Magyar Ujság, 1873. augusztus (7. évfolyam, 176-200. szám)
1873-08-01 / 176. szám
lyeket, a gőzkalapácsokat és kovácsműhelyt foglalja magában és 260,000 frt értékűt képvisel. A gyártól a pályaudvarig érő waggonsorból már négy kocsi égett, és ha ezek elvágása által a tüzet megszorítani nem sikerül, okvetlenül az egész wagyonsor és maga a pályaudvar is lángba borult volna, minthogy a szél a Ferencz és Józsefváros felé vette irányát, és e két városrészt szintén fenyegette. — Nagy baj az, jegyzi meg a „P. N.“ hogy a gyártelep máig sincs a tűzőrséggel távirati öszszeköttetésben. Ily távirdával még az Akadémia épülete sincs ellátva. Úgy halljuk, hogy Széchenyi folyamodni akar a kormányhoz, hogy a Budapest területén létező összes nemzeti és államjavak tűzbiztonsági felügyeletét, bízzák reá, s hogy a kormány vegyen egy gőzgépet, s azt adja rendelkezése alá. A tegnapelőtti bécsi lófuttatáson az első 1500 forintos dijt 7 ló közül Festetics Tasziló gr. Indigója ragadta el. Utána Forgách László gr. Kvacizkyje, harmadiknak pedig szintén magyar ló, Festetics Pál Virginiája érkezett. A második versenydíjat, (1000 frr.) Salm For, gróf Ivánja nyerte, melynek hatalmas versenytársa volt Festetics Pál Farsangja. A harmadik versenydíjnál (700 frt) megint Salm Ferencz lett győztes Carolinejével. A neyedik díjért (800 frt) Salm Ferencz kisasszony ért először a czélhoz, másodiknak Sztáray János Dr. Corvette-je. Az akadályverseny-díjért (1000 frt) 9 ló futott és győzött Rohán Lajos Vybornája. — Alkalmunk volt tegnap meghallgatni Bertha Sándor urat , miképen játsza ő saját szerzeményeit. Kétségen kívül nagy nyereménynek tarthatjuk ezen fiatal széptehetségü művészünket egyrészt az átalános, másrészt a magyar nemzeti zeneirodalom fejlesztése tekintetében. Szerzeményei sokoldalúak : majd Mozart menüettesét, majd Chopin polonaiseét,majd magyar palotásainkat látjuk uj alakban s halljuk újabb szófűzéssel elbeszélni azt, mit a nyelv nem,hanem csakis a zeneszó mondhat el. A művész előadása tiszta, szabatos, ilyenek műalakjai is oly határozott tolmácsolással, melyet avatlanok is könnyen kiérthetnek s felfoghatnak. Ennélfogva csak csodálkozásunkat fejezhetjük ki aziránt, hogy eme nemes, erőteljes, tiszta irálynak még kevés népszerűsége van hazánkban. — A budapesti iskolatanács tegnap közgyűlést tartott. Baja Gergely tanfelügyelő elnöklete alatt volt szőnyegen legelőször a három uj elemi iskolai igazgatónak választása s hosszabb vita után a többség 8 pályázó közül Lauersitz, Vajdafy és Baumannt találta a legalkalmasabb egyéneknek. Következett a fővárosi tanítók fizetésének megállapítására kiküldött bizottság jelentése. Ez a végleges megállapodást a főváros új hatóságának teendői közé sorolta, egyelőre pedig fizetésegyenlősítést s ideiglenes fizetésjavítást hoz javaslatba. E javaslat lényegét közöltük s a következőket adjuk hozzá: A főváros eddigi kiadása e czélra 259779 frt, e javaslat szerint lenne 296,500 frt s igy 36,546 frttal többlet. Harmadik fontos tárgy volt a hitoktatók ügye. A kiküldött bizottság fájdalmasan panaszkodik a hit- és erkölcstan elhanyagolása miatt s indítványozza, hogy minden felekezet részére a város nevezzen ki hitoktatókat. Simon Florent tiltakozik a város e megterheltetése ellen s különösen, miután a kath. egyház épen ezen czélból van oly jól dotálva. Királyi Pál a bizottság véleményét pártolta, mire Simon Florent emelt újból szót, s kijelenté hogy a papság a hitoktatás czéljából