Magyar Ujság, 1873. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1873-01-01 / 1. szám

­ Az orsz. magy. gazdasszon­y­ e­g­y­­­e­s árvaleány nevelő-intézete javára január 26-án, farsang 3-dik vasárnapján nagy álarczos bált rendez a városi vigazda nagy termeiben fényes kivilágítás mellett, mely alkalommal 100 db. 10 frankos magyar arany nyere­mény fog kijátszatni szünóra alatt, pontban 12 órakor a már két ízben nagy részvét s érdekeltséggel fogadott mulatságos tombola-játék fog kezdődni. A bál folyama alatt nemzeti és katonai zene felváltva fogja a legked­veltebb darabot játszani. Kezdete 9 órakor. Bemeneti ár tombola-szelvénynyel együtt 1 frt 50 kr., este a pénztárnál 2 frt. Külön egy tombola-szelvény ára 20 kr. — Az utolsó állam sorsjáték igen rosz­eredménynyel végződött, a­mennyiben a sorsjegyek több mint fele eladatlan maradt, s e szerint az üzlet az államra nézve, ha a főnyeremény nem marad neki, vesz­teséggel végződött volna.­­ A Pausen­be­rger-fél­e bűnperben ma hir­­dettetett ki az ítélet. E szerint: Pazár Lajos és Szal­­mássy János tolvajlásban és hamis okirat készítésében bűnösöknek találtatnak és ezért Pazár hat, Szalmássy pedig két évi súlyos börtönre ítéltetik. Gárday, Wun­der, Papp és Bober a hamis okirat készítésében bűnö­sök és ezért a két első négy-négy, a két utóbbi pedig két-két havi fogságra. Pazár leánya Jámbory Amália a tolvajlási bűntény elősegélése miatt egy havi fogságra és atyjával egyetemlegesen a 19.000 forintra és 50 da­rab aranyra rugó kár megtérítésében elt­arasztaltattak. Horgonyi Cornelia s Kresz Károly tanukt ellen a vizs­gálat elrendeltetett. — Védő ügyvédek kérik, hogy védenczeik a per végleges befejezéséig szabadlábra helyeztessenek. A törvényszék erre rövid időre vissza­vonul s az elnök Sárkány jelenti, hogy a törvényszék Pazárt súlyos vétsége miatt nem helyezheti szabad­lábra, Szalmássy azonban 5000 frt biztosíték mellett a per bevégeztéig szabadlábon hagyatik. A pesti bölcsődék karácsonfájára, a már előbb közlött 70 fton felül készpénzben adakoztak még. Szab. kir. Pest város tanácsa mindkét bölcsődének kü­­lön-külön 25 írtjával 50 ftot; gr. Károlyi Istvánná 40 ftot; özv. Szitányi Vilmosné és b. Wodiáner Albert 10—10 ftot; Flesch Mórné, Harkányi Frigyes, Justh Pákozdy Matild, gr. Karácsonyi Guidoné, gr. König­­segg Gusztávné, Lévay Henrik, Máday Sándor, özv. Majthényi Alajosné, özv. Nemeshegyi Julia, Pohl Já­nos, Schopper Pscherer Emma, Stern Löwy­­, Türsch Nándor és N. Waldstein Pál 5—5 ftjával 70 frtot; Roiss Károlyné 4 ftot; Árvay és J., Bischitz Jánosné, Bohus Antónia, Lefkovits és Kéry 3 — 3 frtjával 12 ftot; b. Eötvös Józsefné, Haris és Zeilinger, b. Lichthay Béláné, Mandl Ignáczné, Mészáros Miklós, és Neuhofer Jánosné 2 — 2 ftjával 12 ftot; Halász Gabriela 1 ft 50 krt; Barnay Ignáczné és M. N. 1—1 ftot; — összesen tehát 283 frt 50 krt. Természetbeli adományokkal ked­veskedtek : Ádám és Éberling egy vég vászonnal és sü­teménynyel ; Antos Klára, Abonyból, 5 ruha­, 5 pár harisnya és 5 fejkötővel; Blaskovits ,Albertné sz. Ká­rász Irén, Abonyból 100 drb ujjassal, 100 fejkötővel és 1 paplannal; Bösendorfer, és Brunner játékszerekkel és hasznos tárgyakkal; a Concordia gőzmalom 1 zsák VI. sz. liszttel; az „Első pest-budai