Magyar Vasutas, 1987 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1987-03-26 / 6. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ÁRA: 1,50 FORINT 1987. MÁRCIUS 26. Ülésezett a SZOT elnöksége Mit teszünk nyugdíjasainkért? Ülést tartott március 6-án a SZOT elnöksége. A tanácskozá­son döntöttek a dolgozók munkaviszonyát érintő átszervezések­kel, felszámolási eljárással, létszámleépítéssel összefüggő szak­­szervezeti feladatokról. Az elnökség meghallgatta szakszerveze­tünk jelentését a nyugdíjas rétegpolitikai munkájának tapaszta­latairól. Az alábbiakban erről adunk részletes tájékoztatást. Szakszervezetünkben a nyugdíjasokkal való törődésnek nagy hagyományai vannak. Elődeink — a vasutasok szoli­daritására építve — létrehozták azokat az intézményeket, ame­lyek még ma is lehetővé teszik a rászorulók támogatását. Erre szükség is van, mivel az orszá­gos tendenciákhoz hasonlóan a vasutas nyugellátottak száma évről évre növekszik, ma már több mint 124 ezer. A vasutas nyugdíjasok többsége 70 éven felüli. A nyugdíjak reálértéké­nek csökkenése ezt a korosz­tályt érinti a legkedvezőtleneb­bül, sokan közülük 3500 forint alatti ellátásból élnek. E helyzet kialakulásához hozzájárult az a tény is, hogy a folyamatos szol­gálat ellátása, az állandó ké­szenlét nem engedhette meg a házastárs munkába állását. A saját jogú vasutas nyugdíjasok 23,4 százaléka él házastársá­val egy nyugdíjból. Jelentős ré­teget képviselnek a vasutasöz­vegyek, akik — ellátásuk össze­gét tekintve — még rosszabb helyzetben vannak. A felsorolt tények szükséges­sé teszik, hogy szakszerveze­tünk a nyugdíjasok érdekvédel­mével, érdekképviseletével az átlagosnál intenzívebben fog­lalkozzon. Tevékenységünk ki­terjed szervezeti életük biztosí­tására, szociális helyzetük, élet­­körülményeik javítására, kultu­rális igényeik kielégítésére. Nyugdíjasaink szervezeti éle­tének keretei a SZOT-elnökség határozatából kiindulva több­ször is formálódott. Jelenlegi formája spontán szerveződési folyamatként is értékelhető, a nyugdíjas tag választhat volt munkahelyének, illetve lakóhe­lyének nyugdíjas-alapszerve­­zete között. E rugalmas rend­szeren belül az egyén megtalál­hatja érdekképviseletének és közéleti tevékenységének szín­tereit. A nyugdíjasok alapszerveze­teinek irányítására — mint ar­ról hírt adtunk — nyugdíjas in­tézőbizottság alakult. Működé­sétől azt reméli szakszerveze­tünk, hogy ellenőrzi és segíti a pénzeszközök optimális felhasz­nálását; ellátja a nyugdíjas munkavállalók érdekvédelmét; a nyugdíjasok öntevékenységét rendszerbe kapcsolja; jogse­gélyszolgálatot működtet. A vasutas nyugdíjasok között sokan vannak olyanok, akik ön­hibájukon kívül nem lehetnek szakszervezeti tagok (származé­kos ellátottak). Szociális helyze­tük miatt érdekeiket minden le­hetséges helyzetben képvisel­nünk kell. Az alacsony összegű nyugdíjból élők nagy száma szakszervezetünket arra kész­tette, hogy új módokat keressen e hátrányos helyzetű réteg fo­kozott támogatására. Ez rész­ben azt jelenti, hgoy az ÖTA se­gélyezési rendszert a nyugdíja­sok javára fejlesszük, részben azt, hogy a legrászorultabb ré­teg számára szociális alapon adott támogatás anyagi terhét az alap viselje. Ez utóbbira pél­da a nyugdíjasok által közked­velt időszakos szociális gondo­zás, amelynek keretében há­rom vasutasüdülőben évente közel kétezer nyugdíjas tölthet egy-egy hónapot magas szintű ellátás és orvosi felügyelet mel­lett ingyenesen. A beutalásnak nem feltétele a szakszervezeti tagság; a gondozást főleg a vas­utasözvegyek veszik