Magyar Vasutas, 1973 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1973-01-05 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára 40 fillér 1973. JANUÁR 5. Szakszervezetünk időszerű feladatai a központi vezetőség december 21-i ülésének napirendjén A szakszervezet központi vezetősége december 21-én ülést tartott. Az ülésen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Kozári József, az MSZMP KB osztályvezetője, Donáth Béla, a SZOT osztályvezetője, Gyócsi Jenő, a vasutasszakszervezet elnöke, Pánti Béla alelnök, Szabó Antal főtitkár, Molnár György titkár. Az óév utolsó központi vezetőségi ülését Gyócsi Jenő elnök nyitotta meg. Üdvözlő szavai után ismertette a napirendet, majd átadta a szót Szabó Antal főtitkárnak, aki a szakszervezet időszerű feladatairól tájékoztatta a központi vezetőséget. A Központi Bizottság átfogó elemzést adott Bevezetőjében utalt az MSZMP KB 1972. november 14-én és 15-én megtartott, kibővített ülésére, mely átfogó elemzést adott a párt X. kongresszusa óta eltelt két év munkájáról. Hangsúlyozta: a Központi Bizottság állásfoglalása után szükséges, hogy szakszervezetünk központi vezetősége is összegezze azokat az eredményeket, melyeket a kongresszusi — a szakszervezetek kongresszusát is beleértve — határozatok végrehajtása során elértünk. — A Központi Bizottság külön fejezetben foglalkozott a közlekedés és áruszállítás helyzetével — folytatta a főtitkár. — Megállapította: „A közlekedés és áruszállítás kielégítően megoldja a népgazdaság évről évre növekvő szállítási feladatait. A vasúti szállítás korszerűsítése, a jelentős méretű útépítés, a gépkocsi teherszállítás, az autóbuszhálózat, a személygépkocsik számának növekedése lendületesen folytatódik. A továbbiakban nagyobb erőt és figyelmet kell fordítani a még ma kielégítő tömegközlekedés fejlesztésére, elsősorban a fennállásának 100. évfordulóját ünneplő fővárosunkban, Budapesten.” Természetesen a Központi Bizottság határozata társadalmi életünk egy-egy kérdésével nem foglalkozhatott részletesebben, hiszen éppen a X. kongresszus szellemének megfelelően belső munkamegosztásunk fejlődésével velejár, hogy az alapkérdések messzemenő figyelembevétele mellett az állami és társadalmi szervezetek saját szakterületükre maguk dolgozzák ki a tennivalókat és szervezzék meg azok végrehajtását. Ezt célozta a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium által öszszeállított és jóváhagyott ötéves terv és azzal párhuzamosan szakszervezetünk VIII. kongresszusának elemzése és határozata. Most az a feladatunk, hogy saját területünkön megvizsgáljuk, mi az, amit megfelelően végzünk és hol kell javítani, vagy változtatni eddigi munkánkon. Az elmúlt két évben központi vezetőségünk és elnökségünk, a MÁV vezérigazgatóságával szoros együttműködésben —, a párt, a SZOT és a kormány határozatainak megfelelően — igen sok kérdésben jó és időtálló határozatokat hozott, illetve olyan intézkedéseket kezdeményezett, amelyek mind a központi vezetőségi tagok, mind a vasutas dolgozók előtt ismeretesek. Ezért a mai ülésünkön egyrészt azokat a javaslatokat, ajánlásokat vetjük fel, amelyeket a közlekedési tárca, illetve a vasút vezetése részére szükségesnek tartunk most megemlíteni. Másrészt munkánk erősítését és hatékonyságát célzó feladatainkat kíséreljük meg összefoglalni. A Magyar Államvasutak és szakszervezetünk között az első ízben öt évre kötött kollektív szerződés és más intézkedések nyomán számos, a vasutas dolgozókra nézve igen kedvező intézkedés született., A körülményekhez képest javuló gazdálkodás, az elmúlt két évben részünkre juttatott központi bérpreferenciák, valamint a bértömeggazdálkodás segítségével a népgazdasági átlagnál magasabb bérszínvonal növekedés következett be, amelynek eredményeképpen az elmúlt évben elértük az állami ipar bérszintjét. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy ez a bérszint, mintegy 35 ezer vasutas dolgozó napi 8 óránál jóval hosszabb munkaidejével alakult ki. Ezenkívül a törzsgárda bronzfokozatot elérő tagjai számára sikerült biztosítani az 500 forint fedezetet is, amely 1972- ben 21 millió forintot tett ki. Több éves erőfeszítéseink eredményeképpen emeltük a ruhamegváltás összegét, amely 11 millió forint költségkihatással járt. Jelentősebb költségátcsoportosítás és koncentrálás után Budapesten is megkezdődött a vasutasok lakásgondjainak megoldása. Sajnos, mind a magunk, mind a vasút, de a tanácsi szervek részéről is meglehetősen sok — körültekintő szervezéssel elkerülhető — nehézség adódott az első időben. Eredményesen dolgoztunk Nagyjelentőségű az az eredmény, amelyet a szocialista brigádokkal való foglalkozás révén értünk el. A vasutas szocialista brigádvezetők országos tanácskozása nagymértékben segítette céljaink megvalósítását és a brigádokban dolgozó munkatársaink felelős tevékenysége volt egyik biztosítéka annak, hogy szinte maradék nélkül eleget tettünk feladatainknak. A határozatokban foglaltak végrehajtása, a vezetés munkájának hatékonyabbá válása azt eredményezte, hogy 1972- ben a vasút eleget tett szállítási kötelezettségeinek. Kétségtelen, ebben közrejátszott a kedvező időjárás is, de ,alapvetően a vezetők és a végrehajtó szolgálatban dolgozók jó munkáját fejezi ki, hogy több mint 117 millió tonna árut, mintegy 369 millió utast, 1 millióval többet szállítottunk, mint a tervekben előírtak. A minőségi mutatók is kedvezően alakultak. Javult a menetrendszerűség, a vonatok utazási sebessége, a fajlagos üzemanyag felhasználás és a munka szervezettsége is. Ezeknek a teljesítményeknek alapján képződő nyereség is a tervezettnek megfelelően alakulhat. Itt azonban meg kell jegyezni, kívánatos volna olyan korrekciókat elérni, amelyek egyensúlyozzák a változatlan tarifa mellett elért bevételek és az áremelkedések begyűrűző hatásának egyenlegét, amely a vasútra nézve, most elég kedvezőtlen. Szabó Antal főtitkár ezután a szakszervezet előtt álló feladatokról beszélt, illetve azok jobb megoldását elősegítő néhány javaslatot ismertetett. Ebben az évben a rendelkezésre álló bérfejlesztési lehetőségeinket úgy használtuk fel, ahogyan azt a Munkaügyi Minisztérium 7/1971. számú rendelete előírta és amelynek lényege, hogy 1973. január 1-től az országosan kialakított új bértételek alsó határát el kell érni — mondotta. — Ez a nagy körültekintést és alapos előkészítést igénylő munka a vasúton határidőre befejeződött és a rendeletben foglaltaknak eleget téve, 1972. július 1-ig az új munkaköri besorolását mindenki kézhez kapta. A bérintézkedés pénzügyi kihatása összesen 100 millió 625 ezer forint volt, ami éves szinten 3,5 százalékos bérszínvonal-növekedésnek felel meg, a saját források felhasználásával együtt. Sajnos, az 1973. évi bérfejlesztési terv kialakítását gátolja, hogy még jelenleg sem tudjuk a vasutas dolgozók részére juttatandó bérpreferenciák összegét Bizonytalan az is, hogy az ipari munkások részére 1973. március 1-én biztosított 8, illetve 6 százalékos béremelés a vasúti iparra vonatkozik-e, vagy sem. Szükségesnek tartjuk, hogy a KPM, a vasúti főosztály és szakszervezetünk haladéktalanul tisztázza ezeket a kérdéseket, mert nehezen lehet megmagyarázni, hogy a járműjavító és karbantartó, valamint a vasúti építőipar milyen meggondolásból nem sorolható az ipar és építőipar kategóriájába. Különösen akkor, amikor a Központi Bizottság anyagában külön fejezet foglalkozik azzal a követelménnyel, hogy fokozatosan meg kell szüntetni a népgazdaság különböző