Magyar Ujság, 1874. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1874-01-01 / 1. szám

MAGYAR ÚJSÁG 1874. JANUÁR 1. lános nyomor, az üres kincstár, országos hite­lünk megfogyatkozása felelnek a kérdésre. S midőn a jelen országgyűlés megnyílt, mi­lyen ígéreteket ^önek a nemzetnek 1 S mi telje­sült abból a mit Ígértek ? Mi ugyan keveset reméltünk, de még e ke­vésből is alig teljesült valami. A határőrvidék polgárosításán és a kibékülé sen kívül Horvátországgal, mely eredményeket, mivel igazságosak vagyunk , elhallgatni nem akarjuk, — alig van a mivel dicsekedniük le­hetne. Pedig a reformok országgyűlésének hi- resztelték eleinte a mostanit. Van ellenben igen sok a mi fájdalom és boszusággal tölt el minden hazafit, s miért pedig őket és csak is őket lehet kárhoztatni. Mi nem sokat vártunk — mondók — s azért a csalódás sem oly keserű reánk nézve, mint lehet azokra, a kik hittek a szép szavaknak. Nem sokat vártunk mert az alap, a melyen állanak, kormány és ezt támogató többség, nagy reményekre nem jo­gosított, és mert az embereket is, a kikkel dolgunk van, jól ismertük. Kisszerű emberek a kik hasonló eszközökkel élnek, inkább a ro-z alap és saját hatalmuk megerősítésére gondolva, mint az or­szág, a haza boldogitására. De még e csekély- várakozásnak se voltak képesek megfel lni. Ki­sebbeknek bizonyultak mint a minőknek hittük, pedig elég kis mértéket illesztettünk volt hoz- zájok. De azért ők másra, a viszonyokra, az egész- országgyülésre, az egész nemzetre kenve a ma­gok hibáit, tovább is uralkodni akarnak. Javu­lást fogadnak szóval, de nyomban utána meg­mutatják, hogy nem javultak semmiképen. S a nemzet? A nemzet elégedetlen és zúgolódik, de csak egyenkint és gyenge szóval, s van még a ki azt várja, hogy majd csak jobbra fordulnak a dol­gok ezen emberek alatt is. Mi pedig azt állit juk, hogy ezek újra csalatkozni fognak. A közösügyes alapon s a mostani többség uralma mellett nem fog, legalább lényege­sen nem fog javulni a nemzet sorsa és nem ja­vulhat. A 21-es bizottság oly kevéssé fogja azt esz­közölni mint nem eszközölte minden gazdálko­dási ígéretei mellett a kormány és a pénzügyi bi­zottság. Toldozgatás és foltozgatás lesz az egész a mit javasolni fog és semmi egyéb. Előre mondjuk, mert előre tudjuk. Tudjuk pedig, mert ismerjük nem csak a helyzetet, hanem az embe­reket is. Egy dolog segíthetne csak rajtunk, ha lenne a nemzetben akarat és elhatározás ennek valósí­tására. S ez egy dolog: a közösügyek eltörlése mellett, az ország függetlenségének helyreállí­tása s oly férfiaknak a közügyek élére állítása, a kik ismerik is az ország bajait s erőt és bátorsá­got is éreznek magokban azoknak orvoslására. Ámde hol vannak ők, ezen férfiak? Azoknak egy nagy része, a kik erre készek i voltak, belefáradt a küzdelembe, s részint vég­leg elejtette a zászlót, a mely alatt addig har- czolt, részint összegöngyölitette azt, ez is amaz is az ellenféllel szövetkezni hajlandó. Ezt tette a Tisza-párt, amazt Ghyczy Kálmán kövesed ma­gával. Szomorú esemény, talán szomoritóbb a többi csapásnál. Csak mintegy negyvenen maradtak meg az ország függetlenségének alapján, hívek elveik­hez és eltökélve a további küzdelemre. Negy­venen az országházban, mert azon kívül az ön­állóság barátjainak száma csak növekedett az utolsó évek alatt. Milliók és milliókra megy azoknak száma, a kik velünk együtt azt hiszik, hogy Magyarország csak teljes önállóság mellett épülhet ki bajaiból s fejlődhetik egészségesen szellemi és anyagi tekintetben. Csak hogy e mil­liók nem elég hangosan, nem elég erősen nyilat­koztatják ebbeli óhajtásuk, ebbeli akaratukat. Pedig a mi urainkkal