Magyarország, 1899. július (6. évfolyam, 179-209. szám)

1899-07-01 / 179. szám

4 Brüsszel, jún. 30. Konzervatív körökben általános az az óhaj­tás, hogy a Kormány vonja vissza végzetes ja­vaslatát. És ez nem is lehetetlen. Feltűnést kelt, hogy a Király lemondott tervezett külföldi útjáról. A mérsékelt liberális lapok mégis úgy vélik, hogy Belgiumban 1830 óta nem volt a mostanihoz hasonló súlyos válság. A Journal de Liége esdve kéri a királyt, akadályozza meg a vérontást. A király bizonyára apja akar maradni polgártársainak és megvédi őket a kormány «vasfalai» ellen. Azokat az embereket a magánéletnek kell visszaadni. A radikális és szocziális lapok napról-napra hevesebb hangon írnak. Azt írják, hogy a belga nép, igazságérzetétől áthatva, meglenc­eli a kormányt. Hire járt, hogy a bányakerü­letekben és az antwerpeni kikötőben nagymennyiségű dinamit tűnt el. Brüsszel, jan. 30. A polgárőrség már nem mutatkozik megbíz­hatónak, a­mióta soraikba a szoczialisták is tömegesen tódulnak. Tegnap is többen kilép­tek a sorból, magasra emelték a puskatust és a kormány ellen kiabáltak. A vidékről érkező hírek szerint csak a jel­adást várják Brüsszelből és azonnal, az egész von­ton megindul a roham a parlament ellen. A miniszterelnököt tegnap, a­mint palotája felé ment, a nép­e felkiáltásokkal fogadta: A bas la calotte, Vive la revolution! Brüsszel, jun. 30. A tüzérséget és lövészezredet is mozgósítottak. Az egész helyőrség, az összes rend- és csend­őrök készenlétben vannak. Lipót Királyt, a nép elégedetlenségének ily izgatott megnyilatkozására, állítólag igen kelle­metlenül érintette az a nagy sietség, a­melylyel a Kormány a választási törvényjavaslatot meg akarja szavaztatni. Brüsszel, jún. 30. A Lorand vezetése alatt álló liberális ellenzék sürgősen felszólítja a királyt, kövesse apja példáját és kötelezze a klerikális kormányt az alkotmánynak tiszteletbentartására. «Ha a király aláírta a törvényjavaslatot, — mondja Lorand a Reforme-hu,— kérje ki rendkívü­li koronatanácsosainak a tanácsát. Voeste és Bora miniszterek bebizonyították neki, hogy a javaslat visszavonását a nép többsége követeli. A királynak érdekében áll, hogy az ellenzék törvényes úton kerüljön kor­mányra. Ezt az utat a legközelebbi válasz­tásra az antiklerik­ális kartell létesítésével kell­­megnyitni. A mostani javaslat ezt az utat 30 évre elzárja. Ám ha az ellenzék elöl a parlament ajtaját törvénynyel elzár­ják, úgy egyidejűleg megnyílik a forradalom ajtaja. Ha polgárháborúra kerül a sor, a Királyt óriási felelősség terheli, mert alkotmá­nyos jogával nem élt. Ma még közbeléphet annak látszata nélkül, hogy az utcza nyo­másának engedett, pár hét múlva azonban a közbelépését a forradalom előtt való kapitu­­lácziónak magyarázhatnák, közbe nem lépé­sét kihívásnak.» Brüsszel, június 30. A szoczialista képviselők a Peuph czimű lap által Hadi­tanácsnak elnevezett titkos gyülekezetben a követendő taktikát tárgyalták. A Peuph értesülése szerint a belga munká­sok meg fogják mutatni, hogy politikai jogaikat épp oly ere­llyel készek megvédeni, mint a­milyen erélyt az általános választói jog kivívásánál tanúsítottak. Mivel azonban 1893-ban az ál­talános választói jogot csak általános felkelés­sel és utczai harczok útján lehetett kivívni, a j­euple fenyegetése aggasztó. Brüsszel, jan. 30. Egy tegnap tartott népgyűlés után néhány ezer tüntető át akart vonulni a Grande Placeon, d­e a csendőrök kivont karddal visszaszorították őket. A tömeg kővel dobálta meg a csendőrö­ket. Mindkét részről lőttek, közben sok d­urrmó töltény dördült el. Több ember megsebesült. A csendőrség kiürítette az utczákat, de mindjárt azután újra sorakozott a tömeg. Éjjel fél 12 óra körül a Rue Royaleon számos tüntető fel­szedte az utcza kövezetét és a köveket a csend­őrökre dobálta, a­kik a tömeg közé rontottak. A tüntetők erre visszavonultak és meggyújtottak egy gázvezetéket. A Grande Placeon történt összeütközéskor három ember megsebesült, egyi­kük súlyosan. Egy rendőrtisztet megszúrtak. A csendőrséget később a polgárőrség váltotta föl. A Rue Medalaineon újra összeütközésre ke­rült a dolog, úgyszintén a káposztapiaczon és környékén. Több letartóztatás is történt. A ká­posztapiaczon rálőttek egy csendőrre. Egy fiatal­embert karddal megsebesítettek. Mikor a tün­tetők a maison du peuple elé értek, a rendőr­ség nekiment a tömegnek, miközben négy em­ber megsebesült. A sebesülteket a maison du peupleba vitték. A Grande Placeon megsebe­sült emberek között van a menet vezetője is, a­kit két golyó talált. Egy ismeretlen fiatal­embert a Sainte Jeanne-kórházba vittek, a­hol állítólag már bele is halt sebeibe. Mindössze 25 embert tartóztattak le, többeknél revolvert találtak. A letartóztatottak fölött a városházán ülnek törvényt. Más utcrákban is fölszedték a kövezetét, úgy hogy rendőrséget kellett kikül­deni. Brüsszel, jan. 30. A tegnapi zavargások reggel 8 óráig tartottak. Komoly inczidens fordult elő a börze előtt a Place Stefanie-n, a­hol a tüntetők megrohantak egy lóvasúti kocsit és a kalauzt két golyóval megsebesítették. A lovat is meglőtték, úgy hogy meg kellett ölni. A kocsit felborították a tün­tetők. Később betörték egy bank ablakait. Éjféltájban a Boulevard Anspachon egy kávéház terraszáról rálőttek a csendőrökre. A csendőrök megrohanták a kávéházat, a­hol izgalmas jelenetek játszódtak le. A Petit Bleu szerint egy tüntetőt szu­ronynyal megsebesítettek a mellén. Két újságíró nagy bajba jutott , az egyiket pu­skaagygyal mellbeütötték és karddal megsebesítették a fején. A Grande Placeon a csendőrök dulakodás közbpi éles töltény­nyel lőttek. Néhány lövés a szomszéd házak ablakait érte. Egy rendőrtisztet kővel megsebesítettek. Az egyik sebesült állítólag meghalt. Mindössze körülbelül 100 személy sérült meg, köztük nyolc­cma súlyosan. A Boulevard Anspachon éjjel állítólag vázákat dobáltak le az ablakok­ból a csendőrökre. Brüsszel, jan. 30. A tegnap esti tüntetéseknél 100 személy sebesült meg, köztük 9 súlyosan. Negyven letartóztatás történt. A legtöbbet igazolás után szabadon bocsátották. A király elhatározta a Ház feloszlatá­sát, hogy a népnek alkalmat adjon a választási javaslat mellett vagy ellen való állásfoglalásra. Brüsszel, jun. 30. Tegnap éjfélkor a szoczialista népházban monstre-meeting volt, a­melyen Vandervelde a tömeget valósággal lázadásra izgatta. Ünnepé­lyesen prok­amálta végül a szocziáldemok­raták szövetségét a liberálisokkal. Brüsszel, jun. 30. A helyzet­ mind válságosabb lesz. A mozga­lom határozottan köztársasági jelleget ölt. A királynak szemére vetik, hogy a sok intés daczára is még inhnáív, a klerikálisokkal tart. Madrid, június 30. Az egész országra kiható, jobbára véres mozgalomnak eredetét illetőleg még csak most tűnik ki, hogy:az az­ új adók ellen irányuló, de