Magyar Ujság, 1898. július (7. évfolyam, 180-210. szám)
1898-07-01 / 180. szám
1898. julius 1. MAGYAR ÚJSÁG. Megszenesedett holttestét három lovának szénné égett hullája közt ott találták meg az épület koromfekete, puszta helyén s nagy részvét mellett vitték be a városba, hogy eltemessék. — Ugyancsak tiszapolgári levelezőnk írja, hogy a zivatar dühöngése alatt a tiszapalkonyi torony összedült. A tiszáninneni helységekben, Borsodban óriási kárt tett a jég a vetésekben. Több házról teljesen levált s messzire röpült a fedél. Siófokon este tiz óra, tizenhat perczkor fákat tördelő orkán keletkezett. Nemsokára megindult a zápor, a melyet óriási jégeső követett. A jég tizenkét percz alatt vastagon ellepte az egész határt. Legnagyobb kárt a szőlőkben okozott, amelynek egyharmadát semmivé tette. Ilarczali községben és környékén diónagyságú jég esett, amely a terményekben és gyümölcsösökben leírhatatlan kárt tett. A jég szakadását szakadatlan villámlás és égzengés kiséri. Kaczorlak zalamegyei községben este nyolcz órakor a villám fölgyujtotta Petrich József földbirtokos istállóját s egy ökröt agyonsujtott. Negyedóra alatt az épület a benne levő nagymennyiségű takarmánynyal együtt porrá égett. * A földmivelésügyi miniszterhez a gazdasági tudósítóktól a következő jelentések érkeztek: Június 29-én ismét volt néhány helyen jégverés. Ezen károkról, valamint a 27. és 28-án előfordult jégesőkről újabban a következő jelentések érkeztek: Veszprém vármegye devecseri járásában a 27-iki jégeső mintegy 15 község határát érte. A jégdarabok galamb- és tyúktojás nagyságúak voltak és több helyen a gabonanevűeket és a kapásokat teljesen megsemmisítették; a veszprémi járásban mintegy tiz község termése semmisült meg. Fejér vármegyének a 29-iki jégverés kivált az alsó felét érte, igen nagy kárral. A kalászosokban előidézett károkon kívül a szépen fejlődött szőlőket is tönkre tette. Győr vármegyében a már említett helyeken kívül a Szigetköz és Csilizköz is nagyon megkárosult. Komárom vármegyében az udvardi járás több községe 30—80 százalék kárt szenvedett a jégveréstől, néhánynak termése pedig majdnem teljesen megsemmisült. Az ide közel eső barsmegyei községek is rendkívül nagy károkat szenvedtek. Árpa és búzában a kár 90—100°/o-ot is elér. A csallóközi járásban Keszegfalva, Aranyos, Ekel, Nagy és Kis-Keszi határát a jég nagy részben elverte, más helyeken is nagy a kár. A tatai járás a jégveréstől ment maradt. PÓCS Város határában is nagy kárt okozott a jégeső, a kárt fokozza a rendkívüli zápor következtében beállott áradás, illetve a hegyekről lezuhanó patakok iszapos kiöntései. Pest vármegye gödöllői járásában 27. és 28-án volt jégverés, — a már említett károkon kívül, a jég Isaszeg, Péczel, R.Csaba, Czinkota, Tarcsa s még más helyek termésében tett nagy károkat. Gömör vármegyében a tornallyai és rimaszombati járások károsodása 40—60 százalék. Nógrád vármegye gácsi járásában a rendkívüli nagymérvű, erős jégveréssel párosult zivatar több község termését teljesen tönkre tette, a kalászosok össze vannak törve s a kertiek levelei és szárai a földön hevernek. Heves vármegyében Hatvanban is volt jégverés, körülbelül húsz százalék kárral. Hont Vármegye Ipolysági járásában a jégverés az összes vetésekben nagy károkat okozott. UgOCSa vármegye tiszántúli járásában némely község határát a jég nagy részben tönkre verte. Arad vármegye eleki járásában 29-én este a sűrü, diónagyságu jég Lökösháza határát teljesen tönkretette. Csanád vármegye nagyrészében szintén volt ugyanakkor jégverés, nagy károkkal, — a mezőhegyesi mensebirtok egész területét jégeső érte, legnagyobb a kár Kisperegen és Kovácsházán. Szabadka — Palics határában 29-én este a jégverés 15—25—1O0/*) kárt okozott; — a meteorológiai intézet jelentése szerint Szegeden is volt jég. Szatmár és vidékén a rendkívül nagy viharig jégverés a búzában, tengeriben és gyümölcsösökn nagy károkat okozott. Háromszék vármegye kézdi