Magyar Ujság, 1873. május (7. évfolyam, 100-124. szám)
1873-05-30 / 124. szám
nem fegyver által, hanem a jog és igazság erejével viszszahódított tartomány, visszacsatolva azonban csak akkor lesz igazán, ha meg fogjuk nyerni s magunkhoz kötni annak lakosságát. A politikában igen helytelen dolog a tényleges viszonyokra Procrustes-ágyat alkalmazni. Helyesli a tvjavaslat azon intézkedéseit, melyek a határőrvidéki erdők felezésére, a házközösségekre, a területi beosztásra vonatkoznak; igazoltnak találja, hogy némelyik rendelet egészen beczikkelyeztessék, azokra pedig csak hivatkozás történjék, amelyek másnemű intézkedéseket is tartalmaznak, mert a megváltoztatás által csak gyanú keltetnék föl az illető népességben. Mert ne feledjük, hogy nem státusférfiakkal, hanem a néppel van dolgunk. Azt azonban szükségesnek látja, hogy e fontos törvényjavaslatok vezéreszméi megvitattassanak a konferenczián, de folytonos szem előtt tartásával annak, hogy nem valami eszményileg tökélyesnek alkotása, hanem egy területnek az alkotmányosság számára visszaszerzése képezi feladatunkat. Egyébiránt czélszerűnek vélné azt is, hogy a törvényjavaslatok előzetes megvitatására egy szűkebb bizottság küldessék ki. Ezen idítvány elfogadtatván, a határőrvidék polgárosítására vonatkozó törvénjavaslatok egy 12 tagú bizottsághoz utasítlatnak. Tagjai e bizottságnak : Perczel Béla, Gorove István, Dániel Pál , Joannovics György, Mandics Tivadar, Kondorosy Gy., Schmausz Endre, Vargics Imre, Szilágyi Dezső, Molnár Aladár, Bésán Mihály és Bilics Ignácz. A bizottság jövő szerdán fogja jelentését az értekezlet elé terjeszteni. — Kerkapoly pénzügyér úr bécsi útjáról írja a „N. fr. Presse“ : ,,A magyar pénzügyminiszter többi közt puhatolta a terrénumot, ha nem lehetne-e az 1874 deficitet kibocsájtandó magyar állami rente-adóssággal fedezni, s megkisérte hitelműveletét ezúttal az osztrák hitelintézet csoportja segítségével keresztülvinni. Közvetítőül fölkéretett báró Wodianer Móricz. Kerkapoly több pénzügyi kapacitással tanácskozott az 1874-iki deficit fedezési módja iránt, s egy új kölcsön fölvétele — daczára, hogy legújabb expozéjában drasztikus szavakkal ítélte el az örökös adósságcsinálást — általa épen nem hagyatik a kombináczión kívül. Úgy értesülünk azonban, hogy Kerkapoly úr tervei idáig még semmi konkrét alakot nem öltöttek és ő senkit föl nem szólított, hogy kezdeményező lépéseket tegyen. Úgy véljük, hogy a pesti irányadó körök komolyabban veszik Kerkapoly kárhoztató ítéletét adósságcsinálásról, mint a pénzügyér maga, s mindent el fognak követni, hogy egyelőre legalább egy új kölcsön kibocsátását megakadályozzák. Kezdik elvégre belátni Pesten, hogy 2 — 3% jövedelmet adó államjavak birtoka 7—7°0-es adósságok mellett oly anomália, melyen az adófiezetők érdekében mielőbb változtatni kell.“ — A pénzügyi bizottság 28 án délelőtt 10 órakor tartott ülésében a honvédelmi minisztérium költségvetését tárgyalta. Ebből kiemeljük: VI. czim. Csapatok. A bizottság itt mindenelőtt elvileg megvitatta a 18. lovasszázad felállításának kérdését, és ámbár a jelen mostoha pénzviszonyok közt minden költségtöbblet megszavazásától tartózkodik, — ha csak az elkerülhetlen szükség nem parancsolja — mindamellett is azon okból megszavazza a 18. lovasszázad költségeit, mert ebben megfelelőleg megtakarítást lát a 20. gyalogsági század keret ieianuasanait euraiusziasa aiai, melyek a jövő 1874. évben nem állíttatnak fel; a 18. lovasszázad felállítása pedig másfelől a honvédségi intézmény fejlesztésére