Magyar Ujság, 1873. november (7. évfolyam, 252-276. szám)
1873-11-25 / 271. szám
271 UlftSSBlBBéfKA SäS® Iü»ild. Szerkesztői iroda: Barátok tere 1 -só szám. II. emelet Ide Intézendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. Kéziratok s levelek vissza nem adatnak. — Bei mentetlen levelek csak ismerős kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Egyetem-utcza 4-ik szám. földszint Ide intézendő a lap anyagi részét illető minden közlemény, u. m. az előfizetési pénz, a kiadás körüli panaszok és a hirdetmények. szám. ■g VII. évfolyam.m 1873. Nov. 25. (GYORS-POSTA) POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP. Előfizetési ár: Vidékre postán vagy helyben házhoz küldve : Egy évre . 16 Zrt.— kr Félévre 8 » — » Negyed évre 1 » — » Egy hónapra 1 » 40 » Egyes szám 6 kr. Hirdetési dij: kilencz hasábos petitsor egyszeri hirdetése 12 kr. többszöri 9 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 80 kr. Nyílttér: négy hasábos petitsor 80 kr. Előfizetési fölhívás „MAGYAR ÚJSÁG“ czimű politikai és nemzetgazdászati napilap tárgyában. Azon t. ez. olvasóinkat, kiknek előfizetésük folyó hó végével lejár, tisztelettel felkérjük : szíveskedjenek előfizetésüket mielőbb megnyitni, hogy lapunk szétküldése fenakadást ne szenvedjen. Felkérjük egyszersmind t. vidéki elvbarátainkat, használják fel a jelen alkalmas időpontot arra, hogy a 48-as párt ezen közlönye körül mindinkább több pártolót csoportosítsanak. Előfizetési feltételek november 1-től kezdve: Két hóra (nov.—decz.) . . . . 2 frt 80 kr. Egy hóra ....................................1 frt 40 kr. Az előfizetések postautalvány utján legczélszerűbben eszközölhetők és Budapestre egyetemutcza 4. szám a „Franklin-Társulat“ magyar irodalmi intézet és hírlapkiadó hivatalába (ezelőtt Heckenast Gr.) intézendők. A szerkesztőség. Budapest, november 24. Külföldi szemle. A franczia nemzetgyűlés 19-iki döntő üléséről a következő tudósítás fekszik előttünk. Az ülés délután 5 órakor Broglie indítványára fölfüggesztetett s este 9 órakor lett ismét megnyitva. A teremben oly zaj van, hogy Broglienak hoszabb ideig várni kell, mig szóhoz bir jutni. Broglie alelnök minden személyes támadást, mely a minisztérium ellen van intézve, hallgatással kíván mellőzni s máskülönben is a kabinet védelmét más pillanatra hagyja. Csak azon szemrehányás ellen kell a minisztériumnak már ma tiltakozni, mintha a köztársaság elnökének háta mögé bujt volna. E szemrehányást a bizottság teszi s mégis Ő volt az, mely a minisztérium kikerülésével egyenesen az elnökhöz fordult. Ily körülmények közt az elnöknek szólni kellett, mert különben egy alkotmányos monarcha tekintélyét vette volna föl. A miniszter ezután más alakban Depeyre indokait ismétle. Az elnök nem dictator, hanem a többség conservatív eszméinek szolgája leend. A 3 szakasz bizalmatlanságot jelent, legyen az akár az elnök, akár a nemzetgyűlés ellen irányozva. Kétségbe vonássanak a „leyális katona“ szavai, ki oly határozottan kijelenté, hogy az alkotmányos törvények azonnal életbe fognak léptettetni ? Szóló csak sajnálni tudja azokat, kik Francziaországot nem tartják szerencsésnek oly nagy férfiúval bírhatni. (Balfelől: ezek üres szavak.) Tartózkodjanak a bizalmat gyengíteni, melyben a marsall részesül, mert e bizalom csak az ország javára van. Oly előőrsön áll, hol önökkel s önökért a társadalmi veszélyekkel daczol. (Balfelől: Ez az udvaroncz hangja.) Önök alig tettek egy lépést, hogy az országnak valami jót tegyenek, ne semmisítsék meg előbb műveket, mielőtt hozzá fogtak volna. (Helyeslés jobbfelől s itt-ott a