Magyar Ujság, 1873. június (7. évfolyam, 126-148. szám)

1873-06-01 / 126. szám

A m. kir. pénzügyminiszter Uhl Károly időleg nyugalma­zott adószedőt I-fő osztályú számtisztté. Parentézy József adó­hivatali tisztet III-ad oszt. számtisztté nevezte ki. A budapesti kir. főügyész ifj. Huber Károly pesti kir. tör­vényszéki írnokot a pesti kir. ügyészséghez Írnokká nevezte ki. A magyar kir. földmivelés, ipar- és kereskedelmi miniszté­rium Kövárvidékében kebelezett Kapnikbánya község részére he­­tenkint szombaton helypénzszedési joggal marhavásárral kapcso­latos hetivásár tartására engedélyt adott. A ,,kun-szent-miklósi takarékpénztár“ alapszabályai és a „sümegi népbank“ alapszabályai a földmivelés-, ipar- és keres­kedelmi m.­k minisztérium által a törvényes bemutatási zára­dékkal elláttattak. Folyó évi június hó 1 én pestmegyei Csömör helységben postahivatal fog életbe lépni, mely a levél- és kocsipostai szol­gálattal foglalkozand és összeköttetésben lesz a Csömör és Rá­­kos-Keresztur közt közlekedő naponkint egyszeri gyalogkül­­dönczj­áratokkal ÚJDONSÁGOK. Buda-Pest, május 31. — Mint illetékes helyről értesültünk, a Tó­­völgyi ügyében hozott ítélet indokolása, melyet a többi lapokkal együtt mi is hoztunk, hibásan volt közölve, illetőleg nem az, melyet a törvény­szék megállapított. _ A honvédmenház javára Irányi Dániel annak idején 2 fzót adott által, mely a már­­czius 15-én tartott lakomán a táviratra gyűjtött összeg­ből fenmaradt. Gelsei Biró Vincze 48-ki huszár száza­dos pedig 5 fiot küldött hat menházi honvéd számára, hogy azt Kossuth és Ihász egészségére megigyák.Mely adományok ezennel utólagosan nyugtatványoztatnak. Vidats János. — A fő­v­á­ro­si iparosok köre kedden jun. 3-án d. u. 6 órakor a kör ideigl. helyiségeiben (váczi­­utcza Nádor vendéglő) közgyűlését tartja. Tárgyai: Elnöki jelentés, a megerősített alapszabályok előter­jesztése; választások; netáni indítványok. _ A pesti „Központi ellenzéki kör“ június 8-án d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyai lesznek : a szavazatszedő bizottság jelentésének kihirdetése, esetleg­­ pótválasztások esz­közlése és a fővárosi képviselőválasztások ügyébeni tanácskozás. Császár József jegyző: A 34 es küldöttség e hó 30-án d. e.­tartott ülésében az új fővárosi tisztviselői, kezelő és segédhi­vatali személyzetre nézve 11 fizetési rangosztályt álla­pított meg. 1-fő fokozat a polgármester 6000 frt fizetés 2000 frt lakbérrel. 2-ik fokozat a két alpolgármester 4000 frt fizetés 1000 frt lakbérrel. 3-ik fokozat a ta­nácsnokok, főjegyző, főügyész, főszámvevő, főmérnök és statisztikai hivatal igazgatója 3000 frt fizetés 750 frt lakbér. 4-ik fokozat alszámvevő, a 3 szakosztály­mérnök, a házi főpénztárnok 2400 frt fizetés 600 frt lakbér. 5-ik fokozat a jegyzők, főlevéltárnok, al­­ap-yészek, számtanácsosok, adószámviteli, adóbehajtási hivatali főnökök és adófőpénztárnok, I. osztályú mér­nökök, a vásárigazgató, házipénztári ellenőr, gyámi és letétpénztárnokok 1800—2000 frt fizetés 25% lakbér. A többi fokozatok tárgyalása junius 3-án d. e. 9 óra­kor fog f­oly­tattatni. — A magy. mérnök- és épitész-egylet legújabb közgyűlésén megejtett választások eredőié­■ényét az alelnökökre és a tiszteletbeli tagokra nézve tévese közöltük. Alelnökökké Hieronymi Károly és Reitter bt.