jelentékeny befolyást gyakorol. Nyugdijakra megszavaztatott a 30 ezer főt. A bizottság azonban ki fogja mondani jelentésében az új nyugdíjakra vonatkozólag, mint a múlt évi költségvetés tárgyalása alkalmával, hogy a nyugdíjak addig végleg megállapítottaknak nem tekinthetők, míg az államszámszék vizsgálata folytán a ház erre vonatkozólag határozatot nem hoz. Kijelenti továbbá a bizottság, hogy utasítandónak véli e főszámszéket arra, hogy az uj nyugdíjakra vonatkozólag is tartsa szem előtt az 1870. XVIII. t. sz. rendelését a kellő ellenőrzés és nyilvántartás tekintetében. A rendes fedezet az előirányzat szerint 43593 frtban vétetett föl. A rendkívüli szükséglet 2. Czime lóbeszerzés kerek számra egészittetett ki 132,420 frtban. 4. czim a Ludovika akadémia további javításaira 5000 frt levonással 40,000 frt szavaztatott meg, a többi czim változatlanul elfogadtatván. A bizottság egyszersmind utasítandónak véli a minisztériumot az 1873-iki költségvetés tárgyalása alkalmával hozott határozat megújításával arra, hogy a megbotránkoztatott egy színészt, Fracasse kapitányt, ki elég vakmerő volt önt e cselekedetében megakadályozni. — Marquis, ön a leghűbb és leglelkiismeretesebb történész, — vágott közbe Vallombreuse. Ez mind szó- ról szóra igaz, és hogy bevégezzük az adomát, e vak- s merőnek mogyorófavesszőt ígértem, — mely büntetés épen az olyanféle embereknek való. — Ha ön úgy véli, hogy nem nagy bűn bohóczokat megveretni, s azok a botot sem érdemlik, melyet a hátukon eltörnek — mondá a marquis egykedvűen — ám legyen, de itt az eset egészen más. Fracasse kapitány alatt, ki a többi közt bérenczeit ugyan csak jól megverte, Sigognac báró van, Gascogne tartomány legrégibb és legtisztább nemességű család egyik ivadéka. Senki sem hozhat fel semmit ellene. — De mi az isten csudáját keres ez a bohócz csapat közt ? — kérdé Vallombreuse öve bojtjával játszva, — sejthettem-e egy Sigognac-ot e nevetséges öltözet és veressel bemázolt papirosálcra alatt ? — Ami első kérdését illeti, arra egy szóval fogok felelni. Köztünk legyen mondva, azt hiszem, hogy a báró igen szerelmes Izabellába, nem tartóztathatván őt vissza kastélyában, e színészcsapathoz állott, hogy őt követhesse. Nem ön fogja ezen szerelmi üldözést rászalni, ki épen ezen hölgyért lángol. — Nem, ezt mind megengedem. De vallja be, hogy nem találhattam ki ezen regényt és Fracasse kapitány tette mégis vakmerő volt. — Vakmerő talán szegény színész részéről — viszonzá a marquis — de természetes egy nemes ifjú részéről, ki kedvesét félti. Azért is Fracasse kapitány eldobja álcráját és közbenjárásom által jön,mint Sigognac báró elégtételt kérni a megbántásáért. — De ki áll jót nekem — mondá Vallombreuse — hogy ez állitólagos Sigognac, ki a Matamor szerepeket játsza egy bohócz csapatban, nem valami alsórendü kalandor, ki a közbecsülésben levő nevet bitorolja ? (Folytatása köv.) Törvényjavaslat a bársági határőrvidék és a titeli zászlóalj polgárosításának törvénybe iktatásáról és a polgárositás folytán szükségessé vált más intézkedésekről. 