Magyar Ujság, 1899. április (8. évfolyam, 91-119. szám)

1899-04-01 / 91. szám

l­ tek. Éjjel Mataafa hívei erős támadást intéztek a város ellen és három angol matrózt megöltek. Az angol őrség tévedésből megsebesített két angol tengerészkatonát. Egy amerikai őrt megöltek az állomásán. A bombázás 8 napig tartott. A »Roya­list« sok városi lakost vett fel. Sokan elutaztak Szamodból. Hány lakos esett el, azt még nem tud­ják. A »Porpoise« britt hadihajó szintén részt vett a bombázásban. Az Apiától keletre és nyugatra fekvő falvakra lövöldözött és sok naszádot fogott el. Az angolok és amerikaiak együtt harczoltak. A németek ellen nagy az elkeseredés. Egy angol és­ egy német alattvalót elfogtak kémkedés miatt. A »Taurauga« angol hadihajót, a­mely hír szerint útban volt Tonga felé, a Fidsi-szigeteknél megál­lították. London, márczius 30. A Morning rost írja: Megint az előtt a kérdés előtt­ állunk: van-e joga Kantz tengernagynak és segítőtársainak Számoa ideigle­nes kormányát elmozdítani vagy sem. Nekünk most is az a meggyőződésünk, hogy a berlini szer­ződés rendelkezéseit a német érdekek hathatósabb megóvása szempontjából revideálni kell. De nem szabad angol matrózokat könnyelműen föláldozni csak azért, mert az egyik fekete király jobban tetszik az angol konzulnak, mint a másik. A Standard írja: Az apjai német hatóságok, a­melyek a lázadó kormányt fölbiztatták a vég­letekre, súlyos felelősséget vállaltak magukra. Nem igen valószínű, hogy támogatásra találnak, a­mikor a londoni, berlini és washingtoni kormányok között békülékeny hangon folynak a tárgyalások. A Daily Mail úgy vélekedik, hogy a végleges megegyezésnél, a­melynek most Számodban létre kell jönnie, Németország kívánságait illő figyelem­ben kell részesíteni. Németország nemrégiben bizo­nyítékát adta Anglia iránt való baráti érzelmeinek, Angliának tehát igyekeznie kell ezt a barátságot becsülettel és tisztességgel viszonozni. Németország barátsága egyik támpontja Anglia külpolitikájának. A Doh­ány-utczai templom eltolása. -- Krmholz építész terve. — Budapest, márczius 31. A Wesselényi-utcza meghosszabbításával tudvalevőleg a Dohány-utczai izraelita templom teljesen kiesik az útvonalból. Ezen a bajon akar segíteni Krumholz építész, ki részletes tervet dolgozott ki, miképen lehetne a templomot a mostani helyéről eltolni. Az érdekes tervet az alábbiakban ismer­tetjük : A pesti izraelita hitközség szép és nemes stílusban épített gyönyörű temploma a Dohány­­utczában oly kedvezőtlen helyen van, hogy a tem­plom méltósága kívülről csak igen kis mérvben jut kifejezésre és a szemlélőben önkéntelenül is a mellőzés érzetét kelti fel. A mai modern időben igen előkelő és nemes ízlésre valló vonás az, hogy a monumentális épületeket, de különösen a vallási céllokra szolgálókat, oly helyekre építik, hogy magasztos czéljukat már helyükkel és helyzetükkel, kívülről is fényes módon érvényre juttassák. Sajnálkozva látjuk azonban,­ hogy a Dohány­­utczai izraelita templom kedvezőtlen elhelyezése ezeknek a modern nézeteknek oly kevéssé felel meg! Mindezeket alkalomszerűleg említjük fel, mert épen most, a Wesselényi-utcza megnyitásakor, rendkívül kedvező alkalom nyílik a helyzetnek aránylag csekély költséggel való helyes megváltoz­tatására, mi­által ez a magában is nagyszerű tem­plom oly előnyös és imponáló helyzetbe jutna, melylyel a legtúlzottabb igényüeknek tetszését is megnyerné. A templom az új helyen nemcsak tökéletesen szabad és a templom nagyszerűségét érvényre jut­tató területen volna, hanem ezenfelül magasztos és fenséges czéljának is megfelelő domináló helyzetet foglalna el. A műszaki tudományok fejlődése lehetővé tette a legnagyobb és legnehezebb épületeknek távolabbi helyekre való továbbmozgatását és felemelését, a­nélkül, hogy ez a helyváltoztatás az építménynek magának csak legkevésbé is ártalmára válna. A továbbmozgatást egyrészt a jövedelmezőség kérdése, — szóval az anyagi haszon, — másrészt azonban magasabb ideális eszmék,­­—­ mint a jelen esetben a vallásos kultusz, — tehetik szükségessé. Ez utóbbi esetben is azonban a nagyszerű munkálatok