Magyarország, 1900. március (7. évfolyam, 59-89. szám)
1900-03-01 / 59. szám
Budapest, 1900. csütörtök, márczius 1. I ... MAGYARORSZÁG •oldali kötelékeket nem akarják már a priori széttépni, hanem minden eshetőségre az a szándékuk,hogy e pártok keretében szőkébb organizácziót teremtsenek. Bármiként viselkedjenek az uj helyzettel szemben a legközelebbi időben a lengyelek és a katholikus néppárt, ez új egyesülésnek mégis 115, illetve a lengyel ellenzék hozzászámításával 126 tagja lesz. A Ház munkaprogrammjára vonatkozólag a tartománygyűlések megnyitása előtt az averzió kering, hogy az újonczjutalékon kívül még a beruházási kölcsönt és a technikusok czímkérdését is elintézik. A kormány programmja feletti vita a hétfői ülést is be fogja tölteni és azután a Fifferz-kabinet vád alá helyezésére vonatkozó indítvány fog tárgyaltatni, majd a szénbánya-sztrájk feletti indítványok tárgyalására kiküldött bizottság jelentése fog napirendre kerülni. Mind a tárgyak legalább három heti munkaidőt vesznek igénybe.’ [ Ma este a jobboldali pártok végrehajtó bizottsága is ülést tart. Küldöttség az osztrák miniszterelnöknél. Färber dr. osztrák miniszterelnöknél ma tisztelgetta német haladó-párt ama küldöttsége, amelyet — mint már jelentettük — a német haladó-párti klubkiküldött a bécs városi választási reform-javaslat jelleni tiltakozás czéljából. A miniszterelnök meghallgatta Fogler dr. panaszát és biztosította a küldöttséget arról, hogy a kormány mindenesetre behatóan fog foglalkozni a tartománygyűlés által megszavazott javaslattal és annak szentesítése csak akkor fog megtörténni, ha az megfelel azon elveknek, melyeket a kormány maga felállított. A kapituláció után. — Az angol-búr háború. — Budapest, február 28. Az angolok örömmámorban úsznak, de azért az angol sajtó maga is belátja és hangoztatja, hogy a háború sikeres befejezéséig még nagyon sok áldozatra és erőfeszítésre van szükség. Csak egyről nem akarnak hallani és beszélni az angolok : a békéről, és elbizakodottságukban azt hiszik, hogy békekötésre most, a győzelem után sokkal kevesebb okuk van, mint eddig. Hizeleg büszkeségüknek az is, hogy külföldi uralkodók is kifejezték szerencsekívánataikat az angol királynőnek. De azért a nagy sikert legjobban jellemezte az az ír képviselő, aki, amikor a parlamentben bejelentették Gronje kapituláczióját, így kiáltott föl: — Negyvenezer angol elfogott 3000 búrt, ugyan nagy dicsőség! A harctérről, egypár apróbb epizódon kívül, alig érkezik újabb hír. Mai távirataink a következők: Xiondon, febr. 28. A Reuter-ügynökségnek jelentik Paardebergből tegnapi kelettel. Cronje főleg a kanadai csapatoknak és a Gordon-higlandereknek az ellenséges sánczokra intézett vitéz éjjeli támadása következtében adta meg magát. London, február 28. A Standardnak jelentik Pietersstationból 25-iki kelettel. Ma reggel fegyverszünetet kötöttek a harcsoló felek, hogy halottaikat eltemethessék. A Times-nak azt jelentik Lourence Marquezből tegnapi kelettel, hogy sok angol és más idegen lakos elhagyja Transzvált. Az utóbbiak között meglehetős sok kormányhivatalnok van, akik három hónapi szabadságra Hollandiába mennek. London, febr. 28. Az Exchange Officenek, jelentik Colensóból. A búrok megkísérlik bennünket túlszárnyalni. Heves küzdelem folyik. A királynő üdvözlése. London, febr. 28. A búrok kapitulácziójára és a 7 napi küzdeltan alatt történt veszteségekre vonatkozólag még mindig hiányoznak a magán részletek. A London, febr. 28. Crowje kapitulácziójáról azt írja a Standard, hogy ez nagy siker, de nem szabad aonzekvencziáit túlozni. Tisztjeinknek és katonáinknak — mondja a nevezett lap — még több áldozatot kell majd hozniok. A Morningpost azt mondja: Máris hallani, hogy Anglia nagylelkűséget tanúsít a legyőzött ellenség iránt. Nekünk azonban e tekintetben megígérte Chamberlain, hogy a háború ismétlődését is lehetetlenné fogják tenni. A Daily News szerint nem szabad azt hinni, hogy minden