Magyar Ujság, 1874. április (8. évfolyam, 76-98. szám)

1874-04-03 / 76. szám

Ezen gyökeres reformok hatását azonban előre biztos alapokon kiszámítani nem lehet, valamint nem határozható meg azon idő sem amelyben annak létesí­tése remélhető,­­s így az ezen után elérhető jelentékeny megtakarításokat ezúttal a mérlegbe fel nem veszi. Igyekezni kell azonban, hogy mielőbb keresztül­­vitethessék, egész erélylyel­ fel kell használni az erre vezető eszközöket. Megjegyzi azonban, hogy a kamatbiztosítás nagy­­terhét azon körülmény teszi még súlyosabbá, hogy a vasútengedélyezési rendszer nem a bruttó, hanem a tár­sulatokra nézve kényelmesebb és előnyösebb, az állam pénzügyi érdekeire nézve azonban minden esetre hát­rányosabb nettó jövedelmi alapra helyeztetett,­­ a­mennyiben jövőre is kamatbiztosítás mellett engedélyez­tetnének még vasutak a nettó jövedelem helyett a bruttó jövedelem rendszerére kell átmenni. A közmunka és köztek, minisztérium költségeire nézve a következő javaslatokat terjeszti az albizottság elé: Kamatbiztosítási számszék: az albizott­ság elismeri szükségét annak, hogy a kamatbiztosítással ellátott vasutak számadásai, szigorúan vizsgáltassanak át és ez irányban az állami felügyelet kellő pontossággal és az államkincstár érdekeinek szigorú érvényesítése mellett a lehető leg több eredménynyel gyakoroltassák s igy a maga részéről nem tesz kifogást az ellen, hogy ezen czél érvényesítésére szükséges költségek a költség­­vetésbe annak idején felvétessenek. Miután azonban jelenleg az állami felügyelet az il­lető közegek és hatóságok részéről egyidejűleg több irányban gyakoroltatik és így hiányzik azon öszhang és összeköttetés, mely a sikeres működés feltételét képezi. Az állami felügyelet akkér lenne szervezendő, hogy a számadások ellenőrzésére és megvizsgálására hi­vatott közegek és a felügyelet többi teendőivel fel­ruházott hivatalok között szorosabb összeköttetés léte­síthessék, hogy így az egyöntetűség és öszhangzatos működés biztosíttassék. A számszéknél egyébiránt netalán elkerülhetetle­nül szükségessé vált munkaerő szaporítás a köz­­­igaz­gatásnak és egyéb hivataloknál eszközlendő létszám le­szállítás által eszközöltessék, hogy így az állampénztár újabb terheltetése elkerültessék, és így a kamatbiztosí­­téki számszék és kormánybiztosok költségeire az albi­zottság a folyó évre előirányzott összeget­ meghagyan­­dónak véli. Állam­építészeti hivatalok és kőutak fentartása. Az albizottság e két czímre nézve azon összefüg­gésnél fogva, melyben azok állanak, együttesen adja elő nézeteit, még­pedig először azon javaslatokat terjeszti elő, amelyeket a kőutak fentartására nézve, mint a köz­­igazgatás ezen ágazatában behozandó új rendszert in­dítványoz. Az albizottság a kőutak kezelését és fentartását az önkormányzat hatáskörébe véli bocsátandónak az ál­lami felügyeletnek fentartása mellett, melyet e czélból részletesen szabályozni kell. Minden meglevő ként fentartása átadatik a me­gyék kezelése alá. A megyék ezen útvonalakat a tör­vény által e czélra kijelölendő forrásokból fogják fen­­tartani. Törvény által határozandók meg azon útvonalak, amelyek stratégiai vagy egyéb közforgalmi tekintetek­ből országos fontossággal bírnak. Ezeknek fentartásá­­hoz ugyanazért az állam az illető törvényhatóságoknak segélyt