Magyar Ujság, 1874. április (8. évfolyam, 76-98. szám)
1874-04-03 / 76. szám
Ezen gyökeres reformok hatását azonban előre biztos alapokon kiszámítani nem lehet, valamint nem határozható meg azon idő sem amelyben annak létesítése remélhető,s így az ezen után elérhető jelentékeny megtakarításokat ezúttal a mérlegbe fel nem veszi. Igyekezni kell azonban, hogy mielőbb keresztülvitethessék, egész erélylyel fel kell használni az erre vezető eszközöket. Megjegyzi azonban, hogy a kamatbiztosítás nagyterhét azon körülmény teszi még súlyosabbá, hogy a vasútengedélyezési rendszer nem a bruttó, hanem a társulatokra nézve kényelmesebb és előnyösebb, az állam pénzügyi érdekeire nézve azonban minden esetre hátrányosabb nettó jövedelmi alapra helyeztetett, amennyiben jövőre is kamatbiztosítás mellett engedélyeztetnének még vasutak a nettó jövedelem helyett a bruttó jövedelem rendszerére kell átmenni. A közmunka és köztek, minisztérium költségeire nézve a következő javaslatokat terjeszti az albizottság elé: Kamatbiztosítási számszék: az albizottság elismeri szükségét annak, hogy a kamatbiztosítással ellátott vasutak számadásai, szigorúan vizsgáltassanak át és ez irányban az állami felügyelet kellő pontossággal és az államkincstár érdekeinek szigorú érvényesítése mellett a lehető leg több eredménynyel gyakoroltassák s igy a maga részéről nem tesz kifogást az ellen, hogy ezen czél érvényesítésére szükséges költségek a költségvetésbe annak idején felvétessenek. Miután azonban jelenleg az állami felügyelet az illető közegek és hatóságok részéről egyidejűleg több irányban gyakoroltatik és így hiányzik azon öszhang és összeköttetés, mely a sikeres működés feltételét képezi. Az állami felügyelet akkér lenne szervezendő, hogy a számadások ellenőrzésére és megvizsgálására hivatott közegek és a felügyelet többi teendőivel felruházott hivatalok között szorosabb összeköttetés létesíthessék, hogy így az egyöntetűség és öszhangzatos működés biztosíttassék. A számszéknél egyébiránt netalán elkerülhetetlenül szükségessé vált munkaerő szaporítás a közigazgatásnak és egyéb hivataloknál eszközlendő létszám leszállítás által eszközöltessék, hogy így az állampénztár újabb terheltetése elkerültessék, és így a kamatbiztosítéki számszék és kormánybiztosok költségeire az albizottság a folyó évre előirányzott összeget meghagyandónak véli. Államépítészeti hivatalok és kőutak fentartása. Az albizottság e két czímre nézve azon összefüggésnél fogva, melyben azok állanak, együttesen adja elő nézeteit, mégpedig először azon javaslatokat terjeszti elő, amelyeket a kőutak fentartására nézve, mint a közigazgatás ezen ágazatában behozandó új rendszert indítványoz. Az albizottság a kőutak kezelését és fentartását az önkormányzat hatáskörébe véli bocsátandónak az állami felügyeletnek fentartása mellett, melyet e czélból részletesen szabályozni kell. Minden meglevő ként fentartása átadatik a megyék kezelése alá. A megyék ezen útvonalakat a törvény által e czélra kijelölendő forrásokból fogják fentartani. Törvény által határozandók meg azon útvonalak, amelyek stratégiai vagy egyéb közforgalmi tekintetekből országos fontossággal bírnak. Ezeknek fentartásához ugyanazért az állam az illető törvényhatóságoknak segélyt nyújt azon esetre, ha azokat többé útjaik fentartása mellett jó karban tartani saját forrásainak teljes kihasználása mellett sem képesek. Az országos segélynek módját és mérvét törvény fogja szabályozni. Új utak építése a törvényhatóságokat illetik. Azon útvonalak azonban, melyeket a törvényhozás stratégiai vagy más országos tekinteteknél fogva orsz. útvonalakként rendel kiépíttetni, államköltségen fognak készíttetni, elkészülvén azonban, fentartásuk a megyék kezelése alá esik. Arra nézve, mily források jelölendők ki a törvényhatóságok számára az utak fentartására, az albizottság következő javaslatokat teszi. Elsősorban és első forrásul a közmunka értéke lenne kijelölendő. A közmunkaügy törvény által lehetőleg igazságos alapon rendezendő olyképen, hogy a szabályozás által munka érték tekintetében éressék el azon