Magyar Ujság, 1874. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1874-01-13 / 9. szám
Simor János amint a presbyteriumba érkezett, oda lépett az evangélium oldalán számára készített helyre. Ő felsége a király három lépcsőnyi magasságú trónra lépett, mely szintén az evangélium oldalán volt felállítva. A második lépcsőn balra a főkamarás foglalt helyet, a testőrségi kapitányok jobb és balfelől szokott helyeiket foglalták el, az emelvény alatt balfelől a főszárnysegéd állt; a püspök a kereszttel az emelvény előtt foglalt állást a szőnyeg jobb szélén. Ezután a pontificans, ki eddig segédletével a sekrestyében volt,nagy misét mondott, miközben ő felsége az evangéliumot és a keresztet megcsókolta. A cagyruise végeztével ő felsége fölkelt az imazsámolyról, a főkamarás által oda nyújtott karszékbe ült és fejének meghajtásával jelt adott a főszertárnoknak az ünnepélyesség megkezdésére. Ezután a pápai küldött a mellékoltárhoz lépett, levette a tálezát, melyen a breve volt, a főszertárnok kíséretében a trón alsó lépcsőjéhez ment és ott latin beszédet tartott a királyhoz, melynek végével térdelve odanyujta ő felségének a tálezát a brevevel. Ő felsége megérinté a brevet és e szót monda: „Legatur.“ Ezután a pápai küldött fölkelt és a prímás oldalkanonokjának átnyujtá a brevét. Ezután a pápai breve fennszóval felolvastatott, mely után az uj bibornok a főszertárnok és pápai követ által (ki e közben levette az oltárról a tábclát a hatottal) először a főoltárhoz, azután a trónhoz kísértetett, ahol a követ a második lépcsőre térdelt és ő Felségének a baretet arany táblán átnyújtá. Ő Felsége átvette jobbkezével a baretot, és azt — miközben balkezével föltette a kalpagot — a második lépcsőn térdelő bibornoknak a calotte-al fedett fejére tette. A bíbornok most felkelt, levette a baretet és — magát ő felsége előtt mélyen meghajtva — a főoltár lépcsőzetéhez ment, az oltár mellől szintén odalépett pontificanshoz. A pontificans erre elkezdé a te deumot, melyet az udvari zenekar elénekelt. E szavaknál: „Te ergo quaesuimus“ mindenki letérdelt. A te deum végeztével a bibornok a főoltár elé lépett, föltette a baretet és elmondd a verset: Sit nomen domini depedictum! magát mélyen meghajtotta ő felsége előtt és kiosztotta az áldást, melyet a pontificans kivételével, a jelenlevők mind térden állva fogadtak. Ezután ő felsége fölkelt és az előbbi rendben visszatért lakosztályába. Az uj bibornok nem sorakozott a kíséretbe, hanem ő felsége távoztáig a főoltárnál maradt, azután a sekretyébe ment, hol felöltötte a piros bibornoki öltönyt. Mihelyt ő felsége visszavonult a kihallgatási lakosztályba, mindenki eltávozott; a testőrség azonban a bibornoknak közvetlenül következő audientiája végett ott maradt. Kevéssel rol a bibornok személyzete és suite-je kíséretében, kik közt ott volt a pápai követ, és a nemesi gárda, egy udvari Kurier által vezetve a templomból a lakosztályba ment, a hol az első előteremben Almássy gróf főajtónálló és a második terem ajtajánál a főkamarás fogadta. — E terem ajtajánál egyik kisértebeli papnak, a ki hátramaradt az első teremben, odaadd a kalapot és átvette a baretet, amelylyel a második terembe lépett. A főkamarás bejelente őt ő felségénél audientiához. Beléptekor az ajtó két szárnya kinyittatott; a bibornok a barettel kezében belépett; az audientia alatt ő felsége megengedé a pápai követ bemutatását. A kihallgatás után a bibornok kíséretével együtt az előbbi módon eltávozott 63 ezzel az ünnepély