kapta javait, s hűtlen kezelő akkor, ha ezen terhet is le akarja dobni nyakáról. Békés szomorú példákat hoz föl a hitoktatók visszaélései ellen, kik p. még a fuvarbért is megfizettetik a tanulókkal. Kimutatja, hogy a többi vallásfelekezetek e veszélyes példa után jogaikra hivatkozva a városnak közel százezerért több kiadást okoznának s még igy sem volna elérve a czél. Kételkedik abban is, hogy a papok maguk is óhajtanák a káplánok számának szaporítását, ő az egyedüli orvoslatot abban látja, hogy a hitoktatás óráinak száma kettőről egyre szállíttassák le. Ezt a miniszter a törvény megváltoztatása nélkül is elrendelheti, különösen a fővárosra vonatkozólag. Még többen akartak a tárgyában fölszólalni, azonban az elnök e „fontos ügyet“ a jövő ülésen érdemlegesen óhajtván tárgyaltatni, az ülést közhelyeslés közt feloszlatta. Az uj dologház terveit Lohr építész elkészíté s az építési költségeket 142.000 írtra szabta. A közmunkatanács tetszését nem nyerte meg a terv, s ő maga külön tervet készíttetett, melynek költségvetése 173.000 frtra van előirányozva. A két terv megbirálására aztán szakférfiakat (Ybl, Skalniczky, Koch, Weber, Bucher, Descher és Dörschug) hivtak össze, kik tegnap tartott tanácskozásukban Lohr tervét a czélnak és igényeknek megfelelőnek találták, míg a közmunkatanács terve ellen többféle kifogást tettek. — Ahol nincs polgári házasság. A „Szigeti Közlöny“ Írja: M. A. jelenleg máramarosi lakos, r. kath. vallásu. 1867. évi junius 25-én a stuttgarti evang. templomban törvényesen egybekelt K. Albertina Luiza evang. vallásu nővel, ki első férj : R. Eduárdtól a stuttgarti főtörvényszék jogérvényes ítélete által végleg elválasztatott, a korábbi házassági kötelék teljes fölbontásával. Ezen M. A. és K. A. közt kötött házasságból két gyermek is született. Időközben a család Magyarországba jött s itt a férj értesülvén, hogy ez alatt megunt nejét, a kánonjog oltalma alatt, az itt illetékes szentszékek segélyével — egy újabbal könnyen fölcserélheti, nem késett ebbeli czélját foganatositni. — A dolog vége az lett, hogy a szatmári szentszék a nőt első férjével fönálló házassági kötelékben levőnek, s ebből folyólag a M. A ... tel kötött, több éven keresztül folytatott házasságot semmisnek mondotta ki, s ezen ítéletet az egri főszentszék f. évi 262. sz. ítéletével helybenhagyta. — És az ártatlan gyermekek ? Talán sikerülni fog nekik igazolni azt, hogy ha ők nem is törvényes, de annak vélt házasságból származtak s igy törvényeseknek fognak tekintetni. Nem szándékunk az eljáró szentszékeket gáncsolni ítéleteikért. Azok a számukra előírt szabályok és törvények alapján jártak el. De czélunk volt rámutatni ez állapot tarthatlanságára, a két különböző mértékkel élés következményeire. Mert mit érez a gyermekeitől elszakasztott anya, kinek ítéletesen az mondatott ki, hogy ő évek során ágyasa volt valakinek, ki neki nem férje, s mit a sajnálatraméltó gyermekek, kik tudva azt, hogy édesanyjuk él, mégis a mostani anyára vannak jelenleg utalva.