eredmény, amely ma is elérhető volna, ha a közmunka igazságos alapon vetetnék ki, a megváltás helyesen állapíttatnék meg és teljesen kihasználtatnék. A közmunka törvény főbb elvei közül csak annyit tart ezúttal kimondandónak az albizottság, hogy a közmunka érték a megállapítandó módozatok szerint pénzben is, természetben is leróható; e munka értéknek minő természetű utakra és minő sorrendben fordításáról is a törvény tüzetesen intézkedjék. A közmunkában fekvő erőt tartoznak a megyék kellőleg kihasználni és amennyiben az utak fentartása igénybe nem venné, tartoznak új utat építeni. Másodsorban az útvámot jelöli ki az albizottság a következő módon :. A törvényhatóságnak megengedtetnék, hogy oly utakon, melyek jó karban vannak és élénkebb forgalommal bírnak, úgy szintén költségesebb hidakon a ministérium jóváhagyása mellett mérsékelt vámot szedhessenek, azon esetben azonban, ha a törvényhatóságok útjaik fentartására államsegélyt akarnak igénybe venni, a minisztérium által a vámszedésre köteleztessenek is. Ezen két forráson kívül, az önadóztatást is azon forrásokhoz sorozza az albizottság, amelyekből a törvényhatóságok az útfentartási költségeket fedezhetik. Azon törvényhatóságok, melyek a közmunka és útvámból az útfentartási költségeket fedezni és a szükséges új utakat kiépíteni nem képesek, költségvetéseikbe a törvény korlátai között e czímen felveendő összegből fedezhetik azokat. Amennyiben a törvényhatóságok kimutatják, hogy ezen három forrás teljesen kimeríttetett már, és így az önadóztatás forrása is igénybe van véve, áll elő az állam segélyének esete azon utakra nézve, melyek abban a fentebbiek szerint részesülnek. Az albizottság még két eszmét érint meg. Kívánatos, hogy a minisztérium annak idején gondoskodjék at rendőri törvényről és adjon ki annak idején az útépítésre nézve az ország viszonyaihoz és vidéki körülményekhez mért általános tájékozó szabályokat. Hogy a fentebb vázolt elveiben körülírt rendszer életbe léptethessék, mindenekelőtt a közmunka törvény meghozatala sürgősen szükséges. Ha a közmunka törvény a fent érintett irányban megalkottatik, és ott, hol a forgalom nagysága azt jövedelmezővé teszi, vámok állíttatnak, az utak az albizottság javaslata értelmében a megyei kezelésbe lesznek átadandók. Ezáltal tekintettel arra is, hogy a megyei kezelés mellett az útfentartás kevesebb költségbe fog kerülni, az államutak czimén felvett összegből már 1875-ben 2.435.000 frt, 1876-ban 2.500.000 forint lesz törölhető. E mellett is még több mint két millió marad a kormány rendelkezésére Horvát-Szlavon országok szükségletén kívül. Ezen összegből oly törvényhatóságok segélyeztettnek, melyek annyi állami fontossággal bíró kőutat vesznek át, hogy azoknak fentartási költségeit többi útjaik fentartása mellett a közmunka és utvári forrásokból nem képesek fedezni. Az albizottság nézete szerint az egész kérdés részletes megoldása után jelentékenyebb megtakarítások is eszközöltethetnek az útfentartásnál, de nem akart az albizottság tovább menni, mint ameddig mehetni vélt anélkül, hogy az utak fentartását veszélyeztesse. Oly törvényhatóságok, amelyeknél a közmunka és utvám alapokból felesleg fog mutatkozni, kötelezendők lesznek ezen felesleget új utak építésére vagy rendszeres kezelésére, vagy általában közlekedési czélokra fordítani, valamint arra is kötelezhetők, hogy a házi pénztárból bizonyos összegeket új utak vagy egyes esetekben nagyon elhanyagolt szükséges útvonalak vagy nagyobb hidak felállítására fordítsanak. Ami az államépítészeti hivatalokat illeti, ezen czímnél nagyobb mérvű megtakarítások azonnal alig lesznek elérhetők,a rendszer azonban alakítandó akkép, hogy az építészeti hivatalok a megyei mérnöki hivatalokkal olvasztassanak egybe és a kőutak kezelésén kívül az állam és törvényhatóság által, illetőleg azok költségén eszközölt vízi művek végrehajtása is ezekre bízassák ; az állami felügyelet szempontjából az utakra nézve a 10. útfelügyelő biztos, valamint a vizszabályozást illetőleg is, az állami felügyelet gyakorlására hivatott felügyelők megtartandók. (Folytatása