Magyarország, 1970. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1970-09-27 / 39. szám

---------------------------------------­t ír . A MAGYARORSZÁG szerkesztőségében — írtunk is már erről — minden munkatárs az összlétszám tíz százalékának számít, lévén az egész gárda tíz fő... E hét elején izgalmas órákat éltünk át: a szerkesztő­ség harminc százaléka egy ked­ves meghívás birtokában Győr­be készült, a szakszervezetek „Rába" művelődési központjába, igen ám, de ... Tíz százalékunknak az arca feldagadt gyökérhártya-gyulladás következtében, további tíz szá­zalék pedig elvesztette a hangját. E két fő éppen a háromtagú bri­gádban foglalt volna helyet, amely Győrbe volt menendő .. . Izgatott telefonálás mindenfelé. Lemondani nem lehet, hiszen a Győrött kerek 460 bérletet adtak el éppen a lapunk munkatársai által tartandó előadássorozatra, ez a megnyitó összejövetel amo­lyan „Fórum" is. A szerkesztőség belső létszá­ma lehetetlenné teszi, hogy egész más összetételben állítsuk ki a győri „csapatot". Tíz szá­zalék Sopronban üdül. Tíz szá­zalék külföldön van. Tíz száza­lék vidékre ment anyagot gyűj­teni. Tíz százalék az „öt világ­rész száz lapjával" van elfoglal­va, tíz százaléknak a jordániai helyzeten kell tartania a szemét. Tíz százalék nem vállal elő­adást . .. Egyetlen csere történik csak a Győrbe induló csapatban. Fel­dagadt arccal valóban nem le­het vállalni az utat. Hang nél­kül? Miért ne? Legfeljebb né­hány jó szójátékra kínálkozik al­kalom. Ha „kényesnek" érzett téma kerül szóba; a mikrofonba suttogja a választ a megkérde­zett. Nem azért, hogy „az ellen­ség meg ne hallja", hanem egy­szerűen azért, mert rekedtsége miatt nem tud beszélni... így lesz „hangtalan hangadóvá" ... Mulatságos játék is kialakul: a győri művelődési ház színpadán három telefon csöng, kívülről szintén érdeklődhetnek a győ­riek, akik a külpolitika vagy a belpolitika, a kultúra vagy ép­pen a sport egy-egy kérdésével jelentkezhetnek. Nos, a telefon kagylójában nem olyan érzé­keny a mikrofon, mint az, amely a terembe közvetíti a hangot, így aztán másnak kell a tele­fonba elmondania a választ, amely - suttogva - a nagyte­remben a jó mikrofonnak hála, igenis hallható ... Három órán keresztül tartott Győrött az izgalmas kérdés­­felelet játék: szóba került a jor­dániai helyzet és az új 500 fo­rintos, a mozivásznakról hiányzó szórakoztató kalandfilm, a szov­jet-nyugatnémet viszony, a hosz­­szú haj, a városaink tisztasága, a Phantom-ügy ... S még tucat­nyi témából vagy ötven kérdés. A MAGYARORSZÁG szerkesztőségében nagy volt az öröm, hogy annyi izgalom után mégiscsak sikerült megrendezni a győri „Fórum"-ot. Nincs baj haszon nélkül: tíz százalékkal több azóta a nemdohányzók aránya a szerkesztőségben. Most már 30 százalék! Hogy a re­kedtség ne legyen legközelebb akkora gond! TTTI Álláspontunk Alapelvünk „A Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapelve a Szov­jetunióval való szoros együttműködés.” A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a X. pártkongresszusra készített irányelvei határozzák így meg ha­zánk nemzetközi tevékenységének legfontosabb tennivalóját. Ez az elv nem ma, nem is tegnap, hanem a messzi múltban érlelő­dött. A Nagy Október győzelméért, az első szovjethatalom vé­delmében, az 1919-es magyar proletárdiktatúráért, később pe­dig a fasizmus ellen vívott közös harcban bebizonyosodott né­peink érdekeinek azonossága, összefogásuk szükségessége. Leg­jobbjaink felismerték, hogy csakis a Szovjetunióval egy sorban lehet igazán és a siker reményében harcolni a haladásért, a bé­kéért. Még náci iga alatt szenvedett az ország egy része, amikor a felszabadult területeken az Ideiglenes Nemzeti Kormány meg­hirdette a demokratikus külpolitikát, amelynek sarkalatos té­tele volt: szoros