Magyar Ujság, 1873. március (7. évfolyam, 50-74. szám)

1873-03-01 / 50. szám

javaslatom, mely a közoktatásügyi költségvetés álta­lános vitájára van a t. ház által kitűzve, ime tehát most egyúttal teljesítem e részbeni kötelességem és bevég­­zem igen röviden beszélni, a határozati javaslat felol­vasását most nem is kívánom, majd később az átalános vita befejezése után mindenesetre, hogy ha a közokta­tási miniszter úrtól e részben határozott választ nem nyernék, akkor kérném szavazás alá bocsátani. Én nem kívánok mást, mint azt, hogy a tanszabad­ság létezzék Magyarországon, az állami intézeteken kívül máshol is, csak semmi a haza alkotmányával, te­rületi épségével és törvényeivel ellenkező dolog ne ta­níttassák. Mivel pedig azt véltem, hogy azon könyvben, melyet határozati javaslatomban megemlítek, ily alkot­mány­ellenes tanok foglaltatnak, azért tartottam köte­lességemnek ezen határozati javaslatot beterjeszteni. Azonban felette sajnálom, hogy a közoktatási miniszter úr figyelmét arra is fel kell hívnom, hogy azon esetben, ha nekem megnyugtató választ adna, akkor egy­úttal ön­magával is legyen tisztában azon válasz alkalmazá­sára nézve, mert sajnálattal említem, hogy előtte a volt vallási és közoktatási miniszter úr 1872-ben beadott jelentésének 49. és 87. lapján oly tényt jelent be a ház­nak, mely bizony bátorította a magán egyéneket alkot­­má­nyellenes tanok hirdetésére. Azon jelentés említett lapjain hivatkozás van, hogy 1870-ben az akkori köz­oktatási miniszter megrendelte a népiskolák számára Magyarország fali földabroszait, világ földabroszát és egyéb szükséges taneszközöket. 1871-ben a közokta­tási miniszter úr jónak látta megrendelni az osztrák magyar birodalom fali térképét és az osztrák-magyar birodalom dombor térképét. Már jól van, én nem mondom azt, hogy Magyarország érettebb korú gyer­mekeinek a 12—14 éveseknek ne legyen ismerete az osztrák birodalom térképi fekvéséről, de határozottan állí­tom, hogy az elemi tanodákban a 68. évi nevelési törvény szerint csakis Magyarország történelme, csakis Magyarország térképe az első, a­mi azon zsengébb értelmű gyermekeknek előadandó és azt állítom, hogy ha Magyarország térképe helyett az osztrák-magyar monarchia térképe szerint összezavarva történik a ta­nítás, ha az osztrák-magyar monarchia térképét adják ki Magyarország népétől bevett i­dők útján, fillé­rein, ez sem helyes, sem jogos, sem alkotmányos. Az 1867. XII. t. sz. szerint az akkori országgyűlés több­sége elhatározta a magyar és osztrák birodalomnak némely tárgyakbani politikai községét, de még az is fentartotta, hogy az egyik ép oly különálló, mint a másik. De ha ezt nem tartotta volna is fenn, lehetetlen, hogy a gyermekeknek kezébe oly osztrák-magyar térkép adassék, mely megzavarja azok fogalmait, miután azon térképen az van, hogy az osztrák-magyar monarchiá­nak van pl. 19-ik része, és az osztrák-magyar monar­­chinak 14-ik része Magyarország, és úgy, mint annak 4-ik része Steyerország; ez, én legalább úgy vagyok meggyőződve, hogy önmagában azon jelentésben csakis hibából, véletlenül történhetett és meg vagyok győződve arról is, hogy lehetetlen, miszerint a képviselőháznak az ne legyen véleménye, ám jó, taníttassák az osztrák birodalomnak