“ A Siaguna b. a közelebb elhunyt román metropolita vagyonát egyházi és iskolai czélokra hagyta, alig 10 ezer frtnyi összeg kivételével, melyet kegyeltjei és szolgaszemélyzete kell rendelt kiosztatni. E vagyon összeírása s kezelésére egy bizottságot nevezett ki s a tömeg csak akkor fog rendeltetésére fordittatni, midőn az 100 ezer forintra emelkedett. Hasonlóan egyházmegyéjének hagyta az általa alapított nyomdát egy másik bizottság kezelése alatt. Nemkülönben egyházi és iskolai czélokra rendelte fordittatni a „trieszti“ társulatnál tett 100 ezer frtnyi életbiztosítás összegét, t. i. négy 25 ezer forintos részletekben, uj egyházmegyék alkotása, alapítványok, építkezések, javítások és beruházásokra. MAGYAR ÚJSÁG 1873. AUGUSZTUS 1. — Nagyváradon belügyminiszteri rendelet folytán a város területén levő czigányok összeírása megtörtént. E szerint ott a czigányok száma összesen 546-ra rúg. — Férfi van 113, nő 136, férfigyermek 166, leánygyermek 141. Család van megtelepült 136. — Kóborló czigányt találtak 8saládot 32 taggal. — Vallásra nézve legtöbb van r. kath. 245, helv. hitv. 160, gör. kath. 84, keleti görög 50, unitárius 7. — Foglalkozásra nézve legtöbb téglavető 71, aztán következik a zenész 54, napszámoskodik 15, a katonaságnál szolgál 14 legény. KÖZGAZDASÁG. A pesti tőzsde szokásjogai. (Vége.) 95. §. Midőn a hordók a meghatározott időben a tulajdonosnak vissza nem küldetnek, akkor azokért, ha a folyó évi mérczebélyeggel ellátják, azon teljes ár fizetendő, mely uj jó és vasabroncsokkal ellátott legújabb mérczebélyegű hordókért, a kikötött visszaadás idejekor divatozott. Hason eljárás lesz irányadó oly esetekben, midőn az eladó a hozzáküldött hordókat annak idejében a meghatározott szállítmányhoz nem használta. 96. §: Mérték-hiányok a szállítás napjától 3 hét alatt, állomásokon átvétel mellett 3 hét alatt az árunak Pestre megérkezte után feljelentendők, s az itteni mérczehivatal bizonyítványával igazolandók. Oly hordóknál, melyek az itteni mérczehivatalnak nem folyó évi bélyegével vannak ellátva, a fentebbi mód szerint kitüntetett hiány a számlaár szerint megtérítendő. Nem több mint 3 pint béltartalom különbözet oly hordóknál, melyek az itteni mérczehivatalnak folyó évi bélyegét viselik, megtérítésre nem ad igényt, nagyobb különbözeteknél a pinten felüli hiány a számlaár szerint megtérítendő. A méretezés, úgy a mérczehivatalhoz s onnani elszállítás költségeit, hiány felmerülés esetében az eladó, különben a vevő viselendő. 97. §. Miden kötéseknél nem a fokok, hanem az akók mennyisége határoztatik meg, akkor minden eladott akónak 22 foknak kell lenni. 98. §. Hordóval együtti kötéseknél, jó szállítható és legalább 6 darab vasabronccsal ellátott 9—13 akónyi béltartalom hordók értetnek. Szilva, 99. §. Török szilvában az alku átvitelileg (transito) 100 bécsi fontonkint: a) a hordókban ingyen edény mellett s tiszta tárával; b) szállításra alkalmas, jó zsákokban elegysuly, tiszta súly helyett, és ingyen zsákokat értve történik. 100. §. A hordóknak tölgyfából, jól összehúzott abroncsokkal, egész donga s egész fenékkel kell ellátva lenniök, s 13 bécsi mázsa tiszta súlynál többet nem tartalmazhatnak. 101. §. Szilvánál száraz állapotban hordónkint egy font, zsákokban pedig 10 mázsa mázsálásánál 2 font felülmérték engedtetik. 102. §. Oly szerződésekre nézve, melyek — idei, új termelésbeli, száraz, egészséges boszniai szilvára — mint az a folyó évben a kereskedésben átalában előfordul, köttetnek — a tőzsdebizottmány az október havában szállítandó árukat illetőleg az áru szabályszerű minőségét évenkint október havában, a november havában szállítandó árukat illetőleg pedig az utóbb említett hónapban fogja szintén évenkint meghatározni. Szilva -iz. 103. §. Szilva-iz tiszta 100 fontonkint, ingyen edény s tiszta göngy-sulylyal adatik-vétetik. — 150 fontig 2°/g ezenfelül l°/0 göngy-suly-különbözet engedélyeztetik a tiszta súlyból. Felülmérték 300 ms hordóknál ’/, font, nagyobb hordóknál 1 font. Értéküzleti szokások. 