balközép soraiból, miből kivehető, hogy ki lesz a győztes.) Grévy Broglie és Depeyre-nak kíván válaszolni. Visszaélnek — mond — a gyűlés souverain hatalmának indokával. Egyedül a nemzet souverain. Önök csak meghatalmazottjai, kikre a nemzet a souverainitás egy részét bizta. A legfölsőbb hatalom, melyet önök fölállítanak, a dolog természete szerint s ha nem is mondják ki, csak ideiglenes reend, míg az alkotmány által nincs megerősítve. Miért nem akarnak tehát 3 hónapig várni, miután különben a hat év úgyis csak ideiglenesség ? Ha komoly szándékuk volna az alkotmányjavaslatot tárgyalni, a bizottsági javaslatot nem utasítanák vissza, de hiában ragadják magukhoz a jogot a jövő elé vághatni, az önök műve nem fog elismertetni. (Helyeslés balfelől.) Midőn ezt mondom, nem hivatkozom a fölkelésre, hanem csak constatálom, hogy oly törvényt alkotnak, mely utódaikat nem kötheti. Az önök mindenhatósága szerint végre ha úgy akarnák még a törvényhozó hatalmat is kinevezhetnék. (Helyeslés balfelől.) Douhet például a konventet hozza föl. Én nem hiszem, hogy a konvent e háznak például szolgálhat. Az eddigi helyzet törvényes s a kormány erős volt, mert e ház volt támasza s vele szorosan össze volt kötve. Nincs ok e viszonyon változtatni, mig a jelenlegi nemzetgyűlés munkájával el nem készült. Erőt s tartósságot nem lehet egy kormánynak ígérni, melynek törvényessége kétségbe vonatik. Ha valamit akarunk, kell véglegeset teremtenünk. (Jobbfelől: Ezt akarjuk !) Nem mondom, hogy az önök szándéka rosz, de rosz szándékkal sem lehetne másképen eljárni. Önök is elismerik, hogy az ország köztársaságot akar; ezt a választások megerősítik minden alkalommal. Hogy önök nem akarják a köztársaságot, ez ellen nem lehet ellenvetést tenni, ehhez joguk van ; de eltértek joguktól, ha az országnak az önök szerinti kormányt nem adhatnak s az ő választása szerinti kormányt nem akarják megadni.(Helyeslés balfelől.)Egyszer mégis eljövend a nap, midőn ismét választóik előtt fognak megjelenni, mert végre is a jó alkalomra nem várhatnak önök itt örökre. Menyivel jobb volna tehát megbízatásukat a nemzetnek visszaadni. Depeyre indítványa viszályra és forradalomra vezet, ki a felelősséget ezért magára vállalja, az szavazzon mellette; én részemről határozottan tiltakozom az oly veszedelmes javaslat ellen. (Zajos tetszés balfelől.) Prax-Paris még szólni akar, de a vita befejeztetik. 11 órakor megtörténik a szavazás a Depeyre ellenA szombati ülésben az elnök rendre utasította Irányi Dánielt azért, mert ez — egy balközépi kihívás folytán — azt állította, hogy aznap csakis a 48-as párt védelmezte az ország törvényeit. Sok helytelen tettet jegyzett már fel a krónika Bittó úr elnökségéről, ennél helytelenebbet, indokolatlanabbat aligha. Hogyan! Hát már azt sem lenne szabad mondani, hogy ő vagy ama párt védi csak a törvényt bizonyos konkrét esetben ? Hiszen ezt mindenik kell hogy állítsa magáról, valahányszor a másiknak törvénysértést vet szemére. Vagy akkor is mindenik védi a törvényt, t. elnök úr ? Nem is szolgálhat Bittó úrnak mentségül egyéb, mint egyrészt az, hogy saját erőltetése és tapintatlansága miatt többször megrovatván, ingerült hangulaton volt szólőtehetsége e miatt megzavarodott; másrészt pedig az, hogy a jobboldali urak alkalmasint unszolták őt, fejtene már ki egyszer több erélyt. A minek következtében azután az első szónoknak neki esett s ezen akarta kitüntetni elnöki erélyét, habár arra legkisebb ok sem forgott fen. Neki esett annak, akiről ellenfelei is megismerik, hogy mindig higgadtan szól s a parlamentáris formákat tiszteletben