Magyar Ujság, 1873. július (7. évfolyam, 149-175. szám)
1873-07-15 / 161. szám
Kedd. Szerkesztői iroda: Barátok tere 1-ső szám. II. emelet. Ide intéiendt a lap ,aelUnil igemét illető mindet! közlemény. Kisiratok s levelek visein nen, adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismertetelektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Egyetem-otda 4-ik szám földszint. Ide Intriendt a lap anyagi részét illett minden kollemány, n. m. ai enezet.al pene , » kiadás körfül pa□ sssoli és a hirdetmények 161. szám. MARVA (GYORSPOSTA) POLITIKAI ÉS NEMZET(1AZI)ASZATI NAPILAP, 1873. Julius 15. Előfizetési ár: vidékre postán vagy helyben házhoz küldve. Egy évre ,16 írt. — kr Fél évre Negyed évre 4 » » Egy hónapra 1 » 40 » Egyes szám 6 kr. Hirdetési dij: kilencz hasábos petitsor egyszeri hirdetése 12 kr. többszöri 9 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 80 kr. Nyit tér: négy hasábos petitsor 80 kr. Előfizetési fölhívás „MAGYAR ÚJSÁG“ című politikai és nemzetgazdászati napilap tárgyában. Azon t. ca. olvasóinkat, kiknek előfizetésük folyó hó végével lejár, tisztelettel felkérjük : szíveskedjenek előfizetésüket mielőbb megnyitni, hogy lapunk szétküldése fenakadást ne szenvedjen. Felkérjük egyszersmind t. vidéki elvbarátainkat, használják fel a jelen alkalmas időpontot arra, hogy a 48-as párt ezen közlönye körül mindinkább több pártolót csoportosítsanak. Előfizetési feltételek július 1-től kezdve: Évnegyedre (július — szept.) . 4 frt — kr. Félévre (julius—decz.) . . . . 8 frt — kr. Három évnegyedre (juh —merc.) 12 frt — kr. Egy hóra.........................................1 frt 40 kr. Az előfizetések postautalvány utján legczélszerűbben eszközölhetők és Budapestre egyetemül ez a 4. szám a „Franklin-Társult“ magyar irodalmi intézet és hírlapkiadó hivtalába (ezelőtt Heckenast G) intézendők. .! Serkeszőség. Fest, Julia 14. Külföldi szemle. Buffet, a franczia nemzetgyűlés elnöke a múlt pénteki ülésben egy beszédet mondott. E beszéd elmondására a persa sah tiszteletére rendezett katonai szemle indítá. Dicsőrté a hadsereget, még pedig oly fellengős savakban, hogy ilyet Francziaországban még eddig senki sem hallott. A beszéd így hangzik : A nemzetgyűlés a boulognei erdőben egy szép és magasztos ülést tartott, melynek jegyzőkönyvéből kitűnik, hogy nem volt vita. Csakis egy párt volt ott jelen. Midőn egy hős hadsereget láttunk magunk előtt, mindannyian a csodálkozás, a rokonszenv azonos érzelmétől voltunk áthatva s újabb bizalmat merittettünk azon nagy jövőre, mely Francziaországra vár. És ez érzelem nemcsak a szemlénél jelen volt francziákat fogta el, hanem az idegen uralkodó által is ki jön fejezve, kit Francziaország jelenleg hozzá s az országhoz méltó fogadtatásban részesít. Annak illetőségéhez tartozik ugyan, kit a kamra választásával megtisztelt képviselőjének lenni, a csapatoknak szép maguk tartásáért a megérdemlett elismerést kifejezni. Én azonban azt hiszem, helyeslésre találok, ha a nemzetgyűlés nevében a megnyugtatás és bizalom ama érzelmeinek kifejezést adok, melyeket azon jelenet látásakor éreztünk, melyet a hadsereg föltüntetett, mely mintája látszik lenni ama hadseregnek, melylyel Francziaország birni fog. A kormány e beszédet kinyomatva, ezer és ezer példányban küldé el a vidékre, hol falragaszokon fog a közönség tudomására hozatni. A beszéd, mielőtt a hivatalos lapban közzététetik, valószínüleg némi változtatáson fog keresztül menni. Francziaországban is van pénzügyi botrány, mely politikai jelleggel bír, miután a mostani kabinet egyik tagja Labouillerie s több mások a jobboldalról abban mint részesek