Magyar Ujság, 1873. november (7. évfolyam, 252-276. szám)
1873-11-21 / 268. szám
268. szám. VII. évfolyam. Péntek. Szerkesztői iroda: Barátok tere 1-fő szám. II. emelet. Ide Intézendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. Kéziratok s levelek viasza nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismerős kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Egyetem-utcza 4-ik szám. földszint Ide intézendő a lap anyagi részét illető minden közlemény, u. m. az előfizetési pénz, a kiadás körüli panaszok és a hirdetmények. (GYORSPOSTA) POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP. IMfflllTMIBimMlim ..... r, "i .-n- i.Tniilv ' mi*íAB 'i - ni'tMiirfíTiiH iií iilfifr' 1873. Nov. 21. Előfizetési ár: Vidékre postán vagy helyben házhoz küldve : Egy évre . 16 frt. — kr Fél évre 8 » — » Negyed évre 4 » — » Egy hónapra 1 » 40 » Egyes szám 6 kr. Hirdetési dij: kilencz hasábos petitsor egyszeri hirdetése 12 kr. többszöri 9 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 80 kr. Nyilttér: négy hasábos petitsor 30 kr. Előfizetési fölhívás „MAGYAR DJ SAG“ czirati politikai és nemzetgazdászati napilap tárgyában. Azon t. ez. olvasóinkat, kiknek előfizetésök folyó hó végével lejár, tisztelettel felkérjük : szíveskedjenek előfizetéseket mielőbb megnyitni, hogy lapunk szétküldése fenakadást ne szenvedjen. Felkérjük egyszersmind t. vidéki elvbarátainkat, használják fel a jelen alkalmas időpontot arra, hogy a 48-as párt ezen közlönye körül mindinkább több pártolót csoportosítsanak. Előfizetési feltételek november 1-től kezdve: Két hóra (nov.—decz.) . . . . 2 frt 80 kr. Egy hóra....................................1 frt 40 kr. Az előfizetések postautalvány utján legczélszerűbben eszközölhetők és Budapestre egyetem utcza 4. szám a „Franklin-Társulat“ magyar irodalmi intézet és hírlapkiadó hivatalába (ezelőtt Heckenast G.) intézendők. szerkesztőség, Budapest, november 20. Külföldi szemle Versaillesban Francziaország sorsa fölött a koczka még most sem dőlt el. A keddi ülés folyamáról nagyon rövid tudósítások érkeztek. A meghatalmazás meghoszszabítására vonatkozó indítvány általános tárgyalása az napra volt kitűzve, mindenekelőtt azonban a pártok indítványaik ismétlésével igyekeztek pártállásaikat jelezni. A bizottság többsége, miután a kormánynyal való kiegyezés kísérlete meghiúsult, ragaszkodott javaslatához, a bonapartisták pedig a plebiscitum indítványt még egyszer formulázták. Az orleanisták Castellane-t küldték a szószékre, hogy Mac Mahon követelését támogassa, a legitimisták pedig Chesnelong által azt a nyilatkozatot tetették, hogy Mac Mahon hatalmának meghosszabbítását csak azon feltétel alatt szavazzák meg, hogy Francziaország természetes kormányalakja a monarchia. Végül a kormány részéről az üzenetben foglalt követelések mellett Ernell igazságügyminiszter szólalt föl. A „Liberté“ jelentése szerint Mac-Mahon lemondásával akar fenyegetni az esetben, ha a nemzetgyűlés a hatalmi meghosszabbítást nem szavazná meg hét évre, amint ő kívánja. A bonapartisták Eschasseriaux indítványához továbbra is ragaszkodni fognak. Az ellenzék állítása szrint a kormány az üzenetbe a „suspensive“ szót utólag tette bele. A republikánus lapok Mac Mahont hevesen meg-A köztársaság elnökének üzenete, melyet Broglie a nemzetgyűlés e hó 17 -i ülésében fölolvasott !igy hangzik : Azon pillanatban, midőn a tanácskozás hatalmam meghosszabbítására vonatkozólag kezdetét veszi, azt hiszen, tartozom önök előtt kifejteni azon biztosítékokat, melyek e nagymérvű feladat elvállalása következtében általam