köv.) MAGYAR ÚJSÁG 1874. ÁPRILIS 4 Külföld. Szemle. Rochefort hir szerint Brüsselben fog letelepedni s lapot fog kiadni. Németországi magánlevelek azon aggodalmat fejezik ki, hogy Bismarck meg van mérgezve. Különben Bismarck herczeg betegségének lefolyásáról a hírek csakugyan kedvezőtlenül, majdnem aggasztóan hangzanak. Nagy feltűnést keltenek azon félhivatalos levelezések, melyek Bakin hirtelen halálát mérgezési lehetőségnek tulajdonítják; a hulla bonczolása el van rendelve. A franczia republikánus lapok az utóbbi választási eredmény következtében ügyük megszilárdulását örömmel hirdetik. Összehasonlításokat tesznek és statisztikai adatokkal mutatják fel a republikánus szellem szakadatlan terjedését, így pl. Slaute-Marne megyében 1871. febr. 8-ika óta nem voltak választások múlt hó 29 ig. Akkor a republikánus jelölt Danelle Bernardin csak 17.000 szavazatot kapott, most pedig ugyanez 35.000 szavazattal választatott meg. A monarchista jelölt , Lesperat báró akkor 42.000 szavazattal lett követté, s ez időközben meghalván, ennek fia a márcz. 29-ei választásnál Danelle Bernardinnal szemben csak 24.000 szavazatot nyert, tehát szinte csak felét annak, amit atyja kapott ezelőtt 3 évvel. A franczia hivatalos lap kihirdeti azon törvényt, mely ama 208 millió 700,000 frank szétosztására vonatkozik, melyet a nemzetgyűlés az ellenség által megszállott megyék kárpótlására megajánlott. A háború idején magánosok részéről szenvedett és a kormánynak bejelentett károk 686 millió 957,455 frankra rúgnak. A leginkább károsult megyék Seine-et-Oise 159.646,188, Seine 72.870,000, Seine-et-Marne 46.481,000 Ardennes 41 millió 487,307 frankkal. A károsultak körülbelül egy harmadrésznyi kárpótlást nyernek. Spanyolországban tart a harcz. Egyik reggeli távirat szerint Olla carlista tábornok elesett, de ezzel cserében a két republikánus vezér, Loma és Primo de Rivera súlyosan megsebesültek. A republikánus haderő 15.000 főnyi segédcsapatot kapott. Serranoról igen kétes hírek szárnyalnak. Castro Urdialesből azt írják a „Franki. Jour.“-nak, hogy azok a csaták, miket eddig Serrano a carlisták ellen kiküzdött nem egyebek szemfényvesztésnél. Serrano a carlistákkal egy tervben állapodott volna meg, mely szerint csak folyton megveretni engedik magukat s aztán Bilbao falai alá vonulnak. Itt Serrano velük a „vérontás megszüntetéséért“ békét köt, melynek értelmében az egymással eddig küzdött republikánus és carlista csapatok egyesülnek, aztán kikiáltják Spanyolország királyának Alfonzt. Mi igaz ebben, mi nem, azt a jövő fogja megmutatni. Hogy egyébiránt átalában ily hírek szárnyalhatnak Serranoról, ennek oka az ő múltjában keresendő. Az angol 1873—74-diki pénzügyi évben az állami bevételek többlete 1.025.637 font sterlinget tett; a „Times“ az 1874—75. évi többletet 3 és fél millió fontra teszi. A csehországi kolostorok főnökei egy kérvényt és ahoz csatolt promemoriát intéztek közelebb a fejedelemhez a confessionális törvényjavaslatok ellen. A guardianok kifejtik, mily veszélyesek e javaslatok a kolostorokra és azok vagyonaira nézve. E javaslatok — szerintük — egyebet sem foglalnak magukban, mint az alapítványok fokozatos confiscatióját, s igy azt czélozzák,hogy az egyházi intézetek lassan kint elszegényedjenek és akkor majd nem lesz miből oly intézetet tartani a barátok számára, hol kényelmesen lehet élni. Azt bátorkodnak „legalázatosabban“ kérni a fejedelemtől, hogy tagadja meg a sanctiót az említett törvényjavaslatoktól. Hivatalos. — Seidl József osztr. államvasuti tiszttartónak a „bolsáni“ előnév használata s vezetéknevének „Tölgyessy“-re átváltoztatása megengedtetett. — Niklay János, Prencsyl Sándor és Walachy Jenő a budapesti rajztanárjelölti állomásra kineveztettek. — Szklubits Arthur és Kopácsy Sándor a tapolczai járásbírósághoz tétettek át irnoki minőségben. Szentgyörgyi Sámuel ún.károlyi törvsz. Ildik oszt. segéd telekkönyvezőnek, Kuntits Lázár Szabadkára bírósági végrehajtónak neveztetett ki. • Az erdélyi tartományi főszámvevőség által az 1848-ik évig vezetett adótabellák gyűjteménye, a kolozsvári királyi törvényszékhez tétetett át, s felügyeletével nevezett kir. törvényszék bízatott meg. Jövőben tehát az ezen adótabellák kiadása iránti megkeresvények nevezett királyi törvényszékhez lesznek intézendők. ÚJDONSÁGOK. — A főváros népesedéséről a hivatalos kimutatás márcz. 