akadály le van győzve. A nevezett lap örömmel regisztrálja azt a hírt, hogy legközelebb hajóra szállítják a 8. hadosztályt. A Daily Telegraph azt mondja, hogy Roberts diadalának az a hatása lesz, hogy a külföldi sajtó, amely eddig örült szerencsétlenségünknek, most más hangon fog beszélni. A Times szerint Crowje balsikerének jelentősége nehezen határozható meg. A hollandusok éppen olyan szívósak, mint az angolok és Roberts diadalát valószínűleg újabb diadaloknak kell még követniök. El lehetünk tehát készülve a háború folytatására. Berlin, febr. 28. Cronje kapitulácziójáról ezt írja a Post: Igazságtalanság volna, ha a búrok vitézségének méltatásánál nem emlékeznénk meg elismeréssel a britt csapatok fáradozásairól és kitartásáról. Ők is a legnagyobb bravúrral küzdöttek és veszteségeik valószínűleg nagyobbak, mint a búroké. A dicsőség legnagyobb része azonban Roberts lordot illeti. Csak az ő megérkezése után tanúsítottak az angolok olyan friss iniciatív fellépést, amely nélkül sikert aratni lehetetlen. A Berliner Neueste Nachrichten szerint Cronje kapitulácziója egyike a történelem legdicsőségesebb vereségeinek. Cronje kapitulácziójával az angolok elhárították az első akadályt Bloemfontein felé való előnyomulásuk elől, de azért bár földön való előnyomulásuk nem lesz könnyű dolog. A Vossische Zeitung ezt írja: Cronje tábornok személye felér egy egész hadsereggel és azt a leverő hatást, amelyet a koodooslanddrifti fegyverletétel Bloemfonteinben és Pretoriában előidézhet, nem szabad kicsinyleni. A mellett azonban a nevezett lap szintén kiemeli, hogy a búr köztársaságok végleges legyőzéséig még sok akadályt kell leküzdeni. A Bersencourt ezt mondja: Cronje tábornok a túlnyomó hatalommal szemben kifejtett ellentállásban megtett mindent, ami embertől telik és megérdemli azt a nevet: «a dicsőségesen legyőzött». Az angol faj hegemóniáját ez a háború mindenesetre meg fogja alapítani. Ha legyőzött nép soha sem követelhetett kíméletes bánásmódot a győzőtől, a délafrikai köztársaságok németalföldi lakossága mindenesetre megkövetelheti, mert az okosság is azt parancsolja Angliának, hogy jövőre a teljes egyenlőség alapján való bánásmódot biztosítson neki, hogy a mostani ellentállásnak élét vegye. A Nationalzeitung azt mondja, hogy Cronje tábornok fogságba jutása súlyos csapás a búrok ügyére. A katasztrófa morális hatása bizonyára nagyon leverő, mert bizonyos, hogy a búrok jobbszárnya teljesen megsemmisült. A búroknak számot kell vetniök azzal is, hogy teljesen magukra lesznek hagyatva és hogy még közbenjárást sem fognak megkísérelni más államok. Meglehet tehát, hogy kétségbeesett harczra van kilátás, amelynek folyását és hatásait ma még nem lehet megítélni. Lapvélemények. Daily Telegraph jelenti, hogy a királynő Vilmos német császártól és Umberto királytól szívélyes üdvözlő telegrammot kapott. Ladysmith, London, febr. 28. A Ladysmith felé vezető országúton történt küzdelemről egy pietermaritzburgi távirat jelenti . Vasárnap fegyverszünet volt, melyet mindkét fél a halottak eltemetésére használt fel. A búrok éjjel a White által elfoglalt Wylie erődöt megtámadták a Tugela északi oldalán, de visszaverettek. Diszkard Cronjenak, Páris, febr. 28. Az Intransigeant gyűjtést indít egy diszkardra, amelyet Cronjé-nak akarnak átadni. Tegnap este a boulevardokon tüntetés volt a búrok mellett, miközben két angol embert kigúnyoltak. Több lap annak a nézetének ad kifejezést, hogy Cronje szerencsétlensége még nem döntötte el a háború sorsát és remélik, hogy Európa interveniálni fog. — Éjjel érkezett táviratok. — Hogyan adta meg magát Cronje. A hadügyminisztérium Robertsnek Paardebergben déli féltizenkét órakor feladott következő táviratát teszi közzé: Hírszerző osztályom bizonyosságot szerzett nekem arról, hogy Cronje csapatai elveszítették bátorságukat és hogy a legénység kész a megadásra. Ezt az eredményt kétségtelenül a felmentő seregben szenvedett csalódás