104. §. A mennyiben későbbi szállítási határidő világosan ki nem köttetik és e szerint az üzlet szállítási kötés jellegét nem ölti magára, mindig felteendő, miként ez ugyanazon napra köttetvén, még ugyane napon végre is hajtandó. 105. §. Szállítási kötések vagy az illető felesketett alkuszok kötésbizonyitványai által hitelesitendők, vagy ha a felek közvetlenül egyezkedtek egymással, szükséges, hogy erre vonatkozó körleveleiket az egyik fél kívánatéra még a szerződés napján vagy a legközelebbi tőzsde kezdetéig kicseréljék, vagy a tőzsdekötések könyvébe beigtattassák. 106. §. Áruszerzési kötéseknél a vevőt illetik mindazon jogok és kedvezmények, melyek időközben a szállítási határidőig a vett értékpapírra háramlanak, mint újabb részvények, tőkevisszafizetések, valamint más részről, minden a fentebbi időközben azon értékpapírra háramló terhek viselésére a vevő köteleztetik. 107. § Ha a napi üzleteknél a vevő nem maga veszi át a megvásárlott értékeket, szükséges, hogy az eladóval, legkésőbb délután 4 óráig a czimzetet, hová az áruk szállítandók, tudassa. Az eladó köteles a napi üzleteknél legkésőbb esteli 51. óráig az eladott értékeket a vevőnek vagy az általa kijelölt czimzetre elküldeni. — Hibás czim olybá tekintetik, mintha nem adatott volna föl. Lehetetlenség esetében az eladónak szabadságában áll, az eladott értékpapirokat, külföldi váltók és pénznemek kivételével, a vevőnek még másod napon is legkésőbb reggeli 11 óráig, azonban csak pénzbírság mellett szállíthatni, mely birság a folyam vagy névérték 14%-ra, — de mindenesetre a magasabb érték öszszegétől leszen számitandó. 108. §. Felmerült különbözetek (Differenzen) mindig legkésőbb következő napon a tőzsdeórák kezdete előtt kiegyenlítendők. Ezen idő meg nem tartása oda magyarázandó, hogy az illető a kötvény által felvállalt kötelezettségeit nem teljesíti, mit a károsult fél a tőzsde titkárságánál eszközlendő bejelentés, ez utóbbi megintetése által igazolni tartozik, minek folytán jogosítva leend az üzletet valamelyik hites alkusz által végrehajtatni. 109. §. Zálogüzleteknél az előleget adó csakis az előleget vevőnek írásbeli megkeresésére köteles az újabb részvények iránti bejelentéseket megtenni, lejárt szelvényeket beváltatni és az osztalékokat felvenni, valamint az esedékes fizetéseket teljesíteni. 110. §. Kamatszámitásoknál a hónap 30 napjával vézetik. 111. §. A jegyzékeit árfolyam mindaddig értetik bezárólag az osztalékkal, mig az illető szelvény le nem járt. 112. §. Az adás-vevés belföldi értékekben darabszámra megállapított árakon történik, és pedig azon papíroknál, melyek kamatszelvényekkel el vannak látva (a kamatfizetés felfüggesztésének esetét kivéve) a szelvényeken határozott kamat visszapótlása mellett, minden más értékpapíroknál pedig kamatvisszapótlás nélkül. Egyéb a bécsi tőzsdei árjegyzetben előforduló papírok a bécsi tőzsde által megállapított módozatok szerint számíttatnak. 113. §. Külföldi váltók és készpénz neműek szintén a bécsi tőzsde módozatai szerint számíttatnak, az aranyokat kivéve, melyek közül a kör- és vertarany felülmérték nélkül darabszámra, a márkás arany pedig súly szerint számíttatik. Ha valamely aranyokbani kötés azoknak minősége meghatározása nélkül jön létre, az ily esetben mindig köraranyok értendők. 