Magyar Vasutas, 1996 (40. évfolyam, 1-24. szám)
1996-01-12 / 1. szám
ÁRA: 20 FT légy a gyűlölet ellen! Utolsó állomásához érkezett az Emberi Jogok Nemzetközi Napján, december 10-én, a „Tégy a gyűlölet ellen!” vonat. A toleranciát hirdető szerelvény egy hónapos országjáró körútja után, több ezer gyerekrajzzal tért vissza Budapestre, a Nyugati pályaudvarra. Hegedűs Zsuzsa, a „ Tégy a gyűlölet ellen!" kezdeményezés elnöke, sikeresnek értékelte a november 5-e óta tartó akciót. Mint mondta, vonatuk mintegy 40 települést látogatott meg. Örömmel tapasztalták, hogy milyen nagy számban képviseltették magukat programjaikon a gyerekek akik rajzokkal, az emberi jogokról szóló feliratokkal tették le voksukat a szeretet mellett. Megvalósult az a szándékuk is, amely a helyiek párbeszédének próbált fórumot teremteni: ezeken a különböző felfogású emberek a gyűlölködés helyett beszélgetéssel, a közös megoldás keresése jegyében fejthették ki véleményüket. Hozzátette: tapasztalataik szerint az emberek elkeseredettsége legtöbbször nem az anyagi nehézségekből fakad, hanem mert úgy érzik, nem vonják be őket a sorsukat érintő döntésekbe, véleményükre senki sem kiváncsi. A vonat megérkezése után a szervezők a pályaudvar szomszédságában lévő Rock Színházba várták az érdeklődőket, ahol koncerttel folytatódott a közös ünneplés. Fellépett többek között a 100 Roma Virtuóz, Kovács Kati, Gerendás Péter, Bayer Friderika, Pa-Dö-Dö. A vonat csak az első lépés a civil társadalom kirekesztés elleni és toleranciapártoló mozgósításában. Ezért január és február folyamán a szervezők szeretnék egy közös országos fórumra meghívni mindazokat, akik tevékenységükkel már részt vettek vagy részt kívánnak venni ebben a munkában. A szociológusnő kifejezte reményét, hogy továbbra is számíthat a Vasutasok Szakszervezete támogatására. Hároméves keretmegállapodás „A Vasutasok Szakszervezete életében és létében meghatározó jelentőségű volt a tavalyi esztendő. Áprilisban 86 órás sztrájkkal védték meg a vasutasok a kollektív szerződést A májusi üzemi tanácsi választások eredménye döntötte el a VSZ vagyonának megosztását a többi reprezentatív szakszervezettel, amelyet szeptemberben soronkívüli szakszervezetei kongresszus hagyott jóvá. Az ősz a bértárgyalások ideje volt, ahol sikerült sztrájk nélkül megegyezni a munkáltatóval. A Vasutasok Szakszervezete elnökét ezekről kérdezte a Magyar Vasutas. Dr. Márkus Imre szól az őszi tárgyalások eredményéről, amelyek közül a legfontosabbnak a három évre szóló keretmegállapodást tartja. „Jelentős előrelépés: a kollektív szerződés hatályát kiterjesztettük 1998. december 31-ig, illetve három évre megállapodtunk a foglalkoztatási és a béremelési kérdésekben. Elvi megállapodás született továbbá arról is, hogy a bérek jövőre is megőrzik reálértéküket, illetve az 1998-as bérfejlesztés reálértékben kezeli az 1996-ban elszenvedett veszteségeket. A bértarifa rendszerét folyamatos tárgyalásokkal kívánjuk átalakítani, amelynek eredményeként a MÁV vállalta, hogy 1997-től új bértáblázatot vezet be. ” Végezetül a munkaügyi kapcsolatok változásáról a VSZ elnöke elismerően szólt, mivel az új személyügyi igazgató kinevezése jelentősen hozzájárult a tárgyalások sikeréhez. (Interjúnkat dr. Márkus Imrével a 3. oldalon olvashatják.) dr. Márkus Imre XL. évfolyam, 1. szám A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA 1996. JANUÁR 12. MEGÁLLAPODTUNK A kormány garanciát vállalt A MÁV Rt. által a szakszervezetek elé terjesztett középtávú, 1996-tól 1998-ig érvényes, megállapodással kapcsolatban a szakszervezetek leginkább a