igénybe. Szakszervezeti tagságunk önerős támogatásának alapja a tagdíj. Nyugdíjasainkat e téren is segítjük, ugyanis a tagdíjból származó bevétel teljes összege — közel négymillió forint — a szociális-kulturális ügyviteli ki­adások fedezésére az alapszer­veknél marad. Az önsegélyezésnek a vasuta­sok, vasutas nyugdíjasok köré­ben az ÖTA-szervezeten kívül további hagyományos intézmé­nyeiként működnek a biztosító egyesületek. A négy vasutas biztosító egyesület segélyezési rendszerével és természetbeni juttatásaival nyugdíjas tagjai­nak a mai helyzetben nehezen pótolható támogatást jelent. Mint már utaltunk rá, az időskorúakkal való foglalkozás­nak a vasútnál komoly tradíció­ja van. Ennek szervezeti hátte­re a nyugdíjasok nyilvántartá­sa. Mivel ez a nyilvántartási rendszer az összes vasutas nyugdíjasra kiterjed — megfe­lelő vasút-egészségügyi támo­gatással együtt —, alapja lehet a nyugdíjasok egyéni sorsát fi­gyelemmel kísérő hálózat kiala­kításának. Természetesen a ta­nácsi szociálpolitikai szervek gondozásával kapcsolatos fel­adatokat szakszervezetünk nem vállalhatja magára, viszont hoz­zájárulhat a rászorulók és a se­gítségre igényt tartó nyugdíja­sok helyzetének javításához. (A dolgozók munkaviszonyát érintő létszámleépítéssel össze­függő szakszervezeti feladatok­ról lapunk 3. oldalán tájékoztat­juk olvasóinkat.) Nyári időszámítás Az idén március 29-én kez­dődik és szeptember 27-ig tart a nyári időszámítás. Az órák mutatóit március 29-én, va­sárnap 2 órakor kell előreállí­tani 3 órára. Nálunk és Euró­­pa-szerte ilyenkor a legkisebb a tömegközlekedési eszközök forgalma, az időváltás tehát igen kevés utast érint. Kedve­ző az is, hogy a kontinensen minden ország egyszerre kez­di a nyári időszámítást, tehát átmenetileg sem lesz eltérés a nemzetközi járatok menet­rendjében. Az óraigazítás nem érinti a MÁV, a Volán és a Mahart menetrendjében fel­tüntetett időpontokat, a Ma­lév új menetrendje március 29-én lép életbe. A nyári időszámításnak az a haszna, hogy a nappali vilá­gosság jobb kihasználásával villamos energiát takarít meg az ország. A nyári hónapok­ban így mintegy 30 ezer ton­na olajjal egyenértékű vil­lanyáramot lehet más célokra hasznosítani. Nemzetközi vasutas munkavédelmi hetek Az UIC tagvasutai az idén március 16—29. között ren­dezik meg a nemzetköi vas­utas munkavédelmi heteket. A szövetség ez évi nemzet­közi akcióját „Minden moz­gásnál gondolj a biztonság­ra! címmel hirdette meg, melyet minden tagvasút a saját területére jellemző ve­szélyhelyzetekkel, körülmé­nyekkel vagy gyakorlati bal­eseti okokkal egészíthet ki. Az idei kampányban — hasonlóan a korábbi idő­szakhoz — a MÁV is részt vesz. A nemzetközi hetek ese­ménysorozatán kívül (elő­adások, munkavédelmi és újítási ankétok, helyi szerve­zésű kiállítások és vetélke­dők) a MÁV vezetői — ha­sonlóan az előző kampány­hoz — áprilist munkavédel­mi hónapnak nyilvánították. A nemzetközi vasutas munkavédelmi heteket, illet­ve a vándorkiállítást márci­us 16-án, ünnepélyes külső­ségek között nyitották meg a MÁV Vezérigazgatóságon. A megnyitón megjelent Vár­szegi Gyula, a MÁV vezér­­igazgatója, dr. Főcze Lajos, a SZOT munkavédelmi osztá­lyának vezetője és Tolnai Il­dikó, a vasutas-szakszerve­zet titkára. Ott voltak a Köz­lekedési Minisztérium és az Állami Munkavédelmi Fel­ügyelőség képviselői is. A munkavédelmi vándor­­kiállítást a Dunántúl na­gyobb csomópontjain az idén, a Dunától keletre jövő­re mutatják be. Az idén március második felében indulhatott csak meg intenzívebben a nagy tömegű építőanyag be- és