nyújt azon esetre, ha azokat többé útjaik fen­tartása mellett jó karban tartani saját forrásainak teljes kihasználása mellett sem képesek. Az országos segélynek módját és mérvét törvény fogja szabályozni. Új utak építése a törvényhatóságokat illetik. Azon útvonalak azonban, melyeket a törvényhozás stratégiai vagy más országos tekinteteknél fogva orsz. útvonalakként rendel kiépíttetni, államköltségen fognak készíttetni, elkészülvén azonban, fentartásuk a megyék kezelése alá esik. Arra nézve, mily források jelölendők ki a törvény­­hatóságok számára az utak fentartására, az albizottság következő javaslatokat teszi. Első­sorban és első forrásul a közmunka értéke lenne kijelölendő. A közmunka­ügy törvény által lehetőleg igazságos alapon rendezendő olyképen, hogy a szabályozás által munka érték tekintetében éressék el azon eredmény, a­mely ma is elérhető volna, ha a közmunka igazságos alapon vetetnék ki, a megváltás helyesen állapíttatnék meg és teljesen kihasználtatnék. A közmunka törvény főbb elvei közül csak annyit tart ezúttal kimondandónak az albizottság, hogy a köz­munka érték a megállapítandó módozatok szerint pénz­ben is, természetben is leróható; e munka értéknek minő természetű utakra és minő sorrendben fordításáról is a törvény tüzetesen intézkedjék. A közmunkában fekvő erőt tartoznak a megyék kellőleg kihasználni és amennyiben az utak fentartása igénybe nem venné, tartoznak új utat építeni. Másod­sorban az útvámot jelöli ki az albizottság a következő módon :. A törvényhatóságnak megengedtetnék, hogy oly utakon, melyek jó karban vannak és élénkebb forgalom­mal bírnak, úgy szintén költségesebb hidakon a minis­­térium jóváhagyása mellett mérsékelt vámot szedhesse­­nek, azon esetben azonban, ha a törvényhatóságok út­jaik fentartására államsegélyt akarnak igénybe venni, a minisztérium által a vámszedésre köteleztessenek is. Ezen két forráson kívül, az önadóztatást is azon forrásokhoz sorozza az albizottság, amelyekből a törvény­­hatóságok az útfentartási költségeket fedezhetik. Azon törvényhatóságok, melyek a közmunka és út­­vámból az út­fentartási költségeket fedezni és­ a szükséges új utakat kiépíteni nem képesek, költségvetéseikbe a törvény korlátai között e czímen felveendő összegből fe­dezhetik azokat. Amennyiben a törvényhatóságok ki­mutatják, hogy ezen három forrás teljesen kimeríttetett már, és így az önadóztatás forrása is igénybe van véve, áll elő az állam segélyének esete azon utakra nézve, melyek abban a fentebbiek szerint részesülnek. Az albizottság még két eszmét érint meg. Kívánatos, hogy a minisztérium annak idején gon­doskodjék at rendőri törvényről és adjon ki annak idején az útépítésre nézve az ország viszonyaihoz és vidéki kö­rülményekhez mért általános tájékozó szabályokat. Hogy a fentebb vázolt elveiben körülírt rendszer életbe léptethessék, mindenekelőtt a közmunka törvény meghozatala sürgősen szükséges. Ha a közmunka törvény a fent érintett irányban megalkottatik, és ott, hol a forgalom nagysága azt jö­vedelmezővé teszi, vámok állíttatnak, az utak az albi­zottság javaslata értelmében a megyei kezelésbe lesznek átadandók. Ezáltal tekintettel arra is, hogy a me­gyei kezelés mellett az útfentartás kevesebb költségbe fog kerülni, az államutak czimén felvett összegből már 1875-ben 2.435.000 