Magyar Ujság, 1874. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1874-01-13 / 9. szám

Sim­or János a­mint a presbyteriumba érkezett, oda lépett az evangélium oldalán számára készített helyre. Ő felsége a király három lépcsőnyi magasságú trónra lépett, mely szintén az evangélium oldalán volt felállítva. A második lépcsőn balra a főkamarás fog­lalt helyet, a testőrségi kapitányok jobb és balfelől szokott helyeiket foglalták el, az emelvény alatt balfe­lől a főszárnysegéd állt; a püspök a kereszttel az emelvény előtt foglalt állást a szőnyeg jobb szélén. Ezután a pontificans, ki eddig segédletével a sek­restyében volt,nagy misét mondott, mi­közben ő felsége az evangéliumot és a keresztet megcsókolta. A cagyruise végeztével ő felsége fölkelt az ima­zsámolyról, a főkamarás által oda nyújtott karszékbe ült és fejének meghajtásával jelt adott a főszertárnok­nak az ünnepélyesség megkezdésére. Ezután a pápai küldött a mellékoltárhoz lépett, levette a tálezát, melyen a breve volt, a főszertárnok kíséretében a trón alsó lépcsőjéhez ment és ott latin beszédet tartott a királyhoz, melynek végével térdelve odanyujta ő felségének a tálezát a brevevel. Ő felsége megérinté a brevet és e szót monda: „Legatur.“ Ezután a pápai küldött fölkelt és a prímás oldal­­kanonokjának átnyujtá a brevét. Ezután a pápai breve fennszóval felolvastatott, mely után az uj bibornok a főszertárnok és pápai kö­vet által (ki e közben levette az oltárról a tábclát a ha­tottal) először a főoltárhoz, azután a trónhoz kísérte­tett, a­hol a követ a második lépcsőre térdelt és ő Fel­ségének a baretet arany táb­lán átnyújtá. Ő Felsége átvette jobbkezével a baretot, és azt — miközben balkezével föltette a kalpagot — a második lépcsőn térdelő bibornoknak a calotte-al fedett fe­jére tette. A bíbornok most felkelt, levette a baretet és — magát ő felsége előtt mélyen meghajtva — a főoltár lépcsőzetéhez ment, az oltár mellől szintén odalépett pontificanshoz. A pontificans erre elkezdé a te­ deumot, melyet az udvari zenekar elénekelt. E szavaknál: „Te ergo quae­­suim­us“ mindenki letérdelt. A te­ deum végeztével a bibornok a főoltár elé lé­pett, föltette a baretet és elmondd a verset: Sit nomen domini depedictum!­ magát mélyen meghajtotta ő fel­sége előtt és kiosztotta az áldást, melyet a pontificans kivételével, a jelenlevők mind térden állva fogadtak. Ezután ő felsége fölkelt és az előbbi rendben vissza­tért lakosztályába.­­ Az uj bibornok nem sorakozott a kíséretbe, hanem ő felsége távoztáig a főoltárnál ma­radt, azután a sekre­­tyébe ment, hol felöltötte a piros bibornoki öltönyt. Mihelyt ő felsége visszavonult a kihallgatási lak­osztályba, mindenki eltávozott; a testőrség azonban a bibornoknak közvetlenül következő audientiáj­a végett ott maradt. Kevéssel rol a bibornok személyzete és suite-je kí­séretében, kik közt ott volt a pápai követ, és a nemesi gárda, egy udvari Kurier által vezetve a templomból a lakosztályba ment, a hol az első előteremben Almássy gróf főajtónálló és a második terem ajtajánál a főkama­rás fogadta. — E terem ajtajánál egyik kisér­­tebeli papnak, a ki hátramaradt az első teremben, odaadd a kalapot és átvette a baretet, a­melylyel a második te­rembe lépett. A főkamarás bejelente őt ő felségénél audientiához. Beléptekor az ajtó két szárnya kinyittatott; a bibornok a barettel kezében belépett; az audientia alatt ő felsége megengedé a pápai követ bemutatását. A kihallgatás után a bibornok kíséretével együtt az előbbi módon eltávozott 63 ezzel az ünnepély