Magyarország, 1894. szeptember (1. évfolyam, 247-276. szám)

1894-09-09 / 255. szám

Budapest, 1894. vasárnap, szeptember 9. Magyarország az kitűnik, majd ha az ifjabb nemzedék felnő. Annak pedig, hogy a felnőttek vagy éppen nem, vagy csak nagyon keveset tudnak magyarul, egye­düli oka az, hogy Budapest annyira német, hogy a budakeszi svábok, kik minden nap odaviszik árui­kat, annyit sem kénytelenek magyarul megtanulni, hogy áruikat eladhassák, mert ott mindenki néme­tül beszél velük. A néhány ezer budapestinek, a­kik évenként ide jönnek nyaralni, legalább a fele semmit sem tud, jórésze pedig nem akar tudni magyarul. Magyarosodjék meg a főváros lakossága, beszéljen a piaczon és a nyaralóhelyeken is magyarul, akkor Budakesz meg a többi körülötte fekvő német község is egy évtized alatt megmagyarosodik. — Így szól a helyreigazítás, melynek mi is igazat adunk. Csak azt jegyezzük meg, hogy mi múltkori közleményünk­ben nem is Budakesz elöljáróságát vagy rendes lakosságát támadtuk meg, hanem azokat, a kik ott germánizálnak s ezzel útjában állnak a szépen ma­gyarosodó község teljes megmagyarosodásának. Elég szégyen, hogy ezek a germánizátorok éppen — budapestiek! — Temetés. Népes temetés volt tegnap Buda várában. Szilágyi Sándor m. kir. központi állam­pénztárost kísérték örök nyugalomra. A számos ko­szorúval borított ravatalnál Hajszál Benő ev. ref. lelkész mondott búcsúztatót, a munkások dalosköre gyászdallal áldozott emlékének, a sírnál Búzás István tanár megható szavakban búcsúzott el a lelkes ma­gyartól. A 45 éves korában elhalt derék tisztviselő 20 éven át volt tevékeny tagja a budai rész magyar társaséletnek. A kisebb javadalmazású tisztviselők anyagi helyzetének némi javulása az ő nevéhez is fűződik. Az országos magyar iskolaegyesület az ő kezdeményezésére alakult. A Budapesti II. kerületi első magyar asztaltársaság, és jótékony hazafias egye­sület buzgó elnökét vesztette az elhunytban. Halálát özvegye és három kis árvája siratja. — Gyilkos vadorzók. E hó 6-án, este 8 óra után véres jelenet folyt le a Szegzárd mellett fekvő sötétvölgyi erdőben, melyről tudósítónk a kö­vetkezőket írja: Varga Márton erdővéd csütörtökön délután fiával együtt bement Szegzárdra az uradalmi főerdészhez. Mikor dolgát elvégezte, hazafelé hajta­tott. A sötétvölgyi erdőhöz érve, lövések dördültek el a hegyoldalból, melyek Varga Mártont hasba, a kocsist fejbe és oldalba, az erdővéd Sándor nevű fiát pedig halántékon és oldalba találták. A sebesül­teket Komáromy Gyula dr. szegzárdi orvos vette ápolás alá s Varga Sándor és a kocsis sebeit fel­tétlenül halálosaknak konstatálta. Az esetről rögtön jelentést tettek a bonyhádi főszolgabíróságnak és a szegzárdi csendőrségnek. Tudósítónk újabb jelen­tése szerint a 3 éves Varga Sándor ma meghalt sebeibe, a kocsis pedig­ Keller Márton a halállal vívódik. Többeket elfogtak már, kiket a gyilkosság gyanúja terhel. * — Változások a zágrábi egyetemen. A király dr. Silovics Józsefet, a magyar-horvát ma­gánjog előadásának kötelezettsége alól fölmentette és helyébe Maurovics Milovejt, a horvát-szlavon kormány fogalmazóját nevezte ki, továbbá dr. Arnold György tanulóképezdei igazgatót ugyancsak a zágrábi egye­temre a padagógia és bölcsészet nyilvános rendkívüli tanárává nevezte ki.