szerepelnek. Ez urak ugyanis mint igazgatótanácsosok egy részvénytársulatot rendszeresen tönkretettek, mire a részvényesek bepörölték őket s a szajnai törvényszék teljes kártérítésre ítélte őket. Parisban azt hiszik, ha a felsőbb törvényszék az ítéletet szintén helyben hagyja, Labouillerie kénytelen lesz a minisztériumból távozni. Párisban ma megtartják a bastille elfoglalása szokott évi ünnepét, melynek alkalmával Gambetta beszédet fog tartani. A franczia hivatalos lap jelentése szerint az államkincstár 250 millió frankot, mint második negyedet az ötödik milliárdra, beszolgáltatott. Néhány párisi lap szerint a franczia kormány meghagyta a megszállva tartott megyék lakosainak, hogy úgy a német csapatok elvonulása, valamint a franczia katonák bevonulásakor is minden tüntetéstől tartózkodjanak. Lyonban két radikális lap elnyomatott. A napokban a lapokban közlött s lapunkban is megjelent fermán fordítása, mely által a suliin az egyptomi alkirály jogkörét szélesíti. A diplomatiai körökből kiszivárgott hírek szerint az egész fermán koholt. A cortes független középpártja egy kiáltványt bocsátott ki, melyben kijelentik, hogy kötelességeknek tartják a kormányt támogatni, miután erélyes eszközök kellenek a rend helyreállítására s hogy ők inkább el akarják veszíteni a köztársaságot, hogysem anarchiába essék. Ők meg vannak győződve — mondja a kiáltvány — hogy egyedül a respublica képes az ország pénzügyi kérdését megfejteni, s hogy foederatív reformok most már életbe fognak léptettetni. E reformok eredménye leend, hogy meg fogják nyugtatni a felső osztályokat, megmentendik a középosztályokat, és munkát fognak adni a munkásoknak, s így lehetetlenné leend a forradalom. A spanyol hivatalos lap közzé teszi egy törvény szövegét, mely a kormányt az alkotmányos szabadság biztosítékainak fölfüggesztésére fölhatalmazza. A törvény így hangzik: 1. Tekintve a polgárháborút, mely néhány, különösen a baszk tartományokban valamint Navarrában és Cataloniában uralkodik, a köztársaság kormánya felhatalmaztatik mindazon rendkívüli eszközöket alkalmazni, melyeket a háború kényszerűsége szükségessé tesz, és melyek a béke visszaállítására szolgálhatnak. 2. A kormány számadást teend a cortesnek arról, hogyan használta fel a jelen törvényben reá ruházott meghatalmazásokat.Pótczikkely : A jelen törvényben említett kivételes rendszabályok kizárólag Pig Margall az elnöklete alatti kormány számára engedélyezetteknek tekintendők. Semmiféle más kormány azokat a cortes külön engedélye nélkül föl nem használhatja. A végrehajtó hatalom, mely annak kihirdetésével és keresztülvitelével megbizatik, e szellemben fogja a törvényt értelmezni. Santa Cruz vérengzését a Vatikánban is megsokalták s miután többrendbeli figyelmeztetés sem használt, a pápa papi méltóságától meg akarja fosztani. Az „Imparcial“ szerint Alcay városban nemzetközi ayuntiamento alakult, mely az áládét agyonlövette, és sok házat felgyújtatott és fenyegetődzött, hogy a túszokat főbe löveti, ha a csapatok támadásra készülnek. Perpignan, júl. 11. Sabati 3000 főnyi carlistabandája Ripoli mellett megtámadta Gabrinetz 5000 emberből álló csapatját, mely alkalommal utóbbi elesett, és e csapat legnagyobb része a carlisták által elfogatott. Az angolok Afrika keleti partjain levő egyik gyarmatvárosukat, Elminát, fölgyújtották azért, mert ennek nagyobrészt szerecsenekből álló lakói összejátszottak azon 30.000 emberből álló aschanti szerecsenekkel, kik e várost megtámadták. Más szavakkal mondva, ez azt jelenti, hogy az ott fölállított csekély számú katonaság nem birta tovább a várost védelmezni s ezért eltonult