szemben, a kik a sóhajok és fohászokra nem igen hajtanak, utoljára is erős hangon kell szólani. Jogos és méltányos az a mit a nemzet óhajt s az ut is, a melyen a kitűzött czélra törekszik, alkotmányos és törvényszerű. Azért hangosan lehet, s mert máskép meg nem értenek, hango­san kell is szólani. Hangosan Budapest s épen úgy Bécs felé fordulva. Oly hangosan, hogy ne csak meghallják de meg is értsék jól. A magyar nemzet nem kívánja senki másét, de a magáét nem engedi. A magyar nemzet békében akar élni a vele egy fejedelem alatt álló szomszéd birodalommal, de annak a maga érdekeit tovább feláldoztatni nem akarja. A magyar nemzet fen akarja tartani a pragmatica sanctióból eredő kapcsot, de a nagy- hatalmiság kedvéért maga összeroskadni nem akar. A magyar nemzet nemzet akar lenni s hazáját, Magyarországot az államiság minden kellékeivel felruházva akarja látni. A magyar nemzet okosan és fokozatosan akar haladni és fejlődni, de haladni és fejlődni igenis akar, a maga geniusához s a kor szelle­méhez képest, s nem akarja tovább tűrni, hogy idegen érdek, szükkeblüség, kiváltság és rósz akarat útját állják. Ha igy szól a nemzet és elég hangosan, meg fogják hallgatni; de szólnia kell és pedig han­gosan, szólnia kell, hogy sorsa jobbra forduljon, hogy a sok rósz esztendőre elvégre jobb idők kö­vetkezzenek. Jó aratást az isten adhat csak; sza­badságot a nemzet adhat magának. S ha ez lesz, a többi hiányt pótolni, a többi bajt orvosolni, nem lesz nehéz feladat. S a nemzet akar szabad lenni, mert élni akar. S mivel ezt tudjuk, nem esünk kétségbe a jövő felett. Félre a kishitüek, a csüggedökkel, akarat és bátorság atyámfiai s az év, a melynek küszöbén állunk, jobb leend annál, a mely sírba száll. — A képv. ház tanügyi bizottsága jan. 13-án kezdi meg ismét üléseit. — A határőrvidéki erdőüzleti társulat kijelenti: hogy a lapokban tegnap és ma megjelent mindazon közlemények, melyek a társulat által állitólag tett bi zonyos egyességi ajánlatokra vonatkoznak, semmi alap­pal sem bírnak. — A határőrvidéki erdőüzleti társulat vezérigazgatósága. — A m. k. egyetem könyvtárnoki állomásáról ér­demdús nyelvbuvárunk Toldy Ferencz lemondott. He­lyébe a tanács Horváth Áipád tanár urat ajánlja a kor­mánynak. A könyvtár az uj rendszernek megfelelőleg egészen át fog szerveztetni a nevezetes uj vételekkel fog gyarapittatni. A régi egyetemi könyvtárépületbe befalazott kőfaragvány-régiségek pedig áttétetnek a nemzeti múzeumba. Az egyetem és a nagyszombati papnövelde között 1723 óta folyamatban levő, a hontmegyei bozóki ura­dalomra vonatkozó pör is tegnapelőit Esztergomban egyesség utján kiegyenliitetett. Vonatkozik e pör mintegy 6000 hold erdő s 16 helység ui bériségére, mely vagyont eddig is a papnövelde birta, de az egyetemnek évi 7404 váltóforint haszonbért fizetett. A pöregyesség szériát az egyetem alapja kap 117,500 frt névértékű úrbéri kötvényt, a nagyszombati papnöveldéé marad az erdő és 52,000 frt úrbéri kötvény. Az egyetem az alkuval jól jáit mint b ilijük, a bibornok-éreek igen méltányos fölfogást tanúsított. Végül megjegyezzük, hogy Trefort miniszter ren­deletet bocsátott ki, miszerint ezentúl a zsidó jogtudo­rok is letehessék a kánonjogi vizsgát s viselhes-ék a ju­ris utriusque doctor czimet, mely grádust nomcsak a jövőben szigorlatot tevő, de a már graduálc zsidóhitü jogtudorok is pótlólag megszerezhetik. (Ref.) — Ezzel bizony könnyen lehetne idővel a deficzitet megszüntetni, mert ime 50 millió forint adóhátralék per 30 kraj zár költség és kamat évenként 15 millió. Ezt I tehát a pénzügyminiszter ur becses figyelmébe ajánlom. Ne is vesződjék a pénzügyminiszter ur az adóbesze­déssel, hanem minden negyed évben küldjön minden jegyzőnek egy ukázt mint fentebb említettük és akkor megfogja látni, hogy pár óv múlva, nagyobb lesz az executionaüs költség, mint az adó maga. Es pedig min­den negyed évben 8 nap alatt behajtva : „külön ben az ajegyzőn és a bírón megvétetnifog.