tartja. Azonban, valamint az igazságos megrovás az elnöki székből senkire nézve sem lehet közönyös, úgy az igazságtalan csak annak fejére eshetik vissza, akitől eredt. Nem fog tehát ártani, ha az elnök jövőre nagyobb részrehajlatlansággal több higgadtságot egyesít, csak így lehetvén remélnünk, hogy úgy a tanácskozási rendet és méltóságot meg fogja őrizni, mint igazságos ítéleteket hozni. Javaslatának első szakasza a hét évi meghosszabítás 383 szavazattal 317 ellen elfogadtatik. Waddington Laboulaye 2-ik szakaszát mint módosítványt magáévá teszi. Lefèvre-Pantalis: Ez anyit tenne, mint az egyik kézzel adni, a másikkal elvenni. Waddington javaslata elvettetik. Léon Say a bizottsági javaslat értelmében indítványozza, hogy a 30-as bizottság megválasztassék, mert csak így előzheti meg komoly vita. Ez is elvettetik. Végre Depeyre egész javaslata 378 szavazattal 310 ellen elfogadtatik. A többséggel 16 balközépi szavazott, 8-an nem szavaztak. A bonapartisták közül 8-an szavaztak az ellenzékkel, 5-en nem szavaztak. Parisból 22-ről távírják , Mac-Mahon el van határozva, Brogliet a minisztériumban megtartani, hogy ez által az orleanisták érdekei melletti bizonyítékát adják s esetleg azok működését előmozdítani. Ennek következtében a minisztérium megalakítása nagyon meg van nehezítve. Ernőül és Labouillerie kivételével a többi miniszterek tárczáikat meg akarják tartani, e mellett Decares mint külügyi, Goulard mint belügyi, Depeyre mint igazságügyi sporton mint kereskedelmi miniszter belépte a kabinetbe valószínű, Baragnon belügyi államtitkár lenne. Hatvan párisi kereskedő, kik az alkudozások alatt a királyi udvar részére teendő szállításokért versenyeztek, Changarnierhez mentek kérni, hogy indítványozza a monarchia visszaállítását. Changarnier erre azt válaszolá, hogy neki mint tábornoknak először a hadmiveleti tervet kell elkészíteni s az ellen hibáit kiismerni s e javaslat beadására a kedvező alkalmat meg fogja ragadni. Ez esemény, mely a hatalmi meghosszabbitás utáni napon történt, a közönségre kedvezőtlen benyomást tett, mert ez azt bizonyítja, hogy a monarchisták cselszövényeiket folytatni fogják. Az angol parlament megnyitása febr. 5-re elhalasztatott. Ez azt látszik bizonyítani, hogy a kormány kerüli, hogy a cubai ügy bonyodalmakra, sőt talán háborúra adjon okot. Az írországi négyezer kath. pap közül csak 420 csatlakozott a particuláris mozgalomhoz s a 3150 protestáns lelkész közül csak 20 tévé azt. Budapest, nov. 24. Sokszor vétett a kormány és az őt támogató párt az ország alaptörvényei ellen, s nem egy ízben adta, a képviselőház elnökével együtt annak bizonyságát, hogy tapintathiányban szenved, soha inkább mint a szombati napon tartott ülés alkalmával. Ha már ignorálására mutatott úgy az ország alaptörvényei mint a nemzet érzületének s egyszersmind tapintatlanságra az, hogy — a kormány felhívására — indítvány létetett a jobboldal részéről a jövő december 2-ának a képviselőház részéről megünneplésére, annyival inkább pedig mert arról, hogy a 48-as párt azt ellenezni fogja, kellőképen értesülve voltak : mennyivel nagyobb tapintatlanságot tanúsított a jobboldal és a ház elnöke az által, hogy az indítványt a házszabályok ellenére rögtön keresztülhajtatni kívánták, s még csak azt sem akarták megengedni, hogy a tárgyalás másnapra halasztassék. Ezen erőltetés nélkül meg lett volna kímérve a képviselőház azon zajos jelenetektől, amelyeknek a nov. 22-iki ülésben tanúi voltunk. Mert nem egyéb rágalomnál azon állítás, mintha a 48-as párt botrányt keresett volna. Sőt ellenkezőleg, az e tárgyban tartott értekezletén