véget ért. illadimumra — A pesti kir. táblai és hozzátartozó öt kerületi Ítélőszék ügyforgalmának főbb adatai 1873-ból. Ügymaradék 1872 ről 2231. Beérkezett 1873-ban 246,694 db. ügy ; ez a házalókkal és a külföldről érkezettekkel együtt 285,514 dbra megy, miszerint 57,899 dbbal több mint az előzött évben. Elintézetlen maradt ezekből csupán 2134 db. Elnökségiek 3500 ; fegyelmi 59; polgári ügyek 219,562; bünper 26,955 db intéztetett el. — Mint a „Magyar Politika“ hallja, a keleti vasút másodelsőbbségi kötvényeinek bonyolult ügyében a miniszterelnök s a Rothschild-konzorczium közötti alkudozások iránt legközelebb létrejövendő végmegállapodás, az országgyűlés általi elfogadtatások föntartása mellett. A minisztérium ebbéli előterjesztése a törvényhozáshoz már munkálatban van, s ha jól értesültünk, javaslataihoz a miniszterelnök távozását kötendő, így a Reform. Mi pedig reméljük, hogy az országgyűlés előbb a vizsgálatot fogja követelni s csak azután tárgyalni bármi más előterjesztést. — Az adóhátralékok czim alatt a „Szombati Lapok“ érdekes közleményt hoz Somogyból. Átveszszük e közleményt, amelyben foglaltakhoz hasonló eset bizonyára nem egy van az országban. Nem az adó nemfizetésben van a legnagyobb baj: az adóalap eltagadása az, ami egyenesen s örökösen megkárosítja az államot. S erre nézve idézek egy pár példát J. L. egyike megyénk legnagyobb birtokosainak, aki a magyar fölfogás szerint megyénknek valóságosan példaadásban (már hivatali állásánál fogva is) atyja kellene hogy legyen. E méltóság m úr pár évvel ezelőtt kölcsönért folyamodott a magyar földhitelintézethez. Valami másfélszázezer forintra lett volna szüksége, gyorsan, tehát a becslési eljárás hosszadalmasságainak mellőzésével. Ki is jelölt jelzálogul egy birtokot, melyért haszonbérlője F., akkor 42.000, mondd: negyvenkétezer forintot fizetett évi bérül — s a mely tizenegyezer holdra — primae classis — rúgott. Mondom a becslési eljárást — hosszadalmasságáért — mellőztetni akarta. Fölösleges is volt az. — A birtokon nem volt teher, az testvérek közt is, értékében a milliót inkább meghaladta, mintsem alatta maradt. De a földhitelintézet kölcsön-szabályainak van egy pontja, mely szerint becslés mellőzése esetén a birtok évi adójának százszorosa vétetik fel becsárnak, s az igy kijött összeg feléig nyújthat csak hitelt ama nem nyerészkedő, s igy kockáztatásra sem hivatott intézet. Bizonyára amaz intézet hivatalos okmányai közt is fel lehetne találni nyomát annak, hogy a kért kölcsönösszeg nem volt ama nagybirtokosnak megadható, mert a jelzálogul kitűzött birtok évi adójának százszorosa nem rúgott 300.000 frtra, vagyis más szóval : kétezer s néhány száz forint fizettetett, évi 42 ezer forint évi jövedelem, a egy millió tőke után. Vegyük most azt, hogy a földadó nálunk átlag 25°okát emészti föl a jövedelemnek, s vegyük azt, hogy itt nem rúgott 5%-ra, s látni fogjuk, minő óriási a visszaélés, mely itt elkövettetett. — Kevésé példa? Csa e megye köréből idézhetek egy másikat. Gr. Z. J., ki nagy tekintély, a kormány somogyi jobb kezű volt, ugyanigy járt. Közelebbi adatokat mondhatnék erre nézve is, most MAGYAR ÚJSÁG 1874. JANUÁR 13. azonban csak atényt említem meg. —S ilyen körülmények közt beszéljünk még arról, hogy a nép, mely éhhalállal küzd sok helyütt, mily bűnt követ el, ha adóhátralékban marad ? — A 21-es bizottság ma d. u. 5 órakor csakugyan összeült Csengery A. elnöklete alatt. Addig is, míg bővebb tudósítást hozhatnánk róla, sietünk a