földleirata és térképe, hanem ne tanít­tassák vegyesen, mint az osztrák-magyar monarchiának térképe úgy, hogy Pest ez osztrák-magyar monarchiá­nak ép úgy városa, mint pl. Znaim; a Tisza ép úgy fo­lyója, mint pl. a Morva,mert ez a valósággal ellenkező, mert Znaim és a Morva az osztrák császári birodalom városa és folyója és mert Pest és Tisza a magyar biro­dalomnak városa és folyója. Azért én nemcsak a t. köz­oktatási miniszter úrnak, de önmagának a 1. képvise­lőháznak minden alkotmányos érzelmű tagjának véle­ményére hivatkozom, miként remélem, hogy azon gyer­meki elmét, — higyjék meg önök — megzavaró, önma­gáról hazájáról fogalmát rákfeneként megmételyező tanokat megtűrni nem fogják; legalább a magyar köz­­oktatásügyi minisztériumnak kebeléből nem fog oly tankönyv vagy térkép kijöhetni, mint az az 1872. évi jelentésben foglaltatik, nemcsak, hanem felügyeleti jo­gánál fogva is Magyarország közoktatásügyi minisz­tere meg fogja hagyni azt, hogy oly könyvek és térké­pek ezentúl semminemű tanodákban ne használtassa­nak, mely­ek hazánk önállásával, területi épségével és alkotmányával ellenkezőket tartalmaznak. Ezek után meg nem szavazván azon költségeket sem, melyek ellen előadásomban kiterjeszkedtem, pár­tolom egyúttal Iványi Dániel­t, barátom határozati ja­vaslatát. (Helyeslés a szélsőbalon.) Kivonat a hivatalos lapból. A kir. igazságügyminiszter Gyenge János marmarosmegyei zolgabirót a marmaros-szigeti királyi járásbíróság mellé birósági v­égrehajtóvá, a nagybányai kir. törvényszékhez irodatisztté Fülei Gusztáv ugyanottani joggyakornokot, Joannovics Uros, bácsme­­gyei árvaszéki lajstromzót a zombori kir. tvszékhez telekkönyv­­vezető-segéddé, a nagyváradi kir. tervszékhez írnokká Fernbach József ugyanottani dijnokot nevezte ki. ÚJDONSÁGOK Buda-Pest, február 28. — A Fehérhajó és Vrányi-féle ház telkén át nyitandó új „bécsi utcza“, mint a budapesti építőtársu­­lat a tanácsnak bejelentő, elkészült. Kérvényt intézett azonban a városi tanácshoz, hogy ez új még meg sem nyitott utczát építő anyag lerakó helyül elzárhassa. A tanács közforgalmi tekinteteknél e kérelemnek helyt nem adott s az utczának márczius 1-ével leendő meg­nyitását elrendelte. — Ran­older János veszprémi püspök leány­nevelő intézet felépítésére 50,000 frtot, fentartására szintén 50,000 frtot alapított, és felkérte Pest városát, hogy ezen intézet számára telket jelöljön ki. A közgyű­lés e czélra átengedte a Ferencz külvárosban a gyep- s két Vendelin-utcza sarkán lév 467 □ ölnyi városi tel­ket, még­pedig Sztupa indítványára oly feltétellel, hogy ezen intézetben, mint a püspök úr ígérte, felekezeti kü­lönbség nélkül vétessenek fel a gyermekek, s a város e részben szigorú ellenőrzést is gyakoroljon.­­ A pest-lipótvárosi járásbíróság előtt közelebb érdekes eset fog tárgyaltatni, mely csakis al­kotmányos országban keletkezhet. A felperes Ritter Lajos elbocsátott államhivatalnok, az alperes Zichy Jó­zsef gr. kereskedelmi miniszter. Rittert azért bocsájtot­­ták el, mert a postaigazgatósághoz érkezett ismeretlen kéz által szerkesztett fogalmazványban, mely az igaz­gatóság helytelen gazdálkodása ellen volt irányozva, irálybeli javításokat tett. Ritter a kormányt az 1868. 