Magyar Vasutas, 1995 (39. évfolyam, 1-24. szám)
1995-01-18 / 1. szám
XXXIX. évfolyam 1. szám A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA 1995. január 18. Bíztató jelek Az áruszállításban megállt a visszaesés A MÁV Rt. 1994. évi gazdálkodásáról a mérleg még nem készült el. A szállítási teljesítményeket fémjelző, két legfontosabb mutató azonban már ismert. Eszerint az utóbbi években tapasztalt nagyarányú visszaesés a személyszállításban még nem, de az árufuvarozásban úgy tűnik megállt. A vasúton elfuvarozott áru mennyisége 45,5 millió tonna. Ez 2 millióval - 4,6 százalékkal - haladja meg az előző évit. A kiélezett fuvarpiaci verseny miatt azonban a mennyiségi növekedéssel nincsenek arányban a bevételek. Az inflációs hatásokat ugyanis a MÁV-nak nem sikerült áthárítania a fuvaroztatókra. Amennyiben a fuvarpiac élénkülésének kedvező tendenciája az idén is folytatódik - a belföldi fuvardíjak 30 százalékos emelését is figyelembe véve - van esély a bevételek növelésére. Bár a gondok még aligha enyhülnek. Ebben az évben például 22 ezer tehervagonból 7 ezernek lejár a hatósági vizsgája. Ha ezek javítására, illetve a forgalomból történő kivonásuk pótlására nem sikerül megoldást találni, várhatóan 14 százalékkal csökken a kapacitás. Az árufuvarozást irányító szakemberek az említett gondok ellenére is derűlátók. Erre az ad alapot, hogy az idén részben idegen tőke bevonásával logisztikai centrumokat nyitnak és üzembe lép a SZÍR, a számítógépes szállításirányítási rendszer. Az ez évi programban két újítás is szerepel. Az egyik: január 1-től új szolgáltatásként bevezették a kisáru küldemények háztól házig történő fuvarozását. A másik: „éjszakai ugrás” elnevezéssel szintén új szolgáltatás lép életbe. A személyszállításban(Folytatás a 4. oldalon) A minimálbér 12 500 forint Bérfejlesztés a megállapodások tükrében Mit kell tudni a kettős bérformáról? A MÁV Rt vezetői és a szakszervezetek között 1994. december 13-án létrejött "Megállapodásban " szerepelnek a bérfejlesztés legfontosabb adatai, de ezek részletesebb ismertetése, a béremelések végrehajtásának néhány szabálya külön figyelmet érdemel. Az alapbéremelés összesen 3260 millió forintot igényel, amelyből 1740 millió forintot a 13. havi fizetés alapbéresítése fedez. Az alapbér emelkedés pótlék vonzata 820 millió forintot igényel, így a január 1-től megvalósuló béremelések éves szinten 4080 millió forintot tesznek ki. A bérnövekedés forrásai: - 1740 millió a 13. havi fizetés, - 722 millió a kormány által biztosított összeg, - 500 milió a létszámcsökkentés bére, - 1118 millió a MÁV Rt eredménytöbblete. A vasút bérköltsége 1995-ben terv szerint mintegy 2 milliárd forinttal lesz több, mint 1994-ben volt, amelyhez korábbi 1 milliárd forint költségtöbblet kapcsolódik a különböző bérjárulékok miatt. Az alapbérek átlagosan 14 százalékkal nőnek. Ebből 12,5 százalékot tesz ki az induló bérnek 8000 forintról 9000 forintra való felemelése. A soros előléptetés 1,5 (Folytatás a 2. oldalon) Nyílt, őszinte véleménycsere Nagy Sándor felszólalása a VSz választmányi ülésén Január 5-én tartotta az új esztendő első ülését a VSZ választmánya. Márkus Imre, a VSZ elnöke üdvözölte a megjelenteket és kívánt boldog új évet a résztvevőknek. Külön is köszöntötte Nagy Sándort, az MSZOSZ elnökét és Vágó Jánost, a szövetség