--néz, tiszteletbeli tagokká pedig: Sztoczek József és Ybl J.iklós választottak meg. A közgyűlésről hozott közleményünkben még helyre kell igazítanunk, miszerint a 6 év alatt tartott 72 felolvasást mind egy­leti tagok tartották, és pedig 39 tag, azaz némelyik többször is értekezett. _ A budai színkörben holnap a budai nő­egylet javára a „Czigány“-t adják, hétfőn pedig v­alami látv­ányos operette­et fognak elővenni. _ Tegnapi országgyűlési tudósítá­sunkat ki kell egészítenünk az elnök ama bejelenté­sével, hogy Gaál Mihály egészségi tekintetből hat heti szabadságidőt kért, a­mit a ház meg is adott neki. Bocsássák meg olvasóink, hogy oly gyakran kell pótol­nunk vagy helyreigazítanunk országgyűlési referedóin­­kat, hanem minden jóakaratunk megtörik az elnöksé­get a léghuzamtól védő függönysátoron. — Kecskeméten nem rég halt meg egy pia­rista, a­ki vagyonos ember volt, s kinek halála után va­gyona a szerzetre szállott volna. Vagyonát ő készpénzzé tette, mely mintegy 40 ezer frtot tett. Azonban a pi­aristák a takarékpénztári könyvecskék után alig kap­nak 5000 frtot.­­ Tegnapelőtt este kevéssel 7 óra előtt Elek Gusztáv honvédszázados lovai az országúton a Huszár-féle ház előtt megvadultak s a kocsit, melyen csak a kocsis ült, magukkal ragadták. A kocsi az őrült futás alatt egészen össze- vissza törött, s hogy nagyobb baleset nem történt, csak annak köszönhető, hogy a lo­vak elbuktak s egymásra estek. A kocsisnak semmi baja sem lett. A kocsi s a lovak azután Elek ur kecskeméti­­utczai lakására szállíttattak. — A budapesti ügyvédjelöltek és joggyakor­nokok egyletének ideiglenes bizottmánya az alapszabá­lyok kidolgozásával e napokban teljesen elkészülvén, tisztelettel fölhivatnak mindazok, kik az egylet tag­jaivá lenni kívánnak, miszerint — akár a bizottmányi tagok kezei közt lévő, akár pedig alulírott Lipótváros, Fürdő­ utcza 3-ik számú lakásán naponkint délutáni 1 és 3 óra között közhasználatra kitett gyűjtő ívekben nevüket s lakás­ukat bejegyezték, hogy az ideiglenes bizottság munkálata részükre annak idején beküldet­vén, a legközelebb egybehivandó közgyűlésen az „alap­­szabályzat végleges megállapítása“ tárgyalásánál a fon­tos ügy érdeméhez behatóan hozzászólhassanak. Buda­pesten, 1873. évi május hó 30. Az ideigl. biz. megha­gyásából Thimmel Gyula jegyző. — Glattly Vilmos vállalkozó ajánlatot tett Pest városának, hogy igen jutányos áron tartós járda­­burkolatot állít elő czementből. Miután a bejutatott próbadarab mind külcsön, mind keménységénél fogva ez új rendszerű járdát alkalmasnak mutatta arra nézve, hogy vele már csak szélesebb körű verseny elérése vé­gett is kísérlet­tétessék, a tanács a követési bizottmány javaslata alapján, hogy a közgyűlésnek ezen új járda próbaburkolásra ajánltassék, és e czélra a fürdő utcza tűzessék ki a dorottya- utczától a bálvány-utczáig, mely­nek kövezete úgy is föl fog szaggattatni, minthogy a kocsi-itt az amerikai faburkolattal fog elláttatni. Vállal­kozó a járda négyszögölének előállításáért 12 frt 