54­­. sz. 93. §. k. pontja értelmében mint szolgálati szer­ződésszegőt perli. A vallás és közoktatási miniszter in­tézkedése folytén a kolozsvári m kir. tudomány­egye­temen a középtanodai tanárképezde és ugyancsak a középtanodai tanárvizsgálati bizottság a jövő tanfélév kezdetén működését megkezdi. A diósgyőri gyári vasútvonal nagyobb részén a sinek már le vannak rakva, s hihető, hogy 2 hó múlva át lesz adva a forgalomnak . Hát a törvényes kisajátítást a ki nem egyezett felekkel mikor kezdi meg a törvényszék ? kérdi a „Borsod“. MAGYAR ÚJSÁG 1878. MÁRCZIUS L — Az idei lóversenyek a monarchia területén a következő napokon tartatnak meg: Pesti tavaszelői márczius 30. Bécsi tavaszi április 14., 20. Pozsonyi versenyek ápril 24., 26., 27. Pesti nagy versenyek május 9., 11., 13. Bécsi nagy versenyek má­jus 18., 20., 22., 25. Kassa június------.Prága----------. Brünn szept. 7., 8. Bécsi világk. verseny szept. 21., 23. Kolozsvár szept. 26., 28. Debreczen okt. 5., 7. Lem­berg ----------. Pesti őszi okt. 17., 19. Bécsi őszi okt. 26., 28. — A színháztéren fönálló nagy árubódék boltosainak a tanács újabb halasztást adott május 1-ig, hogy abban üzleteiket fentarthassák. Azontúl pedig utasíttatott a gazda­bizottmány, hogy adjon javaslatot, hol a város külső részein és mily czélra lehetne ezen bazárnak csúfolt bódét fölállítani . — Növendékleányok számára német­, olasz­­franczia nyelven, helyesírásban s legszükségesb pol­gári, üzleti levelezésekben, számvitelben, földrajz s történelemben tanórákat adhat egy kitűnő sikerrel ta­nító nő. Bővebb felvilágosítás szerkesztőségünknél. — Szlávyról a „Pest. Journ." a következő pikáns történetkét beszéli. Még Szlávy ur kereske­delmi minisztersége alatt történt, hogy jelenlegi utód­jának egy igen közel rokona táviratot kapott nejétől. A sürgönyt azonban vagy a táviró, vagy annak kezelői annyira megcsonkították, hogy az illető méltóságos ur szerfölött megharagudott és hogy megboszulja magát a távirdahivatalon, bizonyos czélzatossággal visszasür­­gönyző nejének: „A szamár távirdahivatalnokok az értetlenségig megcsonkították ugyan sürgönyödet, de azért mégis válaszolok, stb.“ A távirdahivatalnokok legnagyobb bosszúságukra kénytelenek voltak e sértő táviratot elintézni, de azután elmentek panaszra a mi­niszterhez. Szlávy nem kis zavarban volt; egyrészt a gróf nem egészen ok nélkül panaszkodott a távirdahi­­vatal részéről tapasztalt rendetlenség miatt, másrészt az önhatalmú dorgálás mégis kissé vastag volt, kivált a hivatalnokok azon érvét tekintve, hogy a grófnő írása nem tartozik a legolvashatóbbak közé. E kétségbeejtő helyzetben Szlávy azt kérdi a panaszosoktól, várjon ismerik-e a szolgálati szabályzatot ? „Igen is kegyel­mes uram!“ — „Hát hogyan szól annak 1. §-a ?“ „Hogy a hivatalnok minden sürgönyt hivatalbeli titok­nak tartozik tekinteni.“ — „Jó uraim“, e szavakkal bocsátá el Szlávy úr a küldöttséget, „tekintsék hát a gróf sürgönyét — hivatalbeli titoknak.