járásában — mint utólag értesülünk — még 25-ikén nagy károkat okozott a jég és vizáradás. Az ógyallai csillagda államosítása. Budapest, junius 30. A napilapokban több rendbeli czikket olvastam erről a témáról s a legtöbb ezek között elég homályos volt s látszott rajtuk a laikus toll és a rossz információ. A tényállás röviden ez: Nem akarván, hogy a sok fáradsággal és nagy költséggel berendezett és felszerelt csillagdám halálom után hasonló sorsban részesüljön, mint az utóbbi években több külföldi magáncsillagda részesült, amelynek a műszereit kegytelen s laikus örökösök ma is árulják, már régen óhajtottam azt még életemben államosítani, a végre, hogy annak jövőjét biztosítva lássam. Mindeddig ez nem sikerült; miért? azt az érdeklődő kérdezze meg nálámnál kompetensebb egyéntől, vagy azoktól, akik a csillagda államosítását lehetetlenné tették s hogy ezt mint tették, arra is csak ők tudnak válaszolni, nem én. Most azonban egy oly tettre vágyó s hatalmas kezű miniszterrel voltam szerencsés szemben állani, aki ez ügyben nem kért senkitől sem tanácsot, hanem saját bölcs belátása volt a legokosabb tanácsadója, mint ez épp Wlassics Gyula dr. nagy tudósunknál ismert dolog s az államosítás terve egy szép napon a képviselőház miniszteri szobájában megtárgyaltatok s az végrehajtatott. Hogy a tisztelt olvasót teljesen még nem tájékoztathatom, az onnan van, hogy még a végleges szerződést az állam s köztem nem köttetett meg, azonban a fő pontokra nézve máris teljes tájékoztatást nyújthatok azoknak, akik az ügy iránt érdeklődnek. Az ógyallai csillagdát az államnak (nem mint valamelyik lapban olvastam, használat végett átadom) örökre neki ajándékozom, úgy, a mint van teljes leltárával s könyvtárával, kupoláival stb. A csillagda, minekutána az nem didaktikai czélokra, hanem asztrofizikai kutatásokra van szánva, nem szükséges, hogy a fővárosban legyen, s igy ott fog maradni a gyallai parkomban, s az ottmaradási jogot telekkönyvileg biztosítani fogom minden eshetőségre. A csillagda főfelügyeletét s rendelkezési jogát, míg élek, vagy nekem tetszik, fentartom magamnak, s az igazgatói teendőket mindig díjtalanul vezetendőm. A csillagdát, az átvétel napjától a m. kir. vallás-közoktatási minisztérium fogja fentartani, s oda ajánlásom folytán kinevez egy igazgató-helyettest, egy adjunktust, két asszistenst és egy szolgát. A csillagda czime lesz: Magyar királyi Konkoly Thege Miklós-alapitvány asztrofizikai obzervatorium. Minekutánna ajánlatom a minisztertanács részéről el lett fogadva s ő cs. és kir. apostoli Felsége által jóváhagyva, igy most már csakis a szerződés megkötése van hátra s a hivatalos átvétel, a mi csakis akkor fog megtörténni, ha a csillagda fentartási költségeit a minisztertanács elfogadja és a t. Ház megszavazza, így tehát azt hiszem, elég világos képet tártam a tisztelt olvasó eleibe, hogy beláthassa mindenki, hogy semmiféle más érdek itt nem forog fenn, mint az ügy iránti előszeretetem s az a vágyam, hogy a csillagászati tudománynak egy biztos alapot vethessek hazánkban. Dr. Konkoly Thege Miklós, országos képviselő, esetben sem lehetnének arisztokratikusabban egyszerűek, szeretetreméltóak és udvariasak. Mindenekelőtt Faure Lucie kisasszony imádandó leány. Pedig micsoda nehéz és kényes szerepe van neki azokkal a herczegi asszonyokkal és grófi kisasszonyokkal szemben akik, egy-egy ünnepség alkalmából, ide gyülekeznek az apja házába! Ez a páratlanelnök kisasszonyé talán nevetséges, sőt ellenszenves lett volna, ha az Elysée királyi termeibe kerülve a polgári appartement után, bizonyos fenhéjázó büszkeséget, vagy gőgöt vett volna fel, amint, istenem, hány bourgeois leány megtett volna a helyében ! De Faure Lucie kisasszony, daczára annak, hogy édesapja, a franczia köztársaság főnöke, s (végre is ez valami) daczára annak, hogy azokban a termekben él, ahol III. Napoleon tartózkodott volt, egyszerűségének minden báját megtartotta, s íme ez a titka