Magyar Ujság, 1873. augusztus (7. évfolyam, 176-200. szám)

1873-08-01 / 176. szám

lyeket, a gőzkalapácsokat és kovácsműhelyt foglalja ma­gában és 260,000 frt értékűt képvisel. A gyártól a pá­lyaudvarig érő waggonsorból már négy kocsi égett, és ha ezek elvágása által a tüzet megszorítani nem sikerül, okvetlenül az egész wagyonsor és maga a pályaudvar is lángba borult volna, minthogy a szél a Ferencz és Józsefváros felé vette irányát, és e két városrészt szin­tén fenyegette. — Nagy baj az, jegyzi meg a „P. N.“ hogy a gyártelep máig sincs a tűzőrséggel távirati ösz­­szeköttetésben. Ily távirdával még az Akadémia épülete sincs ellátva. Úgy halljuk, hogy Széchenyi folyamodni akar a kormányhoz, hogy a Budapest területén létező összes nemzeti és államjavak tűzbiztonsági felügyeletét, bízzák reá, s hogy a kormány vegyen egy gőzgépet, s azt adja rendelkezése alá.­­ A tegnapelőtti bécsi lófuttatáson az első 1500 forintos dijt 7 ló közül Festetics Tasziló gr. Indigója ragadta el. Utána Forgách László gr. Kvacizkyje, harmadiknak pedig szintén magyar ló, Festetics Pál Virginiája érkezett. A második verseny­díjat, (1000 frr.) Salm For, gróf Ivánja nyerte, mely­nek hatalmas versenytársa volt Festetics Pál Farsangja. A harmadik versenydíjnál (700 frt) megint Salm Fe­rencz lett győztes Carolinejével. A n­eyedik díjért (800 frt) Salm Ferencz kisasszon­y ért először a czél­­hoz, másodiknak Sztáray János Dr. Corvette-je. Az akadályverseny-díjért (1000 frt) 9 ló futott és győzött Rohán Lajos Vybornája. — Alkalmunk volt tegnap meghallgatni Ber­tha Sándor urat , miképen játsza ő saját szerzemé­nyeit. Kétségen kívül nagy nyereménynek tarthatjuk ezen fiatal széptehetségü művészünket egyrészt az áta­­lános, másrészt a magyar nemzeti zeneirodalom fejlesz­tése tekintetében. Szerzeményei sokoldalúak : majd Mozart menüettesét, majd Chopin polonaiseét,majd ma­gyar palotásainkat látjuk uj alakban s halljuk újabb szófűzéssel elbeszélni azt, mit a nyelv nem,hanem csakis a zeneszó mondhat el. A művész előadása tiszta, szaba­tos, ilyenek műalakjai is oly határozott tolmácsolással, melyet avatlanok is könnyen kiérthetnek s felfoghat­nak. Ennélfogva csak csodálkozásunkat fejezhetjük ki aziránt, hogy eme nemes, erőteljes, tiszta irálynak még kevés népszerűsége van hazánkban. — A budapesti iskolatanács tegnap közgyűlést tartott. Baja Gergely tanfelügyelő elnök­lete alatt volt szőnyegen legelőször a három uj elemi iskolai igazgatónak választása s hosszabb vita után a többség 8 pályázó közül Lauersitz, Vajdafy és Bau­­mannt találta a legalkalmasabb egyéneknek. Követ­kezett a fővárosi tanítók fizetésének megállapítására kiküldött bizottság jelentése. Ez a végleges megállapo­dást a főváros új hatóságának teendői közé sorolta, egy­előre pedig fizetésegyenlősítést s ideiglenes fizetésjaví­­tást hoz javaslatba. E javaslat lényegét közöltük s a következőket adjuk hozzá: A főváros eddigi kiadása e czélra 259779 frt, e javaslat szerint lenne 296,500 frt s igy 36,546 frttal többlet.