép, hogy szín­házunk pénztárával s az illemmel általán mennyiben fér össze. De mint a nemzeti szinház egyik gyalogjáró látogatója nem hagyhatom szó nélkül, hogy — mig a szin- Pesti áru- és érték-tőzsde ápril 2-án. Értékpapír A bécsi tőzsde hivatalos árjegyzéseit Adva Tartva 200 209 —•— Jövedék máj.—nov. szolv. bankj. 5% • • 64.70 65. 66v ►· „ i­ ezüst ^ 70.80 70.80 200 1839-ki sorsj. egész (256 pp.) 100 frt. után . 312.30 313.50 200 1854-ki sorsj. (250 frt pp.) 4% „ . . . 94.75 95.25 200 1860-ki sorsj. egész (500 forint o. é) 5°/0 • • 103.— 103.60__ 165 170.— 165.— 1864-ki (100 frt 0. é.)..................................... 118.75 140.— 100 102.-' Comó-jövedékjegy (42 óra) darabonkint 23 24. . 200 Magyar vasúti kölcsön (120 frt ezüstben) 10 .25 109.50 200 Alstó-Austriai földtehermentesitési kötvény 200■ Angol-Ostrákbank befiz. 200 frt ezüstben , 827.— 327.50 200• Ostrák földhitelint, befiz, 80 frt ezüstben . . 500. Hitelintézet.......................................................... 346.­346.15 spp!— 202!— Alsó-Austriai leszámítoló társaság 500 forint 952 956. 500 Franczia-osztrák bank befiz, 60 frt ezüstben 142.50 143. 200 IKi­-115­­Nemzeti bank..................................................... 839 848 . .­­ 200 105 Dunagőzhajó-társulat 500 ftt pp..................... Erzsébet-pálya 200 pp........................................ Ferdinand-északi pálya 1000 frt pp.................. Ferencz József pálya 200 frt o. é. ezüstben . Magánsorsjegyek (darabonkint.) 11 K­­özlek­edés, gyorsvonatok. Bécs—Pest. Bécs ind. 2­6. 50 p. d. u. 11. 6. 10 p . Pest érk. 9 ó. 35 p. e. 6. 38 p. reg. Pest—Bécs. Pest ind. 7. 38 p. regg. 2. 80 p. d. u. Bécs érk. 1. 52 p. d. u. 9. 38 p. e. Személyvonatok. Bécs—Baziás, Bécs ind. 7. 65 regg.—8. 25 est. Pest érk. 4. 55 d. u.—6. 08 regg. Pest ind. 5. 37 d. u.—7. 05 regg. Czegléd ind. 8. 22 a.—9. 6­­8 p. regg. Szeged indul 12 órakor 38 p —1­0. 44 p. d. u. Temesvár indul 5 órakor 32 p. regg.—09 d. u. Baziás érkezik 8 órakor 58 perez délelőtt. Baziás-Bécs. Baziás indul 6 órakor 30 perez délután. Temesvár indul 10 ó. 41 p. éj.—9 ó 18 p. regg. Szeged indul 2 óra 42 p. éj.— 1ó. 12 p. d. u. Czegléd indul 6 ó. 46 p. regg. — 5 ó. 17 p. d u. Pest érk. 9 ó. 10 perez regg.—9 ó. 35 p. éj. Bécs érk. 6 ó. 36 p. d. u. — 6 órakor 9 p. regg. Pest—N.-Várad. Pest indul 7 ó. 30 p. reggel. — 6 ó. 5 este. Czegléd indul 10 ó. 33 p. reggel— 8 ó. este. N.-Várad érk. 4 ó. 47 p. d. u. — 4 ó. 06 p. regg. N.-Várad—Pest. N.-Várad indul 11 ó. 22 p. d. e. — 9 ó. 05 este. Czegléd indul 6 ó. 13 p. este — 6 ó. 20 p. reggel. Pest érk. 8 ó. 37 p. reggel— 8 ó. 43 d. este Pest—Kassa. Pest indul 7 ó. 80 perez regg. — 6 ó. 5 p. d. n. Debreczen ind. 3 ó. 41 p. d. n. — 2 ó. 42 p. regg. Miskolcz indul 8 ó. 17 p. este —8. ó. 36 p. regg. Kassa érk. 11 ó. — este — 1 ó. 18 p. d. n. Kassa—Pest. Kassa indul 5 ó. 25 p. regg. — 10. 