barátságot a Szovjetunióval, szakítani a ma­gyar nagytőkés-nagybirtokos osztályok soviniszta politikájával. En­nek a törekvésnek a Szovjet Hadsereg győzelmét követően, az ország felszabadulása után lehetett teljességgel eleget tenni. Ezt fejezte ki a Budapesti Nemzeti Bizottság távirata, amelyet — a Szabad Nép 1945. április 8-i számából idézhetjük — a Szov­jetunió Népbiztosok Tanácsának elnökéhez intéztek: „Magyarország egész területének felszabadítása örökké em­lékezetes dátuma ,a magyar történelemnek. A dicső Vörös Had­sereg hősiesen küzdő csapatai dunántúli győzelmi sorozatuk­kal felszabadították az országot a német rablók uralma alól, és visszaadták az ország szabadságát és függetlenségét, melyért a magyar nép évszázados küzdelmet vívott. A magyar nép, ami­kor hálatelt szívvel mond köszönetet az ország felszabadításáért, megfogadja, hogy ezt a szabadságot megőrzi és megszilárdítja. Megteremti a valóban független, szabad és demokratikus Ma­gyarországot, és ezzel a Szovjetunió népei és a magyar nép jó baráti viszonyát megdönthetetlen alapokra helyezi.” Ez a megdönthetetlen alap a belső és a külső reakció min­den mesterkedése ellenére fokról fokra erősödött. A felszaba­dulás után alig fél évvel pedig már az együvétartozás jogi ke­retei is létrejöttek. Éppen negyedszázada, 1945. szeptember 25- én közölte a Szovjetunió — a második világháború győztes ha­talmai között elsőként — az akkori magyar ideiglenes kor­mánnyal, hogy kész felvenni a diplomáciai kapcsolatot Magyar­­országgal és javasolta: a két ország cseréljen követet. Ez a nem­zetközi jogi aktus döntő politikai esemény volt. Az uralkodó osztályok hazánkat a nácik hadiszekeréhez kö­tötték, vele együtt a szakadékba taszították, alárendelt szerepre kényszerítették. Elvesztettük a szabad népek barátságát, ma­gunkra maradtunk. Ebből az elszigeteltségből ragadta ki Ma­gyarországot a szovjet kormány, amely sohasem azonosította a nemzetet a hazaáruló úri osztállyal és az első pillanattól kezdve bízott a magyar népben. Ezt jelképezte a Moszkvából kinyúj­tott baráti jobb, amely az új Magyarországot az egyenlő, szuve­rén nemzetek sorába emelte. A Szovjetunió volt az első nagyhatalom, amely hazánkat — a magyar történelemben először — egyenlő félnek tekintette, s kész volt az egyenjogúság alapján tartós szövetséget kötni vele. Ezt az 1948-ban aláírt, majd 1967-ben újabb évtizedekre megújított magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződés azóta ékesen bizonyította. A magyar—szovjet diplomáciai kapcsolat megteremtését követte a diplomáciai viszony kialakítása az Egyesült Államok­kal és több más országgal is. Ez is mutatja, hogy a szovjet kez­deményezésnek nagy szerepe volt a fiatal magyar népi állam nemzetközi helyzetének megszilárdításában. (A magyar—ame­rikai diplomáciai kapcsolatok negyedszázada jórész­t, sajnos, azzal telt el, hogy az amerikai imperializmus sok mindent megkísérelt szabad, szocialista fejlődésünk megakadályozására. A magyar külpolitika, minden ilyen próbálkozást visszaszorítva, a diplo­máciai viszonyt a békés egymás mellett élés elősegítésére igye­kezett és igyekszik a jövőben is hasznosítani.­ így kapcsolódtunk be tehát, éppen 25 évvel ezelőtt, a nem­zetközi élet vérkeringésébe. Hazai építőmunkánk sikerét, kö­vetkezetes külpolitikánk eredményességét, a Szovjetunióhoz és a szocialista világrendszerhez fűződő szoros szövetségünk hatá­sát mérhetjük le abban, hogy Magyarország ma már több mint 80 országgal áll diplomáciai viszonyban, s majdnem ötszáz kü­lönböző nemzetközi szervezetnek tagja, nem egynek pedig fe­lelős tisztségviselője. Az elmúlt negyedszázad újra és mindenben megerősítette, hogy a huszonöt évvel ezelőtt jogilag is formába öntött ma­gyar—szovjet kapcsolatok mindkét nép javára váltak. Ennek logikáját