“ Ha megengedi tisztelt szerkesztő ur, szolgálhatok még olyan adatokkal, melyek világosan bizonyítják, hogy a Bach-korszak féle adópátensek ro szabbi- tásaés törvényesitése által a nemzet adóképes­sége systematice tönkri tétetik. Tisztelettel vagyok Gareis József mérnök, lakik jelenleg apácza-utcza 4 ik szám. — Az orvos-sebészi clinika felállitására vonatkozó törvényjavaslat elkészült s a min. tanács helyben ha­gyását is kinyerte. A clinica az üllői utón levő egye­temi telken fog felállittatni s mint halljuk, 400,000 frtba kerül. Ez összeg az egyetemi vagy a tanulmányi alapból vétetik kölcsön. ,,P. N.“ Eredeti levelek. Pécs, deczember 18. T. szerkesztő ur! A lapokban olvastán, hogy f. hó 14-én Kerkápolyi pénzügyminiszter a Deák-kör- bun tartott beszédében állítja, miszerint az adóhátralé­kok behajtására elkövette a lehetőt; de bajaink főoka az, hogy nálunk szokás kivonnunk magunkat az állam iránti kötelezettségek teljesítése alól. Ezen vád már többször mondatott az országház­ban is, pedig nem igaz! Ideje már, hogy a nemzet az ily meggondolatlan, vagy szándékos arczulcsapások ellen tiltakozzék, mert a nagy adóhátralékoknak nem a fizetés nemakarás az oka, hanem: 1-ször az adótulterheltetés, 2-szor a vinlismus, 3-szor a pénzügyminiszter maga. Bebizonyítom: Az első okot mint általánosan ismeretest mellő­zöm, kezdvén a 3 ik, mint légtérhesebb kifejtésén. A pénzügyminiszter, hogy minél több kortesei le­gyenek, teremtette az adóvégrehajtói intézményt, és ki­vette az adóbehajtás gondozását a közigazgatási hiva­talnokok kezeiből. Ezeket a fogd meg szerepre de- gredálta, és felhatalmazta az úgynevezett adóvégre­hajtókat, hogy minden hátralékban lévő forint után 2, illetőleg 4 krajezárt szedhessenek költségül. Tessék most jól figyelni. Minden évnegyedben elrendeli a k. k. finanzdi- rektion egész kerületében az adóexecutiót. El is megy az adóvégrehajtó cs pedig olyan faluba, a hol épen akkor valami névnap, búcsú, disznótor, va­dászat, vagy más ilyen ivási alkalom kínálkozik — kivált ha a faluban sok balpárti lakik — hol megtörtént lakmározás után aztán be-benéz a legszegényebb la­kosok gúny hóiba,és ott — no de nem irom le m i t és mi­ké p e n szokott ő pasasága ott ex> quálni. Ugyan akkor kap az adóhivatal kerületének min­den jegyzője az adóhivataltól következő ukázt; .... szám. N. jegyzőségnek. Miután az adóvégrehajtás elrendeltetett, felhivom jegyző urat, hogy N. községnek 3600 frt adóhátralék után járó végrehajtási költséget, minden forint után 4 krajezárt és igy összesen 144 forintot, nyolez nap alatt az adóhivatalnak küldje be, különben aza jegy­zőn és a bírón megvétetni fog. X ellenőr Y adószedő. Hogy tetszik ? ott se volt az adóvégrehajtó, nem is jön oda, és mégis minden forint adóhátralék után 4 I krajezár végrehajtási költséget kell fizetni a község- j nek. A szegény jegyző és a biró hajtsák be az adót ! ingyen, a mint lehet. Tessék most velem számítani. Egy adó hivatali kerületben van például 60000 frt. ; adóhátralék, mely után 4 krajczárral számitatva min- i den évnegyedben, megvétetik a községeken 2400 frt. adóvégrehajtási költség és igy egész évben kerekszim- ban 10000 forint. Az hagyján, ha a végrehajtó a 2400 forint költségnek megfelelő 60000 frt adóhátralékot be­hajtotta volna. De nem hajtotta be. Legfelebb nehány j szegény