Magyar Ujság, 1872. május (6. évfolyam, 99-122. szám)

1872-05-28 / 120. szám

nyival inkább, mert ez naponta válto­zik, hol jóra, hol roszra fordul a most bekövetkezett esőzés után. Csupán arra akarjuk figy­elmeztetni a közönséget, hogy óvakodjék ezen adatokat összehasonlítni a múlt évi hasonló tudósításokkal s kivált óva­kodjék ezen párvonalból netalán kö­vetkeztetéseket hozni, sőt átalában óvakodjék mindkettőnek teljes érté­ket tulajdonítani. A múlt évi augusztus havi hivata­los kimutatás szerint ugyanis ország­szerte jobb mint középszerű termés­nek kellett volna lenni, mert a kimu­tatás a már kézben, aratás alatt levő terményekről 1158 tudósítás alapján hirdette hogy: őszi jó 31%, közép­szerű 56%, tavaszi jó 61%, közép­szerű 32%. Ezek nyomán átalában sokkal jobb, mint középszerű termést várhattunk tehát, holott a termés or­szágszerte sokkal roszabb, határozot­tan rosz volt; oly rész, minőhöz csak az ínséges évek mutattak ha­sonló. Sőt kiviteli feleslegünk akkor is jelentékenyebb volt mint most. A mostani kimutatások pedig 2,390 jelentés nyomán azt mondják, hogy az őszi vetéseknek csak m. e. 25% jó, csak m. e. 50% közepes s m. e. 33% rész, holott tavai csak 13% deklaráltatók ilyennek. Továbbá hogy a tavasziak közül most csak m. e. 50% jó, csak m. e. 38% középszerű és m. e. 12% rész, míg tavai csak 7% jelöltetett rosznak. E szerint a múlt évi termés felül­múlná a jelen évit őszire nézve jóban 6%, középszerűben szintén 6%-al, tavaszira nézve jóban 11%-al s ez utóbbinál csak 6% középszerűség­gel állana hátrább. Már hogy a jelen évben bő aratást nem várhatunk, előre is tudtuk, kivált az árvíz sujtotta vidékeken. De hogy termésünk átalában roszabb fogna le­nni a tavak­nál? Ezt csakugyan nem vártuk s nem is hiszszük. A tévedés legfelebb abban állhat, hogy a hivatalos tudó­sítók most más pápaszemen nézik a vetéseket, mint nézték a múlt évben s talán csakis a legmostohább vidé­keket szemlélték meg „apróra“, mig a javát ignorálták. Az idei termés ilyszínben előtünt­e­­tése, megtaníthatná egyszersmind az illető minisztert arra, mit javal is hang­súlyoztunk , hogy ne adjon az ilyen bizonytalan minőségekre s mennyisé­gekre semmit, hanem karolja fel egész ország területét holdakban, négyszög­­mértföldekben, számokkal, mértékek­kel, nem pedig „gondolomra“, kivált júliusban, midőn már próbacséplése­­ket tehet, s kereszt vagy csomószám­ra meghatározhatja egy egy hely ter­mését Kubinyi Lajos. Választási mozgalmak. A választók közül Pesten ma esti 6 óráig összehrattak: a belvárosban 1373, a lipótvárosban 1194, terézvárosban 3696, a Józsefvárosban 1989, a Józsefvárosban 1211.* A józsefvárosi összeíró bizottság mel­lől veszszük a következő sorokat. Ma dél­előtt két reverendás pap, kikről tudom hogy nem a józsefvárosi plébániához tartoznak— választó jegyeiket mégis a józsefvárosi ösz­­szeíró bizottságnál kivették. Úgy hiszem, ezek mint nem józsefvárosiak, nem szere­pelhetnek mint választók a mondott kerü­letben, de talán egyszersmint a belvárosban is be vannak írva. Majd utánuk nézek! N. F.: A Vidács-pártnak tegnapi közgyűlése a ferenczvárosi kisdedóvoda termében élénk részvét mellett folyt le. Összeolvastatván a gyűlésre megjelentek, az összes szám 645-öt mutatott, és e számban volt körülbelül 40 más városrészbeli, tehát ferenczvárosban szavazati joggal nem bíró egyén. A gyűlést, miután a párt elnöke ellenőri minőségben az összeíró küldöttségnél volt elfoglalva Nagy István alelnök úr nyitotta meg és vezette. Részt vett a közgyűlésen Irányi Dániel is, kit lelkes ovatiókkal fogadtak, fölkérvén őt, hogy adná elő a teendők kö­rüli nézeteit. Előbb azonban Csekeő Ágos­ton, Gyurmann és Schaureder urakból álló küldöttség menesztetett a párt jelöltje V­i­­d­a­­­s János azért, hogy őt a körünkben le­endő megjelenésre fölkérje. Míg e bizottság küldetésében eljárt, Irányi Dániel a köz­óhajnak engedve, először magyar, azután pedig a ferenczvárosi választók által leendő könnyebb megértetés végett német nyelven tartott hosszabb beszédet. Megjegyezte, hogy nem szükséges neki Vidatsot a válasz­tók figyelmébe ajálnia, hiszen ő ferenczvá­rosban otthon van, s munkássága, hazasze­retete s egyéb tündöklő erényei által úgyis bírja a közszeretetet. Hosszasabb találó bonczolgatásába bocsátkozott ezután azon kérdésnek, hogy miért kell ellenzéki képvi­selőket