114. §. Zálogüzleteknél (Kostgeschäfte) a zálogvevő (Pfandnehmer), amennyiben ez világosan másként határozva nincs, a folyó kamattal számítandó értékeknél, a szerződött zálogpénzen (Kostgeld) kívül a folyó kamatokat is élvezi, mely eset az ezüstben fizetendő kamatoknál is áll, ha más értelmű szerződési feltételek ki nem köttettek. 115. §. Az említett értékpapírokra időközben lejárandó osztalék azonban nem illeti a zálogvevőt, ki köteles azzal, annak idején a zálogtulajdonosnak (Pfandgeber) beszámolni. 116. §. A zálogvevőnek joga van, ha szóval vagy írásban máskép ki nem köttetett, árfolyamcsökkenése esetében a zálogtulajdonostól megfelelő lefizetést kívánni, vagy az értékpapírokat véglegesen felmondani, és azoknak haladék nélküli kiváltását követelni. — Ha a zálogtulajdonos ezen kötelezettséget nem teljesíti, — ez esetben a 8-ik §. határozata szerint kell eljárni, — t. i. óvást tenni, minek következtében a zálogvevőnek jogában álland a következő tőzsdenapon, az elhanyagoló rovására, s kárára is, az eladást egy hites alkusz által eszközöltetni. 117. § Átalában a zálogvevő nem köteles, ha csak másként ki nem köttetett, az elzálogitott értékpapírok ugyanezen darabját visszaszolgáltatni, akár névre vagy nem névre szólók, akár sorsolás alá esők vagy nem esők legyenek is azok. 118. §: Alkuszdij fejében tőzsdeitéleteknél a számla összege után ezer forinttól x/%ért állapittatik meg s ez mind a vevő, mind az eladó által fizetendő. Ha az üzlet tárgya nem teljes tőzsdei tétel, akkor árfolyam szerinti 100 frt értékig, darabonkint, 25 kr., 100 frton felül 1000-ig 50 kr. és 1000 frton felül 1 frt dij fizetendő. A még egészen be nem fizetett részvényeknél, ideiglenes jegyeknél a dij, névszerinti érték után számitandó, mi azonban a biztosítási papirokra nem alkalmaztatik, melyeknél a befizetés az alapszabályszerű magasságot immár elérte. 119. §. Ezen szokásjogok 1873-ik évi február hó 1-én lépnek életbe, s visszaható erejük nincs. A gabona-rozsda ügyében egybegyűlt bizottság értekezlete júl. 30-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter által egybehívott bizottság ülését Zichy József gróf miniszter d. e. 10 órakor nyitotta meg, mely alkalommal a következő beszédet tartotta : Tisztelt uraim ! Gazdasági növényeink rozsda név alatt ismert betegsége, habár kisebb mérvben, időrőlidőre folyton előfordult, sőt bizonyos körülmények közt bizonyos területeken, mondhatnám évről évre észlelhető volt is, oly kiterjedésben mint az idén, emberi emlékezet óta nem mutatkozott hazánkban s pusztításai annyi kárt mint ez idén, soha nem okozott. Gazdaközönségünk a kedvező előjelek után teljesen jogosítva volt ez idén igen kedvező termést várni. Ma már fájdalommal konstatálhatjuk, hogy e reményeknek csak is egy alig középszerű termés felel meg az őszi terményekben, habár a tavasziakra nézve helyenként igen jó, egészben jó középnek jelezhető termésre tarthatunk számot. A rozsda keletkezése, eddigi mutatkozásának okai, föllépésének lehető elhárítása, káros következményeinek leszállítása tárgyában számos kérdőíveket bocsátottam szét a gazdaközönség, a szakértők közt. Ezenkívül intézkedtem az iránt, hogy a rozsda élősdi növény természeti tulajdonságai, annak fejlődési viszonyai az ország legkiválóbb természettudósai által vizsgálat és tanulmány tárgyává tétessenek. S miután a gazdaközönségre nézve ez ügyben a legfontosabb kérdés minden viszonyok közt elvégre is csak az lesz, hogy a tudomány világa s a gyakorlat férfiainak tapasztalatai útján jelöltessék ki azon mód, eszköz és