49 d. e. Miskolcz indul 8 ó. 8 p. regg. — 3 ó. 25 p. d. u. Debreczen indul 12 ó. 47 d. u. — 10 ó. 34 p. és. Pest érkezik 8 óra 37 p. este — 8.43 regg. Pest—Arad. Pest indul 7 ó. 30 p. reggel — 6 ó. 5 p. este Szolnok indul 11 ó. 7 p. d. e. —10 ó. 37 p. este Arad érkezik 8 ó. 42 p. d. u. — 6 ó. 4 p. regg. Arad—Pest. Arad indul 12 ó. 2 p. d. u. — 9 ó. 4 p. este Szolnok indul 5 ó. 1 p. d. u. — 4 ó. 17 p. reggel Pest érkezik 8 ó. 37 p. este — 8 ó 43 p. regg. Nagyvárad—Szeged—Eszék. Nagyvárad­­. 5 ó. 5 p. d. u.— 7 ó. 55 p. r. Szeged érk. 11 ó. 20 éj. — bára érk. 1.13. d. u.­ Szeged indul 3 ó. 24 p. regg. — 2 ó. 10 p. dél u. Eszék érk. 10 ó. 46 p. dél e. —11 ó. 14 p. éjjel. Eszék—Szeged—N­agy­várad. Eszék ind. 4 ó. dél u. — 3 ó. reggel. Szeged érk. 11 ó. 19 p. éjjel —12 ó. délben Szeged ind. 3 ó. 34 p. regg. —5. 15. d. u. Nagyvárad érk. 11 ó. d. e. — bára érk. 1.17 p. N.­Várad—Kolozsvár. Nagyvárad ind. 4 ó. 48 p. regg. — 4. ó. 40 d. u. Kolozsvár érk. 1 ó. 54 p. d. u.— 10 ó. 28 p. este. Kolozsvár—N.-Várad. Kolozsvár ind. 4 ó. 45 p. regg. —10 ó. 51 p. d. e. N.-Várad érk. 10 ó. 37 p. d. e. — 7 ó. 29 p. este. Arad—K.-Fehérvár. Arad ind. 5 ó. 52 p. reggel — 3 ó. 42 p. dél u. K.-Fehérvár érk. 2 ó. 30 p. d. u. — 2 ó. 48. regg. K. -Fehérvár—Arad. K.-Fehérvár ind. 4­ ó. 15 p. regg — 0ó. dói e. Arad érk. 11 ó. 56 p. d. e. — 7 ó. 2­ p. este. Pest—S.-Tarján—Zólyom. Pest ind. 7 ó. 81 p. regg. — 10 ó. 25 p. este. Hatvan ind. 10 ó. 1 p. d. e. — 2 ó. 32 p. éjj. S -Tarján ind. 11 ó. 5 p. d­e. — 5 ó. 26 p. regg. Zólyom érk. 4 ó. 8 p. d. u. — 10 ó. 58 p. d. e. Zólyom—S.-Tarján—Pest. Zólyom ind. 7 ó. regg. —4 ó. 24 p. d. u. S.­Tarján ind­­i 0. 3 p. d. e.— 10 óra este. Hatvan ind. 1 ó. 15 p. d. u.— 1 ó. 19 p. este. Pest érk. 3 ó. 27 p. d. u.— 4 ó. 44 p. reggel. Hatvan—Miskolcz. Hatvan ind. 10 ó. 10 p. d. e.— 2 ó. 22 p. éjj. Miskolcz érk. 2 ó. 22 p. d. u.— 7 ó. 26. regg. Miskolcz—Hatvan. Miskolcz ind. 8 ó. 26 p. regg.— 8. 6. 29 p. este. Hatvan évk. 1 ó. 10 p. d. u.—12 ó. 58 p. éjj. Termény Búza bánságT . . tiszai pesti ” fehérmegyei bácskai font- Ár vám- font- Ár vám­nyi mázsánkt. nyi mázsánkt. 81 6.35 6.45 85 6.50 6.65 89 6.70 6.80 87 69 0 7.— 85 7.05 7.10 86 7.20 7.25 87 6.40 6.50 . 88— — 81 6.80 6.90 82 6.65 6.75 89 7.16 7.20 84 7.— 7.10 85 6.40 6.50 86 7.30 7.35 87 6.75 6.85 88 —.—. 81 7.05 7.15 82 6.00 6.70 89 6.40 6.50 84 6.95 7.05 85 6.80 6.90 86 7.25 7.30 87 7.15 7.20 88 —.—. 81 6.85 6.45 82 6.65 6.75 83 6.70 6.80 84 7.— 7.10 Minő­ség hány fényt. Ára Ivámmázs­­ára adva startra, adva tartva Rozs................... 78—79— 80 8.65 8.60 -- 1 -­Árpa malátának 68—70 Tfl 2.85 1­8. mm.— | — . «totósra . . 60—68 72 2.70 2.80 Zalj ................... «-« 50 1.90 1.95 Kukoricsa . . . 89 Mérő —.— —.— S.50 5.55 Repcae (káposzta) 80— —.— 1 —. --' -------.-­„ bánsági .— 75 i i i 'i i i i i --.-- | --.-­Kandermag , . 