Magyarország és a Nagyvilág, 1873 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1873-01-05 / 1. szám
IX. ÉVFOLYAM, 1873. I. SZÁM. PEST, JANUÁR 5. Megjelen minden vasárnap. Kiadja a Deutsch testvérek pest-bécsi irodalmi és művészeti intézte. Kiadó-hivatal: Pest, bálvány-utcza 9. Évenként díszes aczélmetszetű jutalomképekkel. — Előfizetési dij: Negyedévre 2 rt. 50 kr. — Félévre 0 frt. — Egész évre 10 frt. — Évenként díszes aczélmetszetű jutalomképekkel. Gr. Andrássy György. evéssel a lefolyt esztendő vége előtt, deczember 17- kén még egy nevet iktatunk azon szomorú lajstromba, mely a múlt év halottait foglalja magában. A napilapok néhány rövid sort jegyeztek föl róla, h a feledésnek, de mi föladatunknak ismerjük, hogy e helyen még egyszer visszaidézzük e férfiú emlékezetét, mert egyike volt ő hazánk leghívebb, legbuzgóbb fiainak, ki hosszú életének tevékenysége által a nemzet kegyeletére, hálájára szerzett magának érdemeket. Csikszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy György 1797. február 5-én született és sarja a haza körüli érdemekben gazdag gr. Andrássycsaládnak, melynek másik ágából Gyula, Manó és Aladár grófok mai nap is élénk részt vesznek közügyeink intézésében. Andrássy György gróf gondos nevelésben részesülvén, szintén korán kezdett érdeklődni a közügyek iránt s már ifjan azon kevés főurak közé tartozott, kik szivükön viselték a század elején mély álomba szenderült nemzet fölébresztését és uj életre való serkentését. A hagyományos ősi kerékvágásban folyt megyei életen kívül alig volt mozgalom valamely téren; ipar és kereskedés, iskola, irodalom és művészet siralmasan túlélt régi formákban tengődött, a közszellem szűk láthatárban mozgott s még előbb föl kellett találni azt az archimedesi pontot, melyről az egész nemzetet uj ösvényre áthelyezni lehessen. Egy kis írói kör, egy szerény, különben egymás közt is élesen harczoló csapat birni vélte a titkot: vissza kellett adni előbb nyelvét a nemzetnek, hogy uj életre ébredjen. És gr. Széchenyi István korszakalkotó föllépése a század első negyedének végén testté alkotta az igét, megalapította a magyar akadémiát s kiszabta az irányt a nagyratörő hazafiak kezdetben kicsiny, de lelkes, fáradni, áldozni kész csoportjának. Ezek közt, és pedig a legelsők közt volt gr. Andrássy György, ki a magyar nyelv s ezzel a magyar nemzetiség legcsüggedetlenebb hívéül vallotta magát s anпав szilárdítására tőle ki telhetős por Irnyrerm íladott Gr. Széchenyi István után Adrássy György gr. volt az első, ki jelentékeny összeggel az akadémiát megalapítani sietett; azontúl is folyvást kiváló gonddal kisérte az akadémia ügyeit s mint az igazgató tanács tagja buzgó részt vett minden fontosabb kérdés eldöntésében s később, midőn az akadémia palotájára s tőkéje gyarapítására újabb nemzeti adakozás indult meg, Andrássy Györgyöt jelentékeny öszszeggel ismét az elsők sorában találjuk. Politikai téren mint országgyűlési követ kezdett szerepelni, később pedig Sárosmegye, főispánjává neveztetett ki s ez állását évek hosszú során ép oly buzgalommal, mint tapintattal töltötte be, mig a negyvenes évek mozgalmaira következett vihar visszavonulásra kényszerüté őt. Olyannyira megnyeré a megye közönségének szeretetét, hogy midőn 1861-ben az akkori rövid fél-alkotmányosság idejében régi főispáni székét ismét elfoglalta, bevonulása a megye székvárosába valódi diadalmenet s ottmulatása örömünnep volt, mely azonban, mint tudjuk, akkor alig néhány hóig tarthatott. Pártállására nézve mérsékelt konzervatív volt, a szó ■f Gr. Andrássy György.