Magyarország, 1899. július (6. évfolyam, 179-209. szám)
1899-07-01 / 179. szám
4 Brüsszel, jún. 30. Konzervatív körökben általános az az óhajtás, hogy a Kormány vonja vissza végzetes javaslatát. És ez nem is lehetetlen. Feltűnést kelt, hogy a Király lemondott tervezett külföldi útjáról. A mérsékelt liberális lapok mégis úgy vélik, hogy Belgiumban 1830 óta nem volt a mostanihoz hasonló súlyos válság. A Journal de Liége esdve kéri a királyt, akadályozza meg a vérontást. A király bizonyára apja akar maradni polgártársainak és megvédi őket a kormány «vasfalai» ellen. Azokat az embereket a magánéletnek kell visszaadni. A radikális és szocziális lapok napról-napra hevesebb hangon írnak. Azt írják, hogy a belga nép, igazságérzetétől áthatva, meglenceli a kormányt. Hire járt, hogy a bányakerületekben és az antwerpeni kikötőben nagymennyiségű dinamit tűnt el. Brüsszel, jan. 30. A polgárőrség már nem mutatkozik megbízhatónak, amióta soraikba a szoczialisták is tömegesen tódulnak. Tegnap is többen kiléptek a sorból, magasra emelték a puskatust és a kormány ellen kiabáltak. A vidékről érkező hírek szerint csak a jeladást várják Brüsszelből és azonnal, az egész vonton megindul a roham a parlament ellen. A miniszterelnököt tegnap, amint palotája felé ment, a népe felkiáltásokkal fogadta: A bas la calotte, Vive la revolution! Brüsszel, jun. 30. A tüzérséget és lövészezredet is mozgósítottak. Az egész helyőrség, az összes rend- és csendőrök készenlétben vannak. Lipót Királyt, a nép elégedetlenségének ily izgatott megnyilatkozására, állítólag igen kellemetlenül érintette az a nagy sietség, amelylyel a Kormány a választási törvényjavaslatot meg akarja szavaztatni. Brüsszel, jún. 30. A Lorand vezetése alatt álló liberális ellenzék sürgősen felszólítja a királyt, kövesse apja példáját és kötelezze a klerikális kormányt az alkotmánynak tiszteletbentartására. «Ha a király aláírta a törvényjavaslatot, — mondja Lorand a Reforme-hu,— kérje ki rendkívüli koronatanácsosainak a tanácsát. Voeste és Bora miniszterek bebizonyították neki, hogy a javaslat visszavonását a nép többsége követeli. A királynak érdekében áll, hogy az ellenzék törvényes úton kerüljön kormányra. Ezt az utat a legközelebbi választásra az antiklerikális kartell létesítésével kellmegnyitni. A mostani javaslat ezt az utat 30 évre elzárja. Ám ha az ellenzék elöl a parlament ajtaját törvénynyel elzárják, úgy egyidejűleg megnyílik a forradalom ajtaja. Ha polgárháborúra kerül a sor, a Királyt óriási felelősség terheli, mert alkotmányos jogával nem élt. Ma még közbeléphet annak látszata nélkül, hogy az utcza nyomásának engedett, pár hét múlva azonban a közbelépését a forradalom előtt való kapitulácziónak magyarázhatnák, közbe nem lépését kihívásnak.» Brüsszel, június 30. A szoczialista képviselők a Peuph czimű lap által Haditanácsnak elnevezett titkos gyülekezetben a követendő taktikát tárgyalták. A Peuph értesülése szerint a belga munkások meg fogják mutatni, hogy politikai jogaikat épp oly erellyel készek megvédeni, mint amilyen erélyt az általános választói jog kivívásánál tanúsítottak. Mivel azonban 1893-ban az általános választói jogot csak általános felkeléssel és utczai harczok útján lehetett kivívni, a jeuple fenyegetése aggasztó. Brüsszel, jan. 30. Egy tegnap tartott népgyűlés után néhány ezer tüntető át akart vonulni