választani ? Közben megérkezett V­i­d­a­t­s János úr, kit szűnni nem akaró éljenzés kíséretében vezettek az elnöki asztalhoz. Vidats megköszönvén e ki­tüntetést német nyelven egy oly hatalmas és annyira sikerült programmbeszédet heve­nyészett, hogy annak hatása sokáig érez­hető lesz választó­kerületünkben. Époly eré­lyes, mint találó szavakkal utasította vissza e beszédében azon az ellenzékkel szemben oly sokszor alkalmazott vádat, mintha az el­lenzék forradalmat, békétlenséget akarna. Beszédének legnevezetesebb és legtöbb ha­tást tett része e pont körül forgott és oly hatalmas élyeneket szerzett számára, hogy azt még az ötödik utczában is hallani lehe­tne fejezte szépen átgondolt és mintaszerű beszédét, a­melyet a ferenczvárosi választó­közönség érdeme szerint méltatott. Még Hollós László, a Vidats-párt főjegy­zője szólt, indítványozván, hogy Irányi Dániel urnak lelkes, oktató és buzdító Szá­vaiért, Vidats János urnak pedig szíves megjelenéséért a közgyűlés jegyzőkönyvileg köszönetet mondjon, mely hosszas éljenzés­sel elfogadtatván, szóló lelkükre kötötte a választóknak, hogy ámbár ferenczvárosban a Vidats-párt győzelme már­is biztosítva van, késedelmes, avagy buzdításra várakozó polgártársaik közt az összeírásnak hátralevő két napján minden módon hassanak oda, hogy magukat a választók sorába bejegyez­tetni polgári kötelességüknek ismerjék és e joguktól magukat semmiféle erőszak,­­ semmiféle olyan politikai ildomtalanság ál­tal, a­mineket a Deákpárt elnökének elnök­lete alatt összeállított összeíró bizottság el­követett, elüttetni ne engedjék, s ha jogaik­ban sérelmet szenvednének, forduljanak ké­sedelem nélkül a Vidats-párt kis bizottmá­nyához. Szóló az összeíró bizottság botrá­nyos eljárását jellemzendő fölhozott több speciális esetet, mely a legvisszatetszőbb hatást gyakorolta a gyülekezetre. * Csanády Sándor mint értesülünk hét kerületből kapott meghivást a jelöltség el­fogadására. Ő másokat ajánlott helyébe és csak a berettyó­ujfalussi kerületben vállalta el a jelöltséget, azonban a hajdu-szoboszlói baloldal is az ő nevét tűzte zászlóira. * Az érsekujvári kerületből. Az összeíró küldöttség eljárása. Azon helyzet, melyre K. Wodianer Albert úr e kerületben maradt, előnyét tekintve oly kétes, hogy csakis inkább bukása, mint győzelme lehet remélhető. Nagyon termé­szetes, hogy ilyen esetben minden eszköz felhasználtatik a czél elérésére, — legyen azon eszköz ijeszgetés — ígéret — boros hordó, avagy banknóta mindegy csak a je­lölt győzelmét biztosítsa. így gondolkoznak Bécsben b. Wodianer Albert atyja, Móricz családi körében, hol már határozatba hozatott, miképen ha egyéb eszközök a szavazókra kényszerül fel nem használhatók — úgy tehát a pénz meg ered és a szavazatokat meg kell venni. Ezen terv­nek segítségére van az összeiró küldöttség. — Érsekujvárott a vasúti hivatalnokok és bakterok egész serege Bécsből érkezett ren­delet folytán szavazókat beírattak, — tehát a csehek és morvák, kik csak pár hete és hava alkalmazvák ezen állomáson, a ma­gyar földön polgári jog kigyakorlására fel­használtatnak. A surányi czukor­gyárban alkalmazott hivatalnokok és lakatos segé­dek hasonlóan beírattak, a hivatalnokok mind porosz származásúak, s több találta­ik köztük katona állású egyén is, ki most ezen országban b. Wodianer Albert ur meg­választatásához járulni fog. — Komjáthon, a béres és kocsis emberek gazdasági írno­kok egész beláthatlan serege íratott össze és hasonlóan a községekben még a napszá­mos is szavazati joggal felruháztatott, ha Wodianer zászlója alá ment inni, így működik a haza javára a jobb­ párt és igy erőlködik uralma fentartását bizto­sítani ; már pedig a valószínűség ezen ke­rületben azt mutatja, hogy minden tervezet és minden eszköz felhasználása dugába dől és megfeneklik, megeléglette a nép Wodia­ner úr képviselőségét, és érezi Érsekújvár városa azon nagy hátrányokat, melyeket képviselője előhaladásában előidézett, és hogy most puszta ígéretek folytán hitét fel­adja és egy egyén hiúságának feláldozza hazája kérdését, az itt pénzért meg nem fog történni. A­mint megkezdődik a vásár­lás, az éber figyelem eredményét közzé ten­ni sietünk, hogy tudja és lássa az ország , mily áldozatokkal lehet a jobboldali több­ség tagjait a közérzület ellenében a közbi­zalom hiányában azon kerületből is szapo­rítani. Mi azonban erősen hiszünk népünk érzületében, és bízunk a gondviselésben, hogy Wodianer úrtól valahára kerületünket meg fogja menteni.