Magyar Ujság, 1874. február (8. évfolyam, 26-48. szám)
1874-02-01 / 26. szám
ezen eljárást helyeselte, azt törvényesnek declarálta. Én tehát, csak egy útmutatót ismerek a helyes eljárás megítélésére, s ez a törvény. A váltótörvényszéki bejegyzésre nézve az 1840. évi XVIII. t. sz. 3. fejezetének 61. §-a azt mondja: „A választmány (vagy az igazgatótanács , az mindegy) a gyűlésben szótöbbséggel elfogadott és a választmány által aláírt társasági alapszabályokat a kereskedési czímmel együtt a váltótörvényszéknél a váltótörvénykönyv II. része 3-ik fejezete értelmében a társaság nevében bejegyezteti.“ Tehát nem ő felsége által szentesített, nem a miniszter által helyben hagyott, hanem a gyűlés által szótöbbséggel elfogadott alapszabályokat jegyezteti be. A váltótörvénykönyv 2-ik részének 3-ik fejezete ezeket mondja: „A részvénytársulatoknál csak a válaszmány jelenend meg, t. i. a váltótörvényszék előtt, mely a társaság üléséből kiadott bejegyzési felhatalmazást előmutatandja. (halljuk !) Arra tehát, hogy a váltótörvényszéknél a bejegyzés megtörténhessék,szükséges, hogy az igazgatótanács a részvényesek gyűléséből kelt bejegyzési felhatalmazást a váltótörvényszéknek bemutassa. (Úgy van szélső bal felől.) Ez az én meggyőződésem szerint nem történt meg. A miniszter úr nagy sajnálatomra azt mondja, hogy dr. Vay Miklós úr által a váltótörvényszékhez beadott kérvény a törvényes kellékekkel el volt látva. Én azonban azt nem látom át, hogy az a törvényes kellékekkel lenne felruházva. A t. miniszter úr felemlítette, hogy ő expediáltatta magának a váltótörvényszéktől ezen okmányt; én is expediáltattam s azt látom, hogy a váltótörvényszék a törvények ellenére járt el és magát ezközévé tette mindazon károsításoknak, melyek a keleti vasút részvényesein elkövettettek. (Úgy van szélső balfelől. Halljuk) Ezért a váltótörvényszéknek azon bírái, akik ebben eljártak, törvényes felelősségre vonhatók és nézetem szerint vonandók is. Ezen kérelem ahelyett, hogy a törvény rendelete szerint megkívánt részvényesek gyűléséből kelt felhatalmazást mutatná be, a hozzácsatolt irományokban bemutatja Pesten 1869. febr. 15-én a m. kir. szab. keleti vasút első igazgatótanácsosa leendő tagjainak saját ideiglenes irodájukban az „Európához“ czimzett szállodában 45. szám alatt tartott ülésében felvett jegyzőkönyvnek kivonatát.(Derültség.)Ilat, ház! (Halljuk!) néhány úriember egy vendéglőben összejön és szereti magát persvadeálni azzal, hogy ő egy nagy társulatnak, mely több mint 50 millió frt készpénzzel rendelkezik, igazgatótanácsosa lesz, és mint olyan gyűlést tart és azután belebocsátkozik oly lépések megtételébe, melyek kezébe szolgáltatják azon 50 s néhány millió feletti rendelkezést, ez oly eljárás, tehát, mihez hasonlót nehezen hiszem, hogy a jelen szédelgési korban Európa bármely országának, vasúti építkezési krónikájából bárki is felhozhatna. (Helyeslés szélsőbaloldalon.) Hol van ezen jegyzőkönyvben a felhatalmazás a bejegyzésre, amelyben a világon nincsen más, minthogy dr. Vay Miklós úr ő nagy méltósága, mint korelnök az ülést megnyitván — megjegyzem t. ház, s ezt valóban csodálom, hogy az ülés délelőtt tartatott meg — Bocskay Ignácz úr indítványára dr. Vay Miklós elnöknek és dr. Bánffy Albert a leendő igazgatótanács alelnökének véglegesen megválasztattak. (Derültség.) Az indítvány elfogadtatván, dr. Vay Miklós elnöki székét elfoglalta. Ez van t.hát a jegyzőkönyvben és egy szóval sem több, és ezen jegyzőkönyv pótolja azt, melynek az 1840. XVIII. t. sz. rendelete szerint a társaság választmányi gyűléséből kell felhatalmazásnak kellene lenni. És ezen okmányt nevezi azután az igazságügyminiszter úr elégségesnek arra, hogy a váltótörvényszék törvényesen eljárhasson és helyesli ezen váltótörvényszék eljárását. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Gyönyörű dolog!) A miniszter úr, az egész ügyben, mint minden más ember is aki ezen ügyet a nyilvánosság vagy a törvényhozás elé hozta, minden okoskodását az alapszabályokra alapítja. Igen, de ez alap törvényellenes, érvénytelen, semmis, (Helyeslés a szélsőbaloldalon) tehát mindaz, amit reá épít, semmis és törvényellenes. Azt mondja: ezen alapszabályok 54. szakasza szerint az első közgyűlés csak a vasút építése után megtartatni rendeltetett. Igaz, az alapszabályok szerint igenis, de kérdem az igazságügy miniszter urat, szabad-e egy társaságnak oly alapszabályokat alkotni, vagy a kormánynak a társaság részére oly alapszabályokat odzzogálni — mert ez petrogálása az alapszabályoknak — melyek a fenálló törvények rendeleteivel egyenesen ellenkeznek. De mi czélja volt és lehet az alapszabályok azon intézkedésének, hogy azt mondja, hogy a közgyűlés csak a vaspálya kiépítése után tartassák ? Tehát akkor lépjenek a részvényesek azon lehetőségbe, hogy vagyonuk felett rendelkezhessenek és az eljárást ellenőrizhessék, midőn a vagyon már leköttetett. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Te hát! Nem akarok praeoccupálni a mai vitának, mely épen ezen intézkedések érvényessége felett kell hogy nagy részben megforduljon, hanem csak egyáltalában mondhatom, hogy amily köszönettel vettem a t. miniszter urak azon készségét, hogy válaszoltak, és oly aggodalommal tölt el azon módja a válasznak, melyben azt előadták. Ennélfogva én a miniszter urak válaszát helyesléssel és megnyugvással nem fogadhatom el, hanem kérem a t. házat annak napirendre tűzését elrendelni. (Helyeslés bal felől.) Pauler Tivadar igazságügyminiszter : Röviden kívánok a t. képviselő úrnak felelni. Constatkroztam a tényeket, constatkroztam úgy, mintázok a váltótörvényszéki iratokból felderíthetők és általam észlelhetők voltak. Azt mondtam, a kérvény megfelelt a XVIII. t. sz. 55. §. minden kellékének és annak alapján járt el a váltótörvényszék. Második feleletemben pedig világosan megérintettem azt, hogy a bejegyzés nem azon jegyzőkönyv alapján történt, hanem történt a megerősített alapszabályok és az igazgatótanácsnak a kijelölést helybenhagyó kormányrendelet alapján, tehát nem azon jegyzőkönyv alapján azt világosan megérintette. Ezt csak adott válaszom felvilágosításául jegyeztem meg. (Helyeslés:) Elnök: Méltóztassanak azok, kik a miniszter úr válaszát tudomásul veszik, felállani. (megtörténik) A többség tudomásul veszi. Trefort miniszter felel Majoros I.-nak az egyetemi építkezés ügyében tett interpellátiojára. Majoros István. Azt mondotta a tisztelt miniszer úr, hogy interpellation! nem vonatkozik a kérdéses épületre, melyet megjelöltem, s ebben igaza van a t. miniszter úrnak, de azért nem hazudták meg, mert mindazon épületeknél hasonló visszaélés követtetett el ahhoz, melyet válaszul a miniszter úr írásból felolvasott, azért elősorolom mindazon dolgokat, melyek ily természetűek, de egy kis figyelmet és csendet kérek a háztól. (Elnök: csenget) Mindenekelőtt megjegyzem, hogy sehol és soha nyilvános lapokban a szokott módon kiírva egyetlen árlejtést sem eszközöltetett a minisztérium, hanem vannak megbízottjai, kik közül van egy bizonyos Skalnitzky nevű, aki annyira ismeri a miniszter úr embereit (Derültség