következőkben annak vázlatát adni. B. Sennyey Pál indítványozd, hogy gyorsírók alkalmaztassanak, mi határozatba is ment a jövő ülésekre nézve, arról — miután külön költséggel jár — a ház, de csak utólagosan, értesítendőén. Azután Csengery kérdést tett, nem kellene-e a kormányt felszólítani, hogy a 75-ei költségvetést fővonásaiban terjeszsze elő; Somssich pedig azt kívánja, hogy azon beligazgatási reformokról tegyen a kormányjelentést, melyeknek indítványozására 73-ban utasíttatott. Tisza K. arról kíván kimutatást: 1-er, melyek a múlhatlan kiadások, 2-er,melyek a mellőzhetlen befektetések. Irányi ezen kimutatás beadására rövid határidőt kíván szabatni a kormánynak. Sennyey és Gorove nem tartják ezen kimutatást bevárandónak, miután úgyis ismerjük a pénzügyi helyzetet. Ghyczy pártolja Tiszát, ha a kormány rövid időn terjesztheti be a kimutatást. Szlávy. 4 6 nap alatt ígéri ezen kimutatást, és pedig nemcsak 75-re, hanem 76-ra és 77-re is. Ekkor elnök Tisza K. indítványát elfogadottnak, Somssich Pálét pedig későbbi időre tartozónak jelentvén ki határozatul, újabb vita fejlődött ki a felett, váljon a kimutatás beérkeztéig fel kell-e függeszteni az üléseket vagy nem. — Zsedényi Ede folytatni akarja. — Irányi: ha legfeljebb egy pár napról lenne szó, akkor beleegyeznék a felfüggesztésbe, így azonban folytatni akarja ő is. Hasonlóképen nyilatkoztak Tisza K.,Gorovo, Móricz P.,Kerkápoly, Péchy M. és Simonyi L., ez utóbbi különösen azért, mert úgymond a miniszterelnök úgy is azt mondotta, hogy a rendes kiadásokra nézve 75-ben sem lesz nagy eltérés a 74-i budgettől. Mire Szlávy azt felelte, hogy nem jól értette Simonyi, mert a törvényhatóságok területének beosztása s a törvényszékek berendítése maga is vagy 3 millió megtakarítást fog eredményezni. Erre az elnök határozatul mondja ki, hogy a bizottság folytatja üléseit, a legközelebbit szerdán d. u. 5 órakor tartandván. Megemlítjük még, hogy az ülésen igen nagy számmal voltak jelen más képviselők is, akik nem tagjai a bizottságnak. — A honvédelmi és igazságügyi miniszterium közt, mint a P. Ll. hallja, alkudozások folynak az 1868. 54.t. sz. 395 és 399. §-ainak megváltoztatása iránt, tulajdonkép arról, hogy a tényleges szolgálatban levő honvédek fizetéséből mennyit lehet bírói foglalás alá venni. Az igazságügyi minisztériumnál, mint a P. Ll. hallja, törvényjavaslat készült a telepítések ügyében. Ezen javaslat szerint azon birtokos, ki új telepet létvest, tartozik a telepítvényesnek legalább fél hold belsőséget és négy hold külsőt, tartozik az iskola és helységház számára kellő belsőséget ingyen, az egyházi temető részére igényelt helyét egyezség szerinti áron adni. A telepítő és telepítvényes közt szabad egyezkedés útján köttetik a szerződés , de a törlesztés 22 éven túl nem terjedhet. A kötelezettségek teljesítéséért azonban a telepitvényesek egyetemlegesen felelősek. A regale jog a fuldesuré marad. — Pancsováról jan. 12 én a ,,P. N.“ következő sürgönyöket kapta : „Jan. 12. d. c. 10 órakor. Január 9-ke óta itt a választó küzdelem olyan módon foly, mint hazánk, Magyarország még nem látott. Az egyik részen az állameszme hivei, a másikon azok küzdelme, kik az államot megdönteni akarják. A szerb zászló előlvitele mellett, mely a szerb fejedelmi czimerrel volt díszítve, vonult a szerb nemzeti párt a választás helyisége elé, hangosan kiabálva, hogy Magyarországról nem akarnak tudni. Magában a választó helyiségben a szerb bizalmi férfiak olyan durva sértésekkel illették a kormányt, hogy e miatt a választás folyamát már két izben félbe kelle szakítani. Ezen a pillanatban a kimerült választási önök betegen összeomlott, minek folytán a választást ismét föl kelle függeszteni.