50 kr­t (aszfalt 18 frt) kér, két évig jótáll, és a járda jó árban tartásáért 12 évre évenként 25 krt követel, mely idő le­járta után kötelezettséget vállal, a járdát egészen ép és jó karban a városnak átadni. — A budai városmajorban e napokban E. bu­dai magánzó lehevert a fűbe pihenni és csakhamar el­aludt. E körülményt fel akará használni egy ismert tol­vaj, Kaltner, más néven Püllhoffer Lajos, odasompoly­­gott és kihúzta az alvó zsebéből a 100 frtot érő órát és lánczot. Egy közel ülő szolgáló azonban látta mes­terkedését, zajt ütött és a merész tolvaj elfogatván, a fenyitőtörvényszéknek adatott át. ösbü.A királyi tábla az elsőbirósági ítéletet, mely szerint Pazar Lajos, előbbi ügyvéd és társai az elhalt Paul­ Anberger Józsefen elkövetett lopás, illetőleg ok­­mányhamisítás­­ és megkisérlett csalásért,­­ illetőleg 2 évi, többi társai pedig néhány hónapi b börtönbüntetésre ítéltettek, megbontotta, és Szabó Imre és Huber Józef a tanuknak azon irányban való kihallgatása után, mily jutalmat nyertek a hagyatékból, és mely mértékben ér­dekeltek, újabb ítéletmondást elrendelt. Az e hó 30-ai tárgyalás alkalmával kiderült, hogy Szabó Imre az örö­kösök által közbenjárásáért a tiszta hagyatékból 4700 forintot kikapott, és még jelenleg is követelése van a bruttóból.­­ Huber Jozefára nézve megállapittatott, hogy az kapott az örökösöktől 200 forintot, és Parzu­­der az elhalt egyik rokona neki azt ígérte, hogy élet­­fogytig ellátást nyerene Pausenberger iránt mutatott hű és szorgalmas szolgálatáért. Akkor Pausenberger azonban még élt. A tárgyalás további folyama abból ál­lott, vájjon Pazar bebizonyíthatja-e egy a törvényszék­hez beadott iratban több tanú ellen fölhozott gyanúsi­­sait? Ez azonban neki nem sik­rült. A póttárgyalás be­rekesztése után a közvádló a már az­­előbbi tárgyalás­nál tett indítványnál megmaradt. Dr. Schulhof Géza pedig az újabb fölmerült körülmények alapján Pazar védenemét a lopás és okmányhamisítási bűntény alól fölmenteni, és a csalási kísérlet miatt az eddigi fogságát büntetésül beszámítani kérte. A törvényszék elhatározta, hogy az ítéletet e hó 31-én déli 12 órakor hirdeti ki. — „M­agyarország pénz-, hitel- és ip­ar­­i­nt­é z e t­e i.“ Ez a czime egy könyvnek, melyet Mi­hók Sándor sz­rkesztett, s mely ez év első negye­déből táblázatos kimutatást közöl az illető intéze­tek alaptőkéjéről, a részvényekről, a betétekről stb Mindezek­ magyar és német szöveggel közöltetnek. A practikus használatra igen alkalmas könyv ára 1 frt 50 kr, melyet mint teljesen sikerült, e nemben első és kitűnő munkát melegen ajánlunk az érdeklettek figyelmébe. — Az első át. tisztviselő egylet f. hó 26-án a bécsi Aulában mintegy 600 tag részvétele mel­lett tartott közgyűlésében elhatároztatott, hogy az egy­letet egész Európára kiterjeszszék. Az igazgató tanács­nak sikeres működéséért köszönet szavaztatott, azon­kívül az egylet alapítói elhatározták, hogy Kosztler Engelbert urnak 10,000 frtnyi tiszteletdijat szavaznak meg. A magyarországi tisztviselők igen számosan vol­tak képviselve. — A­ kolozsvári törvényszék félévi fog­ságra ítélte Zöllner Istvánt, ki mint kereskedelmi ta­nár több