szektoraiban azonos szakképzettséggel rendelkezők és azonos nehézségi fokon dolgozók bérkülönbségét. Amennyiben a jelenlegi helyzetben ez mégsem lenne elérhető, akkor saját forrásból és a bérpreferenciák felhasználásával kell valamilyen megoldást találni, hogy a drága járműveinket és eszközeinket karbantartó munkásréteg jövedelmében ismételt lemaradás ne következzék be. (Folytatás a 2. oldalon) Újévi köszöntő Az új esztendő alkalmából nagy tisztelettel és megbecsüléssel köszöntjük a Vasutas dolgozók másfélszázezres táborát, a személy- és áruszállítás felelősségteljes nagy munkájának kimagasló eredményeket elért dolgozóit! 1972-ben csaknem 370 millió utast és több mint 117 millió tonna árut szállított el a vasút, s hozzátehetjük: gyorsan, biztonságosan és gazdaságosan. Határidő előtt becsülettel teljesítettük az évi szállítási tervet, a nemzetközi személy- és áruszállítások ugrásszerű emelkedésével pedig tovább öregbítették dolgozóink a magyar vasút hírnevét és javították üzleti eredményeit. Tervünket teljesítettük, gazdasági és műszaki elképzeléseink valóra váltak. Alapvető változást értünk el a különböző vasúti ágazatok közötti együttműködésben, a vezetők és beosztottak emberi és munkakapcsolatában. Olyan gazdasági eredmények születtek a közösségi szemlélet talaján, melyek pozitív hatással voltak az egész népgazdaságra, az iparra, a mezőgazdaságra egyaránt. Azokon a határmenti pontokon, ahol azelőtt gyakran fordult elő árutorlódás, 40—50 százalékkal javult a helyzet. Az őszi forgalmat —, amely minden esztendőben nagy erőpróbája a vasútnak — a fuvaroztatók szempontjából szinte észrevétlenül, zökkenők és fennakadások nélkül bonyolítottuk le. A belföldi szállítások mellett becsülettel eleget tettünk tranzitszállítási kötelezettségeinknek is. Ez nagy felelősséget és kötelezettséget ró ránk, mert a külföldi áruk épségéért is nekünk kell felelősséget vállalni, amíg azok a mi hálózatunkon tartózkodnak. Jól dolgoztunk tehát 1972-ben. Nincs okunk azonban az elbizakodottságra, hiszen várhatóan a következő hetekben zord, téli időjárási körülmények között kell munkánkat elvégezni. Feladatunk az új esztendőben a múlt évi eredmények dinamikus szintentartása lesz. A magyar vasút tevékenysége szoros összefüggésben van népgazdaságunk egész szerkezetével, szocialista társadalmunkkal. Az új esztendőben munkánk vezérfonala lesz az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása és határozata, melynek gyakorlati kérdéseit most dolgozzuk ki. 1973-ban tovább korszerűsítjük, műszakilag, gazdaságilag és szervezeteiig tovább fejlesztjük majd a magyar vasutat. A nagy arányú gépesítés, a műszaki fejlesztés, az ehhez kapcsolódó szervezés mind fontos feladat, de a legfontosabb továbbra is az ember marad, az a vasutas, aki a gépeket és az automatikákat irányítja, vezérli. Ez a szemlélet ma már a közép- és alsóvezetésben is egyre inkább érvényesül. Ennek is része van abban, hogy a vasútnál stabilizálódik a létszám, lassan megszűnik a munkaerőgond és az újonnan hozzánk került dolgozók is hamar beilleszkednek, s nem is kívánkoznak el a vasúttól. Azt kívánjuk, hogy a fiatal vasutasok eredményesen gyarapítsák nálunk ismereteiket, az idősebbek pedig adják át önzetlenül tapasztalataikat és szakmai szeretetüket, oltsák be az ifjú vasutasokat szorgalommal, fegyelemmel és igaz vasutas hűséggel. Kívánunk minden vasutasnak és kedves családjának az új esztendőben mindehhez jó egészséget, sok-sok boldogságot és újabb munkasikereket. Szabó Antal a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára Dr. Mészáros Károly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója ÉV VÉGI SZÁMVETÉS A vasút 117 millió tonna árut és 369 millió utast szállított Korai lenne