a Grande Placeon, de a csendőrök kivont karddal visszaszorították őket. A tömeg kővel dobálta meg a csendőröket. Mindkét részről lőttek, közben sok durrmó töltény dördült el. Több ember megsebesült. A csendőrség kiürítette az utczákat, de mindjárt azután újra sorakozott a tömeg. Éjjel fél 12 óra körül a Rue Royaleon számos tüntető felszedte az utcza kövezetét és a köveket a csendőrökre dobálta, akik a tömeg közé rontottak. A tüntetők erre visszavonultak és meggyújtottak egy gázvezetéket. A Grande Placeon történt összeütközéskor három ember megsebesült, egyikük súlyosan. Egy rendőrtisztet megszúrtak. A csendőrséget később a polgárőrség váltotta föl. A Rue Medalaineon újra összeütközésre került a dolog, úgyszintén a káposztapiaczon és környékén. Több letartóztatás is történt. A káposztapiaczon rálőttek egy csendőrre. Egy fiatalembert karddal megsebesítettek. Mikor a tüntetők a maison du peuple elé értek, a rendőrség nekiment a tömegnek, miközben négy ember megsebesült. A sebesülteket a maison du peupleba vitték. A Grande Placeon megsebesült emberek között van a menet vezetője is, akit két golyó talált. Egy ismeretlen fiatalembert a Sainte Jeanne-kórházba vittek, ahol állítólag már bele is halt sebeibe. Mindössze 25 embert tartóztattak le, többeknél revolvert találtak. A letartóztatottak fölött a városházán ülnek törvényt. Más utcrákban is fölszedték a kövezetét, úgy hogy rendőrséget kellett kiküldeni. Brüsszel, jan. 30. A tegnapi zavargások reggel 8 óráig tartottak. Komoly inczidens fordult elő a börze előtt a Place Stefanie-n, ahol a tüntetők megrohantak egy lóvasúti kocsit és a kalauzt két golyóval megsebesítették. A lovat is meglőtték, úgy hogy meg kellett ölni. A kocsit felborították a tüntetők. Később betörték egy bank ablakait. Éjféltájban a Boulevard Anspachon egy kávéház terraszáról rálőttek a csendőrökre. A csendőrök megrohanták a kávéházat, ahol izgalmas jelenetek játszódtak le. A Petit Bleu szerint egy tüntetőt szuronynyal megsebesítettek a mellén. Két újságíró nagy bajba jutott , az egyiket puskaagygyal mellbeütötték és karddal megsebesítették a fején. A Grande Placeon a csendőrök dulakodás közbpi éles tölténynyel lőttek. Néhány lövés a szomszéd házak ablakait érte. Egy rendőrtisztet kővel megsebesítettek. Az egyik sebesült állítólag meghalt. Mindössze körülbelül 100 személy sérült meg, köztük nyolccma súlyosan. A Boulevard Anspachon éjjel állítólag vázákat dobáltak le az ablakokból a csendőrökre. Brüsszel, jan. 30. A tegnap esti tüntetéseknél 100 személy sebesült meg, köztük 9 súlyosan. Negyven letartóztatás történt. A legtöbbet igazolás után szabadon bocsátották. A király elhatározta a Ház feloszlatását, hogy a népnek alkalmat adjon a választási javaslat mellett vagy ellen való állásfoglalásra. Brüsszel, jun. 30. Tegnap éjfélkor a szoczialista népházban monstre-meeting volt, amelyen Vandervelde a tömeget valósággal lázadásra izgatta. Ünnepélyesen prokamálta végül a szocziáldemokraták szövetségét a liberálisokkal. Brüsszel, jun. 30. A helyzet mind válságosabb lesz. A mozgalom határozottan köztársasági jelleget ölt. A királynak szemére vetik, hogy a sok intés daczára is még inhnáív, a klerikálisokkal tart. Madrid, június 30. Az egész országra kiható, jobbára véres mozgalomnak eredetét illetőleg még csak most tűnik ki, hogy:az az új adók ellen irányuló, de