városban megfordult, tanórákat hirdetett, adósságokat csinált, aztán tovább állt, mig végre Ko­lozsvárott rajta vesztett. A tárgyalást érdekessé tette a vádlott mentsége, ki egész oratori hévvel s nem kö­zönséges elmebeli tehetséggel menté magát. — A kecskeméti volt római kath. plébános, esperes és prépost ő nagysága, a ki az 1870. évben a szegedi várból kilebbeztetett, sőt az osztrák-magyar monarchiából is, jelenleg, mint halljuk, Egyptomban Kairóban tartózkodik egy fakereskedőnél, kinél szá­moló. Ez a pap annak idején a kecskeméti nem­ben­­szülött néptanítóknak nagy ellensége volt oly­annyira, hogy őket az ínséges évben akkor gazdag ember lé­tére nem segítette, sőt állomásuk ellen intrigyált. Az egyik csakugyan rögtön, a másik pedig, ki nem akart neki sógora lenni, később szintén elpusztult onnan, hanem a papot is elérte a Nemesis, menekülnie kellett egész Kairóig. — Szülések és halálozások Pesten. Sta­tisztikai heti kimutatás május 18-tól 24-ig. A lefolyt héten élve született 206 gyermek, elhalt 205 személy, a szülések tehát 1 esettel múlják felül a halálozáso­kat.­­ Az élveszülöttek közt volt 154 törvényes, 52 törvénytelen, nemre nézve 100 fiú, 106 leány. Halva született 14 gyermek. A halottak közt volt 120 férfi, 85 nő, kik közül 64 személy a kórházban halt el. Ezen halálesetekből történt vasárnap 27, hétfőn 32, kedden 43, szerdán 22, csütörtökön 25, pénteken 22, szomba­ton 34. Az elhaltak között volt 46 egy éven aluli gyer­mek. A halált okozta : tüdőbaj 56 esetben: hagymáz 5, himlő 4, kolera 36, rángás 7, bélhurut 5. A lakásu­kon elhaltakból esik : a belvárosra 12, Lipótvárosra 14, Terézvárosra 46, Józsefvárosra (Kőbánya nélkül) 45, Ferenczvárosra 18, Kőbányára 6. — Táborszky és Porsch zeneműkereske­­désében Ábrányi Kornél átiratában megjelent 16 magyar dal ily czimen „Tamásy József kedvelt dalai.“ A csinos kiállítású füzet, melynek czimlapján Tamássy sikerült arczképe van, a következő dalokat tartalmazza: „Volt nekem egy daruszőrű paripám.“ „Cserebogár, sárga cserebogár.“ „Még azt vetik szememre a pajtások.­* „Deres a fa, édes lovam ne egyél.“ „Bús az idő, bús vagyok én magam is.“ „Valamit súgok, magának.“ „Magyarország édes fia vagyok én.“„Csikós vagyok, tá­gas puszták királya.“ „Sajó kutyám.“ (Örsi Csekeő Gusztávtól. „Elszegődtem Tarnóczára bojtárnak.“ „Jaj de magas ég, a csillagos ég.“ „Pántlikás kala­pom.“ „Búza közé száll a dalos pacsirta.“ „Elmegyek én az alföldre lakni.“ „Nem szól a tilinkóm, elhasadt.“ „Én vagyok az, a­ki nem jó.“ „Nincsen kedvem, mert elvitte a fecske.“ — Adakozás: A pécsi jégkárosultak szá­mára : Biró Vincze 1 frt. KÖZGAZDASÁG. — A fővárosi közmunkák tanácsából. Buda- Pest, május 29. Alelnök : b. Podmaniczky Frigyes az ülést megnyitván, bejelenti a tanácsnak, hogy a sugár­útnak a bécsi világkiállításra megrendelt gips-mintá­­zata elkészült, s hogy az május 30-kán és 31-kén d. e. 11 — 12 óra között Punczmann mérnök urnál, Borz­­u­czában megtekinthető. A Gellérthegyen alól egy kikötőnek előállítását, Buda város hatósága ezen kikötő létesítését okvetlenül szükségesnek s az abból folyó költségeket könnyen el­­viselhetőknek állítván, a város