egyhangúlag elhatározta nem csak azt, ami egyébiránt magától értetik, hogy a fejedelem személye felől a legnagyobb tisztelettel fog szólani, hanem azt is, hogy a kérdésnek csupán törvényes oldalát fogja megvilágítani s a lehető legnagyobb mérsékletet tanúsítani. De a jobboldalnak, hatalma érzetében, tetszett, házszabályt és méltányosságot félretéve a kisebbséget jogaiból kiforgatni, a ház elnöke pedig, akinek a házszabályok részrehajlatlan őrének kellene lennie, ezen taktikát maga részéről is támogatta, Így és ezért keletkezett a kisebbség sorában ingerültség, s ami abból nem kevésbé természetesen következik, egy-egy élesebb szó, amelyet különben közvetlenül csakis egyegy balközépi képviselőnek sértő megjegyzése illetőleg Bittó úrnak erőltető eljárása idézett elő. Ami egyébiránt a vita érdemét illeti, mi annak megítélését bátran az olvasó hazafias közönségre merjük bízni. Előtte fekszik ellenindítványunkon kívül minden beszéd, mely padjainkról elmondatott. Ezekből minden kétséget kizáró módon meggyőződhetik, hogy mi nem a koronás király sérthetetlen személye ellen tüntetni, nem a neki tartozó tiszteletet tőle megtagadni akartuk s azt nem is tettük, hanem egyszerűen hazánk alaptörvényei, hazánk alkotmánya érdekében szót emelni tartottuk kötelességünknek. — Sajnos dolog, mert az alkotmányos érzület hanyatlására mutat, hogy ebbeli föllépésünket némelyek a koronás király iránti tiszteletességnek bélyegezni nem átallják. Hát annyira jutottunk már, hogy a Magyarország alaptörvényeire való hivatkozás, amelyekre maga a fejedelem is megesküdött, a fejedelem elleni tisztelethiánynak neveztethetik, még akkor is, midőn ezen magyarázatnak nemcsak maga az általunk tett indítvány, hanem minden egyes szónoknak a nyilatkozata is határozottan és világosan ellenmond ? A magyar nemzet, mint helyesen mondá Perczel Béla, koronás és alkotmányos királyai iránt mindig a legnagyobb lojalitás sőt odaadással viseltetett , de még legyászosabb napjaiban is történetünknek soha em áldozta fel az ország jogait puszta s helytelen illemtekinteteknek. Ezt és csakis ezt megakadályoztatni akartuk mi ezúttal is, míg a többség, mely tegnapelőtt nem csupán a jobboldal hanem a Tisza-féle balközépből is alakult, ezen vélt illemtekintetet emelte az ország törvényei, a nemzet érzelmei fölé. S midőn a dolog igy és nem másképen áll, akár ők és lapjaik, be nem érve a győzelemmel, még gyanúsítani és gyalázni mernek, különös virtuositást fejtve ki ezen mesterségben az „Ellenőr“, ismeretes phraseologiájával s az átpártoltaknál sokásos dühvel támadván még régi bajtársait. Csak rajta urak a megkezdett után! Mi is tovább haladunk a magunkén, nem törődve a jogfeladók megszaporodott számával, és csak az ország törvényeit, a nemzet akaratát, érzelmeit, és saját önzetlen meggyőződésünket követve. Hiába igyekeznek önök visszariasztani. Minket sem a hatalom parancsszava, sem a többség által gyakorolt erőszak, sem gúny és gyanúsítás, sőt, ha úgy esnek, maga az üldözés sem fog megtántorítani, mint nem képesek megtántorítani az igaz és szilárd férfiút még a beomló világ romjai sem. ORSZÁGGYŰLÉS. Póttudósítás a képviselőház november 22-én tartott üléséből. A szombati ülés folyamát, melyben a jobboldal a balközéppel az uralkodónak kifejezendő hódolatnyilvánítás tárgyában tett indítvány rögtöni tárgyalását erőszakolta, egész terjedelmében közöljük, amire az olvasók figyelmét fölhívjuk. Perczel Béla indítványozza, hogy ő felsége uralkodása 25-ik évének szerencsés betöltése alkalmából a képviselőház egy , a ház elnökéből s ezenfelül a háznak 24 tagjából álló küldöttséget bízzon meg, hogy ő felsége előtt a képviselőháznak szerencsekivonatát kódoló tisztelettel fejezze ki. Kérem a t. házat, méltóztassék indítványomat magáévá tenni. (Helyeslés jobbfelől.) László Imre: T. ház ! Van szerencsém a most előadott indítványnyal szemben a ház asztalára ellenindítványomat letenni. Elolvasom, méltóztassanak meghallgatni. (Olvassa:) Elleninditvány. Tekintve azt, hogy Magyarország királyai, uralkodói jogokat törvényesen csak akkor gyakorolhatnak, midőn az 179°.