garanciákat hiányolták. Bizonyára a kormány számára is fontos volt, hogy az ország legnagyobb közüzemű részvénytársaságánál a munkabéke fennmaradjon, ezért december 28-án megszületett három minisztérium és a miniszterelnök együttes döntése. A kiadott közlemény szerint a közlekedési, hírközlési és vízügyi tárca a miniszterelnök jelenlétében megállapodott a pénzügyminiszterrel és a munkaügyi miniszterrel az állam és a MÁV Rt. között megkötött szerződés 1996-1998. évekre vonatkozó elveiről, valamint az állami szerepvállalás mértékéről. A megállapodás a MÁV Rt. által bemutatott hároméves üzleti tervkoncepció teljesítményi és gazdasági mutatói mellett tartalmazta még a vasúti személyszállítási alapellátás finanszírozásához figyelembe vehető termelői árkiegészítést is, amely 1997. évben 35,7 milliárd forint, 1998. évben 38,5 milliárd forint lesz. A termelői árindex minden 1 százalékpontos változásához — a termelékenység növekedését is figyelembe véve — 0,8 százalékpontos költségvetési támogatás tartozik. A minisztériumok hozzájárulásával a MÁV Rt. által vállalt évenként tíz százalékos termelékenységnövekedés mellett vállalt állami szerepvállalás lehetővé tette, hogy a MÁV Rt. a munkavállalók érdekképviseleti szervezeteivel hároméves bérmegállapodást kössenek. A vasutasok reálbére 1997. évben e szerint nem csökken, 1998. évben pedig a reálbér emelésére is sor kerülheti k. A VSZ NEM HAGYTA ANNYIBAN Döntött az Alkotmánybíróság Az országos költségvetés stabilizációját célul tűző törvényjavaslatokban a társadalombiztosítási járulékfizetést szabályozó elképzelések is szerepeltek. E szerint járulékkötelessé vált például a szakszervezeti tisztségviselők tiszteletdíja. A Vasutasok Szakszervezete, más társadalmi szervezetekkel együtt, (de a MÁV-nál működő szakszervezetek közül egyedül!) az Alkotmánybírósághoz fordult e törvényi szabályozás megszüntetését kérve. Az alkotmánybírósági határozatot a VSZ napokban kapta meg: a jövőben a szakszervezeti tisztségviselők tiszteletdíja után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. Az indoklás szerint azért szüntették meg a kifogásolt törvénypasszust, mivel az ilyen címen befizetett járulék semmilyen ellenszolgáltatásra sem jogosított. IDÉN NEM LESZ MENETKEDVEZMÉNY-CSÖKKENTÉS A Vasutasok Szakszervezete közbenjárására Hónapokkal ezelőtt felröppent a hír, hogy a vasúti szabadjegyeket nem csak érvényesíteni fogják, hanem cseréjükkel együtt csökkentik a kedvezmény mértékét is. A Vasutasok Szakszervezetéhez novemberben eljutott egy ügyirat, amelyben az első osztályú szabadjegyek számának csökkentéséről és a családtagok ingyenes utazásainak korlátozásáról szóló tervek szerepeltek. Mivel — aláírás és más azonosító nem szerepelt a tervezeten — nem lehetett kideríteni a dokumentum származását, ezért a VSZ Vasúti Érdekegyeztető Tanács ülésén érdeklődött erről a MÁV vezetőitől. A vezetők első alkalommal azt válaszolták, hogy nem szándékoznak a közeljövőben megváltoztatni a menetkedvezmény jelenleg érvényes rendszerét. Később már azzal utasították el a választ, hogy arra a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium az illetékes. A Vasutasok Szakszervezetének elnöke ekkor írásban kért tájékoztatást a menetkedvezmény szűkítéséről Lotz Károly minisztertől. Mint az azóta ismertté vált, az akkor folyamatban lévő érdekvédelmi tárgyalások idején elküldött levélnek is köszönhetően, az idén nem változnak a szabadjegyekhez kötődő kedvezmények. Közben a MÁV a régi szabadjegyek érvényesítésének rendes határidejéből kicsúszott, ezért erre csak februárban kerülhet sor. A