hatósága ezen ügyben újabb előterjesztést tett, melyben a következő 3 kérés foglaltatik: 1- szer: hogy a kérdéses kikötőnek létesítése fen­­tartassék, 2- or : hogy a dunaszabályozási munkálatokat ve­zető m. k. közmunka és közlekedési miniszter úr felke­ressék, miszerint a vezértöltések építését akként eszkö­zöltesse, hogy azok a 24 lábra felemeltessenek, 3- szor hogy a vasúti összekötő híd, egy a Kelen­­földön létesítendő kikötőnek megfelelőleg építtessék. Miután a városi hatóság ezen előterjesztéséből ki­tűnik, hogy a kikötő a fővárosi pénz al­á, vagy a városi pénztár terheltetése nélkül is, magán­vállalkozás útján előállítható, a fővárosi munkák tanácsa a kikötő létesí­tését lehetetlenné tenni egy­általában nem akarja, s ezért eltekintve a Kelenföld szabályozásának,kérdésétől, ezen nézetének a magyar királyi közlekedési miniszter idején e úrhoz intézendő felterjesztésében kifejezést adni czélsze­­rűnek tartja. A 2 ik kérelmet illetőleg, hogy t. i. a vezértölt és akként épittessék, hogy az 24 lábra emeltethessék, a fkms. a legmelegebben pártolandónak tartotta, mert el­tekintve azon kérdéstől, létesül-e a kikötő vagy sem? Budapest általános szabályozásánál a Duna 0 pontja feletti magasság 24 lábban állapítt­­ván meg, e vezér­töltésnek kétségtelenül ez­e a magasságra kellene emel­tetnie. A 3-ik kérdést illetőleg fel fog kéretni a közi. min. az, miszerint sziveske­djé­k közleni azon időpontot, mely­re a híd sze­rkezetének végleges megállapítása végett bi­zonyosan kell tudnia, h­ogy a kikötő fog-e létesittetni vagy sem ? Ezen határidő azután Buda város hatóságá­val is közöltetni fogván, ideje leend az általa óhajtott kikötő létesítése iránt a szükséges lépéseket és intézke­déseket megtenni. Cathry és társának, a budai vámtól kiindulva, a nagy svábhegyre, egész az Eötvös-féle nyaralóig kive­zetni szándékolt fogas kerekti vaspályája ellen, műszaki szempontból észrevétel fel nem merült, s az ügy oly megjegyzéssel fog a közi. minisztériumhoz felterjesz­tetni, hogy a fővárosi közmunkák tanácsa, annak ide­jén történendő megállapodásaihoz képest, az áthidalás, vizvezetés s más kérdések iránti észrevételeit a maga helyén közleni fogja. — A föld­m. ipar- és keresk.­miniszter a bécsi nemzetközi kiállítás alkalmával május 31-től június 9-ig tartandó szarvasmarha, juh- és sertés kiállításhoz a nemzetközi bíráló bizottság tagjaivá a következő ura­kat kérte fel. Szarvasmarhákra: Berzeviczy Egyed, Cséry Lajos, Forster János, Gyirkó Szilárd, Jurenák Sándor, Kenessey Kálmán, Lónyay Gábor, Máday Izi­dor, dr. Masch Antal, Szindrey Ignácz, Tormay Béla, Trautman Károly. — Juhokra: Czilbert Róbert, Egan Ede, Engelbrecht Károly, gr. Festetics Pál, Havas Dezső, Otocska Ignácz, Tanárky Gyula. — Ser­tésekre : Aczél Péter, Schuszter János, Okányi Schwarcz. — „Orsz. magy. kereskedő egyesület“ alakí­­tása tárgyában Fromm Antal borászati ügynök úrtól a következő felhívást vettük: Ha a hazai kereskedő az orsz. magyar gazdasági s orsz. magyar iparegyesület működését és előrehaladását figyelemmel kíséri, aka­ratlanul is azon kérdés taglalásába kénytelen bocsát­kozni, miszerint honnan van az, hogy a hazai