“ — A miskolczi vendéglősök és czukrászok a jeget az idén Poprádról a Kárpátokból szállíttatják, — az onnan idehozott jég mázsánként 70 krba kerül, és igy 40—50 krral többe, — mint rendes körülmények között. — A miskolczi színházi választmány elhatá­rozta, hogy a színházat a jövő téli idényre nem fogja igazgatónak kiadni, hanem intendaturát állít és maga fog társulatot szervezni. A Szegeden kereskedelmi szakiskola felállí­tása iránt tett indítványt Vész Albert főreáltanodai igazgató. A tanügyi bizottság helyesléssel fogadta ez indítványt, s a közgyűlés elé fogja terjeszteni. Nagy reménynyel vannak az eszme megvalósulása iránt. Miskolczról távirják az „Ellenőrinek: a M­o­­csáry Lajos elleni csendháborítási perben ma febr. 27-én mondotta ki a törvényszék a felmentő ítéletet. A közvádló felebbezett. — A budapesti nőiparegylet szójárásos buzgalma mellett tegnap az egylet tőkéje ismét szépen gyarapodott. Az istván téri színházban ugyanis a neve­zett egylet javára tartatott előadás épp oly számos, mint díszes közönség előtt, mely a „Három csőrű kacsa“ bohó ötletein nem különben, mint vidám zenéjén és az összevágó játékon kedvét lelte elejétől végig. Kálolina, Kápolnai és Sólymosi működtek közre legnagyobb si­kerrel, melyet a közönség tapssal s kihívással hálált meg. A rendezőség­ azonban némi figyelmetlenséget tanúsított az egylet iránt, hogy utolsó órában megváltoztatván a hirdetett darabot, a „Három csőrű kacsával“ helyet­­tesité, melyet e czélra már előadtak, miért is sokan visszakérték a pénztárnál az előre váltott jegyek árát. Miután Miklósynak a bevételből 250 frt volt kikötve, az egylet vallja kárát e figyelmetlenségnek. — Ma tárgyalta a VIII. bíráló bizottság Horn választási ügyét. Az ítélet holnap fog kihirdettetni. — S­a­lg­ó-T­a­r­j­á­n­b­ó­l azt a rémhírt írják a „Göm. L.“-nak, hogy ott e hó 7-én egy tetszhalottat temettek, ki a temetés alatt koporsójában fölébredt s rögtön megtébolyult volna. — Az egyesült magyar gőzhajótársulat személyszállítási közlekedését lefelé szombattól fogva megindítja. Gőzhajói a következő renddel fognak köz­lekedni: Buda-Pestről-Bezdánig márczius 1-től kezdve minden páratlan keletű napon, Bezdánból-Budapestre márcz. 2. minden páros napon. — Pályázati hirdetés. Ezennel pályázatot hirdetek énekes népszínműre. A határidő, mely alatt az ismeretlen kéz által leirt pályaműnek s a szerző ne­vét rejtő jeligés levélkének István téri színházamhoz beküldetnie kell, a folyó 1873. év jun. 1. napja. Ju­talom : ötven arany. A pályamű tárgyának a ma­gyar népéletből kell merítve lennie s terjedelemre nézve egy estét betöltnie. A jutalom a legjobbnak ta­lált pályaműnek adatik ki, a dicsérettel kiemelt művek azonban szintén előadatnak. A pályaművek a szerzők tulajdonai maradnak, de a nyertest köteles a szerző színházamban előadatni. Pályabirákat irodalmi férfiak közül fogok felkérni. Budapest, márczius 1. 1873. Miklósy Gyula, igazgató. — Kistályán borzasztóig végezte ki magát a múlt héten egy elmeháborodott molnárlegény R. K. nőtlen, körülbelül 40 éves. Évek előtt gyógy­kezeltetett, azóta csak időszakonkint voltak rohamai, sőt foglalko­zott is. Utóbbi időkben mesterségével fölhagyva, isme­rőseit sorba látogatta, de sehol sem talált nyugalmat. Halála estéjén egy ládát akart összevagd­alni, melyben mint mondá rejtőzik az ördög, ki őt elviszi. Folyó hó 12-ikén tiz órakor beállít Kistályára, hol előbb dolgo­zott, és a legényszobába menvén, kiűzte onnét a segé­deket, aztán egy vésővel gyomrának állott, és azt föl­­hasitotta s belét kihúzván, a gyalupadon egy baltával darabokra szeldelte. A védelmére jövőket kiűzte. A fáj­dalom nemsokára észre hozta, és véres műtételeivel föl­­hagyva majd a patakba ment magát mosogatni, majd az udvaron járkált, mig végre közel hat órai szenvedés után kimúlt.