frt, 1876-ban 2.500.000­ forint lesz törölhető. E mellett is még több mint két millió marad a kor­mány rendelkezésére Horvát-Szlavon országok szükség­letén kívül. Ezen összegből oly törvényhatóságok segé­­lyeztettnek, melyek annyi állami fontossággal bíró kő­­utat vesznek át, hogy azoknak fentartási költségeit többi útjaik fentartása mellett a közmunka és utvári forrásokból nem képesek fedezni. Az albizottság nézete szerint az egész kérdés rész­letes megoldása után jelentékenyebb megtakarítások is eszközöltethetnek az útfentartásnál, de nem akart az albizottság tovább menni, mint ameddig mehetni vélt a­nélkül, hogy az utak fentartását veszélyeztesse. Oly törvényhatóságok, amelyeknél a közmunka és utvám alapokból felesleg fog mutatkozni, kötelezendők lesznek ezen felesleget új utak építésére vagy rendsze­res kezelésére, vagy általában közlekedési czélokra for­dítani, valamint arra is kötelezhetők, hogy a házi pénz­tárból bizonyos összegeket új utak vagy egyes esetek­ben nagyon elhanyagolt szükséges útvonalak vagy na­gyobb hidak felállítására fordítsanak. Ami az államépítészeti hivatalokat illeti, ezen czímnél nagyobb mérvű megtakarítások azonnal alig lesznek elérhetők,a rendszer azonban alakítandó akkép, hogy az építészeti hivatalok a megyei mérnöki hivata­lokkal olvasztassanak egybe és a kőutak kezelésén kí­vül az állam és törvényhatóság által, illetőleg azok költ­ségén eszközölt vízi művek végrehajtása is ezekre bí­zassák ; az állami felügyelet szempontjából az utakra nézve a 10. útfelügyelő biztos, valamint a vizszabályo­­zást illetőleg is, az állami felügyelet gyakorlására hiva­tott felügyelők megtartandók. (Folytatása köv.) MAGYAR ÚJSÁG 1874. ÁPRILIS 4 Külföld. Szemle. Rochefort hir szerint Brüsselben fog lete­lepedni s lapot fog kiadni. Németországi magánlevelek azon aggodalmat fe­jezik ki, hogy Bismarck meg van mérgezve. Különben Bismarck herczeg betegségének lefolyásáról a hírek csakugyan kedvezőtlenül, majdnem aggasztóan hangzanak. Nagy feltűnést keltenek azon félhivatalos levelezések, melyek Bakin hirtelen halálát mérgezési lehetőségnek tulajdonítják; a hulla bonczolása el van rendelve. A franczia republikánus lapok az utóbbi válasz­tási eredmény következtében ügyük megszilárdulását örömmel hirdetik. Összehasonlításokat tesznek és sta­tisztikai adatokkal mutatják fel a republikánus szellem szakadatlan terjedését, így pl. Slaute-Marne megyében 1871. febr. 8-ika óta nem voltak választások múlt hó 29 ig. Akkor a republikánus jelölt Danelle­ Bernardin csak 17.000 szavazatot kapott, most pedig ugyanez 35.000 szavazattal választatott meg. A monarchista je­lölt , Lesperat báró akkor 42.000 szavazattal lett kö­vetté, s ez időközben meghalván, ennek fia a márcz. 29-ei választásnál Danelle­ Bernardinnal szemben csak 24.000 szavazatot nyert, tehát szinte csak felét annak, amit atyja kapott ezelőtt 3 évvel. A franczia hivatalos lap kihirdeti azon törvényt, mely ama 208 millió 700,000 frank szétosztására vonat­kozik, melyet a nemzetgyűlés az ellenség által megszál­lott megyék kárpótlására megajánlott. A háború idején magánosok részéről szenvedett és a kormánynak bejelen­tett károk 686 millió 957,455 frankra rúgnak. A legin­kább károsult megyék Seine-et-Oise 159.646,188, Seine 72.870,000, Seine-et-Marne 46.481,000 Ardennes 41 millió 487,307 frankkal. A károsultak körülbelül egy harmadrésznyi kárpótlást nyernek. Spanyolországban tart a harcz. Egyik reggeli táv­irat szerint Olla carlista tábornok elesett, de ezzel cse­rében a két republikánus vezér, Loma és Primo de Ri­vera súlyosan megsebesültek. A republikánus haderő 15.000 főnyi segédcsapatot kapott. Serranoról igen kétes hírek szárnyalnak. Castro Urdialesből azt írják a „Franki. Jour.