teljesen ártatlan hangú tiltakozásból keletkezett, melyet a madridi kereskedelmi kamara kezdeményezett, azt tanácsolva más városok kereskedelmi kamaráinak, hogy — tiltakozásképp — hétfőn déli 12 órától kezdve az összes boltok zárva legyenek. Ez meg is történt mindenütt. A tüntetés Madridban csendesen folyt le, más városokban azonban a nép ellene szegült az üzletek újból való kinyitásának. Azoknak a boltoknak az ablakait, melyeket kinyitottak, a nép bezúzta és így az üzlettulajdonosok sietve csukták be újra helyiségeiket. A tömeg erre a városháza elé vonult, kövekkel ostromolták, suhanczok felkúsztak az erkélyre, a bútorokat és edényeket ledobálták az utczára, letörték a lámpásokat, megakadályoztak minden forgalmat, a közúti vasúti kocsikat kiemelték a sínekből, elűzték a rendőröket, a csendőrséget kövekkel támadták meg és csak a kivonult katonaság elől kezdtek visszahúzódni. A lázongásban kivált az asszonyok és legények vettek részt. E harczoknál sok sebesülés történt. A tömeg egy része a katonai kaszinók és a jezsuita kolostorok ellen fordult, ott is összezúztak mindent, az ajtókat petróleummal kenték be és meggyújtották. Az üzletek bezárása következtében a többi forgalom is szünetelni kezdett. Elfogyott a hús és a kenyér. A gáz- és villamossági telepeket katonasággal kellett őriztetni. A halálesetek és sebesülések száma a katonaság közbelépése óta tetemesen gyarapodott; a katonák közül sokan megsebesültek, tisztek, sőt tábornokok is. Százakra megy az elfogottak száma. Madrid, jún. 30. Legnagyobb a veszedelem Saragossában, ahol a forrongás kezdődött. Silvera eleinte azt jelentette a királynénak, hogy a mozgalom jelentéktelen és felületes. Ma már azt kénytelen a kormány mondani, hogy a rendet fenn fogja tartani, ha száz és száz holttest fedné is az utczákat. Madrid, jún. 30. Hivatalos jelentések szerint Saragossában tegnap tíz katonatisztet, számos katonát és csendőrt megsebesítettek. A sebesült polgárok számát még nem tudják. A kormányzó jelentése szerint ma reggel egy polgárember elesett, kettő pedig súlyosan megsebesült. A felkelők folyton az utakat járják, melyeknek minden üzlete zárva van. A lóvasút sem közlekedik. Délben a gyalogság fegyvertüzelése hallatszott. A magántáviratok még sokkal aggasztóbban szólnak. A szenátusban grófAlmenos, a kongresszusban Robledo Romero megtámadták a kormányt a forrongások miatt. Silvela miniszterelnök azt válaszolta, hogy bár a kormány nem idegenkedik attól, hogy elfogadja a pénzügyi tervezet módosítását, melyet a parlament meg fog szavazni, de az utca fenyegetései előtt nem hajol meg. Amit a kormány és a kortet a pénzügyi kérdésben egyértelműleg határozni fog , az kétségtelenül meg is fog történni. Kína, London, jún. 30. A Times-nak jelentik Pekingből tegnapi kelettel . Az angol ügyvivő szerdán Salisbury lordnak egy táviratát adta át a csungli-jámennek, amelyben az angol miniszterelnök kijelenti, hogy az északi vasut angol főmérnökének, Kindernek elbocsátását Anglia komoly esetnek tekintené. Az elbocsátás kérdését ennek következtében bizonytalan időre elhalasztották. Peking, jún. 30. Az angol ügyvivő sr kiaocsaui kormányzó elbocsátását követelte, mert nem fogták el Flemming hittérítő gyilkosait. A csungli-jimen azonban ezt a követelést kétszer visszautasitotta- Spanyolország, magyarország Budapest, 1899, szombat, Julius 1.