alelnökét. A testületi ülés levezető elnökének javaslata szerint a következő témakörök kerültek napirendre: 1. VSZ tagságának felfüggesztése, 2. a költségvetés, 3. különfélék, személyi ügyek. Miután a testület tagjai elfogadták az ajánlott napirendet, Márkus Imre röviden emlékeztetett a sztrájk körülményeire, és ennek kapcsán a választmány december 15-i ülésére, amelyen a VSZ felfüggesztette MSZOSZ tagságát. Azzal a céllal, hogy a döntés hátteréről érdemi véleménycsere, tisztázó párbeszéd alakulhasson ki, átadta a szót Nagy Sándornak. - Én is boldog új évet, pontosabban elviselhető esztendőt kívánok mindenkinek - kezdte beszédét az MSZOSZ elnöke. - Nem egy örömteli ügyről van szó - mondta - hiszen nem örültünk annak, hogy egy erős és fontos szakszervezet felfüggesztette MSZOSZ tagságát. .Ha a testület tagjai úgy érezték, hogy nem volt elegendő, megfelelő az MSZOSZ szolidaritása a sztrájkoló vasutasokkal, akkor mi erre a következő tényekkel válaszolunk. December 7-én, a figyelmeztető sztrájk előtt kinyilvánítottuk szolidaritásunkat, s ezt az állásfoglalásunkat elküldtük 17 szerkesztőségnek. Ebből azonban csak egy újság közölte. Döntésünknek két lényeges eleme volt: a szolidaritás kifejezése és az, hogy az MSZOSZ tisztségviselői járjanak el a MÁV Rt. vezetőinél és a kormánynál a vasutas dolgozók érdekében, tegyenek meg mindent a megállapodásért. S ez meg is történt. Megértem - folytatta Nagy Sándor -, hogy negatív hatást (Folytatás a 2. oldalon) Váltótisztító pályamunkások a Nyugati pályaudvaron Fotó: Jurkievicz Mi ez? A választ keresse az 5. oldalon! Kik jogosultak díjmentes utazásra? Válaszol Perger Imre, személyfuvarozási igazgató A kormány december 28- án tartott ülésén tárgyalta a közlekedési menetkedvezményeket Az erről született határozat megjelent a Magyar Közlöny 128 . számában. Örömmel állapítottuk meg, hogy minden olyan javaslat, melyet szakszervezetünk az egyeztető tárgyalásokon kért, majd azt követően a Pénzügyminisztériumnak megküldött, bekerült a végleges szövegezésbe.Itt jegyezzük meg, hogy a kedvezmények kialakításában a vasútnál működő szakszervezetek közül egyedül a Vasutasok Szakszervezete vett részt.) A kormány ezúttal nem elvont, hanem adott. Az adómentesen biztosítható menetkedvezmény ügye, a vasutasok és a MÁV-val kapcsolatban álló, volt vasutas intézmények, érdekképviseleti szervek dolgozói és családtagjaik számára a vártnál kedvezőbben alakult. A kormányhatározat szerint kik jogosultak díjmentes utazási kedvezményre? A kérdésre Perger Imre személyfuvarozási igazgatótól kértem választ. Elöljáróban szeretném elmondani, hogy az elmúlt évi adószabályok sok gondot okoztak a MÁV-nak A vasutasok kedvezményét szabályozó változások miatt az APEH külön állásfoglalását is ki kellett kérni. Ez év január 1-től viszont már nem az aktuális adójogszabály van érvényben, hanem az ahhoz kapcsolódó kormányrendeletben szabályozták azoknak a vasúti kedvezményeknek a körét, amelyek a jövőben adómentesen adhatók. Ez keretmegállapodás, amely egy lehetőséget takar. Ehhez a MÁV-nak belső szabályozást kell készíteni. Ebben világosan meg kell fogalmazni, hogy a lehetőségeken belül milyen körben, hogyan biztosítja a kedvezményeket. Kiknek és hogyan? -Az alapkedvezmények kö(Folytatás a 3. oldalon) Sikerekben gazdag boldog új évet kíván a MÁV VASJÁRMŰ KFT