vé­get ért. illadimumr­a — A pesti kir. táblai és hozzátartozó öt kerületi Ítélőszék ügyforgalmának főbb adatai 1873-ból. Ügy­­maradék 1872 ről 2231. Beérkezett 1873-ban 246,694 db. ügy ; ez a házalókkal és a külföldről érkezettekkel együtt 285,514 dbra megy, miszerint 57,899 dbbal több mint az előzött évben. Elintézetlen maradt ezek­ből csupán 2134 db. Elnökségiek 3500 ; fegyelmi 59; polgári ügyek 219,562; bünper 26,955 db intézte­­tett el. — Mint a „Magyar Politika“ hallja, a keleti vasút másodelsőbbségi kötvényeinek bonyolult ügyében a miniszterelnök s a Rothschild-konzorczium közötti al­kudozások iránt legközelebb létrejövend­ő vég­megálla­podás, az országgyűlés általi elfogadtatások föntartása mellett. A minisztérium ebbéli előterjesztése a törvény­hozáshoz már munkálatban van, s ha jól értesültünk, javaslataihoz a miniszterelnök távozását kötendő, így a Reform. Mi pedig reméljük, hogy az országgyűlés előbb a vizsgálatot fogja követelni s csak azután tár­gyalni bármi más előterjesztést. — Az adóhátralékok czim alatt a „Szombati La­pok“ érdekes közleményt hoz Somogyból. Átveszszük e közleményt, a­melyben foglaltakhoz hasonló eset bizo­nyára nem egy van az országban. Nem az adó nemfize­tésben van a legnagy­obb baj: az adóalap eltagadása az, ami egyenesen s örökösen megkárosítja az államot. S erre nézve idézek egy pár példát J. L. egyike me­gyénk legnagyobb birtokosainak, a­ki a magyar fölfo­gás szerint megyénknek valóságosan példaad­ásban (már hivatali állásánál fogva is) atyja kellene hogy legyen. E méltóság m­ úr pár évvel ezelőtt kölcsönért folyamo­dott a magyar földhitelintézethez. Valami másfélszáz­­ezer forintra lett volna szüksége, gyorsan, tehát a becs­lési eljárás hosszadalmasságainak mellőzésével. Ki is je­lölt jelzálogul egy birtokot, melyért haszonbérlője F., akkor 42.000, mondd: negyvenkétezer forintot fizetett évi bérül — s a mely tizenegyezer holdra — primae classis — rúgott. Mondom a becslési eljárást — hossza­dalmasságáért — mellőztetni akarta. Fölösleges is volt az. — A birtokon nem volt teher, az testvérek közt is, értékében a milliót inkább meghaladta, mintsem alatta maradt. De a földhitelintézet kölcsön-szabályainak van egy pontja, mely szerint becslés mellőzése esetén a bir­tok évi adójának százszorosa vétetik fel becsár­nak, s az igy kijött összeg feléig nyújthat csak hitelt ama nem nyerészkedő, s igy koc­káztatásra sem hiva­tott intézet. Bizonyára amaz intézet hivatalos okmányai közt is fel lehetne találni nyomát annak, hogy a kért kölcsönösszeg nem volt ama nagy­birtokosnak megad­ható, mert a jelzálogul kitűzött birtok évi adójának százszorosa nem rúgott 300.000 frtra, vagyis más szó­val : kétezer s néhány száz forint fizettetett, évi 42 ezer forint évi jövedelem, a egy millió tőke után. Vegyük most azt, hogy a földadó nálunk átlag 25°­okát emészti föl a jövedelemnek, s vegyük azt, hogy itt nem rúgott 5%-ra, s látni fogjuk, minő óriási a visszaélés, mely itt elkövettetett. — Kevésé példa? Cs­a e megye köré­ből idézhetek egy másikat. Gr. Z. J., ki n­agy tekin­tély, a kormány somogyi jobb kezű volt, ugyanigy járt. Közelebbi adatokat mondhatnék erre nézve is, most MAGYAR ÚJSÁG 1874. JANUÁR 13. azonban csak a­­tényt említem meg. —S ilyen körül­mények közt beszéljünk még arról, hogy a nép, mely éhhalállal küzd sok helyütt, mily bűnt követ el, ha adóhátralékban marad ? — A 21-es bizottság ma d. u. 5 órakor csakugyan összeült Csengery A. elnöklete alatt. Addig is, míg bővebb tudósítást hozhatnánk róla, sietünk a