1. §. Miután ő felsége 1872. junius 9-én kelt legfelsőbb nyilatkozványával a katonai határőrrendszert a bánsági határőrvidék és a titeli határőrzászlóalj területén megszüntette, s ezen részek Magyarországhoz törvényhozási és kormányzati tekintetben tettleg visszacsatoltattak, a visszacsatlás törvénybe iktattik, s ezen részek beosztása, közigazgatási és törvénykezési rendezése és a törvényhozásban való képviseltetése iránt a következők rendeltetnek: 2. §. Az 1. §-ban érintett határőrvidéki részek számára ő felsége által kibocsátott s ezen részekben jelenleg is érvényben levő legfelsőbb intézkedéseknek, jelesen : a) az 1871. junius 8-án a határőrvidéki városi és falusi községek szervezése iránt kibocsátott törvény s falusi községi rendtartásnak, b) a határőrvidéki népiskolák oktatási ügyeiről, ezen iskolák számbra való tanitók és tanítónők kiképeztetéséről, a népiskolákban alkalmazott tanitók jogviszonyainak szabályzásáról s a határőrvidéki iskolai felügyeletről szintén 1871. junius hó 8-án kibocsátott szabályrendeleteknek, végül c) az 1872. junius 9-én kelt, s a bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj területének a katonai közigazgatásból polgári igazgatás alá helyezése iránt kibocsátott királyi leirat s ugyanezen napon kiadott királyi rendeletnek mindazon határozatai, melyek nem az 1868. XXX. törvényczikk szerint közös törvényhozás tárgyát képező viszonyokról rendelkeznek, a mennyiben azokon a jelen törvény változást nem tesz, jelen érvényükben továbbra is megmaradnak. 3. §. A volt román-bánsági ezred és a volt szerb-bánsági ezred tizenkettedik százada, vagyis a mostani karansebesi, tergovai, bosoviczai és orsovai szolgabirójárások Szörény vármegye elnevezés alatt külön önálló törvényhatósággá egyesíttetnek. 4. §. A volt szerb-bánsági ezred kilenczedik, tizedik és tizenegyedik századának területe, valamint az ezen ezred hatodik századának a Karas folyó balpartján fekvő része Jassenova, Dupla és Albián községekkel, vagyis a jelenlegi fehértemplomi szolgabirói járás Krassó vármegyéhez csatoltatik. 5. §. A volt szerb-bánsági ezred területéből a hatodik századnak a Karas folyó jobb partján fekvő része, Grebinacz, Oresacz és Lagerndorf községekkel, az ötödik és a nyolczadik század, úgyszintén a negyedik század Károlyfalva és Nikolcze községekkel, végül az ezen ezredben fekvő úgynevezett homok és legelőterület, ezenfelül a volt német-bánsági ezred területéből a tizenegyedik és a tizenkettedik század, vagyis a mostani károlyfalvi és kubíni szolgabirói járások Temesvármegyéhez csatoltatnak. 6. §. A volt szerb-bánsági ezred többi részei, úgy a vuiu xio»juivz»,-oauod^i ezreu uiau tíz 0Zdzd.ua, vag^is a mo»tani pancsovai, ujfalvi alibunári, antalfalvi és perlaszi szolgabirói járások Torontálvármegyéhez csatoltatnak. 7. §. A titeli zászlóalj (csajkások kerülete), vagyis a mostani titeli és józseffalvi szolgabirói járások Bács- Bodrogh vármegyéhez csatoltatnak. 8. §. Pancsova, Fehértemplom és Karánsebes városok mindegyike önálló törvényhatósági joggal ruháztatik fel. 9. §. A törvényhatóságok rendezéséről szóló 1870. XLII. törvényczikkely a magyar végvidéki részekre kiterjesztetik az életbeléptetésre vonatkozó következő módosításokkal. 10. §. Szörénymegyében az 1870. XLII. törvényczikk 91. és 91. §§-ban érintett közgyűlések teendőit a volt román-bánsági ezrednek és a volt szerb-bánsági ezred tizenkettedik századának ezredközségi képviselőiből alakítandó közgyűlés teljesíti. 11. §. A végvidéknek Krassó-, Temes-, Torontál-, és Bács-Bodrogvármegyékhez csatolt részeiben az alakulás csak a törvényhatósági bizottság kiegészítésére terjedt ki, amely oly módon történik, hogy a megyébe bekeblezett végvidéki részek ezredközségi képviselői az illető törvényhatósági bizottság tagjaivá lesznek. Az ily tagok két egyenlő részben a bizottságnak az 1870. XLII. törvényczikk alapján választott többi tagjaival egyidejűleg lépnek ki, az előbb kilépő felerész az ily tagokra külön eszközlendő sorshúzás útján határozandó