82 8.15­­­8.90­­.-1 Értékpapír Magyar vasúti kölcsön M. sorsjegy kölcsön . . M. földtehermentesités . M. földtel­. 1867 kisor. . Bánáti földt...................... „ „ 1867 kisor. . Horvátorsz. földt. . . Erdélyi „ • • Bordézsma vált kötvény. Egys. államadós. 5 kam. pap „ „ ezüst­­ul „ „ „ apr 1860 kisors. 500 frtos. 1860 „ 100 fr­tos. 1864 „ 100 frtos. Pest város 1871. köles. 6°/0 Első magyar biztositótrs. Haza életbiztositóbank . Pannónia viszonbiztosító. Pesti biztosító .... Hunnia „ .... Unió „ .... Nemzeti „ .... Pécsbaross vasút. . . . Pesti közúti I.­­* II. k. Budai „ ... Alföldi fiumei v. . . . Északkeleti v. ... Magyar keleti v.. Első erdélyi vas. . . Déli vaspálya . . . Budai hegyi vasút . . Angol magyar bank . . Bánáti ker. és iparbank . ffl & Adva Tartva 109.— 100 i 108.— 81.60 79. 78.— 77.76 77.— 64.75 70.50 70.50 108.50 126.— 148.— 146.50 930.— 148.— 540.— 255.— 222.— 830.50 315 160 800 800 200 300 80 200 200 200 200 200 80 100 L. — 344.— 102.— 182.— 170.— 152.— 113.50 109-60 108-50 81-75 79*50 78-60 78-60 77-60 65,26 71.— 71.— 104.50 127.— 14 .— 140.— 040.— 149.— 645.— 260.— 222.05 831.— 845.— 108.— 184.— 171.— 162.60 114 50 alók Magyar általános hitelbank Franczia magyar­ bank . . Magyar jelzálogbank . . Pozsonyi keresked. bank ,­­ iparbank .... Takarék és hitelegylet . . Pesti népbank................... Buda és ó­budai népbank Iparbank ............................ Budai keresked. bank . . Pesti kereskedelmi bank . Iparbank................... Baranyai lak. és hitelbank Debreczeni ker. bank. . . Temesvári kereskedelmi és Jel­zál­og bank . . . Első erdélyi bank Szerb bank ideigl.jegy óbudai takarékpénztár Ferenczvárosi és Józsefvárosi takarékpénztár .... Félegyházi takarék pénztár Gödöllői Pesti takarékpénztár Budapesti fővárosi tak­pénztár................... Terézvárosi takarék .. Kőbányai takarék.. . Pest ku­lv. takp. . . Szt-Endrei takp. . . Újpesti takp. . . . Árpád gőzmalom . . Aradi gőzmlaom . . Blumféle „ . . Concordia gőzmalom Borsodmiskolczi gőzmalom Erzsébet gőzmalom . a­iraly „ Lujza ” Temesvári gőzmalom Molnárok és pékek gőzma­lom ................... Unió gőzmalom Hengermalom . . Victoria gőzmalom Első Buda­pesti Budai gyártelep Pannónia gőzmalom Első magy. serfőzde Király serfőzde Sertéshizlaló .­­ . . Atheneum könyvnyomda Deutschféle „ Pesti könyvnyomda . Vegy és keményítő Első magy. gőzhajó Becskereki gőzhajó Első magy. hordógyár Ganz vasöntöde . . Gschwindféle szeszgyár Kereskedelmi épület Gyaratolt fonálgyár Első magy. bőrgyár Losoncai posztó­k 8 3 Adva Tartva CQ­ 0 80 80 60 100 200 50 60 27 80 168.— 118.— 66.50 85.— 28.50 83.50 164.­­ 118.60 06.75 87.— 29.— 34.— 212.— 760.— 650.— 200 210.— 200 755.— 200 545.— 80 — 80 —_ _ 80 — 200 — a. 12 — _ _ 100 — 60 75.60 40 — 40 — 03 3700.­100 225.­50 68.— 40 — 60 103.60 80 60 500 600 85.-30.— 76.60 3760 827.-63.60 mi­se.