gőzmalmi r. társulat egy zsák II. sz. liszttel; Fischor ég fiai többféle ruha­kelmével; Gorove Ullmann Teréz­­ feldiszitett kará­­csonyával, alma- és czukorral; Gorove Róza és Gizella saját kezűleg készített 6 pár harisnyával; Haggenma­­cher Henrik 1 mázsa 0 liszttel; a pesti hengerműma­lom egy zsák IV. sz. liszttel; Hirsch nagykereskedő gyapjú-öltönyökkel; Karlovszky Zsigmondné 1 feldi­szített karácsonyával; Kertész és Eisert játékszerekkel és hasznos tárgyakkal; Kopstein Gyuláné 1 vég lámá­val és többféle ruhakelmékkel; a Louisa gőzmalom egy zsák VI. sz. liszttel ; a Pannónia gőzmalom egy zsák V. sz. liszttel; Pernauer nagykereskedő egy vég bar­­chettel; Pogátsy M. és t. gyapjúöltönyökkel; Püffel testvérek 16 font rizszsel; Lachner úr süteményekkel, olcsóbb áron ; Szitányi Adél­­ feldiszitett karácsonfá­val, kalácscsal és czukor-süteményekkel; a Victoria gőzmalom egy zsák III. sz. liszttel; Zellerin egy függő lámpával. Mindezekért fogadják a t. sz. adakozók, vala­mint a karácsonfák örömünnepét rendező lelkes urhöl­­gyek az egylet hálás köszönetét. Kelt Pesten, 1872. évi decz. 29-én. Az igazgatóság. — A pesti sz. gyermekkórház karácsonfá­jára adakoztak : 1 — 2. Buzzi Mária és Irma 10—10 irtot; 3—7. Deák Ferencz, Ráth Mórné, Schmidt Vilma Lajos és Mariska, özv. Strobenzné és Szabó Sa­­muné 5—5 irtjával 25 frtot; 8—12. Ditzl József, Já­­lics Mária, Rőser Miklósné és Süteő Rudolf 3—3 ftjá­val 15 frtot; 13—20. Fischer Péter, Lyka Mária, Nemeshegyi Julia, N. R., Posner K. Lajos, Rómer Flóris, Stolp és Török Józsefné 2—2 frtjával 16 frtot; 21 — 44. Fligl Hermin, Fr., Gaál József, Galambos Szabina, Görög István, G. N., Hankó József, Haris és Zeilinger, Hoffmann József, Hofmeier Gyula, Kamonn Flórisné, Kaufmann Hermin, Kertész és Eisert, dr. Kétli Károly, Kocsi, dr. Kovács Gyula, Kunz Jó­zsef, Kurtz Sándor, Lan W., Molnár János, N. N., N. N., Ocker és Oswald 1—1 ftjával 24 frtot, és igy összesen 100 frtot. — Mindezen kegyes adakozások hálás köszönettel fogadtattak. — Kelt Pesten, 1872. évi dec. 29-én. — Halász Dezső, titkár. — A pesti sz. gyer­me­k-k­ór­h­á­z karáczon­­fájára a már előbb közlött 275 frt 20 kron felül adakoz­­tak még: 1—2. Dr. Verebély László és Zichy Antal 2—2 frtot: 3—19. Brázay Kálmán, Lobmayer Josefa, Lechner József, Liszy Istváné, Neyman János, Perger Stephanie, Planer Antal, Ringauf Melánia, Rosember­­ger, Schneider Ferenczné, Schwadehoffer Erzsébet, Strasser Malvina, Szikrásy Adolf, Taborszky és Parsch Unschuld, Vághy C.és Vanitsek Józsefi — 1 írtjával 17 frt 20 krt; N. N. 60 krt; 21—35. Fuchsberger, Gyom­­lay József, Győry József, Keller, Klempa S., L. Mih., M. G., R. H., Rómer P., Rózsavölgyi Schichtanz Re­gina, Szegi Gábor, Testory, Wertheim H., és Wolfin­­ger 50—50 krával 7 frt 50 krt; 36 — 37. Hatzenberger és N. N. 30—30 krt; 38. M. M. 20 krt, összesen 29 frt 90 krt, és igy az előbbi közleményekkel együtt 305 frt 10 krt. Fogadják a t. ez. adakozók az egylet hálás kö­szönetét. Kelt Pesten, 1872. évi decz. 30-án. Halász Dezső, titkár. — Az „Erzsébet“ városi árvaleány-in­­t­é­z­e­t következő ajándékokat kapott a „karácsonyfa alkalmával: Pestvárosi tanács 25 frt. Weisz B. úr 25 frt. Simonyi István úr 40 frt. Wolfner Gyula úr 10 frt. Vikus Károly úr 10 frt