meg. A felérintett törvényhatóságokban, mielőtt az első három év leteltével kilépő bizottsági tagok helyébe újak választatnának, az összes bizottsági tagok száma, tekintettel a bekeblezett végvidéki részekre és az 1870. XLII. törvényczikk 21. §-ára újólag megállapítandó s a törvényhatóság választókerületekre újólag felosztandó, s a kilépett bizottsági tagok helyébe a választás ezen uj alapon történik. A legtöbb adót fizető bizottsági tagok jelenlegi száma a bizottság összes tagjai számának új megállapításáig változatlan marad. Az ily tagok névjegyzékének évi kiigazítása azonban már addig is a bekeblezett végvidéki részek figyelembevételével eszközlendő. 12. §. A végvidéki részekben jelenleg járási tisztviselőkül alkalmazott közigazgatási tisztek hivatalukat a fenebb elrendelt alakulás után is 1873. év végéig és ha ezen időpontig kijelentik, hogy állásukban megmaradni óhajtanak, az ezen §-ban megszabott tisztujitás bekövetkeztéig megtarthatják. A járási tisztviselői állások tisztújítás alá az alakulás után egyelőre nem esnek és pedig Szörény megyében mindaddig, mig a törvényhatósági bizottság választott tagjainak fele új választás alá nem kerül, — a 9. §-ban érintett megyékbe bekeblezett részekben pedig azon időpotig, midőn az 1870. XLII. törvényczikk 65. §-a szerint az egész törvényhatóság területén uj tisztviselő-választás fog eszközöltetni. Az időközben megürült állomások a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvény 72. §-a szerint töltetnek be. 13. §. A jelen törvény 8. §-a szerint törvényhatósági joggal felruházott városok szervezetét az 1870. XLII. törvényczikk szabja meg. Karánsebes városára nézve azonban a főispáni tiszttel Szörényvármegye főispánja bizható meg. 14. §. A községek rendezéséről szóló 1871. XVIII. törvényczikk a magyar végvidéki részekre is kiterjesztetik. A jelenleg létező községi képviseletek és elöljáróságok azonban a jelen törvény kihirdetését követő három év leteltéig eddigi szervezetükben fentartatnak. E három év letelte után a községek képviselete és elöljárósága a felérintett törvény határozatai szerint szervezendő. 15. §. A Karansebesen, Fehértemplomban és Pancsován felállított első folyamodású királyi törvényszékek, a karansebesi egyúttal mint bányabiróság is, vamint a Karansebesen, Boroviczon, Teregován, Ó-Orso▼áD, Fehértemplomban, Károlyfalván, Rubinban, Pancsován, Perlaszon, Antalfalván, Glogonban, Alibunaron, Titelen és Józseffalván felállított királyi járásbíróságok az első folyamodási bíróságok székhelyeinek a törvényhozás által leendő végleges megállapításáig jelen hatáskörükkel fentartatnak. A jelen törvény hatálybalépte után kinevezendő birákra nézve az 1869. IV. törvényczikk alkalmazandó, mely törvény 26. §-ban foglalt kedvezmény úgy a végvidéki katonai, mint a jelenlegi bíróságoknál alkalmazott hadbirákra is kiterjesztetik. 16. §. A törvénykezés rendezéséről 1872. év október 8-án kibocsátott igazságügy miniszteri rendelet a törvényhozás további intézkedéséig érvényben marad. Addig is azonban felhatalmaztatik a minisztérium, hogy a már létező és alkalmazható magyar igazságügyi törvények életbeléptetése és az igazságszolgáltatás terén szükséges más intézkedéseket a helyi és átmeneti viszonyok figyelembe vétele mellett rendeleti úton megtehesse. 17. §. A magyar végvidéki részekben a másodbírói hatóságot a pesti királyi Ítélőtábla, a legfőbb bírói hatóságot pedig a magyar királyi Curia gyakorolja. 