nyújtandók. Miniszter úreim utasítva vannak önök előtt politikámat képviselni , de ha tekintélyem, személyes felelősségem szóba hozatik, nem vonhatom ki magam azon kötelezettség alól, nézettemet önök előtt nyilvánítani. Francziaország, mely tartósságot kíván, nem értené meg az oly kormányt, mely föltételeknek és kikötéseknek volna alávetve. (Egy hang balfelől: Ez meggyalázása Francziaországnak ! Egy másik hang : Ez vérlázasztó! A meghoszszabbítás fölötti tanácskozást az alkotmányos törvények meghozataláig elnapolni vagy ezen határozatnak alávetni, ez annyit tenne, mint néhány nap alatt kétségbe venni, ami most elhatároztatott. Én inkább mint bárki más óhajtom az egyetértést, de hatalmon a jövendő törvényeinek ily alárendeltsége következtében nem lenne-e bizonytalan? (Zaj balfelől.) Ha csupán hajlamomat követem, nem kértem volna önöket hatalmam meghosszabbítására. (Balfelől zaj. Buffet elnök : Önök megsértik az illemet. Később nézetét mindegyik szabadon kimondhatja, most azonban hallgassák meg az elnök szavát kellő tisztelettel.) Én e gyűlés számos tagja kívánságának engedtem, midőn a tíz évre való meghosszabbítást pártoltam; érettebb megfontolás után azonban a hét évi időtartamot elégségesnek vélem. (Balfelől nyugtalanság ) Ha a nemzetgyűlés azt hiszi, hogy azon állásban, melyre fölemelt, még némi szolgálatot tehetek, a rám ruházott hatalmat a conzervatív érdekek megvédésére fogom használni, melyeket meggyőződésem szerint a nemzet többsége is pártol. Mac Mahonez üzenete, egy párisi távirat szerint, átalánosan megbotránkozást szült s azt a kamrában valamint azonkívül oly eszköznek tekintik, mi által a nemzetgyűlésre nyomás gyakoroltathassák. Az üzenet kibocsátásának okául ezt mondják : Raoul Duval és több tagja a mérsékelt jobboldalnak módosítványt készültek benyújtani, mely szerint az elnöki hatalom csak 3 évre lenne meghosszabbítandó. A szélső jobboldal tétovázott s irtózni kezdett az orleanisták kelepczéjétől. A bonapartisták hajthatatlanok voltak. E közben Monti, Chambord, gróf titkára, egy jegyzéket tett közzé, mely a „Roy“ meglepetésének ad kifejezést, hogy a magát royalistának nevező pártcsoport beleegyezett az elnöki hatalom meghosszabbításába, mely Mac Mahon akarata ellenére is, lehetővé teszi az Uzurpatiót. — Az orleanisták terveit denuntiáló ezen jegyzék utólagosan a„Liberté“-ben jelent meg. Mind e zavarokhoz járult még az is, hogy Ordinaire, Lecroy s még két republicani képviselő a hatalommeghosszabítási kérdés elnapolására készült indítványt tenni, mely indítvány szerint e kérdés csak a Bazaineper befejezése után lett volna felveendő, mely perben Mac Mahon még eddig ki nem derített szerepet játszik. Ily körülmények között pressióhoz kellett nyúlni, kényszerhelyzetbe hozni a bomladozó többséget. Erre volt szánva Mac Mahon merev üzenete. Broglie eszközölte ki ezt, az Orleans herczegek tanácsára. Az üzenet felolvasása után oly felháborodás ragadta meg a nemzetgyűlés karzatainak s a ház előtt összecsoportosult népet, hogy lázadás kitörésétől kezdtek tartani. A nemzetgyűlés szavazata még mindig bizonytalan. A republikánusok nagy része már most az elnöki hatalom meghosszabbítását minden alakban elveti és nagy erőfeszítést fejt ki a javaslatok megbuktatására. Spanyolországi tudósítások szerint a„Virginius“ ügyben még eddig semmi újabb lépés sem történt. Madridból érkezett táviratok szerint a cubai kormányzó e hót ikén táviratilag tudósította a madridi kormányt, hogy a „Tornado“ hadigőzös a „Virginiust,“ midőn épen a cubai felkelők számára legénységet és hadiszereket