Magyar Ujság, 1897. december (6. évfolyam, 332-360. szám)
1897-12-01 / 332. szám
1897. deczember MAGYAR ÚJSÁG. dítani, a munkás könyvtárakat létesíteni s általában a munkásokkal jó irányban foglalkozókat jutalmazni. Ha a törvényhozás a költségvetés ezen tételét majdan elfogadja, a mostani javaslat Humánus és igazságos rendelkezésein felül ebből is láthatni fogják a munkások, hogy nekik legőszintébb és legjobb akarójuk a törvényhozás az állam s legnagyobb ellenségeik azok, akik őket dologtalanságra ösztönzik és a törvény és a haza ellen izgatják. A javaslathoz a bizottság több tagja hozzászólt s így a vitában részt vett az elnökön, a miniszteren s az előadón kívül Miklós Ödön, Bedő Albert, Harkányi János dr., Kubinyi Árpád, Kubinyi György, Telegdy József stb. Lényegbe vágó módosítást azonban a bizottság nem tett, csupán azon egy szakasznál, amely a »Jancsi bankó«-val fizető munkaadót rendeli büntetni. Erre vonatkozólag azt javasolja a bizottság hogy ily esetben a munkaadó is 15 napig terjedhető elzárással büntettessék , a kihágási eljárás hivatalból legyen megindítható. A javaslat 22. §. e) pontját, amely a javaslat intenciójával ellentétben azon téves magyarázatra is alkalmat szolgáltathatott volna, mintha a munkaadó a megbetegült munkással szemben a szerződést nyomban felbontani jogosult lenne, a bizottság akképen szövegezte, hogy minden félreértés kizárassék s e szövegben kétségtelenné tétetett, hogy a munkaadó csak az esetben bonthatja fel ily czimen a szerződést, ha a munkás képtelenné válik a munka teljesítésére; időleges megbetegülés vagy rosszullét nem jog czim a felbontásra. A munkások érdekéből a bizottság a jogutódra nézve is megszorította a szerződés felbontásának jogát, kimondván, hogy a jogutód a jogelődje által kötött szerződést a munka teljesítésének ideje előtt nem 2, hanem 4 hónappal megelőzőleg bonthatja fel. A bizottság jelentését legközelebb be fogja terjeszteni a Háznak, hogy az mielőbb tárgyalható legyen. Cáfolat. Egyik ellenzéki lapnak az a mai híre, hogy a pénzügyminisztériumban éjjel-nappal dolgoznak két nap óta az önálló vámügyre vonatkozó adatok összeállításával, illetékes oldalról eredő értesülésünk szerint minden tényleges alapot nélkülöz. Eötvös és a függetlenségi párt. A függetlenségi és 48-as párt tegnap este tartott értekezletén szóba került az az interwiew, melyet a Függetlenség közölt. Ez értekezlet iránt nagy volt az érdeklődés egész a Magyar Újság megjelenéséig. Eötvösnek lapunkban közölt nyilatkozata után az Eötvös-ügy teljesen tárgytalanná vált. A függetlenségi párt e vezéralakjára az értekezleten nem vúlt egyéb feladat, mint az, hogy megerősítse a lapunk tudósítója előtt mondottakat, hogy az az interwiev, melyet a Függetlenség közölt, valótlanság. A párt ezt többek hozzászólása után egyhangúlag tudomásul vette. A Fig tudósítója lapjában kijelenti ugyan, hogy tudósítását szórólszóra fentartja, ez azonban mit sem vonhat le Eötvös ismételt kijelentésének a súlyából. A lat. egyetem kérdése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, nov 30. Régi szokás szerint a képviselőházban, vagy a főrendiházban minden évi költségvetés tárgyalása alkalmával megújítják a tiltakozást az egyetemi katolikus alapítványoknak elállamosítása ellen. Egyszersmind óvást emelnek a budapesti tudományegyetem katolikus jellegének diszkreditálása miatt. A kormányférfiak tudvalevőleg ki szokták jelenteni, hogy a budapesti egyetem állami intézet, néhai Trefort Ágost volt kultuszminiszter pedig egy ízben oda kínálta a katolikus alapok kiválasztását az egyetemi alapból, de persze ezzel együtt el kellett volna vinni