“ Továbbá jan. 12. d. 12 órakor : „A kormánypárt ép most a választás felfüggesztését kivánta, mert a nemzetiségi párt kormánypárti választókat rejtett helyeken fogva tart, a kereszt jelvényével fanatizálja a tömeget, az állami zászló mellőzésével nemzetiségi zászlókat használ és izgatja a választókat Magyarország és annak kormánya ellen. A nemzetiségi párt egy bizalmi férfia a választási helyiségben öklével az asztalra ütött, fenyegető a kormánypárti választókat és felségsértő szavakat mondott. Ily események után talán mégis fel fogja a kormány a választást függeszteni.“ —■«qiwffaBBBBWMan» így áll, midőn a 2/3-ad résznyi többséggel rendelkező párt, a nélkül hogy kívülről, anélkül hogy az ellenzék részéről bonthatnék fel, önmagában bomlásnak és feloszlásnak indul midőn az uralkodó párt vezére, a mostani rendszer alkotója , önmaga kimondja , hogy az eddigi eljárással szakítani kell, hogy más rendszert kell követni, akár az ellenzéknek magát mérsékeltebbnek nevező, tulajdonképen pedig igazi nevén nevezve határozatlan része tényleg feloszlik három részre, egyik elfogadván a mi ellen hét évig küzdött, s a melyet a nemzetre nézve mindig károsnak állított, a kiegyezkedési alapot, az elkárhoztatott közös ügyekkel és delegátióval; a másik az idők és módokhoz köti politikáját, míg végre a 3-ik megmaradt tisztán azon alapon, amelyből kiindult 1867-ben legalább melyen az egész baloldal magát állni hirdette, s mely később az úgynevezett bihari 5 pontban lett összefoglalva. Ide érlelte a pártok állását az 1873-iki év, hogy a volt baloldalnak most már 4 árnyalata van, a jobboldalnak még több, mert ott van jobbközép, orthodox, Deák-párt, reformer, Lónyaista, conservativ, ultramontán stb., ki tudja hányféle árnyalat, s ezeken kívül a Ghyczy-féle középpárt. Azonban , míg a jobboldalt együtt tartja a hatalombani bsztoszkodási vágy és önhaszon érdeke, addig a másik részről Beoami ily szorosan össztartó kapocs nem létezvén, miután a balközépnél maga a vezér lett hűtlen az önmaga által felállított zászlóhoz, ahány nézet és érdek, annyifelé szakadt maga a párt is. Hogy az ellenzéknek úgynevezett szélső árnyalata, a 48-as párt, egyedül maradt mint párt következetes és teljesen hű elveihez, azt annak ellenei sem tagadhatják ; itt a baj csak az, hogy a 48-as párt, kevés tagból áll a képviselőházban. Azt kérdi tán valaki, mért áll oly kevés tagból? mért nem akar azon töredék sem vele csatlakozni, mely a balközépből egyedül maradt hű elveihez , holott annak programmja a 48-as párt programmjától alig különbözik ? Nézetünk szerint ennek okai lényeges kérdésekben nem rejthetnek, s az akadályok eltávolítása csak idő kérdése, és mi erősen hiszszük azt, hogy e két árnyalat a 48-as zászló alatt egyesülni, és egyesülten a jövő választásokban is már erősbödni fog annyira, hogy az országházban is tekintélyes számot képezend, és szerény nézetünk szerint csakis ez lesz azon párt, mely Magyarország önállósága és függetlensége mellett küzd, s melynek történeti múltja van, s a melynek jövője van okvetlenül, mert e párt alapját leli már a történelemben s létezik az Árpádház kihalta óta, s szerény nézetünk szerént csak két politikai, csak két közjogi párt volt mindig és létezhetik Magyarországban, egyik, a melyik Magyarország