Magyar Vadász, 1968 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

Az Országos Választmány Ülése Mint arról már hírt adtunk, no­vember 11-én a MAVOSZ orszá­gos választmánya a MEDOSZ székházában ülésezett. Vallus Pál a MAVOSZ elnökének javaslatára a Választmány megválasztotta az értekezlet elnökségét, amelyben helyet foglalt Földes László me­zőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, K. Nagy Sándor, az Országos Termelőszövetkezeti Tanács főtitkára, dr. Ékes István, a MAVOSZ első főtitkára, dr. La­katos József rendőr alezredes, dr. Balassa Gyula nyugalmazott mi­niszterhelyettes, L. T. Grugyajev ezredes, a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet hadsereg va­dászmestere és dr. Koller Mihály, a MAVOSZ főtitkára. Vallus Pál elnök megnyitó be­szédében méltatta a MAVOSZ 20 éves fennállását, s ebből az alka­lomból köszöntötte dr. Ékes Ist­vánt, a MAVOSZ első főtitkárát. Az ünnepi megemlékezés után került sor az Intéző Bizottság írás­beli beszámolójának és az 1967/ 68. évi költségvetés megvitatására. Az Országos Intéző Bizottság beszámolójában megállapította, hogy az ország vadászterületének 82%-át 745 vadásztársaság bérli. Az 1967. évi márciusi vadlétszám­becslés adatai szerint mintegy 400—500 millió forint tenyészér­­tékű vadállomány él a vadászte­rületeken. Ebből a hatalmas va­gyonból a vadásztársaságok által megtermelt érték 60—80 millió Ft. A MAVAD részére értékesített vad áruféleség összesen 1,6 millió dollár bevételhez juttatták a népgazdaságot. A vadgazdálkodásnak jelentős szerepe van a hazai közellátásban is. Évente mintegy 1800—2000 va­gon húst termel. A beszámoló rögzítette, hogy a gazdaságos ter­melés alapfeltétele az a megszám­lálhatatlan társadalmi munkaóra, amit a vadászok lelkesen teljesí­tettek. A 22 000 magyar vadász önfeláldozó munkája és anyagi hozzájárulása kedvező termelési ágazattá teszi a vadgazdálkodást. Az Intéző Bizottság beszámoló­jában a közgazdasági elemzésen túlmenően nyomatékosan hang­súlyozza a vadászat kultúrértéké­­nek jelentőségét, a ki nem fejez­hető sport és egészségügyi hatá­sait. A vadásztársasági zárttéri te­nyésztelepek száma 22, e telepek 13 000 db felnevelt fácánt bocsá­tottak ki. Mintegy 120 vadásztár­saság foglalkozik félvad tenyész­téssel, és 25 000 fácáncsibét, 5000 db fogolycsibét neveltek fel. Pél­daszerűen gazdálkodik a MA­­VOSZ árpádhalmi fácántelepe: az elmúlt idényben 700 db fácán tyúk törzsállomány után 21 000 db to­jást termeltek. A telep 200 000,- Ft-os tiszta nyereséggel zárta az­­ elmúlt gazdasági évet. 1968-ban megkezdi működését a MAVOSZ ácsi Fácántelepe és rá­térünk a mesterséges fogolyte­nyésztésre is. Az Országos Intéző Bizottság több irányú intézkedést tett, hogy a Vadász­ Szövetséget és a vad­­gazdálkodást felkészítse az új gaz­daságirányítási rendszerre. Leg­fontosabb teendő volt, olyan pénz­ügyi alapok létrehozása, melyek lehetővé teszik, hogy befolyást gyakoroljanak a vadgazdálkodás­ra. Az 1967/68. évi költségvetésből kitűnően Szövetségünk 20 éves működése során első ízben több mint 6 millió forintos vadgazdál­­kodási alapot létesített. Ezzel meg­változott a Szövetség eddigi gaz- Az elnökség, balról-jobbra: K. Nagy Sándor, Dr. Ékes István, dr. Balassa Gyula, Földes László, Vallus Pál,­­ dr. Koller Mihály, L. Grugyájev, dr. Lakatos József.

Next