ördögöt exequált és talán pár 100 forintot haj­tott be. Nem is kapja meg az adóexecutor minden fo­rint után a 4 krajezárt; de ki osztozik vele ? azt bizo­nyosan nem tudom, de a fentebbi ukáz sejtetni engedi. Menjünk tovább: a viri 1 isták a faluban úgy­mint a törvényhatóságban a helyzet urai. Ők utasítják az adóvégrehajtót arra, hogy melyik szegény ördögöt kell exequálni, magokat és gazdagabb sógoraikat, ko­máikat pedig nagy bölcsen kihagyják e kellemetlenség | alól­I f De ostobák is lennének a k. k. Steuerbeamterek és ' ä Steuerexecutorok, ha az adóhátralékokat behajta­nák. Hiszen azzal egy nagyon érték s fejős tehenet öl­nének meg, mely nekik minden forint adóhátralék után évenként 12 krajezárt hoz. Némely helyen pedig 18 krajezárt, mert egy-két hétig gyakorolják a szelidebb adóvégrehajtást 2 krjával minden frt után, és midőn á jegyző azt befizette, akkor jön a 4 krajezáros execu- tió, mi minden évnegyedben 6, és igy évenkint 24 kraj­ezárt behoz minden forint után. Nemde ez jó gescháft ? 24 krajezár minden adó­hátralék forint után, és pedig azonnal a jegyző által behajtva, azonkívül még 6 krajezár késedelmi kamat. Vdcz-Vidék. 1873. decz. végén. Tisztelt szerkesztő ur!- »Tempora mutantur et nos mutamur • in illis.i Hova jutottunk, hol vagyunk ? . . . Ma már nem jogfeladás, hanem az árulás van napi renden; — igaz, hogy nincs is már mit feladni. — Kibe bízzék hát a szegény nép : ingadozás mindenütt, a politikai kártya minden egyes lapja már kijátszva, az a, b, c, minden egyes betüjéni változatosság ledarálva ; valóban el lehet mondanunk, hogy a rombolás még alapnak való maradványokat is alig hagyott fel. De van egy, — még maradt egy. És ha mind elvet csendnek is vezér férfiaink ; ha ők változtak, tudják meg, hogy mi is változtunk, meg­szűntünk jó hiszemü közönség lenni, lassan lassan be­látjuk, hogy csak egy kiindulási pont van, melyen a magyar nemzet jogait érvényesitheti, s ezen kiindulási pontot egy szóval jelezzük ,,n e gy vo n n y o 1c z.“ Nem is várunk mi semmiféle coalitio vagy fu- s i o-tól, de még a jelenlegi kormánytól is semmi jót; önérdek, — hatalomvágygyá degradálta magát a haza- fiság. Ézsau lencséje értékéig esett az le, — mert hát csakugyan szűk idők-1 élünk, s egy tál lencse nem meg­vetendő eledel, — s cl .dó minden. — Örömmel tekintettünk évek előtt ős Buda vára felé, bíztunk honatyáinkban ; most pedig sirva nézünk egymásra, midőn a rósz gazdálkodás miatt szenvedett adóvégrehajtások folytán üresek lesznek istállóink, csű­reink ; zsebünk már régebben árendába lévén adva. Bizony, bizony ha az ember úgy mindent felfon­tol, nem tudom milyen fogadtatásba fognak részesülni egy némely hazaiért képviselőink ? Egy a népből. ORSZÁGGYŰLÉS. — A képviselőház decz. 30-iki ülésében a szünet után következett a szentesített törvényezikkek kihir­detése. S z 1 á v y József miniszterelnök bemutatja az 1874-ki államköltségvetésről szóló ,ő felsége által szen­tesített törvényezikket. A törvényezikk kihirdettetvén, a főrendiházhoz határoztatik átküldetni. A szentesítés alá terjesztett többi törvényezikkek a holnap 12 órakor tartandó ülésben fognak kihirdet- tetni. * •*. Ezzol az ülés \éget ért A főrendi ház déli 2 órakor ülést tartott, melyben az államköltségvetésről szóló törvényezikk szintén ki- hirdettetett. A képviselőim// decssember 31-iki üléséből. Déli 12 órakor. Elnök Perczel Béla m'gnyitja az ülést. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, minden észrevétel nélkül el fogad tátik. Sxlávy miniszterelnök a ház által legújabban el­fogadott törvényjavaslatok szentesítését jelenti be a háznak. j A törvényj avaslatok szentesítése egyenkint kihir- dettetvén, azok e czélból a főrendiháznak is megkül­detnek. Elnök boldog uj évet kivánva a háznak, az ülést feloszlatja. Ülés vége 1 óra 20 perczkor. Budapest főváros bizottságának közgyű­lése. Deczember 30. Ráth Károly bizottsági tag indítványt terjeszt elő az iránt, bogy a közgyűlés a hadsereg felszerelési szükségleteinek beszerzése tárgyában a közös hadügy­minisztérium által közzétett hirdetésben foglalt s a magyar ipar érdekeire nézve hátrányos feltételek meg­változtatása iránt az országgyűlésnél közbenjárjon. In­dítványának támogatására a hirdetésben foglalt rövid határidőt s azon körülményt említi fel, hogy az abban megszabott feltételek mellett a kis ipar részvétele egyál­talában lehetetlenné tétetik. Az inditvány az iparbizottsághoz utasitta tik. Az árvabizottság egy tagjára 85 szavazattal Wimmer Antal választatott meg. Ezután a főváraboz tőikének szabályozása czéljá- hól egy hizottság határoztatik kiküldetni. A főváros területén esküdtszéki kégességgel biro tagok összeírása czéljából kiküldött bizottság jelentése jóváhagyó tudomásul vétetik. Bednarsch János bizottsági tag lemondván, helyette Kan Ágost póttag hiv:.tik meg, Köller Károly a katonai és adóbizottsági tagságról lemondván, kelyette a főpolgármester ajánlatára Halbauer Nándor választatott meg. Miután a jövő évi budget előreláthatólag csak jövő óvi márcziusban lesz megállapítható, a közgyűlés felha­talmazza a tanácsot, hogy a jövő év első három havá­nak szükségleteit a tényleges állapot szerint fedezhesse. E szűkséglot összesen 1.375,767 írtban állapittatik meg. Egyúttal a tanács felhatalmaztatok hogy a város min­dennemű jövedelmeit szedhesse és kezelhesse. Egyidejűleg elhatároztatott, hogy jövő évi január elsejétől kezdve a főváros egész területén a bor- és pá­linkamérési kisebb kir. haszonvételek engedélyi és mé­rési dijai egyöntetüleg lesznek kezelendők és kiveten- dők. A tanács e tekintetben előterjesztett tűzi tes javas­lata elfogadlatik. Tárgyalás alá vétetvén a pénz- és gazdasági bi­zottság s a tanács előterjesztése a fővárosi vagyon bér­beadásánál követendő eljárás szabályozása iránt, elha­tároztatott, hogy a 200 frtig terjedő értékek bérbeadá- i sánál a nyilvános árverés mellőzhető; az ezer fi tig •terjedő értékeknél az árverési feltételek a tanács által a gazdasági bizottság egyetértésével állapíthatók meg, az eredmény azonban mindkét esetben a közgyűlésnek bejelentendő. Az ezer ftot meghaladó értékekre nézve a közgyűlés fentartja magának az árverési feltételek megállapítását is. Végül Morfin ellenző felszólalása daczára elfogad­tatott a tanács azon javaslata, hogy jövő január hó el­sejétől kezdve a főváros egész területén átiratási dijak fejében 1 százalék, s e mellett az eddig Pesten fenál- lott engedélyi dijak szedessenek. Törvényjavaslat a földadó szabályozásáról. (A képviselőház földadó-catasteri bizottságának szöve­gezése szerint.) I. FEJEZET. Általános határozatok. 1. A földbirtok arányos megadóztatása czéljából a magyar állam területén fekvő minden földbirtok tiszta jövedelme ezen törvény rendeletéi szerint újból kinyo- moztatik és általános földadó-cataster készíttetik. 2. §. A földadó azon évtől kezdve, melyben a jelen tör- ! vény szerinti adókivetés életbe lép, minden földrész­letre a tiszta jövedelem ugyanazon százalékában vette­tik ki. Az adószázalék megállapításánál az évenkint kiál­lítandó állami földadó harmincz millió o. é. frtban ve­endő fel. Az igy megállapitott adószázalék húsz évig válto­zatlan marad. 3. §. A földtehermentesitési alap javára ezen állami földadóhoz még negyven százaléknyi járulék vettetik ki. — A határőrvidéki részek ebbeli mentessége fenn- tartatik. 