Magyar Vasutas, 1986 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1986-03-26 / 6. szám

2 Ezerkilencszáznyolcvanhatos nemzetközi békeév Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. novemberi, majd az ENSZ megalakulásának 40. évfordulóját is ünneplő 1985. októberi közgyűlés nemzetközi békeévvé nyilvánította 1986-ot. Függetlenül a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi állapotától, a békeév meghirdetése rendkívül időszerű volt. Az ENSZ határozata rámutat arra, hogy a békeév céljának eléréséhez, valamint a béke biztosításához a jövő nemzedéke számára nem elegendő a háborús veszély miatti nyugtalanság hangoztatása. A kormányoknak és a népeknek konkrét erőfeszítéseket kell tenniük a béke érdekében. Az ENSZ főtitkára a nemzetközi békeévről szólva többek között a következőket mondotta: „Bár 1986 minden valószínűség szerint nem lesz a béke éve az egész világon, de a békéért vívott harc, a béke jellegéből folytatott komoly gondolkodás s a béke fenntartását célzó intézkedések éve kell hogy legyen. A nemzetközi békeév programja hozzájárul a béke érdekében folyó akciók erősödéséhez mindenütt a világon. ” S hogy ezekre az akciókra mennyire szükség van, azt szinte sugallja az ENSZ leszerelési kérdésekkel foglalkozó osztályán kidolgozott statisztika is. Eszerint a világon évente átlag 20 ezer dollárt költenek egy katonára. Ugyanakkor egy iskoláskorú gyermekre csupán 380 dollár kiadás jut. A világon 100 ezer személy közül 556 katona, és mindössze 85 az orvosok száma! A fegyverkezés értelmetlen pazarlás Földünkön folytatódott a fegyverek felhalmozása, amelynek mértéke — a szó szoros értelmében véve is — már a csillagos egeket ostromolja. Napjainkban gyakran idézik a IV. századbeli római író, Vegetius Renatus híres, hírhedt tanácsát, amelyet „A hadügyi rendelkezések foglalata” című munkájának előszavában ajánlott a római császároknak: „Si vis pacem, parabellum” azaz „Ha békét akarsz, készülj a háborúra!” Ez a formula nem más, mint a katonai erőre alapozott béke korabeli megfogalmazása. Ma már nyilvánvaló, hogy a fegyverkészletek jelenlegi szintjén a fegyverkezési verseny fokozása értelmetlen pazarlás és egyáltalán nem szavatolja a békét senki számára. Az államok biztonságát általában sem lehet a mind nagyobb erejű és mind pusztítóbb fegyverek felhalmozásával növelni. Több mint negyven évvel ezelőtt Bertrand Russel és Albert Einstein „új gondolkodásmód” elfogadását javasolta az emberiségnek. Felvetették, hogy „ne csak a Kelet és a Nyugat közötti ellentétek kerüljenek nyilvánosságra, s ne a fegyverek erejére támaszkodva szülessenek döntések.” A két tudós kiáltványában azt ajánlotta mindenkinek, hogy bármi legyen is társadalmi helyzetük: munkás, kereskedő, földműves, iparos vagy más, mindenekelőtt embernek érezzék magukat. „Gondoljanak arra — hangsúlyozták —, hogy önök az emberi fajhoz tartoznak, a többit pedig felejtsék el. ” Russel és Einstein nem elsőként vélekedtek ilyen módon a helyzetről, de átgondoltabban mérték fel a körülményeket elődeiknél. Hasonlóan gondolkodó elődök között találjuk például Romain Rolland-t, aki 1928-ban felhívást tett közzé egy politikai, társadalmi, vallási, filozófiai és ideológiai nézetektől független „Béke Internacionálé” alapítására, amelyet az egész emberiség közös sorsáért való aggódás eszméje vezérel: „Emberek, milyen szép az élet! Sorsunk azt kívánja, hogy együtt gyötrődjünk és ismerjünk meg minden szenvedélyt, beleértve a politikai szenvedélyeket is. Legyünk megértőek és ne rövidítsük meg létezésünk időtartamát. ” Romain Rolland felháborodott az első világháború alatti lövészárokharcok miatt, amelynek folyamán az egyszerű katonák ezrei gyilkolták egymást halomra. Russel és Einstein tudatában voltak annak a semmi mással össze nem