követke­zőkben annak vázlatát adni. B. Sennyey Pál indítványozd, hogy gyorsírók alkalmaztassanak, mi határozatba is ment a jövő ülé­sekre nézve, arról — miután külön költséggel jár — a ház, de csak utólagosan, értesítendőén. Azután Csengery kérdést tett, nem kellene-e a kormányt felszólítani, hogy a 75-ei költségvetést fővo­násaiban terjeszsze elő; Somssich pedig azt kí­vánja, hogy azon beligazgatási reformokról tegyen a kormányjelentést, melyeknek indítványozására 73-ban utasíttatott. Tisza K. arról kíván kimutatást: 1-er, melyek a múlhatlan kiadások, 2-er,melyek a mellőzhetlen befektetések. I­rá­n­y­i ezen kimutatás beadására rövid határidőt kíván szabatni a kormánynak. S­en­ny­e­y és Gorove nem tartják ezen kimutatást bevárandónak, miután úgyis ismerjük a pénzügyi helyzetet. G­h­y­czy pártolja Tiszát, ha a kormány rövid időn terjesztheti be a kimutatást. S­zl­á­v­y. 4­ 6 nap alatt ígéri ezen ki­mutatást, és pedig nemcsak 75-re, hanem 76-ra és 77-re is. Ekkor elnök Tisza K. indítványát elfogadottnak, Somssich Pálét pedig későbbi időre tartozónak jelent­vén ki határozatul, újabb vita fejlődött ki a fe­lett, váljon a kimutatás beérkeztéig fel kell-e függesz­teni az üléseket vagy nem. — Zsedényi Ede foly­tatni akarja. — Irányi: ha legfeljebb egy pár nap­ról le­nne szó, akkor beleegyeznék a felfüggesztésbe, így azonban folytatni akarja ő is. Hasonlóképen nyilat­koztak Tisza K.,Gorovo, Móricz P.,Kerká­­p­o­ly, P­é­c­h­y M. és S­i­m­o­n­y­i L., ez utóbbi különö­sen azért, mert úgymond a miniszterelnök úgy is azt mondotta, hogy a rendes kiadásokra nézve 75-ben sem lesz nagy eltérés a 74-i budgettől. Mire S­z­l­á­v­y azt felelte, hogy nem jól értette Simonyi, mert a törvényha­tóságok területének beosztása s a törvényszékek berendí­­tése maga is vagy 3 millió megtakarítást fog eredmé­nyezni. Erre az elnök határozatul mondja ki, hogy a bi­zottság folytatja üléseit, a legközelebbit szerdán d. u. 5 órakor tartandván. Megemlítjük még, hogy az ülésen igen nagy számmal voltak jelen más képviselők is, a­kik nem tag­jai a bizottságnak. — A honvédelmi és igazságügyi miniszter­ium közt, mint a P. Ll. hallja, alkudozások folynak az 1868. 54.t. sz. 395 és 399. §-ainak megváltoztatása iránt, tulajdon­kép arról, hogy a tényleges szolgálatban levő honvédek fizetéséből mennyit lehet bírói foglalás alá venni.­­ Az igazságügyi minisztériumnál, mint a P. Ll. hallja, törvényjavaslat készült a telepítések ügyében. Ezen javaslat szerint azon birtokos, ki új telepet létvest, tartozik a telepítvényesnek legalább fél hold belsőséget és négy hold külsőt, tartozik az iskola és helységház számára kellő belsőséget ingyen, az egyház­i temető részére igényelt helyét egyezség szerinti áron adni. A telepítő és telepítvényes közt szabad egyezkedés útján köttetik a szerződés , de a törlesztés 22 éven túl nem terjedhet. A kötelezettségek teljesítéséért azonban a te­­lepitvényesek egyetemlegesen felelősek. A regale jog a fuldesuré marad. — Pancsováról jan. 12 én a ,,P. N.“ következő sürgönyöket kapta : „Jan. 12. d. c. 10 órakor. Január 9-ke óta itt a választó küzdelem olyan módon foly, mi­n­t hazánk, Magyarország még nem látott. Az egyik részen az állameszme hivei, a másikon azok küzdelme, kik az államot megdönteni akarják. A szerb zászló elől­­vitele mellett, mely a szerb fejedelmi czimerrel volt dí­szítve, vonult a szerb nemzeti párt a választás helyi­sége elé, hangosan kiabálva, hogy Magyarországról nem akarnak tudni. Magában a választó helyiségben a szerb bizalmi férfiak olyan durva sértésekkel illették a kormányt, hogy e miatt a választás folyamát már két izben félbe kelle szakítani. Ezen a pillanatban a kime­rült választási önök betegen összeomlott, minek foly­tán a választást ismét föl kelle függeszteni.