Magyarország, 1894. szeptember (1. évfolyam, 247-276. szám)
1894-09-09 / 255. szám
Budapest, 1894. vasárnap, szeptember 9. Magyarország az kitűnik, majd ha az ifjabb nemzedék felnő. Annak pedig, hogy a felnőttek vagy éppen nem, vagy csak nagyon keveset tudnak magyarul, egyedüli oka az, hogy Budapest annyira német, hogy a budakeszi svábok, kik minden nap odaviszik áruikat, annyit sem kénytelenek magyarul megtanulni, hogy áruikat eladhassák, mert ott mindenki németül beszél velük. A néhány ezer budapestinek, akik évenként ide jönnek nyaralni, legalább a fele semmit sem tud, jórésze pedig nem akar tudni magyarul. Magyarosodjék meg a főváros lakossága, beszéljen a piaczon és a nyaralóhelyeken is magyarul, akkor Budakesz meg a többi körülötte fekvő német község is egy évtized alatt megmagyarosodik. — Így szól a helyreigazítás, melynek mi is igazat adunk. Csak azt jegyezzük meg, hogy mi múltkori közleményünkben nem is Budakesz elöljáróságát vagy rendes lakosságát támadtuk meg, hanem azokat, a kik ott germánizálnak s ezzel útjában állnak a szépen magyarosodó község teljes megmagyarosodásának. Elég szégyen, hogy ezek a germánizátorok éppen — budapestiek! — Temetés. Népes temetés volt tegnap Buda várában. Szilágyi Sándor m. kir. központi állampénztárost kísérték örök nyugalomra. A számos koszorúval borított ravatalnál Hajszál Benő ev. ref. lelkész mondott búcsúztatót, a munkások dalosköre gyászdallal áldozott emlékének, a sírnál Búzás István tanár megható szavakban búcsúzott el a lelkes magyartól. A 45 éves korában elhalt derék tisztviselő 20 éven át volt tevékeny tagja a budai rész magyar társaséletnek. A kisebb javadalmazású tisztviselők anyagi helyzetének némi javulása az ő nevéhez is fűződik. Az országos magyar iskolaegyesület az ő kezdeményezésére alakult. A Budapesti II. kerületi első magyar asztaltársaság, és jótékony hazafias egyesület buzgó elnökét vesztette az elhunytban. Halálát özvegye és három kis árvája siratja. — Gyilkos vadorzók. E hó 6-án, este 8 óra után véres jelenet folyt le a Szegzárd mellett fekvő sötétvölgyi erdőben, melyről tudósítónk a következőket írja: Varga Márton erdővéd csütörtökön délután fiával együtt bement Szegzárdra az uradalmi főerdészhez. Mikor dolgát elvégezte, hazafelé hajtatott. A sötétvölgyi erdőhöz érve, lövések dördültek el a hegyoldalból, melyek Varga Mártont hasba, a kocsist fejbe és oldalba, az erdővéd Sándor nevű fiát pedig halántékon és oldalba találták. A sebesülteket Komáromy Gyula dr. szegzárdi orvos vette ápolás alá s Varga Sándor és a kocsis sebeit feltétlenül halálosaknak konstatálta. Az esetről rögtön jelentést tettek a bonyhádi főszolgabíróságnak és a szegzárdi csendőrségnek. Tudósítónk újabb jelentése szerint a 3 éves Varga Sándor ma meghalt sebeibe, a kocsis pedig Keller Márton a halállal vívódik. Többeket elfogtak már, kiket a gyilkosság gyanúja terhel. * — Változások a zágrábi egyetemen. A király dr. Silovics Józsefet, a magyar-horvát magánjog előadásának kötelezettsége alól fölmentette és helyébe Maurovics Milovejt, a horvát-szlavon kormány fogalmazóját nevezte ki, továbbá dr. Arnold György tanulóképezdei igazgatót ugyancsak a zágrábi egyetemre a padagógia és bölcsészet