Magyarország, 1894. szeptember (1. évfolyam, 247-276. szám)

1894-09-09 / 255. szám

Budapest, 1894. vasárnap, szeptember 9. az Act II ARO tiSZ Á­G a közegészségügyre és orvosrendészetre vonatkozó munkálatok tanulmányozásával. Legyen e bizottság állandó és tegyen a legközelebbi kongresszusnak e munkálatokról jelentést vagy elleninditványt. Indítványozta továbbá, hogy mondja ki a VIII. hygiéniai és demográfiai kongresszus, hogy az elme­betegek sorsának javítására a koloniális elmegyógy­intézetek létesítésére kell törekedni. Végül dr. Weiß Th. indítványára kimondta a szak­osztály a következő­ket: 1. A házi és utczai szemét eltávolítására minden módszer között leginkább ajánlható az elégetés. 2. Keressék, fel egy nemzetközi bizottság, hogy a házi és utczai szemét eltávolításának legjobb methodusai­­ról referáljon. A XVI. szakosztály előterjesztése Bolemann Ist­ván dr. javaslata szerint a következő: Kívánatos, hogy a fürdőhelyek osztályoztassanak: 1. egyszerű thermák, 2. meszes vizek, 3. kénes vi­zek, 4. égvényes vizek, 5. vasas vizek, 6. sós vizek, 7. keserű vizek, 8. vízgyógyintézetek, 9. klimatikus gyógyhelyek, 10. tengeri fürdők, 11. téli gyógyhelyek szerint. Kívánatos, hogy a fürdőhelyek látogatottságának összeállított adatai minden 2 évben a nemzetközi kongresszusok által közzététessenek és e czélból megbízatás volna adandó az illető kongresszust elő­készítő bizottságnak. Továbbá Than tanár előadása alapján a követ­kező elvi határozatot terjesztette elő a szekc­ió: 1. A testek összetételének kifejezése, vonatkozás­sal az atomokra és molekula tömegekre, mint egy­ségekre, sokkal észszerűbb, mint a százalékos ösz­­szetétel, melynek csakis empirikus jelentősége van. E felfogás értelmében Gay-Lussac és Avogadro törvényei igen egyszerűen alkalmazhatók a hygiénia és physiologia gyakorlati kérdéseire. Ha ezen az egységekre alapított gondolkozásmód polgárjogot nyer a gyakorlatban, kétségtelen, hogy az elméleti vegytannak legújabb vívmányai, nevezetesen a ther­­mochemiának, vegytani mechanikának, valamint az electrochemiásnak fontos törvényei a közel­jövőben fokozott egyszerűséggel jutnak érvényre. A XVII. szekczió Gärtner tanár előterjesztésére elfogadott határozata a következő: «A kötelező állat­biztosítás behozatala kiváló érdeke a nép egészség­ügyének és az állam részéről általánosan és mielőbb keresztülviendő.» A XVIII. szakosztály előterjesztései (Böttger dr.): 1. Úgy az orvosrendészet, mint a közönség és a gyógyszerészek érdekeinek gyógyszertárak felállítása szempontjából legjobban megfelel az engedélyrend­szer. Ezen engedély a gyógyszertár ipari jellegének megfelelően, szabadon átruházható és átvehető ipari jogosítvány legyen. 2. Kívánatos a nyilvános gyógy­szertárak hivatalos ellenőrzése. 