a szélső baloldalon) azon örökös Gregerseneket és Neuschlossokat, hogy azok nélkül nem is képzelheti, hogy az asztalos tudósítáosó e az iparművészet, ezeken túl terjeszkedhetnék. A kérdéses épületre, melyre nézve engem a miniszter úr meghazudtolni akart Neuschlosz 13V00-al ol* csobban ígért vállalkozni az egyik épületre, a másikra 16%%-al olcsóbban. De e két épületre feladatott Nagy István ajánlata, mely 1640-tal ígérte olcsóbban végezni a munkát és ez ajánlat mellőztetett. (Olvassa az ajánlatot.) Most következik tulajdonkép interpellátiomnak azon része, mely annak sarkpontja. Az ajánlati okmány, melyet felmutatni bátor voltam, a következő hátirattal láttatott el, mely hitelesen tanúsítja, hogy nem szoktak a minisztériumok nyilvános árverést tartani és a concurrencziát igénybe venni. A házirat így szól:„Ezen zárt ajánlati tárgyalásra a czég felhiva nem lévén, ajánlata fel nem bontathatott“. Aláírva a bizottság, kérdem már most a miniszter úrtól és a t. háztól, várjon ha az állam számára takarékoskodni akarunk, ha tökéletes munkát akarunk kiállítani és kívánjuk, hogy a deficit ne szaporodjék, mihez nagyon értenek a miniszter urak, úgy az egyik mint a másik: ekként kell-e eljárni a nyilvános munkák kiadásánál. De ha már megtörtént a dolog, módjában állt a miniszter úrnak az elkövetett hibát helyre hozni , mert akkor még nem volt ratifikálva a szerződés és eljárhatott volna úgy, mint egy ízben Deáky Lajos interpellációja folytán történt, hogy t. i. a visszaélés utólagosan az által orvosoltatott, hogy új árverés rendeltetett el, és az államnak a concurrentia folytán nem volt kára. Én mint előre is említtettem, egész sorozatát ismerem a visszaéléseknek, melyek a minisztériumok egyik másik osztályában az állam kárára elkövettetnek. (Egy német nyílt levelet olvas fel Sehhehausból Lamotte vagy Tonette aláírással). Elnök : A. képviselő úr már hosszasan igénybe veszi a képviselőház figyelmét, azon kérést intézem hozzá, szorítkozzék tisztán magára a dologra. Majoros István: Én csak felvilágosítást adtam a miniszter úrnak. Egyébiránt a miniszter úr által felolvasottakat nem értettem meg teljesen, arra bővebben nem válaszolhatok, s csak annyit jegyzek meg, hogy az ő válasza az általában felhozott adatok ellenében legkevésbé sem tekinthető cáfolatnak és engem ki nem elégít. Azért én, miután a rosz kormányzat és rész kezelés következtében az állam pénztára már teljesen ki van merítve, s deficittel dolgozik, arra kérem a t. házat, hogy vegye figyelembe a birtokomba levő adatokat, melyek a folytatott rosz gazdálkodás feltüntetésére szolgálnak, amiért is kérem a t. házat, méltóztassék a miniszter úr válaszának tárgyalására határnapot kitűzni, amikor is én a helytelen gazdálkodás bebizonyítására okmányokat fogok felhozni. A válaszszal nem vagyok megelégedve. (A ház tudomásul veszi a miniszter válaszát.) Napirend : a kérvények mellőzésével a keleti vasútügyi törvényjavaslat. A képv.ház VIII. osztályának külön véleménye felolvastatik. Zsédenyi E. Számításokat tesz. Azonban mondja: addig, míg az elrendelt vizsgálatot be nem terjesztették, a keleti vasút pénzügyi helyzetét számszerűleg megállapítani nem lehet, maga az igazgatótanács e tekintetben valódilag nincsen tájékozva. A minisztérium a keleti vaspályát a teljes tönkre jutástól meg akarná óvni. Erre nézve ajánlotta volna azon eljárást, melyet az osztrák kormány a lembergczernoviczi vasúti társulattal követett. Most mondja, minden alapos részletes tájékozás nélkül az államot 17 millió költséggel terhelni, hol sem