Magyarország, 1900. március (7. évfolyam, 59-89. szám)
1900-03-26 / 84. szám
magánkihallgatáson fogadta, amelyben a magyar miniszterelnök a folyó ügyekről tett előterjesztést. Ezután a miniszterelnök Ooluchowski gróf közös külügyminiszterrel tanácskozott. Délután dr. Ktörber osztrák miniszterelnök látogatta meg Széll Kálmán miniszterelnököt a bank-gassei magyar minisztérium épületében és hosszabb ideig értekezett vele. Széll Kálmán miniszterelnök valószínűleg még ma este visszautazik Budapestre. Közgyűlések. Budapest, márczius 25. A budapesti ügyvédi kamara. Ma délelőtt 10 órakor tartotta meg a budapesti ügyvédi kamara évi rendes közgyűlését saját palotájában. A közgyűlési terem a szorongásig megtelt ügyvédekkel, akik meglehetős harczias hangulatban vettek részt a tanácskozásban. A kamarai választmány jelentését erős kritika alá vették s a vita többször olyan heves volt, hogy az elnök alig tudta a csendet helyreállítani Körülbelül féltizenegykor Győry Elek dr. az ügyvédi kamara elnöke megjelent az elnöki emelvényen és üdvözölve a nagy számmal megjelent ügyvédeket, a közgyűlést megnyitotta. A jegyzőkönyv hitelesítésével Vasskó Endre és Pollák Illés kamarai ügyészt, ügyvédeket bízta meg. Ezután elnöki megnyitójában visszatekintést tesz a kamarai intézmény 25 éves múltjára, s oda konkludál, hogy a törvény, mely a kamarai intézményt megalkotta, nem adta meg a szükséges eszközöket és módot arra, hogy sikereket érhessen el a kamara, s hogy megfelelhessen az önkormányzati testület czéljainak. Lendületes beszédében rámutat a bajokra, melyek miatt ez intézmény nem áll azon a magaslaton, mint amily magaslaton ezen előkelő társadalmi állású emberek testületének állania kellene. Rámutat arra az anomáliára, hogy a testület tagjai az ügyvédi diplomájukat rajtuk kívül álló közegtől nyerik, a fegyelmi ügyeikbe beleavatkozik a bíróság. A süni helyesléssel fogadott beszéd után az elnök bejelentette, hogy Szivák Imre dr. folytonos betegeskedésére való tekintettel lemondott a választmányi tagságáról. Most következett a kamara jelentésének pontonként való tárgyalása. Elsőbben a jelentésnek a statisztikai adataira vonatkozó részét tárgyalták. E ponthoz először Rácz Géza dr. szólott. Utána Admétó Géza dr. sürgeti az ügyvédi rendtartás reformját. Nagy Dezső dr. kamarai titkár reflektál a felszólalók beszédeire. Ő is kívánatosnak tartja az ügyvédi rendtartás reformját. Az ügyvédség szaporodásával szemben csak egy remediumot tart czélszerűnek, és ez a tagok megrostálása. Ezután áttértek a nyugdíjügy kérdésére. Nagy Dezső dr. titkár felolvassa az igazságügyminiszternek azt a határozatát, melylyel a miniszter megtagadta a budapesti ügyvédi kamarának a nyugdíjintézet heryében kidolgozott alapszabálya jóváhagyását. A miniszter elutasító határozatát nagy elégedetlenséggel fogadta a közgyűlés és kemény hangon követelte, hogy újabb felterjesztés útján és erős hangon követelje a kamara az alapszabályok jóváhagyását. Fóllák Illés dr. kamarai ügyész hosszabb beszédben fejtegette, hogy mi az oka annak, hogy a miniszter az alapszabályokat nem hagyta jóvá. A minisztert az ügyvédek megdöbbentő szaporodása tartotta vissza a jóváhagyástól, mert szerinte a nyugdíjintézet valóságos melegágya lett volna az ügyvédek