3. Az ellenőrzés a gyógyszertárban lévő gyógyszerek tisztaságára, vala­mint azon rendeletekre vonatkozzék, melyek a gyógyszerészüzlet iparszerű folytatásáról szólnak. Ellenőrzés gyakorl­andó a gyógyszerek ára fölött is, a­hol ilyen árjegyzék egyáltalában létezik. Vulpius dr. indítványára azt a nemzetközi bizott­ságot, melyet az 1881-ben Londonban tartott gyógy­szerészeti kongresszus megbízott, hogy a nemzetközi gyógyszerkönyv ügyében előtanulmányokat és a czél elérésére szükséges lépéseket megtegye, a kon­gresszus XVIII. szakosztálya ugyanezen megbízással látja el. Ha valamely állam új farmakopieát készít, lépjen összeköttetésbe az állandóan megválasztott nemzetközi farmakopikus bizottsággal, hogy a gyógy­szerkönyv a nemzetközi gyógyszerkönyvvel egyező legyen. A XIX. szakosztály Singer tanár indítványára előterjesztette, hogy a nemzetközi kongresszus legyen legalább elvileg mellette a nyolcz órai munkaidőnek és kívánja az éjjeli munka beszüntetését, kérje fel egy­szersmind valamennyi czivilizált államot, találjon módot arra, hogy a nyolcz órai munkaidő ipari munkások számára legalább lassan kint behozassák és tiltsa el minden üzemben az éjjeli munkát, kivéve azokat, a­hol az éjjeli munka általános nemzetgaz­dasági szempontból nélkülözhetlen. Leon dr. ajánlatára indítványozza a szekc­ió: 1. Hogy mindazon testületek, melyek a szegény­ügy terén m­entésügygyel, egészségi szolgálattal és segélynyújtással foglalkoznak, organikus testté állja­nak össze. 2. Hogy ezen szervezet minden egyes államban, még­pedig ennek egész területén önállóan keresztülvitessék. 3. Humanitárius intézmények, melyek vagy­ egészben vagy részben nyilvános ada­kozásból tartatnak fenn, díjtalanul ne nyújtsanak segítséget fizetésképes egyéneknek. Végre Csermák indítványára a szekériek mind­ezen előterjesztéseit a közös tanácskozás el­fogadta. A tűzoltóság díszgyakorlata. A sötét emlékezetű Újépület udvarán tartotta meg ma délután programmszerűen Budapest összes tűz­oltósága és a Mentő­ Egyesület a kongresszus tagjai­nak tiszteletére rendezett gyakorlatokat. Nagyszámú érdeklődő közönség gyűlt össze a régi laktanya óriási udvarán, melyet aztán ide-oda toltak, minthogy senki sem, maguk a tűzoltók sem tudták, hogy hol kell helyet foglalnia. Maguk a mutatványok kitűnően sikerültek, különösen a jelképes tűznek megtámadása és oltása. A gyakorlatoknak ez a része tűz nélkül is izgalommal telítette meg a né­zőket. Az állandó bizottság ülése. A kongresszus állandó bizottsága d. u. 5 órakor ülést tartott, a­melyen megállapították a holnapi záróülésnek lapunkban tegnap kö­zölt programmját. Nemzetközi kerékpárverseny. A Hunnia Magyar Bicicle­ Club a kongresszus tiszteletére d. u. 5 órakor nemzetközi kerékpárver­senyt rendezett az ügető versenytéren. A versenybizottság a következőleg alakult meg: Elnök: Hudomel József dr., alelnökök: Bláthy Ottó Titus (térelőnymérő), Schmidtkó Ferencz, verseny­bírák: Áry Pál dr., Gerenday György dr., Gmelin Ottó dr., Grünwald Bernát, Hirschfeld Antal dr., Klemser Alfréd, Rémi Róbert ifj., Lebamann Antal, Urbánek Lajos. A versenyek a következő sorrendben folytak le: I. Megnyitó verseny. 