függetlenségét kivívni óhajtja, másik a kiegyezkedési, azaz : azon párt, mely minden áron, a más államokkali közösségben hiszi e haza fenállhatását; fájdalom, századok óta ez utóbbi párt volt hatalmasabb, kivéve az 1848-iki korszakot, s most is ez van többségben, de nézetünk szerint csakis a függetlenségi párt elvei diadalában rejlik Magyarország jövője; ellen esetben ha a nyugateurópai kulturállamok színvonalára fejlődünk is, ha anyagilag boldog ország lenne is, mint legalább az eddigi auspiciumok mellett igen kevés kilátás van, de Magyarország nem leend, ahogy Magyarország még eddig is van, az is csak annak köszönhető, hogy a függetlenségi párt, ha kisebbségben is, de mindig létezett s mindig küzdött híven az ország önállóságáért. S miután hitünk szerint ez országban csak két politikai párt létezhetik, a többi, milyen a reformer, szabadelvű, conservativ, ultramontán és reactionárius, csak ezek keretiben mozoghat. — Ezen 1873. évi pártvajudás, vagy pártbomlási processus — oda fogja ölelni a dolgot, hogy az 1867-iki igen egészségtelen és természetellenes alapon létrejött pártalakulás felbomolván, egy egészségesebb fog létrejönni, s ez által azon pártnak, mely az ország függetlenségéért küzd, ha győzelme messze elodáztatott is, de be kell következni, épen úgy mint bekövetkezett az 1848-iki korszak, mely az összes újabb magyar történelem legfényesebb korszaka, s mely bár mennyire eltorzítva van is, de nincs kiirtva a nemzet szivéből, s melynek diadalmaskodni kell; csak kitartás és erély legyen, s csak a nemzet zöme ne hagyja magát az álpróféták által eltántorittatni és olyan dolgok által félrevezettetni, mint amilyen a takarékosság és pénzügyi rendezés egyedül üdvözítő politikája. Hiszen, hogy a takarékosság nálunk szükséges, az kétségtelen, hogy ezt a mostani, az erkölcstelenségig fokozott önérdek politikáját száműzni kell, azt a 48-as párt leginkább hangsúlyozta, de ez egyedül ki nem elégít bennünket. Nekünk e hazában csak egy módunk van, amely jólétre vezethet: ha függetlenek leszünk Bécstől s Ausztriától s ha az uralkodó személyén kívül, semmi kapocs össze nem fon bennünket, ha nem lesz közöshadseregünk a külügyünk, ha önzetlen hazafiakból álló független kormányunk lesz, mely a nemzet bizalmát úgyis bírva, nem lesz kénytelen hatalma fentartása czéljából az ország millióit elpazarolni, ha parlamentünk többségét nem önérdek, hanem tisztán a közügy érdeke fogja vezérelni s miután ezek csak független államban érhetők el, használjuk fel mi, kik kivül vagyunk a törvényhozási termen, minden tehetségünket arra, hogy ezt létesíthessük, ehhez pedig, hogy ezt létesíthettük az 1873-ik pártszakadások, némely kölcsönös nyilatkozatok s az eszméknek ezek általi tisztázása, csak előnyül szolgálhatnak, és épen azért nem tartjuk mi az 1873-ik esztendőt a nemzet élete fejlődésében, bár sok káros dolgok is fordulnak elő benne, oly kártékonynak. — Adja a gondviselés, hogy a mennyire káros volt is, okuljunk rajta. Kühnel Ignácz, c) ha valamely községben a részletes katastéri fölmérés ezen törvény hatályba lépte után fejeztetett be. Ily községben az uj catastéri munkálat alapján új sorozás eszközlendő; d) ha a község határára nézve változás jött létre; e) ha valamely földrészlet közbejött változás folytán a 4. és 5. §§-ok értelmében földadó tárgya lenni megszűnt; f) ha valamely földrészlet, mely eddig földadó tárgyát nem képezte, közbejött változás folytán adókötelessé vált (4. §.); g) ha valamely földrészlet ideiglenes adómentességet nyert (6. §); h) ha valamely földrészletnek ideiglenes adómentessége megszűnt; i) ha a földrészlet tulajdonosa változott, 73. §. A 72. §. a) esetén kívül a megállapított tiszta jövedelmi fokozatok, s az azok alapján kiszámított tiszta jövedelmi összegek a 2-ik §-ban meghatározott húsz év alatt változást nem szenvednek. A 72. §. b) és c) eseteiben az egyes földrészletek után fizetendő adóra a kitett 20 év alatt csak a térfogatban kiderült különbségek bírnak befolyással. 