a hozott áldozat eredményét, sem a tovább hozott áldozatok sorát előre nem láthatjuk, annyi volna, mint fejünkre egy máris torlódott pénzügyi bajok halmazát saját kezeinkkel tetőzni. (Igaz, úgy van balfelől.) Éhez hazám iránti kötelesség érzetem öntudatában nem járulhatok és igy a benyújtott törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául el nem fogadhatom. (Hosszas élénk helyeslés balfelől és a jobbközép több padjáról.) G hyczy K. A javaslatot tárgyalás alapjául sem fogadja el. A Il-ik sorozatú kötvények érvényességét csak bírói úton lehet tárgyalni s meghatározni. A keleti vasút ügyének elintézésére csak egy módot ismer: ez a részvényesek ezen pálya irányábani viszonyainak végleges rendezése. Ezen viszonyok rendezése nélkül minden más eljárás csak bonyolítja a dolgot, ha pedig azok rendeztetnek, megszűnik a prioritások érvényességének kérdése. Ennélfogva következő határozati javaslatot teszi: Mondja ki a ház, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául nem fogadja el , de a minisztériumnak oly javaslatait, melyek a keleti vasút ügyének, minden iránybani végleges rendezését lehetővé teendik, — a vizsgálatra kiküldött bizottságok jelentése által felderítendő minden jogoknak, követeléseknek, s az illetők feleletre vonásának fentartásával — készséggel tárgyalás alá veendi. (Élénk helyeslés a középpárt tagja részéről.) (Vége köv.) várakozáson nem marad alul. A szenvedély érzékitésében egyike a legnagyobb mestereknek, megkapó realistikus fölfogása és kivitele pedig az újdonság varázsával bir. — Nyugta. Alólirt ezennel bizonyítom, hogy a honvédmenház javára Lantocztól a „Magyar Újság“ szerkesztősége által 20 frtot (húsz forintot) mai napon átvettem, ezen összeg újságok utján is nyugtáztatni fog. — Budapest, 1874. január 30-án. — Krivácsy József. — Eredeti személyleirások. Wirdischgrätz irodájából most kerülnek napvilágra azon nyomozó levelek, melyek a 49-iki menekültekre vonatkoznak. Kossuthné igy van jellemezve: „Nagylelkű, büszke, megvetést kifejező tekintettel, gyermekeivel együtt utazik. Ruházatát nem lehet körülményesen leírni, de mindenesetre elegáns.“ — Mészáros, a hadügyminiszter így jellemeztetik : , Külalakja méltóságteljes, különben csendesnek látszik.“ — Furcsán jellemezték Madarászt: „Úgy néz ki, mint egy közönséges czigány, gyors beszédű, dühös természetű, de dühét csillapítani tudja.“ — Nyáry Pál személyét így írják le: „Ruhája különféle, de különösen a frakkot szereti.“ Kossuth titkárát Nagyot pedig igy : „Nagyokat lép és kabátja alatt tőrt hordoz.“ — Öngyilkosság szerelemből. Egy fiatal mérnök, tegnap délelőtt a Rókus-kórházból jött ki, hol kedvese, egy betegápolónő leánya, hullájától vett örök búcsút. Kijövet bérkocsiba ült és a százház felé hajtatott. Alig haladt azonban a kocsi néhány lépésre, midőn két lövés dördült meg; a kocsis benézett a kocsiba és rémülve látá, hogy a fiatal ember, ki nagyon szivére vette kedvese halálát, szíven lőtte magát. — Patikárus Ferkó népszenész siremlékére újabban adakoztak: Berkes Lajos Irén, gróf Bathtyány Elemér 25 frt. b. Orczi Elek 10 frt. Pázmándi Béla 10 frt. Jankovics Aladár 15 frt. Továbbá tisztelettel kévetnek, különösen a vidéki népszenész urak, miszerint jövő hó 19-ig ivei két bárminő eredménynyel is beküldeni szíveskedjenek őkvétlenül. Vasvári Kovács József, bizottsági jegyző. — Táborszky és Porsch zeneműkiadásában megjelent: „Gondüző“ gyorapolka Deutschtól, ára 50 kr., „Követel, tartozik“ rezgő polka Deutschtól. 