-ik III. t. ez. szerint a királynak halálától hat hónap alatt törvényszerűen megkoronáztattak, s az alkotmány s törvények megtartására magokat esküvel is kötelezték. E nélkül Magyarország királyi székének elfoglalása, s annak következtében az uralkodás nem egyéb, mint a királyi hatalomnak törvény ellenesen gyakorlása. Tekintve azt, hogy ő felsége Ferencz József ausztriai császár s Magyarország királya 1848. év deczember 2-án nem az öröködést szabályozó 1723. I., II. és III. t. czikkekben megállapított módon, s feltételek alatt foglalta el az uralkodó hatalmat s ennélfogva Magyarország törvényes királya nem is lehetett, mint ezt az 1861. országgyűlés felirataiban világosan ki is nyilatkoztatta, elmondván, minő feltételekhez köti a trónöröködést azon állami alapszerződés, mely Magyarország trónját az uralkodóháznak átadta, elmondván, hogy a nemzet ezen jogokhoz minden időben szorosan ragaszkodott, és ezen feltételek mellett szállott a magyar korona minden magyar királyra, ki az örökösödési törvény óta Magyarország trónjára lépett. Csak II. József volt az, ki magát meg nem koronáztatta, s uralkodott absolut hatalommá, de Magyarszág törvényes királyának soha el nem ismertetett. Tekintve, hogy ha a magyar országgyűlés az 1848. deczember 2-án kezdődött uralkodás feletti örömét, és ez alkalomkor szerencsekivánatait fejezné ki, az ugyanazonos volna az azon időtől fogva 1867-ig folytatott absolut uralom elismerésével, a törvényhozás által tett ily lépés pedig egy igen veszélyes előzményt képezne, melyből azt is lehetne következtetni, hogy Magyarország törvényhozása elállott s a jövőre lemond mindazon biztosítékokról, melyekkel a trónörökösödési törvény a nemzet alkotmányos jogait megóvni szükségesnek látta. Tekintve, hogy Magyarországon a 18 éven túl folytatott absolut hatalomhoz oly emlékek is vannak kötve, melyekre az országgyűlés fátyolt vetett, de amelyeket a nemzet el nem felejtett, és melyeknek ily módon emlékezetbe hozása országszerte a legfájdalmasabb érzést fogná ébreszteni. A képviselőház, ő felsége 25 évi uralkodása alkalmából küldöttségileg kifejezendő szerencsekívánatai iránt tett indítvány mellőzésével napirendre tér. Elnök : T. ház ! Azt hiszem a ház véleményének adok kifejezést, midőn azt merem állítani, hogy a t. ház a beadott indítvány felett azonnal kíván határozni. (Helyeslés jobbfelől. Ellenmondás a szélsőbalon és felkiáltások: a házszabályok nem engedik.) Holly Ignácz : A házszabályok 99-ik és 100-ik szakaszai igy szólnak: „Ha oly indítvány terjesztetik elő, mely nem törvényalkotását czélozza, felvételi ideje meghatároztatok s az alatt kinyomatván, a tagok közt szétosztatik. A felvételre kitűzött napon az indítványozó kifejti inditványát s a ház érdemleges tárgyalás nélkül szavazás útján elhatározza, ha várjon az indítvány tárgyalás alá vétessék-e vagy ne.