18. §. A magyar végvidéki részek országgyűlési képviselete czéljából a választókerületek addig is, mig a törvényhozás a választókerületek arányosabb felosztásáról intézkednek, az 1848. V. törvényczikk 5. §-ának határozatai alapján a következőleg rendeztetnek. 19. §• A Szörényvármegyébe keblezett volt románbánsági ezred és Karansebes városa együtt egy választókerületet képez, s küld egy képviselőt. Választási főhely: Karansebes. 20. §. Fehértemplom városa a Szörény-, Krassó- s Torontálmegyékbe keblezett volt szerb-bánsági ezreddel együtt küld egy képviselőt. Választási főhely: Fehértemplom. 21. §. Pancsova város a Temes- és Torontálmegyékhez csatolt német-bánsági ezreddel együtt küld egy képviselőt. Választási főhely : Pancsova. 22. §. A 21. és 22. §§-ban érintett több törvényhatóság területéből alakított választókerületekre nézve az összeíró küldöttség azon két tagját, kiknek kiküldése nem a városi törvényhatóságot illeti (1848. V. tvezikk 49. §.), úgyszintén a választási elnököt (1848. V. törvényczikk 51. §.) a 20. §-ban érintett kerülethez Temesa 21. §-ban érintetthez pedig Torontálmegye központi választmánya küldi ki. Ugyanezen központi választmányok végzik az 1848 ik évi V. tvczikk 12. §. b) 19 — 21., 24., 43. és 46. §§-ban foglalt teendőket is. 23. §. A Bácsvármegyébe bekebelezett titeli zászlóalj (Csajkás kerület) külön választókerületet képez s küld egy képviselőt. Választási főhely: Titel. Bácsvármegye területére ennélfogva jövőben tizenegy képviselő esik. 24. §. A magyar törvények, amennyiben a 2. §-ban feljannalt legfelsőbb intézkedéseknek a jelen törvény által nem módosított határozataival nem ellenkeznek, a polgárosított magyar végvidéki részekre is kiterjesztetnek. Felhatalmaztatik azonban a minisztérium, hogy e törvények életbeléptetésének időpontját, s a helyi és az átmeneti viszonyok által megkívánt végrehajtási módozatokat meghatározza. 25. §. Ezen törvény végrehajtásával a minisztérium bizatik meg. Szlávy József s. k. Wenehheim Béla br. s. k. Kerkapoly Károly s. k. Pauler Tivadar s. k. Tisza Lajos s. k. Trefort Ágoston s. k. Zichy József s. k. Szapáry Gyula gr. s. k. Szende Béla s. k. Pejacsevics Péter gr. s. k. Pest megye rendkívüli közgyűlése. Budapest, május 28. (Főispáni beiktatás.) Beöthy Lajos alispán d. e. 10 órakor megnyitván a nagy számú bizottmányi tagokból álló rendkívüli közgyűlést, előadja, hogy a mai közgyűlés tárgyát képezi az újonnan kinevezett főispán gr. Szapáry István, volt jászkun főkapitánynak, a főispáni székbe való beiktatása, s ezt megelőzőleg felolvastatja ő felségének kinevezési okmányát. A főispán fogadására és bevezetésére a következő tagokból álló küldöttséget nevezte ki: idősb Kubinyi Ferencz (elnök) gr. Teleky Sándor, dr. Podmaniczky Géza, Szilassy István, Beniczki Ödön, Ivánka Imre, Battha Andor, Fáy Béla, Földváry Mihály, Jankovics Miklós, Antos József, Jordán István, Blaskovics Albert, Varsányi, Lovasik, Bárányi, Bellaagh Imre (főügyész), Koch Gusztáv (szolgabiró), Terebény (szolgabiró) Kóka és Dancsa Jenő (polgármesterek.) A bizottság pár percz múlva megjelent a diszmagyarba öltözött uj főispánnal, kit a közgyűlés zajos éljenekkel fogadott, mire ő elfoglalván székét pár szóval előadta, hogy ő felsége őt a Pest, Pilis és Solt törvényesen egyes, megyék főispánjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatván, hazafiai üdvözletét adja át a megye bizottmányának és leteszi a tiszti esküt. 