a theológiai fakultást is az egyetemről. Meg kell jegyeznünk, hogy a Pázmány Péter, Lippay és Lósy esztergomi érsekek alapítványai, amelyeket a klerikálisok maguknak vindikálnak, ma már ne futják fel a theológiai kar évi költségeit. A mányi természetesen az államkasszából kedv julni De még eddig sem mód, sem alkalommn m kínálkozott ezeknek az érseki alapítványoknnk kiválasztására az egyetemi masz- külügyi feledés. Budapest, nov. 30. Fáik Miksa, a magyar publicisztikának ez a fényes tollú és nagy tudású disze, évek hosszú során át hozzászoktatta a magyar és az európai közvéleményt ahhoz, hogy delegáczionális jelentései Ausztria és Magyarország nemzetközi politikájáról mindannyiszor, a diplomácziai irodalom mesterművei legyenek. Ezek a jelentések valóban maradó értékkel bírnak, s mindenha nemcsak az osztrák-magyar külügyi hivatal magatartásáról fognak tájékozást nyújtani, hanem összegyűjtve, a magyar nemzet külpolitikai törekvéseinek valóságos kódexét fogják szolgáltatni. Mert éppen az adja meg kiváló becsüket, hogy túlterjednek a külügyminiszter előterjesztésének körülírásán, és belebocsátkozik annak szakszerű bírálásába, a miniszternek tájékoztatásába, a magyar nemzetközi politika különleges követelménye felől. Eképen értékes anyagot nyújtanak a monarkia nemzetközi politikájának a helyes, a magyar érdeknek megfelelő vezetéséhez. A magyar újságírás büszke lehet arra, hogy magáénak mondhatja ezt a kitűnő férfiút, aki tehetségének és tudásának segítségével olyan biztos tájékozottsággal mozog a nemzetközi politika sikamlós terén, mint az európai diplomé Esterházy levelei. — Saját tudósítónk táviratai. — Páris, nov. 30 A Figaro közli a bordereau hasonmását s melléje állítja azoknak a leveleknek a hasonmásait, a melyeket Walsin-Esterházy a bordereau közlése előtt és után irt. A bordereau kézírása tényleg meglepő hasonlatosságot mutat Esterházy vonásaival. A szembeállításból az is kitűnik, hogy Esterházy a bordereau közzététele óta kézírását bizonyos jellemző részleteiben megváltoztatni igyekezett. . Az Echo de Paris és a Matin szerint a Dreyfus-szindikátus újabb lépéseket tesz, nevezetesen közzéteszi Gonre tábornoknak Dreyfus Mathieuhez intézett levelét és egy külföldi katonai attasénak Esterházyhoz intézett táviratát. A Patrie azt mondja, hogy ezek a levelek, ha valódiak, igazán rettenetesek, de Dreyfus ártatlanságát még nem bizonyítják. Ugyane lap tudósítójának Esterházy kijelentette, hogy e levelek hamisítványok és valószínűleg amaz új Emile Gauthier által ismertetett módszer alapján készültek, mely abból áll, hogy egyes valódi írásokból kivágott szavakat egy papírlapon összeraknak és azt lefotografálják. »Ki tudja miféle hamisítványokat fognak még ezen az útón — fakadt ki végül Esterházyt a nyakamba akasztani«. Az Eclair azt állítja, hogy Esterházy ellen megtartott vizsgálat alapján Dreyfus Mathieu, vádja alaptalannak bizonyult■ Ugyanez a lap írja azt is, hogy Picquary ezredest hivatalos titkok kiszolgáltatása miatt vád alá helyezik. Időközönként kísérleteket tettek önálló és független katólikus egyetemek létesítésére. Az Amerikában felállított katólikus egyetemek sikerén fellelkesülve, egyes püspökök, egyházi és világi férfiak erőfeszítéseket tettek Magyarországon is katólikus egyetem felállítása iránt. Mint tudva van, Bonnaz Sándor volt Csanádi püspök 200.000 forintot hagyományozott végrendeletileg egy Budapesten felállítandó katólikus egyetemre. De voltak tervek, melyek inkább a vidékre helyezték volna ezt a katólikus főiskolát. Főként az egri érseki, vagy a pécsi püspöki jogakadémiákat akarták kibővíteni egyetemekké. A