kereske­dők mindeddig egy orsz. magyar kereskedő egyesület felállítása felett még komolyan nem gondolkodtak. S ennek okát alaposabban vizsgálva, azt találja, miszerint eddig ezen pályára leginkább idegen állam polgárai vállalkozván, ezek közül sokan még máig sem honosi­tották magukat s ennek folytán Magyarországot hazá­juknak nem is tekintvén egy orsz. magyar keresk­dő egyesület hiányát nemcsak hogy nem érezték, de nem létezését magukra nézve sokban még előnyösnek is tar­tották. Jelenleg azonban, midőn e pályára hazám fiai­ból is tudtomra számosan állami kereskedelmi tanodák hiányában magánkereskedelmi tanodákban magukat kiképezték és képezik, elérkezettnek találom tehát az időt arra, miszerint komolyan gondolkodjunk egy oly orszá­s magyar kereskedő egyesület felállítása felett, melynek czélja a következő volna: 1. Az országgyűlésnél s a kormánynál folytonosan sürgetni mind­azt, a­mire a hazai kereskedőnek a kor­szelleméhez képest múlhatatlan szüksége van, mint pél­dául : álladalmi kereskedelmi akadémiák, magy. consu­­látusok, kereskedelmi törvényszékek stb. felállítását. 2. Egy kereskedelmi szaklapnak magy. nyelven való kiadása. 3. Kereskedelmi szakkönyveknek magy. nyelven való kiadása. Egy ily czélu orsz. magy. kereskedelmi egyesület létrehozhatását jelenleg annál is inkább biztosítva látom, minthogy a közgazdászati tárcza jelenleg egy oly férfiú kezében van, ki a kereskedelmi viszonyok­kal Fiuméban bővebben megismerkedhetvén, feltehet­jük róla, hogy boldogult báró Eötvös példájára, ki az orsz. magy. iparegyesületet alapította, egy orsz. magy. kereskedő egyesület megalapítására az első alapkövet letenni kész leend. Kezdjük meg tehát tisztelt pályatársaim az eszme­cserét a sajtó útján a fentebb leírt eszme felett, köztu­domásra hozván ki ki felette pályatársainak saját nézetét. — A Tiszaszabályozás. A következő nagy­becsű munka jelent meg : „Előterjesztés a Tiszaszabá­lyozás keletkezéséről, f­elődéséről és jelenlegi állásáról. A magyar kir. közmunka és közlekedési miniszter ur rendelete következtében szerkesztette : Herrich Károly miniszteri tanácsos.“ A munkához számos táblázat van csatolva, melyek előtüntetik a munkálatok eddigi ered­ményeit. ” A műből egyelőre is a következő adatokat idézzük: Az összes mederjavítási átvágás-munkálatok 5.449.354 frt. 80 krba kerültek; egy köb­öl földkiásás egyre-másra 2 frt. 88 krba; a föld megszerzése holdan­ként 122 frt. 16 krba. Az 1846-tól 1872-ig terjedő munkálatok által az éretett el, hogy a szabályzott fo­lyamnál a volt átlagos 3. 18 vonal­esés 5. 26-ra fokoz­­tatott, s igy az áradások utja 60°/o-ra szállittatott le. A 107 átvágásból: 39 egészen anyafolyónak képezte ki magát; 22 teljes képződésben; 40 lassú, de foly­tonos képződésben van ; 6 ellenben részint el nem ké­szült, részint eliszapoltatott. A szabályzás óta a tár­sulatok összes tevékenysége a következő eredményt mutatja fel: a Tiszavölgyén az épített töltések összes hossza 168 mértföld tartalma pedig 8.114,177 köb­öl, melynek felépitése került 12.939,417 frtba, s ezen ösz­­szeggel ármentesittetett a Tiszavölgyén 1.884,409 hold terület. Ha ehhez hozzáadatik a Körösök