— 32.— 200 60. 600 —. 160 95.-200 200 145.-600 » 060.-300 400*.-600 «... top. 1000 630.-600 93.. 800 220.­­» 207.-600 200 . 200 100­­ 200 .— 65.— »6*.— 150*.— 665*.— 420*.— 622.- 85.- 223. 20­.-88.-89.— 500 215 200 900.-210 180.- 200 148.-100 880.— —.— - *17.-138.-150.­Értékpapír Mátray kux .... Cetlféle pénztárgyár Gyógysz. és vegy. int. Pozsonyi papírgyár . Rima-Murányi bánya I. magy. gyapjumosó és bizon Salgótarjáni kőszénbánya Schlick vasöntöde . . . Pestfiumei­ hajógyár . .­­. Sóda- és vegygyár . . . Snodiumgyár................... Első magyar­ szeszfinomító gyár................................. Drasche kőszén­bánya Magyar ált. kőszénbánya Alagút ................................. Zarzetszky-féle gyüszer . Sz.-Endrei téglavető . . Buda­pesti . . . Uj-telepi ............................ Kőbányai téglavető . . M. földteh. záloglevelek S'.Wo Magy. 6. kam. jövedékjegy Magyar jelz.­bank S'/,./, . Kereskedelmi bank 6% . Északkel. vasút .... I. Erdélyi vasút 5% ezüst Lánczhíd 6 elsöbbs. Miskolczi malom elsöbbs. Losonczi posztógyár elsőb. Buda­pesti malom 6­­0 . . Pannónia gőzmalom 6°/u Unió gőzmalom 6% . . Egyes, magy.gőzh. társ. ff./Q Pénzek és váltók Császári arany .... Napoleonsdor .... Ezüst ............................ Porosz tallér .... Augsburg 100 frt délnémet Frankfurt 10­0 dél frt . . Hamburg - ark Bankó London 10 L. Sterl. . . Páris 100 frank . . . Nem jegyzettek. Aradi keresked. bank Zugligeti részvény Építőanyag ................... Üveggyár..................200 Részvényszálloda . . 200 Securitás.......................800 Győri keresked. bank Spieringféle . . . Sóskúti kőbánya . . Temesvári közúti Magyar géptéglagyár Waggongyár . Bécsi Tramway Gyapjumosó 120 100 200 100 200 200 200 200 tS Kf N márez. %G-tin. •EJ N é s Adva Tartva W --a 630 240 15 632 . . 247.25 200 2327 2349 . . 200 00!— 165.— 89.50 209.50 210.25 800 98.— Kassa-oderbergi vaspálya befiz. 66 frt ezüstben 200­­ •— Triesti Lloyd 100 frt pp....................................... 445 446 . . 200 90.—­­ Erdélyi pálya 200 frt ezüstben A hamvaspálya 200 frt pp. ezüstben . . . 189. 189.50 84175 19.25 387 889 85.—­Déli vaspálya 200 frt o. o. ezüstben . .. . Tiszamelléki vaspálya befizetett 140 frt pp. 207.00 207.80 91.75 283 284 . .. Tramway befiz. 120 frt p. é. . . . . . 268 269 . . 200 91­.­92!— Magyar nyugoti vasút . ......................... Magyar-galléz. vaspálya 200 frt ezüstben Magyar éjszakkeleti vaspálya 200 frt ezüst. 152. 172 25 152 50 172 75 100 170. 170 60 150 Osztrák földhitelintézet ezüst 6°/0 .... 106. 200 142.— „ 83 évben visszafizetendő o. é. . . 89.25 89 50 250• .. nemzeti bank 6% osztrák ért. . . Alföld fiumei vasp. 200 forint ezüst 6% • •• 93.75 92 —. . Dunagőzhajózási társaság pp............................. 98.— 94 . . Ferdinand éjszaki vasút 5% pp.................... 90.