74. §. A 72. §. a) b) és c) pontjai esetében a nyilvántartási eljárás mindig hivatalból indítandó meg. E czélból az eljáró bíróságok a birtokrendezés vagy tagosítás végrehajtásáról az illető pénzügy-igazgatóságot értesítik. Ezen esetekben jelesen az a) esetében az új tiszta jövedelmi fokozat elkészítése, a b) és c) esetekben pedig a térfoganat iráni különbség folytán előállott változás felvétele a jelen törvényben megállapított elvek szerint küldöttség által hajtatik végre, mely áll a pénzügyi igazgatóság által kiküldött becslőbiztos és az illető törvényhatóság által a pénzügyi igazgatóság megkeresésére a törvényhatósági földbirtokosok közül választandó két tagból. 75. §. A sorozó küldöttség munkálata felett a pénzügyi igazgatóság határoz, s ennek megtörténtével a sorozási munkálatot az illető községnek megküldi. A község elöljárósága a sorozási munkálatot közszemlére kiteszi (64. §.), s erről az érdekelteket helyi szokás szerint közzé teendő hirdetmény útján oly felhívással értesíti, hogy a felszólalások nála szóval vagy irásban a közzétételt követő harminc nap alatt nyújtandók be. (65, 66. §§.) A község elöljáróságra tartozik a beérkezett felszólalásokat a fentebbi határidő lejárta után azonnal azon pénzügyigazgatósághoz beküldeni, melyek kerületébe a község tartozik, s a pénzügyi igazgatóság azok felett határoz, és határozata az érdekelteknek kézbesítendő. A pénzügyi igazgatóság határozata a kézbesítést követő 15 nap alatt a pénzügyminiszterhez fellebbezhető. 76. §. A közbejött változást a 72. §. d) pontja esetében az érdekelt községek elöljárói az illető adóhivatalnál, az e), f) és i) esetekben pedig az illető földrészlet tulajdonossá, és pedig ez utóbbi esetben az 1868. XXL törvénycikk 91. §-ában megszabott büntetés terhe alatt három hónap alatt a községi elöljáróságnál bejelenteni kötelesek. A községi elöljáróság ezen változásokról további négy hét alatt az adóhivatalt értesíteni tartozik. Az eljárás 72. §, d), e) és f) eseteiben rendes közigazgatási úton az illető községi elöljáróság közbejöttével történik. A 77. §. Az adókötelezettség a változást követő naptári évvel kezdődik, az adómentesség pedig, ha valamely adóköteles földrészlet adótárgya lenni megszűnt, a bejelentést követő hónappal veszi kezdetét. 78. §. A 72. §, d), f), g), h), i) pontjainak esetében a változások akkor, ha azok bejelentése elmulasztatnék, hivatalból jegyzendők be. 79. §. A következő esetekben, úgymint: a) ha valamely földrészlet, mely adó tárgyát nem képezi, mint adóköteles soroztatott, vagy ha adóköteles földrészlet kihagyatott; b) ha valamely földrészlet többször, vagy ha nem azon község katasterébe iktattatott be, amelyhez tartozik, úgyszintén, ha a birtokos hibásan van bejegyezve ; c) ha a térfogat hibásan tétetett ki , végre d) a számítási vagy írásbeli tévedések esetében a hibák hivatalból vagy az illető felek kérelmére mindenkor kiigazítandók. 80. §. A nyilvántartási eljárás részleteit a pénzügyminiszter rendeleti úton szabályozza. 