­­ Harmadik fontos tárgy volt a hitoktatók ügye. A kiküldött bizottság fájdal­masan panaszkodik a hit- és erkölcstan elhanyagolása miatt s indítványozza, hogy minden felekezet részére a város nevezzen ki hitoktatókat. Simon Florent til­takozik a város e megterheltetése ellen s különösen, miután a kath. egyház épen ezen czélból van oly jól dotálva. Királyi Pál a bizottság véleményét pár­tolta, mire Simon Florent emelt újból szót, s kijelenté hogy a papság a hitoktatás czéljából kapta javait, s hűtlen kezelő akkor, ha ezen terhet is le akarja dobni nyakáról. Békés szomorú példákat hoz föl a hitok­tatók visszaélései ellen, kik p. még a fuvarbért is megfizettetik a tanulókkal. Kimutatja, hogy a többi vallásfelekezetek e veszélyes példa után jogaikra hi­vatkozva a városnak közel száz­ezer­ért több kiadást okoznának s még igy sem volna elérve a czél. Kétel­kedik abban is, hogy a papok maguk is óhajtanák a káplánok számának szaporítását, ő az egyedüli orvos­latot abban látja, hogy a hitoktatás óráinak száma ket­tőről egyre szállíttassák le. Ezt a miniszter a törvény megváltoztatása nélkül is elrendelheti, különösen a fővárosra vonatkozólag. Még többen akartak a tárgyá­ban fölszólalni, azonban az elnök e „fontos ügyet“ a jövő ülésen érdemlegesen óhajtván tárgyaltatni, az ülést közhelyeslés közt feloszlatta.­­ Az uj dologház terveit Lohr építész elké­­szíté s az építési költségeket 142.000 írtra szabta. A közmunkatanács tetszését nem nyerte meg a terv, s ő maga külön tervet készíttetett, melynek költségvetése 173.000 frtra van előirányozva. A két terv megbirálá­­sára aztán szakférfiakat (Ybl, Skalniczky, Koch, We­ber, Bucher, D­escher és Dörschug) hivtak össze, kik tegnap tartott tanácskozásukban Lohr tervét a czélnak és igényeknek megfelelőnek találták, míg a közmunka­­tanács terve ellen többféle kifogást tettek. — Ahol nincs polgári házasság. A „Szigeti Közlöny“ Írja: M. A. jelenleg máramarosi lakos, r. kath. vallásu. 1867. évi junius 25-én a stutt­garti evang. templomban törvényesen egybekelt K. Al­bertina Luiza evang. vallásu nővel, ki első férj : R. Eduárdtól a stuttgarti főtörvényszék jogérvényes íté­lete által végleg elválasztatott, a korábbi házassági kötelék teljes fölbontásával. Ezen M. A. és K. A. közt kötött házasságból két gyermek is született. Időköz­ben a család Magyarországba jött s itt a férj értesülvén, hogy ez alatt megunt nejét, a kánonjog oltalma alatt, az itt illetékes szentszékek segélyével — egy újabbal könnyen fölcserélheti, nem késett ebbeli czélját fogana­­tositni. — A dolog vége az lett, hogy a szatmári szent­szék a nőt első férjével fönálló házassági kötelékben le­vőnek, s ebből folyólag a M. A ... tel kötött, több éven keresztül folytatott házasságot semmisnek mondotta ki, s ezen ítéletet az egri főszentszék f. évi 262. sz. ítéletével helybenhagyta. — És az ártatlan gyerme­kek ? Talán sikerülni fog nekik igazolni azt, hogy ha ők nem is törvényes, de annak vélt házasságból szár­maztak s igy törvényeseknek fognak tekintetni. Nem szándékunk az eljáró szentszékeket gáncsolni ítéletei­kért. Azok a számukra előírt szabályok és törvények alapján jártak el. De czélunk volt rámutatni ez állapot tarthatlanságára, a két különböző mértékkel élés követ­kezményeire. Mert mit érez a gyermekeitől elszakasztott anya, kinek ítéletesen az mondatott ki, hogy ő évek során ágyasa volt valakinek, ki neki nem férje, s mit a sajnálatraméltó gyermekek, kik tudva azt, hogy édes­anyjuk él, mégis a mostani anyára vannak jelenleg utalva.