onnan a hadihajók által védelmezett erősségbe. Elsass-Lotharingiában a kerületi gyűlések összehívása augusztus közepén fog megtörténni. A legutóbb véghez ment választásokat egyebek között különsen jellemzi még azon körülmény is, hogy még eddig a nép képviselésére csak a nyességet tartották alkalmasnak, mostan a képviselőket kizárólag maga a nép köréből választották. A megválasztott képviselők csekély kivétellel : gazdák, jegyzők és iparvállalatok birtokosai vagy igazgatói, tehát csupa olyan emberek, kik a nép körében élnek, szükségeit ismerik s maguk is érdekelve vannak. Hogy a választások a franczia érzelmű pártra nézve oly kedvezőtlenül ütöttek ki, az leginkább a francziaországi zilált állapotnak eredménye. Thiers idejében az elsassiak még igen sokat vártak az ifjú köztársaságtól, de amint látták, hogy a mérsékeltebb elemeket a túlzó pártok lassanként egészen félre szorítják, a gondolkodóbbak azon meggyőződésre jutottak, hogy sokkal jobb a hatalom és körülmények által alakított, bár fájdalmas viszonyokba belenyugodni, mint a folytonosan dulakodó pártok tervei után indulni. Anglia és Oroszország között a „Manchester Guardian“ értesülése szerint azon egyetértő megállapodás jött létre, hogy Persiát mind a ketten semleges területnek fogják tekinteni s bizonyos kikötések mellett biztosítják a sahnak és családjának az ország birtokságát. „Ha efféle megállapodás csakugyan létre jött volna“ írja nevezett lap — „akkor Persia az európai tőke beruházásának épen olyan biztos helye lenne, mint Törökország és Egyiptom . Reuter báró aggodalom és nehézség nélkül megkezdhetné jótékony tervét, t. i. a Cyrusok régi birodalmának regenerálását.- ------- A földadó szabályozása. A földadót tárgyazó miniszteri törvényjavaslatokat az illető bizottság átvizsgálta s azok némely pontját megváltoztatta, sőt néhány új szakaszt vett fel, melyet a miniszter úr szükségesnek látott betoldani; azon nagyjelentőségű szabályzatot azonban, mely a földadót 30 millióra, földtehermentesítési kárpótlással 42 millióra emeli nem változtatta meg, holott ez annyira indokolhatlan, annyira visszatetsző eljárás, hogy ellene a sajtó nagy része már eddig is felszólalt, anélkül, hogy mellette bárki is támogató okokat tudott volna felhozni. Pedig, hiában minden aprólékos javítás, gondoskodás, a termés és gazdálkodási költségek kiszámítása körül, hiában a lehető legnagyobb pontosság, részletesség a becslőjárás gazdasági leírása s az osztályok és tiszta jövedelmi fokozatok megállapítása körül, melyre a törvényelőkészítő bizottság nem is ok nélkül nagy súlyt fektetett, a törvényjavaslat alapján kivetendő adó lehet a mostaninál valamivel igazságosabb a mennyiben t. i. arányosabban fog terhelni minden földbirtokot, de az öszszes földbirtok iránt nem leend méltányosabb, nem leend könnyebb sőt lehet, hogy kedvezőtlen években s az agró megszűntével még elviselhetlenebbé válik, midőn kivitelünk, eladnivalónk nem leend a gabonaneműek alantos ára mellett sem. A földadó a megállapított jövedelemnek Magyarországon máris majd 30 százalékát (29.76.) Erdélyben 22°/0 veszi igénybe, s a földtehermentesítési költségeken kívül csak 241/* millió frtot hoz be. Ha pedig a „szokásos gazdálkodási rendszer mellett elérhető tiszta jövedelmek minden figyelemre méltó mellékadatoknak, (melyeket az újonnan alkotott 50-ik §. sorol elő) figyelembe vétele után a kívánt 30 illetőleg 42 milliót, vagy talán a mostani 24 illetőleg 37 milliót sem érik el, mit teend a kormány? Ki meri-e mondani, hogy a magyar birodalomban a földadó a „szokásos gazdálkodási rendszer mellett elérhető,“ (de azért sokakra nézve