Magyarország és a Nagyvilág, 1875 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1875-01-03 / 1. szám
Szerkesztőség és Idiaca.áll.ivatal . Budapest, feá,lTrá.:ay--u.tcz a, Э. sz. SZÁM. BUDAPEST, JAN. 3. XII. ÉVFOLYAM. 1875. Évenként díszes jutalomképekkel. — Előfizetési díj: Negyedévre 2 frt. 50 kr. — Félévre 5 frt. — Egész évre 10 frt. — Évenként díszes jutalomképekkel. Tartalom: Pásztélyi János, munkácsi gör. kath. püspök. (Arczképpel.) — Sylvester éjjel. (Költ. Kiss J.) — Egy félben maradt kép története. (Toldy István.) — Rozsa és bimbaja. (Képpel.) — A bezárt ajtó. (Képpel.) — Karlista sebesültek hajóra szállítása. (Képpel.) — A fővárosból. („Az ivásról.“ Kákai Aranyos.) — A szegény muzsikus (Grillparzer beszélye. Márkus Miklós.) — Divatos festész-iskola. (Humoreszk. Hat képpel.) — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Szóralány. — Szerkesztői üzenetek. ■ Pásztélyi János, munkácsi gör. kath. püspök. )ффг magyar kormány tapintatos érzéke a munkácsi görög katholikus püspökség fontos székébe ismét oly férfiút ültetett, kinek józan hazafiságában, talentumában, papi erényeiben és a főpásztori állásra való kitűnő hivatottságában teljesen megbizhatik. — Pankovics István halála után valóban nem kis gondot adott, ki legyen az az érdemes a sok érdemes közül, aki a jeles elhunyt püspök helyét legméltóbban elfoglalhassa. Tóth Miklós, Csepey, Danielovics, Firczák és Pásztélyi mindnyájan érdemes püspökjelöltek valának s elismerést érdemel a kormány, hogy kiválasztotta a legérdemesebbet, kiválasztotta azt a buzgó, mint ember és mint pap egyaránt jeles férfiút, ki a magyar hazának, a ruthen nemzetiségnek, a nemzetiségek közt való baráti egyetértésnek leghivatottabb szószólója lehet és meggyőződésünk szerint bizonyára lesz is! Pásztélyi Kovács János született Velejtén, Zemplén megyében, 1826. május 8-án. — Idősb Pásztélyi János — a püspök atyja — itt lelkészkedett, és nejével, Pankovics Annával együtt, ki néhai Pankovics István munkácsi püspöknek testvére volt, nagy lelkiismeretességgel vezette János fiuk első nevelését. Iskoláit Nyíregyházán kezdte meg , hova atyja Velejtéről áthelyeztetett, majd Ungvártt, Kassán és Szathmáron folytatta, mig végre az ungvári papnöveldébe lépett. Itt végezte theologiai tanulmányait kitűnő sikerrel, megnyervén jószívűségével, barátságos modorával, nyílt őszinteségével nemcsak tanuló társai, hanem a tanárok szeretetét és becsülését is. Az 1847-ik évtől 1849-ig Popovics Vazul munkácsi püspök udvarában hivataloskodott, hol az egyházkormányzatban bő ismereket volt alkalma elsajátítani. 1849-ben nőül ved®, a ritka miveltségű Zloczky Annát, kit boltag házasélet után 1873-ban ragadott el tőle a halál. Fölszentelését esküvője után nyerte Popovics püspöktől 1849-ben, julius elején. Lelkészi pályáját ez évben mint segéd lelkész kezdte Técsőn, Máramaros megyében, honnan Husztra tétetett át 1850-ben. Ez évtől kezdve, mint huszti ideiglenes lelkész működött 1872-ik évi július első napjáig, mely idő alatt a hívek szellemi, lelki művelődésére, az egyház gyarapítására, templomok, egyházi lakók, iskolák építésére s fölállítására egész eréllyel és közelismerést arató tevékenységgel törekedett. Neki köszönheti Máramaros megye huszti kerületének ruthen nemzetisége a minden jóban való haladást, mely nagyon is észrevehető volt azon időtől, hogy Pásztélyi Kovács János a huszti parochiát elfoglalta. Huszton 1858-ik évben léptettetett elő helyettes alesperessé, 1863-ban rendes alesperessé, 1867-ben Máramaros megyei főesperessé, 1869-ben a huszti kerület deák-párti többsége országgyűlési képviselővé választotta meg ; ugyanakkor neveztetetett ki püspöki helyettessé is. (vikárius) 1870-ben autonomikus képviselő, 1871-ben apát, 1872-ben máramaros-szigeti lelkész lett, honnan a kormány bizalma a díszes munkácsi gör. katholikus püspöki méltóságra emelte. Pásztélyi Kovács János mondhatni a közlegénységtől fokozatosan emelkedett s minden állásában tiszteletre, becsültetésre, rokonszenvre talált. Mint egyszerű lelkész egész életét a reá bízott nép jólétének, boldogulásának, anyagi és szellemi gyarapodásának szentelte ; midőn később a természetes eszközökkel, jóságával, barátságos modorával, buzgóságával kivívott népszerűsége az országgyűlési képviselői tisztre juttatá, itt is a régi tevékeny, munkás férfiúra találunk, kinek egész idejét a haza felvirulására való törekvés foglalta el. Mint máramarosi püspöki külhelynök az egyházi kormányzatban tapintatos erélyt, emberismeretet s kormányzati képességet tanúsított; politikai magaviseletében buzgó hazafiságot, mint ember, mint barát minden érdemes iránt megérdemlett előzékenységet tanúsított, és ez által elérte, hogy az egész megyében közbecsüléssel s közszeretettel dicsekedhetett. A még java korában álló férfiú annál biztosabban érezheti magát az uj püspöki széken, mert nagybátyjától, a nem rég elhunyt jeles püspöktől, Pankovics Istvántól megtanulta azt az igaz hazafiságot, mely ruthen nemzetisége mellett is tud a magyar hazának hű fia maradni. Szivünkből kívánjuk, hogy a mint lelkész, mint ember és mint hazafi egyaránt fényes tulajdonokkal dicsekvő derék egyháznagy, a díszes püspöki széken is kivívja magának a tiszteletet és közbecsülést, mely addig minden állásán kisérte. Szépfaludi Ö. F. Pásztélyi János, munkácsi gör. kath. püspök