“-nak, hogy azok a csaták, miket eddig Serrano a carlisták ellen kiküzdött nem egyebek szemfényvesztésnél. Serrano a carlistákkal egy tervben állapodott volna meg, mely szerint csak folyton megveretni engedik magukat s aztán Bilbao fa­lai alá vonulnak. Itt Serrano velük a „vérontás megszün­tetéséért“ békét köt, melynek értelmében az egymással eddig küzdött republikánus és carlista csapatok egyesül­nek, aztán kikiáltják Spanyolország királyának Alfonzt. Mi igaz ebben, mi nem, azt a jövő fogja megmutatni. Hogy egyébiránt átalában ily hírek szárnyalhatnak Serrano­ról, ennek oka az ő múltjában keresendő. Az angol 1873—74-diki pénzügyi évben az állami bevételek többlete 1.025.637 font sterlinget tett; a „Times“ az 1874—75. évi többletet 3 és fél millió fontra teszi. A csehországi kolostorok főnökei egy kérvényt és ahoz csatolt promemoriát intéztek közelebb a fejede­lemhez a confessionális törvényjavaslatok ellen. A guar­­dianok kifejtik, mily veszélyesek e javaslatok a kolosto­rokra és azok vagyonaira nézve. E javaslatok — szerin­tük — egyebet sem foglalnak magukban, mint az alapít­ványok fokozatos confiscatióját, s igy azt czélozzák,hogy az egyházi intézetek lassan kint elszegényedjenek és akkor majd nem lesz miből oly intézetet tartani a bará­tok számára, hol kényelmesen lehet élni. Azt bátorkodnak „legalázatosabban“ kérni a fejedelemtől, hogy tagadja meg a sanctiót az említett törvényjavaslatoktól. Hivatalos. — Seidl József osztr. államvasuti tiszttartónak a „bolsáni“ előnév használata s vezeték­nevének „Töl­­gyessy“-re átváltoztatása megengedtetett. — Niklay János, Prencsyl Sándor és Walachy Jenő a budapesti rajztanárjelölti állomásra kineveztettek. — Szklubits Arthur és Kopácsy Sán­dor a tapolczai járásbírósághoz tétettek át irnoki minő­ségben. Szentgyörgyi Sámuel ún.­károlyi törvsz. Il­dik oszt. segéd telekkönyvezőnek, Kuntits Lázár Szabadkára bírósági végrehajtónak neveztetett ki. •­ Az erdélyi tartományi főszámvevőség által az 1848-ik évig vezetett adótabellák gyűjteménye, a kolozs­vári királyi törvényszékhez tétetett át, s felügyeletével nevezett kir. törvényszék bízatott meg. Jövőben tehát az ezen adótabellák kiadása iránti megkeresvények ne­vezett királyi törvényszékhez lesznek intézendők. ÚJDONSÁGOK. — A főváros népesedéséről a hivatalos kimutatás márcz. 22-től — 28-ig igy szól: Született 306 gyermek, meghalt 304. A halálozási eset kettővel volt kevesebb. A születettek közt volt 145 fiú, 161 lány. Legtöbben meg­haltak : tüdőgümőkórban 66, rángásokban 22, tüdő- és mellhártya jokban 31, himlőben 18 stb. — A franczia nemzetgyűlés irodája által szerkesz­tőségünknek megküldetett a kamra irományai közül az 1952-ik számú, mely a Chambord gróf által a múlt év július 15-én a közhatalomra vonatkozó törvényjavaslatot foglalja magában. A bevezetésen kívül az indokolás szól a parlamentáris