­­ A kassavárosi költségelőirány­zat tárgyalása alkalmával irja az „A. u. Közi“, több fontos határozat hozatott, melyek közül első helyen a kegyúri jog szabályozása s illetőleg eltörlése iránt, a minisztériumhoz intézendő kérvényt említjük föl. E czím alatt egyebek között Kassa város is oly jelenté­keny áldozatokat kénytelen hozni, melyek nagymérvű kiadásainak mindannyiszor egyik legnagyobb tételét képezik. Ma már elég érettek vagyunk arra, hogy ki­növésnek, szomorú középkori maradványnak tekintsük azon kötelezettséget, miként a különféle valásúak egyeteme egy vallásnak s illetőleg papjainak hozzon áldozatot. Ha tetszik egyeseknek vallási tekintetben tömörülniük, ám tessék vallásuk, egyházak, papjaik költségeit viselniük is, de zsarolás , vallás avagy hit, pap avagy szerzet czimen oly embert adóztatni meg, ki oda nem tartozik. Ez indok vezérlé a város közgyűlé­sét azon határozat­hozatalában is, hogy az „egyéb egyházak“ czim alatt kiszolgáltatott segélyezéseket egyszerűen kitörte a költségelőirányzatból. Vélemé­nyünk szerint ez nem egészen correct eljárás. Igaz, hogy a katholikus kegyúri jog­i kötelezettség tör­vényen alapszik, ez utóbbi segélyezések pedig csak a város jóvoltából adattak. Hanem „quod um­ iustum, alteri aequum.“ Törölni mind, a katholi­­kust is, mert egy községnek mi köze sincs a valláshoz , az helyes. De fizetni egynek (mindent egybevéve) 30,000 frton felül s négynek-ű­znek semmit: az nem méltánytalanság, az igazságtalanság; mert ama tenger­adóban kálvinista, lutheránus, zsidó, g. kath. stb. val­­lásának pénze csak úgy szerepel, mint a katholikusnak. A harmadik felette fontos határozat az iskolák tekinte­tében hozatott. 29.000 frtnál többet áldoz a város is­kolai czélokra s az iskolák felett csak annyi jogot gyakorol, hogy e szép összeget kiutalványozza. Ez ano­­máliát azzal véli megszüntetendőnek, hogy megbízta a tanügyi bizottságot: adjon be két hó leforgása alatt kimerítő véleményt egy létesítendő polgári tanoda s­ltalában az iskolai ügyek végleges rendezéséről. S minthogy alaposan vélelmezhető, miként, a tanügyi bi­zottság szükségesnek fogja találni első­sorban egy községi iskola létesítését, a felekezeti iskolák segélye­zésére előirányzott összegnek csak 7/12-ed részét sza­vazta meg. — A „Bihar“-ban olvassuk: A nm. m. kir. val­lás és közoktatási miniszter Trefort Ágoston elvállalta a helybeli Grünblatt Ábrahám izr. vallástanító ujdon­­szülött fimagzatánál a keresztapaságot. A keresztelés f. hó 27-én délelőtt a zsinagógában fog megtartatni. Várjon kivel fogja magát a miniszter helyettesitetni, azzal még nem szolgálhatok. Maradván a t. szerkesztő ur szolgája, Steiner Simon. — Egész Erdélyben visszatetszést szült a „Magy. Polg.