81. §. Az ezen törvényben meghatározott eljáráshoz szükségelt iratok és beadványok bélyegmentesek. A bizottsághoz vagy azok elnökeihez intézett beadványok s a bizottságok tagjainak hivatalos levelezései postadij-mentesek. 82. §. A földadó szabályozásának költségeit az állata viseli. 83. §. Ezen törvény véggehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. 1848—49-iki honvédmenház aranykönyve. A mint a t. közönségnek már tudomására adatott, hogy Posner Lajos Károly ur által a honvédmenháznak adományozott aranykönyvben mindazon nemes honfiak és honleányok nevei be lesznek iktatva, kik e nemes czélra adakoztak, miért is ime megkezdjük az aranykönyv lajstromát: Kossuth Lajos évenként.....................20 frt Özvegy Damjanich Jánosné évenként . 10 „ Gáspár András tábornok évenként . 10 ,, Földváry Albert alezredes évenként . 10 ,, Szathmáry Mihály ezredes évenként . 10 „ Krivácsy József ezredes évenként . . 10 „ Tassy-Becz László őrnagy évenként . 10 „ Feleki Miklós százados évenként . . 10 ,, Ivánka Imre ezredes 3 évig évenként . 200 „ Majoros István őrnagy évenként . . 10 ,, Pethő Vilmos alezredes évenként . . 10 ,, Sréter Lajos ezredes évenként ... 10 „ Nézetek a pártbomlásról. Ismét eltelt egy év, s ez azóta, mióta a hatalmat kezében tartó párt kimondta, hogy mindent megnyertünk, már a hetedik. Végzetteljen év volt ez — de nézetünk szerint nem oly szerencsétlen — mint aminőnek sok részről leiratik, — sőt ellenkező amennyiben a nemzet egy része kezd öntudatra ébredni — maga a törvényhozó testület illetőleg annak mindenható többsége — érezni kezdi — hogy a lejtő, a melyen hét évig haladt, lefelé — az örvény széléhez vezette immár, s miután mint nagy számüzöttünk Kossuth Lajos, még 1867-ik évi május 21-éi Deák Ferenczhez irt levelében jóslatszerüleg megmondotta, hogy a sikamlós téren, a melyre rálépett, megállnia lehetetlen lesz, s megdöbbenve kapaszkodik most már a szalmaszálhoz is, de végzősének átkanyomja, mint Sue bolygó zsidóját, érzi hogy veszélyes utón van s mégis tovább halad azon, vagy ha nem halad is, legalább vesztegel, de ugyancsak a rész után , s részint a megkedvelt hatalom elvesztésétől félelem, részint ama körülmény, hogy ha a hatalom más kézbe megy át, még inkább napfényre kerülnek a hibák, melyekkel a hiszékeny nemzet a bukás szélére sodortatott; nem engedik, hogy akkor a midőn önmaguk belátják, miszerint ők hazánk kormányát többé vezetni nem képesek, mégis másoknak engedjék át, hanem azt mindenáron megtartják, sőt ahoz görcsösen ragaszkodnak. És sajátlágos, hogy midőn a helyzet kétségtelenül Törvényjavaslat a földadó szabályozásáról. (A képviselőház földadó-catasteri bizottságának szövegezése szerint.) (Vége.) V. FEJEZET. A földadó-cataster nyilvántartása. 72. §. A következő változások a földadó-catasterben nyilvántartandók : a) ha államköltségen vagy állami kamatbiztosítás mellett új közlekedési eszközök keletkeznek, melyek a tiszta jövedelem megállapításánál a 19. és 20. §. értelmében számításba nem vétettek. Ezen esetben a tiszta jövedelmi fokozat, tekintettel azon új közlekedési vállalat vitelbérére, a 19. és 20. §§. szabályai szerint átalakítandó ; b) ha valamely községben a tagosítás vagy birtokrendezés végrehajtatott, a határ azon részét illetőleg, melyre az kiterjedt, a pénzügyi hatóság által meghatározandó idő alatt új catasteri munkálat készítendő, melyben a földrészletek a mérnöki munkálat alapján az uj felosztás és mivelési ágak szerint vétetnek föl .