Magyar Ujság, 1898. február (7. évfolyam, 32-59. szám)
1898-02-01 / 32. szám
4 ■ M- -, ' ' ...........................................■"■■< "....I"-'.................. kai adatokkal támogatja. Nemrégiben 11 miniszter telket kért a várostól, amelyen saját költségére lelenczházat akart építeni. E lelenczház alapszabályzatának első pontjában a lelenczházba való felvételt keresztelési, születési, illetőségi stb. bizonyítványoktól tette függővé. Az ilyen szabályzat sehogysem egyeztethető meg a lelenczházak czéljával. A miniszter bizonyos nervozitással azzal bizonyította a kormány intézkedéseinek lelkiismeretességét a fertőző betegségek terén, hogy — mint monda — gézfertőtlenítőket állítottak föl. Ez ép olyan, mintha Tihacziusokat szerzünk, be, de nem szervezünk tüzérséget. Általános az a nézet, hogy kevés a körorvos hazánkban. Ez csak természetes dolog, mert a körorvosi állás korántsem kecsegtető. Furcsa állapot az is, hogy a körorvos kénytelen, kikunyerálni fizetését a falu vagy község bírájától. Az elmebetegek ügyét sem karolja föl eléggé — szerinte — a kormány. A külföldi, statisztika szerint : ott 300 emberre esik egy elmebeteg, nálunk 640-re. Ebből is azt a konzekvenciát vonja le, hogy nálunk a statisztika megbízhatatlan. Mert lehetetlen, hogy nálunk kevesebb az elmebeteg, mint külföldön. Beszéde végén határozati javaslatában azt indítványozza, hogy a jövőben a ragályos betegségek ellen való védekezést maga a kormány vegye kezébe. Perczel Dezső belügyminiszter: Buzáth azt is mondja, hogy talán azért hanyagolja el a kormány a közegészségügyet, mert ennek nincs befolyása létére. Ha valami van befolyással egy kormány létére, úgy első sörben is a közegészségügy az. Major Ferencz szerint a közegészségügy a kormány mostoha gyermeke. Hát, aki a mi egészségügyi viszonyainkat meg akarja bírálni, ne hasonlítsa ezt a nyugati nagy államok közegészségügyéhez, hanem vegye tekintetbe azt,, hogy milyen állapotok voltak 1877. január 1-én és milyenek vannak most. Világos, hogy itt óriási eredményt észlelünk. Major csak egy zérust felejtett el, mikor azt mondotta, hogy a közegészségügy költsége 170.000 forint. Hát ez a költség 1.700.000 forint. Major Ferencz: Nem azt mondtam! Elnök: Ne tessék félbeszakítani a szónokot. Perczel Dezső belügyminiszter. Ami Buzáth kifogását illeti, hogy az orvosok nem úgy telepednek meg a vidéken, mint a közegészségügy érdeke megkívánná, kérdi a miniszter,, hogy Vájjon Buzáth épületesnek hinné-e, ha a miniszter az orvosokat korlátozná személyes szabadságukban és a numerus klauzíiszt hozná be. A tüdőlob terje désére nézve csak azt feleli Buzáthnak, hogy ő nem nyújthat kártérítést a tüdőlobban elhunyt rokonainak, mint a földművelésügyi miniszter az elhullott marhák tulajdonosának. (Zajos derültség.) A járványos betegségek megpótlására a közegészségügyi tanács egy tekintélyes tagja tervezetet dolgozott ki, de ezt is — sok egyéb intézkedéssel együtt — a közigazgatási reform életbeléptetésével kapcsolatosan fogják életbeléptetni. Tény, hogy az elmebetegek érdekében nem tehettek eddig sokat, de épp tavaszszal kezdték meg a pozsonyi közkórház mellett egy nagyobb elmebetegintézet létesítését. Az angyalföldi intézet sincs olyan rossz helyen, mint azt Major Ferencz mondotta. Jó, ha egy-egy ilyen intézet közel van a városhoz és így egyetemi tanulmányok czéljaira is fordítható. Az igazgatósági épületet pedig azért építették újjá, mert a régi dűlőtérben volt. Kéri a két javaslat mellőzését. ("Élénk helyeslés jobbfelől.) Bozsik Ferencz szavai helyremagyarázsára kér szót. A miniszter az ő szavait félremagyarázta, talán ép azért, hogy egy jó vicczet mondhasson. Mindennek daczárót is kénytelen a tüdőbeteg embereknek marhákhoz való hasonlítását a két legrosszabb viccznek mondani.Viktor Ferencz szintén szavait magyarázza. Arról a bizonyos zérusról szól és kijelenti, hogy őt is félreértette a miniszter. A Ház a két javaslatot elveti és a tételt változatlanul szavazza meg. A