kormány alakjáról, az elnökről és mi­niszterekről, a senatusról, a képviselőházról, az államta­nácsról s végül a 21 szakaszból álló törvényjavaslatról. A 15. §. szerint a képviselők az átalános szavazatjog alap­ján választatnának 6 évre s a kamra két év alatt két­harmadrészben megnyittatnék, pótválasztások által. E munkálat megérdemli, hogy a mi parlamentáris embe­reink által is figyelembe vétessék. — Patti Adelin­a első hangversenye húsvét vasár­napján este fél 8 órakor fog a redoute nagy termében megtartatni. A műsor változatosságát h­iában közölnék, miután a közönség azt nem igen veszi figyelembe, elég, hogy azt tudja, hogy Patti énekel. Az érdeklődést mu­tatja az, hogy a jegyek már napok előtt elkeltek mind s ma már egy jegynek a fejpénz daczára biztosabb az alapja, mint az osztrák bank­é. Ennek papírjára van nyomva, hogy ezüstben mennyit ad érte, de csak ígéri, Patti hangverseny jegyein nem ígérnek semmit s az em­ber gyönyörű ezüst hangokat fog hallani. Eddigelé mint­egy 24 ezer forint jött be. Lehetne bank alapnak is használni. Patti Adél a fejedelem által kamrai énekes­­nőnek lett kinevezve. Az énekesnő pénteken este érke­zik a fővárosba és az „angol királyné“ szállodában fog lakni.­­ A múlt évben Buda-Pest és Kőbánya közt tör­tént szerencsétlen vasúti ügyben ma délelőtt Sárkány József a pesti királyi törvényszék elnöke a király nevé­ben a következő ítéletet hirdette ki: „Biedermann és Lehoczky két-két, Lobstein másfél, Nejedli egy évi, Si­­kán és Pohle három havi börtönre ítéltetik. A bűnösség c­íme vétkes mulasztás által okozott emberölés, illető­leg életbiztonság elleni vétség.“ Dienes Izidor kőbányai állomás­főnök annak kimutatása alapján, hogy a műkö­dési szabályok ellenmondásokban vannak, tárgyi tény­­álladék hiányából felmentetett.­­ A többiek részint a tényálladék meg nem állapithatása, részint bizonyíté­kok hiányából fölmentettek. A k. ügyész az elitéltek ellen hozott itéletekben megnyugszik, csak a Lobstein­­ra rótt büntetést találja aánylag csekélynek­­ a fölmen­tések ellen bejelentési fellebzését, ugyanezt teszik az elitéltek ügyvédei is. — Bittó, Zichy és Ghyczy miniszterek tegnap a fővárosba visszaérkeztek. Trefort pedig husvét után útra szándékozik kelni Drezdába, Lipcsébe és Berlinbe. * — A magy. tud. akadémia e hó elsején összes ülést tartott. Első és főtárgy volt a Karácsonyi-féle drámai pá­lyázatról tett jelentés. A pályázat bohózatra volt kitűz­ve. Három pályamű érkezett, de mindegyik oly gyarló, hogy a jutalom egyiknek sem volt kiadható. A vicinális vasútakra vonatkozó Lónyay-féle kérdésre beérkezett öt pályamű; a Vitéz-féle pályakérdésre, Bonfin élete s mű­ködéséről, beérkezett 3 mtt; egy másik hason alapú pá­­lyakérdésre az Árpádkori okmányokról, nem érkezett be semmi. Mindhárom megbírálás, illetőleg véleményadás végett a második osztályhoz tétetett át. A Dora alapít­ványból a vasúti különbözeti díjra beérkezett két pálya­mű, szintén a második osztályhoz tétetett át. A közokta­tásügyi miniszter felhívja az akadémiát, hogy a párisi földrajzi társulathoz tiszteletbeli tagokat ajánljon: a második és harmadik osztályhoz tétetett át '*áv­adás végett. Tiszteletbeli tagokul az első falvy Pált, a második osztály Römer Florist ujáll.„ archaeologiai bizottság bejelenti, hogy Pulszky iv *

Next