“ Továbbá jan. 12. d. 12 órakor : „A kormánypárt ép most a vá­lasztás felfüggesztését kivánta, mert a nemzetiségi párt kormánypárti választókat rejtett helyeken fogva tart, a kereszt jelvényével fanatizálja a tömeget, az állami zászló mellőzésével nemzetiségi zászlókat hasz­nál és izgatja a választókat Magyarország és annak kormánya ellen. A nemzetiségi párt egy bizalmi férfia a választási helyiségben öklével az asztalra ütött, fenye­gető a kormánypárti választókat és felségsértő szava­kat mondott. Ily események után talán mégis fel fogja a kormány a választást függeszteni.“ —■«qiwffaBBBBWMan» így áll, midőn a 2/3-ad résznyi többséggel rendelkező párt, a nélkül hogy kívülről, a­nélkül hogy az ellenzék részéről bonthatnék fel, önmagában bomlásnak és fel­oszlásnak indul midőn az uralkodó párt vezére, a mos­tani rendszer alkotója , önmaga kimondja , hogy az eddigi eljárással szakítani kell, hogy más rend­szert kell követni, akár az ellenzéknek magát mér­sékeltebbnek nevező, tulajdonképen pedig igazi nevén nevezve határozatlan része tényleg feloszlik három részre, egyik elfogadván a mi ellen hét évig küzdött, s a melyet a nemzetre nézve mindig károsnak állított, a kiegyezkedési alapot, az elkárhoztatott közös ügyekkel és delegátióval; a másik az idők és módokhoz köti poli­tikáját, míg végre a 3-ik megmaradt tisztán azon ala­pon, amelyből kiindult 1867-ben legalább melyen az egész baloldal magát állni hirdette, s mely később az úgynevezett bihari 5 pontban lett összefoglalva. Ide érlelte a pártok állását az 1873-iki év, hogy a volt baloldalnak most már 4 árnyalata van, a jobbol­dalnak még több, mert ott van jobbközép, orthodox, Deák-párt, reformer, Lónyaista, conservativ, ultramon­­tán stb., ki tudja hányféle árnyalat, s ezeken kívül a Ghyczy-féle középpárt. Azonban , míg a jobboldalt együtt tartja a hatalombani bsztoszkodási vágy és ön­haszon érdeke, addig a másik részről Beoami ily szorosan össztartó kapocs nem létezvén, miután a balközépnél maga a vezér lett hűtlen az önmaga által felállított zászlóhoz, a­hány nézet és érdek, annyifelé szakadt maga a párt is. Hogy az ellenzéknek úgynevezett szélső árnyalata, a 48-as párt, egyedül maradt mint párt következetes és teljesen hű elveihez, azt annak ellenei sem tagadhatják ; itt a baj csak az, hogy a 48-as párt, kevés tagból áll a képviselőházban. Azt kérdi tán valaki, mért áll oly ke­vés tagból? mért nem akar azon töredék sem vele csat­lakozni, mely a balközépből egyedül maradt hű elvei­hez , holott annak programmja a 48-as párt programm­­jától alig különbözik ? Nézetünk szerint ennek okai lé­nyeges kérdésekben nem rejthetnek, s az akadályok el­távolítása csak idő kérdése, és mi erő­sen hiszszük azt, hogy e két árnyalat a 48-as zászló alatt egyesülni, és egyesülten a jövő választásokban is már erősbödni fog annyira, hogy az országházban is tekintélyes számot képezend, és szerény nézetünk szerint csakis ez lesz azon párt, mely Magyarország önállósága és függet­lensége mellett küzd, s melynek történeti múltja van, s a melynek jövője van okvetlenül, mert e párt alapját leli már a történelemben s létezik az Árpádház kihalta óta, s szerény nézetünk szerént csak két politikai, csak két közjogi párt volt mindig és létezhetik Magyarország­ban, egyik, a melyik