“ A Siaguna b. a közelebb elhunyt román me­­tropolita vagyonát egyházi és iskolai czélokra hagyta, alig 10 ezer frtnyi összeg kivételével, melyet kegyelt­jei és szolgaszemélyzete kell rendelt kiosztatni. E va­gyon összeírása s kezelésére egy bizottságot nevezett ki s a tömeg csak akkor fog rendeltetésére fordittatni, midőn az 100 ezer forintra emelkedett. Hasonlóan egy­házmegyéjének hagyta az általa alapított nyomdát egy másik bizottság kezelése alatt. Nemkülönben egyházi és iskolai czélokra rendelte fordittatni a „trieszti“ tár­sulatnál tett 100 ezer frtnyi életbiztosítás összegét, t. i. négy 25 ezer forintos részletekben, uj egyházmegyék alkotása, alapítványok, építkezések, javítások és beru­házásokra. MAGYAR ÚJSÁG 1873. AUGUSZTUS 1. — Nagyváradon belügyminiszteri rendelet folytán a város területén levő czigányok összeírása meg­történt. E szerint ott a czigányok száma összesen 546-ra rúg. — Férfi van 113, nő 136, férfigyermek 166, leány­­gyermek 141. Család van megtelepült 136. — Kóborló czigányt találtak 8­saládot 32 taggal. — Vallásra nézve legtöbb van r. kath. 245, helv. hitv. 160, gör. kath. 84, keleti görög 50, unitárius 7. — Foglalkozásra nézve legtöbb téglavető 71, aztán következik a zenész 54, napszámoskodik 15, a katonaságnál szolgál 14 legény. KÖZGAZDASÁG. A pesti tőzsde szokás­jogai. (Vége.) 95. §. Midőn a hordók a meghatározott időben a tulajdonosnak vissza nem küldetnek, akkor azokért, ha a folyó évi mérczebélyeggel ellátják, azon teljes ár fizetendő, mely uj jó és vasabroncsokkal ellátott leg­újabb mérczebélyegű hordókért, a kikötött visszaadás idejekor divat­ozott. Hason eljárás lesz irányadó oly esetekben, midőn az eladó a hozzáküldött hordókat annak idejében a meghatározott szállítmányhoz nem használta. 96. §: Mérték-hiányok a szállítás napjától 3 hét alatt, állomásokon­ átvétel mellett 3 hét alatt az árunak Pestre megérkezte után feljelentendők, s az itteni mér­­czehivatal bizonyítványával igazolandók. Oly hordóknál, melyek az itteni mérczehivatalnak nem folyó évi bélyegével vannak ellátva, a fentebbi mód szerint kitüntetett hiány a számlaár szerint meg­térítendő. Nem több mint 3 pint béltartalom különbözet oly hordóknál, melyek az itteni mérczehivatalnak folyó évi bélyegét viselik, megtérítésre nem ad igényt, nagyobb különbözeteknél a pinten felüli hiány a számla­ár sze­rint megtérítendő. A méretezés, úgy a mérczehivatalhoz s onnani el­­szállítás költségeit, hiány felmerülés esetében az eladó, különben a vevő viselendő. 97. §. Miden kötéseknél nem a fokok, hanem az akók mennyisége határoztatik meg, akkor minden el­adott akónak 22 foknak kell lenni. 98. §. Hordóval együtti kötéseknél, jó szállítható és legalább 6 darab vasabronc­csal ellátott 9—13 akó­­nyi béltartalom hordók értetnek. Szilva, 99. §. Török szilvában az alku átvitelileg (trans­­ito) 100 bécsi fontonkint: a) a hordókban ingyen edény mellett s tiszta tárával; b) szállításra alkalmas, jó zsákokban elegysuly, tiszta súly helyett, és ingyen zsákokat értve történik. 100. §. A hordóknak tölgyfából, jól összehúzott abroncsokkal, egész donga s egész fenékkel kell ellátva lenniök, s 13 bécsi mázsa tiszta súlynál többet nem tartalmazhatnak. 101. §. Szilvánál száraz állapotban hordónkint egy font, zsákokban pedig 10 mázsa mázsálásánál 2 font felülmérték engedtetik. 102. §. Oly szerződésekre nézve, melyek — idei, új termelésbeli, száraz, egészséges boszniai szilvára — mint az a folyó évben a kereskedésben átalában előfor­dul, köttetnek — a tőzsdebizottmány az október havá­ban szállítandó árukat illetőleg az áru szabályszerű mi­nőségét évenkint október havában, a november havá­ban szállítandó árukat illetőleg pedig az utóbb említett hónapban fogja szintén évenkint meghatározni. Sz­ilv­a -iz. 103. §. Szilva-iz tiszta 100 fontonkint, ingyen edény s tiszta göngy-sulylyal adatik-vétetik. — 150 fontig 2°/g ezenfelül l°/0 göngy-suly-különbözet enge­délyeztetik a tiszta súlyból. Felülmérték 300 m­s hordóknál ’/, font, nagyobb hordóknál 1 font. Értéküzleti szokások. 