— 90 50 Pécs-barcsi vasút 200 forint osztrák érték 95.70 95.70 I­ső erdélyi pálya ezüstben 5%.................... 93 31 94. 6.25 5.28 Államvasut Goo frank....................................... 130. 8 85 8. 88 „ 1867. 60 frank............................ 128.50 29 50 108.50 109.­Déli vasút „ ............................. 11.50 112.60 1.64»/» 1.66 „ 6°/0 bons 1870-1874 60 frank .... Tiszamelléki vasút ezüst 5% 50 frank .4 93.— 93 254 18 — 99.25 Magyar keleti vaspálya 50/„ frank 91.25 01.753 81.75 82.—8 110 25 110.500 4825 49.50 ___ Hitelintézet..................................top ftt o. e. 181.50 192.— * Clary...........................................pp. 40 frt. 80 88. . . • Dunagőzhajózási társaság . . pp. 100 „ 99.25 99.75 159.— 160!— Keglevich.................................pp. 10 „ 16.50 17.50 790.— 800.— Budai............................................ 40 „ 81.60 82.50 --• Pálfiy...........................................pp. 40 „ 28.50 29 . . Rudoíf-sorsjegv.........................o. é 10 „ 15. 15.50 Salm...........................................o. é. 40 „ 40. 41 . . 98.— 95.— Triest városa.............................o. é. 60 „ 121 . . ___ Waldstein 20 frt pp............................................ 23. 24. Windischgrátz 20 frt. pd..................................... 24. 24.60 T. szerkesztő úr! A húsvéti ünnepek alatt unalomból nya­kamba kerítettem és Buda várát, (melyen mellesleg megjegyezve ugyancsak kevéssé látszik meg, hogy a budaiak egyenesen Amerikából importáltak polgármestert) és más érdekesebb látomány hiányában be­tűzni kezdettem azon történelmi emléktáb­lák szövegét, a­melyeket Buda várának nevezetesebb pontjain pár év előtt az arche­ológiai bizottság illesztetek a falakba. Mint titokban magam is gyönyörrel bú­várkodván elmúlt dicsőségünk napjainak emlékei között, e táblák szövege annyi érde­­kekest ígért, hogy én bizony rászántam a félnapot és fölkerestem valamennyit. Megtudtam a táblákból, hol állott a kla­­rissák, a benczések, jezsuiták sat. klastro­­ma, megtudtam, hogy mely tájon bírtak házakat az esztergomi érsek, az egri püspök a győri és más egyéb káptalan — egyszó­val tanultam sokat. De vagy én voltam szerencsétlen, vagy mi, hanem a mire leg­akább kiváncsi vol­tam, nem találtam meg a Szentgyörgy terén és ennek környékén azt a táblát, melyen Kont és a harmincz nemes halála kell hogy följegyezve legyen. Azt a helyet sem találtam ilyen emlék­táblával megjelölve, ahol Hunyady László nemes életét bakókéz kiol­totta. Mondom, lehet, hogy megvannak ezek a táblák is valahol — mert hiszen az ar­­chaeologiai bizottságról csak föl nem tehetni, hogy midőn a klarissa apáczák klastromá­­nak hűlt helyét eléggé fontosnak találta táblával megjelölni, akkor e valóban törté­nelmi nevezetességű pontokra a kegyelet figyelmét fölhívni ne tartotta volna albizott­ság kötelességének — hanem hát denique én nem bírtam