50 kr. 44. A nemzeti színházban pénteken este először adatott „Plumet úr öröksége“ czímű vígjáték Barrieres Capendytől. A sikert illetőleg legtalálóbban kifejezi a benyomás által keltett nyilatkozat, hogy mikor az ember végig nézte a darabot, azt mondja rá: bolondság. Nem unatkoztat, de nem is szórakoztat úgy, hogy a mű belbecse nyomokat hagyna a visszaemlékezésre. Azt mondják, hogy miért hozták szinre? Hát azon az útón, mint sok más kevés értékű darab, ez is fölkanyargott a színpad deszkáira. Hogy „Plumet örökségé“-nek alapeszméje nem uj, ez még a legkisebb hiba volna; de hogy oly alakot, mint Plumet ur, az életben nem lehet találni, és már mélyebb vágású rovást érdemel. Plumet gazdag tőkepénzest unokahuga, ennek férje, unokaöcscse s ennek neje s egy másik unokaöccse körülveszik, hogy hízelgéseikkel elhalmozzák, hanem titokban mindegyik a maga kezére dolgozik s Plumet urat forgatják a maguk előnyére. Egy ember van, ki szereti Plumet urat, keresztfia, hanem e szeretet sem jár ingyen, mert a fiatal ember arra kéri az öreget, hogy legyen érte jótálló 100 ezer frankig, hogy irodát nyithasson s megnősülhessen. A rokonok ezt megakadályozzák. A fiatal ember jegyese úgy fog ki a rokonokon, hogy Plumet urat eltávolítja körükből falura, s mikor ez sikerül, ott rábeszéli a nősülésre s mert egy éltes kisasszony attól nem vonakodik, az eljegyzés megtörténik. Plumet megveszi a falusi jószágot, jegyesére íratja. Az eladással megbízott ügyvéd ezt tudatja a rokonokkal, kik nagy sietve megérkeznek, hanem ezek azt színlelik, hogy örülnek a házasságnak. Hogy azonban az öreget a házasságtól visszatartsák, megbízzák a nyers unokaöcst, hogy az beszélje le szándékáról. Ez erre rááll, de netra rokonai, kiket a haszonlesőknek tart, hanem saját érdekében. A viasznál is könnyebben idomítható Plumet csakugyan erről is lehagyja magát beszéltetni. De most a visszautasított Clemence két mogorva nagybátyja áll elő, két nyugalmazott katona , kik folyton veszekednek , de egymás nélkül még sem tudnak meg lenni. A két nagybátya az öreggel kurtán elbánnak s ez a modor megtetszik az unokaöcsnek s ő is a korholók részére áll, így aztán a házasság létrejö, a kereszttül megkapja a 100 ezer frankot, a rokonok terve pedig füstbe megy. Plumet úr ide-oda forgatása képezi a vígjáték anyagát, hanem mert ez nagyon gyakran előfordul, vége felé unalmas kezd lenni. Vannak benne egyes részletek, melyek derültséget keltenek, melyek azonban inkább a vastag ecsetelés, mit a szellemdusság rovására esnek. Az előadás elég összevágó volt s különösen Szigeti József és Feleki játéka emelték a hatást. Szigety Imre, Tamásy a két aggastyán s Benedek az ügyvéd szerepében nagyban hozzájárultak a siker emeléséhez. Gábor Irma kisasszony nem igen tudta kiemelni, a cselszörénykedő lányt, míg Kassainé (Clemence) szerepéből csinált anyit, a mennyit e kis szerepből csinálni lehet. Iiális előlegek 87-52 milliót tesznek, a miből Ausztriára 58 94, Magyarországra 28-58 millió esik. Az 1872. végéig a magyar kincstár által adott előlegekben, nem számítva a refundált összegeket és a 4%-os kamatokat, a magyarországi vasutak a következő számok szerint részesültek. És pedig: az első erdélyi vasuttársulat kapott 4.048.540 frtot az alföldi „ az éjszakkeleti „ a kassa-oderbergi „ a m. kir. államvasutak a pécs-barcel _ „ a keleti ,, a nyugati „ az arad-temesvári „ az e. magy.