hasonlítható szörnyű veszélynek, amelyet egy harmadik világháború az emberiségnek jelentene, mert ez nem tenne különbséget hadsereg és lakosság között. Negyven év múltán azok a gondolatok, amelyeket e nagy humanisták az emberiséget fenyegető veszélyről széles körben terjesztettek, más jelleget öltöttek, de felhívásuk lényege ugyanaz maradt, különösen azt követően, hogy a tudósok jól megalapozott hipotézist állítottak fel a „nukleáris tél”-ről, amely egy esetleges atomháború elkerülhetetlen következménye lenne, ahol nincs győztes és legyőzött. A béke megőrzése alapvető feladat A nemzetközi békeévet meghirdető nyilatkozat aláhúzza, hogy az említett tudományos megállapítás is újabb ösztönzést adhat, és új gondolkodásmódra késztethet a békéért folyó akciókban. Ezért nyilvánvaló, hogy a béke megőrzése alapvető és egyetemes feladat és érdek. Az egyetemes érdekeket pedig minden más társadalmi csoport vagy osztályérdek fölé kell helyezni. Az ENSZ dokumentuma a továbbiakban a következő megállapítást teszi: „A békét az államok és a népek közötti pozitív kapcsolatként kell felfogni és kiépíteni, amely a kölcsönös bizalmon, a megértésen, az együttműködésen és az igazságon alapszik”. S tegyük még hozzá: a béke nem csak annyit jelent, hogy éppen nincs háború; az előzőeken túl a béke fogalmába ugyanúgy beletartozik a haza féltő és építő szeretete, mint társadalmi, gazdasági és kulturális sikereink gyarapítása, az emberi környezet megóvása és fejlesztése, s a kis közösségek belső békéje. A nemzetközi békeév céljainak elérését döntően befolyásolhatja a Szovjetunió leszerelési javaslata. Mihail Gorbacsov január 15-i nyilatkozatában megfogalmazott új, nagyszabású kezdeményezés a békéért és a nukleáris leszerelésért kedvező lehetőséget teremt a két- és többoldalú leszerelési és fegyverkorlátozási tárgyalások mielőbbi eredményes befejezéséhez. A békeév nyitányaként elhangzott szovjet indítvány nagy visszhangra talált az egész világon. A Magyar Országos Béketanács — csatlakozva a Békevilágtanács felhívásához — részletes programot dolgozott ki arra, hogy 1986 valóban a fordulat, az új gondolkodásmód elfogadásának éve, a bizalom, a megértés és az együttműködés erősítésének éve, a békeszerető államok és népek hatékony, közös cselekvésének esztendeje legyen. Ennek keretében kerül sor hazánkban „békenépszavazásra”, a májusi békehónapban „békefesztiválra” és „békehétvégére”, ősszel pedig nagyszabású békedemonstráció megrendezésére. Mindezek zárórendezvénye az év végi békekonferencia lesz. A Szakszervezeti Világszövetség is kedvezően fogadta az ENSZ döntését a nemzetközi békeévről. A 206 millió szervezett dolgozót képviselő szakszervezeti világmozgalom is a békét tekinti korunk legfontosabb kérdésének. Ezért a békeév valamennyi rendezvényén részt kíván venni, és arra törekszik tagságának mozgósításával, hogy a leszerelésért folyó világkampány elérje célját. A szakszervezetek legfőbb hozzájárulása Az elmúlt években a magyar szakszervezetek sokat tettek a dolgozók békeszeretetének erősítéséért és mozgósításáért a béke megóvására. Sajátos szervezeti kereteik között a jövőben is a dolgozók alapvető, meghatározó érdekeként kell foglalkozniuk a béke védelmével és képviseletével. Ennek megfelelően önálló cselekvési programok kialakítása szükséges. A cselekvések alapvető színtere a munkahely. Az önálló szakszervezeti békemunka során egyértelművé kell tenni a tagság előtt, hogy a béke megóvására való törekvés a szocializmus lényegéből fakad, s legsajátabb nemzeti érdekünk, amely minden dolgozótól nagy áldozatvállalást és munkahelyi helytállást követel. Ezért a jól végzett munka a szakszervezeti tagság legfőbb hozzájárulása a béke megőrzéséhez. Az emberiség békés jövőjének nincs más alternatívája, mint a békés