ártere, és a szath­­mári, szamosi, nemkülönben eddig mentes itlen borsodi ér­dekeltség árterülete, azon 2,700,000— 3 m. holdnyi árte­rület, mely a szabályzás kezdete óta, a Tisza szabályozás tárgyául és alapjául vétetett fel, hiány nélkül meg van. A szabályozási munkálatok előhaladását nagyon megakadá­­lyozá az 1863-ki szárazság idején keletkezett azon bal­­hiedelem, hogy az aszályt a szabályozás okozta. Hogy ez mennyire alaptalan volt, mutatják az 1869 óta majd­nem szakadatlanul egymás után következő esős évek. Herrich sürgeti a munkálatok oly módon való befejezé­sét, hogy szárazság esetén a vizek hasznosíttassanak , nedves években pedig a kártékony légcsapadék követ­kezményei megszüntessenek. Ez nagy nehézségekkel fog járni, melyeket az alföld elszigetelt helyzete s cse­kély eséssel ellátott felülete okoz. E felületet egy az alföldet beutazott olasz igen jellemzően elnevezte föld­tengernek, és ez való, mivel a tengernek is felszíne egyenlő. A csekély esés, melylyel ezen nagy terület bír, a szabályozási művelet két utolsó stádiumát: az eső és hóvizek levezetését és a vizek hasznosítását szer­felett akadályozza. Oly feladat ez, melynek még nincs párja, s ha megoldani sikerül, Európában mint önálló rendszer fog szerepelni. A minisztérium megtette e fel­adat megoldására az első lépéseket: a belvizek rende­zésére törvényjavaslatot szerkesztett, s azon működik, hogy az alföldön a folyók viztartalma, földszinterülete s az azokon létező legkisebb patakok folyása a legpon­tosabban constatáltassék. MAGYAR ÚJSÁG 1873. JUNIUS 1. Heti szemle. A gabonaforgalom folyvást lehető legcsekélyebb mérvű. Az időjárás még mindig félelemben tartja a gazda- s kereskedelmi közönséget. A kereskedelmi hi­telválság miatt is korlátolva van az adás-vevés s nem jöhetnek létre jelentékeny szerződések, így pang az üzlet az értéktőzsdén is. Az árak átalában csak névle­gesek. Az értékpapírok kínáltatnak, de vevőre nem ta­lálnak , míg a helyzet nem tisztul. Az osztrák nemz.­bank által nyújtott segélyek mit sem segítenek az áta­­lánosan romlott viszonyokon. Hasonló ehangoltság uralkodik a gyáripar s kéz­műipar terén, melyet az iparü­zletről szóló hetitudósítás következőleg ad elő . Az üzletviszonyok a nagy rop, a folytonos pénz­hiány s a ősz időjárás miatt naponként rosszabbulnak. A közelgő pünkösdi ünnepek daczára ez a állapot nem javult s az üzletfor­ralom inkább csökkent. Női divat­üzletekben érkezett ugyan néhány megrendelés vidék­ről, de a helyi üzle­t átalában gyenge, szabóknál és czipészeknél, kik máskor ünnepek előtt el vannak fog­lalva, csak kevés megren­delés érkezett s a segédek munkát nem kapván, elutaznak. Butorkereskedésekben, paplan- és derekaijkészitőkk­el, könyvkötők, diszmó­­árusok, esztergályos­k, kosárkötők, aranyozók, arany, és ezüst művesek, kalaposok, paszományosoknál az üz­let roszul megy. Nyergese­k, bognárok, mázolók, fé­nyezők, bádogosok, lakatosok, egyes gépgyárosok, építő­­asztalosok, kőfaragók és kőműveseknek van ugyan munkájuk, de átalánosságban épen nem annyi, mint tavaly. Számos építkezés pénzhiány miatt félbe maradt. Építő myagban nincs Hány. Útmutató.