-gácsorsz. „ — Uj távirda-állomások. Az apahidai, koloskarai, virágosvölgyi, gyércsi, héjasfalvai, erkedi, bennei, kapzai, homoródi, alsórákosi, ágostfalvai, apáczai, földvári, botfalui és brassói vasúti távirdaállomások a magyar-keleti vasútvonalon magánsürgönyök felvételére is felhatalmaztattak. A nagykárolyi „önsegélyző népbank“ ügyében Novák Gusztáv vezérigazgató tudatja a közönséggel, miszerint a „Népbank“ iránt fenálló — megfeszített erőlködés daczára megingatni nem tudott bizalmat s hitelének erősbitését — mint ezelőtt, úgy ezután is folytonosan fokozni kötelességének ismeri, egyszersmind a nagyérdemű közönséget felkéri, hogy a „népbankot“ eddig tanusított támogatásukba és bizalmukba ezután is részesíteni szíveskedjék. ff 3,452.043 ff ff 2,400.000 ff ff 2,242.512 ff ff 1,550.000 ff f> 1,203.964 ff ff 1,100.000 ff ff 854,666 ff ff 411.153 ff ff 270.071 ff MAGYAR ÚJSÁG 1874. FEBRUÁR 11 Kivonat a hivatalos lapból. A m. kir. pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök Vaskó Ferencz pénzügyőri üzemrészt pénzügyőri biztossá, Wiesel Zsigmond II. osztályú számtisztet adóhivatali ellenőrré nevezte ki. A pécsi kir. pénzügyigazgatóság Héregi Gézát VI. oszt., Győrfy Jánost pedig VII. oszt. adótisztekké nevezte ki. A nagy-szebeni m. kir. pénzügyigazgatóság Dohai Gyula számtisztet, Benedek Sombor pénzügyőrségi sremrészt, Nagy Lázár, Gut Róbert adóhivatali gyakornokokat, végül Mátyás Dénes és Nagy Áron, jelölteket, VII. osztályú adótisztekké nevezte ki. A telekkönyvi hatósággal felruházott bánffyhunyadi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság működését az 1874-ik évi január 27-ikén 39,167/1873. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet szerint, folyó évi márczius 1-én kezdi meg. ÚJDONSÁGOK. Budapest, január 31. — A magyar tudományos akadémia I-ső nyelv- és széptudományi osztálya február 3-án (keddon) ülést tart, melynek tárgyai a következők: I. Szilágyi István 1. t. „Az állítólagos Rákóczi codexről. Olvassa Szilády Áron levelező tag. II. Dr. Ring Mihály „A Catull kéziratokról különös tekintettel a nemzeti múzeum Catull kézirataira.“ III. Hunfalvy Pál r. t. „A Nyelvtudományi közlemények legújabb füzetének ismertetése.“ — Megjelent a magy. tud. akadémiai almanach csillagászati és közönséges naptárra, ára írt. — Rossi a kitűnő tragicus társulatával néhány nap múlva a fővárosba jön, hogy a „Variétés“ színházban pár előadást rendezzen. Kedden fogja tartani első fellépését „Othello“-ban. A közönség Agyaimét itt felhívni fölösleges. Hőseit megelőzte a hir, s arait nyújt, a KÖZGAZDASÁG. — A magyar és osztrák valutaknak 1872-dik végéig nyújtott kamatbiztositási előlegek, ide nem számítva a 4%-os kamatokat, a „Presse“ számítása szerint már 68 és fél milliót értek el. A kamatgarantia czimén ugyanis a két állam részéről a következő összegek előlegeztettek: Ausztr. Magyarsz. Együtt 1867. végéig 14.13 457 18-70 mill.fit Ehhez járult 1868. 1.36 0.13 1-49 ff ff „ 1869. 343 0-92 4-35 ff ff „ 1870. 6-02 2.34 8.36 ff ff „ 1871. 7.96 4 72 12.68 ff ff „ 1872. 13-53 9 51 2304 ff 46-43 22-19 68-62 mill.frt. Ezen 68.62 millióból 1869-ben az Erzsébet nyugati, a csehországi nyugati,s a tiszavidéki társulat tartozásaikat részvényekben és kötvényekben megtérítették, amiből Ausztriára 7-58, Magyarországra 4-57, összesen 12-15 millió esett. Eszerint kamatbiztositási előlegül 1872. végén fönmaradt Ausztriában 38-85, Magyarországon 17-62, összesen 56.47 millió. A 4%-os kamatok 1873. végeig tesznek Ausztria javára 429, Magyarország részére 1-21, összesen 5-5 milliót vagy az előlegezett tőkével együtt, Ausztria részére 4314, Magyarország részére 1883, összesen 61,97 milliót. 