Seltenreich Róza úrnő 10 frt. Győri Geiswind Ida úrnő 10 frt. Doppita Klára úrnő 10 frt. Dománszky Anna úrnő 10 frt. Ráth Gabriella úrnő 5 frt. Steidl Teréz úrnő 5 frt. Medecz Matild úrnő 5 frt. Dr Schmidt Györgyné úrnő 5 frt. Emmerling Vilma úrnő 5 frt. Mazsanek Mátyás úr 5 frt Maszanek úr gyűjteménye 18 frt. Langer Ilona úrnő 5 frt. Dr. Floch úr 5 frt. Simig Istvánné úrnő 2 frt. Frank Anna úrnő 2 frt. Majer József úr 2 frt. Hatzenberger úr 1 frt. Leisch Otilia úrnő 5 frt. Névtelen 5 frt. Schöja Ignácz úr 5 frt. Fuchs Ignácz úr 2 frt. Gurovics tudor 1 frt. L. L. kisasszony 2 frt. L. S. 1 frt. Ruszt és Müller 150 főf ruhakelme. Pollák Jakab és fiai 150 fős ruhakelme. „Panonia“-gőzmalomtól­ egy zsák liszt. Pesti „Vic­tória“-gőzmalomtól egy zsák liszt. Budai „Luiza“­­gőzmalomtól egy zsák liszt. „Concordia“-gőzmalom­­tól egy zsák liszt. Pesti „Henger-malom társulat“ egy zsák liszt. „Első budapesti gőzmalomtársulat, három zsák liszt. Hagenmacher Henrik ur egy mázsa liszt. Raucsi Mária úrnő egy mázsa keményitő és hat font lekvár. Adler Antalné úrnő tiz font rizs és tiz font gersli. Rechnitz úr húsz font aszaltgyümölcs, 600 dió. Lamm Dániel úr három koszorú füge. Özvegy Stre­­benzné úrnő három font édesség. Cweig úrnő öt mázsa kőszén. Wéber úr 300 alma. Frisch Ágostonné úrnő 200 alma. Strómayer Ferencz ur 300 alma és fél akó bor. Suchte Fanni úrnő egy font édesség. Schöff Lőrincz ur öt font rizs és két font gyertya. Müller úr 50 darab dióstészta. „Magyar részvénytársulati üveg­gyárától 12 korsó. Fröhlich János ur 40 pohár, három üveg. Köbert és Hoffenberg urak hét darab konyha­edény. Névtelen hat kis kézi kosár, Kertész és Eissert urak 80 darab apróság és játék. Kertész József ur egy nagy képet, Fischer Gusztáv ur rövid áruk 38 forint érték. Halbauer Alajos ur schawl és fekötők 17 darab. Holfeld Henrik ur 12 fehér zsebkendő. Hoffmann Jó­zsef ur 25 font aszaltszilva, 25 font rizs és 25 font gersli. Sachsen Kristóf ur két font vaj. Walter és Ber­ger urak többféle ruhakelmék. Schneider Ferencz ur ruhakelmék és apróságok. Csicsmanczay Anna úrnő egy vég vászon. Pogácsi ur schawlok és harisnyák, 28 da­rab. Fischer J. ur kelmék és nyakkendők, 13 darab. Pogátsi úr 25 darab fésű. Gruber Ferencz ur 22 darab fésű. Forstinger Albert ur nyolcz pár sárczipő, ollók, fésűk és kosarak, 30 darab. Valaszky Jánosné úrnő egy vég vászon. Müller Károly ur 15 rőf karton és 14 rőf fehér vászon. Heyek Adolf ur téli kendők és harisnyák, 31 darab. Kóbert Mária unő ruhakelmék, hat darab. Ohm ur géptűk és hat doboz gépezérna. Swingenschle­­gel ur hat pár függő és apróságok, 22 darab. Eiszler és Blau urak 35 gallér és kézelő. Eckbauer Endre ur 18 rőf posztó. Mezmner József ur 14 rőf kék barchet és 10 rőf fehér vászon. Müller Károly ur 26 rőf kék bar­chet. Swoboda és Kallinits urak öltönyök, 7 darab. Kugler Mária úrnő többféle édességek. Sickinger ur 12 étszer, Fauscher gyógyszerész ur gyógyszereket szállított. Langer énekmester ur tanított és Emel zon­goraárus ur zongorát kölcsönzött. Dümmerling Antal ur mázolómunkát szállított 50 forint értékben. Pinsker Venzel ur kárpitosmunkát 15 forint értékben, Taber­­mann Lajos kép­­üveget 15 forint értékben. A légszesz­­társulat 20 mázsa coaksot 20 forint értékben. Hirsch Ignácz ur 30 font lámpaolajat. Dr. Heinrich Nép. Já­nos ur az intézeti növendékek ingyen­fürdését az egész nyáron át volt szives megengedni a budai „Lukács“­­fürdőben. A császári királyi dunagőzhajótársaság, a növendékek ingyen szállítását eszközölteté. Mindezek­ért hálaköszönetet, mond a bizottmány. — Rablók. Bustyaháza és Técső közt, mint a „P. N.