104. §. A mennyiben későbbi szállítási határidő világosan ki nem köttetik és e szerint az üzlet szállí­tási kötés jellegét nem ölti magára, mindig felteendő, miként ez ugyanazon napra köttetvén, még ugyane na­pon végre is hajtandó. 105. §. Szállítási kötések vagy az illető felesketett alkuszok kötésbizonyitványai által hitelesitendők, vagy ha a felek közvetlenül egyezkedtek egymással, szüksé­ges, hogy erre vonatkozó körleveleiket az egyik fél kí­vánatéra még a szerződés napján vagy a legközelebbi tőzsde kezdetéig kicseréljék, vagy a tőzsdekötések könyvébe beigtattassák. 106. §. Áruszerzési kötéseknél a vevőt illetik mind­azon jogok és kedvezmények, melyek időközben a szállítási határidőig a vett értékpapírra háramlanak, mint újabb részvények, tőkevisszafizetések,­­ valamint más részről, minden a fentebbi időközben azon értékpa­pírra háramló terhek viselésére a vevő köteleztetik. 107. § Ha a napi üzleteknél a vevő nem maga veszi át a megvásárlott értékeket, szükséges, hogy az eladóval, legkésőbb délután 4 óráig a czimzetet, hová az áruk szállítandók, tudassa. Az eladó köteles a napi üzleteknél legkésőbb est­­­eli 51­. óráig az eladott értékeket a vevőnek vagy az általa kijelölt czimzetre elküldeni. — Hibás czim olybá tekintetik, mintha nem adatott volna föl. Lehetetlenség esetében az eladónak szabadságá­ban áll, az eladott értékpapirokat, külföldi váltók és pénznemek kivételével, a vevőnek még másod napon is legkésőbb reggeli 11 óráig, azonban csak pénzbírság mellett szállíthatni, mely birság a folyam vagy névér­ték 14%-ra, — de mindenesetre a magasabb érték ösz­­szegétől leszen számitandó. 108. §. Felmerült különbözetek (Differenzen) min­dig legkésőbb következő napon a tőzsdeórák kezdete előtt kiegyenlítendők. Ezen idő meg nem tartása oda magyarázandó, hogy az illető a kötvény által felvállalt kötelezettségeit nem teljesíti, mit a károsult fél a tőzsde titkárságánál eszközlendő bejelentés, ez utóbbi megintetése által iga­zolni tartozik, minek folytán jogosítva leend az üzletet valamelyik hites alkusz által végrehajtatni. 109. §. Zálogüzleteknél az előleget adó csakis az elő­­leget vevőnek írásbeli megkeresésére köteles az újabb részvények iránti bejelentéseket megtenni, lejárt szel­vényeket beváltatni és az osztalékokat felvenni, vala­mint az esedékes fizetéseket teljesíteni. 110. §. Kamatszámitásoknál a hónap 30 napjával vézetik. 111. §. A jegyzékeit árfolyam mindaddig értetik bezárólag az osztalékkal, mig az illető szelvény le nem járt. 112. §. Az adás-vevés belföldi értékekben darab­számra megállapított árakon történik, és pedig azon papíroknál, melyek kamatszelvényekkel el vannak látva (a kamatfizetés felfüggesztésének esetét kivéve) a szel­vényeken határozott kamat visszapótlása mellett, min­den más értékpapíroknál pedig kamatvisszapótlás nélkül. Egyéb a bécsi tőzsdei árjegyzetben előforduló pa­pírok a bécsi tőzsde által megállapított módozatok sze­rint számíttatnak. 113. §. Külföldi váltók és készpénz neműek szin­tén a bécsi tőzsde módozatai szerint számíttatnak, az aranyokat kivéve, melyek közül a kör- és vertarany fe­lülmérték nélkül darab­számra, a márkás arany pedig súly szerint számíttatik. Ha valamely aranyokbani kötés azoknak minősége meghatározása nélkül jön létre, az ily esetben mindig köraranyok értendők. 