nyilvános rendkívüli tanárává nevezte ki. Feszty Árpád körképét ez idő szerint sűrűn látogatják a demográfusok is, akik a mulató programmjuknak vagy egyik vagy másik pontját hagyják oda, hogy a képben gyönyörködhessenek. A művész albumába egyébiránt két magyar ember írt érdekes sorokat. Az egyik Zoltán Elek tábornok, aki ezt írta: «A nagyszerű festményen reám, öreg huszárra, a lovassági rohamnak élethű ecsetelése tette a leglelkesítőbb hatást.» A másik Szabolcska Mihály, aki következő hevenyészett verssel dicséri a művészt: Feszty Árpádnak. Megcáfoltad, hogy az idő, nem Csak a tér a tiétek; A te vásznad elmond minékünk Egy egész ezredévet. Az, amit lefestettél: Jelzi az indulásunk; A hogyan megfestetted Az meg, ahol ma állunk. Feszty Árpád tegnap hagyta el Velenczét és egyenesen komárommegyei pusztájára utazott, ahol szintén részleteket fest a millenniumi nagy történelmi képéhez. — Lujza-egylet. A Koburg Fülöpné herczegasszony védnöksége alatti Lujza-egylet választmánya, a rendezőség elnöksége, hölgy- és férfi-rendezősége szeptember 11-én este 8 órakor, IV. ker., Gizella-tér 2. szám, I. emelet, » Kereskedő-Ifjak társulata dísztermében nagy gyűlést tart. — Libériák diadala. A miniszterelnök tegnapi estélyén kül- és belföldi vendégeknek egyaránt föltűnt az az élénk tarkaság, melyet a szolgaszemélyzet libériája nyújtott. A szolgák egyik része szigorúan rokokósan, a versailles-i udvar hagyományainak megfelelő elegancziában jelent meg: a fehér parókát térd nadrág és vörös mellény egészítette ki. Szakasztottan ilyen öltözetű lakájok közvetítették annak idején Pompadour asszony diszkrét mondanivalóit királyi barátjának, s úgy lehet, másoknak is. A miniszterelnöknél járt franczia vendégek önkénytelenül XIV. Lajosra emlékeztek. De még ennél is érdekesebb volt a huszárok öltözete eredeti magyar motívumaival. Világos kék atillát és gazdag ezüst zsinórzatu nadrágot viseltek, mely oly feszesen illeszkedett lábikráikhoz, hogy huszárosan szólva, a bolha is sirt alatta. A külföldi demográfusok hosszasan gyönyörködtek a magyar szabófantázia e remekein, s az egyik keleti ur csak azt találta kissé különösnek, hogy a magyar miniszterelnök ilyen fejedelmi disztestőrséget tart. Szóval a magyar libéria meghódította a külföldet s most már Wekerlén a sor, hogy e hódítást finanszirozza. A rokokó és huszárlibériák különben Tiller Mór és társa udvari szállító czégnél készültek. Pellengére állítva, az elalalt századokban dívott hazánknak különösen kisebb városaiban az a büntetési módszer, hogy kisebb bűnösöket a városháza vagy templom előtt pellengére állítottak. Közszemlére tették ki őket ezáltal, hogy mindenki megismerhesse s gúnyoló szavakkal illethesse. Ily módon büntettek meg e napokban Szántán, mint a Bácska Írja, egy szőlőtolvajt. Az ellopott szőlőt a tolvaj nyakába aggatták, úgy hogy a melle, háta, vállai tele voltak szép nagy fürtökkel. Aztán a dobos kisbiró megpörgette a dobot és egy dobszó mellett járták be a falut; elől ment a dobos, aki szünet nélkül dobolt, utána a földiszített tolvaj és végül egy községi rendőr. A dobszóra mindenütt összefutott a nép és bámulta a díszes menetet. Ennek a büntetésnek bizonyára nagyobb hatása volt úgy a