számának növelésére. Ezután a közgyűlés úgy határozott, hogy újból felterjesztést intéz a miniszterhez a nyugdíjintézet alapszabályainak jóváhagyása iránt és átiratot küldenek a vidéki ügyvédi kamarákhoz is a nyugdíjintézet létesítése és az alapszabályok jóváhagyása iránt tett felterjesztés támogatása érdekében. Dr. Balog Imre konkrét indítványt nyújt be a kamara 25 éves jubileuma ünneplésére. Dr. Sebestyén József ellenzi az indítvány elfogadását. Azzal nem sokra megyünk, — mondja — ha magunkat ámítjuk, hogy van okunk ünnepelni. Ellenkezőleg, bújjunk el a mulatság és külső zaj elől s dolgozzunk azon, hogy az ügyvédség bajain segítsünk. Zajos helyeslés közt fejtegette a magyar ügyvédség bajait, s oda konkludál, hogy az ügyvédi tekintély sülyedésének az ügyvéd-képviselők az okai jórészben, kik a képviselőházba beválasztatván magukat, diplomájukat irodájuk növelésére és vagyongyűjtésre használják, de ügyvédi sérelmekről ők a világért sem panaszkodnának. Dr. Gruber Gyula indítványozza, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy tiltakozik a pénzügyi hatóságok ama eljárása ellen, hogy az ügyvédre kirótt rendbírság behajtását azon felhívással eszközük, hogy behajthatlanság esetén a birság fogházbüntetésre fog átváltoztattatok Dr. Ödönfi Miksa felhívja a közgyűlést, hogy a jelentésben a budapesti kir. tábla 6. számú polgári határozata és azon határozata ellen foglaljon állást, hogy a budapesti tábla a végrehajtási törvény alapján kinevezett ügygondnokot saját személyében mondja marasztalhatónak a költségben. Az indítványhoz hozzászóltak dr. Berczeli Antal, König Vilmos dr., Zsigmondy Jenő dr., kiknek pártoló nyilatkozatai után a közgyűlés a beterjesztett indítványokat elfogadta. Ugyancsak elfogadta a közgyűlés dr. Zsigmondy Jenő előadása mellett a költségvetést is. Néhány apróbb ügy tárgyalása után a közgyűlés délután 3 órakor Győry Elek kamarai elnök éltetése mellett berekesztetett. Az Otthon közgyűlése. Az Otthon írók és hírlapírók köre ma délelőtt tartotta IX. rendes közgyűlését. Rákosi Jenő elnök 11 órakor megnyitván az ülést, beszédében röviden elmondotta, hogy több mint 30 esztendő óta napszámosa a sajtónak és mindig a legnagyobb szeretettel csüggött pályáján és pályatársain. Gondoskodni szeretett volna az újságírók anyagi és erkölcsi érdekeiről és törekvésében, mely arra irányult, meggyőződött arról, hogy az ideális czélok között, melyek az újságírókar konszolidálására vezetnek, két alapvető czél van: a karnak anyagi konszolidálása és társadalmi szervezkedése. Kéri a kör tagjait, karolják föl a kört, hogy anyagilag virágozzék. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után elnök felkérte Soltész Adolf dr.-t és Tábori Róbertet a jegyzőkönyv hitelesítésére, majd felolvasta Beöthy Zsolt alelnök levelét, melyben az távolmaradását menti ki. Ezután a választásokra került a sor. Négy szavazatszedő bizottság működött és pedig a következőképpen : Az elsőbe A—G betűkig Balázs Ignáczot és Gáspár Arthurt, a másodikba H—L betűkig Béla Henriket és Balla Miklóst, a harmadikba M—P betűkig Baumann Miksát és Őszi Kornélt és a negyedikbe O—Z betűkig Szeredai Leót és Mandovszky Richárdot jelölte az elnök szavazatszedőkül. Amíg a szavazás tartott, az ülés szünetelt. Háromnegyed 