22-től — 28-ig igy szól: Született 306 gyermek, meghalt 304. A halálozási eset kettővel volt kevesebb. A születettek közt volt 145 fiú, 161 lány. Legtöbben meghaltak : tüdőgümőkórban 66, rángásokban 22, tüdő- és mellhártya jokban 31, himlőben 18 stb. — A franczia nemzetgyűlés irodája által szerkesztőségünknek megküldetett a kamra irományai közül az 1952-ik számú, mely a Chambord gróf által a múlt év július 15-én a közhatalomra vonatkozó törvényjavaslatot foglalja magában. A bevezetésen kívül az indokolás szól a parlamentáris kormány alakjáról, az elnökről és miniszterekről, a senatusról, a képviselőházról, az államtanácsról s végül a 21 szakaszból álló törvényjavaslatról. A 15. §. szerint a képviselők az átalános szavazatjog alapján választatnának 6 évre s a kamra két év alatt kétharmadrészben megnyittatnék, pótválasztások által. E munkálat megérdemli, hogy a mi parlamentáris embereink által is figyelembe vétessék. — Patti Adelina első hangversenye húsvét vasárnapján este fél 8 órakor fog a redoute nagy termében megtartatni. A műsor változatosságát hiában közölnék, miután a közönség azt nem igen veszi figyelembe, elég, hogy azt tudja, hogy Patti énekel. Az érdeklődést mutatja az, hogy a jegyek már napok előtt elkeltek mind s ma már egy jegynek a fejpénz daczára biztosabb az alapja, mint az osztrák banké. Ennek papírjára van nyomva, hogy ezüstben mennyit ad érte, de csak ígéri, Patti hangverseny jegyein nem ígérnek semmit s az ember gyönyörű ezüst hangokat fog hallani. Eddigelé mintegy 24 ezer forint jött be. Lehetne bank alapnak is használni. Patti Adél a fejedelem által kamrai énekesnőnek lett kinevezve. Az énekesnő pénteken este érkezik a fővárosba és az „angol királyné“ szállodában fog lakni. A múlt évben Buda-Pest és Kőbánya közt történt szerencsétlen vasúti ügyben ma délelőtt Sárkány József a pesti királyi törvényszék elnöke a király nevében a következő ítéletet hirdette ki: „Biedermann és Lehoczky két-két, Lobstein másfél, Nejedli egy évi, Sikán és Pohle három havi börtönre ítéltetik. A bűnösség címe vétkes mulasztás által okozott emberölés, illetőleg életbiztonság elleni vétség.“ Dienes Izidor kőbányai állomásfőnök annak kimutatása alapján, hogy a működési szabályok ellenmondásokban vannak, tárgyi tényálladék hiányából felmentetett. A többiek részint a tényálladék meg nem állapithatása, részint bizonyítékok hiányából fölmentettek. A k. ügyész az elitéltek ellen hozott itéletekben megnyugszik, csak a Lobsteinra rótt büntetést találja aánylag csekélynek a fölmentések ellen bejelentési fellebzését, ugyanezt teszik az elitéltek ügyvédei is. — Bittó, Zichy és Ghyczy miniszterek tegnap a fővárosba visszaérkeztek. Trefort pedig husvét után útra szándékozik kelni Drezdába, Lipcsébe és Berlinbe. * — A magy. tud. akadémia e hó elsején összes ülést tartott. Első és főtárgy volt a Karácsonyi-féle drámai pályázatról tett jelentés. A pályázat bohózatra volt kitűzve. Három pályamű érkezett, de mindegyik oly gyarló, hogy a jutalom egyiknek sem volt kiadható. A vicinális vasútakra vonatkozó Lónyay-féle kérdésre beérkezett öt pályamű; a Vitéz-féle pályakérdésre, Bonfin élete s működéséről, beérkezett 3 mtt; egy másik hason alapú pályakérdésre az Árpádkori okmányokról, nem érkezett be semmi. Mindhárom megbírálás, illetőleg véleményadás végett a második osztályhoz tétetett át. A Dora alapítványból a vasúti különbözeti díjra beérkezett két pályamű, szintén a második osztályhoz tétetett át. A közoktatásügyi miniszter felhívja az akadémiát, hogy a párisi földrajzi társulathoz tiszteletbeli tagokat ajánljon: a második és harmadik osztályhoz tétetett át '*ávadás végett. Tiszteletbeli tagokul az első falvy Pált, a második osztály Römer Florist ujáll.„ archaeologiai bizottság bejelenti, hogy Pulszky iv *