­­ Feszty Árpád körképét ez idő sze­rint sűrűn látogatják a demográfusok is, akik a mu­lató programmjuknak vagy egyik vagy másik pont­ját hagyják oda, hogy a képben gyönyörködhesse­nek. A művész albumába egyébiránt két magyar ember írt érdekes sorokat. Az egyik Zoltán Elek tábornok, aki ezt írta: «A nagyszerű festményen reám, öreg huszárra, a lovassági rohamnak élethű ecsetelése tette a leglel­­kesítőbb hatást.» A másik Szabolcska Mihály, aki következő heve­nyészett verssel dicséri a művészt: Feszty Árpádnak. Megc­áfoltad, hogy az idő, nem Csak a tér a tiétek; A te vásznad elmond minékünk Egy egész ezredévet. Az, amit lefestettél: Jelzi az indulásunk; A hogyan megfestetted Az meg, ahol ma állunk. Feszty Árpád tegnap hagyta el Velenczét és egye­nesen komárommegyei pusztájára utazott, ahol szintén részleteket fest a millenniumi nagy törté­nelmi képéhez. — Lujza-egylet. A Koburg Fülöpné herczeg­­asszony védnöksége alatti Lujza-egylet választmá­nya, a rendezőség elnöksége, hölgy- és férfi-rende­zősége szeptember 11-én este 8 órakor, IV. ker., Gizella-tér 2. szám, I. emelet, » Kereskedő-Ifjak tár­sulata dísztermében nagy gyűlést tart. — Libériák diadala. A miniszterelnök teg­napi estélyén kül- és belföldi vendégeknek egyaránt föltűnt az az élénk tarkaság, melyet a szolgasze­mélyzet libériája nyújtott. A szolgák egyik része szigorúan rokokósan, a versailles-i udvar hagyomá­nyainak megfelelő elegancziában jelent meg: a fe­hér parókát térd nadrág és vörös mellény egészí­tette ki. Szakasztottan ilyen öltözetű lakájok köz­vetítették annak idején Pompadour asszony disz­krét mondanivalóit királyi barátjának, s úgy lehet, másoknak is. A miniszterelnöknél járt fran­­czia vendégek önkénytelenül XIV. Lajosra em­lékeztek. De még ennél is érdekesebb volt a huszárok öltözete eredeti magyar motívumaival. Vi­lágos kék atillát és gazdag ezüst zsinórzatu nadrá­got viseltek, mely oly feszesen illeszkedett lábikráik­hoz, hogy huszárosan szólva, a bolha is sirt alatta. A külföldi demográfusok hosszasan gyönyörködtek a magyar szabófantázia e remekein, s az egyik ke­leti ur csak azt találta kissé különösnek, hogy a magyar miniszterelnök ilyen fejedelmi disztestőrséget tart. Szóval a magyar libéria meghódította a külföl­det s most már Wekerlén a sor, hogy e hódítást finanszirozza. A rokokó és huszárlibériák különben Tiller Mór és társa udvari szállító czégnél ké­szültek.­­ Pellengére állítva, az elalalt száza­dokban dívott hazánknak különösen kisebb városai­ban az a büntetési módszer, hogy kisebb bűnösöket a városháza vagy templom előtt pellengére állítottak. Közszemlére tették ki őket ezáltal, hogy mindenki megismerhesse s gúnyoló szavakkal illethesse. Ily módon büntettek meg e napokban Szántán, mint a Bácska Írja, egy szőlőtolvajt. Az ellopott szőlőt a tolvaj nyakába aggatták, úgy hogy a melle, háta, vállai tele voltak szép nagy fürtökkel. Aztán a do­bos kisbiró megpörgette a dobot és egy dobszó mel­lett járták be a falut; elől ment a dobos, aki szünet nélkül dobolt, utána a földiszített tolvaj és végül egy községi rendőr. A dobszóra mindenütt össze­futott a nép és bámulta a díszes menetet. Ennek a büntetésnek bizonyára nagyobb hatása volt úgy a