bűnösre, mint hasonló szándékú falubeliéire, mintha pár napra elcsukták volna őt. — Az Öreg honvéd vágya. Megható esetről ad hirt szegzárdi levelezőnk. Kaszás József 1848—9-es honvéd — volt huszár őrmester — ki Nagy Sándor táborában harczolta végig a szabadságharczot egészen a világosi fegyverletételig, ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy meglássa Kossuth Lajos sírját. Gyalogszerrel indult el a 72 éves agg harczos s két hét alatt tette meg a hosszú utat Mohácstól Budapestig és vissza. A szegény öregnek útközben elfogyott a pénze s Szegzárdon már kénytelen volt az emberek jószívűségéhez fordulni, így ért haza s most már boldog, hogy mégis megláthatta Kossuth sírját, mielőtt ő is nyugalomra hajtaná fejét. — Eltiltott priváta. A priváta azaz a külön leczkeóra-adás oly tudomány, melyet még akkor találtak ki, mikor a tanítónak nagyon csekély volt a fizetése s mely tudomány temérdek visszaélésre adott okot. Szegeden az iskolaszék elnöke, mint tudósítónk írja, úgy találta, hogy ezek aprivátok a tanügy rovására történnek, miért is udvarias rendeletben figyelmeztette Szeged tanítóságát, hogy ennek a slendrián-rendszernek vége legyen, de darázsfészekbe nyúlt, mert a tanfelügyelő ezt a rendeletet egyszerűen hatályon kívül helyezte. Az ügy nemsokára a közigazgatási bizottság elé kerül, ahol majd kisül, hogy ki lépte túl hatáskörét, az iskolaszék elnöke-e, vagy a tanfelügyelő ? — Megvert demográfusok. A közegészségügyi és demográfiai kongresszus tagjainak tegnapi kirándulását egy kis botrány is megzavarta. Mintegy 15 tagból álló társaság — mely előbb a Dietzl-féle borpinczékben lakomázott a házigazda szívességéből — kedvet kapott a Törley-féle gyár megtekintésére, hol akkor éppen szintén kongreszszusi tagok voltak kiránduláson. A gyártelep kapujához érve bebocsáttatást kértek, de elutasították őket, sőt a szolgaszemélyzet rövid szóváltás után nem tudni kinek parancsára, neki esett a demográfusoknak s közülök kivált egy orosz vendéget ugyancsak alaposan elraktak. A megsértett vendégek felháborodva távoztak s visszajövet a hajón egyébről sem beszéltek, mint erről a kínos jelenetről. A dolognak — mint értesülünk — folytatása is lesz. — Váltóhamisitó földbitokos. Hódmező-Vásárhelyen, nagy feltűnést kelt, hogy a szolnoki királyi törvényszék egyik vizsgálóbírója letartóztatta Czakó Ignácz jómódú gazdálkodót, egy harminczhatezer forintos váltóhamisítás miatt, állítóólagos bűntársaival együtt. Czakó Ignácznak körülbelül százezer forint birtoka van; apja Szentesen lakik, ő pedig anyjával már esztendők óta külön lakott Vásárhelyen. Itt követte el a váltóhamisítás apja nevére, s segítségére voltak Balogh czipész és Hoffer tanyái, akik a váltót előttemezték arra az ígéretre, hogy a pénz fölvétele után ezer-ezer forin jutalmat kapnak. A német császár kedves itala Vilmos császár Angliában tartózkodása alatt az angol testőrdragonyos tisztektől eltanulta az uborkás bor készítését, amelyet nagyon jóízűnek talált és most az egész német udvar által is megkedveltetett Az uborkás bor készitésmódja a következő : Vegyünk három palaczk jó vörös bort, hütsük be jól Bocsássunk be mindegyikbe egy-egy meghámozok friss uborkát, hagyjuk a palaczkban