“ szerént a Hessler Nándor főispánná ne­­veztetése A kormány­párt legrégibb hívei is botrány­nak tartják ez esetet, mely kétségbevonhatatlan bi­zonysága annak, hogy nálunk nem ismeri a kormány még azokat sem, kikre a legfontosabb teendőket bízza. Jaj nekünk ha a Hösslerekre szorultunk már ! Abban az időben, midőn az ostrom állapotot a zsandán magya­rázta puskatusával, midőn a Hössler úr bezirki fő­méltósága tisztán a szuronyra volt támasztva Három­széken, — akkor bizonyára nagy ember volt. Ma már szerencsére más időket élünk: Zaránd megye ügyeit gróf Hallernek sikerült ugyan szépen összekuszálni, — de a gordiusi csomó kettévágására nem bezirker spadé kell uraim hanem igazi alkotmányos szellem, s népsze­rűség ! Gonosz idők kell hogy reánk várakozzanak ha Magyarországon már a Hessler Nándor-féle férfiakra is visszakerült a sor az állam­gépezetbe, s szerep jut szá­mukra egy megye főispáni székében! — Nyilvános köszönet. A „Nőképző egy­let“ nevében kedves kötelességet teljesítek, midőn a „több nógrádi úr“ által f. hó 14-én Balassa-Gyarmaton rendezett tánczvigalomból az egylet javára befolyt 150 frtnyi jövedelemért hálás köszönetemet fejezem ki úgy a t. rendezőségnek kifejtett buzgalmáért, mint a felül­­fizetőknek — az egylet iránt tanusitott meleg részvé­tükért. — Vanyarcz, febr. 27. 1873. Veres Pálné, nő­képző egyl. elnök. KÖZGAZDASÁG. — Az osztrák nemzeti bank fakamat­­láb. Az osztrák n. bank közelebbi heti kimutatása sze­rint a bankjegy forgalomban levő összege febr. 19. óta 1. 123,170 írttal apadt, váltókra 3.609,963 írttal keve­sebb számitoltatott le s zálogra 497,400 írttal kevesebb adatott, mint az előzött héten.­­ Az osztrák n. bank tehát következetes a hitel meg­szorításában, részint a rendkívüli szigorú váltóvizsgá­lat, részint fiókjai szűkmarkú dotatiója, részint a túl­­csigázott kamatláb érvényben tartása által, melyet fel­emelt, midőn Nyugateurópa bankjainál a kamatláb emel­kedett, de nem szállított le, midőn azok leszállították. Az osztrák d. bank eme eljárása következtében a bankjegy tartalék a tavali 15—17 millióról most már 39 millióra emelkedett, mely már a pénztudósok sze­rint is megüti azon mérvet, hol a leszámítolás olcsóbbá tétele szóba jöhet. Az osztrák n. bank azonban folytonosan megszo­rítja a hitelt kivált fiókjai dotatiójának megvonása ál­tal, holott egy szaklap mai kimutatása szerint az oszt­rák n. banknak 90 millió alaptőkéje mellett csak 24 fiókja van, míg p. o. a porosz banknak 30 millió tőkéje mellett 168; a francziának 33 m. tőkéje mellett 73; a Belgiumnak 10 m. mellett 34. És kiválólag megszorítja a hitelt az osztrák nem­zeti bank Magyarország irányában, melynek váltókra 28 előlegkép csak 7 milliót adott a múlt éven át míg összes váltóüzlete 167, előleg üzlete 28 milliónál több volt. Az osztrák n. bank természetesen ugyan annyit nyer ha magas kamatláb mellett kevesebbet hitelez, mint akkor, ha kisebb kamatláb mellett több kölcsönt ad. Elégtelen volna az osztrák n. bank Magyarország és Ausztria összes hiteligényeinek fedezésére még ak­kor is, ha tartalék jegyeit mind forgalomba bocsátná. De az már mégis rosz szándékkal teljes visszaélés, ha a rendelkezése alatt álló összegeket forgalomba bocsá­tani vonakodik, t. i. ha a leszámítolást a legjobb czé­­gek visszautasítása, a fiókok dotatiójának megvonása s a kamatláb magasban tartása által korlátozza. —y— — A pestvárosi statisztikai hivatal következőleg mutatja ki a múlt heti kereskedelmi for­galmat : összes vasúti és hajói forgalom. M. kir. ál­lamvaspálya