11- bes főjegyző felolvassa az esküt, melyet a főispán utána elmond. Erre a főispán felolvassa székfoglaló beszédjét. Kiemeljük belőle a következőket. Mint Pest megye birtokosa és szülöttje osztozik a megye jó-és balsorsában. Nehéz feladatának, melyre ezúttal kiszemeltetett, csak úgy lesz képes megfelelni, ha a bizottmány támogatni fogja.Teendője lesz felvigyázni arra, miként teljesítik a megye hivatalnokai a reájuk bízott teendőket, másrészt pedig támogatni a megye lakosainak érdekeit, az árvák ügyét szívén hordani, a megye vagyonával való sáfárkodást ellenőrizni, s a közmunka hováfordítása felett őrködni. Ennek jól felhasználása a közigazgatás lüktető erre. Elmúlt ama kor, melyben tűz és vas pusztított; ma nemesebb fegyverrel, észszel lehet csak küzdeni, ha valami eredményt várunk. Ma a pártok, melyek egymással szemben állami hazafiságban igyekeznek egymáson túltenni, s a pártszenvedély csak ott dühöng, hol a kellő belátás és higgadtság hiányzik. Őt nem vezérli pártszenvedély, midőn székét elfoglalja (éljenzés). Hatalma csak ott kezdődik, hol a törvény megszűnik. (Éljenzés.) Reméli, hogy az az idő nem fog bekövetkezni, midőn neki ezt kellene igénybe venni. A megye ügyeit érdeklődéssel fogja kisérni és a közöny nem fogja őt a munkásság teréről leszorítani. Szigorúan a törvényhez fog ragaszkodni, a megye körében fog élni és igyekezni fog, hogy a megye igényeit és várakozását kielégítse. (Éljenzés). 11 kes főjegyző a megye közönsége részéről üdvözli a főispánt. Mint a megye bizottmányi tagja részt vett eddig a megye ügyeiben, tehát nem idegen s igy ismeri a megyét, mely századok óta nem engedte magát tulszárnyaltatni hazafiságban és a törvényekhez való ragaszkodásában, de viszont nem engedte jogait eltiportatni. A megye ismeri őt tántorithatlan hazafiai jelleméről, alkotmányos érzületéről, ki csak a zöldasztalnál pártember, de azontúl nem az. Humánus jelleme pedig megyeszerte ismeretes és ennek legközelebbről is igen szép jelét adta. Ezek megkönnyitendik az együttes működést. Pest megye ezután is a szabadelvűség és törvényesség útján fog haladni, s a megye azon meggyőződésben él, hogy vele e téren a főispán is karöltve fog járni. Bízik alkotmányos érzületében és tapintatos eljárásában, s remélik, hogy e teremben a higgadt, komoly tanácskozás nem fog pártszenvedély által megzavartatni. Újólag üdvözölvén őt, kéri a magyarok istenét, hogy sokáig éltesse őt a haza és a megye javára. (Éljenzés.) Id. Kubinyi Ferencz humoros zamata előadással ismertetvén a megye szervezetét a régi jó időkben, romnak nevezi azt mai állapotában, s azon meggyőződését fejezi ki, hogy a főispán e romok közt is az lesz, ami egy Szapáry lehet. Régen a megyének a főispán ellen kellett küzdeni, oppositiót teremteni, de ez ma már nem történhetik. Üdvözli a főispánt, kinél jobbat nem is lehetett volna kinevezni. Halász Boldizsár indítványozza, hogy a főispán programmszerű székfoglalója egész terjedelmében jegyzőkönyvbe igtattassék. Kubinyi Ferencz két indítványt adott be írásban. Egyiknek átadásakor így szólt: „A kereszténységet veszély fenyegeti a jezsuiták részéről, kiknek fészke Kalocsa“. A kalocsai érsek történetesen épen szomszédságában ült az indítványozónak. A második indítvány egyik művének kiadására vonatkozik. E mű Pest megye kosmographiája 9 kötetben, melyet magyar, német, angol, olasz és franczia nyelven akar kiadni, s megkérte a közgyűlést, hogy e művét Pest megyének ajánlhassa. Az indítványok a jövő közgyűlés napirendjére tűzettek. Ezután felolvastatott még Zichy Ferraris Viktor gróf lemondási irata, melynek felolvasása után a főispán az ülést 11 órakor eloszlatja. KÜLFÖLD. A franczia nemzetgyűlésből. A versaillesi kamra május 