annak, hogy a Faubourg St. Germain és arisztokrata családjai imádják és hogy maga a rettenetes czár felesége is nagyon megszerette. Tegnap is elbájolta vendégeit. És valóban nem volt közönséges dolog, amikor rózsaszín mousseline-ba öltözött szerény silhouette-jét a monakói herczegné megölelte, miközben e zsidó származású fejedelemnének gyémántkövekkel behintett kalapja tündériesen csillogott. Ez előkelő hölgyen kivül,hogy a többieket ne említsem) még Durousoff herczegnő és Slesvig-Holstein-i Amália, a német császárné nagynénje voltak az Elysée-ben és kitűnően mulattak. Különösen Poils festő mulattatta őket, akit a köztársaság elnöke, főleg azért hí meg az Elysée-i ünnepségekre, hogy a tartózkodó és félénk vendégek között feszélytelen hangulatot teremtsen. Poi's festő szerepköre tulajdonképen akkor kezdődik, amikor a megéhezett vendégsereg oly szívesen indulna meg a buffet felé ha menne; tudniillik senki sem mer elsőnek lenni a gyönyörű falatok és üdítő sorbot-k közül. Senki, csak Polls festő. Ez karonfogja a leányát és narancsszín szörppel megkínálja. És az erre következő öt perczekben már a buffet megközelíthetlen! Egyébként a tegnapi garden-party kicsit elázott, bárha Faure Lucie kisasszony folytonosan könyörgő pillantásokat vetett a szürke égboltozatra. És a fiatal leányok, akik csak úgy égtek a vágytól, hogy a saint-cyri-i szép fiukkal tánczolhassanak, és maguk a saint-cyr-i szép fiuk is, kétségbe voltak esve. A hangulat azért nem volt kedvetlen, és az újra s újra meginduló eső elől, élénk és kacagtató futásban menekült a négyezer vendég a kertből a termekbe, ahol hirtelen, nagy érdeklődés közepett, Brisson, az új radikális miniszterelnök megjelent. S. Garden-party az Elysee-ben. — Saját levelezőnktől. — Paris, június 27. Minden esztendőben, ilyenkor nyár idején, a franczia köztársaság népszerű elnöke Garden-party- ra hívja meg a saint-cyr-i katonai iskola szép és délczeg növendékeit. A saint-cyr-i hadapródokon kívül természetesen fényes társaság gyűl össze az Elysee-ben és ez a párisi saison-nak utolsó ünnepe. De valóban nagyszerű és ragyogó ünnep. A tágas aranyos díszítésű termek káprázatában, a Champs- Elysée-re kisarkalló óriási park fasoraiban, a csillogó egyenruhák és herczegi asszonyok láttára korántsem hinné az ember, hogy egy köztársaság elnökének házában van... Minden a császárság idejére emlékeztet. És a háziúr, Faure Felix úr, a maga elegáns redingot-jában és leánya, Lucie kisasszony, oly elragadó egyszerűséget tanúsítanak vendégeik iránt, hogy az előbbi bátran király lehetne, az utóbbi pedig koronás kisasszony. Ez Furcsa korrány. Budapest, június 30. Henri Brisson, vagy mint hízelgői mondják l'austice Brisson tehát ismét miniszterelnök Miután minden kigondolható kombináczió hajótörést szenvedett, akkor elővették a meglehetősen megszelídült radikális vezért és rábízták a kormány megalakítását. Aránylag rövid idő alatt össze is ácsolta a kabinetet, de hogy meddig fog tartani ez az alkotmány, azt bizony nehéz kiolvasni a csillagokból. Életképességében legfeljebb Brisson bízik, míg kollegái alkalmasint inkább a gyors kimúlást kívánják. Ez az ú. n. tiszta radikális kormány a kompromisszum elvi alapján áll. A miniszterek már az előértekezleten majdnem összevesztek mert a legfontosabb kérdésekben mindegyiknek más-más az álláspontja. Nagy nehezen simította el Brisson a nézeteltéréseket, az alkotmányrevíziót elhalasztják, a progresszív jövedelmi adót valami mérsékelt formában fogják életbeléptetni, a tőzsdereformot végrehajtják, az ideiglenesen felfüggesztett gabonavámot juh 1-én restituálják, csupa olyan intézkedés, amelyik egyik-másik miniszter elvi álláspontjába ütközik. A Dreyfus-ügy szintén erősen szerepel az új kormány megítélésénél. A franczia közvélemény egy része azt hirdeti, hogy a Brissonkormány a revíziót jelenti, másik része homlokegyenest ellenkezőleg vélekedik. Jórészt Cavaignac hadügyminiszter magatartásán kellene .