Magyarország függetlenségét ki­vívni óhajtja, másik a kiegyezkedési, azaz : azon párt, mely minden áron, a más államokkali közösségben hiszi e haza fenállhatását; fájdalom, századok óta ez utóbbi párt volt hatalmasabb, kivéve az 1848-iki korszakot, s most is ez van többségben, de nézetünk szerint csakis a függetlenségi párt elvei diadalában rejlik Magyarország jövője; ellen esetben ha a nyugateurópai kulturállamok színvonalára fejlődünk is, ha anyagilag boldog ország lenne is, mint legalább az eddigi auspiciumok mellett igen kevés kilátás van, de Magyarország nem leend, a­hogy Magyarország még eddig is van, az is csak annak köszönhető, hogy a függetlenségi párt, ha kisebbségben is, de mindig létezett s mindig küzdött híven az ország önállóságáért. S miután hitünk szerint ez országban csak két po­litikai párt létezhetik, a többi, milyen a reformer, szabad­elvű, conservativ, ultramontán és reactionárius, csak ezek keretiben mozoghat. — Ezen 1873. évi pártvaju­­dás, vagy pártbomlási processus — oda fogja ö­lelni a dolgot, hogy az 1867-iki igen egészségtelen és termé­­szetellenes alapon létrejött pár­talakulás felbomolván, egy egészségesebb fog létrejönni, s ez által azon párt­nak, mely az ország függetl­enségéért küzd, ha győ­zelme messze elodáztatott is, de be kell következni, épen úgy mint bekövetkezett az 1848-iki korszak, mely az összes újabb magyar történelem legfényesebb kor­szaka, s mely bár mennyire eltorzítva van is, de nincs kiirtva a nemzet szivéből, s melynek diadalmaskodni kell; csak kitartás és erély legyen, s csak a nemzet zöme ne hagyja magát az álpróféták által eltántorit­­tatni és olyan dolgok által félrevezettetni, mint a­mi­lyen a takarékosság és pénzügyi rendezés egyedül üd­­vözítő politikája. Hiszen, hogy a takarékosság nálunk szükséges, az kétségtelen, hogy ezt a mostani, az er­kölcstelenségig fokozott önérdek politikáját száműzni kell, azt a 48-as párt leginkább hangsúlyozta, de ez egyedül ki nem elégít bennünket. Nekünk e hazában csak egy módunk van, a­mely jólétre vezethet: ha függetlenek leszünk Bécstől s Ausztriától s ha az uralkodó személyén kívül, semmi kapocs össze nem fon bennünket, ha nem lesz közös­hadseregünk a külügyünk, ha önzetlen hazafiakból álló független kormányunk lesz, mely a nemzet bizalmát úgyis bírva, nem lesz kénytelen hatalma fentartása czéljából az ország millióit elpazarolni, ha parl­amen­­tünk többségét nem önérdek, hanem tisztán a közügy érdeke fogja vezérelni s miután ezek csak független ál­lamban érhetők el, használjuk fel mi, kik kivül vagyunk a törvényhozási termen, minden tehetségünket arra, hogy ezt létesíthessük, ehhez pedig, hogy ezt létesít­hettük az 1873-ik pártszakadások, némely kölcsönös nyilatkozatok s az eszméknek ezek általi tisztázása, csak előnyül szolgálhatnak, és épen azért nem tartjuk mi az 1873-ik esztendőt a nem­zet élete fejlődésében, bár sok káros dolgok is fordulnak elő benne, oly kár­tékonynak. — Adja a gondviselés, hogy a mennyire káros volt is, okuljunk rajta. Kühnel Ignácz, c) ha valamely községben a részletes katas­téri föl­mérés ezen törvény hatályba lépte után fejeztetett be. Ily községben az uj catastéri munkálat alapján új soro­zás eszközlendő; d) ha a község határára nézve változás jött létre; e) ha valamely földrészlet közbejött változás foly­tán a 4. és 5. §§-ok értelmében földadó tárgya lenni megszűnt; f) ha valamely földrészlet, mely eddig földadó tár­gyát nem képezte, közbejött változás folytán adóköte­lessé vált (4. §.); g) ha valamely földrészlet ideiglenes adómentes­séget nyert (6. §); h) ha valamely földrészletnek ideiglenes adómen­tessége megszűnt; i) ha a földrészlet tulajdonosa változott, 73. §. A 72. §. a) esetén kívül a megállapított tiszta jöve­delmi fokozatok, s az azok alapján kiszámított tiszta jövedelmi összegek a 2-ik §-ban meghatározott húsz év alatt változást nem szenvednek. A 72. §. b) és c) eseteiben az egyes földrészletek után fizetendő adóra a kitett 20 év alatt csak a térfo­gatban kiderült különbségek bírnak befolyással. 