* A vaáli kerület ellenzéki választói, mint bennünket tudósítanak, T­ó v­ö­l­g­y­i Timisz mellett, azon magatartásáért, melyet a kerületben tanúsított, zászlóval tisztelik meg a bodaiki kerületi ellenzéki választóit, kik t. i. Tóvölgyit léptették föl. A zászló fe­hér, vörös szegély és zöld nyéllel, s a kö­vetkező föliratot fogja viselni: „Üdvözletül, a vaáli kerület ellenzéki választói, a bodaiki kerület ellenzéki választóinak.“ * Zalame­gyéből. Zalamegye­­szentgróti választó­kerüle­tében, a képviselő-választásra­­ összeíró küldöttség Szentgróton f. hó 16-án munká­latát megkezdte, anélkül, hogy azt a kerü­let több községeiben tudatta volna, hogy működését hol és mikor fogja teljesíteni. Végre f. hó 22-én est­e 8 órakor kapunk egy nyomtatott tudósítást Szily Dezső jó­szágbérlő elnök úrtól 20-ik májusról kel­tezve, melyben tudatja, hogy ugyan e hó 23-án reggel 9 órakor Hosztóton (hol tulaj­donképpen lakása van) az összeírást fogja teljesíteni, és ide több községeket u. m. Sá­­rosd, Rigáts, Medgyes, Galsa, Szegvár és Hosztót lakosait megjelenni rendeli. Ezen körlevélre nézve csak annyit kívá­nok megjegyezni, hogy a fentebb nevezett községek mind estve 8 és 9 órakor kapták meg, pedig mind 20-káról voltak keltezve. Ezen községek legtávolabbika sincs mesz­­szebb Hosztóttól 3/1 óra távolságnál és igy nagyon könnyen megfogható volt, hogy az ifjú jobboldali elnök úr, tudva, hogy ezen községek lakosai mind ellenzékiek (Hosztót kivételével) azon számításból tette, hogy a választók nem tudhatván meg az összeírás idejét kellő időben, minél kevesebben fog­nak megjelenhetni, s minél kevésbé fogják magukat igazolni tudni. De csalatkozott, mert a népnek vannak értelmiségei, s azok villámgyorsan intézkedve, a választó­pol­gárság félbe hagyva sürgős munkáit, mind megjelentek, így az összeírás a 3 tagú jobboldali kül­döttség által meg is kezdetett még pedig úgy, hogy reggel korán Hosztót lakossal minden nehézség nélkül mindannyian be­írattak, mialatt közülünk ellenőrzők közül valaki megjelenhetett volna, 23-án reggeli 10 órára volt kitűzve Szegvár községe, és így akkor már többen megjelentünk a hely­színen. Szomorú látvány volt, midőn a kül­döttség, de különösen az elnök a legérde­­------vt. „ „„J Itt ia fnlííhirnikussáffhoz tartozó egyénektől is azt kérdezte, hogy micsoda jognál fogva kíván szavazati jog­hoz jutni, s a legismertebb egyénektől kí­vánta, hogy nemes leveleiket mutassák fel, mert különben csakis birtok után kap­hatnak szavazati jogot. Meg is történt szé­gyenére ezen zaklató elnök úrnak, hogy egy tekintélyes úri egyén hamar elküldött nemesi okmányaiért, s azt neki felmutatta. Később az eljárás következő módon tör­tént, Galsa és Rigáts községe mind régi től gyökeres nemes eredetű lévén, ragasz­kodva a régi jogok gyakorolhatásához, mint nemesek kívánták a szavazatjogok megadá­sát, bár birtok után is megkaphatták volna azt. De az elbizakodott küldöttség minden módot elkövetett jogaikból kiforgatni a választókat, s olyan nemes embereket, kik éltek be mindég, és igy az 1869-dik évi vá­lasztáskor is, mint jogosultak ugyan e kül­döttség által vetettek be szavazóknak, most elutasitottak, daczára annak, hogy nemesi útleveleiket, némelyek pedig anyakönyvi kivonataikat felmutatták, sőt az egész vi­dék bizonyosnak állított nemesi állásukról tanúskodott. Végre az elkeseredés annyira ment, hogy később már oly egyén is akadt, ki elutasí­tása után nemesi okiratát meghozva, köve­telvén beiratását az elkeseredés hangján, azt mondta az elnök úrnak: ime uraim ! itt a nemes levelem, ilyen az urnák soha nem volt, nem is lesz. Az pedig nem elégedve meg a keserűség fejlesztésével visszavetvén nemesi levelét, azt mondta, itt van, tegye el, ezzel jövőre úgy sem választ képviselőt, eldobhatja. Mire ez ismét azon keseredett­­ség szülte hangon mondá, de én el nem do­bom ha érvénytelenné válik is, még akkor sem adom az urnák minden vagyonáért. Mire az elnök hatalmát akarván mutatni, kinyilatkoztatta,hogy ha a jelen lévők közül még valaki a küldöttség munkálatát beszéd által hátráltatná, foglár által bebörtönözteti, s csakis a szerencsének lehet tulajdonítani, hogy a nép béke­szeretete a dolgot komo­lyabbá nem tette. Csak azt jegyzem meg, hogy a küldött­ség elnöke minden törvényellenes­­ módot megkísértett felhasználni a nép­jogok meg­szorítására,s ha az összeíró társai tiszteletre méltóbbak nem lettek volna mint ő, a kül­döttség tekintélye teljesen elveszett volna. Nem állhatom meg, hogy a hozzám kö­zel eső Veszprém megye vásárhelyi kerület Tüskevár nevű községbeli eseményt is fel ne hozzam. Tü­skevár a győri püspök birtoka, az ot­tani plebánus régibb időktől kezdve egy a leghatalmasabb jobboldali kortes, ki népét mind ez ideig papi hatalmánál fogva egy­­évig a jobb oldalra szavaztatta. Most azon­ban az országos népfelvilágosodás az ő hí­veit is áthatva, felerészben balpártiakká lettek. Történt pedig tegnapelőtt éjjel, hogy a papiak előtt a két párt beszéd közben összeszóllalkozván, a plebánus közibök ment és híveit ólmos botjával jól kezdte ütlegelni­­a balpártiakat.) Ennek azonban eredménye az lett, hogy hívei jól eldönget­ték az ő főtisztelendőségét, éltetve a bal­pártot. Egy szemtanú választó. * Kecskemétről azon örvendetes hírt vettük, hogy a felső­ kerületben Kiss Mik­lósnak 500 szónyi többsége van, az alsó­­kerületben pedig B­a­g­i László polgármes­ter Horvát Döme mint tanácsos ellenében 200 szótöbbséggel nyerendi el a baloldali diadalt. Kérjük a kecskeméti baloldal veze­tőit és a lelkes keskeméti polgárságot, hogy éberség és kitartás által biztosítsák e tős­gyökeres magyar városban a baloldal győ­zelmét. Mint már korábban jeleztük a vá­roshatósági közgyűlésben nagy többséggel bír a kecskeméti balpárt. Mondanunk sem kell, hogy a jobboldal itt is veszteget ete­téssel, itatással uj t­a­l­i­g­a-k­er­ekekkel, és ingyen öltözettel. Az „uj taliga-kerék“ és „uj öltözet“ ígérőinek nevét ezúttal még elhallgatják, a jobboldal jezsuita­ kortesei még a kath. vallás végveszélyével is akar­ják riasztani, a derék baloldali kath. vá­lasztókat, de ez álnok fegyver többé nem riaszt el egy baloldali választót sem Bagi László 48-as lobogójától. Éljen és ébren le­gyen Kecskemét városa ellenzéke. * Ung megyéből Írják nekünk, hogy Ung megyében egy új módja fedeztetett fel a jobboldali hivatalos korteskedésnek.­­ A bizottság ugyanis miniszteri rendelet alapján elrendelte a hernyót 5 írt pénzbün­tetés terhe alatt leszedetni . Vécsey Gyula dr. a csőd kötelékei közül főszolgabiróságra emelt férfiúi azzal fenyegeti kerülete lako­sait, hogy ha a jobboldalra nem szavaznak, mihelyt csak egy hernyót is megtalál vala­melyik fájukon az 5 irtot irgalom nélkül beveszi rajtuk. Továbbá, hogy a valamelyik helységbe bevitetni szándékolt erkölcssze­­liditő folyadékot t. i. pálinkát a t. főszol­gabíró ur saját magas személyében kiséri be, hogy az azt elfogadni nem akarókat, vagy a jobboldaliak példája után aláirást eszközlőket elfogatja, vád alá helyezteti, mig a rablókat a kutya sem ugatja meg, így többek közt Vécsey szab­ó ur Bés helységből öt egyént azért, mert a csicséri gkath. lelkész kezeiből a jobboldali áldoza­tot elfogadni nem akarták s szekerének rudját arra fordították a honnan jött — s egy kelecsenyi izraelitát azért, mert a bal­oldaliaknak névsorát irta s aláíratta, elzá­ratta — pedig a baloldal férfiai egy árva krajczárt itatásra, vesztegetésre nem fordí­tanak.* Az összeírásoknál fölmerülő vissza­élések kifogyhatlan olajos korsót képeznek. Mindenki tud újabb és újabb adatot, me­lyek szomorúan illustrálják, hogy miért kel­lett Pest városa összeíró központi bizottsá­gát csupa jobboldaliakból összeállítani. Mi egy furcsa adatot jegyzünk föl. Van a Te­rézvárosban egy jobboldali végrehajtó bi­zottság, mely az összeírásoknál oly hata­lommal bír, hogy kiviheti bárki számára a szavazatjegyet, noha a törvény értelmében személyesen kell érte jelentkezni. E bizott­ság összeírta a Terézvárosban lakó hivatal­nokokat s kivette számukra a szavazati je­gyet, sőt oly előzékeny, hogy többeknek szállására is elküldi. Egy ismerősünktől hallottuk, hogy tegnap nagy meglepetésére kap egy levelet, melynek borítékán ez áll: „A terézvárosi jobboldali végrehajtó bizott­ság, Király utcza 49. sz.“ Ismerősünk kí­váncsian bontotta föl, s azt az udvarias ké­relmet találta benne, hogy legyen szives a nevezett helyen megjelenni s szavazatte­­gyét átvenni. El is ment, s ott már rendben MAGYAR ÚJSÁG 1872 MÁJUS 28 volt szavazatjegye, a mit át is adtak neki. A jegyre azonban ott állt rányomva: „Ra­­doczapárt.“ Ezenkívül kedveskedtek neki Radocza arczképével s a nagy férfiú mo­nogrammjával, egy állandó belépti jegygyel a terézvárosi Deákpárt értekezéseire, mé­zes kalác­csal, czukros narancshéjjal és új­fajta Virginia cigarettával, stb. Ismerősünk használni fogja a szavazati jegyet, de nem Radócza dicsőségére. (El­.) A fővárosi közmunkák tanácsából. Buda, május 23. *) A pénzügyminiszternek leirata, mely sze­rint a közúti kisajátítási költségek fedezé­sére 500,000 frt, a sugárúti kisajátításokra pedig 1.000,000 frt tétetik folyóvá, tudomá­sul vétetett s egyszersmind felkéretni hatá­­roztatott a pénzügyminisztérium, miszerint tekintettel a létre jött számos egyezségekre, még egy újabb milliót folyóvá tenni szíves­kedjék. A budai Koronai-féle telkek iránt, a f. é. május 9-re kiirt árverés folytán, Schachner Bélának négy­szeg­ölenkénti 30 frtnyi aján­lata elfogadtatott. Pest város közönségének azon kijelen­tése,mely szerint a sugárút vonalán egy 800 négyszeg­ölnyi terület iránt biztosított elővételi jogát a képzőművészeti csarnok építése tekintetéből átengedi, — tudomásul vétetett, s erről a városi közönség valamint a magy. általános municipálbank is értesit­­tetni fog. Hivatkozással a közmunka váltság czi­­mén befolyt összegekre, melyek az 1870. X. t. sz. értelmében a fővárosi pénzalapba lesznek beszolgáltatandók, a fővárosi köz­munkák tanácsa a közlekedési minisztéri­umnál egy enquette bizottság megtartását fogja javaslatba hozni. Ezen a ministérium, a főúk tanácsa, valamint a két város képvi­selőjéből alakulandó bizottság azon kérdés iránti véleményadásra lenne hivatva, mi­szerint a két város határában létező orszá­gos utak ki által és mily alapból volnának fentartandók ? Budaváros közönségének azon értesítése folytán, hogy a terjedékek czimén eladott területekért összesen 2589 frt 45 kr folyt be, intézkedés létetett, miszerint ezen ösz­­szeg mihamarább a fővárosi pénzalaphoz csatoltassék. — Ramaseder Jánosnak szabá­lyozás és parczellirozás iránti kérvénye, miután a királyutcza és Kerepesi ut közötti vidék, melyben folyamodónak telke fekszik már véglegesen szabályoztatott, érdemleges elintézés végett a városi közönséghez téte­tik át. Neuer Ortner Zsófiával,­­ Arnstein Her­mann és Borbála hitesekkel, özvegy Bauer Teréziával, Meintner Lipóttal, valamint a Kereszty kiskorúakkal, a sugárútba eső in­­gatlanságaik iránt megkötött szerződések, helybenhagyattak. A közvágóhíd és a Pillerféle telkek kö­zött tervezett útnak szélessége mindkét ol­dalán 12 ölben állapíttatott meg, és fel fog kéretni Pest város közönsége, miszerint te­kintettel a vele is közlött átalános szabá­lyozási tervezetre az általa czélzott 20 öl­nyi kiszélesítéstől elállani szíveskedjék. A budai szegények háza előtti térre nézve a műszaki osztály által kidolgozott, s a mű­szaki bizottság által átvizsgált tervezet el­fogadtatván, ez a városi közönségnek azon megjegyzéssel fog átküldetni, miszerint Beck Lipótnak a kérelmezett építési enge­délyt ehhez képest adja ki. A Luczenbacher, Trebitsch, Ernst és egy más faraktár eltávolítása ügyében, a minisz­tériumhoz, Buda város törekvését támogató előterjesztés fog létezni, s különösen hang­­súlyoztatni fog, miszerint a létesítendő kör­út keretében legalább ily raktárak ne enge­délyeztessenek, ellenben azon várakozásnak ad a közmunkák tanácsa kifejezést, hogy a városi közönség a kérdéses faraktárak el­helyezésére, egy megfelelő vidéket fog ki­jelölni. Gróf Degenfeldnek egy palotaszerű épü­letre az építési engedély ki fog adatni, el­lenben az annak szomszédságában tervezett 3 emeletes bérházra nézve — miután az öt pacsirta utcza csak 5 ölnyi szélességgel bír — az építési engedély nem fog kiadatni. A budapesti egyesült takarék­pénztárnak a Dorottya utczában eszközlött építése iránt észrevétel fel nem merült, s a kiszökellés folytán szükségelt terület oly árban lesz be­váltandó, mint a­milyen árt maga a társu­lat az illető telekért négyszög­ölenkint fize­tett, mindazonáltal 10°/0-nyi levonással a régi építési anyagok ára fejében. Gieszriegl Károlynak az építési engedély a váczi után 405 sz. a tekintettel a városi közönséghez már áttett szabályozásra, aka­dálytalanul ki fog adatni. Buda városának, a hattyú utczától a vár­hegy felé tervezett utcza­ köz iránti szabá­lyozási javaslata, helyben hagyatott, s ehhez képest Broser Károlynak az építési enge­dély akadálytalanul ki fog adatni­Rusth Józsefnek a kérelmezett építési en­gedély, hogy a belvárosi megyeház utczá­ban fekvő házának udvarhelyiségét felemel­hesse, nem fog megadatni, miután az udvar területe nem több, mint 20 ölnyi térimével bír. Az egyes tulajdonosoktól beváltandó, vagy azoknak átengedendő terjedékek becs­értéke következőkép állapíttatott meg, és ugyan : Ruskó Józsefnél a józsefvárosi ko­szorú utczában négyszög­ölenként 20 frt. Fanda Józsefnél, a molnár utczában 150 írttal, — Bulyovszky Lilla asszonynál a zöldfa utczában 150 írttal, — Manheimer és Pörgésnél a molnár utczában 100 írttal ; — Wange Vilmos és társainál a városligeti szőlőhegyi telkeken 20 írttal; — Illits Já­nosnál a kis diófa utczában 60 írttal; — Devecsics Mihálynál a nagy stáczió utczá­ban 33 írtal; — Nagy Istvánnál ugyan­azon utczában 35 írttal; — és Karácsonyi hiteseknél a szövetség utczában 35­ fo­rinttal. Miután a váczi út talaja a gáz átszivár­­gása folytán a fa tenyésztésére alkalmat­lanná vált, az oda szállítandó föld­anyag költségeire 450 főt szavaztatott meg. Pest városa egy szabályos térképének sokszorosítása határoztatott el,mely térkép­ben az átalános szabályozás is benn foglal­tatván, ez annak idejében 1"—100° nagy­ságban áruba fog bocsáttatni. — Pest vá­ros közönsége által, az 1872. évi csatorná­zási munkálatokra előirányzott költségve­tés, némely csekély módosítással elfogad­tatott. *) Helyszűke miatt csak ma közölhetjük. Az államvaspálya társulata városi közön­ségtől, vizvezetéki művének nagyobbitása és a szükséges csöveknek vezetésére oly feltétel alatt nyert engedélyt, miszerint ne­vezett társulat egy kötelező terítvényt állít­son ki, hogy’’ midőn a városi vízvezeték el­k­­észülend, és a vasúttársulatot is kellő víz­mennyiséggel ellátni képes leend, az általa felállítandó vízvezetéket kártalanítás nélkül el fogja távolítani; ezen határozat ellen ne­vezett társulat felfolyamodással élt. Miután azonban a társulat azon aggálya, hogy a városi közönség a víz árát kénye kedve szerint emelni, avagy az illető víz­mennyiség a szükségelt kívánalmaknak meg nem felelne, egy­részt az egész városi területre megállapítandó árszabályzat, más­részt pedig a vízvezetési mű nagyságával szemben elesik, a beadott felfolyamodvány­nak hely nem adatik. Patay Ferencz és György, továbbá Hart­mann József felfolyamodásai elvettetvén, a városi közönség határozatai helyben ha­gyattak. Tabermann Lajos és Nemeshegyi József felfolyamodása folytán a városi kö­zönség határozatai feloldottak, miután a tulajdonosok által szándékolt változtatások csak­is csekély jelentőséggel bírnak. Wid­der Markus és Zólyomi Sámuel egy közös csatorna iránt felmerült kérdés ér­demleges tárgyalásába a fővárosi közmun­kák tanácsa nem bocsátkozik, miután ezen kérdés eldöntése birói hatáskörbe vág. A­­könyv hitelesítésével Podmanitzky és Sebastiani urak bízattak meg. Kivonat a hivatalos lapból. Littow Henrik a fiumei tengerészeti hatóságnál tengerészeti felügyelőnek, a kereskedelmi mi­nisztérium számvevőségénél Lachmann György számtanácsossá ; Mihalich György 1. r. számtiszt­té ; Goldinger Ferencz, Dede Károly II. r. szám­tisztekké és Clemencsics Albert, Balthazár Győ­ző, III. rendű számtisztekké neveztettek ki. — f ------- li i ~'i milii.iii KRÓNIKA. Pest, május 27. Az akadémia tegnap tarta évi köz­gyűlését. Közönség csak kis számmal fog­lalt helyet a számára fentartott székeken, a hölgyeknek szánt karzat pedig még üre­sebb volt. Nem is csoda. Az akadémia heti üléseivel, tagválasztásaival, közülési tárgy­­sorozatával, kiadványainak hozzáférhetlen­­ségével, szellemével egyenesen azon az útón jár, melynek közeli végén tátong a nép­szerűtlenség. Tisztelet a kivételeknek, de a legtöbb akadémikus ma már annyit jelent a nagy közönség előtt, mint miniszteriális hivatal­nok, ultramontán főpap, vagy jobboldali professor. Ki csodálkozik még a közöny fölött, mely társadalmunk minden osztályát az akadé­mia működésétől mindinkább távol tartja ? Legfölebb az akadémia legújabb válasz­tottjai, kik talán azt sem tudják, mi után ju­tottak a „halhatatlanság“ székébe. A tegnapi közülést is valamint a tava­lyit Lónyay elnök nyitotta meg. Beszéde megint csak a tudomány fontossága s az akadémia feladata körül forgott, ez elkop­tatott és minduntalan előránczigált thema körül, melytől akadémikusaink sohasem ta­gadták meg a­­ szót. Az elnöki beszédet Arany főtitkár jelen­tése követte, melyből kiemeljük hogy az akadémia 1871-diki május 20-ikától idei május 26-áig 27 osztály és 13 összes ülést tartott. Osztályonként az akadémia működését rö­viden egybefoglalva, a következőkép tűnik fel: Az I. osztályban 8 magyar nyelvészeti értekezés, 3 általánosabb nyelvtudományi, 2 classica philologiai, 2 mythologiai, 3 mű­­történeti, 1 széptani és 1 nyelvészettörté­neti értekezés olvastatott fel; a II. osztály­ban a magyar történelem körébe vágó 12 dolgozat, 2 általános történeti, 1 földrajzi, 2 bölcsészeti és 1 neveléstudományi érteke­zés olvastatott fel; a III. osztályban 3 mathematikai, 3 csillagászati, 3 hadtudo­mányi, 5 természettani és mechanikai, 10 föld és vegytani, 1 meteorológiai, 7 növény­és állattani és 1 doncttani értekezés olvas­tatott fel. Az akadémia összes ülésein a folyó ügyek elintézése mellett 7 elhunyt aka­démikus fölött tartottak emlékbeszédek. Titkár ezután a bizottságok működését ismerteté. Az akadémia egyéb munkássága köréből említendő a Toldy által tudomá­nyos könyvek íratása s egy akadémiai fo­lyóirat alapítása iránt tett indítvány meg­valósulta, mit eddig is csupán anyagi ne­hézség akadályozott. Az illető folyóirat jú­lius elsején meg fog indulni. Halál által következő tagjait veszte el az akadémia a közelebbi nagygyűlés óta. Neilreich Ágos­ton, Edvi Illés Pál, Bitnitz Lajos, Flór Fe­rencz, Árvay Gergely, Fábián István, Bab­bage Károly, Murchison Rodrich, Herepei Károly 1. t. Hoványi Ferencz, Marczibá­­nyi Antal és Nagy Kovács István. Azután Szabó József „Haidinger Vil­mos“ külső tag fölött olvasott emlékbeszé­det, melyben Haidingernek a természettu­dományok emelése, de különös a birodalmi földtani intézet fölállítása és igazgatása körül kifejtett érdemeit vázolta. Most Gr­eg­us Ágost „Az első mestersé­gek jelképei“ czimü értekezést olvasott föl, utána pedig Szilágyi Sándor „Lorántfi Zsuzsanna“ czimü történeti értekezést. Végül Frankl Vilmos felolvasván a pá­lyadíjak és tagválasztások fölötti jelentést, az elnök a közgyűlést bezártnak nyilvá­­nítá. A Woroniecki síremlék javára az egye­temi dalegylet f. hó 29-dikén hangver­senyt tart. Műsorozata ez: 1) Len­gyel himnus. Előadja az egyetemi dalegy­let. 2.) Magyar népdalok. Énekli zongora­­kiséret mellett Tannerné­ Szabó Róza ur­­hölgy. 3.) Caprice. Schubert C.-től Gordon­kán előadja ifj. Huber Károly egyleti tag. 4.) Jó éjt. Abt Ferencztől. Énekli zongora­­kiséret mellet Stoll Ágost ur. 5­. Pusztai élet. Népdalok. Zimay Lászlótól. Előadja az egyetemi dalegylet. Se igy se úgy. A fővárosi összeíró bizottságok működé­se a jövő kor előtt valódi botrány lesz, melyhez minden minden nap szolgáltat egy­­egy adatot. Budán történt. Egy ráczvárosi háztulaj­donosnak a Krisztinavárosban nyárilaka van, a­hol jelenleg is lakik. Szavazó jegyét ki akarván venni a krisztinavárosi bizottság­hoz megy. Azt felelték neki, hogy menjen a Ráczvárosba a hol háza van. Polgártársunk nyakába kerítette a várost s elment a ráczvá­rosi bizottsághoz. Hisz ön a Krisztinaváros­ban lakik — volt a szavazójegy helyett a válasz — oda menjen ! Hiába volt minden tiltakozása, hivatkozása nem adták ki bár­­czáját. Nem volt mit tennie mint a közp. választmány elnökéhez fordulni. Ez rá is írt a krisztinavárosi bizottságra, hogy a két ház tulajdonosának a szavazójegy kiadan­dó, de mikor az illető újra jelenkezett, a bi­zottsági elnök azzal förmedt rá, hogy neki senki sem parancsol, hanem a bizottság ítél s úgy tesz a mint akar. Az említett választónak tehát maiglan sincs szavazójegye. Az igaz, hogy fölvétette magát a reklamálók közé. Egy martyrunk fia Kis-Kőrösről május 23-áról írják lapunknak: Ma ki­sértük örök nyugalomra a martyr halált szen­vedett Hajnóczy utódját a 81 éves Hajnó­czy Sámuelt, 42 évig barsmegyei kis kéri volt lelkészt, kit az 50-es években 5 évig sa­nyargatott a kényuralom külföldi börtönök­ben örökségkép nyert hazaszeretetéért. A boldogult kisebb és nagyobb körökben mindig kész bajnok volt az emberi jogok vé­dői közt, nem csüggeszthető küzdelmeiben az üldöztetés, de még a mi ennél sokkal fájdalmasbb — védetteinek hálátlansága sem. A közös ügyes állapot megszületése után mindjárt, mielőtt még a 48-iki volt honvé­dek