még a vasút elmúlt évi munkájáról részletes elemzást adni, annyit azonban már megállapíthattunk: a MÁV 1972-ben a vele szemben támasztott szállítási igényeket szinte teljes egészében és a meghatározott időben elégítette ki. Ez a körülmény nemcsak azért jelentős, mert ezzel a vasút dolgozói — vezetők és beosztottak egyaránt — hozzájárultak a zavartalan termelés és közellátás biztosításához, hanem azért is, mert ily módon megfelelő alapot teremtettünk az új tervév igényeinek megfelelő kielégítéséhez. Ez pedig egyik legfontosabb feltétele a MÁV 1973. évi sikeres tevékenységének. Egymillió utas terven felül Ami a személyfuvarozást illeti, 369 millió utas elszállításával tervünket 100,3°/o-ra teljesítettük. Ez kereken egymillió utas terven felüli elszállítását jelentette. Ennél is kedvezőbb, hogy a fizető utasszám tervünk 100,9%-os teljesítésnek felel meg. Tény, hogy az elmúlt évhez képest egy százalékkal csökkent az utasok száma. A csökkenéssel a rövidített munkahét folyamatos kiterjesztése, az egyéni és távolsági közúti közlekedési eszközök mennyiségének növekedése és hasonló okok miatt számoltunk. Az is igaz viszont, hogy a vasúti személyszállítás korszerűsítése, a kulturáltabb utazás elérése érdekében tett intézkedések eredményeképpen a forgalom, csökkenésének mértéke a korábbi 3—4% helyett csupán egyszázalékos volt A belföldi utasforgalom mellett lényegesen megnőtt a külföldről belépő utasok száma, mely 25°0-kal magasabb volt az előző évinél. Az összes nemzetközi utasforgalom is 10%-kal emelkedett 1971-hez képest. A személyszállítás minőségének javulását illetően is szép eredményeket értünk el. .A menetrendszerűség javulását tükrözi például a késetten közlekedett személyszállító vonatok részarányának 4,6 százalékról 3,6 százalékra történő csökkenése. A személyszállító vonatok utazási sebessége a műszaki fejlesztés, valamint a korszerűbb üzemi szervezés együttes hatásaként — egy év alatt 35,5 km/óráról 36,6 km/órára emelkedett. A vonatok zsúfoltságának (Folytatás a 3. oldalon) BUDAPESTEN ÜLÉSEZETT a magyar—szovjet vasúti együttműködési bizottság napos tanácskozás során, melyen dr. Mészáros Károly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója elnökölt — megtárgyalták a két ország közötti személy-, és áruszállítás főbb kérdéseit. A felek megállapodtak — rakodólapos egységrakományok fuvarozása esetén — a rakodólapok kölcsönös cseréjében, amely mindkét ország külkereskedelmének és vasútjának érdeke. Ez a megállapodás hozzásegít ahhoz, hogy az áruk gyorsabban, gazdaságosabban és törésveszély nélkül jussanak el a címzetthez. Szó volt a tárgyalásokon a szovjet—csehszlovák—magyar egyesített konténerterminál kiépítéséről is. A határállomási munkák meggyorsítása szükségessé tette, hogy az áruáramlatokról kölcsönösen tájékoztassák egymást. Korszerű információs rendszer megteremtésében is megállapodtak, ami nemcsak a vasutak érdeke, hanem ennek segítségével a címzett is hamarabb felkészülhet az érkező áruk fogadására. A tárgyaláson megállapodtak abban is, hogy a szovjet vasutaktól segítséget kapunk a magyar rendező pályaudvarok további gépesítéséhez és automatizálásához. Végül pedig a két fél jóváhagyta a magyar—szovjet vasúti műszaki tudományos együttműködési bizottság eddigi munkáját. A szovjet delegációt budapesti tartózkodása során fogadta dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter is. December 18—20. között V. Sz. Gavrilov szovjet közlekedésügyi miniszterhelyettes vezetésével szovjet vasúti delegáció tartózkodott Budapesten, amely részt vett a magyar— szovjet vasúti együttműködési bizottság évi ülésén. A két- Hatvanöt család boldog karácsonya A Landler Jenő vasutaslakótelep régi és új házai (Riport a 4. oldalon)