bűnösre, mint hasonló szándékú falubeliéire, mintha pár napra elcsukták volna őt. — Az Öreg honvéd vágya. Megható esetről ad hirt szegzárdi levelezőnk. Kaszás Jó­zsef 1848—9-es honvéd — volt huszár őrmes­ter — ki Nagy Sándor táborában harczolta végig a szabadságharczot egészen a világosi fegyverletételig, ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy meglássa Kossuth Lajos sírját. Gyalogszerrel indult el a 72 éves agg harczos s két hét alatt tette meg a hosszú utat Mohácstól Budapestig és vissza. A szegény öregnek útközben elfogyott a pénze s Szeg­­zárdon már kénytelen volt az emberek jószívűsé­géhez fordulni, így ért haza s most már boldog, hogy mégis megláthatta Kossuth sírját, mielőtt ő is nyugalomra hajtaná fejét. — Eltiltott priváta. A priváta azaz a kü­lön leczkeóra-adás oly tudomány, melyet még akkor találtak ki, mikor a tanítónak nagyon csekély volt a fizetése s mely tudomány temérdek visszaélésre adott okot. Szegeden az iskolaszék elnöke, mint tu­dósítónk írja, úgy találta, hogy ezek a­­privátok­ a tanügy rovására történnek, miért is udvarias ren­deletben figyelmeztette Szeged tanítóságát, hogy en­nek a slendrián-rendszernek vége legyen, de darázs­fészekbe nyúlt, mert a tanfelügyelő ezt a rendeletet egyszerűen hatályon kívül helyezte. Az ügy nem­sokára a közigazgatási bizottság elé kerül, a­hol majd kisül, hogy ki lépte túl hatáskörét, az iskola­szék elnöke-e, vagy a tanfelügyelő ? — Megvert demográfusok. A köz­egészségügyi és demográfiai kongresszus tagjainak tegnapi kirándulását egy kis botrány is megzavarta. Mintegy 15 tagból álló társaság — mely előbb a Dietzl-féle borpinczékben lakomázott a házigazda szívességéből — kedvet kapott a Törley-féle gyár megtekintésére, hol akkor éppen szintén kongresz­­szusi tagok voltak kiránduláson. A gyártelep kapu­jához érve bebocsáttatást kértek, de elutasították őket, sőt a szolgaszemélyzet rövid szóváltás után nem tudni kinek parancsára, neki esett a demo­gráfusoknak s közülök kivált egy orosz vendéget ugyancsak alaposan elraktak. A megsértett vendégek felháborodva távoztak s visszajövet a hajón egyébről sem beszéltek, mint erről a kínos jelenetről. A do­lognak — mint értesülünk — folytatása is lesz. — Váltóhamisitó földbitokos. Hód­mező-Vásárhelyen, nagy feltűnést kelt, hogy a szol­noki királyi törvényszék egyik vizsgálóbírója letar­tóztatta Czakó Ignácz jómódú gazdálkodót, egy harminczhatezer forintos váltóhamisítás miatt, állítóó­lagos bűntársaival együtt. Czakó Ignácznak körül­belül százezer forint birtoka van; apja Szentesen lakik, ő pedig anyjával már esztendők óta külön lakott Vásárhelyen. Itt követte el a váltóhamisítás apja nevére, s segítségére voltak Balogh czipész és Hoffer tanyái, a­kik a váltót előttemezték arra az ígéretre, hogy a pénz fölvétele után ezer-ezer forin jutalmat kapnak.