kik kellő tőkével, kellő belátással nem bírnak vagy családi viszonyaik által a gazdálkodás mesterségében korlátolva vannak mégis: el nem érhető) mivelési ágankénti s holdanként tiszta jövedelemnek az állam költségei több mint 30 százalékát veszik igénybe. Vagy pedig tetszik nem tetszik, megállapítja, hogy ámbár egy-egy hold föld megállapított tiszta jövedelme ennyi és ennyi, de mert a törvényben kimondatott, hogy az adóösszeg 20 éven át változatlanul 42 milliót teend, a földre nagyobb adó vettetik mint mennyi a becslőeljárás, gazdasági osztályzás stb. útján megállapíttatott. Mire való eme nagy apparátussal, nagy költséggel járó becslés, ha a 42 milliónak ki kell jönni? Vagy viszont mire való a földbirtok jövedelmének előbb t. i. becslés előtti megállapítása, ha a becslés alapján tett számításokat akarjuk az adó méltányos alapjául venni ? Megeshetik, hogy a becslőbizottságok által kerületenkint, községenkint, miveléságak szerint s holdankint megállapított „elérhető“ tiszta jövedelmek 30 százaléka épen 42 milliót fog tenni. De már akkor az is természetes teend, hogy ezen bizottságok eljárását bárki is gyanúsítsa s részrehajlással vádolja, miszerint nem a való igazságot, hanem a kincstár számára megállapított 42 milliót tartották szemük előtt, ezt vették számvetésük zsinórmértékéül. Különben is oly magas összeg, ha ugyan nem a kincstárra, de a birtokos osztályra nézve azon 30 százalék, hogy ha a kormány vagy „állam“ például a tőkepénzes urakra is ily mérvű adót vetne , lenne panasz ellene még Bécsben is annyi, hogy ezen magas adólábat nem tarthatná fen. Pedig a földadónak kellene lennie azon alapnak, melyhez a más adónemek alkalmaztatnak s adómentesen hagyni a tőke nagy részét akkor, midőn a különben is tulcsigázott földadó jelentékenyen emeltetik, ez menthetlen igazságtalan eljárás volna a kormánytól s törvényhozástól egyaránt. Évek óta dicsekednek a jobboldali lapok s képviselők, hogy pénzben, pénz- és hitelintézetekben s vállalatokban meggazdagodtunk, hogy száz meg száz millió név szerinti érték lett teremtve az 1867 iki korszak óta , a takarékpénztári betétesek most 160 milliót meghaladnak, a részvények száma két millió s névértéke több mint 400 millió stb. Ugyan kísértse meg tehát a kormány az „állam“ minduntalan fokozott szükségleteit ezen név szerinti értékek millióiból fedezni. Adóztassa meg a tőkét, a tőzsdeüzletet oly mérvben, mint szándékozik megadóztatni a földbirtokot ; támaszkodjék azon uj milliós urakra, kik milliókat az uj korszaknak köszönhetik, s ne mondja ki, hogy emelni akarja a földadót még akkor is, ha az uj kataster, az uj becslések alapján a most beszedett 37 millióért nem 22 — 30, hanem talán 30—35 százalék jövedelemhez találja megfelelőnek, mi pedig épen nem lehetlen, mert bár emelkedett a bevétel, a jövedelem a termelés minden ágazatánál, de még inkább emelkedtek a kiadások a gazdálkodási üzlethez kellő költségek. Sőt ezeknek még tetemesen kell emelkedniük, ha ugyan valahára országszerte jó gazdasági gépekkel és eszközökkel akarunk dolgozni, mert e részben alig 1/10 résznyi felszereléssel bírunk a Nyugateurópai népekhez képest. Gazdasági felszerelésünk országszerte hiányos, nem tart lépést követeléseinkkel, holott a gabonanövények betegsége sem oly nagymérvű, sem oly pusztító ott, hol kellő gépekkel készíttetik el a föld, gépekkel vettetik és sormüveléssel ápoltatik a gabona, nem oly pusztító, mint ott, hol a csak felületesen művelt földbe sűrűn pazaroltatik a mag, hogy a dudvát is elölje . Önfejlődésére nem kaphat elég éltető leget, légáramlatot, napsugarat stb. Tekintettel kellene tehát lennünk a földadó szabályzásakor ezen körülményekre, már csak azért is, mert minél inkább kímélve leend a birtokos és földmivelő osztály a nagy terhektől, annál több költséget fordíthat elmaradt hazai gazdaságunk felszerelésére, mi aztán az államjövedelmeket ha nem is egyenes, de mellékes utakon okvetlenül fokozná. Ezért sem tartjuk tehát helyesnek a czélzott adóemelést és annak 20 évre leendő kiterjesztését. —y.