Pesten, érkezett vámmázsában 120,315, elszállitatott v. m. 20,042. M. kir. államvasp. Kőbá­nyán, érk. v. m. 16,732, élsz. v. m. 2,225. Osztr. ál­lamvaspálya Pesten, érk. v. m. 111,742, élsz. v. m. 89,853. Osztr. államvasp. Kőbányán, érk. v. m. 59,226, élsz. v. m. 22,678. Déli vasp. érk. v. m. 152,200, élsz. v. m. 31,069. M. egyesült gőzhajózási társulat érk. v. m. 2,703, élsz. v. m. 3,619. Cs. kir. osztr. gőzhajózási társulat, érk. v. m. 10,801, élsz. v. m. 22,438, összesen: érk. v. m. 473,719 élsz. v. m. 191,924. Ezekből: Búza: Magyar királyi állam vaspálya Pesten, érk. v. m. 10,462. M. királyi államvaspálya Kőbányán érk. v. m. 410. Osztr. államvasp. Pesten, érk. v. m. 20,879. Osztr. államvaspálya Kőbányán érk. v. m. 13,200. M. egyesült gőzhajózási társulat érk. v. m. 1,806. Búza összesen: érk. v. m. 46,757. Rozs, M. kir. államvasp. Pesten, érk. v. m. 550 élsz. v. m. 1.305. M. kir. államvaspálya Kőbányán érk. v. m. 312, élsz. v. m. 712. Osztr. államvaspálya Pesten érk. v. m. 2,701.­­ Osztrák államvaspálya Kőbányán érkezett v. m. 2,000 Császári királyi osztrák gőzhajózási társ. élsz. v. m. 227. Rozs összesen érk. v.m. 5,563. élsz. v. m. 2,244. Árpa: Magyar királyi államvasp. Pesten érk. v. m. 1,258 élsz. v. m. 218. M. kir. államvasp. Kő­bányán, érk. v. m. 511. Osztr. államvasp. Pesten, érk. v. m. 27. Osztr. államvasp. Kőbányán, érk. v. m. 859. Déli vaspálya, érk. v. m. 4800. élsz. v. m. 600. Császári királyi osztrák gőzhajózási társulat érke­zett vám-mázsában 867. Árpa összesen: érk. v. m. 8,322 élsz. v. m. 818. Zab: M. kir. államvaspálya Pesten, érkezett vám-mázsában 404. Magyar egye­sült gőzhajózási társulat érkezett v m. 8. Zab ösz­­szesen: érk. v. m. 412. Tengeri: M. kir. államvasp. Pesten, érk. v. m. 410 . Magyar királyi államvasp. Kőbányán, érk. v. m. 476, élsz. v.m. 381. Osztr.állam­vasp. Pesten, érk. v. m. 6,030 élsz. v. m. 673. M. egyesült gőzhajózási társulat érk. v. m. 1,289. Tengeri összesen: érk. v. m. 8,205 élsz. v. m. 1 055. Repcze: Osztr. államvasp. élsz. v. m. 5786. M. egyesült gőzha­józási társulat élsz. v. m. 2000— Cs. k. v. gőzh. társulat élsz. v. m. 145 Repcze összesen: élsz. v. m. 6,131 Kőszén: M. kir. államvasp. Pesten, érk. v. m. 48,803 élsz. v. m. M. kir. államvasp. Kőbányán, érk. v. m. 6,987 élsz. v. m. 410 . Osztr. államv. Pesten, érk. v. m. 13,645 élsz. v. m. 1,100 Osztrák államvaspálya Kőbányán érk. v. m. 1075, élsz. v. m. 2056. Kőszén összesen érk. v. m.70,510 élsz. v. m. 3,566. Hal fi­z­­­e­t. Pest, február 18. A gabona s más gazdasági ter­mény fogyatéka felé járván az üzlet különben is a több nyereményt ígérő papírok felé hajolván, igen csekély mérvű. A tegnap jegyzett árak mit sem változtak. A liszt­tőzsdén szintén a tegnapi árakon igen csekély mérvű üzlet volt. Az értéktőzsdén, élénk üzlet mellett. Magy. hitelb. 190.25 anglo-magyar bank első kibocs. 102, má­sod. kibocs. 94, franco-magyar 98,75, magyar földhi­­telb. 112,75, osztr. hitelr. 340, orsz. közp. takarékpénz­tár 115,50, lipótvárosi takarékp. 76, pesti közúti vas­pálya 415, Gschwindtféle szeszgyár 395, Árpádmalom 166, Concordia 350, molnárok és sütők 232 fizetve. Va­luták változatlanok: 20 frankos arany 8.70, cs. arany 5.13, tallér 1.63. n t m n t a t ó. — Márczius 1. — Nemzeti színház : „A hugenották.