­­ A német császár kedves itala Vilmos császár Angliában tartózkodása alatt az an­gol testőrdragonyos tisztektől eltanulta az uborkás bor készítését, a­melyet nagyon jóízűnek talált és most az egész német udvar által is megkedveltetett Az uborkás bor készitésmódja a következő : Ve­gyünk három palaczk jó vörös bort, hütsük be jól Bocsássunk be mindegyikbe egy-egy meghámozok friss uborkát, hagyjuk a palaczkban mindaddig, mig egészen át nem járta a bor, akkor vegyük ki és nyomjuk ki a levét a borba s azután töltsünk mind­­egyik palaczkba egy pohárka maraszquinót. Czukos nem kell hozzá. — Megszűnt térparancsnokság. A hadsereg Rendeleti Közlönye szerint a király jóvá hagyta a franzensfestei térparancsnokság megszűrt­­tetését s igy ez e hónap 10-én végkép megszünteti tevékenységét. — Embertelen sírásó. A szeged-felsővá­rosi temetőben, mint tudósítónk írja, párját ritku­b botrány történt. Takács Imre nevű sírásó, munkája közben ugyanis oly helyet bolygatott meg a hol vé­letlenül már egy halott feküdt. Hogy munkája kárba ne vesszen,“ a durva ember letördelte a koporsónak azokat deszkáit, melyei­ útjában állottak és az ott talált csontokat, melyeken még húsdarabok voltak kirángatta és szétdarabolta. Történt pedig ez a do­log egy népes temetés közönsége előtt, amely elkép­zelhető legnagyobb megbotránykozással nézte, hogy mit csinál a megvadult sirásó. — Iszonyú halál. Ausztráliából irták, hogy Újdelwalesben egy félreeső vidéken Casins közelében egy telepes fát vágott az erdőn s éket vert a fa törzsébe, hogy ketté hasítsa. Az egyik ék kiugrott, a hasadék összecsukódott s odaszoritotta az ember egyik kezét is. Nyolcz nap múlva találták meg a szerencsétlent halva. A nyomokról látni lehetett, minő emberfölötti erőfeszítéseket tett, hogy kiszaba­dítsa magát. Kínjai s halála borzasztók lehettek. — RÖVID HÍREK. A budapesti haj­léktalanok menhelyében augusztus hóban 18.884 férfi, 1828 nő és 373 gyermek, összesen 21.085 egyén kapott szállást. — A császárfür­­dőben ez év január elsejétől augusztus 31-ig 1010 személy lakott és 336.150 személy fürdött meg. — Véresre verték a csőszt, mint tudósítónk írja, Kres Ferencz és Dobrovodszky Máté fehértemplomi lakosok, kik a mezei lopást űzték mellékfoglalkozásképpen. A tetteseket elfogták, de Krajcsovics György csősz aligha épül fel többé se­beiből. — A kútba ugrott Békésen özv. K. Szabóné 80 éves öreg asszony. Mikor kihúzták az életunt matrónát, már halva volt. A kutat azonnal belakatolták. — Felakasztotta magát Béké­sen tegnap Kiss Sándor nevű gazdaember. A múlt hóban nagyon megverte gyermekágyban fekvő fele­ségét, aki megőrült s nemsokára meghalt. E miatti bánatában vetett véget életének. — A kitiltott Pester Lloyd. Az Ageni­e Balcanique szerint a bolgár minisztertanács ideiglenesen kitiltotta Bulgáriá­ból a Pester Lloydot, mert Ferdinand fejedelemmel és az új kormánynyal szemben állandóan ellenséges magatartást tanúsít. — Román erkölcsök. A romániai megyeszékhelyeken augusztus 7—13-ig 505 gyermek született, kik közül 248 törvénytelen. Sport. Bécsi lóversenyek. — Saját tudósítónk telefonjelentése. — Bécs, szept. 8. A bécsi lóversenyek első napja ma nagy közön­séget vonzott a turfra. Az uralkodóház több tagja nézte végig a versenyeket. A futamok eredménye a következő: I. Maiden-verseny. 3000 korona. 1000 méter. El­sőnek könnyen Wimpfen Siegfried gróf Leventé­je érkezett, három hosszal előzve meg Napagedit; har­madik Bohócz, negyedik Bálványfi. Totalisateur: 5 , 46, helyre 25 , 85. II. Nagy freudenaui handicap: 15,000 korona. 3200 méter. Mr. Smith Märd­en-je könnyen győzött Panam­a fölötti mely mintegy 2 lóhoszszal mögötte 7

Next