eljárás, melyek a ma végzetesen föllépett növénybetegség pusztító hatását jövőre mellőzni, vagy legalább annak káros befolyását mérsékelni lennének hivatva. Ez indok vezérelt engem arra, t. uraim, hogy önöket a tudomány és mezőgazdasági gyakorlat kiváló képviselőiként a mai értekezletre, számítva ügybuzgalmuk és hazafiús áldozatkészségekre, legnagyobbrészt a gazdasági egyletek közvetítésével egybehívni szabadságot vettem magamnak. Midőn ez alkalommal az ügy földerítésére vonatkozó általam gyűjtött adatokat, s tudományos, úgy mint gyakorlati észlelések és véleményeket bemutatni szerencsém van : tárgyalás és tüzetes megvitatás alá bemutatok egyszersmind egy több pontból álló kérdőívet, melynek pontjai, meggyőződésem szerint, magukban foglalják mindazon kérdéseket, melyek a rozsdabetegség pusztító hatásának mellőzése, illetőleg korlátozása, mérsékelt mederben szorítása ügyében előfordulhatnak, ajánlván a kérdések beható figyelembevételét. Fogadja a t. értekezlet köszönetemet azon készségéért, melylyel fölhívásomra egybegyülni méltóztatott. Engedje a t. értekezlet, hogy kérhessem, miként földmivelő országunk fenforgó fontos kérdését egész terjedelmében tanácskozás alá venni s engem becses véleményükkel a további teendőkre nézve támogatni szíveskedjék. (Élénk éljenzés.) Máday Izidor miniszteri titkár, mint a bizottság jegyzője, olvassa a következő kérdéseket, melyekben az értekezlet napirendének tárgya megállapíttatott: 1. Melyek a rozsda keletkezésének főbb okai? 2. Lehető-e országos föllépését akadályozni? ha nem . 3. Lehető-e pusztításának korlátozása, s melyek azon óvszerek, melyek ez irányban használandók ? 4. Hiszi-e az értekezlet, hogy a rozsda pusztító hatása, a józan alapokra fektetett gazdasági kezelés, a gabonatermelés és állattenyésztés közt megállapítandó helyes arány, a vetésváltás alapigazságainak szemmel tartása, a talaj gondos megművelése, tisztán tartása, a földnek a talajvizektől való mentesítése által korlátozható ? 5. Véli-e az értekezlet, hogy kitűnő búzánk az újabb időkben elterjedt búzatúltermelés, a termelési erőltetés, a vetésváltás józan elveinek figyelembe nem vétele folytán nemes tulajdonaiban károsodást szenvedett ? Hiszi-e ennek folytán az értekezlet, hogy búzánk az újabb időkben mind sűrűbben mutatkozó rozsda és üszögbetegség iránt fogékonyabbá lön ? S ha igen, gondolja-e az értekezlet, hogy a vetőmag-változtató befolyást gyakorolna a növénytenyélet erősbítésére, képesíttetvén ekként gazdasági növényeink arra, hogy a betegségeknek ellentállhassanak ? 6. Mily mértékben tanácsolja az értekezlet a vetőmagváltoztatást, vagy csak az ország határai korlátain belül eszközlendő-e az, vagy e tekintetben a külföldi búzával is tanácsos lesz kísérleteket tenni ? 7. Alkalmasnak tartja-e az értekezlet a rozsda által megsanyart magot vetőmagnak ? 8. A külföldről importált búzafajokra nézve mi tapasztalása van az értekezletnek ? Tapasztalta-e, hogy azok között vannak olyanok, melyek viszonyaink közt haszonnal termelhetők s termesztendők lennének? Mi tapasztalása van az értekezletnek az itt termelt külföldi búzafajok kereskedelem-képességéről s lisztjük értékéről? 