Magyarország és a Nagyvilág, 1870 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1870-01-02 / 1. szám

I. SZÁM. i Fönmnbatárs : CSUKÁSSI JÓZSEF. — Egész évre 12 frt. VI. ÉVFOLYAM Vértesi Arnold távollétében szerkeszti : VADNAI KÁROLY. Pest, Január 2-án 1870. Megjelen minden vasárnapon. — Szerkesztő- és kiadó-hivatal: Pest, Dorottya-utcza 11. Kiadja a Deutsch-féle könyvnyomda és kiadói-részvénytáreaság. — Félévre 4 frt. — Egész évre 8 frt. — „Pesti Hetilappal“ együtt: Negyedévre 3 írt. — — Egész évre 12 frt. Előfizetési díj : Negyedévre 2 frt. Szöveg : A zsinat egyházatyái. (V.) — A dalok köny­véből Heine után Szász Károly. — Utolsó szerelmem, beszély Deák Farkastól. — A béke-templom Sanssougiban. Petendi Gézától. — Szén t-en drei fahordó. — A medve-vadászat Svéd­országban. — Második Fülöp király és Don Carlos. — Pres­cott műve nyomán. Huszár Imre. — Római levelek IV. — A londoni newsman. — Egy kártyabarlang. Rajz : Boz Di- ckenstől. — A hét története. Beöthy Zsolttól. — Újdonsá­gok. — Irodalom és művészet. — Színház és zene. — Sakk­feladvány. Képek : A zsinat egyházatyái. — Szent-endrei fa­hordó. Jankótól. — Egy bibornok a pápai hármas koroná­val. — Egy bibornok a szent keresztel. — A pápa a gesto- rialis széken. — A londoni newman. — A medve-vadászat Svédországban. A zsinat egyházatyái. (Y.) Midőn a zsinat egyházatyái közül nyolc znak arczképét együtt közöljük, főleg azon szempontnak hódo­lunk, mely a képes lapok kötelessé­gépé teszi azt, hogy lépést tartsanak közleményeikben az események ha­ladásával. A római zsinat jelenleg az egész világra kiható mozzanat, s habár tá­volról sem tartjuk a „század legna­gyobb eseményének“, a mint egy ka- tholikus lap naponkint nevezgeti, miután e század látta születni a vas­utakat, a távírdát még a tenger alatt is, a természettudományok uj vívmányait, a világtárlatokat, suezi csatornát, szóval egész halmazát oly alkotásoknak, melyek az anyagi és szellemi jólétet annyira előmozdít­ják : mégis oly esemény ez, mely már ritkaságánál fogva is közfigye­lemre méltó. Több mint hétszáz egyházatya gyűlt Rómába, résztvenni e zsinat­ban, melynek nincs előre megálla­pított programmja, mint nem volt sem a nicäainak (325.), sem a tri- entinek (1545.), melyek szabadon mozgó és terjedő nagy felekezetek leküzdése végett hivattak össze. A mostani zsinat az uj világnézlet : a szabad gondolkodás és természettu­dományok nagy serege ellen készül harczra. De akármit mond is ki az úgynevezett „tévtanok“ ellen, melye­ket a Schröder jezsuita által fogal­mazott syllabus már rég elkárhoz­tatott : a mai tudomány haladását ép oly kevéssé fogja akadályozni, valamint a hitújításnak nem birt gátot vetni a trienti koneiffimi. Hála tehát a haladás szellemének ! a világ nyugodtan lehet, mert a vaticani villámok ma már csak sustorognak, de nem sújtanak, s a koncilium egyéb nagy ügynek nem árthat, csak éppen annak, melynek érdekében gyűlt össze. Ha a zsinat — a fuldai püspökök hite szerint — össze bírná egyeztetni a római hit dogmáit czivilizácziónk A nyolcz egyházatyáról, kiket a hét;zázból kivá- lasztánk, elég lesz nehány rövid észrevételt mon­danunk. Fölül látjuk Dupanloup orleansi püspököt és Bonaparte Lucian biborno- kot. Amaz a legkitűnőbb franczia püspök, a mai „ecclesia militans“ tollal harczoló vitéze, sok röpirat, emlékbeszéd készítője , a franczia akadémia egyik legbefolyásosb tagja, ki hibának tartaná (mivel eszes pap, ki ismeri a kort) kimondani a pápa csalhatlanságát. Bonaparte Lucián a legfiatalabb bibornok, ki a mentá- nai csata után hálából kapta meg a „sagra consulta“ süvegjét. Tiszte­lői igen kegyes, mig ellenségei léha gondolkozása férfinak tartják. Azt beszélik, hogy a franczia császár őt akarná a mai pápa utódjának, s ezért el is akarják távolitni Rómából, ly­oni bibornokká és franczia senátorrá tévén. Rauscherbibornokról még ke­vesebbet kell szólnunk. 0 Bécsnek körülbelől legnépszerűtlenebb embe­re, a konkordátum szerzője, ki a mai alkotmányos viszonyok közé is sok konkolyt hinte. Mellette Manning londoni érsek méltó helyet foglal. Noha csak 1851-ben lett katholi- kussá, mégis ma már a nagy tudós Wisemann utódja, sőt egyik jelölt a pápai székre is. Rómában — hol még nem rég a szent atya házi papja volt, — nagy kegyben áll, mert tetőiül talpig ultramontán, s időnkint jelen­tékeny összegeket gyűjt és küldöz ke­gyes czélokra. Középen látható Melchers Pál kölni érsek, ki részt vett a fuldai ülé­sen is. Ügyes férfi, ki némi politikai szabadelvüséget tud összekapcsolni az ultramontán czélzatokkal. Ismeri a századot, s érti, hogy a középkor szelleme nem eleveníthető föl többé. Alább R u d i g i e r linczi püspök és A n t о n e 11 i bibornok foglalnak helyet. A linczi püspök arczképe maga egy jellemrajz. Csak rá kell nézni, s akkor bensőjébe pillantánk. Ismeretes továbbá a közös iskolák ' haladásával: akkor az egész emberiségre kiható üdvös I munkát végezne; ám ha a pápa csalhatatlanságát mondja ki: egyébnek nem használ, mint csupán a pápa ellen- ! ségeinek, miután ez a tan nem a mai világnak való. A ZSINAT EGYHÁZATYÁI. Dupanloup, orleansi püspök. Bonaparte Lucián bibornok. Rauscher bibornok. Melchers Pál, kölni érsek. Manning érsek. Rudigier püspök. Simor János esztergomi primás. Antonelli bibornok. /

Next

/
Thumbnails
Contents