rájuk akadni. Pedig nagyon kerestem ám! Uram bocsáj! utoljára még az a gondo­lat is felötlött az agyamban, hogy hátha nem is jelölte meg e helyeket az archaeolo­­giai bizottság legális buzgóságból ? Hát ott volnánk már uram, uram, szer­kesztő uram — hogy a sok százados histó­riának lapjait sem szabad már megtekinteni s hogy még az efféle imádságszerű kegye­let sem fér össze egy „gutgesinnter osztrák­magyar“ kellékeivel ? S le tudott volna a pártatlan tudomány is annyira aljasulni, hogy eszköze­ legyen e nyomom szolgalel­­küségnek? . . Ejnye uram —­e már átkozottul gonosz dolog volna, hogy ha így volna ! No de hát én még mindig azt hiszem, hogy megvannak ezek a táblák, csak én nem tudtam rájuk akadni. Majd egypár hét múlva megint megtekintem a dolgot. Akkor tán szerencsésebb leszek. Magyar. Tisztelt szerkesztő úr! Thaisz Elek, Pest város főkapitány­a forradalmat csinál. Ön persze nagyot fog nézni, hogy annak a megkeresztezett embernek hogyan juthatna olyasmi az eszébe. A dolog pedig nagyon egyszerű. A történet színhelye Pest, Ma­gyarország fővárosa s e város legnépesebb utczája, a váczi utcza; kor, a magyar al­kotmányosság s a személy­biztosság érde­kében még addig törvényt nem hozott kor­mány ötödik évében ; idő : húsvéthétfő, dél­után 5—6 óra közt. Egy angol barátommal a korona utczából a váczi utczába fordul­tunk, a­mint iszonyú zaj közt roppant nagy néptömeget láttunk a váczi utczából a vá­rosház felé vonulni. Az én angol emberem fogadni akart velem, hogy valakit bizo­nyára buckólnak, a­mit én viszautasítot­tam, mert tudtam, hogy nálunk ez szokat­lan igazságszolgáltatás. Midőn az izmos angol könyökök a tömeg közt helyet csi­náltak, mindjárt láttuk, hogy mi okozta ezt a húsvéti spektákulumot. Hát kérem két izmos városi poroszló egy tisztességes kül­sejű vézna fiatal embert mintegy kész­akarva ketté akart szakítani , legalább azt kellett hinni, mert különben nem húzta volna az egyik drabant a fiatal embert ke­­­­zénél fogva erre, a másik pedig amarra , hogy a műtét annál jobban sikerüljön, egy harmadik drabant hátul iszonyúan öklelte s rugdalta a gyámoltalan fiatal­emberit, ami a mi városi közbiztonsági közegeinknél nó­gatás szokott lenni a haladásra. Az összegyűlt közönség e barbár eljárás miatt a legnagyobb mézben föl volt inge­relve. S ki volna felelős, ha ilyet látva a közönség közbeveti magát s ki tudja, hogy a szenvedély azután mire nem képes ra­gadni ? Nem kihivása-e ez az emberi jobb érzés türelmének? Ön azt fogja kérdezni, hogy hát mit vét­hetett az a kínzott ember ? A tényállás va­lódiságát nem sikerült egész pontossággal megtudni, mert az ily alkalommal sok min­dent szoknak beszélni, de bármit tett lé­gyen is, azt követeljük a iumanizmus, a fő­város s az egész nemzet érdekében, hogy az ily gyalázatos barbárság többé ne ismét­lődjék, mert a külföldi az ilyet látva, adja azután az egész nemzetre azt a nevet, a mit csak pirulással lehet hallani. S íme, egy városnak kapitánya miatt kell pirulni. Vas Borona. Jegyzetek a múltból. Április 3. 