betegápolási tételnél Thaly Kálmán a pozsonyi kórház kedvezőbb elhelyezését és osztályainak alkalmasabb elkülönítését sürgeti. A tételt megszavazza. Perczel Dezső belügyminiszter Thaly megnyugtatására kijelenti, hogy a pozsonyi közkórház kibővítse tényleg tervben van, amit nemsokára tényekkel fog bizonyítani. A törvényjavaslat már elkészült és az építkezéseket, már legközelebb megkezdik. A Ház a tételt elfogadja. A járványos költségek tételénél:. ViSontai Soma a Gyöngyös városban grasszáló tífuszjárványra, hívja fel a miniszter figyelmét, s a talaj megvizsgálására geológus kiküldését kérelmezi.* Figyelmezteti a minisztert arra is, hogy a hevesi alispán a járványt a járványbizottság megkérdezése nélkül megszűntnek nyilvánította, holott az még a mai napig se szűnt meg. Egyáltalában az ivóvízkérdésre nagyobb figyelmet kell fordítani a vidéken. Major Ferencz: Nem csak ő festi olyan sötétnek az egészségügyi viszonyokat, hangoztatják ezt minden orvosi kongresszuson is. Kéri a minisztert, hogy a szegény és műveletlen szülőkre való tekintettel, egy kis füzetet adjon ki, mely a gyermekek ápolásának módját és a fertőző betegségek elleni védekezést népszerűen tárgyalja. Elnök: Kiván még valaki a tételhez szólani. MÓCSY Antal: Én kívánok. Elnök: A tétel tárgyalásának folytatását holnapra halasztom. Ülés vége délután két órakor. S MAGYAR ÚJSÁG, 1898. február 1. lét törvényjavaslat. Budapest, január 31. Az igazságügyminiszter ma a következő két törvényjavaslatot terjesztette a képviselőház elé: I. Törvényjavaslat a kisbirtokosok országos földhitelintézetéről szóló 1879 : XXXIX. t.-cz. módosításáról. 1. §. Azok a külön jogok, amelyek az 1879 : XLV. t.-cz. 1. §-ában és az 1889: XXX. t.-cz. 1. §-ában a Magyar földhitelintézetre ki vannak terjesztve, a Kisbirtokosok országos földhitelintézetére is megfelelően kiterjesztetnek. 2. §. Az 1871 : XXXIV. t.-cz. 11—15., 17., 18., 20—23. §§-ai a kisbirtokosok országos földhitelintézetére nézve is hatályon kivül helyeztetnek. 3. §. Jelen törvény végrehajtásával az igazságaügyminiszter bizatik meg. II. Törvényjavaslat az 1881. LIX. t.-cz. 3. §-ának módosításáról. 1. §. A kir. törvényszék, mint elsőfokú bíróság a hatáskörhöz utalt polgári peres és perenkívüli ügyekben csakis a következő határozatokat hozza meg háromtagú tanácsban. 1. Az ítéletet és a felebbező végzést, ideértve a házas feleknek ágy- és asztaltól való klüenélését elrendelő határozatot (1894. XXXI. t.cz. 72., 98. 99., 102. §§-ok.) 2. Az 1868. LIV. t.cz. 8—13. §§-ain alapuló határozatot, továbbá a birói hatáskör és illetékesség, a bíróság vagy a bírósági tag érdekeltsége és a perbetétel kérdését eldöntő, valamint a bíróküldésre vonatkozó határozatot. 3. A per érdemében a bizonyítás felvételét, ismétlését, vagy kiegészítését, úgyszintén a tárgyalás kiegészítését elrendelő határozatot. 4. A bizonyítási eljárás felvételével megbízott bírósági tag eljárása és intézkedése által okozott sérelem miatt tett előterjesztést eldöntő határozatot, (1881: LIX. t.-cz. 55. §.) , 5. Az igazolás kérdését eldöntő végzést. 6. A..választott bíróság elnökének, tagjainak és jegyzőjének kijelölését, a bíróság kiegészítését, valamint tagjai ellen birság kiszabását tartalmazó határozatot. 7. Az elmebetegséget megállapító határozatot. (1876 .XIV. t.cz. 73. §.) 8. Az állami anyakönyvekről szóló 1894. XXXII. t.-cz., 60. és 61. §§-ain alapuló határozatot. 9. Az ügyvéd elleni panaszt (1874. XXXIV. t.-cz 66. §.) eldöntő határozatot. 10. A királyi közjegyzőkről szóló 1874. évi XXXV. t.-cz. 1., 43., 56., 67., 144., 206. és 207. §§-aival, valamint az 1886. VII. t.-cz. 15. §-án alapuló határozatot. 