9. Van-e tapasztalása az értekezletnek arra nézve, hogy a külföldről behozott vetőmag az itteni föld- és égalj-viszonyok befolyása következtében módosítást szenved, különösen, hogy a külföldi búza hazai búzánk kül- és belsajátságait kisebb-nagyobb mértékben időjártával elsajátítja ? Érkövy Adolf mindenekelőtt hitelesen konstatáltatni óhajtja, hogy a rozsda az országnak mely vidékein lépett föl és csak azután vél áttérni az egyes kérdésekre. Máday Izidor jegyző megjegyzi, hogy Igló és Küküllő megye kivételével a rozsda mindenütt jelentkezett : legerősebb volt az Alföldön, Délmagyarországon és Dunán túl, kevésbé a fölső vidékeken és legkevésbé Erdélyben. (Vége köv.) Útmutató. A nirttty. tud. akadémia minden hétfőn, a Kisfaludy társaság minden hó utolsó szerdáján, a történelmi társulat minden első csütörtökön, a természettudományi társulat minden hónap első péntekjén mindig d. u. 6 órakor természettudományi estélyt tart a vegytani intézetben (Országút 24. szám.), a hónap harmadik szerdáján szakgyülést, mindig d. u. 5 órakor a m. tud. akadémia heti üléstermében. Állatkert a városligetben. Belétididj 20 kr. Pest város közgyűlését minden szerdán 4. d. u. Budaváros pedig csütörtök d. u. 5 órakor tartja. A redout terem 30 kr. dijért szemlélhető meg. Egyetemi könyvtár. Nyitva van naponkint 9—1 és 4—3 óra közt. Országos képzőművészeti társulat. (Akadémiai palota 2-ik emelet; bejárat az akadémia utczából.) Naponként nyitva van. BUDAI SZÍNKÖR. Budapest, csütörtök, július 31-én. Boisy boszorkány. Operette 4 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Vízállás. 1 julius 'j Névszerint 0 föl. Dal. Időjárás25A ►*43 30 Pesten . . . . .8 3 _ száraz9 Pozsonyban . . .6 7— » Marmaros-Szigeten 110— V V Szathmáron .1 6— » y Tokajban ...6 0 --y y Szolnokon . .5 0—_ y » Szegeden .6 5--» 29 Aradon..................... 10 fy V N.-Becskereken0 1 y V Bezdánban7 1-—v V Verbászon . .5 4— y V Barcson . .1 — y y Eszéken . . .5 2—_ y » Mitroviczon2 3—— V » Sziszeken ... 010—— V » Zimonyban9 5 — y y D Orsován . . 74 y Felelős szerkesztő : Irányi Dániel. Főmunkatárs : Áldor Imre. Táviratok. — Éjjel érkezett . Bécs, jul. 30. A hadügyminiszter emlékezetbe hozta azon rendeletet, mely szerint körmenetek alkalmával csak katholikus vallású katonák alkalmazhatók sorfal alakítására. Bern, jul. 30. A nemzeti tanács ülésében Ceresole szövetségi elnök egy interpellátióra válaszolt, hogy Thiers és Mac-Mahon kormányainál a Mermillodügyre célzó lépések történtek, mire nézve több tárgyalás folyt, a lépések indítói azonban szerencsére sikerre nem vezettek. London, júl. 30. Az alsóház megszavazta az edinburghi herczeg fölemelt évi járadékát annak az orosz nagyherczegnővel való egybekelése alkalmából. Gladstone kiemeli, hogy a fejedelmek házasságai nem bírnak többé politikai jelentőséggel, hogy a britt nép Oroszországot sokáig ellenséges államnak tekintette, hogy azonban az új kötelék a britt nép nézeteit megfogja változtatni. Gladstone magasztalja a czárt, ki nevét nem terjeszkedési tervekkel, hanem példátlan emberiség tényei, nevezetesen a jobbágyság eltörlése által tette hirresé. — Délben érkezett. — Bécs, jul. 31. A persasah tegnap este 7 órakor a penzingi indóházhoz megérkezett, hol a császár személyesen fogadta s az egybegyült nagyszámú nép megéljenezte.*áris, jul. 31. A lapok tetszésüknek adnak kifejezést Mac-Mahon üzenete felett. Biztos hírként beszélik, hogy a spanyol hadügyminiszter elfogadja Don Carlos fogolykicserélési megkeresvényét. Brüssel, jul. 30. A képviselőház elvetette azon indítványt, mely az összeírás megszüntetését czélozza. Berlin, jul. A „Prov. Corr.“ szerint a német császár októberben látogatja meg Bécset. Dresda, jul. 30 A „Dr. Journ.“ jelentése szerint a király betegsége súlyosodik.