114. §. Zálogüzleteknél (Kostgeschäfte) a zálog­vevő (Pfandnehmer), a­mennyiben ez világosan más­ként határozva nincs, a folyó kamattal számítandó ér­tékeknél, a szerződött zálogpénzen (Kostgeld) kívül a folyó kamatokat is élvezi, mely eset az ezüstben fize­tendő kamatoknál is áll, ha más értelmű szerződési fel­tételek ki nem köttettek. 115. §. Az említett értékpapírokra időközben le­járandó osztalék azonban nem illeti a zálogvevőt, ki kö­teles azzal, annak idején a zálogtulajdonosnak (Pfand­geber) beszámolni. 116. §. A zálogvevőnek joga van, ha szóval vagy írásban máskép ki nem köttetett, árfolyamcsökkenése esetében a zálogtulajdonostól megfelelő lefizetést kí­vánni, vagy az értékpapírokat véglegesen felmondani, és azoknak haladék nélküli kiváltását követelni. — Ha a zálogtulajdonos ezen kötelezettséget nem teljesíti, — ez esetben a 8-ik §. határozata szerint kell eljárni, — t. i. óvást tenni, minek következtében a zálogvevőnek jogában álland a következő tőzsdenapon, az elhanya­goló rovására, s kárára is, az eladást egy hites alkusz által eszközöltetni. 117. § Átalában a zálogvevő nem köteles, ha csak másként ki nem köttetett, az elzálogitott értékpapírok ugyanezen darabját visszaszolgáltatni, akár névre vagy nem névre szólók, akár sorsolás alá esők vagy nem esők legyenek is azok. 118. §: Alkuszdij fejében tőzsdeitéleteknél a számla összege után ezer forinttól x/%­ért állapittatik meg s ez mind a vevő, mind az eladó által fizetendő. Ha az üzlet tárgya nem teljes tőzsdei tétel, akkor árfolyam szerinti 100 frt értékig, darabonkint, 25 kr., 100 frton felül 1000-ig 50 kr. és 1000 frton felül 1 frt dij fizetendő. A még egészen be nem fizetett részvényeknél, ideiglenes jegyeknél a dij, névszerinti érték után szá­mitandó, mi azonban a biztosítási papirokra nem alkal­­maztatik, melyeknél a befizetés az alapszabályszerű magasságot immár elérte. 119. §. Ezen szokásjogok 1873-ik évi február hó 1-én lépnek életbe, s visszaható erejük nincs. A gabona-rozsda ügyében egybegyű­lt bizottság értekezlete júl. 30-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter által egybehívott bizottság ülését Zichy József gróf miniszter d. e. 10 órakor nyitotta meg, mely alkalom­mal a következő beszédet tartotta : Tisztelt uraim ! Gazdasági növényeink rozsda név alatt ismert betegsége, habár kisebb mérvben, időről­­időre folyton előfordult, sőt bizonyos körülmények közt bizonyos területeken, mondhatnám évről évre észlel­hető volt is, oly kiterjedésben mint az idén, emberi em­lékezet óta nem mutatkozott hazánkban s pusztításai annyi kárt mint ez idén, soha nem okozott. Gazdaközönségünk a kedvező előjelek után telje­sen jogosítva volt ez idén igen kedvező termést várni. Ma már fájdalommal konstatálhatjuk, hogy e remé­nyeknek csak is egy alig középszerű termés felel meg az őszi terményekben, habár a tavasziakra nézve he­lyenként igen jó, egészben jó középnek jelezhető ter­mésre tarthatunk számot. A rozsda keletkezése, eddigi mutatkozásának okai, föllépésének lehető elhárítása, káros következményei­nek leszállítása tárgyában számos kérdőíveket bocsá­tottam szét a gazdaközönség, a szakértők közt. Ezen­­kívül intézkedtem az iránt, hogy a rozsda élősdi nö­vény természeti tulajdonságai, annak fejlődési viszo­nyai az ország legkiválóbb természettudósai által vizs­gálat és tanulmány tárgyává tétessenek.­­ S miután a gazdaközönségre nézve ez ügyben a legfontosabb kér­dés minden viszonyok közt elvégre is csak az lesz,­­ hogy a tudomány világa s a gyakorlat férfiainak ta­pasztalatai útján jelöltessék ki azon mód, eszköz és el­járás, melyek a ma végzetesen föllépett növénybetegség pusztító hatását jövőre mellőzni, vagy legalább annak káros befolyását mérsékelni lennének hivatva. Ez indok vezérelt engem arra, t. uraim, hogy önö­ket a tudomány és mezőgazdasági gyakorlat kiváló kép­­viselőiként a mai értekezletre, számítva ügybuzgalmuk­ és hazafiús áldozatkészségekre, legnagyobbrészt a gaz­dasági egyletek közvetítésével egybehívni szabadságot vettem magamnak. Midőn ez alkalommal az ügy földerítésére vonat­kozó általam gyűjtött adatokat, s tudományos, úgy mint gyakorlati észlelések­ és véleményeket bemutatni sze­rencsém van : tárgyalás és tüzetes megvitatás alá bemu­tatok egyszersmind egy több pontból álló kérdő­ívet, melynek pontjai, meggyőződésem szerint, magukban foglalják mindazon kérdéseket, melyek a rozsdabeteg­ség pusztító hatásának mellőzése, illetőleg korlátozása, mérsékelt mederben szorítása ügyében előfordulhatnak, ajánlván a kérdések beható figyelembevételét. Fogadja a t. értekezlet köszönetemet azon készsé­géért, melylyel fölhívásomra egybegyülni méltóztatott. Engedje a t. értekezlet, hogy kérhessem, miként földmivelő országunk fenforgó fontos kérdését egész terjedelmében tanácskozás alá venni s engem becses vé­leményükkel a további teendőkre nézve támogatni szí­veskedjék. (Élénk éljenzés.) Máday Izidor miniszteri titkár, mint a bizott­ság jegyzője, olvassa a következő kérdéseket, melyek­ben az értekezlet napirendének tárgya megállapíttatott: 1. Melyek a rozsda keletkezésének főbb okai? 2. Lehető-e országos föllépését akadályozni? ha nem . 3. Lehető-e pusztításának korlátozása, s melyek azon óvszerek, melyek ez irányban használandók ? 4. Hiszi-e az értekezlet, hogy a rozsda pusztító hatása, a józan alapokra fektetett gazdasági kezelés, a gabonatermelés és állattenyésztés közt megállapítandó helyes arány,­­ a vetésváltás alapigazságainak szem­mel tartása, a talaj gondos megművelése, tisztán tar­tása, a földnek a talajvizektől való mentesítése által korlátozható ? 5. Véli-e az értekezlet, hogy kitűnő búzánk az újabb időkben elterjedt búzatúltermelés, a termelési erőltetés, a vetésváltás józan elveinek figyelembe nem vétele folytán nemes tulajdonaiban károsodást szen­vedett ? Hiszi-e ennek folytán az értekezlet, hogy búzánk az újabb időkben mind sűrűbben mutatkozó rozsda és üszögbetegség iránt fogékonyabbá lön ? S ha igen, gondolja-e az értekezlet, hogy a v­etőmag-változtató befolyást gyakorolna a növénytenyélet erősbítésére, képesíttetvén ekként gazdasági növényeink arra, hogy a betegségeknek ellentállhassanak ? 6. Mily mértékben tanácsolja az értekezlet a vető­­magváltoztatást, vagy csak az ország határai korlátain belül eszközlendő-e az, vagy e tekintetben a külföldi búzával is tanácsos lesz kísérleteket tenni ? 7. Alkalmasnak tartja-e az értekezlet a rozsda ál­tal megsanyart magot vetőmagnak ? 8. A külföldről importált búzafajokra nézve mi tapasztalása van az értekezletnek ? Tapasztalta-e, hogy azok között vannak olyanok, melyek viszonyaink közt haszonnal termelhetők s termesztendők lennének? Mi tapasztalása van az értekezletnek az itt termelt kül­földi búzafajok kereskedelem-képességéről s lisztjük értékéről? 9. Van-e tapasztalása az értekezletnek arra nézve, hogy a külföldről behozott vetőmag az itteni föld- és égalj-viszonyok befolyása következtében módosítást szenved, különösen, hogy a külföldi búza hazai búzánk kül- és bel­sajátságait kisebb-nagyobb mértékben idő­jártával elsajátítja ? Érkövy Adolf mindenekelőtt hitelesen konsta­­táltatni óhajtja, hogy a rozsda az országnak mely vi­dékein lépett föl és csak azután vél áttérni az egyes kérdésekre. Máday Izidor jegyző megjegyzi, hogy Igló és Küküllő megye kivételével a rozsda mindenütt jelent­kezett : legerősebb volt az Alföldön, Délmagyarorszá­­gon és Dunán túl, kevésbé a fölső vidékeken és legke­vésbé Erdélyben. (Vége köv.) Útmutató. A nirttty. tud. akadémia minden hétfőn, a Kisfaludy társaság minden hó utolsó szerdáján, a történelmi társu­lat minden első csütörtökön, a természettudományi tár­sulat minden hónap első péntekjén mindig d. u. 6 órakor ter­mészettudományi estélyt tart a vegytani intézetben (Országút 24. szám.), a hónap harmadik szerdáján szakgyülést, mindig d. u. 5 órakor a m. tud. akadémia heti üléstermében. Állatkert a városligetben. Belétididj 20 kr. Pest város közgyűlését minden szerdán 4. d. u. Buda­­váro­s pedig csütörtök d. u. 5 órakor tartja. A redout terem 30 kr. dijért szemlélhető meg. Egyetemi könyvtár. Nyitva van naponkint 9—1 és 4—3 óra közt. Országos képzőmű­vészeti társulat. (Akadémiai palota 2-ik emelet; bejárat az akadémia utczából.) Naponként nyitva van. BUDAI SZÍNKÖR. Budapest, csütörtök, július 31-én. Boisy boszorkány. Operette 4 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Vízállás. 1 julius 'j Névszer­int 0 föl. Dal. Időjárás25A ►*43 30 Pesten . . . . .8 3 _ száraz9 Pozsonyban . . .6 7— » Marmaros-Szigeten 110— V V Szathmáron .1 6— » y Tokajban ...6 0 --y y Szolnokon . .5 0—_ y » Szegeden .6 5--­» 29 Aradon..................... 10 fy V N.-Becskereken0 1 y V Bezdánban7 1-—v V Verbászon . .5 4— y V Barcson . .1 — y y Eszéken . . .5 2—_ y » Mitroviczon2 3—— V » Sziszeken ... 010—— V » Zimonyban9 5 — y y D­ Orsován . . 74 y Felelős szerkesztő : Irányi Dániel. Főmunkatárs : Áldor Imre. Táviratok. — Éjjel érkezett . Bécs, jul. 30. A hadügyminiszter emlékezetbe hozta azon rendeletet, mely szerint körmenetek alkal­mával csak katholikus vallású katonák alkalmazhatók sorfal alakítására. Bern, jul. 30. A nemzeti tanács ülésében Ceresole szövetségi elnök egy interpellátióra válaszolt, hogy Thiers és Mac-Mahon kormányainál a Mermillod­­ügyre c­élzó lépések történtek, mire nézve több tár­gyalás folyt, a lépések indítói azonban szerencsére si­kerre nem vezettek. London, júl. 30. Az alsóház megszavazta az edin­burghi herczeg fölemelt évi járadékát annak az orosz nagyherczegnővel való egybekelése alkalmából. Glad­stone kiemeli, hogy a fejedelmek házasságai nem bír­­nak többé politikai jelentőséggel, hogy a britt nép Oroszországot sokáig ellenséges államnak tekintette, hogy azonban az új kötelék a britt nép nézeteit meg­fogja változtatni. Gladstone magasztalja a czárt, ki ne­vét nem terjeszkedési tervekkel, hanem példátlan em­beriség tényei, nevezetesen a jobbágyság eltörlése által tette hirresé. — Délben érkezett. — Bécs, jul. 31. A persasah tegnap este 7 óra­kor a penzingi indóházhoz megérkezett, hol a császár személyesen fogadta s az egybegyült nagyszámú nép megéljenezte.­­*áris, jul. 31. A lapok tetszésüknek adnak kifejezést Mac-Mahon üzenete felett. Biztos hír­ként beszélik, hogy a spanyol hadügyminiszter elfogadja Don Carlos fogolykicserélési megke­­resvényét. Brüssel, jul. 30. A képviselőház elvetette azon indítványt, mely az összeírás megszünteté­sét czélozza. Berlin, jul. A „Prov. Corr.“ szerint a német császár októberben látogatja meg Bécset. Dresda, jul. 30 A „Dr. Journ.“ jelentése sze­rint a király betegsége súlyosodik.

Next