végzésével felmerülő költségeknek az elérendő eredménynyel kedvező arányban kell állaniok. A templom jelenlegi helyéről 16'7 ölnyire (— 31'7 m.) az uj Wesselényi-utcza vonalába volna tolandó. A felszabadult hely a régi templom he­lyén körülbelül 674 négyszögölnyi építési teleknek használható fel, melyet egy 8 öl (— 15 m­.) széles utcza választana el a templomtól. Ily módon a templomtól jobbról és balról két egyenlő széles utcza határolná és a templom ezenfe­­lül a Dohány-utczában is körülbelül 13 öllel (= 21­6 m.) hátrább állna. Ez az elrendezés a templomnak igen kedvező és hatásos képet nyújtaná és egyúttal annak meg­felelő keretet és környezetet biztosít, úgy, hogy a templom teljes arkitektonikai szépsége érvényre juthat. A templomnak Dohány-utczai két mellékszárnya természetesen lebontandó volna. A nagy ünnepélyeknél, tömeges felvonulások­nál úgy a személy-, mint a kocsiforgalomra jelen­leg oly czélszerűtlen közlekedési viszonyok az új elrendezés következtében kedvezően szabályoztatak, mert egy igen kényelmes kocsi-előhajtó vezetett tervbe és az új előudvar is igen jó kocsi-felállítást tesz lehetővé. Ez a terv annyival is inkább keresztülvihető, a­mennyiben nemcsak az ideális srélek tartottak szem előtt, hanem az összes építési telkek gyakor­lati értékesítése is figyelembe vétetett a tervezet készítésénél. A négy, ma még beépítetlen, parazella az új Wesselényi-utczában 792­37 négyszögöl terület­ben megszerzendő lesz, ezzel szemben pedig a tervben látható egyik hasonértékű parc­ella 674 négyszögöl terjedelemmel értékesíthető volna, úgy, hogy térkülönbség gyanánt 118 négyszögölnyi terü­let mutatkozik. Ezenkívül 600‘27 négyszögölnyi utczai telek értékesítése is számításba jön és biztosra vehető, hogy a városi tanács, tekintettel ennek a szabályo­zásnak kiválóan kulturális czéljára, mely egyúttal a város szépítéséhez is jelentékenyen hozzájárul, az átengedésért tekintélyes összegű kárpótlást adna. Azon esetben, ha a városi tanács az utcza­­telkeket körülbelül 600 □ ölnyi területben nem váltaná meg, akkor ez rácsozattal elzárható és parkozható. A templomnak körülbelül 32 méterrel való eltolási költsége 126.000 írtban állapíttatott meg; ezen számításnál azonban az egész építménynek körülbelül 1 méterrel való felem­elése is tekintetbe vétetett, mert a templom emelés nélkül a négy­emeletes bérházak frontjában igen alacsony külsővel bírna. Az eltolás költségeihez jön még az új alapo­zás költsége, valamint egy 1 m. magas kőlábazat felfalazása, a templompadlónak újból való elkészí­tése és egy ideiglenes fapadló készítése, hogy a tolás tartama alattt az istentiszteletek megtartha­tók legyenek és a templom ez idő alatt is zavar­talanul használható legyen. Az új építmény hátsó oldalán apsis (hátsó félkörű fülke), a főkapuzatnál pedig nyílt csarnok terveztetett, nagy szabad lépcsővel. Az alapoknak újból való elkészítése portland clement falazatban körülbelül 19.000 irtot tenne ki, úgy, hogy az eltolás tulajdonképeni összkölt­sége 145.000 írttal számítható. Miután a templom oldalfrontjai mindenesetre majolikával lesznek bur­­kolandók és az előbb említett toldalékok szintén kívánatosak, azért ezen szépítési és helyreállítási munkákért még ezek költsége is figyelembe veendő, ez utóbbiak azonban teljesen a gazdagabb vagy egyszerűbb díszítési vagy szerkezeti módhoz alkal­mazkodnak. A dohány-utczai izraelita templom eltolása alkalmával a következő pontozatok volnának figye­lembe veendők: A vállalkozók a pesti izraelita hitközség elöl­járóságával közösen megállapított óvadékösszeget a vállalkozók által megjelölt 3 budapesti bankház egyikében — és pedig a Magyar általános hitel­bank, a Magyar leszámítoló és váltóbank, vagy pedig az Első magyar hitelbanknál — letétbe he­lyezik. A fizetés az eltolási munkákért következő­képen teljesítendő: 75°/o fizetendő, ha a templom sértetlenül az új helyén áll, 25°/o pedig akkor, ha az alapozási és helyre­­állítási munkák teljesen befejeztettek. Az eltolás tartama 90—120 napban állapítta­tott meg. Legkésőbben 50 nappal a szerződés meg­kötése után a munkálatok megkezdődnek. A