teljesen ártatlan hangú tiltakozásból keletkezett, melyet a madridi kereskedelmi kamara kezde­ményezett, azt tanácsolva más városok keres­kedelmi kamaráinak, hogy — tiltakozásképp — hétfőn déli 12 órától kezdve az összes boltok zárva legyenek. Ez meg is történt mindenütt. A tüntetés Madridban csendesen folyt le, más városokban azonban a nép ellene szegült az üzletek újból való kinyitásának. Azoknak a boltoknak az ablakait, melyeket kinyitottak, a nép bezúzta és így az üzlettulajdonosok sietve csukták be újra helyiségeiket. A tömeg erre a városháza elé vonult, kövek­kel ostromolták, suhanczok felkúsztak az er­kélyre, a bútorokat és edényeket ledobálták az utczára, letörték a lámpásokat, megakadályoz­tak minden forgalmat, a közúti vasúti kocsikat kiemelték a sínekből, elűzték a rendőröket, a csendőrséget kövekkel támadták meg és csak a kivonult katonaság elől kezdtek visszahú­zódni. A lázongásban kivált az asszonyok és legények vettek részt. E harczoknál sok sebesülés történt. A tömeg egy része a katonai kaszinók és a jezsuita kolostorok ellen fordult, ott is összezúztak min­dent, az ajtókat petróleummal kenték be és meg­gyújtották. Az üzletek bezárása következtében a többi forgalom is szünetelni kezdett. Elfogyott a hús és a kenyér. A gáz- és villamossági telepeket katonasággal kellett őriztetni. A halálesetek és sebesülések száma a kato­naság közbelépése óta tetemesen gyarapodott; a katonák közül sokan megsebesültek, tisztek, sőt tábornokok is. Százakra megy az elfogottak száma. Madrid, jún. 30. Legnagyobb a veszedelem Saragossában, a­hol a forrongás kezdődött. Silvera eleinte azt jelentette a királynénak, hogy a mozgalom jelentéktelen és felületes. Ma már azt kénytelen a kormány mondani, hogy a rendet fenn fogja tartani, ha száz és száz holttest fedné is az utczákat. Madrid, jún. 30. Hivatalos jelentések szerint Saragossában tegnap tíz katonatisztet, számos katonát és csendőrt megsebesítettek. A sebesült polgárok számát még nem tudják. A kormányzó jelen­tése szerint ma reggel egy polgárember elesett, kettő pedig súlyosan megsebesült. A felkelők folyton az utakat járják, melyeknek minden üzlete zárva van. A lóvasút sem közlekedik. Délben a gyalogság fegyvertüzelése hallatszott. A magántáviratok még sokkal aggasztóbban szólnak. A szenátusban gróf­­Almenos, a kon­gresszusban Robledo Romero megtámadták a kormányt a forrongások miatt. Silvela minisz­terelnök azt válaszolta, hogy bár a kormány nem idegenkedik attól, hogy elfogadja a pénz­ügyi­ tervezet módosítását, melyet a parlament meg fog szavazni, de a­z utc­a fenyegetései előtt nem hajol meg. A­mit a kormány és a kortet a pénzügyi kérdésben egyértelműleg határozni fog , az kétségtelenül meg is fog történni. Kína, London, jún. 30. A Times-nak jelentik Pekingből tegnapi ke­lettel . Az angol ügyvivő szerdán Salisbury lordnak egy táviratát adta át a csungli-jámennek, a­melyben az angol miniszterelnök kijelenti, hogy az északi vasut angol főmérnökének, Kinder­­nek elbocsátását Anglia komoly esetnek tekintené. Az elbocsátás kérdését ennek következtében bizonytalan időre elhalasztották. Peking, jún. 30. Az angol ügyvivő sr kiaocsaui kormányzó elbocsá­tását követelte, mert nem fogták el Flemming hit­térítő gyilkosait. A csungli-jimen azonban ezt a követelést kétszer visszautasitotta- Spanyolország, magyarország Budapest, 1899, szombat, Julius 1.

Next