— Minthogy,úgy látszik, a kir. Curia abból indult ki, miszerint sajtóügyekben egyátalán a becstelenítő állítások bebizonyítása nem engedtetik meg, de a fenálló miniszteri rendelet 7. §-át figyelmen kívül hagyta, midőn a jelen esetben a btk. 491. §-ról van szó, melyet a miniszter vétségből vagy szándékból mindeddig nem módosított, és igyezen czikknek mindaddig a bíróságok és felek által követtetni kell, mig az maga rendén megváltoztatik, semmiségről szó sem lehetvén akkor, midőn sem az eljáró bíróság, sem pedig vádlott a fenálló törvényeket és rendeleteket nem sértette meg. Minthogy továbbá jelen esetben mint látszik a semmitőszék a miniszteri utasítás 97. §-a ellenére hibásan járt el, midőn egy ide nem alkalmazható törvényt alkalmazott és ez által egy újabb eljárást rendelvén el azt , nemcsak a törvények és rendeletek tekintélyét kisebbítette sőt a feleknek, jelesen vádlottnak, oknélküli költséges zaklatást okozott, azonfelül pedig a két peres testvér közötti ingerültséget csak fokozta. Minthogy végül itten nem az eljáró bíróság általi formasértésről, hanem épen maga a semmitőszék általi helytelen törvény alkalmazásról van szó, mely eltekintve ezen adott esettől elvi fontossággal bír, és a semitőszék nincs hivatva törvény vagy rendelet magyarázatára, sőt köteles a fenállók szerint eljárni, ellen esetben a jogbiztonság veszélyeztetik . Ugyanazért nézetünk szerint ily anomáliák korlátozása végett sürgős szükségnek mutatkozik . Miszerint a törvények végrehajtása fölött őrködő igazságügyér hatalmánál fogva a kir. Curia mint semmitőszéknek jelzett szabályellenes eljárását rögtön beszüntetni, illetőleg a még ottan levő ügyiratokat felrendelni s azok alapján egy teljes tanácsülésben hozandó újabb végzésre utasítani, egyúttal pedig szükség esetében az osztr. b. t. k. 491. §-a módosítása iránt minden kételyek kikerüléséért egy pótrendeletet kibocsátani addig is elodázhatlan kötelmének ismerje lenni, mig valahára anyagi és alaki büntetőjogunk törvényhozásilag rendezve, és az esküdtszékek általános behozatalával a kivételes sajtóügyi intézkedések is a közszabadság érdekében megszüntetve lesznek. Mint halljuk az érdekelt vádlott ezen értelemben folyamodott volna az igazság ügyérhez sürgős intézkedésért, melynek eredményét szintén közölni fogjuk. Hogy törvénykészítési mulasztásaink mire vezetnek kirívó például szolgál az alábbi sajtóügyi eset, melyet a szakközönség kiváló figyelmébe ajánlunk: Közelebbről a kolozsvári esküdtszéki sajtóbíróságnál ifj. gr. Haller Ferencznek gr. Haller József elleni rágalmazási ügye tárgyaltatván, — miután a vádlevél az osztrák b. t. k. 491. §-ra volt alapítva, mely czikk szerint vádlottnak a bizonyítás meg van engedve, és igy ezen eset az 1871. május 14-én 1498. sz. a. kiadott igazságügyéri rendelet 7. §-a által módosított 490. §-al nem tartozik egy sorba, gr. Haller Józsefnek a tulajdonképeni bizonyítás az eljáró bíróság által megtagadtatott és igy csakis a védbeszéd rendén volt kénytelen a tények igazolására szolgáló némely adatokat idézni, a nélkül, hogy bármely okiratot beadott vagy felolvastatott volna, mire vádlott egyhangúlag fel is mentetett. Vádló azonban ezen ítélet ellen semmiségi panaszt adott be, s annak indokait főleg a jelzett bizonyítás meg nem engedhetőségére fektette, melynek a kir. Curia mint semmitőszék idei julius hó 9 én 10.471/873. sz. a. hozott végzésével helyet adván a törvényes ítéletet megsemmisítette. — A kleti vasút ügyében azon hírt közli a „P. N.