12 órakor nyitotta meg ismét az elnök az ülést, és mialatt a szavazatszedő bizottság összeszámlálta a szavazatok eredményét, a főtitkári jelentést fölolvasottnak véve, az abban foglalt indítványokat a közgyűlés elfogadta. Lendvay Sándor indítványára a közgyűlés köszönetet és elismerést szavazott Fálk Zsigmond lovagnak a köz vagyonának önzetlen kezeléséért. Most Balázs Ignácz dr. beterjesztette a választás eredményét, mely a következő: Beadatott összesen 143 szavazat. Elnök lett Rákosi Jenő, alelnökök Beksics Gusztáv, Beöthy Zsolt, Fenyő Sándor, főtitkár Radó Antal, titkár Sajó Aladár, gazda Gelléri Mór, pénztáros Faik Zsigmond lovag, ellenőr Lendvay Sándor, ügyész Gonda Dezső dr., építő tanácsadó Márkus Géza, könyvtárosok Balassa József dr., Toboz Andor, számvizsgálók Fái Béla, Keszthelyi Ernő és Vidor Pál. A választmány tagjai lettek a következők: Adorján Sándor, Ambrus Zoltán, Balla Mihály, Barna Izidor, Bársony István, Benedek Elek, Bede Jób, Beöthy László, Bródy Sándor, Csajthay Ferencz, Cziklay Lajos, Erős Gyula, Evva Lajos, Farkas Imre, Gajári Ödön, Gárdonyi Géza, Gracza György, Guti Soma dr., György Aladár, Hegedűs Lóránt, Heltai Ferencz, Herczeg Ferencz, Hevesi József, Hock János, Holló Lajos, Kálnoki Izor, Kemeczey Jenő, Kiss József, Korbuly József, Kovács Dénes dr., Kulinyi Zsigmond, Lipcsey Ádám, Lövik Károly, Luby Sándor, Lukáts Gyula, Makai Emil, Márkus József, Márton Miksa dr., Molnár Antal, Molnár Géza, Őszi Kornél, Papp Dániel, dr. Pap Dávid, Peiszner Ignácz, Porzsolt Kálmán, Pósa Lajos, Rákosi Viktor, Rothauser Miksa, Salamon Ödön, Sebők Zsigmond, Strausz Adolf, Sturm Albert, Schwarcz Ármin, Szávay Gyula, dr. Szécsi Ferencz, id. Szinnyei József, Szokolay Kornél, Szomaházy István, Tábori Róbert, összesen 60-an. A közgyűlés tudomásul vette a választás eredmé nM MAGYARORSZÁG Budapest, 1900. hétfő, márczius 26. fogva tökéletlenebb szervezetek lépnek fel rajta; a fajok a maguk körében egyidejűleg tökéletesednek, majd hanyatlanak és végre kivesznek, de evvel egyidejűleg már más fajok jelennek meg, melyek később szintén elszaporodnak, hanyatlanak és kivesznek.* A természettudományok, jelesen a chémia ujabbkori fellendülése sok oly ismeret birtokába juttatott bennünket, melyeknek segélyével a természet titkos műhelyébe némi bepalantást nyerhettünk; ismereteknek, melyeknek létezéséről azelőtt álmodni sem mertünk volna. Azt mindenki tudja, hogy a halállal szervezetünk nem vész el végképpen, hanem tovább él fiainkban, leányainkban, unokáinkban. A sejtek tudniillik, melyek valamely szervezetből kiváltak, ugyanazt az életet folytatják, mint amaz ; kifejlődött, csira- és nemzőképes egyedekké lesznek, nőnek és elhalnak, kiválasztván ismét ama sejteket, melyek önállóan tovább élnek. De ez még nem minden! Az anyagrészecskék örökös körfutása következtében nincs oly növényi vagy állati szervezet, mely bizonyos idő múlva megújulás által teljesen meg nem változnék és hogy e teljes, habár érzékeink által nem észlelhető megújulás alig vesz igénybe egynéhány hónapot. Vegyük csak önmagunkat. Az anyagrészecskék, molekulák, melyek ma testünk szövetét alkotják, holnapra vagy holnaputánra már nem mind maradnak meg bennünk; két hónap múlva kevés, három vagy négy hónap múlva pedig már egy