Magyarország, 1894. szeptember (1. évfolyam, 247-276. szám)
1894-09-09 / 255. szám
Budapest, 1894. vasárnap, szeptember 9. az Act II ARO tiSZ ÁG a közegészségügyre és orvosrendészetre vonatkozó munkálatok tanulmányozásával. Legyen e bizottság állandó és tegyen a legközelebbi kongresszusnak e munkálatokról jelentést vagy elleninditványt. Indítványozta továbbá, hogy mondja ki a VIII. hygiéniai és demográfiai kongresszus, hogy az elmebetegek sorsának javítására a koloniális elmegyógyintézetek létesítésére kell törekedni. Végül dr. Weiß Th. indítványára kimondta a szakosztály a következőket: 1. A házi és utczai szemét eltávolítására minden módszer között leginkább ajánlható az elégetés. 2. Keressék, fel egy nemzetközi bizottság, hogy a házi és utczai szemét eltávolításának legjobb methodusairól referáljon. A XVI. szakosztály előterjesztése Bolemann István dr. javaslata szerint a következő: Kívánatos, hogy a fürdőhelyek osztályoztassanak: 1. egyszerű thermák, 2. meszes vizek, 3. kénes vizek, 4. égvényes vizek, 5. vasas vizek, 6. sós vizek, 7. keserű vizek, 8. vízgyógyintézetek, 9. klimatikus gyógyhelyek, 10. tengeri fürdők, 11. téli gyógyhelyek szerint. Kívánatos, hogy a fürdőhelyek látogatottságának összeállított adatai minden 2 évben a nemzetközi kongresszusok által közzététessenek és e czélból megbízatás volna adandó az illető kongresszust előkészítő bizottságnak. Továbbá Than tanár előadása alapján a következő elvi határozatot terjesztette elő a szekció: 1. A testek összetételének kifejezése, vonatkozással az atomokra és molekula tömegekre, mint egységekre, sokkal észszerűbb, mint a százalékos öszszetétel, melynek csakis empirikus jelentősége van. E felfogás értelmében Gay-Lussac és Avogadro törvényei igen egyszerűen alkalmazhatók a hygiénia és physiologia gyakorlati kérdéseire. Ha ezen az egységekre alapított gondolkozásmód polgárjogot nyer a gyakorlatban, kétségtelen, hogy az elméleti vegytannak legújabb vívmányai, nevezetesen a thermochemiának, vegytani mechanikának, valamint az electrochemiásnak fontos törvényei a közeljövőben fokozott egyszerűséggel jutnak érvényre. A XVII. szekczió Gärtner tanár előterjesztésére elfogadott határozata a következő: «A kötelező állatbiztosítás behozatala kiváló érdeke a nép egészségügyének és az állam részéről általánosan és mielőbb keresztülviendő.» A XVIII. szakosztály előterjesztései (Böttger dr.): 1. Úgy az orvosrendészet, mint a közönség és a gyógyszerészek érdekeinek gyógyszertárak felállítása szempontjából legjobban megfelel az engedélyrendszer. Ezen engedély a gyógyszertár ipari jellegének megfelelően, szabadon átruházható és átvehető ipari jogosítvány legyen. 2. Kívánatos a nyilvános gyógyszertárak hivatalos ellenőrzése. 3. Az ellenőrzés a gyógyszertárban lévő gyógyszerek tisztaságára, valamint azon rendeletekre vonatkozzék, melyek a gyógyszerészüzlet iparszerű folytatásáról szólnak. Ellenőrzés gyakorlandó a gyógyszerek ára fölött is, ahol ilyen árjegyzék egyáltalában létezik. Vulpius dr. indítványára azt a nemzetközi bizottságot, melyet az 1881-ben Londonban tartott gyógyszerészeti kongresszus megbízott, hogy a nemzetközi gyógyszerkönyv ügyében előtanulmányokat és a czél elérésére szükséges lépéseket megtegye, a kongresszus XVIII. szakosztálya ugyanezen megbízással látja el. Ha valamely állam új farmakopieát készít, lépjen összeköttetésbe az állandóan megválasztott nemzetközi farmakopikus bizottsággal, hogy a gyógyszerkönyv a nemzetközi gyógyszerkönyvvel egyező legyen. A XIX. szakosztály Singer tanár indítványára előterjesztette, hogy a nemzetközi kongresszus legyen legalább elvileg mellette a nyolcz órai munkaidőnek és kívánja az éjjeli munka beszüntetését, kérje fel egyszersmind valamennyi czivilizált államot, találjon módot arra, hogy a nyolcz órai munkaidő ipari munkások számára legalább lassan kint behozassák és tiltsa el minden üzemben az éjjeli munkát, kivéve azokat, ahol az éjjeli munka általános nemzetgazdasági szempontból nélkülözhetlen. Leon dr. ajánlatára indítványozza a szekció: 1. Hogy mindazon testületek, melyek a szegényügy terén mentésügygyel, egészségi szolgálattal és segélynyújtással foglalkoznak, organikus testté álljanak össze. 