11. A csődeljárásban, a hitbizományi, a kisajátítási, bányabirósági és birtokrendezési eljárásban (úrbéri rendezés, tagosítás, arányosítás, majorsági zsellérbirtokok megváltása stb.) mindazokat a határozatokat, amelyeket eddig is háromtagú tanácsban hoztak meg. Az 1 — 11. pontban fel nem sorolt határozatokat az ügy f előstírója, mint egyes bíró hozza meg. Az 1-ső §. által egyes bíróhoz utalt határozat elleni felebbvitel esetében amennyiben fennálló jogszabályok szerint felebbvitelnek helye van, a kir. ítélőtábla három, a m. kir. kúria pedig öttagú tanácsban határoz. Azon az alapon, hogy a királyi törvényszék háromtagú tanácsában hozott meg oly határozatot, amelyet ez a törvény egyes bíróhoz utal, nincs helye felebbvitelnek. 3. Azok a jogszabályok, amelyek a kir. törvényszékek hatáskörébe utalt ügyek, vagy bírói cselekmények ellátását vagy előkészítését egyes bíróra bízzák, érintetlenül maradnak. 4. A kir. törvényszék a jelen törvény hatályba lépésének napjától kezdve e törvény alkalmazásával hozza meg az I-fő §-ban említett minden határozatát. A felsőbíróságok a jelen törvényt csak a hatályba lépte után keletkezett határozatok elleni felebbvitel esetében alkalmazzák. 5. Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy e törvényt Fiume városa és kerületére nézve az ottani viszonyoknak megfelelő módon életbe léptesse. E törvény végrehajtásával az igazságügyi miniszter bizatik meg. ' TTTT 1 ’Ti ' Jól iTnVIIIIMtiMI'JY VZT TT Season Angliában. Budapest, január 31. Az angol parlamentet febr. 8-án nyitják meg; ez a season kezdetét jelenti Londonban. A politikai és társadalmi élet súlypontja ismét a fővárosba helyeződik át. Mint rendesen, úgy ez alkalommal is a parlament jelentékeny tagjainak beszédes előfutárai az újult erővel kezdődő közéleti működésnek. A miniszterek ilyenkor különösen hiteeznek magukért, és nyilatkozataik rendesen nemcsak Angolországban, hanem világszerte figyelmet és megfontolást érdemelnek. Tekintettel a szőnyegen forgó nagy fontosságú kérdésekre, indokolt érdeklődéssel tekintünk az angol trónbeszéd elé, a minthogy a miniszteri beszédek is az idén a szokottnál élénkebb hatást keltettek a szigetországban és határain kívül egyaránt. Balfour, Hicks-Beach, Curzon, Hamilton lord, Chamberlain, Salisbury lord stb., szóval a kabinetnek úgyszólván mindegyik jelentékenyebb tagja megjelent már a fórumon, hogy kifejtse nézeteit a helyzetről és az angol politikáról. Afrikában és Ázsiában olyan mélyreható események történtek vagy készülnek, amelyek közvetlenül érintik Angolországot,természetesen átalános érdekkel bír tehát, micsoda állást foglal el ez a világhatalom azokkal szemben. Az európai hatalmasságok egyre jobban belemerülnek a tengerentúli vállalkozásokba és messze világrészekben, amelyeket rövi idővel ezelőtt név szerint is alig ismertünk, immáron európai érdekek versenyeznek egymással és összeütközésük visszahat az európai viszonyokra is. A világpolitika foglalja el helyét a korábbi európai lokális politikának és ebben a világpolitikában elsőrangú szerepet játszik Angolország. Igazságtalanok volnánk, ha el nem ismernők, hogy az a programm, amelyet ezen a téren az angol miniszterek teljesen egyértelműleg kifejtettek, egész mértékben rászolgál az elfogulatlan közvélemény tetszésére. A kereskedelem szabadsága jelszavuk, azon az alapon, hogy akár Anglia, akár más hatalmasság szerezzen területet avagy előnyöket, részesei legyenek ennek az európai hódításnak az összes nemzetek. Az angol nemzeti fölfogás nagysága domborodik ki ebben az irányzatban, amely az angol gyarmatok politikájában tényleg érvényre jut. És mivel némely hatalmasságok gondosan elzárkóznak ezen szabadelvű fölfogás elől, azért nem is egészen érthetetlen, hogy a kereskedelem és forgalom szabadságának biztosítékát Angolország abban látja és keresi, hogy ő vegye el azt, amit lehet. Chamberlain a gyarmatügyi miniszter, ez a félelmetesen nagy tehetségű és merész kezű államférfin tegnapelőtt Birminghamben fejtegette ugyanazokat az elveket, amelyeket minisztertársaitól az utóbbi hetek folyamán többször hallottunk. Angolország szerinte sem kíván egyebet, mint azt, hogy, ne zárják el kereskedelme és hajói elől a piaczokat és kikötőket; minden, hatalmasság szabad versenyben élvezze Európa előrenyomulásának gyümölcseit. Ez va