“ (Felkiáltások jobbról: Tovább! tovább! Tessék a 101-ik szakaszt is olvasni!) Elnök: A házszabályok 120-ik szakasza előbb megemlítvén, hogy az ülés kezdetén mi történjék, így szól: „A ház mindezek miként és mikor leendő felvételéről és tárgyalásuk módjáról azonnal vagy máskor határozhat. (Helyeslés jobbfelől. Nyugtalanság a szélsőbaloldalon.) A házszabályok ezen §-a értelmében bátor vagyok a t. ház előtt feltenni azon kérdést . . . (Zaj és felkiáltások a szélsőbalon : Nem kell feltenni a kérdést! Németh Albert és Csanády Sándor felállnak és szólni akarnak. Zajos felkiáltások a jobboldalon: Az elnököt félbeszakítani nem szabad! Rendre! Rendre!) Németh Albert: A házszabályokhoz kívánok szólani. (Zajos felkiáltások jobbról: Rendre. Az elnököt nem szabad beszéde közben félbeszakítani! Nagy zaj. Elnök csenget. Halljuk az elnököt!) Elnök: A t. képviselő úrnak tökéletes jogában áll a házszabályokhoz szólni, kérem azonban, méltóztassák előbb meghallgatni, mit mondani akarok. A 120-dik szakasz azt mondja, hogy valamely indítványnak mikor leendő felvételére és tárgyalása módjáról azonnal vagy máskor is határozhat a ház. E § értelmében bátor vagyok feltenni a kérdést, hogy most kívánja-e a t. ház tárgyalni a beadott indítványokat, vagy máskor? (Helyeslés a jobbon, felkiállttsok : Most. Zajos ellenmondás a szélső balon.) Németh Albert: T. ház! Nem tartozom azok közzé, akik olajat öntenek a tűzre. Tanúsítottam ezt 3 év leforgása alatt azáltal, hogy az. elnök úrnak sohasem adtam alkalmat arra, hogy szavamba vágjon, annál kevésbé előadásomban bármely szóért figyelmeztessen, még kevésbé pedig, hogy rendre utasítson. Méltóztassanak megengedni: ezen indítványt parlamentáris életünkben a legkomolyabb momentumnak tartom, és miután annak tartom, azt kellő higgadtsággal, és azon érzelmekhez való pietással, melylyel azt Perczel Béla képviselő tette, kívánom pertradtáltatni. Én a házszabályokra hivatkozva tiltakozom az olyan feltevés ellen, hogy ily fontos dolgot csak úgy keresztül surrantani lehessen a házban. (Ellenmondás jobbfelől). Ez nemcsak nem lehet, de nem is szabad, tiltja maga komolysága a tett indítványnak és tiltja a parlamentáris illem, tiltja a képviselőház méltóságának érzete. Én tiltakozom az ellen, hogy ily nagy fontosságú, nagy horderejű indítvány egy pár perc alatt, — hogy úgy mondjam, — keresztül lopassék e házban. (Élénk mozgás a jobbon.) Azért a házszabályok 99-ik szakaszára hivatkozva, azt kívánom, hogy ennek értelmében járjunk el; nem volt tehát igazsága az elnök úrnak, midőn oly praecipitative a kérdés fölött határoztatni óhajtott. Ez, tehát a nem dolognak rendje; én az elnök úr ezen eljárása ellen tiltakozom és újólag kívánom a házszabályok 99-ik §-a értelmében a kinyomatást és szabályszerű tárgyalást. (Helyeslés szélsőbalfelől.) Elnök : T. ház! Midőn én a házszabályok 120. §-át a t. ház előtt felolvastam, csupán azt akartam constatálni, miként ezen szakasz világos szavai szerint a t. házat illeti meg a jog, határozni a felett, hogy egy indítványt azonnal kiván-e tárgyalni, vagy máskor. Méltóztassék a t. ház bölcsesége szerint határozni. (Helyeslés jobbról.) Madarász József: T. ház ! Tökéletesen igaza van a ház t. elnökének abban, hogy a 120. §. szerint a képviselőháznak joga van a beadott indítványok felől, azok tárgyalási módjáról és mikénti felvételéről azonnal, vagy máskor határozni, hanem bocsásson meg a ház t. elnöke, én önmagának a t. elnök úrnak az alkotmányos vitatkozás iránti érzületére hivatkozom, hogy azon házszabályok feljogosítják-e a ház t. elnökét arra, hogy midőn egy kérdés iránt, mielőtt a kérdés feltétetnék, meglátszik már, hogy itt az a tanácskozás tárgyává akar tétetni, hogy most határozzon-e a ház, vagy nem, már előbb az elnöki székből történjék oly nyilatkozat, miként én azt látom, hogy a ház többsége azon