okozta, melyet a pénteki ütközetben a felmentésben megakadályoztam. Azt határoztam ennélfogva, hogy újabb nyomást gyakoriok az ellenfélre. Minden éjjel közelebb vittük sánczainkat az ellenfélhez, úgy hogy a búrok pozícziója mind szűkebbre szorult össze. Egyidejűleg heves ágyutűzzel támadtam meg az ellenséget, melynél a hathüvelykes ágyuk, melyek ma érkeztek meg De Aarból, különösen jó szolgálatot tettek. Jó szolgálatot tett a balon captiv is, amennyiben lehetségessé tette, hogy az ellenség állásairól állandóan jól legyünk értesülve. Ma korán reggel három órakor a kanadai csapatok egy része, pionírok és egy század Cordon- Highlander hatszáz lépésnyire az ellenséges sánczok ellen vonult, miáltal nyolczvan lépésnyi közelbe jutottak az ellenfélhez. A mi legénységünk itt elsánczolta magát és csekély veszteséggel ma reggelig megtartotta állását. Virradatkor a fehér zászló védelme alatt egy parlamentakr érkezett előőrseinkhez, ki Cronjétól aláírt levelet hozott, melyben Cronje kijelentette, hogy kész magát feltétel nélkül megadni. Én azt választottam, hogy Cronjénak személyesen kell táborunkba jönnie és hogy csapatainak fegyvereiket letéve, állásaikat el kell hagyniok. Hét órakor Cronje hozzám jött és kedvező feltételeket kívánt, valamint arra is kért, hogy feleségét, unokáját, magántitkárát, hadsegédét, és cselédségét magával vihesse. Megnyugtattam és nemcsak azt ígértem meg neki, amit kért, hanem kijentettem, hogy a saját embereimet adom melléje, hogy útközben mindenütt az őt megillető mély tisztelettel bánjanak vele. Cronje ma délután Fritemann tábornok kíséretében Fokvárosba utazik. A többi búr legénység is egyes csapatokban a saját tisztjeinek vezetése alatt Modder-Riverbe és innen Fokvárosba fog szállíttatni. Roberts tábornagynak ma délelőtt 11 órakor feladott távirata jelenti, hogy a foglyok száma körülbelül 3000. Ezek között 1150 szabadállambeli bár van, a többi transzváli. Az elfogott tisztek közül 20 transzváli s 18 szabadállambeli. Három Krupp-ágyút, kilencz egyfontost és egy Maxim-ágyút vettek el Oranje-szabadállamtól. A hatás Londonba. Mindenütt, hol több ember jött össze, egyébről sem beszéltek, mint Oranje fegyverletételéről. A táviratot a City városházán és több helyen azonnal kifüggesztették és az esős idő ellenére nagy tömegek olvasták a falragaszokat. A tömeg mindenütt hurrákiáltásokkal fogadta Roberts jelentését a nagy eseményről. Az utczákon, vendéglőkben, a klubokban általánosan nagy a lelkesedés. Mindenütt megemlékeztek arról, hogy a mai örömhír éppen arra a napra esik, melyen a búrok az angolokat Colley vezetése alatt tizenkilenc év előtt a Majuba domb mellett megverték. Viktória királynő a távirat megérkezése után azonnal táviratot küldött Robertsnek, melyben a legszívélyesebb szavakkal fejezte ki neki szerencsekívánatait és köszönetét. A városban a lelkesedés és ujjongás határtalan. Az esti lapoknak nem volt idejük, hogy első kiadásaikban ez eseményről bővebben megemlékezzenek, hanem csak arra szorítkoztak, hogy Roberts hivatalos táviratát közölték. Két órával később az esti lapok új kiadásban jelentek meg, melyet már teljesen a mai nap eseményének szenteltek. Ebben a kiadásban már bőven le van írva a hatás, melyet a hír Londonban és a vidéken keltett. A Westminster Gazette annak az elégtételnek ad kifejezést, hogy Cronje kapitulácziója által nem engedte meg, hogy csapatai teljesen megsemmisüljenek. Senki sem reménye azonban, hogy Cronje fegyverletételével a háború véget fog érni. Az Evening News azt mondja, hogy a búr seregre mért eme csapásból a háború befejezését még nem lehet előre megjósolni. A lapok a mai napot általában Cronje-day-nek nevezik. Az ujjongás közepette sem feledkeznek meg a lapok arról, hogy Cronje vitézségét a legnemesebb módon ne méltassák. Még a búrok iránt a legellenségesebb indulattal viseltető lapok is azt hangoztatják, hogy Cronjét a fegyverletételért nem érheti gáncs, mert túlnyomó erővel