2000 méter. (5 méter és 3 kör.) I-ső futam. Részt vettek benne: Mihelic Julio, Opel Henrik, Hűvös Iván, Novák Mirka, Minich Jenő, Schwáb Béla, Beyschlag Otto, Jüngling József, Ben­­venutti Renato, Rottenbiller János. A Il-ik futamban résztvettek: Fridrich Willy, Modi Lajos, Hannó Arthur, Zachariades György, Lillits Milutin, Titsch Albert, Walzer József, Misgur Enrico, Lurion Maxim, II. Emlékverseny, 5000 méter (345 méter és 7 kör.) Az első futamban résztvettek: Opel Henrik, Fridrich Willy, Hanna Arthur, Jüngling József, Rottenbiller János, Benvenutti Renató, Picker Ernő, Titsch Al­bert. A­ második futamban résztvettek: Modi Lajos, Misgur Enrico, Lillits Milutin, Lurion Maxim, Zacha­riades György, Schwáb Béla, Beyschlag Ottó. III. Tér előny-verseny: 3000 méter (340 méter és 4 kör.) Résztvettek benne: Novák Mirka, Opel Hen­rik, Beyschlag Ottó, Fridrich Willy, Zachariades György, Modi Lajos, Minich Jenő, Hűvös Iván, Schwáb Béla, Jüngling József, Rottenbiller János, Lillits Milutin, Titsch Albert, Benvenutti Renató, Misgur Enrico, Lurion Maxim, Beszedits Iván, Colo­­bich Luigi, Laurencieh Carlo, Marzotti Domenico, Herbster Henrik, Kutassy Vincze, IV. Főverseny. 10,000 méter (25 méter és 15 kör.) Részt vettek benne: Opel Henrik, Beyschlag Ottó, Fridrich Willy, Zachariades Cyörgy, Módi Lajos, Ilannó Arthui', Schwáb Béla, Jüngling Jó­zsef, Rottenbiller János, Lillits Milutin, Mihelic Junió, Titsch Albert, Walzer Józef, Benvenutti Renato, Misgur Enrico, Lurion Maxim, Picker Ernő. Látogatások. A kongresszus tagjai a délutáni órákat ma is ta­nulságos látogatásokra használták föl. Egy részük a Jálics-féle pinezéket kereste föl, a­hol a szives házi­gazda magyaros vendégszeretettel várta őket. A vendégek nagy érdeklődéssel tekintették meg a gazdag tartalmú pinezéket s élvezettel kóstolgatták a ma­gyar borokat. Később asztalhoz ültek és fényes la­komával fejezték be a látogatást. Egy másik része a vendégeknek az V. b­er. malmokat kereste föl, hol az igazgatók és a tisztviselők személyes kalauzolása mellett szemlélték meg a teljes működésben levő gyárakat és az azokban tett egészségügyi intézke­déseket. Budapest főváros fogadó estélye. Budapest fő- és székváros közönsége a mai nap befejezésül fényes fogadó­ estélyt rendez a kongresz­­szus tagjainak tiszteletére a városligeti iparcsarnok­ban. Az estélyre 2000 névre szóló platinotipikus meghívót adtak ki, a­mely a magyar iparművészet valódi remeke. A meghívót Tolnay Ákos gyönyörű rajza ékíti. Bal sarkán egy földtekén álló Hungáriát ábrázoló gyönyörű nőalak és a természettudományok szimbólumai láthatók. A nőalak feje felett két szár­nyas angyalka tartja szent koronát. A meghívó felső jobb sarkán diszlik a székes­főváros czimere. A meghívót a főpolgármester és a polgármesterek írták alá. A diszes kivitelű meghívó Czettel és Deutsch műintézetéből került ki A jövő kongresszus. A holnapi záróülésen határozzák el a jövő évi kongresszus helyét, ha ugyan addig érkezik valamely várostól meghívás, mert — mint értesülünk -, m­indezideig nem hívták meg a kongresszust. A vasárnap programmja. Vasárnap a kongresszus tagjai csoportokban n­a­gyobb kirándulásokat tesznek hat irányban. A ki­­rándulások a következők: 1. Belgrádba és Konstantinápolyba. 2. Buziáson át az Aldunára és Herkulasfürdőbe 3. Bosznia és Herc­zegovinába. 4. Zágráb-Fiume-Abbazia és Czirkveniczába. 