4. §. A földadó tárgyát képezi minden gazdaságilag használható földbirtok, a mennyiben nem adómentes (5. §.), habár tényleg más czélra fordittatik is. 5. §. A földadó tárgyát nem képezik: a) folyók, patakok, tavak és mocsárok, ez utóbbiak akkor, ha sem legeltetésre, sem gyékény- vagy nádvá­gásra nem használtathatnak ; b) a közutak, állandó dülőut ik, utczák és köz­terek ; c) a beépitett liáztclkek és az udvarok ; d) szállításra használható és vízmüvekre szolgáló csatornák, ha hatósági jóváhagyással készültek g mű­szakilag felülvizsgálva vaunak ; e) az 1871. XXIX. és XL. törvényezikkek értel­mének megfelelőleg készült s hivatalosan felülvizsgált védtöltések; f) temetkezési helyek; g) országos vagy közbatósági kezelés alatt álló oly .kertok, melyek tudományos, közhasznú, vagy jóté­kony intézetek czéljára közvetlenül szolgálnak ; h) a közhatóságok vagy gazdasági, erdészeti és más hasonczélu egyesületek által közczélokra, nem pe­dig kereskedésre fentartott, — úgyszintén a tanitási czólokra szolgáló fa- és szőlőiskolák ; i) a várorőditések által elfoglalt területek; k)a véderdők. 6. §. Ideiglcn adómentesek : a) a 1868. XXY. törvényezikk 7. és 8. §§-ai alap­ján ideiglenes adómentességet ny< rt földrészletek a le nem járt adómenteségi idő tartamára ; b) oly földterületek, melyek ajelon törvény sze­rinti adókivetéskor még földadó tárgyát nem képezték, s utóbb csak rendkívüli költséggel váltak gazdaságilag használhatókká ezen időponttól fogva 15 évig ; c) erdősítések a föltétien erdőfalajhoz tartozó, más­nemű művelésre tartósan nem használható területeken, jelesen: futóhomokon, köves vagy vizmosásos silány szántóföldeken vágj7 legelőkön, erdei kopár tisztásokon, az erdősítés befejezésétől kezdve, az erdősités nehézsé­géhez és költségességéhez mérten 20—40 évig. A letarolandó erdőtalaj újra befásitásávsl e kedvez­mény nem jár. d) Uj telepitvényeknél a telepitvényhez tartozó földek, ha a telep legalább ötven családból áll: hat, ha ötvennél kevesebb, de legalább 10 családból áll: kií­rom évre; e) oly szőllőterületek, melyeken a tőkék kivesztek, vagy rendes forgón kívül kivágattak, és melyek a talaj megforgatása után újból beültettek, a régi szőlőtőke ki­irtásától hat évre. A változás, melyen az adómentesség alapszik, an­nak bekövetkeztétől számitandó egy év alatt az adóhi­vatalnál bejelentendő, különben az adómentességi igény elenyészik. Az adómentességi időszak a változást követő nap­tári évvel kezdődik. 7- §. A földadó a földbirtokot t rheli és annak tényle­ges birtokosa által fizetendő. (Folytatása következik.) Kivonat a hivatalos lapból. Tajcev ic Márk, a verőcz emegyei törvényszék elnökének, a törvénykezés terén szerzett érdemei elis­meréséül a III. osztályú vaskuronarend díjmentesen adományoztatott. A vallás- és közoktatási m. kir. miniszter a veze­tése alatti minisztérium számvevőségéhez Kunszt Lajos ottani számtisztet számtanácsossá ; Dolánszky Antal ottani számtisztet kiadóvá és irattárnokká; — L ü s k e Ferencz, B o ó c z Lajos, Szepessy István, Keleti Mátyás, Perleberg Vilmos, M uchmayer Ferencz és B u k o v s z k y János ottani Il-sod oszta- tályu számtiszteket I-ső osztályú számtisztekké; — G s ad a Lajos belügyminisztériumi, Schatz Róbert, W i 11 er József, Jalsovszky József, Bei win fi­ler Károly, Jozitz Miklós, Tomcsányi Lajos kebelbeli és Szilágyi Gyula igazságügyminiszte- riumi számtiszteket és Kalina Ernő gyógyszerészt II. oszt. számtisztekké; PeschkoJenő lottohivatali segédtisztet, Gr öger Ferencz és Szabó Dávid keb,

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents