Magyarország, 1970. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-27 / 39. szám
---------------------------------------t ír . A MAGYARORSZÁG szerkesztőségében — írtunk is már erről — minden munkatárs az összlétszám tíz százalékának számít, lévén az egész gárda tíz fő... E hét elején izgalmas órákat éltünk át: a szerkesztőség harminc százaléka egy kedves meghívás birtokában Győrbe készült, a szakszervezetek „Rába" művelődési központjába, igen ám, de ... Tíz százalékunknak az arca feldagadt gyökérhártya-gyulladás következtében, további tíz százalék pedig elvesztette a hangját. E két fő éppen a háromtagú brigádban foglalt volna helyet, amely Győrbe volt menendő .. . Izgatott telefonálás mindenfelé. Lemondani nem lehet, hiszen a Győrött kerek 460 bérletet adtak el éppen a lapunk munkatársai által tartandó előadássorozatra, ez a megnyitó összejövetel amolyan „Fórum" is. A szerkesztőség belső létszáma lehetetlenné teszi, hogy egész más összetételben állítsuk ki a győri „csapatot". Tíz százalék Sopronban üdül. Tíz százalék külföldön van. Tíz százalék vidékre ment anyagot gyűjteni. Tíz százalék az „öt világrész száz lapjával" van elfoglalva, tíz százaléknak a jordániai helyzeten kell tartania a szemét. Tíz százalék nem vállal előadást . .. Egyetlen csere történik csak a Győrbe induló csapatban. Feldagadt arccal valóban nem lehet vállalni az utat. Hang nélkül? Miért ne? Legfeljebb néhány jó szójátékra kínálkozik alkalom. Ha „kényesnek" érzett téma kerül szóba; a mikrofonba suttogja a választ a megkérdezett. Nem azért, hogy „az ellenség meg ne hallja", hanem egyszerűen azért, mert rekedtsége miatt nem tud beszélni... így lesz „hangtalan hangadóvá" ... Mulatságos játék is kialakul: a győri művelődési ház színpadán három telefon csöng, kívülről szintén érdeklődhetnek a győriek, akik a külpolitika vagy a belpolitika, a kultúra vagy éppen a sport egy-egy kérdésével jelentkezhetnek. Nos, a telefon kagylójában nem olyan érzékeny a mikrofon, mint az, amely a terembe közvetíti a hangot, így aztán másnak kell a telefonba elmondania a választ, amely - suttogva - a nagyteremben a jó mikrofonnak hála, igenis hallható ... Három órán keresztül tartott Győrött az izgalmas kérdésfelelet játék: szóba került a jordániai helyzet és az új 500 forintos, a mozivásznakról hiányzó szórakoztató kalandfilm, a szovjet-nyugatnémet viszony, a hoszszú haj, a városaink tisztasága, a Phantom-ügy ... S még tucatnyi témából vagy ötven kérdés. A MAGYARORSZÁG szerkesztőségében nagy volt az öröm, hogy annyi izgalom után mégiscsak sikerült megrendezni a győri „Fórum"-ot. Nincs baj haszon nélkül: tíz százalékkal több azóta a nemdohányzók aránya a szerkesztőségben. Most már 30 százalék! Hogy a rekedtség ne legyen legközelebb akkora gond! TTTI Álláspontunk Alapelvünk „A Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapelve a Szovjetunióval való szoros együttműködés.” A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a X. pártkongresszusra készített irányelvei határozzák így meg hazánk nemzetközi tevékenységének legfontosabb tennivalóját. Ez az elv nem ma, nem is tegnap, hanem a messzi múltban érlelődött. A Nagy Október győzelméért, az első szovjethatalom védelmében, az 1919-es magyar proletárdiktatúráért, később pedig a fasizmus ellen vívott közös harcban bebizonyosodott népeink érdekeinek azonossága, összefogásuk szükségessége. Legjobbjaink felismerték, hogy csakis a Szovjetunióval egy sorban lehet igazán és a siker reményében harcolni a haladásért, a békéért. Még náci iga alatt szenvedett az ország egy része, amikor a felszabadult területeken az Ideiglenes Nemzeti Kormány meghirdette a demokratikus külpolitikát, amelynek sarkalatos tétele volt: szoros barátságot a Szovjetunióval, szakítani a magyar nagytőkés-nagybirtokos osztályok soviniszta politikájával. Ennek a törekvésnek a Szovjet Hadsereg győzelmét követően, az ország felszabadulása után lehetett teljességgel eleget tenni. Ezt fejezte ki a Budapesti Nemzeti Bizottság távirata, amelyet — a Szabad Nép 1945. április 8-i számából idézhetjük — a Szovjetunió Népbiztosok Tanácsának elnökéhez intéztek: „Magyarország egész területének felszabadítása örökké emlékezetes dátuma ,a magyar történelemnek. A dicső Vörös Hadsereg hősiesen küzdő csapatai dunántúli győzelmi sorozatukkal felszabadították az országot a német rablók uralma alól, és visszaadták az ország szabadságát és függetlenségét, melyért a magyar nép évszázados küzdelmet vívott. A magyar nép, amikor hálatelt szívvel mond köszönetet az ország felszabadításáért, megfogadja, hogy ezt a szabadságot megőrzi és megszilárdítja. Megteremti a valóban független, szabad és demokratikus Magyarországot, és ezzel a Szovjetunió népei és a magyar nép jó baráti viszonyát megdönthetetlen alapokra helyezi.” Ez a megdönthetetlen alap a belső és a külső reakció minden mesterkedése ellenére fokról fokra erősödött. A felszabadulás után alig fél évvel pedig már az együvétartozás jogi keretei is létrejöttek. Éppen negyedszázada, 1945. szeptember 25- én közölte a Szovjetunió — a második világháború győztes hatalmai között elsőként — az akkori magyar ideiglenes kormánnyal, hogy kész felvenni a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal és javasolta: a két ország cseréljen követet. Ez a nemzetközi jogi aktus döntő politikai esemény volt. Az uralkodó osztályok hazánkat a nácik hadiszekeréhez kötötték, vele együtt a szakadékba taszították, alárendelt szerepre kényszerítették. Elvesztettük a szabad népek barátságát, magunkra maradtunk. Ebből az elszigeteltségből ragadta ki Magyarországot a szovjet kormány, amely sohasem azonosította a nemzetet a hazaáruló úri osztállyal és az első pillanattól kezdve bízott a magyar népben. Ezt jelképezte a Moszkvából kinyújtott baráti jobb, amely az új Magyarországot az egyenlő, szuverén nemzetek sorába emelte. A Szovjetunió volt az első nagyhatalom, amely hazánkat — a magyar történelemben először — egyenlő félnek tekintette, s kész volt az egyenjogúság alapján tartós szövetséget kötni vele. Ezt az 1948-ban aláírt, majd 1967-ben újabb évtizedekre megújított magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés azóta ékesen bizonyította. A magyar—szovjet diplomáciai kapcsolat megteremtését követte a diplomáciai viszony kialakítása az Egyesült Államokkal és több más országgal is. Ez is mutatja, hogy a szovjet kezdeményezésnek nagy szerepe volt a fiatal magyar népi állam nemzetközi helyzetének megszilárdításában. (A magyar—amerikai diplomáciai kapcsolatok negyedszázada jórészt, sajnos, azzal telt el, hogy az amerikai imperializmus sok mindent megkísérelt szabad, szocialista fejlődésünk megakadályozására. A magyar külpolitika, minden ilyen próbálkozást visszaszorítva, a diplomáciai viszonyt a békés egymás mellett élés elősegítésére igyekezett és igyekszik a jövőben is hasznosítani. így kapcsolódtunk be tehát, éppen 25 évvel ezelőtt, a nemzetközi élet vérkeringésébe. Hazai építőmunkánk sikerét, következetes külpolitikánk eredményességét, a Szovjetunióhoz és a szocialista világrendszerhez fűződő szoros szövetségünk hatását mérhetjük le abban, hogy Magyarország ma már több mint 80 országgal áll diplomáciai viszonyban, s majdnem ötszáz különböző nemzetközi szervezetnek tagja, nem egynek pedig felelős tisztségviselője. Az elmúlt negyedszázad újra és mindenben megerősítette, hogy a huszonöt évvel ezelőtt jogilag is formába öntött magyar—szovjet kapcsolatok mindkét nép javára váltak. Ennek logikáját Kádár János így fejtette ki: Nemzeti érdekeink teljesen egybeesnek a szovjet—magyar barátsággal, amelynek legfőbb biztosítéka az elvi tartalom, elvi közösség. Azért vagyunk szovjetbarátok, mert proletár internacionalisták vagyunk. MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő GARDOS MIKLÓS h. főszerkesztő Szerkesztőség: Bános Tibor (kultúra), Gellért Gábor (politikai sorozatok), Gömöri Endre (nemzetközi politika), Körmendy István (katonapolitika), dr. Novobáczky Sándor (hazai élet), Nyárády Gábor (tudomány), Nyerges Ágnes (levelezés), Várkonyi Endre (olvasószerkesztő) Budapest, Vili., Gyulai Pál u. 14. Telefon: 137-660 Postafiók: Budapest 62. Pf. 634. Külföldi tudósítók: BÉCS: Lóránt László Endre BELGRÁD: Kocsis Tamás BERLIN: Dr. Győrffy Tibor BONN: Polgár Dénes BUKAREST: Kopreda Dezső LONDON: Dr. Sugár András MOSZKVA: Hável József BRÜSSZEL: Dobsa PEKING: Baracs Dénes PRÁGA: Flesch István SZÓFIA: Nagy Károly VARSÓ: Márkus Gyula WASHINGTON: Köves Tibor az MTI állandó külföldi tudósítói Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csellány Ferenc igazgató Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1.) Előfizetési díj: 1 hónapra 12,- Ft, negyed évre 36,- Ft, fél évre 72,- Ft, egész évre 144,- Ft 70.3804/2 - Zrinyi Nyomda, Budapest Készült ofszet eljárással Ultraset 72-es rotációs gépen. F. v.: Bolgár Imre Index: 25 606 Lapunk külföldre előfizethető közvetlenül a KULTÚRA Könyv- és Hírlapkereskedelmi Vállalatnál, BUDAPEST 62, P. O. B. 149. vagy a szocialista országokban: BULGÁRIA: Direktia R. E. P., 11 pl. Slavekov, Sofia. CSEHSZLOVÁKIA: Madarska Kultúra, Vaclavské nom 2. PRAHA 1. Postova Novinova Sluzba — dovoz tisku, Vinohradská 46, PRAHA 2. Postova Novinova Sluzba - dovoz tisku, Leningradska 14, Bratislava. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG: Zeitungsvertriebsamt, Fruchtstrasse 3—4. 1004, BERLIN. JUGOSZLÁVIA: Forum, Novi Sad, Vojvode Midisa broj 1. Jugoslovenska Knjiga, Beograd, Terazije 27. ROMÁNIA: OSEP, Bucuresti, OSEP Oradea. LENGYELORSZÁG: B. K. W. Z. Ruch, Warszawa, ul. Vronia 23. SZOVJETUNIÓ: Pochtamt - Import, Moszkva, Pochtamt-Import, Leningrad. KOREA: Chulpanmul, Phenjan. VIETNAM: Phong Phat Hanh Bao Chi, 17 Dinh Le, Hanoi. KÍNA: Beijing Waisen Shudian, Periodical Division, P.O.Box 50, Peking. ALBANIA: Ndermarja Shtemore e Botimeve, Tirana. Nyugat-Európában és a tengerentúl. ANGLIA: Collet’s Holding Ltd., Denington Estate, Wellingborough, Northants. Danubia Book Co., 78. Shaftesbury Av. London, W. 1. AUSZTRÁLIA: Current Books, G. P. O. Box 4886. Sydney. AUSZTRIA: Globus (VAZ), Hochstadtplatz 3., A-1200. Wien I. BRAZÍLIA: Livrario Brody ltda., P. O. B. 6366. Sao Paulo. FRANCIAORSZÁG: Agence Litéraire et Artistique Parisienne, 7 rue Debelleyme, Paris 3. Société Balaton, 13 rue de la Grange-Bateliére, Paris 9., KANADA: Pannónia Books, 2. Spadina ave, Toronto 4., Ontario Délibáb film and Record Studio, 19. Prince Arthur Street, West Montreal, 18. Quebec. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kunst und Wissen, Postfach 46., Wilhelmstrasse 4., 7 Stuttgart 1. Griff Verlag, Uber der Klause 7., 8 München 90. Kuben und Sagner, Schliessfach 68., 8 München 34. USA: Joseph Brownfield. 1484 Third Avenue New York, N. Y. 10 028. Farn Book Service, 60. Fifth Avenue, New York 3. N. Y. Stechen and Hafner Inc. 13 East 10th Street, New York 3. N. Y. MAGYARORSZÁG 1970.39. (348.) számának fényképei az MTI Külföldi képszolgálat, az MTI Foto, továbbá Endrényi Egon - Mafilm (27.oldal), Kereki Sándor (29. oldal), dr. Keresztényi József (28. oldal), Révész Tamás (25. oldal) és Zaránd Gyula (32. oldal) felvételei.