Magyar Vasutas, 1989 (33. évfolyam, 1-17. szám)
1989-01-05 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA 1989. JANUÁR 5. ÁRA: 3,00 FORINT Ülést tartott az elnökség Elosztották a bértartalékot Szakszervezetünk elnöksége december 19-én ülést tartott. A testületet meghallgatta és elfogadta a MÁV Vezérigazgatóság tájékoztatóját a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó bevezetésének tapasztalatairól, valamint a MÁV gazdálkodására gyakorolt hatásukról. Második napirendi pontként tárgyalták a MÁV rendelkezésére álló bértartalékának felosztását, majd tájékoztató hangzott el szakszervezetünk 1989. évi bérpolitikai törekvéseiről. (Ez utóbbiról lapunk 3. oldalán közlünk cikket.) A MÁV Vezérigazgatóság javaslatot terjesztett elő az 1988. évi bérgazdálkodás során képződött tartalékok, illetve megtakarítások felosztására, amelynek összege 30 millió forint. További bérfelhasználási lehetőséget adott az, hogy az ÁBMH hozzájárult a létszámstruktúra miatt bekövetkező technikai bérszínvonalváltozás kiegyenlítésére. Ez szintén 30 millió forintos összeget tesz ki, ami természetesen csak véletlen, hogy a két összeg nagysága azonos. A bértartalékokból rendelkezésre álló összeg egységekre történő felosztására a vezérigazgatóság azt javasolta az elnökségnek, hogy ebből valamennyi gazdálkodó szervezet részesüljön. Az egy személyre jutó keretösszeg, mintegy 200 forint, ami néhány forinttal a vasútigazgatóságok területén magasabb, az ipari és építési szervezeteknél pedig mindössze 4 forinttal alacsonyabb. Kiemelt egy személyre jutó átlagos öszszeget javasoltak a MÁVTI-nál, a VTKI-nál, illetve a MÁV Vezérigazgatóságnál. Ennek indoka, hogy az itt dolgozók keresete, illetve egyes keresetelemek nagysága ez évben kevésbé emelkedett, sőt helyenként, esetenként az elmúlt évhez képest csökkent. (Például jutalmazási lehetőség.) Az elnökség széleskörűen megvitatta az előterjesztést és a vezérigazgatóság javaslatával szemben úgy döntött, hogy a Központi Hivatalok és Intézmények intézőbizottságához tartozó szervezetek közül egyesek kiemelését nem fogadja el, hanem azt az intézőbizottság hatáskörébe utalja. E módosítás után végül a felhozott indokok alapján, de különösen arra való tekintettel, hogy a második 30 millió forintból ezek a szervezetek egyáltalán nem részesülnek, az előterjesztést elfogadta. A technikai bérszínvonal-növekedés fedezetére rendelkezésre bocsátott 30 millió forint felosztására a vezérigazgatóság azt javasolta, hogy ebből kizárólag a vasútigazgatóságok (ideértve a záhonyi üzemigazgatóságot is) részesüljenek. Az előterjesztők az összeg felhasználását elsősorban csak a kulcsfontosságú munkakörökben dolgozók részére tervezték. Az elnökség az előterjesztést azzal a módosítással fogadta el, hogy ebből az összegből — a helyi döntésektől függően — legyen lehetőség a kulcsfontosságú munkakörökben dolgozókon kívül, más szakmai csoportok jutalmazására is. Ezzel a döntéssel lehetőség adódik az év közben felvetődött jogos sérelmek orvoslására is. Mindkét összeg, tehát összesen a 60 millió forint egyszeri jutalomként kerülhet kifizetésre, és a gazdálkodó szervezeteknél bázisbéralapot nem képezhet. Ezzel lehetővé válik, hogy az 1989. évi bérfejlesztésnél központilag álljanak rendelkezésre az így kifizetett jutalmak keretei is. Ebből elsősorban az utazóknál a fix összegű műszakpótlékról a százalékosra való áttérés többletbérigényét lehet fedezni, és egyéb olyan intézkedésekre felhasználni, amelyekre például a kollektív szerződés módosítása során merül fel igény. Sz. F. Negyvenéves az Utasellátó A múlt év végén a MTESZ- székház tanácstermében ünnepelte megalakulásának 40. évfordulóját az Utasellátó Vállalat. A jubileumi megemlékezésen megjelent Koszorús Ferenc, a vasutas-szakszervezet főtitkára, dr. Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes, Palik Dénes, a KM főosztályvezetője és Ónczó György, a MÁV vezérigazgatója is. Dr. Sebes Miklós, az Utasellátó vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a vállalatot 1948. november 14-én alapították és rá tíz napra megkezdte a működését. Az alapítást követő teljes esztendőben, 1949-ben, 82 millió forintos árbevételt realizált és 184 ezer forint nyereséget hozott. Az összes létszám ekkor 1227 volt. Jelenleg a közel hatezer dolgozó 3,5 milliárd forint bevételre és több mint 130 millió forintos nyereségre tett szert 1987-ben. Kiépítette hálózatát a hagyományos vasúti szolgáltatások mellett más közlekedési ágazatok területén és besegít az állami ellátásba is. Külkereskedelmi tevékenységet is folytat. Utas Tours irodája segíti a hazai és a külföldi turizmust, 51 Utas-tourist üzlete jelentős tőkés valutához juttatja a magyar népgazdaságot. Dr. Sebes Miklós, a Magyar Államvasutak vezetőivel és dolgozóival kialakított jó kapcsolatoknak az eredmények elérésében óriási jelentőséget tulajdonított. Urbán Lajos miniszter üdvözletét és köszönetét a Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője, a kereskedelmi miniszterét dr. Spilák Ferenc tolmácsolta. Az ünnepség végén Palik Dénes és a vállalat vezérigazgatója kitüntetéseket adott át. (Sz. Jakab) Ötletnapok, vetélkedők A szocialista brigádmozgalom megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére december közepén ötletnapokat és Ki minek a mestere? vetélkedőt rendeztek, valamint fogadták a pályakezdő fiatalokat a szombathelyi vontatási főnökségen. Az ötletnapokra beadott 347 javaslat közül 329-et fogadtak el, s 33 ezer forintot fizettek értük. A javaslatok többségét visszaadták a szerzőjüknek azzal, hogy részletesebben dolgozzák ki és újításként nyújtsák be. A Ki minek a mestere? politikai, szakmai és munkavédelmi vetélkedőn, négy szakmában negyvenkettő 35 éven aluli fiatal indult. Közülük 38-an eredményesen megfeleltek. Az öszszes jutalom 17 700 forint volt. Ebből az első négy helyezett: Mayer László motorszerelő; Morován Tamás dízel-villanyszerelő; Böröcz Gábor kocsivizsgáló és Sipőcz Miklós kocsijavító két-kétezer forintot kapott. A díjkiosztás után ünnepélyes keretek között fogadták a 25 pályakezdő fiatalt, akikkel megismertették a főnökség szolgálati helyeit. Fényvető tornyok készültek Budapesttől Kaposvárig villamos vontatással A MÁV vonalvillamosítási programjának legfőbb célja, hogy a magyar vasútnak az ezredfordulóra kialakuljon az a villamosított vonalhálózata, amely a gazdasági megfontolások, a minőségileg magasabb szintű személy- és teherszállítási feltételek biztosítása, a környező országok vasútjainak villamosított vonalaihoz kapcsolódása alapján indokolt. A program legnagyobb létesítménye a Budapest—Balatonszentgyörgy (Keszthely)— Nagykanizsa—Gyékényes— Kaposvár—Dombóvár vonal villamosítása. Ennek keretében 1987 decemberében Budapest—Szabadbattyán, ez év májusában Szabadbattyán—Siófok vonalszakaszon került sor a villamos üzem megnyitására. 1988 végére a célkitűzés szerves részeként újabb, 30 kilométeres vonalszakaszon, Dombóvár—Kaposvár között fejeződött be a villamosítás, így a Dél-Dunántúl újabb városa került közelebb a fővároshoz. A villamosított vonalszakaszt december 16-án, ünnepélyes külsőségek között Kaposvár állomáson adták át rendeltetésének. Tongori Imre, a gépészeti és járműfenntartási főosztály vezetője tett jelentést a beruházásról, illetőleg a villamosítás befejezéséről. Ezt követően Ónczó György, a MÁV vezérigazgatója mondott beszédet. A mai napon két közeli város, Dombóvár és Kaposvár között kerül sor a villamos üzem felvételére. Ezzel a MÁV vonalhálózatának 28 százalékán valósul meg a villamos vontatás. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szállítási teljesítmény 67 százalékát villamos mozdonyokkal végezzük. A vonal villamos berendezései úgy készültek, hogy később szervesen kapcsolódhassanak a Gyékényes—Kaposvár vonalon létesülő 50 kV-os energiaellátási rendszerhez. A vonalszakasz valamennyi állomásán, megállóhelyén korszerűsítették a térvilágítást. Kaposváron fényvető tornyok épültek. Elkészült a vasúti távközlő, térhangosító és utastájékoztató, valamint a biztosítóberendezések védelme. Ezek kivitelezésével egyidejűleg Dombóváron és Kaposváron új góc körzeti telefonközpontokat szereltek fel. A villamosítási munkák Kaposváron egybeestek a közlekedési tárca és a megyei tanács beruházásában megépített új közúti felüljáró kivitelezésével, a gyalogos-felüljáró korszerűsítésével. Kaposvár állomás a villamosítás és a megépített felüljárók révén új arculatot kapott: korszerűbb műszaki feltételekkel szolgálhatja a somogyi megyeszékhely vasúti közlekedésének igényeit. A vezérigazgató beszéde után Fényes József, a pécsi vasútigazgatóság vezetője vette át a villamosított vonalszakaszt üzemeltetésre. Bejelentette, hogy már december 19-től a Kaposvárig közlekedő személyszállító vonatok többsége villamos vontatással közlekedik. (vi) Az ünnepekben is rakodtak Az ünnepekben is dolgoztak a nagy- és középüzemek rakodó-szállító brigádjai. Borsodban az Ózdi Kohászati Üzemek, a Lenin Kohászati Művek, a Diósgyőri Gépgyár, a Tiszai Vegyi Kombinát és a Sajószentpéteri Üveggyár területét több száz vagon készáru, félkész termék hagyta el a három munkaszüneti napon. A MÁV miskolci igazgatósága hiánytalanul teljesítette a vállalatok vagonkérdéseit, valamennyi kocsitípusból. Az exportszállításokat tekintve elsősorban a Diósgyőri Gépgyár és a Tiszai Vegyi Kombinát teljesítménye említésre méltó. Karácsony másnapján a Digép 12, a TVK 10 vagon árut indított el szocialista, illetve tőkés országokba. Az Ózdi Kohászati Üzemekben karácsony másnapján is rakták a vagonokba az örményországi földrengés sújtotta területek megsegítésére felajánlott, 1500 tonnányi szögacélt. A különvonat a számítások szerint kedden reggel indul Ózdról a záhonyi átrakóállomásra. Szép ünnepi teljesítménnyel dicsekedhetnek a nyugati országrész vasutasai is. A MÁV Budapesti Igazgatósága győri körzeti üzemfőnökségének területén az ünnepek alatt 13 ezer 300 tonna árut raktak be, s 16 ezer 550 tonna árut raktak ki a vagonokból. Folyamatosan rakodtak a győri Rába-gyár, a Mosonmagyaróvári Timföldgyár, a Győri Növényolajgyár, a Petőházi Cukorgyár, s a győri erőmű brigádjai. Elsősorban exportküldeményeket továbbítottak az üzemek, s egyidejűleg nagy mennyiségű szenet, gázolajat fogadtak. A Miskolci Járműjavító dolgozói 1988-ban ötezer kis- és nagyjavított vagont adtak vissza a teherforgalomnak. A korábbi években is megközelítően ennyi volt a teljesítményük, az elmúlt évben azonban több volt a Gagl kocsik teljes felújítása, ami munka- és időigényesebb a többinél. Az idegen vállalatoknak végzett főjavításokból 1988-ban 70 millió forint hasznot hoztak a MÁV-nak. (Cikkünk az 3. oldalon.) (Zelmann Ferenc felvételei) Az év végén nagy forgalom a pénztáraknál A karácsonyi és új évi forgalom legjobban igénybe vett vasúti munkahelyei a jegypénztárak. Miskolcon a Tiszai pályaudvar tíz pénztárablaka mögött 25 leány és asszony teljesít szolgáltatót éjjel és nappal vagy akár az ünnepnapokon. A tavalyi év utolsó napján Kardos Józsefné, Juhász Józsefné, Solya Imréné és Szamosi Imréné adott jegyet a szilveszterezni induló utasoknak. Az utasok nem is képzelik, mennyit segíthetnének a pénztárosoknak nehéz munkájukban, ha elővételben váltanák meg jegyeiket. Csúcsidőben bizony nagyon észnél kell lenni, hogy a 328-féle jegyből melyiket adják az utasnak, és hogyan adjanak vissza az ezresből. Az elfizetésre igen kevés a hálapénz. Év végén külön munkát jelent a diákok jegyellátása, hiszen a megye területéről sokan járnak Miskolcra tanulni. A múlt év vége és az idei kezdete zavarmentes volt a Tiszai pályaudvar jegypénztáraiban — jelentette telefonon Kádár Bertalanné pénztárfőnök. Éjfélkor már az idei sikerekre koccintottak a fiatalasszonyok — természetesen kólával —, mert pótszilveszterre ők a legjogosultabbak. Z. F.