ki­rakása. Uzsabányáról folya­matosak az önkezelésű szál­lítások, kővel rakott vago­nok indulnak naponta Komléról. A sódervonatokat a mínusz 5-10 fokos hideg miatt nem indíthatták. Adony, Nyékládháza és He­gyeshalom is lemondta szál­lítási igényeit. Kedvezőbb volt a helyzet a kevésbé fagy­veszélyes áruk szállításá­ban. Felsőzsolcán cement és cementgyártmányokból na­ponta 1200 tonnát raktak vagonokba. Lábatlanból fo­lyamatos volt a vasúti beton­­aljak szállítása. Hasonlóan kedvező a tarcali kőszállítás is, a korábbi 360 tonnás fel­adás helyett jordavonaton küldik az árut, mégpedig 700-800 tonnát egyszerre. ÉLJEN ÁPRILIS 4. Hámori Csaba látogatása a Landler járműjavítóban Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára március 6-án a főváros XV. kerületébe látogatott. A vendéget a kerületi pártbizottság székházában Szabó László, az MSZMP XV. Kerületi Bizottságának első titkára, Szabó Ist­ván tanácselnök és Mezőffy Lajos, a KISZ XV. Kerületi Bizottsá­gának titkára fogadta. Ezt követően felkereste a Landler Jenő MÁV Járműjavító Üzemet, ahol Kövér Imre igazgató, Sebestyén József, az üzemi pártbizottság titkára és Gecse Ildikó, az üzemi KISZ-bizottság titkára szólt az üzem múltjáról, fejlődéséről, a po­litikai és gazdasági munkában elért eredményekről, a fiatalok életéről. Az üzem művelődési házában a PB tagja tájékoztatót adott időszerű ifjúságpolitikai kérdésekről. Mátészalkán kezdődhet a rekonstrukció A helyszíni bejárást követően Körösi László, a Közlekedési Főfelügyelet képviseletében megadta az engedélyt a máté­szalkai pályaudvar vágányre­konstrukciójának megkezdésé­hez. — Mi volt a célja a bejárás­nak, hiszen a tervrajzok már készen vannak — kérdeztük Körösi Lászlótól. — A nyomvonal jellegű vas­úti építések hatósági engedély­hez kötöttek. Egyébként való­ban elkészültek a rajzok, de voltak még tisztázandó kérdé­sek. Többek között, a vágány­­hídmérleg elhelyezése, amelyet a mátészalkai helyi sajátosságo­kat ismerő vasutasok megkér­dezése nélkül nem lett volna célszerű az íróasztal mellett el­dönteni. Gondot okozott annak eldöntése is, hogy világítóto­rony legyen, vagy kisebb telje­sítményű lámpatesteket tervez­zünk. Az előbbi úgy valósulha­tott meg, hogy a városi tanács a bejáráskor maximális segítsé­get nyújtott. A vasút szomszéd­ságában ugyanis tanácsi keze­lésű ingatlan is van, így erre a területre is helyezhetünk világí­tótornyot. — Mikor kezdődhet az átépí­tés? — Ezzel az engedélyeztetés­sel akár már most megkezdőd­het Mátészalka állomás vá­gányrekonstrukciója. A terep már a kivitelezőké. — A korábbi ötéves tervek­ben már szóba került Mátészal­ka rekonstrukciója. Mit kapnak végül is a szalkaiak? — Mire teljesen befejeződik a rekonstrukció, rá sem lehet majd ismerni a mostani állapo­tokra. A szociális épületet már évek óta használják. A legköze­lebbi feladat a vágányrekonst­rukció. A személyvonatok irá­nyonként a kijelölt vágányokról fognak indulni, s a vágányok között széles, emelt peronok lesznek. Aluljáró nem lesz. A rekonstrukció utolsó fázisa a felvételi épület építése lesz. Ezt bontásnak kell megelőzni, mert jelenleg nagyon sok épület út­ban van. Az új épületben kap majd helyet az Utasellátó, a MÁV és a Volán személyszállí­tással és kiszolgálással kapcso­latos része, s ide költözik a ket­tes posta is. Az épületegyütteshez a város felől buszpályaudvar épül, és autóparkolókat terveznek. Ezekkel a munkálatokkal egy időben a városi tanács a Köl­csey úttal párhuzamosan egy kétsávos utat épít a forgalom zavartalan lebonyolítására. Zs.B.

Next