“, hogy a kormány a keleti vasuttársulat igazgatóságát egy uj közgyűlés megtartására hivja föl, hogy ezáltal a külföldi részvényeseknek is alkalom nyújtásáét jogaik érvényesítésére. Az erre vonatkozó kormánynyilatkozat közelebb várható. Az oláh keleti patriarcha választásáról írja a „Temesvarer Ztg.“, hogy ez idő szerint csak két püspöke van az egyháznak : Ivacskovics Prokop aradi és Popasu János karánsebesi püspök. A konstantinápolyi 2-ik zsinat 17.kánonja értelmében laikus is megválasztható, ha egymás után fölveszi a rendeket. Az ismertebb görög kel. laikusok közül, olyanok, kik a theologiát elvégezték csak a következők: Babes Vincze, Kozma Parthén, Stanesku Imre, Jankuleszku Julián és Mangiuca Simon, de ezek közül az egyetlen Kozma Partén özvegy, a többiek házasok és csak úgy lehetnek patriarchává, ha feleségeik beleegyezésével ezektől elválnak, a nejeik aztán zárdába lépnek. Az 1869. május 2- án helybenhagyott egyházi alapszabályok értelmében a patriarcha választása 3 hó alatt eszközlendő, s a congresses áll 120 követből, u. m.: 60 az erdélyi érseki megyéből, 80 az aradi és 30 a karánsebesi püspökségből. Az előkészületek megtétele iránt most tanácskozik a konzisztorium, s a választás sept. végén fog megejtetni. — Van Párisban nagy költséggel föntartott nagykövetségünk, van ugyanott továbbá főkonzulságunk, a monarchia kereskedelmi érdekeinek megvédésére van Lajtán túl és Lajtán innen egy-egy keresk. minisztérium, — mindezen sokféle közeg daczára magánúton, egy magánlevelezőtől tudja meg a magyar és az osztrák kereskedő világ, hogy legújabban Páriában súlyos csapást mértek gabnakereskedésünkre, t. i. a párisi tőzsdének a gabnaüzletet szabályozó és már a múlt héten kiadott utasításában benne van a világ minden országának terménye a szállítható áruk közt, csak a magyar gabna van mellőzve. Ez intézkedés horderejét nem kell magyaráznunk főleg most, midőn már jóformán bizonyos, hogy Francziaországnak ez évben bevitelre lesz szüksége nekünk pedig ha nem is rendkívüli nagy, de mégis lesz fölöslegünk, melyet azonban a föntebbi intézkedés kizár a Franciaországba szállítható gabinák sorából. Ez eljárás nagyon magán viseli az ellenséges indulat bélyegét, s azok után amiket reperebe vitelünk ellen a franczia hatóságok tettek, nincs helye oly magyarázatnak, mintha csak tévedésből, feledékenységből záratott volna ki a magyar gabona. — De ha a párisi tőzsde intézkedése meglep, nem kevésbé csodálkozunk a párisi osztrák-magyar követség és a főkonzulság közönyén, melylyel a dolgot ilyformán alakulni engedte minden óvás, minden fölszólalás nélkül, hogy a hazai kereskedővilágot és a kormányt értesítse, mert úgy kereskedőink, mint kormányunk bizonynyal megtették volna kötelességüket. A botrányos mulasztás, melyet érdekeink francziaországi képviselői elkövettek, még talán helyre lehet hozni, s kormányunk erélyes föllépés által kieszközölheti a párisi tőzsde említett intézkedésének módosítását. Elvárjuk, hogy kormányunk ez ügyben mielőbb megnyugtató közleményt fog érdekelt köreink tudomására juttatni. (Ref.) — Az igazságügyi enquete-ból. Az igazságügyminiszter f. hó 14. d. u. 5-kor megnyitván az ülést, a tárgyalás alatt levő kérdésre nézve Horváth Döme azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a kisebbszerű polgári ügyek elintézése legczélszerűbben a szolgali-