­ ­ magy. tud. akadémia mintén hétfőn, a Kisfaludy Ara as­ág mind“­.­ hó utolsó szerdáján, a történelmi társu­lat minden első csütörtökön, a természettudományi tá­sulat minden hónap elsze péntekjén mindig , a So­uko ter­mészett udom­ányi estélyt tart a vegytani intézetben (Országút­i 21. szám.), a hónap harmadik szerdáján szakeyülést, mindig d.­­ u. 6 órakor a m. tud. akadémia heti üléstermében. ista­ki­rt a­­.árosligetben. Beléptidij 20 k­. Iz eotvaros hölgydízért minden szerdán -l. d. u Búd - , m­oi pedig csütörtök d. n. 5 ók­kor tartja. P redout terem 80 kr. díjért szemlélhető meg. Egyetemi könyvtár. Nyitva van naponkint 9­ 1 és 4­6­­ ór­a kert. Or­­ságos képzőművészeti társulat. ( Akadémiai palota­­­ik emelet, bejárat az akadémia utczából.) Naponként, nyitva van. Bérlet NEMZETI 52. szám. SZÍNHÁZ. Buda-Pest, szombat, május 31-kén. Hunyadi László. Eredeti nagy opera 4 szakaszban. Irta: Egressy Béni. Zenéjét szerzette Erkel F. Főzeneigazgató , a szerző. Személyek: V. László, magyar király — Ellinger. Gara, nádor — — — — Odry. Mária, leánya — — — — Ellinger J. k. a. Erzsébet, Hunyady János özvegye Carina A. k. a. Hunyadi László ) . , . Stéger. Hunyadi Mátyás ) ' Hóman A. Czillei Ulrik — — — — Kőszeghy. Kezdete hét órakor. MIKLÓSY SZÍNHÁZ. Buda-Pest, szombat, május 31. A három csőrü kacsa. Víg operette 3 felvonásban. Kezdete 7 és fél órakor. BUDAI SZÍNKÖR. Budapest, szombat, május 31-kén. A rablók. Operette 3 felvonásban. Kezdete fél 8 órakor. MIKLÓSI-SZÍNKÖR. A városligetben az artézi kút és állatkert közt. Buda-Pest, szombat, május 31-kén. Szatmáry Károly felléptével. A zsidó apácza és József császár. Látványos énekes szinmű 3 szakaszban. Kezdete d. u. fél 6 órakor. Táviratok. Páris, máj. 30. Broglie tudatta a külhatal-­­­makkal az elnökváltozást. A külföldi képviselők­­ uj meghitelező leveleket várnak, melyeket Mac­­s Mahonnak be fognak mutatni. Berlin, máj. 30. A „Nordd. Alig. Ztg.“ a­­ püspökök emlékiratáról szólva, reményét fejezi ki, hogy a birodalmi kormány nem fogja figye­­­­lemre méltatni, miután a püspöki levél hangja­­ nem illik az alattvalókhoz, legkevésbé az episco- i patushoz. Boston, máj. 30. Nagy tűzvész elpusztította­­ a Washington-, Baylston- és Essex-utczákat, va­lamint egy színházat. A kár több millióra rúg. Páris, máj. 30. A nemzetgyűlés elhatározta­­ a Vandome-szobor előbbi alakjában való felállí­­­­tását s csütörtökig elnapolta magát. BéCS, máj. 31. A császár a holnap ide érke­zendő orosz czárnak Gänsendorfig elébe utaz. Holnap Nocikoff orosz követnél estély lesz, me­lyen mindkét császár megjelenend. Páris, máj. 31. A lapok harczolnak a német sajtó azon nézete ellen, mintha a Broglie-kabinet a klerikalismus győzelme lenne, s azt hiszik, hogy a külföldi politika nem változott. Broglie ugyan oly utasításokat adand szerintök a külföldi kö­veteknek minét előde adott volna. Figyelmeztetésül. Mindazon t. előfizetők, kiknek előfize­tési idejük folyó hó végével lejár, tisz­telettel fölkéretnek, hogy előfizetéseket minél előbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fenakadás történjék. A kiadó­hivatal. Felelős szerkesztő : Irányi Dániel. Főmunkatárs : Áldor Imre.

Next