2. Hogy ezen szervezet minden egyes államban, mégpedig ennek egész területén önállóan keresztülvitessék. 3. Humanitárius intézmények, melyek vagy egészben vagy részben nyilvános adakozásból tartatnak fenn, díjtalanul ne nyújtsanak segítséget fizetésképes egyéneknek. Végre Csermák indítványára a szekériek mindezen előterjesztéseit a közös tanácskozás elfogadta. A tűzoltóság díszgyakorlata. A sötét emlékezetű Újépület udvarán tartotta meg ma délután programmszerűen Budapest összes tűzoltósága és a Mentő Egyesület a kongresszus tagjainak tiszteletére rendezett gyakorlatokat. Nagyszámú érdeklődő közönség gyűlt össze a régi laktanya óriási udvarán, melyet aztán ide-oda toltak, minthogy senki sem, maguk a tűzoltók sem tudták, hogy hol kell helyet foglalnia. Maguk a mutatványok kitűnően sikerültek, különösen a jelképes tűznek megtámadása és oltása. A gyakorlatoknak ez a része tűz nélkül is izgalommal telítette meg a nézőket. Az állandó bizottság ülése. A kongresszus állandó bizottsága d. u. 5 órakor ülést tartott, amelyen megállapították a holnapi záróülésnek lapunkban tegnap közölt programmját. Nemzetközi kerékpárverseny. A Hunnia Magyar Bicicle Club a kongresszus tiszteletére d. u. 5 órakor nemzetközi kerékpárversenyt rendezett az ügető versenytéren. A versenybizottság a következőleg alakult meg: Elnök: Hudomel József dr., alelnökök: Bláthy Ottó Titus (térelőnymérő), Schmidtkó Ferencz, versenybírák: Áry Pál dr., Gerenday György dr., Gmelin Ottó dr., Grünwald Bernát, Hirschfeld Antal dr., Klemser Alfréd, Rémi Róbert ifj., Lebamann Antal, Urbánek Lajos. A versenyek a következő sorrendben folytak le: I. Megnyitó verseny. 2000 méter. (5 méter és 3 kör.) I-ső futam. Részt vettek benne: Mihelic Julio, Opel Henrik, Hűvös Iván, Novák Mirka, Minich Jenő, Schwáb Béla, Beyschlag Otto, Jüngling József, Benvenutti Renato, Rottenbiller János. A Il-ik futamban résztvettek: Fridrich Willy, Modi Lajos, Hannó Arthur, Zachariades György, Lillits Milutin, Titsch Albert, Walzer József, Misgur Enrico, Lurion Maxim, II. Emlékverseny, 5000 méter (345 méter és 7 kör.) Az első futamban résztvettek: Opel Henrik, Fridrich Willy, Hanna Arthur, Jüngling József, Rottenbiller János, Benvenutti Renató, Picker Ernő, Titsch Albert. A második futamban résztvettek: Modi Lajos, Misgur Enrico, Lillits Milutin, Lurion Maxim, Zachariades György, Schwáb Béla, Beyschlag Ottó. III. Tér előny-verseny: 3000 méter (340 méter és 4 kör.) Résztvettek benne: Novák Mirka, Opel Henrik, Beyschlag Ottó, Fridrich Willy, Zachariades György, Modi Lajos, Minich Jenő, Hűvös Iván, Schwáb Béla, Jüngling József, Rottenbiller János, Lillits Milutin, Titsch Albert, Benvenutti Renató, Misgur Enrico, Lurion Maxim, Beszedits Iván, Colobich Luigi, Laurencieh Carlo, Marzotti Domenico, Herbster Henrik, Kutassy Vincze, IV. Főverseny. 10,000 méter (25 méter és 15 kör.) Részt vettek benne: Opel Henrik, Beyschlag Ottó, Fridrich Willy, Zachariades Cyörgy, Módi Lajos, Ilannó Arthui', Schwáb Béla, Jüngling József, Rottenbiller János, Lillits Milutin, Mihelic Junió, Titsch Albert, Walzer Józef, Benvenutti Renato, Misgur Enrico, Lurion Maxim, Picker Ernő. Látogatások. A kongresszus tagjai a délutáni órákat ma is tanulságos látogatásokra használták föl. Egy részük a Jálics-féle pinezéket kereste föl, ahol a szives házigazda magyaros vendégszeretettel várta őket. A vendégek nagy érdeklődéssel tekintették meg a gazdag tartalmú pinezéket s élvezettel kóstolgatták a magyar borokat. Később asztalhoz ültek és fényes lakomával fejezték be a látogatást. Egy másik része a vendégeknek az V. ber. malmokat kereste föl, hol az igazgatók és a tisztviselők személyes kalauzolása mellett szemlélték meg a teljes működésben levő gyárakat és az azokban tett egészségügyi intézkedéseket. Budapest főváros fogadó estélye. Budapest fő- és székváros közönsége a mai nap befejezésül fényes fogadó estélyt rendez a kongreszszus tagjainak tiszteletére a városligeti iparcsarnokban. Az