“-nak Írják, rablóbanda kószál, mely már eddig is több nagyobb rablást követett el, s nemrég egy föld­­birtokost, ki a bustyaházai vasúti állomáshoz kocsizott, megrohant, s 3000 ftnyi készpénztől megfosztott. A banda, mint beszélik, nagyobbrészt czigányokból áll. — S.-A.-Ujhely város p­é­n­z­t­árnok­át, Nagy Józsefet, a Ronyva folyóban megfutva találták. Halálának oka még nincs tudva. A hatóság a nyomo­zást megindította. — A perzsa sah, három „telivér“, hét „fél­vér“ kir. herczeget s 30 szolgát hoz magával európai útjára. Az elsőrangú herczegek és miniszterek 3000 tumánt, a másodrangu miniszterek 2000 s a többiek 1000 tumánt, fognak kapni útiköltség gyanánt. Az elsőrangú herczegek és miniszterek Európában a sahval együtt fognak étkezni, míg a többiek csak mint „néző közönség“, bocsáttatnak az étterembe. A sah márczius­­ban fog indulni Teheránból.­­ Nagymennyiségű régi pénzt találtak a Kecskeméthez tartozó nyílt határban, írja a „K. L.“ Két napszámos ásással foglalkozván, egy nagyobb cse­répkorsót ástak ki a homokból, mintegy lábnyi mély­ségből, melynek teteje ezüst-lappal volt leszorítva, súlyából azonnal gyanítván, hogy pénzt tartalmaz, s az ezüst-lapot lefeszíteni nem bírván, ásóval összetörték az edényt, midőn is a krajczárnagyságu ezüstpénzek szétszóródtak s egy ódon zacskóból aranyak hullottak ki, mely lelet összekotorgatván, egy tanyára bevitetett, hol a napszámosok rajta megosztoztak, s igy csak pár nap múlva értesülhetett e leletről kapitányságunk s tehette meg iránta a kellő lépéseket. Eddigelé mintegy 2200 darab régi pénz került meg s van kapitánysá­gunknál, melyekről szakértőink akként nyilatkoztak, hogy azok a keresztes hadjárat idejéből valók s min­denféle akkori állam pénzeiből vannak összeszedve, s hihetőleg a talált kincs valamelyik szétvert keresztes­sereg hadi pénztára lehetett, mert ennyi pénz azon idő­ben nagy vagyont képezett. — A békés-városi nép jelen szükségén eny­híteni kívánván a közgyűlés, kölcsönt eszközlött ki a hitelintézettől, s már e napokban ki is osztatik 60,000 főt. Bizony kell , mert még az 1863-ai ínséges év nyo­morait is érezzük. Nincs pénz, de nincs munka sem, és nincs a mindennapi kenyér. Miből, hogyan fizetjük a sok adót! ? sóhajt fel a „Békés.“ — A cselédképző egylet igazgató bizott­mánya köszönetet mond mindazon nemeskeblü urhöl­­gyek és uraknak, kik az egylet javára rendezett hang­versenyben oly szép sikerrel működtek. — A hangver­seny jövedelme 446 frt., mit főleg Salm Henrichné úr­nőnek és Székács Béla urnak köszönhetni, kik egyen­­kint 100 forintért adtak el jegyeket. Felülfizetés nem volt, csak Liszt Ferencz, ki tagja lett az egyletnek, 10 forintot, az elnök 2 aranyat, dr. Bene Rudolf, egy aranyat adtak helyeikért. Örömmel jelenti egyszersmint a választmány, hogy az újonan bejelentett tagok között hét alapító van, Cséry Lajosné, Bene Rudolf, Bene Károly, Stephani Lajosné, Kleiner Árminné, Reményi Edéné és Balázs Wilibaldné, 100—100 forinttal; elnök Glacz Antalné pedig száz forintos alapítványát 500 ftra emelte. — T­ű­z­olt­ó -e­gy­­­e­t. NI.