sem lesz meg belőlük. Egészen mások lesznek testünk molekulái, mint voltak az előbbiek. Más lesz arcunk, más a szemünk, más az bajunk, mert anyagrészecskéik teljesen kicserélődnek, megújulnak, anélkül, hogy mi azt értékeink által észrevehetnék. A szerves élet működése hozza ezt magával. Az emberi szervezetet a táplálkozás és lélegzés tartja fenn. Mindaz, amit megeszünk és megiszunk: a gyümölcs, hús, tészta, főzelék, bor, pezsgő, az emésztő szervek és nyirok, vagy vérerek útján jut felhasznált részében a vérbe, innen pedig a sejtekbe. Az úgynevezett vérerekben keringő nedv, a nyirok, tiszta, átlátszó és barnás színű, fehérjét, czukrot, ammóniakot és sókat tartalmaz, s lélekzés által alakul át az ütőerek piros vérévé. A vér az egész anyagcserét közvetíti és a nyirokerek tápláló nedve a vérkeringés útján válik szervezetünk lényeges alkatrészévé. Másrészt a levegő beléplezése által nyerjük a nitrogént, oxigént, szénsavat és a levegő egyéb vegyi részeit, melyek táplálékunk jó kétharmad részét teszik ki és kémiai összetételeikben alkotják testünk szövetének anyagát: a fehérjét, fibrint, gelatint, stb. Ezzel egyidejűleg azonban a már előbb fölvett anyagok egy része a szervezetből ismét eltávolíttatik. Az elhasznált vagy fölösleges anyagokat, miket bomlási anyagoknak szokás nevezni, a nyirokerek a vérbe viszik vissza, mely viszont a kiválasztó szervekhez juttatja őket. A kiválasztó szervek közül a tüdő szénsavat, nitrogént és vizgőzt, a vese pedig vízben oldott szilárd anyagokat: húgyalkatrészeket, ammóniakot, konyhasót, foszforsavas és kénsavas sókat választ ki. Ezek a szétbontott és átváltozott anyagok, előbb állati testrészek, a testből részint kilélegzés, részint izzadás, részint más után csakhamar eltávoznak és elvegyülnek a levegővel, a vízzel és a földdel. Ámde ne feledjük, hogy a nagy mindenség minden atomja örökös vándorlásban van; amit mi kilélegzünk, azt belégzi más: ember, állat, növény. Mert a növény is lélegzik és táplálkozik; tápanyagát a szénsav, ammóniák és legénysavas sók szolgáltatják, melyeket a levegőből, vízből és földből vesz magához. Ezek az anyagok azután a nap melegének hatása alatt a növény szerves alkatrészeivé alakulnak, hogy mint ilyenek bizonyos idő múlva ismét emberi vagy állati táplálékul szolgáljanak. Az eredmény egy. A hús, amit megeszünk, nem egyéb, mint átalakult növény, a növény pedig átalakult, megsűrüsödött gáz! Flammarion szerint «levegőbe öltözött lélek» vagyunk; a Halotti beszéd szerint: pur es chomur vogmu címe, a természeti alakok szétbomlása új alakokat hoz létre. Az alkotó alapanyagok el nem pusztulnak, hanem csak megváltoznak, újabb és újabb összeköttetésbe lépnek és ezáltal más és más szerves vagy szervetlen alakok létrehozására és elenyészésére vezetnek. A feloszlás és újjáalakulás, a halál és élet tehát nem ellenmondások, hanem kölcsönös hatásai és folyományai egymásnak, szüntelen változásaikban pedig okai az örök fönmaradásnak! Aztán vannak a természeti világban átalakulások, melyek ott folynak le közvetetlenül szemeink előtt. Ha csak poétikus lélekkel felruházva nem vagyunk, nem érintenek bennünket. Észre sem veszszük őket, mert megszoktuk. Ilyenek például az évszakok változásai és ilyenek azok. a sajátságos átalakulási processzu