“ Opera 4 felv. Budai várszínház : „Régi urak.“ Szinma 4 flv. Miklósy színház az István téren. „A rablók." Látvá­nyos vig operette 8 szakaszban. Nemzeti múzeum. Télen csak a könyvtár van nyitva 9-től 2 óráig d. u. A magy. tud. akadémia minden hétfőn, a Kisfaludy társaság minden hó utolsó szerdáján, a történelmi társu­lat minden első csütörtökön, a természettudományi tár­sulat minden hónap első péntekjén mindig d. u. 6 órakor ter­mészettudományi estélyt tart a vegytani intézetben (Országút 42. szám.), a hónap harmadik szerdáján szakgyűlést, mindig d. u. 5 órakor a m. tud. akadémia heti üléstermében. Pestváros közgyűlését minden szerdán d. u. 4, Buda­­város pedig csütörtök d. u. 6 órakor tartja. A redout terem 30 kr. dijért szemlélhető meg. Egyetemi könyvtár. Nyitva van naponkint 9—1 és 4—6 óra közt. Állatkert a városligetben. Beléptidij 20 kr. Országos képzőművészeti társulat. (Akadémiai palota 2ik emelet; bejárat az akadémia utczából.) Naponként nyitva van. Vírállás. Bécsi börze, febr. 28. (Távirati tudósítás.) Hi­telrészvény 337.50. Északi vasút—. Államvasut 332 — Lombardok 189.50. 1860-diki 105 50. 1864-diki 148 50. Magyar hitelsorsjegy 188.75. Napoleonder 871 00. Magyar hitelrészvény 102 25. Galicziai 229.00. Angol Ausztriai 314.50. Franczia-magyar. —.—. Tramway 356.— Magyar földhitelintézet. —. a»4 Ofel. Oal.­e . Névszerint '«a V—* ►—3 A *8 hüv. Időjárás 28 Pesten..................... 4k­._ esős Pozsonyban . . .4 8 — — 9 » Marmaros-Szigeten— — 9 Szathmáron . . .— — 9 9 Tokajban ....— — 9 Szolnokon ....4 6 — — száraz9 Szegeden ....5 0—— 9 27 Aradon..................... 2 119 9 N.-Becskereken . .. 8 9 9 Bezdánban . . .— — 9 9 Verbászon . . .— — 9 9 Barcson ....— — 9 28 Eszéken ....4 6 — 9 27 Mitroviczon . . .9 2 — 9 9 Sziszeken .... 102 — — 9 * Zimonyban . . .8 6 — — 9 11 .­Orsován . . .6 1 — 9 Táviratok. BOCS, febr. 28. A képviselőház következő tagjai választottak a delegatióba: Kardosch, Klier, Wolfram, Schier, Herbst, Leitenberger, Streerowitz, Forster, Neumann, Korb, Vojnovic, Czerkovszki, Grocholszki, Horodiski, Javorski, Smarzewski, Wodziki, Zyblikiewicz, Tinti, Per­­ger, Czedik, Figuli, Schauss, Wegscheider, Rech­bauer, Carneri, Ritter, Thurn, Pino, Kuebeck, Wecber, Zaillner, Elvert, Demel, Bertagnolli, Fedrigotti, Vidulich, Coronini és Pascotini . Vo­­ralberg nincs képviselve, a választás kihirdetése után tárgyalás alá vette a ház a hivatalnokok fizetéséről szóló kormányelőterjesztést. Az áta­­lános tárgyalásnál Weigel a javaslat mellett Reuter pedig annak módosítása mellett emeltek szót. Miután Figuli és Pascotini a bizottsági je­lentést pártolták, a ház befejezte a javaslat fe­letti általános tárgyalást. Paris, febr. 28. Caballero spanyol táborno­kot ide várják. Paris, febr. 28. A községtanács egy német kórház alapítására végrendeletileg hagyományo­zott 30,000 frank elfogadását megtagadta. Róma, febr. 28. A pápa egy amerikai kül­döttséget fogadott, mely Amerika katolikusai­nak tiszteletét tolmácsolta ; a pápa megköszöné ezt s kifejezé a küldöttségnek, hogy imádkozni fog az ország javáért, hogy azt az isten áldásában részesítse. Felelős szerkesztő: Irányi Dániel. Főmunkatárs: Áldor Imre.

Next