-Szebenben önkéntes tűzoltó-egylet alakult; mindjárt az első napokban 64-en íratták be magukat a tagok közé. — A kolera állásáról folyó évi deczember 31-én beérkezett napi tudósítások szerint , Budán. Deczember 30-án újabb kolera eset nem merült fel az ápolás alatt maradt összes beteglétszám 9. — Ezek kö­zül meggyógyult —, meghalt —, október 18-ika óta összesen megbetegült 769, kikből meggyógyult 466, meghalt 294, gyógykezelés alatt maradt 9. — A ka­tonák között decz. 30-tól 31-éig megbetegült—, a gyógykezelés alatt maradt összes beteg létszám 12, ezekből meggyógyult 6, meghalt —, további ápolás alatt maradt 6.—Pesten deczemb. 30-kétől 31-éig megbetegült 4, ebből esik : a belvárosra 1, a Teréz­városra 1, a közkórházakra 2, összesen 4, ehhez számít­ván az ápolás alatt maradt 66, az összes beteglétszám 70, ebből meggyógyult 13, meghalt 3, a járvány kez­dete óta összesen megbetegült 990, ezekből meggyó­gyult 522, meghalt 411, további gyógykezelés alatt pe­dig maradt 57.— Kassán decz. 29-én uj betegülés 3, halálozás 1. Tarka levelek. Tisztelt szerkesztő úr! Csak szép dolog az, ha az ember beszélni tud az újaival. Nem úgy mint a siket­némák, bár ez is szép tudomány , de ezt kevesen értik, hanem úgy, mint például Liszt Ferencz. Rémítő ember ez. Tessék elhinni, hogy szintúgy borzadok bele ha látom, hallom, minő csodálatos dolgo­kat tud ez beszélni a zongorán. Valóságos boszorkány­ság. A matinéén láttam, melyet vasárnap a „Liszt­egylet“ adott. Ott beszélt az ő 10 ujjával csodálatos nagy dolgokat, ábrándot, amit leirni nem lehet. Már hogy is lehetne. Hiszen ő úgy tesz, mint egy­kori pajkos jurátos társunk, ki egy-egy iv tiszta papi­rost felkapván, arról oly meséket, oly verseket, máskor oly praedikátiókat, újdonságokat stb. olvasott, hogy még most is csodálom ha eszembe jut. Épen akkor, anno 1839-ik évben láttam, hallottam először Pozsonyban. Valami Chromaticus polkát ját­szott. — Na gondoltam , nem fogsz ki rajtam, megje­gyeztem minden futamatot, megszereztem a darabot s játszottam. Hanem csak ekkor jöttem igazán dühbe. Hiszen Liszt nem ezt játszotta, mondom s újra meg újra csi­náltam. De hiában. Volt Liszt játékában olyan, mint mikor a szél fúj és sipeg a nádakon. Aztán volt olyan csendes moraj, mint a távoli égdörgés. Voltak bomba puffanások és meg olyan lágy melódia a hullám csap­kodása közt. Hát megkisérlettem én is. Az én 10 ujam azonban kevés lévén ily munkához, ütöttem a kláviso­­kat néha az öklömmel, a könyökömmel, az orrommal. Mégsem volt jó. Aztán a szélsipegéshez tollaseprűvel láttam hozzá a zongora húrjain. Ez meglehetősen hasonlított Liszt játékához. De a melódia nem jött ki. Szóval nem ment bsr­e, sehogy­­ felhagytam a zongorázással, így megtréfázott engem ezen nagy ember. Azóta nem hiszek neki. Valóságos boszorkánynak­­tartom, aki mást játszik, mint ami a papírra írva van, de úgy hogy az ember mégis azt hiszi, hogy csakugyan azt játszotta. El is mentem az ő matinéjáról Székely Imre matinéjára. A növendékek játszottak: Herczeg Sarolta, Va­­chot Ida, Székely Ilona, Bleuer Oszkár, Luzsa