24-ki ülése kiváló történeti jelentőséggel bír s annak lefolyását a következőkben adjuk : Az elnök az ülést 3,9-kor megnyitja , a miniszterek jelen vannak. Elin de Bourdon a jegyzőkönyvet olvassa föl. Bertard a szószékre lép, de csak hosszabb idő múlva bír szóhoz jutni. Szónok azt kívánja a nemzetgyűléstől, hogy engedje meg minden tagjának a jegyzőkönyvet vitatni, miután azt hallani nem lehetett, szövege pedig hivatalosan közzé még nem tétethetett. Énök nem akarja megengedni, hogy Bertauldnak egyátalában joga volna, Perier miniszter után közvetlenül felszólalni. Egy hang: Ily komoly pillanatokban nem kell vitatkozni. Bertauld: Mindig meg van az a jogunk, hogy közvetlenül a miniszter után szóljunk; senkinek sincs joga azt kérdezni, hogy miért szólalok fel. (Zaj. Elnök : Az igaz, hogy én Bertauld úrtól kérdeztem, miért szólal fel. Ő azt mondá nekem, hogy a vita bezárását akarja indítványozni, erre én azt mondom, hogy csak a vitázás iránti indítvány ellen szólalhat föl. Dufaure a szószékre lép. (Átalános mozgás.) Értesíti a nemzetgyűlést, hogy az utolsó gyűlés bezárta után az összes miniszterek a köztársaság elnökéhez mentek, — beadandók lemondásukat, mely el is fogadtatott. A köztársaság elnöke szónoknak egy üzenetet adott át, melyet már kézbesített a nemzetgyűlés elnökének. Elnök. Közlöm a nemzetgyűléssel a hozzám intézett üzenetet. Versailles, 1873. máj. 24. Elnök úr! Van szerencsém a nemzetgyűlésnek, mint a köztársaság elnöke, lemondásomat benyújtani. Nem szükséges hozzátennem, hogy a kormány minden kötelezettségét teljesíteni fogja, míg szabályszerű uton helyettesíttetik. Aláírva A. Thiers. Hosszan tartó mozgás. Changarnier tábornok szót kér. (Ismételt mozgás.) Elnök: A nemzetgyűlésnek következő indítványt kell előterjesztenem : „Tekintve, hogy Thiers úr, mint a köztársaság elnöke .. .“ (gúnyos nevetés a baloldalon). Egy hang a baloldalon : Tagadjuk, hogy a lemondás elfogadtatott legyen. Egy más hang: Ez gyalázatos. Több hang: Ki írta alá az indítványt ? Elnök: Engedjék tehát, hogy elolvassam, akkor megtudják azt is, ki írta alá. „Alulírottak indítványozzuk, hogy a nemzetgyűlés fogjon haladéktalanul Thiers úr utódának választásához.“— Aláírva: Changarnier, Duc de Broglie. Perle: Ern. ul. Baragnon, Audned de Kerdrel. Egy hang a bal oldalon : Ez érdekes. Egy másik hang a baloldalról: V. Henrik, a párisi gróf. Bazaine. Elnök: Önök a többi neveket is akarják tudni ? Engedjék tehát, hogy tovább olvassak: Savory, de Meaux gróf, de Castellane, Rezure tlnok, la Rochefoucauld. Egy hang jobbfelől: Elég, elég! Egy hang balfelől: A lemondásra vonatkozólag még nem hozatott határozat. Elnök: Helyre fogom hozni a mulasztottat. George azt kivánja, hogy nyilatkozzék mindenekelőtt a nemzetgyűlés az iránt, várjon elfogad-e egy lemondást, melyet az egész ország visszautasít. (Élénk tetszés balról.) Joubert a házszabályokra utal, melyek nem engedik, hogy a ház egy még el nem fogadott lemondást hallgatással mellőzön. Szónok nem engedheti, hogy megtagadják Thierstől azt, a mit Bordeauxban még Victor Hugónak is megengedtek. Emlékeztet azon szál- MAGYAR ÚJSÁG 1873. MÁJUS 30. szállásolás kérdésének megoldására nézve minél előbb törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé. Ezzel a honvédelmi minisztérium költségvetése befejeztetett. Délután 5 órára újabb ülést határozott a bizottság, melyen a belügyi és földmivelési minisztériumok költségvetései vannak kitűzve. A bizottság szakadatlanul folytatja tanácskozását, míg a költségvetést el nem végzi.