1525. Luther vallása Porosz­­országba behozva. 1589. Az első janicsárlázadás Konstanti­nápolyban. 1802. Buonapate a Svájczot független köztársaságnak nyilatkoztatja, Wallis can­ton külön önállósága mellett. Idei KÖZGAZDASÁG. Klal Üzlet. Pest, April 2. A gabonacsarnokban m. e. 10,000 m. búza adatott el. Hivatalosan jegyzett árak: Búza, tiszavidéki 82 l/s fns 6 frt 95 kr 3 hóra. Székesfehérvári 857s fns 7 frt 32T/a kr ; 81 fns 6 frt 70 kr; 78 fns 6 frt, mind készpénzért. Somogymegyei 85 fns 7 frt 20 kr három hóra. Felvidéki 858/4 fns 7 frt 35 kr; 84T/g fns 7 frt 25 kr3 hóra. Pestmegyei 823/4 fns 6 frt 90 kr; 85 fns 7 frt 22*/* kr, mindkettő 3 hóra. Árpa: 72 fns 2 frt 82 */8 kr, készp. T­e­n­g­e­r­i: 4 frt 45—52T/a kr v.m. Tőzs­dei szabványok szerint búza tavaszkor át­adva 685—690; rozs 350—352T/a kr. ten­geri május—junius 402—404 kr. zab. táv. 186 kr. Az értéktőzsdén, élénk üzlet mellett a nyerészeti papirosok ára folyvást emelke­dik. Franco hung. bank II. kibocsájtása részv. 111.75, pesti közúti 358 frton fizetve, végre 354 frtra csökkent, első hazai taka­rékpénztár 4610 frt, budai közúti 106 frton zárva, anglo-magyar 115.50, takarék-és hi­telegylet 64 frt, egyesült gőzhajózás 85 fr­ton zárva. Valuták bágyadtabbak. Napole­ondor 8.80, arany 5.64T/a­— A budai közúti vasúttársa­ság márc­. 30-ikán tartó évi rendes köz­gyűlését, Andorffy Károly elnök meg­nyitván az ülést, constatálja a határozatké­pességet. Erre Rechm­itz Henrik igazgató felolvasta a választmány jelentését, mely­ből kiemeljük a következőket: A társulati viszonyok olyatén megszilárdulása, hogy a forgalmi eredmények a részvényeseknek ki­fizettethetnének, még eddig nem éretett el tökéletesen, de a czél jóval megközelítte­­tett s a jövő a legjobb reményekkel biztat. A lefolyt év forgalmi bevételei az 1­9 70. évieket igen csekély összeggel haladták meg. Az ó­budai vonalon 860,801 személy szállíttatott 94,760 ft 52 kr bevétellel, a zug­ligeti vonalon 339,551, személy 68,074 frt 50 kr. bevétel mellett. Egyéb bevételek vol­tak : külön vonatokért 1116 fr 97 ; fuvaro­zás és kisebb bevételek 109 ft 20 kr, ösz­­szes bevétel 160,061 frt 19 kr. 1871-ben az előző évhez képest 1113 middel több té­tetett, a mellett 16,360 személyisel ke­vesebb szállíttatott, ellenben 3639 fo­rint 94 kajczárral több vétetett be. Ez utóbbi ellentét az ó-budai vonalon múlt évi nov. 21-étől kezdve életbe léptetett magasabb vitelbérben, és a zugligeti vona­lon kiadott egész és fél jegyek közti kedve­zőbb arányban leli magyarázatát. Erzé­­ben­kény hátrányt szenvedett az üzlet 1871- a májusi és júniusi rész időjárás miatt, mit legjobban illustrál azon körülmény, hogy e legfontosabb hónapban az összes bevétel 4265 frt 