György, Károlyi Ilonka s végre közkérelemre a kis Saphir, ki Bécsből rövid időre volt itt. Hát kérem csak elcsodálkoztam, hogy ezek is kez­dik már érteni ezt a boszorkány mesterséget. Ezek is beszélnek az újaikkal s kivált a kis Bleuer és Károlyi Ilonka olyan szépen világosan elbeszélték újaik által mindazt mi a hangjegyekben irva van, hogy öröm volt hallani. Saphir, ez már a sorok közt is olvas s oly könnye­dén, mintha nem is ő volna. Az én időmben ily fiatal­emberre mindenki azt mondta volna, teljesen kiképzett, bevégzett művész. Most már csak azt mondják „vir­tuóz“ s még képezi magát a művészetben, vagyis abban az említettem boszorkányságban, miszerint a kótából mást olvasson ki, mint ami bele vagy általa írva van. Más szóval ez azt teszi, hogy a művészet immár túlhaladta azt, amit ezekkel a schlendrián hangjegyek­kel le lehet írni; hanem, az újak beszélnek. És­pedig a hangjegyeket, melyek a szemen át a fejbe, a fejből a szívbe, a szívből az újakon és innen a hangszer bil­lentyűin át mennek a légbe úgy ejtik ki, mint például az angyalok midőn írják, hogy Schultz et Delitsch és mondják Mayer. Ezért mondom én, hogy szép mesterség az, ha az ember beszélni tud az újai által s nagy örömem volt az emlitett növendékben midőn láttam, hogy kiki a maga módja szerint t. i. egyik félénkebben másik bátrabban sok szép dolgokat elmondott Schubert, Mozart, Men­delssohn és Liszt után. Én istenem, gondolom, most már a növendékek is érthetően beszélnek sőt énekelnek az újaikkal. Kivált ezt a Károlyi Idát és azt a bécsi fiatalembert Saphirt, nem győztem eléggé bámulni, mert hiszen ezek kérem úgy kiabáltak néha, mint p. o. Ziegler Klára, hogy az ember csak nézte, honnan jön az a hatalmas tisztán beszélő - éneklő hang. Ne csak tökélyesítsék magukat. Jól mondja a bib­lia, hogy nincs semmi oly tökéletes, mit még többre vinni ne lehetne. Bár követnék példájukat minél töb­ben, mert kérem a köznapi nyelvre jól mondja a latin, hogy: hiugna pessima caro. A zenenyelvre azonban nem lehet ezt mondani, mert ezzel az ember meg nem sérhet senkit. Még csak egy goromba szót sem tudna mondani rajta egy Liszt sem — ha még olyan nagy mester is. Ezért szeretem én ezt a nyelvet. Erdely János, gazda, az elvi kérdések feletti határozat­hozatalra szorítkozott s a biztosság feladata a kiállítás színhelyén működni. A bejelentések száma Magyar- és­ Erdélyországból mai na­pig 3540-re, Horvátországból 1130-ra, együtt tehát 4670-re rúg : tízszerannyi, mint amennyit Londonban és Párisban felmutathatunk Ezen eredmény az ország gazdasági viszonyaihoz képest fényesnek mondható. Azon tevékenység mellett, melyet a kiállítási bi­zottság a sikeresítés körül kifejtett, figyelmét arra is irányozta, hogy alkalmat szolgáltathason a kiállítás tanulmányozására s e végből az ország vagyonosabb polgárait adakozásra szólitá fel, igy egy kiállítási alap teremtetett, melyből, szegényebb sorsú­­tehetségek s előretörekvő művészek, iparosok és mezőgazdák fog­nak segélyeztetni, hogy a kiállításon tanulmányokat tehessenek. A gyűjtött összeg mostanig 5640 frtra rúg, keve­sebb ugyan mint a­mennyit remélni lehetett, de vele mégis legalább részben el lehet a czélt érni. Elnök ez­után a londoni kiállításra hivatkozik, mely a magyar borok előtt az angol piaczokat megnyitá, 1851 előtt Angliában csak az angol, spanyol és rajnai boroknak volt kelendőségük ; a mint a kiállításon megjelentünk, boraink általános elismerést nyertek s az első és leg­erősebb szálai üzleti összeköttetéseinknek a borkereske­dés terén e kiállításon szövődtek. Ugyan­ez az eset áll más kereskedelmi és mezőterményeinkre vonatkozólag. A gabona, gyapjú és liszt kivitelre szintén mély hatást gyakorolt a párisi kiállításon történt megjelenésünk.