74. §. A 72. §. a) b) és c) pontjai esetében a nyilvántar­tási eljárás mindig hivatalból indítandó meg. E czélból az eljáró bíróságok a birtokrendezés vagy tagosítás végrehajtásáról az illető pénzügy-igaz­gatóságot értesítik. Ezen esetekben jelesen az a) esetében az új tiszta jövedelmi fokozat elkészítése, a b) és c) esetekben pe­dig a térfoganat iráni különbség folytán előállott válto­zás felvétele a jelen törvényben megállapított elvek szerint küldöttség által hajtatik végre, mely áll a pénz­ügyi igazgatóság által kiküldött becslő­biztos és az il­lető törvényhatóság által a pénzügyi igazgatóság meg­keresésére a törvényhatósági földbirtokosok közül vá­lasztandó két tagból. 75. §. A sorozó küldöttség munkálata felett a pénzügyi igazgatóság határoz, s ennek megtörténtével a sorozási munkálatot az illető községnek megküldi. A község elöljárósága a sorozási munkálatot köz­szemlére kiteszi (64. §.), s erről az érdekelteket helyi szokás szerint közzé teendő hirdetmény útján oly felhí­vással értesíti, hogy a felszólalások nála szóval vagy irásban a közzétételt követő harminc­ nap alatt nyúj­tandók be. (65, 66. §§.) A község elöljáróságra tartozik a beérkezett fel­szólalásokat a fentebbi határidő lejárta után azonnal azon pénzügyigazgatósághoz beküldeni, melyek kerü­letébe a község tartozik, s a pénzügyi igazgatóság azok felett határoz, és határozata az érdekelteknek kézbesí­tendő. A pénzügyi igazgatóság határozata a kézbesítést követő 15 nap alatt a pénzügyminiszterhez fellebbez­hető. 76. §. A közbejött változást a 72. §. d) pontja esetében az érdekelt községek elöljárói az illető adóhivatalnál, az e), f) és i) esetekben pedig az illető földrészlet tulajdo­nossá, és pedig ez utóbbi esetben az 1868. XXL tör­­vényc­ikk 91. §-ában megszabott büntetés terhe alatt három hónap alatt a községi elöljáróságnál bejelenteni kötelesek. A községi elöljáróság ezen változásokról további négy hét alatt az adóhivatalt értesíteni tartozik. Az eljárás 72. §, d), e) és f) eseteiben rendes köz­igazgatási úton az illető községi elöljáróság közbejötté­vel történik. A 77. §. Az adókötelezettség a változást követő naptári évvel kezdődik, az adómentesség pedig, ha valamely adóköteles földrészlet adótárgya lenni megszűnt, a be­jelentést követő hónappal veszi kezdetét. 78. §. A 72. §, d), f), g), h), i) pontjainak esetében a vál­tozások akkor, ha azok bejelentése elmulasztatnék, hi­vatalból jegyzendők be. 79. §. A következő esetekben, úgymint: a) ha valamely földrészlet, mely adó tárgyát nem képezi, mint adóköteles soroztatott, vagy ha adóköte­les földrészlet kihagyatott; b) ha valamely földrészlet többször, vagy ha nem azon község katasterébe iktattatott be, a­melyhez tar­tozik, úgy­szintén, ha a birtokos hibásan van beje­gyezve ; c) ha a térfogat hibásan tétetett ki , végre d) a számítási vagy írásbeli tévedések esetében a hibák hivatalból vagy az illető felek kérelmére minden­kor kiigazítandók. 80. §. A nyilvántartási eljárás részleteit a pénzügymi­niszter rendeleti úton szabályozza. 