szállított, mint kalózhajót megtámadta s elfogta. A madridi kormány ugyancsak távirati uton elrendelte, hogy a foglyok kivégeztetése felfüggesztessék. E rendelet azonban, a távirdai összeköttetés meglévén szakítva — elkésve s és akkor érkezett Cubába, mikor már negyven elítéltet kivégeztek. Az éjzak-amerikai köztársaság madridi képviselője „Virginius“ elfogatásának hírére rögtöni elégtételt követelt a spanyol kormánytól azon ürügy alatt, hogy az elfogott hajó amerikai lobogót viselt. Elégtételt a kormány nem ígérhetett, míg nem nyer kielégítő tájékozást az iránt, mily körülmények között történt az esemény, s foglal-e magában lobogósértést, vagy nem. Az érkezett tudósítások nem olyanok, hogy a „Tornado“ vagy a cubai hatóság tette feltétlenül elítélendő lenne. A madridi kormány e szerint ragaszkodik a törvényszerű szabályokhoz s csak úgy kész az Egyesült Államok reclamatióját tekintetbe venni, ha az igazságnak megfelel. Ha azonban a reclamatió jogos követelés határain túl lépne, akkor a kormány jogára támaszkodva, semmihez sem adja beleegyezését, ami Spanyolország méltóságát sértené. Cartagenában a föllázadt katonák, az önkénytesek s fegyenczek már régóta viszálykodnak s most már nyilván összeütközésre került köztük a dolog, miután a a városból erős puskalövöldözés hallatszott. A fegyenczek, mintegy ezerötszáz ember, a hajókat hatalmukba kerítették. Midőn Pesznar ezredes katonáival a fegyenczeket a hajók átadására fölszólította, ezek az ágyukat a város felé irányozták. Roque Rocia, a junta elnöke, halálosan beteg; a junta directive ujáalakulásánál Galvez Antal kerekedett fölül, ki a lázadók közt még a legeszesebb. A lázadók a hajókat sietnek fölszerelni, hogy az ostromzáron keresztül törjenek s élelmiszert hozzanak; a városban azonban ezt azon czélból látják tétézni, hogy a junta szerzeményeivel tovább álljon , azután a hajót eladja. A lázadók a hajókon a franczia lobogót akarják használni, mert ez esetben, mint mondják, senki sem bánthatja őket. Londoni hírek szerint Brigtdnek, egy nemrégiben közzé tett levele a Gladstone minisztériumot pártoló polgári osztálynál mély benyomást tett. A „free land“ (szabad föld) szavak magyarázatáról van szó, miket a miniszter a nyilvánosság előtt tartott beszédeiben több ízben használt. Végre is számos felszólalások által sarokba szorítva, a miniszter kénytelen volt Sandersnek levélben felelni s neki megmondani, mit ért e fentebbi kifejezés alatt. Bright szerint e szavak „free land“ mindenek előtt is az elsőszülöttségi törvény eltörlését jelentik, valamint a helyettesítő birtokrendszer korlátozást, végre azon jog kiterjesztését, hogy földet, birtokot minden angol polár szerezhessen vagy eladhasson. Míg a polgárság Bright levelének olvasására örömre fakad, az aristokratia s még azok is, kik a mostani minisztériumot pártolják, nem találnak eléggé alkalmas szavakat a miniszter nyilatkozatának rászólására. Sőt Brightot már a párisi comramnisták közé sorolják s a miniszterelnöknek azt tanácsolják, hogy távolítsa el a kormányról e veszélyes férfiút, ki még az állam hajóját is veszélyezteti. A „Birzev, Viedomosti“ világosan kimondja, hogy a khivai hadjárat által az oroszok működése Közép- Ázsiában még nincs befejezve. A nevezett expedíczió csak kezdete volt egy újabbnak. Oroszország sem meg nem állapodhat r, sem nem hátrálhat s egyedül ideiglenesen pihenhet, azután pedig előrenyomul, míg oly határok birtokába nem jut, melyek által az orosz területek nyugalma és biztonsága állandóvá lesz. Czikkiró nézete szerint az első csapást a Kaspi-tenger déli részén tanyázó harczias és számos turkomán faja tekinczek ellen kell intézni, kik szüntelen rablásaik által nemcsak magát a khinai oázist, hanem Perzsiát és Oroszországot egyaránt nyugtalanítják. A két utóbbi állam érdeke kivánja, hogy a tekineteket egyestetett erővel ártalmatlanokká tegyék. Szerző arra utal, hogy erről Pétervárott a persa sahnak ottani időzése alatt már szó volt, s a combinált hadjáratot jövő tavaszszal helyezi kilátásba. A siker kétségtelen, mert ezen új expeditió aránytalanul könnyebb, mint vala akhivai és czélja is közelebb áll. Azon gyanúsítás, hogy Oroszország veszélyezteti az európai polgárosodást, a lap szerint már oly elkopott phrazis, melynek nincs már hatása s bármit mondjanak ellenségei, az orosz birodalom, ha akarná is, nem tartóztathatja többé vissza a Közép-Ázsia belsejébe irányult lépteit. deczember 2-a Magyarországon bármely testület, bármely polgár által megünnepeltessék, emlékeztetvén arra, hogy Ferencz József ő felsége nem 1848-ki decz. 2-a, hanem csak 1867-ki jun. 18-a óta uralkodik törvényesen Magyarországon. De minthogy e felszólalás úgy látszik a pusztában hangzott el, most arra intjük a mi drágalátos osztrákmagyarjainkat, hogy óvakodjanak legalább attól, hogy ezen indítványt a képviselőház elé terjeszszék. Mert ha igen, magukra vessenek ha oly dolgokat fognak ott hallani, melyeket sem ők, sem mások nem igen fognak szeretni. Ez a hyperloyalitási buzgóság, azon kívül hogy a legvilágosabb törvénysértés, a legnagyobb ügyetlenség egyszersmind ezen urak, helyesebben udvaronczek részéről. Mi nem szeretünk bizonyos kényes dolgokat emlegetni, de ha provokálnak, legyenek meggyőződve, hogy semmiféle tekintetek nem fognak arra bírni, miszerint hallgatva tűrjük, hogy Magyarország alaptörvényei ignoráltassanak, s a nemzeti érzelem, a nemzeti méltóság megbántassék.zéktől jön, ellenkező leend az övével, mely a bankügy megoldását közös ügygyé akarja tenni s megoldásának eszközlését épen az osztrák n. bank kezeibe adni. A pénzügyminiszter beszédének fő czélja mint látjuk ez hogy t. i. a bank ügyét a magyar törvényhozás önállólag ne tárgyalhassa és az osztrák n. bank kiváltságának kiterjesztése s illetőleg megnjitása nélkül meg ne oldahassa. Ezen czél, ezen terv azonban határozottan ellenkezik a közvélemény, a közérdek eddigi elég világos elég átalános nyilatkozataival. A pénzügyér úr tehát tegnap határozottan ellenkező álláspontra lépett az ország közvéleményével és közérdekeivel , mi annál kevesebbé vezethet a kérdés békés és Magyarország jogainak s érdekeinek megsértése nélkül leendő megoldására, minél inkább erőtetve leend a miniszter és csekély többsége által. íme, itt állunk most a bankügy kérdésében. A kormány jól tudhatja az ország közvéleményét, jól ismerheti ennek érdekeit s annál nagyobb veszélybe döntheti a hazát minél inkább ragaszkodni fog tegnap jelölt álláspontjához. —..— — A jelszó ki van adva a kormány által: a „P Napló“ és „P. Lloyd“ ma egyszerre hoznak czikkeket deczember 2-ának ünneplése érdekében, s mint halljuk, a Deákkörben is készül ez iránt előterjesztést tenni nem tudjuk, melyik tagja a minisztériumnak, úgyhogy félünk, a képviselőház is fel fog szólíttatni szerencsekívonatainak tolmácsolására ezen évforduló alkalmából. Mi már két ízben szólaltunk fel az ellen, hogy a pénzügyér beszéde a bankügyben. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter úr tegnapi beszédében, hogy Simonyi Ernő képviselőnek a bankügyben tett javaslatát háttérbe szoríthassa, egy kérést és egy biztosítást intézett a házhoz. Azt mondá a pénzügyér úr, hogy legyen meggyőződve a t. ház, a bankügy neki sem fekszik kevésbé szívén mint Simonyi képviselő úrnak , és mégis kérte a bankügy tárgyalásának elhalasztását 1) azért, mert: „a mostani helyzet kedvezőtlenebb az ügynek, mint volt az eddig lefolytak bármelyike“; 2) mert: „az ügynek előbb apitulálhat mondja: ha akkor tárgyaltatik, mikor az kellőleg elkészítve lesz“ — mert: „ezen előkészítés kötelessége a kormányon van.“ Hogy pedig a törvényhozás ne gondolja, mintha az eddig elmúlt hat év után még hat évig halogatni akarná a kormány a terv „elkészítését“, megígérte pénzügyér úr, hogy az idevonatkozó előterjesztést még ez ülésszak folyama alatt megteendi. Ezen ígérete akart lenni azon „biztosítás“, melyet a pénzügyér ur készpénzül akar vétetni a ház által, s melynek alapján a ház néhány szőnyi többségével csakugyan elodáztatta a bankügy kérdésének tárgyalását. Pedig hát az iránt biztosíthatja-e az országot a pénzügyér úr, hogy azon időpont, melyben valahára csakugyan a ház asztalán leend a sokszor sürgetett előterjesztés, nem leend kedvezőtlenebb az ügynek, mint p. o. épen a mostani? Egy önálló magyar jegybanknak elsőrendű, legnagyobb s kibékíthetlen lábellenes ellensége az osztrák nemzeti bank. Bármily kedvezők legyenek az európai pénzpiacok mozgalmai Magyarországra nézve, az osztrák nemzeti bank az, mely legjelentékenyebb akadályokat lökhet az „önállás“ valóságos létesítése ellenében, épen a barátság színe alatt, miszerint t. i. ő maga ajánlkozik hogy „önálló“ (?) bankot állít Magyarországon. Azt pedig, hogy az osztrák u. bank Magyarország kormánya, pénzforgalma és hitelviszonyai irányában soha sem birt nagyobb hatalommal, mint most, midőn az országnak i. e. 80 millió litot adott már kölcsön, melynek rögtön visszakövetelése által irtózatos zavarokat idézhetne elő; most, midőn a nagy lábra állított államháztartást s vele együtt a jelenlegi kormányt csak az ő segélyével lehet fentartani — a pénzügyér az sem vonhatja kétségbe. Nem is áll az, mintha a magyar államkölcsön az osztrák n. bank kiváltságainak megújításával s Magyarországra leendő kiterjesztésével szoros kapcsolatban nem volna. Sőt minden körülmény oda mutat, hogy a pénzügyér úr egyrészt azért nem tarthatta kedvezőnek a jelen időpontot a bankügy tárgyalására, mert előbb a kölcsönt akarja megkötni. Másrészt köztudomású dolog, hogy a magyar és osztrák kormány a bankügyben kölcsönös alkudozásokat folytatnak, és bizonyos, most még határozottan nem tudható, de magyar és osztrák részről egyező javaslatokat fog előterjeszteni: a magyar az országgyűléshez , az osztrák a reichsrathoz — még ez ülésszak folyamán. Természetes tehát, hogy a bankügy Magyarországon és Ausztriában együttesen, egyöntetűen szándékoltatik megoldatni , midőn az osztrák n. bank szerződését meg kell újítani — mert széttépését csak igen jelentékeny zavarok árán lehetne eszközölni — mi pedig Magyarországra nézve a kisebb rész lenne. Azért halogatta a magyar kormány a bankügy tárgyalását, hogy viszonyainkat ide érlelhesse. És azért tiltakozik pénzügyér úr minden oly javaslat ellen, melyet nem a kormány készít, mert jól tudja, hogy a javaslat kivált ha az ellen. A mai „Ellenőrben“ Csernátony egy cziksorozatot kezd, melynek czime : „A balközép Ghyczyvel szemben.