1873-ra kamatgarantia czimén előirányozva volt Ausztriában 1580, Magyarországon 9-75, összesen 25-55 millió s ha ez összegek kifizettetnek, akkor a 4%-os kamatokkal együtt 1873. végén a vasúti garan Napi üzlet. Budapest, jan. 31. A nap nagyrészén át permetezett a havas eső, darával vegyest s erősen fújt a szél. A kocsi utakon a közlekedés elnehezült; gabona nem is érkezett s a gabonacsarnokban mint rendesen szombaton, igen csekély mérvű üzlet volt; adás-vevés hivatalos jegyzés végett be sem lett jelentve. Szerződések azonban köttettek, búzára 8 frt 10 — 15 kr; zabra tavaszkor átadva 2 frt 30 kr, ily áron adatott el 5000 mérő 50 fontonkint, tengerire, a bánságból (5000 v. m.) 4 frt 97 krjával. Repcze, rozs és árpa nem jött forgalomba. Az értéktőzsdén eladottak : magyar els. kölcsön 83-25, szőlőváltság kötv. 72.58, földhitelintézeti záloglevelek 86.50 — 75, magyar hitelr. 40*50—42-25, földhitelr. 58-50—58-75, municip. 29*50, anglo 36-50, takarék és hitel 60-50 — 60-75, orsz. közp. 74, pesti közúti 120 írtjával kötve. NEMZETI Ig SZÍNHÁZ. Buda-Pest, vasárnap, február 1-én. A vén bakancsos és fia a huszár. Eredeti népszinmír dalokkal 3 szakaszban. Kezdete 7 órakor. budai várszínház. Buda-Pest, vasárnap, február 1-én. «2 « «KK. Eredeti vigjáték 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő: Szederkényi Nándor. TÁVIRATOK. Berlin, jan. 31. A „Nord. Ztg.“ mai száma visszautasítja azon szemrehányást, mintha a kormány a szomszédos államok ügyeibe magát beleártaná s a sajtószabadságot elnyomni igyekeznék; constatálja továbbá, hogy a papságnak minden államban van hivatalos és félhivatalos sajtója, melyet a kormány ellenséges hatalom sajtójaként kell hogy tekintsem; a béke érdekében szükségesnek tartja, hogy a szomszéd államok világi ügyekben a pápaság szolgáivá ne legyenek. Nem fog semmi barátságos és udvarias eszmecsere Francziaország és Belgiummal meg kisérletlenül maradni, hogy azok souverainitásukat megerősítsék. Bécs, jan. 31. A császár Pétervárra febr. 11- én délután fog utazni. Bécs, jan. 31. A burgerbizottság elfogadta azon indítványt, mely az uj építkezéseket, melyek 1874. kezdetnek s jövő évben bevégeztetnek, 25 évre; a folyó év előtt megkezdett s jövő évben bevégzetteket pedig 15 évre adómentességgel felruházza. A pénzügyminiszter zajos helyeslés közt megígérte, hogy az adótörvény reformjáról még ez ülésszak alatt javaslatot terjeszt be. MilleuCll, jan. 31. A császár az éjjel visszaindult Bécsbe. Versailles, jan. 30. A nemzetgyűlés megkezdette az új adók feletti átalános tárgyalást. A pénzügyminiszter hosszú beszédben ajánlja javaslatát, melynek czélja az, hogy a bevétel és kiadás közti súlyegyen biztosíttassék, s sajnálkozását fejezte ki a fölött, hogy a bizottság az általa ajánlt adókat nem fogadta el. A tárgyalás holnap folytattatik. Bécs, jan. 31. Hitelrészvény 210.—__Angol-osztrák 159.50. — Galicziai 228.50.------Lombard 161.50 Államvasut 36. 50 — Tramway 175.--. — Rente 69.65 Hitelsorsjegy 170.50. — 1860. 106.50 — Napoleon d’or 903.—. — 1864. 141.------Arany 536.—. — Ezüst 107.------Frankfurt 95.60 — London 112.75 —.Porosz pénzutalv. 169.------Unió-Bank 138.75. — Török sorsjegy 47.—. — Altt. építő bank 85.50 — Angol építő bank 93.—. Bécs, jan. 31. M. földteherm. kötv. 76 75. Magy. vas. kölcsön 99.40. Salgó-Tarján 101.—. Anglo-Magyar 36. —. Magy. hitel. 141.—. Franko magyar b. 34.50. Magy. záloglevél 86.—. Alföld 143.—. Erdély 133.—. Magy. éjszak-kel. vas. 107.50. Magy. kel. vas. 48.50. Kel. vasúti elsőb. kötv. 65. —. Magy. sorsjegy 82.75. Tiszai vasút 203.—. Magy. földhitel 58.50. Municipal-Bank. 28.50.