egymás mellett élés fenntartása és a népek közötti együttműködés megerősítése. A más népekkel való együttműködésünk és szolidaritásunk csak nemzeti önbecsülésünk és hazafias elkötelezettségünk fejlesztésén alapulhat. A egészséges nemzettudat megkívánja a szocialista vívmányok és értékek fokozottabb megbecsülését, a hazához és annak gondjaihoz való erőteljesebb kötődést, s a gondok megoldásában való felelősebb részvételt. A magyar vasutasok — közvetve vagy közvetlenül számos alkalommal tettek hitet azon alapelv mellett, hogy a béke és a társadalmi haladás ügye ma minden korábbinál erőteljesebben összefonódik. Különböző nemzetközi konferenciákon, így 1984-ben a bécsi nemzetközi békekonferencián, vagy Prágában a közlekedési szakszervezetek IX. szakmai konferenciáján, illetve a közelmúltban szakszervezetünk XI. kongresszusán is egyértelműen kinyilvánították, hogy a béke és nemzetközi együttműködés nélkül nincs társadalmi haladás. Csak békés körülmények között fejlődhet normálisan és működhet hatékonyan a közlekedés. A magyar vasutasok minden évben kifejezésre juttatják békevágyukat. Ennek keretei az országban működő vasutas békecsoportok százai, amelyek a szocialista brigádokkal karöltve élénk közéleti tevékenységet fejtenek ki környezetükben és első számú szószólói a béke ügyének. Baranyai Zoltán MAGYAR VASUTAS 1986. MÁRCIUS 26. Nemzetközi kapcsolataink Március 9-e és 16-a között az Algériai Vasutasok Szakszervezete háromtagú delegációja tett látogatást szakszervezetünknél Aidoun Amina, a szervezet szociális titkárának vezetésével. Vendégeinket fogadta dr. Juhász Zoltán, a központi vezetőség titkára, aki tájékoztatást adott a Magyar Államvasutak helyzetéről és szakszervezetünk időszerű feladatairól. A küldöttség magyarországi tartózkodása során a vasutasok szociális ellátottságát és szakszervezetünk üdültetési tevékenységét tanulmányozta (■Skoda lászló felvétele) DUNAKESZI FIATALOK Készülnek a KISZ-k Az idén májusban összehívják a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XI. kongresszusát. Januártól márciusig tartanak a KISZ-alapszervezetek értékelő, választó és a kongresszusi dokumentumokat vitató taggyűlései. E nagy jelentőségű esemény helyi tapasztalatairól kérdeztem Nagyné Bősz Máriát, a dunakeszi járműjavító üzem KISZ-bizottságának titkárát. — Mind a kilenc alapszervezetünk beszámoló taggyűléseire az aktivitás, a sokrétű véleményformálás volt a jellemző — mondja. — A 230 KISZ-tagunk mintegy egyharmada mondott véleményt az elmúlt évben végzett munkáról. Jól lehetett érzékelni: a fiatalok tudják, hogy a XI. kongresszus más lesz, mint a korábbiak voltak. A dunakeszi fiatalok 1981 óta minden évben elnyerték a KISZ Központi Bizottsága Kiváló KISZ-szervezet zászlaját. 1985-ben is számos társadalmi munkaakcióban vettek részt. Tavaly például 60 tonna fémhulladékot gyűjtöttek. — Később összesítjük a KISZ KB által társadalmi vitára bocsátott dokumentumokat — folytatja a KISZ-titkár —, de már a beszámoló taggyűléseken is sokan kifejtették véleményüket. Örömmel állapították meg, hogy a KISZ KB a jövőben még nagyobb figyelmet fordít a munkásfiatalokra. A szervezet megújulásának igényét is helyeslik a fiatalok. Az ifjúsági szervezetet vonzóbbá kell tenni. Én remélem, hogy a pártalapszervezetek további iránymutatásával és a KISZ- tagságunkban rejlő értékek kiaknázásával képesek leszünk fellendíteni az üzemi KISZ-életet. Ezt bizonyítja az is, hogy a 230 KISZ-tag közül csupán kettőtől vonták meg társaik a bizalmat. — Hogyan fogadták a fiatalok a szakszervezetek irányításával működő ifjúsági tagozatok létrehozását? — Örülünk annak, hogy a szakszervezet ezután még jobban képviseli a fiatalok érdekeit. Az viszont vegyes érzelmeket váltott ki belőlünk, hogy az ifjúsági tagozatok nem alulról „építkeztek” felfelé. Ami a programokat illeti, úgy gondoljuk, hogy nem lehet élesen elhatárolni, hogy a KISZ-tag vagy a KISZ-en kívüli fiatal kinek a rendezvényén vehet részt. Mi azon fáradozunk, hogy minél több fiatalt megnyerjünk közös ügyünknek. Vetési Imre A Moszkvai Rádióban hallottuk Kozmosz pályázat Az idén április 12-én lesz 25 éve annak, hogy először járt az ember a világűrben. A világ első űrhajósa Jurij Gagarin, szovjet állampolgár volt. A jubileum alkalmából a Moszkvai Rádió új pályázatot hirdet. Meghívjuk Önöket, hogy vegyenek részt a Kozmosz című pályázatunkon. Kérdéseink: 1. Mit tud Ön a szovjet—magyar nemzetközi legénységnek a Szojuz szovjet űrhajón és a Szaljut orbitális állomáson végzett munkájáról? 2. Mit gondol ön arról a szovjet javaslatról, amely értelmében a világűr csak a békés együttműködést szolgálná, és megengedhetetlen lenne a világűr militarizálása? 3. Milyennek képzeli el az űrhajózást a XXI. század küszöbén? Harmadik kérdésünk azokhoz szól, akik szívesen szabadjára engedik a fantáziájukat. Erre a kérdésre válaszolva hallgatóink elküldhetik a jövő űrhajóját ábrázoló rajzot. Beszámolhatnak olyan kutatásokról, amelyeket véleményük szerint majd akkor folytatnak az űrhajósok a repülő laboratóriumok fedélzetén. És elképzelhető az is, hogy hallgatóink közül többen gondolnak a távoli kozmikus utazásokra, más bolygókra való eljutásra. Egyszóval szárnyalhat a képzelet. A pályázatokat kérjük április 12-ig adják postára. Ezen a napon adásunkban közöljük az eredményhirdetés időpontját. A pályázatot rangos zsűri bírálja el, élén Georgij Beregovojjal, aki az űrhajós- kiképző központ egyik vezetője. Kérjük tüntessék fel életkorukat és foglalkozásukat is. A borítékra írják rá: Kozmosz pályázat. Címünk: Moszkvai Rádió, Magyar osztály Vasutas békeközösség alakult Békéscsabán A békéscsabai csomópont KISZ-bizottság kezdeményezésére az év elején a politikai kérdések iránt érdeklődő fiatalok és idősebbek létrehozták a vasutas békeközösséget. Tették ezt többek között azért is, mert az ENSZ 1986-ot békeévnek nyilvánította. A közösség szervezett keretek között működik. Gonda József — az üzemfőnökség személyzeti ügyintézője, KISZ-titkár, az Országos Béketanács tagja — vezetésével kialakították a működés formáját, és meghatározták a további programokat. A békeközösségnek mindenki tagja lehet, aki részt akar venni a béke megőrzéséért folytatott munkában. Márciusban Réti Ervin lesz majd a vendégük. A békehónap alkalmából„békebazárt” is rendeznek, találkoznak Békés megye közösségeivel. Zacharidesz Jánosné Pályaválasztási tájékoztató Mátészalkán A mátészalkai körzeti üzemfőnökség mintegy hetven iskolába küldött értesítést a közelmúltban, hogy tájékoztatóval, filmvetítéssel is segítsen a vasút iránt érdeklődő nyolcadikosok pályaválasztási gondjain. A vasutas hivatásnak nagy hagyományai vannak Szatmárban, ezért is jelentek meg sokan a kitűnően megszervezett tájékoztatón. Közel harminc végzős általános iskolás volt kíváncsi a lehetőségekre és kapott bepillantást a vasúti munkába két film segítségével. (Megjegyezzük, hogy a Mosolyvonat című, 1957-ben készített film az úttörővasútról elavult, a gyerekek joggal nevették végig • • •) A filmeknél hatásosabb volt a különböző szakterületek megtekintése, az ott kapott magyarázatok. Ízelítőt kaptak a forgalmista munkájából, megnézhették a vontatási telepet, benyomásokat szereztek a pályafenntartási munka természetéről stb. Az érdeklődő gyerekek azt is megtudták, hogy célszerűbb először az orvosi viszgálatokat elvégeztetni, s ha nincs egészségügyi gond, csak ezután beadni a jelentkezési lapot. Az üzemfőnökség vezetése reméli, hogy a sikeres tájékoztató nyomán sokan fognak jelentkezni, nem lesz gond Szatmárban az utánpótlással. (Zsoldos)