5. Mezőhegyesre. 6. Pöstyénbe. Zichy Géza az operában. — Saját tudósítónktól. — Budapest, szept. 8. Több mint négy hónapja, hogy Zichy Géza gróf otthagyta az intendánsi széket, körülbelül olyan allűrökkel, mint hajdan szent Pál apostol az oláhon­kát. Súlyosan vétenénk a köteles objektivitás ellen, ha akár Zichy grófnak, akár szent Pálnak e csele­kedetüket terhükre rónánk. Mind a kettőnek való­­színűleg meg volt a maga helyes és józan oka, hogy a Váljunk el czímszerepét eljátszsza. Szent Pál okait csak sejtenünk adatott. Nem ol­­vastuk ugyanis az ó­kori Tribuna vezérczikkelyeit, de ha akkor is oly garázda akkordokat pengetett, mint napjainkban, akkor a faképnél való hagyás­ban csak a legtermészetesebb konzekvencziát ismer­­hetjük fel. Zichy gróf távozásának okai ellenben már isme­­retesek előttünk. A sündisznóbőrrel kipárnázott in­­tendánsi szék, soha rajta ülőt oly kegyetlenül nem szurkalt meg, mint az ideális törekvésű grófot, ki apródonkint meghasonlásba keveredett a művészi személyzettel, a zenekarral, az általa szerződtetett igazgatóval, s ki hogy a disszonánsan zajló kedélye­ket ideig-óráig elnémítsa, azzal volt kénytelen fenye­­lődzni, hogy becsukja az operát, mint valami kuko­­ricza-górét s ő felsége lábaihoz teszi a kulcsokat. A művészi kedélyekkel, akárhogy lázongjanak is, még lehet boldogulni, de az a kis patak, mely a szivet hajtja, ha egyszer elapadt, ki nem pótolhatja — titkos tanácsosság. Az élethajtó kis patak alatt a kasszát értjük, mely­ből Zichy három évi művészi országlása alatt apró és nagy pénz úgy kiapadt, hogy az opera szinte rongyosan, szőrére vetkőzve törölte szemeit utána. S minthogy az intendáns ideáljait elnyelte a defic­it, lelkét pedig egy családi csapás rendítette meg, bu­­csútlanul otthagyta az operát. Az idegen múzsák nem engedelmeskedtek neki, visszabujdosott tehát a saját múzsájához Tetétlenbe, s befejezte Alár­czimű egész estét betöltő nagy operáját. Az egykori intendáns tegnap mint fiatal zene­szerző jelent meg ismét az operaházban; magával hozta operájának vezérkönyvét és Stesser intendáns­helyettessel kivánt beszélni. Stesser azonban éppen akkor a belügyminiszternek referálta az opera dol­gait, a két úr tehát nem találkozhatott. Ez mit sem változtat a dolgon, Zichy gróf operá­ját a napokban be fogja nyújtani, s ha — mihez kétség alig fér — Nikisek igazgató tetszését meg­nyeri, nemsokára egy volt intendáns zenei alkotásá­­val fogunk a színpadon találkozni. Ilyen az emberi élet forgandósága, most Nikisek dönt Zichy fölött, holott néhány hóval azelőtt Nikisek volt kénytelen Zichy akarata előtt meg­hajolni az ösmeretes családi viszálykodás alkalmá­val. Pedig úgy lehet, hogy a zeneszerző Zichy sok­kal nagyobb diadaloknak lesz részese, mint a minő volt az intendáns Zichy. De művének sorsát mégis Nikinek kezébe kénytelen letenni. Mert, hiába, a művészet törvényei demokratikusak: a protezsált éhenkórász elhasalhat a színpadon, s a legzászlósabb four is diadalokat arathat, ha igazi talentum. Zichy alkotásának, ha valóban művészi ihlet ter­méke, az sem fog megártani, hogy intendáns viselt .

Next