“ Az első számban, mely csak bevezetésül szolgál, t. szerkesztőtársunk meglehetősen czikornyás körülírással azt mondja, hogy ha meg lehetne győződve, hogy Ghyczy Kálmán csak azért vált ki a balközépből, hogy más után más párttal érvényesítse mostani nézeteit, akkor tovább is hallgatna. S habár most sem mondja ugyan, hogy Ghyczy Kálmán nyilatkozatának nem lehetne az a magyarázata, azért mégsem lehet pártja (a Tisza-féle balközép) állásának, méltóságának és igazának vindikálását függővé tenni a legüdvösebbnek bizonyulható titok és számítás kedvéért sem. Különben is, ha Ghyczy eljárása valóban tervszerű volt és titkot rejt, az általa— Csernátony által — előadandó vélemény nem hogy gátul szolgálna számításainak megvalósítása ellen, de sőt egyengeti ezen megvalósulhatás útját stb. Vagyis, Csernátony helyeselné Ghyczy kilépését, programmja elhagyását, ha a Deák-párttal valóban egyesülne, s az ő — Csernátony — észrevételei nem csak hogy akadályoztatni nem fogják ezen szándékát, sőt inkább előmozdítani azt. Szép tőle, valamint az is igen szép, hogy mai czikkében is mint már előbb többször, azt mondja, hogy most már parlamentáris politikával bír a balközép, amiből következik, hogy eddig min birt avval, igazat adva ekkér maga részéről a jobboldali lapoknak, amelyek éveken át örökké azt kiabálták, hogy az ellenzék nem bir parlamentáris alappal, a mi miatt Csernátony és lapja mindannyiszor oly mérgesen meg szokta volt támadni azokat. Csak szép az a megtérés ! — A magyar és osztrák kölcsön rendeltetése felett okoskodván az öreg „Presse“, következő párhuzamot vonja : Az osztrák kölcsön nagyszerű segélyeszköz leend, mely helyreállítja a levert hitelt, ipart és kereskedelmet. Ezek új vért kapnak, mely ha viszsza fog a kölcsön csatornáin ömleni, könnyű dolog leend az adósságot letörleszteni, ha valamely magas feladat p. o. a valuta helyreállítása nem leend általa megkísértve. Az osztrák kölcsön czélja forgalomba hozni a hiányzó üzleti tőkét, míg a magyar kölcsön a deficitek fedzésére szolgál most és a jövő évben. A magyar kölcsön törlesztése sokkal nehezebb feladat, mert a kormány a szerződés szerint, valószínűleg kényszerülve lesz az államvagyonok elidegenítése által róni le a 76,5 milliót 5 év alatt. A módozatokra nézve : a magyar kölcsön feltételei már meg vannak határozva ; az osztrák kölcsön feltételeit még nem tudjuk , annyi azonban bizonyos, hogy az osztrák kölcsön De Pretis ur mai (19) előterjesztése szerint sokkal olcsóbb leen, mint a magyar kölcsön. Ausztria valódi ezüst-kölcsönre szerződött , Magyarország névleges arany kölcsönt kap s az ezek közt létező jelentékeny különbséget felesleges volna kiemelnünk stb. Nevezett lapnak csak az fáj, hogy a magyar és osztrák kölcsön különleges megkötése némileg a „dualismus“-ra emlékeztet, melyben azonban nem igen van „paritás“ — mert a látszólagos dualismusnak Magyarország ugyancsak megadja az árát. A Franko-hungarian bank igazgatótanácsa mint hírlik elhatározta kötelezettségei következetes kibonyolítását, vagyis a liquidatiót. Az orsz. közp. takarékpénztár részvényeinek eladása, a közgyűlés jóváhagyásának fentartásával, devégzett tény. A zsilvölgyi kőszénüzlet s a Nákó-féle ház eladása iránt folynak az alkudozások. Az Erlanger-házzal szőtt viszonyok rendezése folyamatban van s függő kötelezettségek biztosítása végett a banknak elfogadmányok adattak a vasúti kocsigyár és romániai dohányüzlet alapján. — Az egy magyar gőzhajózási társulatnak, mint a ,,P. Lt.“ értesül, a magyar kormány, sajnálata kifejezései mellett tudatta, hogy : a vállalat fentartása végett tőle kért segélyt nem adhatja meg. — A pénzügyi bizottság tegnapi ülésében, a pénzügyminiszter előterjesztő a kölcsön szükséges voltának részleteit, és a jelenlegi pénzügyi helyzetet, a folyó év, valamint a jövő év előrelátható deficitjét is előtüntető indokolását. A pénzügyi helyzet ezen elijesztő képének