Kádár János így fejtette ki: Nemzeti érdekeink telje­sen egybeesnek a szovjet—magyar barátsággal, amelynek leg­főbb biztosítéka az elvi tartalom, elvi közösség. Azért vagyunk szovjetbarátok, mert proletár internacionalisták vagyunk. MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő GARDOS MIKLÓS h. főszerkesztő Szerkesztőség: Bános Tibor (kultúra), Gellért Gábor (politikai sorozatok), Gömöri Endre (nemzetközi politika), Körmendy István (katonapolitika), dr. Novobáczky Sán­dor (hazai élet), Nyárády Gábor (tu­domány), Nyerges Ágnes (levelezés), Várkonyi Endre (olvasószerkesztő) Budapest, Vili., Gyulai Pál u. 14. Telefon: 137-660 Postafiók: Budapest 62. Pf. 634. Külföldi tudósítók: BÉCS: Lóránt László Endre BELGRÁD: Kocsis Tamás BERLIN: Dr. Győrffy Tibor BONN: Polgár Dénes BUKAREST: Kopreda Dezső LONDON: Dr. Sugár András MOSZKVA: Hável József BRÜSSZEL:­­ Dobsa PEKING: Baracs Dénes PRÁGA: Flesch István SZÓFIA: Nagy Károly VARSÓ: Márkus Gyula WASHINGTON: Köves Tibor az MTI állandó külföldi tudósítói Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csel­lány Ferenc igazgató Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesí­tőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1.) Előfizetési díj: 1 hónapra 12,- Ft, negyed évre 36,- Ft, fél évre 72,- Ft, egész évre 144,- Ft 70.3804/2 - Zrinyi Nyomda, Budapest Készült ofszet eljárással Ultraset 72-es rotációs gépen. F. v.: Bolgár Imre Index: 25 606 Lapunk külföldre előfizethető köz­vetlenül a KULTÚRA Könyv- és Hír­­lapkereskedelmi Vállalatnál, BUDA­PEST 62, P. O. B. 149. vagy a szocialista országokban: BULGÁRIA: Direktia R. E. P., 11 pl. Slavekov, So­fia. CSEHSZLOVÁKIA: Madarska Kul­túra, Vaclavské nom 2. PRAHA 1. Postova Novinova Sluzba — dovoz tis­ku, Vinohradská 46, PRAHA 2. Pos­tova Novinova Sluzba - dovoz tisku, Leningradska 14, Bratislava. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG: Zei­­tungsvertriebsamt, Fruchtstrasse 3—4. 1004, BERLIN. JUGOSZLÁVIA: Forum, Novi Sad, Vojvode Midisa broj 1. Ju­­goslovenska Knjiga, Beograd, Terazije 27. ROMÁNIA: OSEP, Bucuresti, OSEP Oradea. LENGYELORSZÁG: B. K. W. Z. Ruch, Warszawa, ul. Vronia 23. SZOVJETUNIÓ: Pochtamt - Import, Moszkva, Pochtamt-Import, Leningrad. KOREA: Chulpanmul, Phenjan. VIET­NAM: Phong Phat Hanh Bao Chi, 17 Dinh Le, Hanoi. KÍNA: Beijing Waisen Shudian, Periodical Division, P.O.Box 50, Peking. ALBANIA: Nder­­marja Shtem­ore e Botimeve, Tirana. Nyugat-Európában és a tengerentúl. ANGLIA: Collet’s Holding Ltd., Den­­ington Estate, Wellingborough, North­­ants.­­ Danubia Book Co., 78. Shaftes­bury Av. London, W. 1. AUSZTRÁLIA: Current Books, G. P. O. Box 4886. Sydney. AUSZTRIA: Globus (VAZ), Hochstadtplatz 3., A-1200. Wien I. BRAZÍLIA: Livrario Brody ltda., P. O. B. 6366. Sao Paulo. FRANCIA­­ORSZÁG: Agence Li­téra­ire et Artis­­tique Parisienne, 7 rue Debelleyme, Paris 3. Société Balaton, 13 rue de la Grange-Bateliére, Paris 9., KA­NADA: Pannónia Books, 2. Spadina ave, Toronto 4., Ontario Délibáb film and Record Studio, 19. Prince Arthur Street, West Montreal, 18. Quebec. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZ­TÁRSASÁG: Kunst und Wissen, Post­fach 46., Wilhelmstrasse 4., 7 Stutt­gart 1. Griff Verlag, Uber der Klause 7., 8 München 90. Kuben und Sag­­ner, Schliessfach 68., 8 München 34. USA: Joseph Brownfield. 1484 Third Avenue New York, N. Y. 10 028.­­ Farn Book Service, 60. Fifth Avenue, New York 3. N. Y.­­ Stechen and Hafner Inc. 13 East 10th Street, New York 3. N. Y. MAGYARORSZÁG 1970.39. (348.) számának fényképei az MTI Külföldi képszolgálat, az MTI Foto, továbbá Endrényi Egon - Ma­film­­ (27.oldal), Kereki Sándor (29. oldal), dr. Keresztényi József (28. ol­dal), Révész Tamás (25. oldal) és Zaránd Gyula (32. oldal) felvételei.

Next