tolás tartama alatt — a mennyiben a mé­lyen tisztelt hitközség ideiglenes fapadlót készíttet, — a templom zavartalanul használható vallás hivatásának. Semmiféle repedés, hasadás vagy másféle sé­rülés az építményen nem fog mutatkozni és min­den berendezési tárgy úgy a templomban, mint a mellékhelyiségekben helyén maradhat.. MAGYAR UJJIRO, 1899. április 1. FŐVÁROS, Budapest, márczius 31. (A főváros üdvözlő felirata az új kormány­hoz. Megemlékeztünk két hét előtt arról, hogy a főváros közgyűlése nagy lelkesedéssel vette tu­domásul Széll Kálmán miniszterelnöknek az új kormány megalakulásáról szóló feiratát , elhatá­rozta, hogy üdvözlő felíratott intéz a kormányhoz, melyben biztosítja legteljesebb támogatását. A fel­irat következőleg hangzik: Igaz hazafias örömmel vettük Nagyméltó­ságodnak ez évi február hónap 26-áról kelt kegyes leiratát, a melyben bennünket ő csá­szári és apostoli királyi Felsége, legkegyelme­sebb Urunk és Királyunk által magyar mi­niszterelnökké történt legkegyelmesebb kine­­veztetéséről, valamint a többi szakminiszter urak egyidejű legkegyelmesebb kinevezéséről is értesíteni méltóztatott. A­míg egy részről ismerjük azon feladatok fontosságát, melyeket Nagyméltóságod minisztertársaival együtt a trón és haza érdekeinek szolgálatában maga elé tűzött, úgy más részről meg vagyunk győ­ződve arról, hogy ezen föladatokat Nagyméltósá­god bölcs vezetése alatt meg is fogják valósítani. Teljes mértékben át vagyunk hatva annak a tu­datától is, hogy a kitűzött czélok elérésére, és a feladatok megoldására irányuló törekvésekben, a magyar nemzeti állam kiépítésének és megerő­sítésének nagy és nehéz munkájában — a ve­zetéssel megbízott magas kormány mellett az állami élet minden egyes tényezőjének s ezek között első­sorban a törvényhatóságoknak tel­jes kötelességérzettel és buzgalommal szintén részt kell venniök. A­ törvények által kijelölt hatáskörünk pontos betöltését eddig is min­denkor kiváló kötelességnek ismertük, ugyan­azért, a­midőn Nagyméltóságodat és miniszter­­társait a Felség bizalmából elfoglalt új állá­sukban teljes tisztelettel üdvözöljük, egy­szersmind örömmel használjuk föl az alkalmat annak a kijelentésére, hogy Nagyméltóságodat és a vezetése alatt álló kormányt a Trón és a Haza javára irányuló működésében hazafias készséggel és lelkes buzgalommal fogjuk támogatni, l teszszük ezt annál is na­gyobb örömmel és lelkesedéssel, mert Nagy­méltóságod magas személyében és az ország szíve a magyar székesfőváros fölvirágzása után mindenkor érzett meleg érdeklődésében meg­nyugtató biztosítékát bírjuk annak, hogy önkor­mányzati hatáskörünkben kifejtett és szeretett fővárosunk jólétének és fejlődésének előmozdí­tására irányuló buzgólkodásunk Nagyméltósá­godnak és a magas kormánynak jóindulatú támo­gatásával mindenkor találkozni fog. Fogadja Nagy méltóságod kiváló tiszteletünk őszinte nyil­vánítását. Kelt Budapesten, a székesfőváros tör­vényhatósági bizottságának 1899. évi márczius hó 16-án és folytatva 17-én tartott közgyű­léséből. Halmos János s. k., polgármester. (A földalatti vasút kártétele.) A mikor a földalatti villamos vasutat építették, nagyon sok helyen megrongálták a gyalogút kövezetét. A szé­kesfőváros hatósága kártérítést követelt a vasút­társaságon, a­mit az nem volt hajlandó megadni. Az ügy a belügyminiszter elé került, a­ki a fővá­rosnak adott igazat s a ma érkezett leiratában tudatja, hogy a vasúttársaságot a kár megtéríté­sében elmarasztalja. (Rózsavölgyi Gyula) alpolgármester és Rényi Dezső főjegyző ma délelőtt visszatért a szabadság idejéről. Mindketten átvették a hivatalaikat. (A fő­gyűjtőcsatorna). A földművelésügyi mi­niszter tudomásul veszi, hogy a főváros az ó­budai főgyűjtő csatorna építését még az idén megkezdi, a többi jobbparti csatorna összevonását most tanul­mányozza. Megjegyzi a miniszter, hogy a jobbparti csatornák főgyűjtője esetleg a kőpart alsó síkja alá is elhelyezhető lenne. Végül felkéri a miniszter a fővárost, hogy az ó­budai főgyűjtő csatorna- és szivattyú­telepének részletes tervezeteit, elbírálás végett, hozzá terjeszsze fel.

Next