13 krral kevesebbre rúgott, mint a különben gyengébb július és aug. hónapokban. A kiadások 122,515 frt 78 krt tettek. A bevételek és kiadások közti külön­bözetből az általános kiadások, a pályaüz­­leti eszközök és felszerelvények értékcsök­kenése leszámításával 4044 frt 2 kr tiszta nyeremény marad, mit a választmány a tar­talékalap szaporítására és a függő adósság törlesztésére fordíttatni indítványoz. A zug­ligeti vonal ellátásával járó nagy kiadások megkönnyebbítése végett a választmány el­határozta, hogy e vonal számára, melyen úgyis csak vasár- és ünnepnapokon na­gyobb a közlekedés, nem fog oly nagy szá­mú lovakat tartani, mint eddig tartott, ha­nem vállalkozókkal szerződést köteni, kik ezen napok szükségletére 40 pár lovat elő­állítani tartoznak. Végül jelenti a választmány, hogy az eddigi igazgató, Rechnitz Henrik úr állá­sáról lemondott. A közgyűlés Rech­nitz urnak megválását a társaságtól sajnos tudomásul veszi és a­­­nak eddigi ernyedetlen buzgó tevékenysé­géért, melynek a vállalat fenmaradása és megszilárdulása első­sorban köszönhető, jegyzőkönyvileg elismerését és háláját kife­jezni határozza. A választmány jelentése jóváhagyólag tu­domásul vétetett s azután a választmányba szavazattöbbséggel beválasztattak: Sztan­­kovits Sándor, Andorffy Károly, Rechmnitz Henrik és Klemm Antal urnák. Ezután az ülés befejeztetett. Táviratok. Béva, apr. 2. (Eredeti sürgöny.) A „Pr.“ jelenti, hogy Kuhn hadügyminiszter tábor*­szernagygyá kineveztetése közel várható. Páris, apr. 2. (Eredeti sürgöny.) Az ex* császár czivillistája már folyóvá van téve, és Roucer mint a liquidatio eredményét 3 milliót fog Chislehurstba vinni. Bécs, ápr. 2. A „N. fr. Presse“ jelenti Prágából. A császár meghatalmazását az alkotmányhű Colloredo Mansfeld grófnak adta át. A húsvéti ünnepek alatt újabban consortium alakult feudális és cseh tőke­pénzesekből, hogy alkotmányhű birtokosok­tól jószágokat vásároljanak, de az alkot­mányhivek az eladást beszüntették. Páris, ápr. 2. Diplomatiai körökben so­kat foglalkoznak a Dánia semlegességének kérdésével; állítólag Oroszország pártolja ez eszmét, Anglia vonakodik, Németor­szág s Ausztria nem nyilatkozott.­­ Kor­mánykörökben tagadják ama hírt, hogy po­rosz jegyzék intéztetett volna Remusat gróf­hoz a német-franczia postaszerződés tár­gyalásának késleltetése miatt. Bukarest, apr. 2. A kamra elfogadta azon törvényt, mely Ismail várost szabad kikötővé jelenti ki. Róma, apr. 2. Az olasz hivatalos lap megc­áfolja azon párisi híreket, mintha Olaszország Timist elfoglalni akarna. Bécs, april 2. A hitelsorsjegyek mai hú­zásánál 576 sor. 54. sz. sorsjegy 200,000 frtot 4130 sor. 60. sz. 40,000­­frtot, és 4130 sor. 72. sz. 20,000 frtot nyert. Bécs, apr. 2. Az 1854-diki államsorsje­gyek húzása: 3738 sor 5. sz. 210,000 ft, 3514 sor 29. sz. 20,000 ftot nyer. Felelős szerkesztő : Helfy Ignáca

Next