menetkedvezmények megőrzését üdvözöljük. Egy megjegyzést azonban ehhez hozzáfűzünk. Az igazolványok cseréjének bejelentésekor szerte az országban arra kérték az érintetteket, hogy készítessenek új igazolványképeket. A mai árakon ez egy négytagú családnak hozzávetőleg kétezer forintjába került (ami így télen, az ünnepek előtt komoly kiadást jelentett). Jó lenne, ha a jövőben a döntéshozók figyelembe vennék az érintettek jövedelmi viszonyait is... ksz. ISO 9000 Szabványsorozat szerint tanúsított a MÁV VASJÁRMŰ KFT Szombathely, Szövő u. 85. Tel./Fax: (94) 313 - 313 uality érdekes módon nem a MÁV Rt. és az érdekképviseletek vezetői között, hanem a vasutas munkahelyeken éleződött ki a konfliktus. A mozdonyvezetők többet követeltek maguknak A többi vasutas ezt rossz néven vette. A VSZ tárgyaló delegációja a „ többi vasutas ” álláspontját képviselték kicsit néha már elkeseredetten, de mindenképpen következetesen. A végeredmény: sztrájk nélkül olyan megállapodás született, amely összességében a várt béremelési mértéket biztosítja minden vasutasnak, de a mozdonyvezetőknek — ha nem is sokkal —, mégis többet nyújt. A szakszervezetek követelései közötti különbözet magyarázata mindannyiunk előtt világos: a követelések mértéke mindenkor az adott erőviszonyokat tükrözik vissza. A mozdonyvezetők „túlkapásai" ellen egyetlen hatásos ellenszer a többi vasutas sztrájkképességének erősítése lehet. Sokan azt várták, hogy a mozdonyvezetők előre hozott ötszázalékos teljesítményjutalma ellen a VSZ sztrájkot hirdet. Erre azonban nem került sor. Egyrészt, egy esetleges munkabeszüntetés az addig kialkudott bérfejlesztés eredményeit kétségessé tehette volna. Másrészt mert a társadalom a vasutasok ellen fordult volna. Mint ahogy a mozdonyvezetők— bár ezt bizonyára ők másképp látják —, azért nem sztrájkoltak, mert a vasutas-társadalom ellenük fordult. Erre pedig azért került sor, mert követeléseiknek nem volt más alapja, csak a meglévő erőfölényük, hiszen szép számmal található még a vasúton „ azonos nehézségi fokú", sőt „magasabb felkészültséget” igénylő többféle munkakör. A sztrájk lényegét kollégáink közül talán most többen megértették, mint a korábbi, ténylegesen megtartott munkabeszüntetések idején, ugyanis sztrájkban résztvevők az érdekükben eljáró tisztségviselőket támogatják. A szakszervezeti vezetők hívó szavára sztrájkolni képes emberek önmagukért tesznek legtöbbet Ha erre nem kerül sor, nem csak a szakszervezeti vezetők, hanem az érintett munkavállalók kerülnek hátrányba mind a munkáltatóval, mind a társszakszervezetekkel szemben. Mi a teendő? A Vasutasok Szakszervezetében is meg kell valósítani azt a szervezettségi szintet, amire a mozdonyvezetők képesek. Csak kiegyenlített erőviszonyok esetén tárgyalhatnak azonos eséllyel a többi vasutast képviselő szakszervezeti tisztségviselők. A hároméves megállapodás a munkabéke megtartására irányul, ezért sztrájkképességünket remélhetőleg csak elvben, de be kell bebizonyítunk, például úgy, hogy azok is belépnek a Vasutasok Szakszervezetébe, akik most támogattak volna egy mozdonyvezetők követeléseit ellensúlyozó akciót. A Vasutasok Szakszervezete erejét, mint minden szakszervezetét, a tagok száma, szervezettsége fejezi ki leginkább. Erre a nyomatékra tavasszal a kollektív szerződési tárgyalások során és az 1997-es, 1998-as évekre érvényes konkrét létszám- és bérmegállapodás idején minden vasutasnak szüksége lesz. Ezzel teremtődhet meg a reális esélyünk a már korábban célul kitűzött, de eddig nem teljesített követeléseink érvényesítésére. __________________________________