pécsi katólikus egyetem eszméjét annyira felkarolták világi körökben is, hogy Pécs sz. kir. város törvényhatósági bizottsága ez irányban közgyűlési határozatot hozott és utasítást adott a tanácsnak, hogy működjék közre a pécsi püspöki jogakadémiának katólikus egyetemmé kibővítése czéljából az illetékes tényezőkkel egyetemben. És ezen említett czél elérése végett Pécs szab. kir. város közönsége hajlandó lett volna tetemes vagyoni áldozatokra, amelyekből eddig is jelentékeny részt juttatott a pécsi püspöki akadémiának. Sajnos, hogy minden buzgó törekvés a pécsi papság érteti tetten indolencziáján hajótörést szenvedett. Ez irányban azonban jó reményeket táplálnak az új pécsi püspök, Hettyey Sámuellel szemben, ki mindenesetre szívén fogja viselni ennek a főiskolának az ügyét. A vidéki egyetemi törekvések tehát eddig sikerre nem vezettek. Most, mint illetékes forrásból értesülünk, több püspöki konferenczia foglalkozott a katólikus egyetem felállításának kérdsével, melyet az autonómiával kapcsolatban akarnak létesíteni. A püspöki kar ugyanis teljes egyértelműséggel kívánja a budapesti tudomány-egyetemi katolikus alapoknak kiadatását az autonómia részére. Ezenkívül a püspöki kar sürgősen kívánatosnak tartja az így elválasztott budapesti theológiai kar mellett bölcseleti kar felállítását katólikus középiskolai tanárok képzése czéljából. Ezt a püspöki kar fontosnak és sürgősnek tartja és pedig a tervezett autonómiánál ez lenne első és legsietősebb feladata. Ez a kívánság olvasható a püspöki kar memorandumaiban és az autonómiáról kidolgozott tervezetekben, majdnem szó szerinti szöveggel. Az autonómiai szervező gyűléseken pedig tüzetesen foglalkoznak a kérdéssel, amennyiben a vallás és tanulmányi, valamint az egyetemi alap kiadatását kérik az autonómiai igazgató tanács rendelkezésére, mely aztán majd megcsinálja a egyetemet, ezt a legjelesebb tagjai. Az a jelentés is, amelyet az egész sajtó megelőzésével tegnap közöltünk egész terjedelmében és amely holnap kerül a magyar delegáczió elé, magán viseli Fálk Miksa e dolgozatainak az ismertető jeleit, sőt azt mondhatjuk, hogy a politikus és a publicista ez alkalommal valóságosan remekelt. Olyan részletesen, mégis olyan tömören, annyi finomsággal, mégis annyi világossággal, annyi tapintattal, mégis annyi bátorsággal tárgyalja a miniszter előterjesztésében felölelt óriási anyagot, hogy teljesen kielégíti a a legkényesebb igényeket. A magyar külügyi albizottság jelentése szerencsésen kiegészíti a miniszter expozéját. A kettőt együtt kell tanulmányoznunk, ha magyar szempontból megérteni akarjuk a monarkia nemzetközi politikájának szellemét és irányelveit. A monarkia magatartása a keleti politikában általános elismerésben részesül, amit meg is érdemel alapelveinek helyessége és sikereinek jelentőssége folytán. Azok a magyarázatok azonban, amelyek Goluchowsky gróf expozéjához fűződnek, elárulják, hogy sokfelé tévesen vagyhiányosan értik a miniszter fejtegetéseit. Fáik jelentésének figyelmes elolvasása után lehetetlen lesz az ilyen tévedés. A monarkia magatartását a Balkán félszigeten, viszonyunkat Oroszországhoz, ennek a viszonynak a harmóniáját a hármas szövetség politikájával az oroszosztrák-magyar entente kifejlődését épen ebből a politikából élesen megvilágosítja és eképen kiegészíti a miniszter előterjesztését mindazzal, amit a miniszter hivatalos állásánál fogva mellőzni vagy csak érinteni volt kénytelen. És így Falk Miksa idei jelentésének is az adja meg különös értékét, hogy kimerítő tájékozást nyújt arról, miképen magyarázza a magyar közvélemény a monarkia nemzetközi politikáját. , Diplomata.