estélyre 2000 névre szóló platinotipikus meghívót adtak ki, amely a magyar iparművészet valódi remeke. A meghívót Tolnay Ákos gyönyörű rajza ékíti. Bal sarkán egy földtekén álló Hungáriát ábrázoló gyönyörű nőalak és a természettudományok szimbólumai láthatók. A nőalak feje felett két szárnyas angyalka tartja szent koronát. A meghívó felső jobb sarkán diszlik a székesfőváros czimere. A meghívót a főpolgármester és a polgármesterek írták alá. A diszes kivitelű meghívó Czettel és Deutsch műintézetéből került ki A jövő kongresszus. A holnapi záróülésen határozzák el a jövő évi kongresszus helyét, ha ugyan addig érkezik valamely várostól meghívás, mert — mint értesülünk -, mindezideig nem hívták meg a kongresszust. A vasárnap programmja. Vasárnap a kongresszus tagjai csoportokban nagyobb kirándulásokat tesznek hat irányban. A kirándulások a következők: 1. Belgrádba és Konstantinápolyba. 2. Buziáson át az Aldunára és Herkulasfürdőbe 3. Bosznia és Herczegovinába. 4. Zágráb-Fiume-Abbazia és Czirkveniczába. 5. Mezőhegyesre. 6. Pöstyénbe. Zichy Géza az operában. — Saját tudósítónktól. — Budapest, szept. 8. Több mint négy hónapja, hogy Zichy Géza gróf otthagyta az intendánsi széket, körülbelül olyan allűrökkel, mint hajdan szent Pál apostol az oláhonkát. Súlyosan vétenénk a köteles objektivitás ellen, ha akár Zichy grófnak, akár szent Pálnak e cselekedetüket terhükre rónánk. Mind a kettőnek valószínűleg meg volt a maga helyes és józan oka, hogy a Váljunk el czímszerepét eljátszsza. Szent Pál okait csak sejtenünk adatott. Nem olvastuk ugyanis az ókori Tribuna vezérczikkelyeit, de ha akkor is oly garázda akkordokat pengetett, mint napjainkban, akkor a faképnél való hagyásban csak a legtermészetesebb konzekvencziát ismerhetjük fel. Zichy gróf távozásának okai ellenben már ismeretesek előttünk. A sündisznóbőrrel kipárnázott intendánsi szék, soha rajta ülőt oly kegyetlenül nem szurkalt meg, mint az ideális törekvésű grófot, ki apródonkint meghasonlásba keveredett a művészi személyzettel, a zenekarral, az általa szerződtetett igazgatóval, s ki hogy a disszonánsan zajló kedélyeket ideig-óráig elnémítsa, azzal volt kénytelen fenyelődzni, hogy becsukja az operát, mint valami kukoricza-górét s ő felsége lábaihoz teszi a kulcsokat. A művészi kedélyekkel, akárhogy lázongjanak is, még lehet boldogulni, de az a kis patak, mely a szivet hajtja, ha egyszer elapadt, ki nem pótolhatja — titkos tanácsosság. Az élethajtó kis patak alatt a kasszát értjük, melyből Zichy három évi művészi országlása alatt apró és nagy pénz úgy kiapadt, hogy az opera szinte rongyosan, szőrére vetkőzve törölte szemeit utána. S minthogy az intendáns ideáljait elnyelte a deficit, lelkét pedig egy családi csapás rendítette meg, bucsútlanul otthagyta az operát. Az idegen múzsák nem engedelmeskedtek neki, visszabujdosott tehát a saját múzsájához Tetétlenbe, s befejezte Alárczimű egész estét betöltő nagy operáját. Az egykori intendáns tegnap mint fiatal zeneszerző jelent meg ismét az operaházban; magával hozta operájának vezérkönyvét és Stesser intendánshelyettessel kivánt beszélni. Stesser azonban éppen akkor a belügyminiszternek referálta az opera dolgait, a két úr tehát nem találkozhatott. Ez mit sem változtat a dolgon, Zichy gróf operáját a napokban be fogja nyújtani, s ha — mihez kétség alig fér — Nikisek igazgató tetszését megnyeri, nemsokára egy volt intendáns zenei alkotásával fogunk a színpadon találkozni. Ilyen az emberi élet forgandósága, most Nikisek dönt Zichy fölött, holott néhány hóval azelőtt Nikisek volt kénytelen Zichy akarata előtt meghajolni az ösmeretes családi viszálykodás alkalmával. Pedig úgy lehet, hogy a zeneszerző Zichy sokkal nagyobb diadaloknak lesz részese, mint a minő volt az intendáns Zichy. De művének sorsát mégis Nikinek kezébe kénytelen letenni. Mert, hiába, a művészet törvényei demokratikusak: a protezsált éhenkórász elhasalhat a színpadon, s a legzászlósabb four is diadalokat arathat, ha igazi talentum. Zichy alkotásának, ha valóban művészi ihlet terméke, az sem fog megártani, hogy intendáns viselt .