81. §. Az ezen törvényben meghatározott eljáráshoz szük­ségelt iratok és beadványok bélyegmentesek. A bizottsághoz vagy azok elnökeihez intézett be­adványok s a bizottságok tagjainak hivatalos levelezései postadij-mentesek. 82. §. A földadó szabályozásának költségeit az állata viseli. 83. §. Ezen törvény véggehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. 1848—49-iki honvédmen­ház aranyköny­ve. A mint a t. közönségnek már tudomására adatott, hogy Posner Lajos Károly ur által a honvédmenház­­nak adományozott aranykönyvben mindazon nemes honfiak és honleányok nevei be lesznek iktatva, kik e nemes czélra adakoztak, miért is ime megkezdjük az aranykönyv lajstromát: Kossuth Lajos évenként.....................20 frt Özvegy Damjanich Jánosné évenként . 10 „ Gáspár András tábornok évenként . 10 ,, Földváry Albert alezredes évenként . 10 ,, Szathmáry Mihály ezredes évenként . 10 „ Krivácsy József ezredes évenként . . 10 „ Tassy-Becz László őrnagy évenként . 10 „ Feleki Miklós százados évenként . . 10 ,, Ivánka Imre ezredes 3 évig évenként . 200 „ Majoros István őrnagy évenként . . 10 ,, Pethő Vilmos alezredes évenként . . 10 ,, Sréter Lajos ezredes évenként ... 10 „ Nézetek a pártbomlásról. Ismét eltelt egy év, s ez azóta, mióta a hatalmat kezében tartó párt kimondta, hogy mindent megnyer­tünk, már a hetedik. Végzetteljen év volt ez — de nézetünk szerint nem oly szerencsétlen — mint aminőnek sok részről leiratik, — sőt ellenkező a­mennyiben a nemzet egy része kezd öntudatra ébredni — maga a törvényhozó testület illetőleg annak mindenható többsége — érezni kezdi — hogy a lejtő, a melyen hét évig haladt, lefelé — az ör­vény széléhez vezette immár, s miután mint nagy szám­­üzöttünk Kossuth Lajos, még 1867-ik évi május 21-éi Deák Ferenczhez irt levelében jóslatszerüleg megmon­dotta, hogy a sikamlós téren, a melyre rá­lépett, meg­állnia lehetetlen lesz, s megdöbbenve kapaszkodik most már a szalmaszálhoz is, de végzősének átkanyomja, mint Sue bolygó zsidóját, érzi hogy veszélyes utón van s mégis tovább halad azon, vagy ha nem halad is, leg­alább vesztegel, de ugyancsak a rész után , s részint a megkedvelt hatalom elvesztésétől­ félelem, részint ama körülmény, hogy ha a hatalom más kézbe megy át, még inkább napfényre kerülnek a hibák, melyekkel a hiszékeny nemzet a bukás szélére sodortatott; nem en­gedik, hogy akkor a midőn önmaguk belátják, misze­rint ők hazánk kormányát többé vezetni nem képesek, mégis másoknak engedjék át, hanem azt mindenáron megtartják, sőt ahoz görcsösen ragaszkodnak. És sajátlágos, hogy midőn a helyzet kétségtelenül Törvényjavaslat­ a földadó szabályozásáról. (A képviselőház földadó-catasteri bizottságának szöve­gezése szerint.) (Vége.) V. FEJEZET. A földadó-cataster nyilvántartása. 72. §. A következő változások a földadó-catasterben nyil­ván­tartandók : a) ha államköltségen vagy állami kamatbiztosítás mellett új közlekedési eszközök keletkeznek, melyek a tiszta jövedelem megállapításánál a 19. és 20. §. értel­mében számításba nem vétettek. Ezen esetben a tiszta jövedelmi fokozat, tekintettel azon új közlekedési vál­lalat vitelbérére, a 19. és 20. §§. szabályai szerint át­alakítandó ; b) ha valamely községben a tagosítás vagy birtok­­rendezés végrehajtatott, a határ azon részét illetőleg, melyre az kiterjedt, a pénzügyi hatóság által meghatá­rozandó idő alatt új catasteri munkálat készítendő, melyben a földrészletek a mérnöki munkálat alap­ján az uj felosztás és mivelési ágak szerint vétet­nek föl .

Next