­­ Az uj m­a­r­ha vás­árt­é­ren az 1872. aug. 15-től ugyan az év deczember végéig a marha felhajtás következő volt: 312 bika, 36,806 ökör, 2066 bival, 22,878 tehén, 217 fiatal szarvasmarha, 7906 borjú és végre 42,236 birka. MAGYAR ÚJSÁG 1873. JANUÁR 1. KÖZGAZDASÁG. — Az Eeperjes-T­arno­k felé elhatározott vasútvonalnak, a melyért Bártfa városa évek óta küzdött — Bártfán keresztül való vezetését, ismét fölkarolták szakértők, s különösen Bártfa­ város közön­sége, melynek jövője szempontjából e vasút valóban életkérdésnek bizonyul. E tekintetből Bártfa szabad királyi város képviselő testülete legutóbbi közgyűlésé­ben az előmunkálatokra engedélyt nyert Pap Kálmán úrnak következő ajánlatokat tett: Készpénzben tizenhatezer forintot ajánl, mely ösz­­szeg a felmérésből eredő adatok szerint körülbelül fe­dezni fogja a határbeli szükségelt terület kisajátítási költségeit; ezenkívül fa-és építő­­anyagokat) valamint­ a város tulajdonát képező s átmetszendő fölterületeket az építő társulatnak ingyen adni határozta.­­ A világkiállításban leendő részvét mér­vét illetőleg Korizmics elnök a közelebbi ülésben kö­vetkezőleg nyilatkozott: A mi jó hírnevű vállalat, gaz­daság van a hazában, gyér — nagyon is szórványos kivételekkel benn van az a jelentkezettek — és benn lesz a valóságos kiállítók sorában is. Meglehet, hogy az esetben, ha a képviselőválasztás nem absorbeálja a köz­érdekeltség valamennyi rétegét, a mai 4700 kiállító mellé még előállott volna 2—3000; bizonyosnak te­kinthető azonban, hogy ez a 2 vagy 3000 kiállító jó része alkalmasint nem tartozott volna a legválogatot­­tabbak sorába, mert ezek amúgy is jelentkeztek, és hogy bejentéseik nagyobbára selejtes tárgyakra vonat­koztak volna, a­mi a tér kiosztásánál csak kellemetlen felszólamlásokat, és a reclamaciók elintézésében bonyo­dalmas nehézségeket fogott volna okozni. Kiemeljük még beszéde következő részét: A bizottság a minisztériummal a kiállítási fő­igazgatóval, szűkebb közegeivel s az egyes kiállítókkal 2750 ügyiratot váltott s az általa expediált iratok száma mintegy 10000 darabra ment. Az országos bi­zottság 1872. jul. 8-án tett legelőször jelentést, mely tetszéssel fogadtatván, a v. bizottság újabb megbízást nyert, minek alapján tevékenységét némileg uj irányban folytatta. Az orsz. bizottság gyűléséig a bejelentési ívek az ország legnagyobb részéből beérkeztek. Hogy kellő munkafelosztást lehessen létesíteni, kiállítási biz­tosságot kellet szervezni. A bizottság hatásköre ekkor 1eat fi­z­­­e­t. Pest, decz. 31. A gabonacsarnokban jelentékeny adás-vevés nem fordult elő s hivatalosan nem jegyezte­tett. Kereskedői szerződések köttettek változatlan árakon. Az ér­téktő­zsdén : Magyar hitelbank 177, franco-magyar bank 98, anglo-magyar bank első kibocs 95.50, másod, kibocs. 