Magyarok, 1945. (1. évfolyam, 1-5. szám)

1945-04-01 / 1. szám

A debreceni Ady Társaság 1944 december 7-én Juhász Géza elnökletével közgyűlést tartott, amelyen Simon László főtitkár beszámolt az évi munkáról, arról a néhány hónapról, amelyben az Ady Társaság még nem volt hallga­tásra ítélve. Kardos László az 1945-ös év programmját ismertette. E munkaterv az Ady Társaság céljához és hagyományaihoz híven elsősorban irodalmi természetű, de helyet kapott benne egy „át­képző“ előadássorozat is, amely az elmúlt negyedszázad szellemi — irodalmi, művészeti, politikai — mérlegét lett volna hivatva fölállí­tani. A tervnek ez a része időközben túlnőtt a Társaság keretein, s kiindulása lett az első demokratikus szabadegyetemnek, amely 1945 februárja óta rendkívüli érdeklődés mellett működik Debrecenben. * Az Ady Társaság 1944 december 31-i irodalmi délutánján Ju­hász Géza „Ady A­ma“ címmel tartott előadást, egy hónap múlva pedig, Ady halálának huszonhatodik évfordulóján, 1945 január 28-án, emlékünnepség keretében, Kardos Pálnak „A halhatatlan Ady“ című előadása hangzott el. E két alkalommal Juhász Iza és Kristóf Lóránt Ady-verseket szavalt, Ujfalussyné Mándy Margit, Lukács Pál és Uj­­falussy József pedig ének- és zeneszámokkal szerepelt. A Debrecen polgármestere a színház működtetésével kapcsolatban felhívással fordult az Ady Társasághoz. A Társaság háromtagú színi bizottságot választott és késznek jelentette ki magát a Csokonai Szín­ház műsorának művészi szempontú ellenőrzésére s a színház szellemi irányítására. Az Ady Társaság színi bizottságának kezdeményezésére megalakult az Egyetemi Kör színjátszó csoportja, amely 1945 feb­ruár 28-án és március 1-én mutatkozott be a Csokonai Színházban a „Pathelin mester“-rel. A színtársulat ugyanakkor, ugyancsak az Ady Társaság javaslatára, Bernard Shaw egyfelvonásos szatíráját, „A sors emberé“-t adta elő. * Az Ady Társaság választmánya 1945 január 20-án tartott ülésén hozzájárult ahhoz, hogy a Társaság kiadásában meginduljon a MAGYAROK irodalmi folyóirat.

Next