mindaddig, mig egészen át nem járta a bor, akkor vegyük ki és nyomjuk ki a levét a borba s azután töltsünk mindegyik palaczkba egy pohárka maraszquinót. Czukos nem kell hozzá. — Megszűnt térparancsnokság. A hadsereg Rendeleti Közlönye szerint a király jóvá hagyta a franzensfestei térparancsnokság megszűrttetését s igy ez e hónap 10-én végkép megszünteti tevékenységét. — Embertelen sírásó. A szeged-felsővárosi temetőben, mint tudósítónk írja, párját ritkub botrány történt. Takács Imre nevű sírásó, munkája közben ugyanis oly helyet bolygatott meg a hol véletlenül már egy halott feküdt. Hogy munkája kárba ne vesszen,“ a durva ember letördelte a koporsónak azokat deszkáit, melyei útjában állottak és az ott talált csontokat, melyeken még húsdarabok voltak kirángatta és szétdarabolta. Történt pedig ez a dolog egy népes temetés közönsége előtt, amely elképzelhető legnagyobb megbotránykozással nézte, hogy mit csinál a megvadult sirásó. — Iszonyú halál. Ausztráliából irták, hogy Újdelwalesben egy félreeső vidéken Casins közelében egy telepes fát vágott az erdőn s éket vert a fa törzsébe, hogy ketté hasítsa. Az egyik ék kiugrott, a hasadék összecsukódott s odaszoritotta az ember egyik kezét is. Nyolcz nap múlva találták meg a szerencsétlent halva. A nyomokról látni lehetett, minő emberfölötti erőfeszítéseket tett, hogy kiszabadítsa magát. Kínjai s halála borzasztók lehettek. — RÖVID HÍREK. A budapesti hajléktalanok menhelyében augusztus hóban 18.884 férfi, 1828 nő és 373 gyermek, összesen 21.085 egyén kapott szállást. — A császárfürdőben ez év január elsejétől augusztus 31-ig 1010 személy lakott és 336.150 személy fürdött meg. — Véresre verték a csőszt, mint tudósítónk írja, Kres Ferencz és Dobrovodszky Máté fehértemplomi lakosok, kik a mezei lopást űzték mellékfoglalkozásképpen. A tetteseket elfogták, de Krajcsovics György csősz aligha épül fel többé sebeiből. — A kútba ugrott Békésen özv. K. Szabóné 80 éves öreg asszony. Mikor kihúzták az életunt matrónát, már halva volt. A kutat azonnal belakatolták. — Felakasztotta magát Békésen tegnap Kiss Sándor nevű gazdaember. A múlt hóban nagyon megverte gyermekágyban fekvő feleségét, aki megőrült s nemsokára meghalt. E miatti bánatában vetett véget életének. — A kitiltott Pester Lloyd. Az Agenie Balcanique szerint a bolgár minisztertanács ideiglenesen kitiltotta Bulgáriából a Pester Lloydot, mert Ferdinand fejedelemmel és az új kormánynyal szemben állandóan ellenséges magatartást tanúsít. — Román erkölcsök. A romániai megyeszékhelyeken augusztus 7—13-ig 505 gyermek született, kik közül 248 törvénytelen. Sport. Bécsi lóversenyek. — Saját tudósítónk telefonjelentése. — Bécs, szept. 8. A bécsi lóversenyek első napja ma nagy közönséget vonzott a turfra. Az uralkodóház több tagja nézte végig a versenyeket. A futamok eredménye a következő: I. Maiden-verseny. 3000 korona. 1000 méter. Elsőnek könnyen Wimpfen Siegfried gróf Leventéje érkezett, három hosszal előzve meg Napagedit; harmadik Bohócz, negyedik Bálványfi. Totalisateur: 5 , 46, helyre 25 , 85. II. Nagy freudenaui handicap: 15,000 korona. 3200 méter. Mr. Smith Märden-je könnyen győzött Panama fölötti mely mintegy 2 lóhoszszal mögötte 7