85.50, takarék- és hitelegylet 120, Ganz-féle vasöntöde 490, egyesül, gőzh. társaság 80 fizetve. Valuták igen lanyhák; napoleond’or 8.70, cs. arany 5.12, tallér 1.62*/.. Útmutató. ■­­ Január 1. — Nemzeti színház : „Struensee.“ Tragoedia 5 felv. Budai várszínház : Zárva. Miklósy színház az István téren. Két előadás. Délután 4 órakor. Új évi üdvözlet. Allegorikus képlet több változatban színes tűzfénynyel világítva ezt követi: „Az elátkozott herczeg vagy Az elbűvölt csizmadia.“ Bohózatos vígjáték 3 felvonásban. Esti 7 órakor. Rendes betyárak: „A zsidó apácza és József csá­szár.“ Látványos énekes szinmű, 3 szakasz 5 képletben. A magy. tud. akadémia minden hétfőn, a Kisfaludy társaság minden hó utolsó szerdáján, a történelmi társu­lat minden első csütörtökön, a természettudományi tár­sulat minden hónap első és harmadik szerdáján tart népszerű előadásokkal egybekötött szakgyűlést, mindig d. u. 5 órakor az akadémia palotájában. Pestváros közgyűlését minden szerdán d. u. 4. Buda­­város pedig csütörtök d. u. 5 órakor tartja. Állatkert a városligetben. Beléptidij 20 kr. Országos képzőművészeti társulat. (Akadémiai palota kik emelet; bejárat az akadémia utczából.) Naponként nyitva van Nemzeti múzeum. Télen csak a könyvtár van nyitva 9-től 2 óráig d. u. Egyetemi könyvtár. Nyitva van naponkint 9—1 és 4—6 óra közt. A redout terem 30 kr. díjért szemlélhető meg. Vízállás. Bécsi bék­e, decz. 31. (Távirati tudósítás.) Hi­­telrészvény 331.75. Északi vasút—. Államvasut 334.— Lombardok 183.50. 1860-diki 102.—. 1864-diki 142.50. Magyar hitelsorsjegy 190.—. Napoleondor 868 00. Magyar hitelrészvény 100.—. Galicziai 227.50. Angol Ausztriai 309.50. Franczia-magyar —.—. Tramway 348.—. — Magyar földhitelintézet. —. | decemb. 1j Névszerint Oföl. 0 al. Időjárás 10 '«B►.0 A _ hüv. 1 31 Pesten.....................6 4__ felhős9 Pozsonyban . . .4 3 — — 9 9 Marmaros-Szigeten1 7 — —■ száraz9 Szathmáron . . . 010— — V » Tokajban ....9 0 — — V 9 Szolnokon ....— — 9 9 Szegeden .... 1410—— 9 30 Aradon.....................2 8 9 fi N.­Becskereken . .. 5 9 9 Bezdánban . . .6 9 — — 9 9 Verbászon . . .4 8—— 9 9 Barcson ....—_ 9 9 Eszéken ....5 6— 9 29 Mitroviczon . . . 131 9 9 Sziszeken .... 150 — 9 9 Zimonyban . . . 1411—— 9 9 6­ Orsován . . . 1011— felhős Felelős szerkesztő: Irányi Dániel. Főmunkatárs: Áldor Imre. Táviratok. New-York, decz. 30. A fölkelés Cubában egyre nő, a fölkelők újabban két ütközetben győztek. A Boutwell visszalépéséről szárnyaló hírt deraentirozzák. London, deczemb. 31. A „Times“-nek írják Madridból, hogy az Alfonsisták Fölkelése legkö­zelebb várható, a kormány előkészült az esemény bekövetkezésére, s minden intézkedést megtett annak elnyomására. Madrid lakossága határo­zottan ellene van e Fölkelésnek. Königsberg, decz. 31. Az E.N. Jacob bank­ház beszüntette fizetését, a passiva némelyek sze­rint 600,000 — mások szerint 3 mill. tallérra rúg. Bern, decz. 31. Azon hir, hogy a pápai nun­­cius visszahivatott — alaptalan. Róma, decz. 31. Courcelles ma ide érkezett. A pápa ma több olasz 8 külföldi családot foga­dott s hozzájuk intézett szavaiban boldog új évet kívánt. A hadügyminiszter tavaszra a környék­ről egy e czélra képezett táborba hívja össze a katonaságot a gyakorlatra.

Next