a hálátlanságot kapták jutalmul,­­ a muszkavezetők s a 15 éves kényuralom zsol­dosai pedig pazarlásig nagy nyugdijakat s állami főtisztségeket kaptak büntetésül, s mielőtt még a jobbpárt jogfosztásai meg nem czáfolták a kormánynak azon meséit, hogy a 48-as alapon áll s hogy ezen alapon fog törekedni a szükséges reformokat léte­­sitni, az annyira zaklatott nemzetnek pedig oly égető szüksége volt arra, hogy ezen nagy szavaknak hitelt adjon; mielőtt mind­ezek történtek, már a boldogult öreg tisztán látta, hogy mik fognak következni s agg tes­tében mindig honolt ifjú lelke egész hevével küzdött szerény körében a közös ügyes álla­pot ellen s a 69-iki követválasztási mozgal­mak kezdetén elfogadta városunkban a 48-as párt vezérletét, melyre felkéretett s mely mi­nőségben igen sok nyugtalanitást türelme­sen szenvedett az akkor 78 éves aggastyán. Áldás legyen poram­ ! A nemzeti szin­ház intendánsának az „E11.“ szerint Kendeffy Árpád volna kiszemelve. Mások Podmaniczky Frigyes bárót emlegetik. Kábán f. hó 20-án a helybeli „Nagy vendéglő“ termeiben tánczvigalmat rendez­tek, melynek jövedelme fele részben a honvédmenház javára volt fel­ajánlva. A jövedelem fele 16 forint 50 kr., mely összeget Szabó Péter helybeli lelkész ur 1 frt és Móritz Pál ur 10 forinttal tolda meg. A 26 frt 50 krnyi összeg lapunkhoz beküldetvén, átadtuk Vidats János úrnak a menház bizottság elnökének. A gazdák által régóta várt eső tegnap megeredt s ma is egész nap áztatja Budapest utczáit. Kevésbé áldásosan nyi­totta meg az ég csatornáit Csehország fe­lett. Prágai táviratok szerint több vidéken olyan nagy felhőszak­adások voltak, hogy a termés mérföldekre elpusztult. Az ár több falut is elpusztított és sok emberéletet kö­vetett áldozatul. Mily nagy lehet a demoralisatio ott a hol ilyenek történnek ! Váczról írják la­punknak : Említve volt, hogy egy váczi telkes gazda a helybeli lapban fölhívta azt az is­meretlen valakit, ki nála szavazatválasztási czélból 100 frtot hagyott, hogy 24 óra alatt vegye vissza pénzét, mert azontúl jótékony czélra fogja fordítani. Az illető lélekvásárló meg is jelent pén­zéért, mit sem törődve azzal, hogy nevét ily­­kép pelengérre teszi. Érje őt hát a­ szégyen és közmegvetés, mert mi sem akadályozhat bennünket már most köztudomásra hozni, hogy e lélekkufár neve: G­á­l­i­k Sándor ügyvéd. Győrött jelenleg német színtársul­­­a­t működik, melynek igazgatója arra az élelmes ideára lyukadt, hogy társulatának „legtűrhetőbb“ kinézésű női tagjait aláírási ívekkel látja el, kik egy német aréna építé­séhez szükséges összeg gyűjtését eszközöl­jék a közönség körében. A kiküldött missio­­náriuskák meg is teszik kötelességüket, mert mindenkit felszólítanak, hogy legalább két bérletet biztosítsanak az igazgató szá­mára, ki a befolyt bérletpénzekből azonnal fölépíti a színkört. Guyot Gyula a Franczia szőlőműve­­lési rendszer ismert alkotója közelebb meg­halt. Halála a borászvilágra nagy veszte­ség s emléke megérdemli, hogy a természet­­tudomány barátjai is ünnepeljék. A dunamelléki reform egyház­kerületnek szombaton volt első gyű­lése, melyet Lónyay Menyhért gr. elnök­lete alatt Török Pál superintendens beszéde nyitott meg. A püspök úr ezúttal sem mu­lasztotta el erélyesen kikelni ama lelkészek és tanítók ellen, kik a politikai mozgalmak­ban élénk részt vesznek, beszédeket tarta­nak, zászlókat tűznek ki stb. Tekintve, hogy a püspök úr három év előtt mint kormány­­párti képviselőjelölt szívesen látta nevét a zászlókon és készséggel szónokolt, nem hi­hetjük, hogy e dorgálása egészen pártkü­­lönbség nélkül volt alkalmazva. Úgy látszott hogy inkább egy oldalra kívánt hatni, hanem ez az oldal mit sem akart tudni a püspök úr politikai hitvallásáról. Kisújszálláson dalegylet ala­kult ki Fekete Lajos elnöklete alatt. Az eddig fennálló hetenkint négyszeri postai összeköttetés Rajecz és Vág- Besztercze között f. é. június 1-ső napján megszűnik, és ugyanaz naptól kezdve Rajecz Zsolnával helyeztetik kocsi kü­ldönczposta által naponkint összeköttetésbe, a követke­ző menetrend mellett: Indulás: Rajeczről nap. délután 47­ órakor. Zsolnáról nap. reg­gel 6­­2 órakor. Érkezés : Zsolnára nap. este 7 órakor. Rajeczre nap. reggel 9 órakor. A közúti vaspályának a városerdőbe köz­lekedő egyik kocsiján tegnap egy utas a padon felejtő erszényét, melyben te-

Next